Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról1

2010.12.31.

A Kormány

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c), e), h), i), l), n) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 19–23. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon
a) ha hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző saját jogú nyugellátásban részesült, ide nem értve a rehabilitációs járadékot, vagy ha az elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság,
b) az a) pontban nem említett esetben az igénylő lakóhelye, illetve a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság
jár el.
(2) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó hatósági ügyekben, a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján járó nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén a nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon
a) – ha hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző a magyar jogszabályok szerint saját jogú nyugellátásban részesült, ide nem értve a rehabilitációs járadékot, vagy ha az elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság,
b) az a) pontban nem említett esetben a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság
jár el.”

2. § A TnyR. 11/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 2010. december 31-ét követő és 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 330 000 forintnál több, akkor
a) a 330 001–374 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
b) a 374 001–422 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
c) a 422 001 forint feletti átlagkereset hetven százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.”

3. § A TnyR. az „A havi átlagkereset meghatározása” alcímet megelőzően a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § (1) A Tny. 18. § (2b)–(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek
a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–i) pontjában, valamint (2)–(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban;
b) az 1998. január 1-jét megelőzően
1. az a) pont szerinti jogviszonyban,
2. a kisiparosként,
3. a magánkereskedőként,
4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,
5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,
8. az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
9. a kisszövetkezet tagjaként,
10. a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
12. az egyéni gazdálkodóként,
13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
14. a külföldi munkavállalóként,
15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,
16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
19. a közjegyzőként,
20. az önálló bírósági végrehajtóként,
21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
szerzett szolgálati idő minősül.
(2) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(3) Ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.
(4) Ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel állapítják meg, be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.
(5) Ha a kérelmező hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat nem igazol, a nyugdíj-megállapító szerv a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.”

4. § A TnyR. 15. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Az éves szintű keresetekhez tartozó adó – (3) bekezdés c) pontja szerinti – meghatározása során az adott évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből]

„l) 2011. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot”

[kell levonni.]

5. § A TnyR. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § A Tny. 36/D. § (5) bekezdésének és 36/G. § (4) bekezdésének alkalmazása során az állapotváltozás időpontja az állapotváltozásnak a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalásában megállapított napja.”

6. § A TnyR. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A Tny. 36/D. § (5) bekezdésének és 36/G. § (4) bekezdésének alkalmazása során a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) a szakhatósági állásfoglalás kiadásának napját követő második hónap első napjától kell intézkedni. Állapotrosszabbodás esetén – az igényérvényesítésre vonatkozó határidő figyelembevételével – a felemelt összegű rokkantsági nyugdíjat az állapotváltozás időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.”

7. § A TnyR. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban – ha az adott eljárás tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyintézési határidő huszonkét munkanap, amely legfeljebb huszonkét munkanappal hosszabbítható meg.
(2) Ha a Tny. 22/A. §-a szerinti növelés esetén a növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani, és a kérelmet a tárgyévi valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, az ügyintézési határidő a tárgyévi valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizedik munkanapon jár le.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. 96. § (8) bekezdése szerinti igazolást a kérelem benyújtását követő tizenöt munkanapon belül állítja ki.”

8. § A TnyR. a következő 68. §-sal egészül ki:

„68. § Ha a korábban megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelésre való jogosultságot már megállapították, újabb saját jogú nyugellátás megállapítása esetén a növelés összegét a megállapítását követő emelésekkel együtt, külön határozat hozatala nélkül, az újabb saját jogú nyugellátással együtt kell folyósítani.”

9. § (1) A TnyR. 72/B. §-a a következő (1a)–(1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Kivételes nyugellátás megállapítása és kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (a továbbiakban: ONYF) nyújtható be.
(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl
a) kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelmet kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás megállapítása esetén, ha az elhunyt jogszerző már nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,
b) kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése iránti kérelmet hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz
is be lehet nyújtani.
(1c) Egyszeri segély engedélyezése iránti kérelmet az ONYF-hez, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz lehet benyújtani.
(1d) A Tny. 66. §-a alapján
a) a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását
aa) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá nyújtották be, az ONYF főigazgatója engedélyezheti,
ab) az aa) alpontban nem említett esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója engedélyezheti;
b) az a) pontban nem említett esetben kivételes nyugellátást az ONYF főigazgatója állapíthat meg;
c) kivételes nyugellátás-emelést
ca) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá nyújtották be, az ONYF főigazgatója engedélyezhet,
cb) a ca) alpontban nem említett esetben hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója engedélyezhet,
cc) a ca)–cb) alpontban nem említett esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője engedélyezhet;
d) egyszeri segélyt
da) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá nyújtották be, az ONYF főigazgatója engedélyezhet,
db) a da) alpontban nem említett esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője engedélyezhet attól függően, hogy a kérelmet melyiküknél nyújtották be.
(1e) Az (1d) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója és a nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője – ha a kérelmet hozzá nyújtották be – közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelmet – a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt munkanapon belül – akkor is elutasítja, ha a kivételes nyugellátás megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
(1f) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója és a nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása, valamint a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély engedélyezése iránti ügyben – ha a kérelmet hozzá nyújtották be –
a) a kérelmet megküldi az ONYF főigazgatójának, ha megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető árvaellátás-meghosszabbítás, nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak,
b) az a) pontban nem említett esetben a kérelemről dönt.
(1g) Ha az ONYF főigazgatójának vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatójának hatáskörébe tartozó ügyekben – a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében – helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét az eljáró hatóság megkeresésre a nyugdíjbiztosítási igazgatóság – a megkereséstől számított tizenöt munkanapon belül – folytatja le, és annak eredményéről három munkanapon belül értesíti a megkereső hatóságot.”

(2) A TnyR. 72/B. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg]

„c) kivételes rehabilitációs járadék, ha a kérelmező rendelkezik a szükséges szolgálati idő legalább felével, és megfelel a rehabilitációs járadékra való jogosultság egyéb feltételeinek,”

[továbbá a kérelmező nem részesül az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban, ide nem értve az időskorúak járadékát.]

(3) A TnyR. 72/B. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az ONYF főigazgatója a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.
(8b) A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelés a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is érvényesíthető, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást – ide értve a kivételes nyugellátást is – állapítanak meg.”

10. § A TnyR. 76/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a Tny. 87–88. §-a alapján fennálló követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott Nemzeti Iroda közreműködésével – a kötelezett biztosítójával szemben érvényesíti. Ha a kötelezett biztosítója a fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő kilencven napon belül nem tesz eleget, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a Nemzeti Irodával szemben megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. Az ONYF az eljárás rendjét a Nemzeti Irodával kötött megállapodásban rendezi.”

11. § A TnyR. 80. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak az ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna meg. A beszámítást a nyugdíjfolyósító szerv határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözet visszafizetését a Tny. 84. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén el kell rendelni.”

12. § A TnyR. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Baleseti járadékkal kapcsolatos megtérítés esetén a követelés érvényesítésére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 68. § (3) bekezdésében megjelölt összeghatárt kell alkalmazni.”

13. § A TnyR. a következő 82. §-sal egészül ki:

„82. § A Tny. 93. § (1) bekezdésében meghatározott öt évet – a megtérítési követelés kivételével – a határozat keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető.”

14. § A TnyR. 83. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örökössel szemben kell érvényesíteni, feltéve, hogy az örökhagyó még élt, amikor őt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogerős határozattal az ellátás visszafizetésére kötelezte.”

15. § A TnyR. a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § (1) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított, illetve módosított 11/B. § (2) bekezdését, 12. §-át, 15. § (5) bekezdés l) pontját, 68. §-át, 72/B. § (4) bekezdés c) pontját, 72/B. § (5) bekezdését, 72/B. § (9) bekezdését, 72/B. § (17) bekezdés a) és b) pontját, 72/B. § (20) bekezdés a) pontját, 85. § (2) és (5) bekezdését, valamint 89. § (10) bekezdését a 2010. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátások, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatás és bejelentés esetén kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított, illetve módosított 1. § (1) és (2) bekezdését, 72/B. § (1a)–(1g), (8a) és (8b) bekezdését, valamint 83. §-át a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A Tny. 97. § (3) bekezdésének – 2010. december 31-én hatályos – b) pontja alapján teljesítendő adatszolgáltatást e rendelet 2010. december 31-én hatályos 85–89. §-ában foglaltak szerint kell teljesíteni.”

16. § A TnyR.

a) 11. §-ában, 23. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében és 64/D. §-ában a „2011.” szövegrész helyébe a „2012.” szöveg,

b) 14. § (10) bekezdésében, 89. § (9) és (11) bekezdésében a „Foglalkoztatási és Szociális Hivatal” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási Hivatal” szöveg,

c) 24. § (4) bekezdésében az „a nyugdíjasként szerzett” szövegrész helyébe az „az 1997. január 1-jét megelőzően nyugdíjasként szerzett” szöveg,

d) 56. § (1) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére kötelezett” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítására és vezetésére kötelezett, ennek hiányában a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szöveg,

e) 72/B. § (1), (2) és (9)–(12) bekezdésében a „kivételes nyugdíjemelés” szövegrész helyébe a „kivételes nyugellátás-emelés” szöveg,

f) 72/B. § (5) bekezdésében a „kivételes rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „kivételes rokkantsági nyugdíj vagy kivételes rehabilitációs járadék” szöveg,

g) 72/B. § (9) bekezdésében és 72/B. § (17) bekezdés a) pontjában a „65 000” szövegrész helyébe a „70 000” szöveg,

h) 72/B. § (13) bekezdésében a „kivételes nyugdíjemelés” szövegrész helyébe a „kivételes nyugellátás-emelés” szöveg, a „méltányossági nyugdíjemelést” szövegrész helyébe a „kivételes nyugellátás-emelést” szöveg,

i) 72/B. § (15) bekezdésében az „a Tny. 66. §-ában meghatározott szervek vezetői” szövegrész helyébe az „az (1d) bekezdés d) pontja szerinti személyek” szöveg,

j) 72/B. § (17) bekezdés b) pontjában és 72/B. § (20) bekezdés a) pontjában a „75 000” szövegrész helyébe a „80 000” szöveg,

k) 79. § (3) bekezdésében és 85. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg,

l) 85. § (2) bekezdésében a „tizedik munkanap” szövegrész helyébe a „tizenötödik nap” szöveg,

m) 85. § (4) bekezdésében a „tizenkét hónapra számított összegét” szövegrész helyébe a „tizennyolcszorosát” szöveg,

n) 89. § (10) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg

lép.

17. § (1) Hatályukat vesztik a TnyR. 24. § (1) bekezdésében, 88/A. § (2) bekezdésében és 89. § (10) bekezdésében a „regionális” szövegrészek.

(2) Hatályát veszti a TnyR.

a) 72/B. § (1) bekezdésében az „az igénylő lakhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, valamint – kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás esetén, ha a jogszerző már nyugellátásban részesült – a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz” szövegrész,

c) 86. § (1) bekezdésének első és második mondata, valamint (2), (3), (5) és (7)–(9) bekezdése,

d) 87. § (1) bekezdés a)–c), f), g), i) és j) pontja, valamint (2)–(5) bekezdése,

e) 88. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –” szövegrész,

2. A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

18. § Hatályát veszti a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet.

3. A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló
283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

19. § A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha
a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2011. december 31-éig betölti, illetve megszerzi,
b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a (3) bekezdés szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának (a továbbiakban: munkaügyi központ) bejelentette,
c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, és
d) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.”

20. § Az R. 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A 2011. évben megkötött megállapodás alapján megállapításra kerülő korengedményes nyugdíj összegét – a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével ellentétben – a Tny. 18/A–18/B. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy a Tny. 18/B. § (2) bekezdése szerinti csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát. 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás nem köthető.
(6) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított 1. § (1) bekezdés d) pontját a 2011. évben megkötött megállapodások esetén kell alkalmazni. Egyebekben – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a korengedményes nyugdíjra 2011. december 31-ét követően is a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

21. § Az R. 2. § (2) bekezdésében az „Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal regionális igazgatóságát, valamint a regionális munkaügyi központot” szövegrész helyébe az „állami adóhatóságot és a munkaügyi központot” szöveg lép.

22. § Hatályukat vesztik az R. 1. § (3) bekezdésében a „regionális” szövegrészek.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló
273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosítása

23. § Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 86. §-ában az „(a továbbiakban: NAV)” szövegrész, valamint az „ , a 89. § (8) bekezdésében „a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe „a rendvédelmi szervek, a NAV” szöveg” szövegrész.

5. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2010. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–17. § és a 19–22. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 18. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(4) Ez a rendelet 2012. január 2-án hatályát veszti.

1

A rendelet a 24. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. január 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás