Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 48/2010 (XII.14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
2016.08.18.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alkotmány 44/A § (1) bekezdésének a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:1
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.
A rendelet hatálya
(1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában lévő lakások – ideértve a szükséglakásokat is – (továbbiakban: lakás) valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérletére és elidegenítésére kell alkalmazni.
(2) Az Önkormányzat gazdasági társaságai és költségvetési szervei önállóan jogosultak meghatározni a feladataik ellátásához biztosított helyiség, valamint vállalati, szolgálati és átmeneti lakás bérbeadásának feltételeit. Ennek során – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 80.§ (1) bekezdése értelmében – az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
2.§2,3
A tulajdonosi jogok gyakorlása
(1) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek feletti tulajdonosi és a bérbeadói jogait
a) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés),
b) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester),
c) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője (továbbiakban: Jegyző), valamint
d) a Közgyűlés bizottsága
(Közgyűlés, Polgármester, Jegyző, bizottság a továbbiakban együtt: Bérbeadó) útján gyakorolja e rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerint.
(2) Bérbeadót jelen rendeletben szabályozott feladatai előkészítése és végrehajtása során a lakások és helyiségek mindenkori kezelője (továbbiakban: Kezelő) valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal) segíti az 1. mellékletében meghatározottak szerint.
II. Fejezet
A lakások bérbeadásának közös szabályai
1. Cím
A lakások bérbeadásának általános szabályai
1.
A bérbeadás jellege
(1) Bérbeadó a lakásokat szociális helyzet alapján, költségelven, valamint piaci alapon történő bérbeadás útján hasznosítja.4
(2) E rendelet 2. mellékletében felsorolt, I. számú övezetbe tartozó lakások hasznosítása kizárólag piaci alapon történő bérbeadás útján történhet. A II. számú övezetbe tartozó lakások – Bérbeadó döntésének megfelelően – szociális helyzet alapján, költségelven, valamint piaci alapon egyaránt bérbe adhatók.5
1.
A bérleti jogviszony időtartama
(1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, lakást határozott időtartamra, legfeljebb öt évre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.
(2)6 Határozatlan időtartamra kell a lakást bérbe adni a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére, ha a fennálló bérleti szerződés megszüntetésére a) a Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján közös megegyezéssel, másik lakás,
b) a Ltv. 26.§ alapján, a Bérbeadó részéről történő felmondással, cserelakás biztosításával kerül sor.
(3) Bérbeadó a lakást, az addigi bérlő részére – figyelemmel jelen rendelet előírásaira, valamint a bérlő és vele együttköltözők jövedelmi helyzetére, továbbá önkormányzati bérlakásra fennállt bérleti jogviszony idejére –
a) korábbi szociális és költségelvű bérbeadás esetén költségelven, vagy a költségelvű bérleti díjnál 25 %-kal magasabb bérleti díj ellenében piaci alapon,
b) korábbi piaci bérbeadás esetén, a korábbi bérleti szerződés szerinti piaci bérleti díj ellenében piaci alapon,
pályázat kiírása nélkül ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.7,8, 9
(4)10 Bérbeadó
a) a bírósági, közigazgatási végrehajtási árverésen, valamint nyilvános pályázaton, árverésen kívül történő értékesítéssel tulajdonába került lakást a lakásban lakó volt tulajdonosnak
b) a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő halála esetén a bérlővel, annak halála idején együtt élő, azonban a lakásbérleti jogviszony Ltv. rendelkezései szerinti folytatására nem jogosult személynek
legfeljebb ötévi határozott időtartamra, költségelven, pályázat kiírása nélkül bérbe adhatja.
(5)11 Bérbeadó a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az addigi bérlő részére legfeljebb ötévi határozott időtartamra ismételten szociális helyzet alapján is bérbe adhatja, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában is megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.
(6)12 A bérlő, valamint a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakást használó volt bérlő a Bérbeadóhoz benyújtott írásbeli kérelmében kérheti a lakás ismételt bérbeadását.
1.
Nem lakás célú bérbeadás
(1) Lakás egésze vagy annak egy része nem lakás céljára – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem adható bérbe.13
(2) Bérbeadó hozzájárulásával a piaci alapon bérbeadásra kerülő lakás egy része nem lakás céljára is bérbe adható.14
3.
1.
A lakás ellenőrzése
(1) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül havonta jogosult ellenőrizni.15
(2) Amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen vagy a bérleti szerződésben foglaltak szerint használja, vagy a lakás állagát veszélyezteti, valamint rendkívüli káresemény megakadályozása, elhárítása érdekében Bérbeadó a lakást az (1) bekezdésben foglalt gyakoriságtól eltérően bármikor, haladéktalanul jogosult ellenőrizni.
3.
4.
7.§
Bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei
Lakásra kizárólag a Ltv. 4. § (4) bekezdésében leírt személlyel, e rendelet rendelkezései szerint köthető bérlőtársi szerződés.
1.
Megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltétele
(1) Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését.
(2) Amennyiben a lakásban maradó társbérlő az (1) bekezdés szerinti lakbér megfizetését nem vállalja, a Bérbeadó a társbérlő lakásbérleti szerződését – cserelakás felajánlása mellett – felmondhatja. Amennyiben a lakásban maradó társbérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van, a Bérbeadó cserelakást nem biztosít.
9.§
A lakáshasználati díj
(1) Jogcím nélküli lakáshasználat esetén a Bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó ellen haladéktalanul megteszi a lakáskiürítés iránt szükséges intézkedéseket.
(2) A lakást jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.
(3) A lakáshasználati díj mértéke szociális helyzet alapján történő és költségelvű bérbeadás esetén a lakásra e rendelet 2. mellékletében meghatározott lakbérrel megegyező, piaci alapon történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződésben szereplő lakbérrel megegyező összeg.16
4.
(5)17
6.
7.
8.
1. 18
Hozzájárulás albérleti szerződéshez
A bérlő a lakás albérletbe, használatba adására nem jogosult, ahhoz tulajdonosi hozzájárulás nem adható. Ezen kötelezettség megszegése esetén Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.
11. §
A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése
A szociális intézményből elbocsátott személy, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, akkor jogosult lakás határozott idejű, szociális alapon történő bérleti jogára, ha megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.
1.
A lakás átadás-átvétele
(1) A lakás átadás-átvételekor a Bérbeadó e rendelet 4. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.
(2) A felek a lakásnak a bérlő részére történő birtokbaadását a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismerik el.
(3) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a bérlő részéről felmerülő, igazolt költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni, oly módon, hogy Bérbeadó kötelezettségvállalása nem haladhatja meg az előzetesen általa bekért, legkedvezőbb ajánlatban szereplő összeget.
4.
1.
A lakás átalakítása, korszerűsítése, karbantartása
(1) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, a munkák befejezési határidejét, a munkák elvégzésének költségeit, valamint azt, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti lakásbérleti szerződést – az új komfortfokozatnak megfelelően – szükség szerint módosítani kell, ha a felmerülő költségeket a Bérbeadó viseli.19
(3) A lakást erre vonatkozó külön megállapodás hiányában átalakító, korszerűsítő bérlő az átalakítással, korszerűsítéssel felmerült kiadásai megtérítését a Bérbeadótól sem a lakásbérleti szerződés alatt, sem annak megszűnése után nem követelheti.
(4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a Bérbeadó és bérlő megállapodása, vita esetén bíróság állapítja meg.20
(5)21
(6)22
1.
Bérbeadó elhelyezési kötelezettsége a szerződés megszűnését követően
A Bérbeadó a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére nem vállal kötelezettséget.23
1.
A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése
(1) A felek a lakásra kötött, határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a Bérbeadó a bérlőnek másik, a bérlő által elfogadott lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető.24
(2) Másik lakás bérbeadása helyett fizetendő pénzbeli térítés mértéke legfeljebb a lakás – Bérbeadó által felkért, független ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított – forgalmi értékének 10 %-a. Másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés kizárólag akkor fizethető, ha a bérlő által Bérbeadó részére átadni kívánt lakás forgalmi értéke Bérbeadó által a bérlő részére felajánlott cserelakás forgalmi értékét meghaladja. Másik lakás bérbeadása mellett fizetendő pénzbeli térítés mértéke legfeljebb a lakások – Bérbeadó által felkért, független ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított – forgalmi érték-különbözetének 10 %-a. A fizetendő pénzbeli térítés a bérleti szerződés megszűnése napján esedékes.25,26,27
(3) Határozott időre bérbe adott lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
4.
16.§
A határozatlan időre szóló bérleti szerződés Bérbeadó részéről történő felmondása
(1) A Bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a Ltv. szabályainak figyelembevételével, írásban, bármikor felmondhatja.
(2) A bérleti szerződés felmondása esetén Bérbeadó a Ltv. rendelkezései szerint köteles a bérlő részére cserelakást felajánlani bérleti jogviszony létesítésére.28
(3) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, településen és épületen belüli fekvését, lakbére mértékét. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.
(4) Bérbeadó és a bérlő megállapodhat egymással, hogy Bérbeadó a bérleti szerződés (2) bekezdésben szabályozott felmondása esetén cserelakás felajánlása helyett a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A Bérbeadó által fizetendő pénzbeli térítés mértéke legfeljebb a lakás – Bérbeadó által felkért, független ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított – forgalmi értékének 10 %-a. A fizetendő pénzbeli térítés a bérleti szerződés megszűnése napján esedékes.29
(5) Amennyiben a felajánlott lakást a bérlő nem fogadja el, a Bérbeadó haladéktalanul bírósághoz fordul a felajánlott cserelakás megfelelőségének és a felmondás jogszerűségének megállapítása iránt.
(6)30,
(7)31,
(8)32
1.
Lakásbérleti jog cseréje
(1) Lakás bérleti jogának cseréjéhez – ideértve a másik lakás bérleti és tulajdonjogát egyaránt – Bérbeadó kizárólag a Ltv. 29.§ (5),(6) bekezdéseiben foglalt esetekben adhat hozzájárulást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás kizárólag akkor adható meg, ha a bérlő lakbérhátralékkal és közüzemi díj-tartozással sem rendelkezik.33
1.
Hozzájárulás tartási szerződéshez
(1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést kizárólag a Bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet.
2.
1.
A lakbér mértéke, a lakbértámogatás
(1) Önkormányzati bérlakások költségelven meghatározott lakbérének mértéke:34
a) I. számú övezet
Összkomfortos és komfortos lakás esetén: 500 – 1.000,- Ft/m2/hó
Félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén: 300 – 800,- Ft/m2/hó
b) II. számú övezet
Összkomfortos és komfortos lakás esetén: 300 – 800,- Ft/m2/hó
Félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén: 200 – 500,- Ft/m2/hó
c) Övezeti besorolástól függetlenül szükséglakás esetén: 100,- Ft/m2/hó
(2) A költségelvű lakbér pontos mértékét – az (1) bekezdés szerinti keretek között – Bérbeadó állapítja meg a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás alapterülete, minősége, településen és a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, a Bérbeadó által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás, valamint a Ltv. 13.§ (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével. A lakásra e bekezdés alapján megállapított költségelvű lakbér pontos mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.35,36
(3) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a bérleti díj mértéke a lakásra e rendelet 2. mellékletében megállapított költségelvű lakbér 10 százalékkal csökkentett összege.37,38
(4) Lakás szociális alapon történő bérbeadása esetén – a bérlő szociális körülményei alapján – lakbértámogatás adható. A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeit, a lakbértámogatás mértékét és eljárási szabályait külön rendelet tartalmazza.39
(5) Lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a piaci alapú lakbér – a lakásra e rendelet 2. mellékletében megállapított költségelvű lakbérmérték, mint induló bérleti díj alapulvételével – a bérleti díjra történő liciteljárással kerül meghatározásra. A piaci alapú lakbér mértéke a lakásra e rendelet 2. mellékletében megállapított költségelvű lakbér mértékénél nem lehet kevesebb.40
20.§41
Részletfizetés iránti kérelem lakbérhátralék esetén
(1) Lakbérhátralék, használati díjhátralék esetén a bérlő, volt bérlő a Bérbeadónál részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. 42
(2) A kérelemről a Bérbeadó a fizetési nehézség kialakulásának okai, és körülményei alapján dönt. Részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező fizetési nehézsége átmeneti jellegű, továbbá a hátralék kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében az adott helyzetben elvárható módon járt el, valamint a lakbérhátralék megfizetése a részletfizetés biztosítása révén valószínűsíthető.
(3) Részletfizetés a fennálló hátralék legalább 25 %-ának azonnali megfizetése mellett, legfeljebb 36 hónapra engedélyezhető. Amennyiben a bérlő a Bérbeadó által biztosított részletfizetési kedvezményben foglaltakat nem teljesíti, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti.43
21.§
A külön szolgáltatások díja
A bérlő az 55.§-ban meghatározott esetben a 9. mellékletében és a bérleti szerződésben foglaltak szerint köteles megtéríteni a Bérbeadó által külön szolgáltatásként nyújtott vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelvezetés) díját.44
1.
A lakás visszaadása
(1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást kiürítve, beköltözhető, tiszta állapotban, az átadás-átvételkor, valamint a bérleti jogviszony időtartama alatt felvett leltár alapján és jegyzőkönyv szerinti állapotban köteles visszaadni.45
(2) A lakás visszaadásakor a Bérbeadó e rendelet 5. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.
(3) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodásban a Bérbeadó részéről felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.46
2. Cím
Lakások szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadására vonatkozó külön rendelkezések47
1.
Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei
(1) Szociális helyzete alapján lakás annak a Székesfehérváron lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélynek adható bérbe,
a) aki, illetve akinek házastársa, élettársa, gyermeke vagy a vele együttköltöző családtagja vagyonnal nem rendelkezik, továbbá
b) a háztartás összes, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme
ba) egyedülélő, valamint gyermekét, illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 350 %-át,
bb) a ba) pont alá nem tartozó esetekben a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.
(2)48
(3) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása iránti kérelmet (a továbbiakban: Kérelem) – e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon a Hivatalhoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokkal együtt. Amennyiben az igénylő a Kérelmet nem e rendelet szerinti formanyomtatványon terjeszti elő, illetve a Kérelem hiányos vagy egyéb okból pontosításra szorul, a Hivatal határidő tűzésével hiánypótlási felhívást ad ki.,49
(4) A Kérelemben foglaltak valódiságát a Hivatal helyszíni ellenőrzéssel és környezettanulmány készítésével jogosult ellenőrizni.
(5) A Bérbeadó a Kérelem a benyújtásától számított 30 napon belül értesíti az igénylőt a Kérelem nyilvántartásba vételéről, vagy annak visszautasításáról.
(6) A Bérbeadó a Kérelem nyilvántartásba vételét visszautasítja, amennyiben az igénylő
a. az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,
b. valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával, illetve más módon a Bérbeadót megtéveszti,
a. a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőn belül nem, vagy nem az abban foglaltaknak megfelelően tesz eleget.50
(7) Az igénylő a Kérelem elbírálása alapjául szolgáló feltételek megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnál.
(8) A Kérelem a benyújtását követő év azonos hónap utolsó napjáig érvényes, ezt követően az igénylőt a Hivatal a lakásigénylési nyilvántartásából törli.51
24.§52
A méltányolható lakásigény mértéke,
a lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának szabályai
(1) A Bérbeadó a lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása során a bérbeadásra kijelölt lakás méretére, valamint az igénylő és a vele együttköltöző személyek számára tekintettel, az alábbiakra is figyelemmel dönt a bérlő személyéről:
1-2 személy esetén – egy lakószoba
3 személy esetén – másfél lakószoba
4 személy esetén – kettő lakószoba
5 személy esetén – kettő és fél lakószoba
6 személy esetén – három lakószoba
Minden további személy esetén a lakásigény mértéke fél lakószobával nő. A szobaszám megállapítása esetén két fél lakószoba egy lakószobának számít.
(2) A Bérbeadó a bérlő személyéről a 8. melléklet szerint szabályozott szociális bírálati rendszer figyelembevételével dönt.
(3) A Hivatal a döntést követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a Bérbeadó döntéséről a bérlőnek kijelölt személyt, aki az értesítés közlését követő 15 napon belül köteles az adott lakásra bérleti szerződést kötni.
(4) Amennyiben bérlőnek kijelölt személy a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül a bérleti szerződést önhibájából nem köti meg, a kijelölés érvényét veszti és Bérbeadó a Hivatal javaslata alapján e rendeletben foglaltak szerint gondoskodik új bérlő kijelöléséről.
25. .§53
A lakás költségelven történő bérbeadásának szabályai
(1) Lakás költségelven történő bérbeadására – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – Bérbeadó döntése alapján, pályázati eljárás keretében van lehetőség.
(2) Pályázat benyújtására az a magánszemély jogosult, aki a pályázatban foglalt feltételeket vállalja.
(3) A pályázat kiírásáról Bérbeadó gondoskodik.
(4) A pályázati hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napra kifüggesztve közszemlére kell tenni. A hirdetményről a lakosságot a helyi sajtó médiafelületei útján is tájékoztatni kell.
(5) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a lakás pontos címét, alapterületét, komfortfokozatát, felszereltségét, állapotát,
b) a bérleti szerződés időtartamát,
c) a pályázni jogosultak körét,
d) a lakbér mértékét,
e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és időpontját,
f) a pályázat elbírálásának helyét és időpontját.
1. 54
A pályázati ajánlat benyújtása, tartalmi elemei
a lakás költségelven történő bérbeadása esetén
(1) A pályázati ajánlatot írásban, a pályázatban megjelölt címre, személyesen vagy postai úton kell benyújtani.
(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.
(3) A pályázat elbírálásán csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
1. 55
A lakásbérleti szerződés megkötése
a lakás költségelven történő bérbeadása esetén
(1) Bérbeadó a lakásbérleti szerződést a lakás költségelven történő bérbeadása esetén azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt.
(2)56Amennyiben ugyanazon lakásra kiírt pályázatra több érvényes ajánlat érkezik, úgy Bérbeadó a pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerinti legelőnyösebb ajánlatot tévő pályázóval köt szerződést.
1. 57
A bérlő kötelezettségei, a befogadás szabályai a lakás szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadása esetén
(1) A szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
(2) Amennyiben hitelt érdemlően igazolást nyer, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn, a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.
(3) A bérlő a szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén a lakásba a Ltv-ben foglaltakon túl – a (4) bekezdésben foglalt feltétellel – kizárólag élettársát és annak együttköltöző kiskorú gyermekét fogadhatja be.
(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén, a bérlő által befogadott személy a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult, velük szemben a Bérbeadónak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn.
1. 58
Adatszolgáltatás, a személyes adatok kezelése
Bérbeadó jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek. Bérbeadó a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján kezeli.
3. Cím
Lakások piaci alapon történő bérbeadásra vonatkozó külön rendelkezések
1. 59
Lakás piaci alapon történő bérbeadása
(1) Lakás piaci alapon történő bérbeadására Bérbeadó döntése alapján – a 4. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag e rendelet 11. melléklete szerinti licitszabályzat szerint lefolytatott pályázati eljárás keretében van lehetőség.60
(2) Pályázat benyújtására az a magánszemély jogosult, aki a pályázatban foglalt feltételeket vállalja.
31.§61
A pályázat kiírása, tartalmi elemei
(1) A pályázat kiírásáról Bérbeadó gondoskodik.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás pontos címét, alapterületét, komfortfokozatát, felszereltségét, állapotát,
b) a bérleti szerződés időtartamát,
c) a pályázni jogosultak körét,
d) a minimális bérleti díjat, ami a lakásra e rendelet 2. mellékletében megállapított költségelvű lakbérrel egyezik meg
e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és időpontját
1. 62
A lakásbérleti szerződés megkötése
(1) Bérbeadó a lakásbérleti szerződést azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és a legmagasabb – de legalább a lakásra jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott, költségelvű bérleti díjjal megegyező – összegű bérleti díjra tett ajánlatot.
(2) Bérbeadó fenntartja magának a jogot, hogy a lakás piaci alapon történő bérbeadására kiírt pályázatot bármikor, indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa.
1. 63
Óvadék
(1) A lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a bérlő a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni.
(2) Az óvadék mértéke a szerződésben meghatározott havi lakbér kétszeresének megfelelő összeg.
(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén Bérbeadó a bérlő által befizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül köteles a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.64,65
4. Cím66
Lakások bérbeadása önkormányzati érdekből
34.§
Lakásbérbeadás önkormányzati érdekből67
(1) Bérbeadó, egyedi elbírálás alapján – e rendeletben szabályozott szociális bírálati rendszer, valamint a költségelvű vagy a piaci alapon történő bérbeadás esetén alkalmazandó pályázati eljárás figyelmen kívül hagyásával – soron kívül bérlőnek jelölheti ki azt az igénylőt, aki önkormányzati feladatot lát el, az Önkormányzat által támogatott tevékenységet végez, illetve akinek helyben lakásához egyéb, önkormányzati érdek fűződik.
(2) Az önkormányzati érdekből történő lakásbérbeadás, övezeti besorolástól függetlenül, egyidejűleg legfeljebb 10, cím szerint pontosan megjelölt lakásra szólhat, a felmerülő igény és a rendelkezésre álló, üres lakások figyelembevételével.
(3) Az önkormányzati érdekből gyakorolt lakásbérbeadás csak határozott időre, legfeljebb egy évre történhet azzal, hogy a bérleti jogviszony korlátlan alkalommal meghosszabbítható. Bérbeadó a bérleti jogviszonyt bármikor, indokolás nélkül felmondhatja a következő hónap utolsó napjára, ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell.
(4) Az önkormányzati érdekből bérlőnek jelölt személy a lakásra e rendelet 2. mellékletében megállapított, költségelvű lakbért köteles megfizetni.
III. Fejezet
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályai
1.
A helyiség bérbeadásának módja
(1) A Bérbeadó a helyiséget – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – pályázati eljárás lefolytatása után adja bérbe.
(2) Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérbeadására, ha
a) a helyiség az önkormányzat kötelező és szabadon vállalt feladatának ellátásához szükséges,
b) 68,69a helyiségre korábban meghirdetett pályázat eredménytelen volt, új pályázat kiírására még nem került sor, és a pályázati határidő lejártát követő 6 hónapon belül a helyiség bérbeadására kérelmet nyújtottak be,
c) 70
d) e rendelet 36.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor a helyiség bérbeadására.
1.
A bérleti jogviszony időtartama
(1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a helyiséget határozott időre, legfeljebb 5 évre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.
(2) Bérbeadó a határozott időre bérbe adott helyiséget a bérlő részére, legfeljebb 5 évi határozott időtartamra, pályázati kiírás nélkül, új bérleti szerződés megkötésével ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.
(3)71A bérlő, vagy a helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a helyiséget használó volt bérlő a Bérbeadóhoz benyújtott, írásbeli kérelmében kérheti a helyiség ismételt bérbeadását.
1.
A pályázat kiírása, tartalmi elemei
(1) A pályázat kiírásáról a Bérbeadó gondoskodik.
(2) A pályázati hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztve közszemlére kell tenni. A hirdetményről a lakosságot a helyi sajtó médiafelületei útján is tájékoztatni kell. A pályázat kiírásáról a pályázati hirdetmény megküldésével az illetékes társasház közös képviselőjét is értesíteni kell.72
(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a helyiség pontos címét, alapterületét, felszereltségét, állapotát,
b) a bérleti szerződés időtartamát,
c) a pályázni jogosultak körét,
d) a fizetendő legkisebb bérleti díj mértékét,
e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és időpontját,
f) a pályázat elbírálásának helyét és időpontját.
1.
A pályázati ajánlat benyújtása, tartalmi elemei
(1) A pályázati ajánlatot az Önkormányzat címére, személyesen vagy postai úton kell írásban benyújtani.
(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.
(3) A pályázat elbírálásán csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
1.
A helyiségbérleti szerződés megkötése
(1) Amennyiben ugyanazon helyiségre kiírt pályázatra azonos feltételek mellett több érvényes ajánlat érkezik, úgy a Bérbeadó licittárgyalást tart. A licittárgyalást követően a Bérbeadó a legmagasabb ajánlatot tevő pályázóval köt szerződést. A Bérbeadó a bérleti szerződés megkötéséig a pályázati eljárást bármikor, indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja.73
(2) Amennyiben pályázati kiírására e rendelet rendelkezései alapján nem került sor, a bérleti szerződést a Bérbeadó által kijelölt személlyel, szervvel kell megkötni.
(3) A helyiség bérleti díját a bérlő kijelölése, illetve a helyiség ismételt bérbeadása esetén a Bérbeadó állapítja meg a Közgyűlés határozatában elfogadott keretek között.
(4) A helyiség térítésmentes használatba adásáról – amennyiben a mindenkor hatályos, önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a Bérbeadó dönt.
(5) Amennyiben a kijelölt bérlő, használó a bérleti szerződést a kijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül önhibájából nem köti meg, úgy a kijelölés érvényét veszti.
(6) Amennyiben a bérlő a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a helyiségben a tevékenységet nem kezdi meg, Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés feltételeit felülvizsgálni.
1.
A helyiség ellenőrzése, átadás-átvétele, átalakítása, korszerűsítése, visszaadása
(1) A helyiség rendeltetésszerű használata ellenőrzése, átadás-átvétele, visszaadása, valamint a helyiség átalakítása, korszerűsítése tekintetében e rendelet 6.§-át, 12-13.§-ait, valamint 22.§-át értelemszerűen alkalmazni kell.
2.
1.
A felek jogai és kötelezettségei
(1) A bérleti szerződésben meg kell jelölni a bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet. A szerződésben megjelölttől eltérő célra a helyiség csak a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használható.
(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget az (1) bekezdésben szabályozott hozzájárulásnélkül a megjelölttől eltérő célra használja, úgy a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására.
1.
Használati díj
(1) Jogcím nélküli használat esetén a Bérbeadó a helyiség jogcím nélküli használója ellen haladéktalanul megteszi a helyiség kiürítése iránt szükséges intézkedéseket.
(2) A helyiséget jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.
(3) A használati díj mértéke az utolsó havi bérleti díjjal azonos összeg.74
(4) A helyiség bérlője, vagy a helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a volt bérlő a Bérbeadónál helyiségbérleti díjra, helyiségbérleti, helyiséghasználati díjhátralékra mérséklés, elengedés, valamint kamatmentes fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) iránti kérelmet nyújthat be. A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani..75, 76
(5) A kérelemről a Bérbeadó különösen a fizetési nehézség kialakulásának okai és körülményei alapján dönt.77,78
43.§
A helyiség bérleti jogának átruházása
(1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség bérleti jogát írásba foglalt szerződés79 alapján másra átruházhatja.
(2) A bérlő a bérleti jog átruházására irányuló szerződést80 kizárólag Bérbeadó előzetes hozzájáruló nyilatkozata alapján köthet.
(3) A helyiség bérleti jogának átruházásához a Bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha
a. a bérlő bérleti díj, közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik,
b) a bérleti jog átvevője a helyiséget a bérleti jogot átruházó bérlő tevékenységével azonos tevékenységre használja,81
c) a bérleti jog átvevője vállalja a Bérbeadó által megállapított bérleti díj megfizetését,
d) a bérleti jog átruházására vonatkozó szerződés82 tartalmazza:
da) a helyiség pontos címét, alapterületét, az bérlő által addig fizetett havi bérleti díj összegét,
db) a bérleti jogot megszerző fél által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát,
dc) a bérleti jogot megszerző fél nyilatkozatát arról, miszerint a Bérbeadó által esetlegesen újonnan megállapított bérleti díj megfizetését vállalja.
dd) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén a bérleti jogot megszerző fél nyilatkozatát arról, miszerint az átruházás ellenértékeként e rendeletben meghatározott díj megfizetését vállalja,
e) a bérleti jogot megszerző fél vállalja a helyiség a Bérbeadó által felkért, független értékbecslő által megállapított, általános forgalmi adómentes forgalmi értéke 20 %-ának megfelelő összeg egyösszegű megfizetését a bérbeadási hozzájárulás kézhezvételétől számított 8 napon belül. E pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. tv. 13.§ (3) bekezdése alapján forgalomképes bérleti jog átruházása esetén.83
(4)84
44.§
Bérleti jog cseréje
(1) A bérlő önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt szerződés alapján a Bérbeadó hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára, tulajdonjogára elcserélheti.
(2) A bérlő a bérleti jog cseréjére irányuló szerződést kizárólag a Bérbeadó előzetes hozzájáruló nyilatkozata alapján köthet. 85,86
(3) A helyiség bérleti jogának cseréjéhez a Bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha
a. a bérlő bérleti díj, közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik,
b. a cserepartner által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem zavarja a társasházban és a környéken élők nyugalmát,87
c. a cserepartner vállalja a Bérbeadó által megállapított bérleti díj megfizetését.
d) a bérleti jog átruházására vonatkozó szerződés tartalmazza:
da) a cserével érintett helyiségek pontos címét, alapterületét, a bérlő által addig fizetett bérleti díj összegét,
db) Bérbeadó tulajdonában lévő helyiség bérleti jogát megszerző fél által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát,
dc) a cserélő fél nyilatkozatát arról, hogy a Bérbeadó által újonnan megállapított bérleti díj megfizetését vállalja.88
(4) 89,90
45.§
Hozzájárulás albérleti szerződéshez
(1) A bérlő a helyiség albérletbe (üzemeltetésbe, használatba) adására Bérbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult. Ezen kötelezettség megszegése esetén Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.91
(2) A helyiség albérletbe adásához a Bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha
a. a bérlő bérleti díj, közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik,
b) a leendő albérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem zavarja a társasházban és a környéken élők nyugalmát,92
c) 93 az albérleti szerződés tartalmazza:
ca) a helyiség pontos címét, alapterületét, a bérlő által fizetett havi bérleti díj összegét,
cb) a leendő albérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát.94
46.§
Bérlőtársi jogviszony, más személy befogadása
(1) A helyiségre bérlőtársi szerződés a Bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján köthető.
(2) A helyiségbe a bérlő más személyt nem fogadhat be. Ezen kötelezettség megszegése esetén Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.95
IV. Fejezet
A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályozása
1. 96
Lakás és helyiség elidegenítése
Lakás és helyiség Bérbeadó döntése alapján, kizárólag az általa felkért független ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakértői vélemény figyelembevételével idegeníthető el.
1. Cím
A lakások elidegenítésének szabályai
1.
Elővásárlásra jogosult részére történő elidegenítés szabályai97
(1) E rendelet 47.§ szerinti szakértői véleményben a lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, különösen
a) az épület településen belüli fekvése,
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő,
d) a lakás alapterülete és komfortfokozata,
e) a lakottság ténye
figyelembevételével kell megállapítani.
(2)98
(3) Amennyiben a lakás lakottan kerül értékesítésre, úgy a 48.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti lakottság tényét a forgalmi érték megállapítása során 10 százalékos mértékű értékcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni.99
49.§100
(1) Az elidegenítésre kijelölt, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakást (a továbbiakban: Ltv. 49.§-a szerinti elővásárlási joggal érintett lakás) a Ltv. 49.§-a szerinti elővásárlásra jogosult személy részére a 48.§ (1)-(3) bekezdés alapján megállapított vételár 90 %-ának megfelelő összeg ellenében kell vételre felajánlani.
(2) Amennyiben a lakást a Ltv. 49.§-a szerint elővásárlásra jogosult vásárolja meg
a) az elővásárlásra jogosult kérelmére 15 évi részletfizetést kell biztosítani,
b) részletfizetés biztosítása esetén az elővásárlásra jogosultnak a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetnie,
c) az elővásárlásra jogosultat a vételár egy összegben történő megfizetése esetén 20 % vételárengedmény, az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a fennálló vételárhátralékból évenként 1 % vételárengedmény illeti meg.
(3) Amennyiben a Ltv. 49.§-a szerinti elővásárlásra jogosult és a vele egy lakásban legalább két év óta állandó jelleggel együtt lakó egyeneságbeli rokonának az egy főre jutó, havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és az elővásárlásra jogosult ingatlan tulajdoni hányadával nem rendelkezik, a lakás értékesítése esetén – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően –
a) az elővásárlásra jogosult kérelmére 20 év részletfizetést kell biztosítani,
b) részletfizetés biztosítás esetén az elővásárlásra jogosultnak a szerződés megkötésekor a vételár 15 %-át kell egy összegben megfizetnie,
c) az elővásárlásra jogosultat a vételár egy összegben történő megfizetése esetén 10 % vételárengedmény, az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a fennálló vételárhátralékból évenként 0,5 % vételárengedmény illeti meg.
(4) A (2), (3) bekezdések szerinti részletfizetés időtartama alatt a vevő által fizetendő szerződéses kamat mértéke a felszámításkor érvényes jegybanki alapkamat összegével egyezik meg.
(5) Részletfizetés biztosítása esetén a vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az érintett lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni.
(6) A Bérlő által e § szerint az elővásárlásra jogosult részére tett vételre felajánlásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás címét, helyrajzi számát, egyéb ingatlan-nyilvántartási adatait,
b) a lakás, a lakást magában foglaló épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó, valamint a műemléki vagy a helyi védettségre vonatkozó tájékoztatást,
c) a lakás helyi forgalmi értékét,
d) a lakás vételárát, a vételár megfizetésének feltételeit,
e) Bérbeadó ajánlati kötöttségének idejét.
(7) Az ajánlati kötöttség ideje: az ajánlat közlésétől számított kilencven nap.
1. 101
Elővásárlásra nem jogosult részére történő elidegenítés szabályai
(1) Amennyiben az elidegenítésre kijelölt lakást elővásárlási jog nem terheli, vagy e rendelet 49.§ (1) bekezdése szerint vételre felajánlott lakást az elővásárlásra jogosult nem vásárolja meg, a lakás – értékhatártól függetlenül – kizárólag pályázat útján, szükség esetén vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető.
(2) A pályázat kiírása, tartalma, benyújtása vonatkozásában e rendelet 31-32.§-ainak rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a pályázati kiírásban a lakás forgalmi értékét, valamint a (6) bekezdésben foglaltakat fel kell tüntetni.
(3) Elővásárlásra nem jogosult részére történő elidegenítés esetén a lakás vételára az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal egyezik meg azzal, hogy a vételár nem lehet kevesebb a lakás forgalmi értékénél.
(4) Amennyiben a legmagasabb vételárat több érvényes pályázat tartalmazza, úgy Bérbeadó a legmagasabb vételi ajánlatot tevők részére licittárgyalást tart. A licittárgyalás nyertese a legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázó, a lakás vételára a nyertes pályázó által ajánlott összeg.
(5) A lakás vételárát a vevőnek kedvezmények nélkül, egy összegben kell megfizetnie. A vételár megfizetésére részletfizetés vagy egyéb kedvezmény nem biztosítható.
(6) Amennyiben a legmagasabb vételi ajánlat a lakás forgalmi értékét nem éri el, úgy a lakás elidegenítésére kiírt pályázat eredménytelennek minősül. Bérbeadó az adásvételi szerződés megkötéséig a pályázati eljárást bármikor, indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja.
2. Cím
A helyiségek elidegenítésének szabályai102
51.§103
Elővásárlásra jogosult részére történő elidegenítés szabályai
(1) Az elidegenítésre kijelölt, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiséget (a továbbiakban: Ltv. 58.§ szerinti elővásárlási joggal érintett helyiség) a Ltv. 58.§-a szerinti elővásárlásra jogosult személy részére kell vételre felajánlani.
(2) A vételár a helyiség forgalmi értékével egyezik meg.
(3) Az elővásárlásra jogosultnak a bruttó 10 millió forintot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 8 napon belül kell megfizetnie.
(4) Amennyiben helyiség vételára az (3) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja, úgy a vevő a vételárból 10 millió forintot a szerződéskötéstől számított 8 napon belül egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételárat vevő Bérbeadó döntése értelmében a szerződéskötéstől számított legfeljebb 1 éven belül, egyenlő havi részletekben fizetheti meg a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő szerződéses kamat felszámítása mellett. 104
(5) Részletfizetés biztosítása esetén a vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni.
52.§105
Elővásárlásra nem jogosult részére történő elidegenítés szabályai
(1) Amennyiben az elidegenítésre kijelölt helyiséget elővásárlási jog nem terheli, vagy e rendelet 51.§ (1) bekezdése szerint vételre felajánlott helyiséget az elővásárlásra jogosult nem vásárolja meg, a helyiség – értékhatártól függetlenül – kizárólag pályázat útján, szükség esetén vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető.
(2) A pályázat kiírása, tartalma, benyújtása vonatkozásában e rendelet 31-32.§-ainak rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a pályázati kiírásban a helyiség forgalmi értékét, valamint a (6) bekezdésben foglaltakat fel kell tüntetni.
(3) Elővásárlásra nem jogosult részére történő elidegenítés esetén a helyiség vételára az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal egyezik meg azzal, hogy a vételár nem lehet kevesebb a helyiség forgalmi értékénél.
(4) Amennyiben a legmagasabb vételi ajánlatot több érvényes pályázat azonosan tartalmazza, úgy Bérbeadó a legmagasabb vételi ajánlatot tevők részére licittárgyalást tart. A licittárgyalás nyertese a legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázó, a helyiség vételára a nyertes pályázó által ajánlott összeg.
(5) A helyiség vételárát a vevőnek kedvezmények nélkül, egy összegben kell megfizetnie. A vételár megfizetésére részletfizetés vagy egyéb kedvezmény nem biztosítható.
(6) Amennyiben a legmagasabb vételi ajánlat a helyiség forgalmi értékét nem éri el, úgy a helyiség elidegenítésére kiírt pályázat eredménytelennek minősül. Bérbeadó az adásvételi szerződés megkötéséig a pályázati eljárást bármikor, indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja.
V. Fejezet106
Értelmező rendelkezések
53.§
E rendelet alkalmazásában:
1. jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom,
2. vagyon: A Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom,
3. egyedülélő: A Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom,
4. háztartás: A Sztv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fogalom.
VI. Fejezet107
Vegyes, záró és átmeneti rendelkezések
1.
2.
A teljes egészében az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosított lakóépületekben a Bérbeadó által elfogadott házirendet kell kifüggeszteni. A házirendet a Bérbeadó a bérleti szerződéshez is mellékeli.
1. 108
Víz- és csatornadíj fizetése normatíva alapján
Amennyiben a bérbeadás útján hasznosított lakásban a vízfogyasztás egyedileg nem mérhető, úgy a víz- és csatornadíj havi mértéke e rendelet 9. mellékletében meghatározott éves normák, valamint a Székesfehérvár Megyei Jogú Városban érvényes víz- és csatornadíj szorzatának 1/12-ed része. Amennyiben a szolgáltató által mért vízfogyasztás mennyisége a 9. melléklet szerint táblázat szerint számított mértéket meghaladja, úgy a többlet a lakások között, a 9. mellékletben meghatározott normák szerint, arányosan kerül felosztásra.
1. 109
A rendelet időbeli hatálya
(1) E rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő jogviszonyokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet lakásbérleti díj mértékére vonatkozó rendelkezéseit a 2011. január 1. napján folyamatban lévő, határozott idejű lakásbérleti jogviszonyokra nem kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével a folyamatban lévő, határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyok jellege nem változik, ezen jogviszonyokra e rendelet szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Határozatlan idejű bérleti jogviszony egyoldalú, határozott idejű bérleti jogviszonnyá történő átalakítására Bérbeadó nem jogosult.
(5) E rendelet alkalmazásában a bérlő élete végéig (élethosszig) szóló lakásbérleti jogviszonyokra a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint a lakbérekről szóló 10/2001. (IV.2.) számú rendelete, valamint az azt módosító 15/2008. (IV.29.), 30/2008. (X.31.), 11/2009. (III.31.), 55/2009 (XII.4.), 30/2010. (VIII.26.) számú rendelete hatályát veszti.
1. 110,111
A lakásbérleti jogviszonyok, a lakásbérleti díj felülvizsgálata
Székesfehérvár, 2010. december 14.
Dr. Cser-Palkovics András sk. Dr. Bóka Viktor sk.
polgármester jegyző
Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. augusztus 18. napján.
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
2
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
3
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
4
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
5
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
6
Módosította az 1/2014.(I.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. január 22. napjától
7
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
8
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
9
Módosította a 26/2013.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. június 20. napjától
10
Módosította az 1/2014.(I.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. január 22. napjától
11
Módosította az 1/2014.(I.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. január 22. napjától
12
Módosította az 1/2014.(I.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. január 22. napjától
13
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
14
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
15
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
16
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
17
Hatályon kívül helyezte a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. január 1. napjától
18
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
19
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
20
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
21
Hatályon kívül helyezte a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. január 1. napjától
22
Hatályon kívül helyezte a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. január 1. napjától
23
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
24
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
25
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
26
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
27
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
28
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
29
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
30
Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2011. július 8. napjától
31
Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2011. július 8. napjától
32
Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2011. július 8. napjától
33
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
34
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
35
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
36
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
37
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
38
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
39
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
40
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
41
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
42
Módosította a 26/2013.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. június 20. napjától
43
Módosította a 26/2013.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. június 20. napjától
44
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
45
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
46
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
47
Megnevezését módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
48
Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2011. július 8. napjától
49
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
50
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
51
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
52
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
53
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
54
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
55
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
56
Módosította az 1/2014.(I.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. január 22. napjától
57
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
58
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
59
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
60
Módosította a 26/2013.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. június 20. napjától
61
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
62
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
63
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
64
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
65
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
66
Megállapította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
67
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
68
Módosította az 1/2014.(I.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. január 22. napjától.
69
Módosította a 17/2016. (V.3.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. május 5. napjától.
70
Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2011. július 8. napjától
71
Módosította az 1/2014.(I.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. január 22. napjától
72
Számozást módosította az 1/2011. (I.28.) számú önkormányzati rendelet, hatályos 2011. január 29. napjától
73
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
74
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
75
Megállapította az 1/2011. (I.28.) számú önkormányzati rendelet, hatályos 2011. január 29. napjától
76
Módosította a 24/2014. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. június 30-tól.
77
Megállapította az 1/2011. (I.28.) számú önkormányzati rendelet, hatályos 2011. január 29. napjától
78
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
79
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
80
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
81
Módosította a 36/2015. (IX.18.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. szeptember 23-tól, a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.
82
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
83
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
84
Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2011. július 8. napjától
85
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
86
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
87
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
88
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
89
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
90
Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
91
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
92
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
93
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
94
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
95
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
96
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
97
A § címét módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
98
Hatályon kívül helyezte a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. január 1. napjától
99
Megállapította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
100
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
101
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
102
Számozását módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
103
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
104
Módosította a 66/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. január 1. napjától
105
Módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
106
Számozását módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
107
Számozását módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
108
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
109
Számozását módosította a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. október 14. napjától
110
Módosította a 22/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 8. napjától
111
Hatályon kívül helyezte a 27/2011. (X. 13) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2011. október 14. napjától