Kifejezéskereső
Szeghalom Város Önkormányzat képviselő testületének 7/2010 (VI.1.) önkormányzati rendelete
a helyi építési előírásokról1
Szeghalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében alapján, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda, a Békés Megyei Földhivatal, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete, a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Katonai Tervező Főcsoport Főnökség, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége Gyula és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet Szeghalom közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, alakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka), valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendelet építési, zöldfelületalakítási és környezetvédelmi előírásainak megfelelően szabad.
(3) A helyi épitési szabályzatban (továbbiakban: HÉSZ) hivatkozott jogszabályok jegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
(4) Az SZÁ-1 jelű külterületi, és az SZÁ-2 jelű belterületi szabályozási tervek a Rendelet 2. számú mellékletét képezik.
(5)2 A szabályozási tervek 2016-2022. közötti, hatályos módosításait tartalmazó fedvénytervek a Rendelet 3. sz. mellékletét képezik.
(6)3 A szabályozási tervek 2024. évi módosítását tartalmazó fedvénytervek a Rendelet 4. sz. mellékletét képezik.
Szabályozási elemek
2. § A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a város külterületének 11 db térképszelvényből álló 1:10 000 méretarányú szabályozási terve ( továbbiakban: SZÁ-1), és a város belterületének 2 db térképszelvényből álló 1:5000 méretarányú szabályozási terve (továbbiakban: SZÁ-2 ) felülvizsgálatával együtt lehetséges amelyek az alábbiak:
a) beépítésre szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása,
b) beépítésre nem szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása,
c) közterületek (utak) szabályozása,
d) védett és védőterületek lehatárolása, valamint a sajátos jogintézmények által (tilalmak, helyi közút céljára történő lejegyzés, településrendezési kötelezettségek) érintett területek lehatárolása.
Környezetvédelem
1. Levegőtisztaság védelem
3. § (1) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni .Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Szeghalom város területére a vonatkozó10 rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.
(2) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.
(3) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az erre vonatkozó rendelet védelmi övezetre vonatkozó előírásait.
(4) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
(5) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(6) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építési hatósági eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.
2. Zajvédelem
4. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet4 követelményeit.
(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló, a vonatkozó rendelet4 követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a vonatkozó rendelet4 belső terekre vonatkozó követelményei.
5. § (1) A város területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet13 előírásai.
(2) Amennyiben új létesítésű közlekedési út, vagy meglévő korszerűsített, útkapacitását bővített út forgalma a környező területeken a megengedettnél nagyobb zaj- vagy rezgésterhelést okoz, akkor a közút tulajdonosának a vonatkozó rendelet szerint gondoskodnia kell a környező területek védelméről.
(3) A létesítmények tervezésekor és megvalósításakor a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet előírásait be kell tartani.
3. Talaj- és vízvédelem
6. § (1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.
(2) Külterületen 500 m3 / év mennyiségnél nagyobb szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető, mely esetben az ide vonatkozó rendelet14 előírásait is figyelembe kell venni. Az 500 m3 / év mennyiségnél kevesebb kommunális szennyvíz elhelyezése engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik. Szikkasztás csak előtisztított szennyvízre engedélyezhető.
(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Szennyvízcsatornába csapadékvizet, csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.15
(4) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.
(5) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton, külön jogszabály rendelkezései szerint14 lehet végezni.
7. § (1) Új állattartási épületek építése esetén a trágya tárolására csak zárt szivárgásmentes műtárgy engedélyezhető.
(2) A közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés létesítményeinél az ide vonatkozó rendelet előírásait figyelembe kell venni.
(3) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.
(4) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében az ide vonatkozó rendeletek előírásait kell figyelembe venni.
8. § (1) A szennyvízelvezetésnél és –tisztításnál a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet értelmében figyelembe kell venni a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeleteket.18-19 Szeghalom – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva.20
(2) A településen keletkező szennyvizek és szennyvíziszapok esetleges mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének kapcsán a vonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(3) Mezőgazdasági eredetű folyékony hulladék (hígtrágya) kizárólag talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki termőföldre.
(4) Tilos kutakba bármilyen halmazállapotú hulladék, vagy szennyező anyag bevezetése, elhelyezése.
(5) Az építési tevékenység során a talajvédelemre vonatkozó törvényi előírásokat figyelembe kell venni.41
4. Hulladékkezelés
9. § (1) A szabályozási területen lévő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.
(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.
(3) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó törvények valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.
(4) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az ide vonatkozó rendelet előírásai az irányadóak.
(5) A szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét az önkormányzat által biztosítani kell az SZA-1 jelű terven feltüntetett helyeken.
(6) A megszüntetett szilárd hulladéklerakó rekultivációja, utógondozása a vonatkozó előírások szerint történjen.
Beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
1. Szeghalom beépítésre szánt területeire vonatkozó általános előírások
10. § (1) A beépítésre szánt területek az 1. és 2. számú mellékletekben (SZÁ-1. és SZÁ-2. tervlapok) lehatároltak, amelyeken építményt elhelyezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet (továbbiakban:OTÉK) és jelen előírásoknak megfelelően lehet. A beépítésre szánt területek övezeti előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Beépítésre szánt területeken a csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell. A belvíz által veszélyeztetett területeken építési engedély csak akkor adható ki, ha a területen a belvíz elvezetésének a kiépítése megoldott, vagy akkor, ha az építési engedélydokumentáció olyan műszaki megoldásokat tartalmaz, amelyekkel az építményben a belvízkárok kialakulása megelőzhető. A belvízveszélyes területeken a település belvízrendezési tervébe foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.
(3) Építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe soroltak:
a) Lakóterület:
aa) Kisvárosias lakóterület – Lk.
ab) Kertvárosias lakóterület – Lke.
ac) Falusias lakóterület – Lf.
b) Vegyes terület:
ba) Településközpont vegyes terület – Vt.
c) Gazdasági terület:
ca) Kereskedelmi szolgáltató terület – Gksz.
cb) Ipari terület – Gip.
d) Különleges területek – K:
da) Különleges vegyes terület – Kv.
db) Szennyvíztelep működésére kijelölt terület – Ksz.
dc) Sportterület – Ksp.
dd) Hulladékudvar – Kh.
de) Mezőgazdasági üzemi területek – Kmü
df) Földgáz és kőolaj kutak – Kb
(4) A SZÁ-2. mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az alábbiakat tartalmazza:
|
beépítési mód |
max. beépítési % |
|
max. építménymagasság (m) |
Min. telekterület (m2) |
2. A beépítésre szánt területek zöldfelületeire vonatkozó előírások
11. § (1) 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása –gyümölcsfa kivételével – engedélyköteles.
(2) Bármilyen 30 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása csak a növény rossz egészségi állapota vagy szükségszerű – más módon és helyen véghez nem vihető – építési munka, illetve életveszélyes állapot megszüntetése érdekében történhet.
(3) Építés miatt kivágásra kerülő fát legalább a kivágott törzsátmérő mértékéig pótolni kell. Az új fa min. 10/12 törzskörméretű legyen.
(4) Telken belül kivágott fa pótlását telken belül, közterületi fa pótlását közterületen kell megvalósítani. Amennyiben a szükséges fapótlás már meghaladja a kötelező mértéket, abban az esetben a pótlás további részét vagy az önkormányzat által kijelölt területen (közpark, utcai fasor vagy egyéb közterületen) kell pótolni, vagy pénzben meg lehet váltani a 7. sz. függelékben foglalt faérték-számítás szerint.
(5) A fa pótlási kötelezettsége vagy annak pénzbeli megváltása a fakivágási engedélyt kérőt, ill. azt terheli, akinek érdekében a fakivágás történik.
(6) A fapótlás helyét, módját az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás során alkalmazandó fafajok listáját a 7. sz. függelék tartalmazza.
12. § (1) Facsonkolás, alakító metszés 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedi fán csak életveszély elhárítása érdekében történhet, kertész szakember jelenlétében.
(2) Fasor alakító-, illetve egészségügyi metszését kizárólag szakember, illetve szakcég végezheti.
13. § (1) A szabályozási tervben jelölt fasorok helyeit sem magas, sem mélyépítési létesítményekkel elépíteni, a fasortelepítés helyét megszüntetni nem lehet.
(2) Közmű, elektromos és egyéb mély- és magasépítési munkák során a növényzetben keletkezett kárra a faértékszámítás alapján az építésügyi hatóság megváltási árat köteles kiszabni.
14. § (1) Fa és cserje a következő előírások betartásával telepíthető:
a) kiskoronájú fa telekhatártól, épülettől min. 2,0 m-re,
b) közép- és nagykoronájú fa, fenyőféle telekhatártól, épülettől min. 3,5 m-re,
c) cserje és oszlopos örökzöld telekhatártól és épülettől min. 1,0 m-re.
(2) Utcai fasor a következő előírások betartásával telepíthető:
a) kiskoronás fa telekhatártól és épülettől min. 2,0 m-re,
aa) ajtó, ablak elé min. 2,5 m-re,
ab) kapubehajtótól min. 0,8 m-re,
ac) törzsmagasság min. 2,2 m,
b) középkoronájú fa telekhatártól és épülettől min. 2,5 m-re,
ba) ajtó, ablak elé min. 3,0 m-re,
bb) kapubehajtótól min. 1,0 m-re,
bc) törzsmagasság min. 2,2 m,
c) nagykoronájú fa, fenyőfélék telekhatártól és épülettől min. 3,0 m-re,
ca) ajtó, ablak elé min. 2,5 m-re (fasorban egységes törzsmagassággal),
cb) kapubehajtótól min. 1,5 m-re,
cc) lombhullató fa törzsmagasság min. 2,8 m.
(3) Bármely funkciójú telek és közterületen építés csak a csatlakozó közterületek kertészeti rendezésével és kiépített gyalogos és gépjárműkapcsolat biztosításával lehetséges.
(4) A beépítésre kerülő telekterület minimális zöldfelületi szintmutatójába csak a min. 0,6 m földtakarású területrészek, illetve a vízfelületek 50 %-a számítható bele.
(5) Közterületet bármilyen, a zöldfelületet érintő munka után kertészeti eszközökkel rendezni kell.
3. Lakóterületek
Lakóterületre vonatkozó általános előírások
15. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Lakóterületen az övezeti előírások betartásával is csak a terület terhelését számottevően nem növelő gazdasági célú épület helyezhető el.
(3) Valamennyi lakóövezetben a kézműipari épületek és a kivételesen elhelyezhető épületek-építmények elhelyezése csak elvi építési engedélyezési eljárást követően engedélyezhető.
(4) Valamennyi lakóövezetben a zajterhelési határérték lakóterületekre vonatkozó előírásait az épületek kialakításánál figyelembe kell venni .2
(5) A lakóterületen az egyébként megépíthető lakásszám az építési telken csak akkor helyezhető el, ha az egy lakásra jutó telek területe eléri a:
a) Kisvárosias lakóterületen a 250 m2 –t
b) Kertvárosias lakóterületen a 300 m2-t
c) Falusias lakóterületen a 350 m2-t
Lakóterületre vonatkozó részletes előírások
Kisvárosi lakóterület (Lk)
16. § (1) A kisvárosi lakóterület a településközpont vegyes terület szomszédságában és a városba érkező országos közutak városközponthoz közeli szakaszain fekvő sűrű beépítésű, lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A terület nem tagozódik alövezetekre.
(3) Az Lk övezet elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépületek földszintjein elhelyezhetők a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciók is.
Kertvárosi lakóterület (Lke)
17. § (1) A kertvárosias lakóövezetbe kertes, kis lakossűrűségű városi lakóterület tartozik.
(2) A terület nem tagozódik alövezetekre.
(3) Az Lke övezet elsődlegesen lakások elhelyezésére szolgál, benne alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi-, vendéglátó-, illetve szolgáltató vagy egyházi és egészségügyi célú, a rendeltetésszerű használatot nem zavaró kézműipari létesítmény helyezhető el. Az övezetben a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshely kialakítható.
Falusias lakóterület (Lf)
18. § (1) A falusias lakóterületbe tartozik a település történeti kialakulása miatt a lakóterület többsége.
(2) A terület az alábbi alövezetekre tagozódik:
a) Lft – történeti szerkezetű övezet,
b) Lfsz – szabályos osztású övezet,
c) Lfr – szabálytalan osztású övezet,
d) Lfe – részletesen egyedileg szabályozott övezet.
(3) Valamennyi falusias lakóövezetben a szintterület sűrűség: 0,50
19. § (1) Az Lft a város történeti térszerkezetét leginkább hordozó szabálytalan szerkezetű övezet. Elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgál, alapfokú ellátást biztosító (csak lakóterületi: összvárosi vagy körzeti vonzat nélküli) kereskedelmi-, vendéglátó-, illetve szolgáltató-, vagy egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális célú, igazgatási és a rendeltetésszerű használatot nem zavaró kézműipari, gazdasági és szálláshely építmény elhelyezhető. Telkenként legfeljebb két lakás helyezhető el, a lakásokat egy épületben kell elhelyezni.
(2) Az Lft övezet részletes előírásai a következőek:
a) Új telek területe min. 500 m2. Ezen belül a szélesség min. 14 m, a mélység min. 30 m lehet. A minimális telekméretnél kisebb meglévő építési telkek a kialakult jelenlegi beépítési állapot szerint a régi épületek bontása után újra beépíthetőek.
b) Beépítés oldalhatáron álló, az oldalkert mérete min. 4,5 m, az előkert mérete. 5,00 m, amely kialakult utcaszakaszok beépítése esetében, ahhoz igazodva, ettől eltérő is lehet.
c) Beépítettség max. 30 %.
d) Építménymagasság lakásra min. 3,5 m, max. 4,5 m, egyéb épületre min. 2,2 m, max. 4,0 m.
e) Az oldalkert mérete min 4,50 m, de nem lehet kisebb az előírt telepítési távolság biztosításához szükséges értéknél.
f) Hátsókert min 6,00 m
g) Teljes közműbeépítés biztosítandó, ideiglenes közműpótlóként zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
h) Zöldfelület min. 40 %.
(3) Az Lfsz szabályos osztású övezet elsődlegesen lakások elhelyezésére szolgál, alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató vagy egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális célú, igazgatási és a rendeltetésszerű használatot nem zavaró kézműipari, gazdasági és szálláshely rendeltetésű épület helyezhető el. Telkenként legfeljebb 2 db lakás helyezhető el, a lakásokat egy épületben kell elhelyezni. A lakásokat kiegészítő helyiségek (gépkocsitároló, műhely, mezőgazdasági, üzemi épület) külön építményben is elhelyezhetők.
(4) Az Lfsz övezet részletes építési előírásai a következők:
a) Új telek területe min. 700 m2. Ezen belül a szélesség min. 16,00 m, a mélység min. 40 m.
b) Beépítés oldalhatáron álló, az oldalkert min. 4,50 m. Az előkert mérete 5,00 m, amely kialakult utcaszakaszok beépítése esetében, ahhoz igazodva, ettől eltérő is lehet.
c) Beépítettség max. 30 %.
d) Építménymagasság lakásra min. 3,5 m, max. 4,5 m, egyéb épületre min. 2,2 m, max. 4,0 m.
e) Az oldalkert mérete min 4,50 m, de nem lehet kisebb az előírt telepítési távolság biztosításához szükséges értéknél.
f) Hátsókert min 6,00 m
g) Teljes közművesítés biztosítandó, ideiglenes jelleggel közműpótlóként zárt szennyvíztároló létesíthető.
h) Zöldfelület min. 40 %.
20. § (1) Az Lfr szabálytalan osztású, kialakult beépítésű övezet, amely elsődlegesen lakások elhelyezésére szolgál, alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató vagy egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális célú, igazgatási és a rendeltetésszerű használatot nem zavaró kézműipari, gazdasági és szálláshely rendeltetésű épület helyezhető el. Telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető, a lakásokat egy épületben kell elhelyezni. A lakásokat kiegészítő helyiségek (gépkocsitároló, műhely, gazdasági épület) külön építményben is elhelyezhető.
(2) Az Lfr részletes építési előírásai a következők:
a) Új építési telek területe min. 600 m2. Ezen belül a szélesség min. 14,00 m, a mélység min. 35,00 m. A minimális telekméretnél kisebb építési telkek a kialakult jelenlegi beépítettségi állapot szerint a régi épületek bontása után beépíthetők.
b) A beépítés a kialakult helyzetnek megfelelően oldalhatáron álló, az oldalkert mérete min. 4,5 m. Az előkert mérete min. 5,00 m, amely kialakult utcaszakaszok beépítése esetében, ahhoz igazodva, ettől eltérő is lehet.
c) Beépítettség max. 30 %.
d) Építménymagasság lakásra és a közterülettel határos más célú épületekre vonatkozóan min. 3,5 m, max. 4,5 m, egyéb épületre min. 2,2 m, max. 4,0 m.
e) Az előkert mérete min. 5,00 m, amely kialakult utcaszakaszok beépítése esetében ettől eltérő is lehet.
f) Az oldalkert mérete min 4,50 m, de nem lehet kisebb az előírt telepítési távolság biztosításához szükséges értéknél.
g) Hátsókert min 6,00 m
h) Teljes közművesítés biztosítandó, ideiglenes jelleggel közműpótlóként szennyvízgyűjtő létesíthető.
i) Zöldfelület min. 40 %.
21. § (1) Az Lfe szabálytalan osztású övezet a volt Érmelléki zártkertek helyén. Elsősorban lakások elhelyezésére szolgál, alapfokú ellátást biztosító (csak lakóterületi: összvárosi és körzeti vonzat nélküli) kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató vagy egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális célú, igazgatási és a rendeltetésszerű használatot nem zavaró kézműipari, egyéb gazdasági célú és szálláshely rendeltetésű épület építhető. Telkenként legfeljebb 2 db lakás helyezhető el egy épülettömegben. Ikres beépítésű telkek esetén csak egylakásos lakóépület építhető. A lakásokat kiegészítő helyiségek (gépkocsitároló, műhely, mezőgazdasági, üzemi épület) külön építményben is elhelyezhetők.
(2) Az Lfe övezet részletes előírásai a következők:
a) A jelenlegi tulajdonviszonyoknak megfelelően a zártkerti telekméretek az új utcák szabályozási szélességének biztosításával megmaradnak minden olyan esetben, ahol az övezeti előírások és az SZÁ-2 jelű szabályozási terv lakóépület elhelyezését lehetővé teszi. Amennyiben a meglévő telekszélesség lakóépület elhelyezésére nem alkalmas, az SZÁ-2 jelű terv szerinti telekalakítás után építhető be az építési telek.
b) A beépítés csak az SZÁ-2 jelű terven építési telkenként előírtak szerint oldalhatáron álló vagy ikres. Saroktelken és a telepítési távolság betartása érdekében a feltüntetett telkeken szabadon álló is lehet.
c) Új építési telek területe min. 700 m2. Ikres beépítés esetén 500 m2. Ezen belül a szélesség min. 14,00 m, ikres beépítésnél 10 m, a mélység min. 40,00 m.
d) Az előkert mérete 5,00 m.
e) Az oldalkert mérete min 4,5 m, ikres bépítésnél 3,00 m, de nem lehet kisebb az SZ-1 jelű terven megadott értéknél.
f) Hátsókert min 6,00 m
g) A beépítettség max. 30 %.
h) Építménymagasság lakásra min. 3,5 m, max. 4,5 m, egyéb épületre min. 2,2 m, max. 4,0 m.
i) Teljes közművesítés biztosítandó, ideiglenes jelleggel közműpótlóként zárt szennyvíztároló létesíthető.
j) Zöldfelület min. 40 %.
4. Vegyes terület
Településközpont vegyes terület (Vt)
22. § (1) A településközponti vegyes terület elsődlegesen összvárosi, illetve körzeti szintű intézmények elhelyezésére szolgál. A területen igazgatási-, közösségi-, iroda-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sport létesítmények és lakások helyezhetők el.
(2) A terület alövezetekre tagozódik. Valamennyi övezetben az építménymagasság maximum 12,5 m, szintterületsűrűség 2,4.
(3) A Vt-1 övezet a közvetlen városközpont területe.
(4) Az övezet építési előírásai a következők:
a) Új telek mérete min. 500 m2, ezen belül a szélesség min. 16,0 m, a mélység min. 35,0 m, a felsorolt három kritériumok közül legalább kettőt kötelezően be kell tartani. Nyeles telek nem alakítható ki. A minimális telekméretnél kisebb építési telkek a régi épületek bontása után újra beépíthetőek.
b) Beépítettség a kialakult állapot szerint oldalhatáron-, szabadon álló, vagy zártsorú az építési szándék és funkció alapján az I. fokú építési hatóság előírása alapján, a környezetben kialakult állapot szerint.. Az előkert méretét a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani.
c) Hátsókert min 6,00 m.
d) Beépítettség max. 60 %.
e) Építménymagasság min. 7,5 m, max. 12,5 m, az 10. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
f) Teljes közművesítés biztosítandó.
g) Zöldfelület min. 10 %.
h) A zajvédelmi határérték a lakóterületekre előírtakkal megegyezően kell figyelembe venni .
5.Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
23. § (1) A kereskedelmi és szolgáltató területen kizárólag kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületek, az ezekhez tartozó irodák és raktárak, valamint parkolók helyezhetők el.
(2) A terület az alábbi alövezetekre tagozódik:
a) Gksz-1 piaci övezet,
b) Gksz-2 kereskedelmi, szolgáltató övezet.
(3) Valamennyi övezetben a szintterület sűrűség maximum 1,8.
(4) A Gksz-1 övezet kizárólag a piac működésére fenntartott terület, ahol csak kereskedelmi és szolgáltató épületek helyezhetők el.
(5) A Gksz-1 övezet részletes építési előírásai a következők:
a) Beépítése az utcai fronton zártsorú,
b) Előkert 5,0 m.
c) Új telek nem alakítható ki.
d) Beépítettség max. 60 %.
e) Építménymagasság min. 3,0 m, max. 7,5 m.
f) A teljes közművesítés biztosítandó.
g) Zöldfelület minimum 20%.
h) Zajvédelmi határértéket a gazdasági területekre vonatkozó előírások szerint kell figyelembe venni .
i) A Gksz-2 övezetben kereskedelmi és szolgáltató, valamint ezek működéséhez szükséges iroda és raktár épület helyezhetők el.
(6) A Gksz-2 övezet részletes építési előírásai a következők:
a) Beépítése szabadon álló, az épület rendeltetésszerű használatához szükséges parkolókat az építési telken kell kialakítani.
b) Új telek mérete min. 800 m2 , ezen belül a szélesség min. 18 m, a mélység min. 40 m, a felsorolt kritériumok közül legalább kettő érvényesüljön.
c) Beépítettség max. 60 %.
d) Építménymagasság min. 3,5 m, max. 8,5 m.
e) Az előkert mérete min. 5,00 m, amely kialakult utcaszakaszok beépítése esetében, ahhoz igazodva, ettől eltérő is lehet.
f) Az oldalkert mérete min 5,00 m, de nem lehet kisebb az előírt telepítési távolság biztosításához szükséges értéknél.
g) Hátsókert min 6,00 m
h) Teljes közművesítés biztosítandó.
i) Zajvédelmi határértékeket a gazdasági területekre vonatkozó előírások szerint kell figyelembe venni 2.
j) Zöldfelület min. 20 %.
Ipari gazdasági terület (Gip)
24. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari és szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari terület az alábbi övezetekre tagozódik:
a) Gip-1 meglévő ipari terület, amely lakóterülettel határos,
b) Gip-2 meglévő ipari terület és bővítése,
c) Gip-3 ipari park,
(3) Valamennyi övezetben a szintterület sűrűség maximum 1,5.
(4) Az ipari területeken üzemanyagtöltő állomás kialakítható.
(5) A Gip-1 ipari terület olyan ipari épületek elhelyezésére szolgál, amely nem jár jelentős mértékű környezeti terheléssel vagy különlegesen veszélyes környezeti kockázattal, és a terület lakóterülettel határos.
25. § (1) A Gip-1 övezet részletes építési előírásai:
a) Új telek mérete min. 800 m2, ezen belül a szélesség min. 18 m, a mélység min. 40 m, a felsorolt kritériumok közül legalább kettő érvényesüljön.
b) A belső szervizút min. szélessége 12,0 m.
c) Beépítés szabadon álló min. az építménymagasságnak megfelelő oldal-, elő- és hátsókerttel, illetve a kialakult helyzet.
d) Beépítettség max. 50 %.
e) Építménymagasság min. 3,0 m, max. 12,0 m, amely a technológia függvényében változhat, kémény max. 30,0 m.
f) Az előkert mérete min. 10,00 m, amely kialakult utcaszakaszok beépítése esetében ettől eltérő is lehet.
g) Az oldalkert mérete min 6,00 m, de nem lehet kisebb az előírt telepítési távolság biztosításához szükséges értéknél.
h) Hátsókert min 6,00 m
i) Teljes körű közművesítés közüzemi- vagy saját (technológiai vagy gazdasági szükségszerűségből) hálózatról.
j) Zöldfelület min. 25 %.
k) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolókat az építési telken belül kell kialakítani.
l) Zajvédelmi határértéket a gazdasági területekre vonatkozó előírások szerint kell figyelembe venni 2.
m) Terepszint alatti létesítmény nem korlátozott.
(2) A Gip-2 ipari övezet a meglévő iparterületek, vagy azok bővítésére szolgáló területei.
(3) A Gip-2 övezet részletes építési előírásai az alábbiak:
a) Új telek mérete min. 800 m2, ezen belül a szélesség min. 18 m, a mélység min. 40,0 m, a felsorolt kritériumok közül legalább kettő érvényesüljön.
b) A belső szervizút szélessége min. 12,0 m.
c) Beépítés szabadon álló min. az építménymagasságnak megfelelő oldal-, elő- és hátsókerttekkel, illetve a kialakult helyzet.
d) Beépítettség max. 50 %.
e) Építménymagasság min. 3,0 m, max. 12,0 m, amely a technológia függvényében változhat, kémény max. 35,0 m.
f) Az előkert mérete min. 10,00 m, amely kialakult utcaszakaszok beépítése esetében ettől eltérő is lehet.
g) Az oldalkert mérete min 6,00 m, de nem lehet kisebb az előírt telepítési távolság biztosításához szükséges értéknél.
h) Hátsókert min 6,00 m
i) Teljes körű közművesítés közüzemi, vagy saját (technológiai vagy gazdasági szükségességből) hálózatról.
j) Zöldfelület min. 25 %, a zöldfelület min. 50 %-a lombkoronával, vagy ha erre nincs lehetőség, 80 % cseréjével fedett legyen.
k) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolókat az építési telken kell kialakítani.
l) Zajvédelmi határérték a gazdasági területekre vonatkozó előírások szerint kell figyelembe venni 2.
m) Terepszint alatti létesítmény nem korlátozott.
(4) A Gip-3 jelű övezet az ipari park területe. Az ipari jellegű épületeken kívül a szociális ellátást biztosító épületek – csak elvi építési engedélyezési eljárást követően – is elhelyezhetők.
(5) A Gip-3 jelű övezet részletes előírásai a következők:
a) Ipari területre vonatkozóan a 25. § (3) bekezdésében foglaltak ebben az övezetben is kötelező érvényűek.
b) Szociális épületek elhelyezésére vonatkozó előírásokat az elvi építési engedélyezés során a mindenkori szakhatósági előírások figyelembevételével kell megadni.
6. Különleges terület (K)
26. § A különleges területekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a 15-24. §-ok szerinti területektől eltérő egyedi szabályozást igényelnek. Szeghalom területén az alábbi különleges területek vannak:
Különleges vegyes területek
27. § (1) Különleges vegyes terület, amely az alábbi övezetekre tagozódik:
Szennyvíztisztító területe
28. § (1) A Ksz a folyékony kommunális hulladékok kezelésére szolgáló szennyvíztelep övezete. Rajta csak a szennyvíz kezelésével kapcsolatos építmények és műtárgyak helyezhetők el.
(2) A Ksz övezet részletes építési előírásai:
Városi sporttelep területe
29. § (1) A Ksp övezet a városi sporttelep területe, azon csak a sporttelep rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges épületek és műtárgyak helyezhetők el.
(2) Az övezetben telekmegosztást csak a város műszaki infrastruktúra működtetéséhez elengedhetetlenül fontos építmények és műtárgyak elhelyezésére lehet engedélyezni, de a kialakított új telek mérete nem lehet nagyobb 250 m2-nél.
(3) A Ksp övezet részletes építési előírásai:
a) Az övezetben csak sportlétesítmény és egylakásos szolgálati lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.
b) A telek az (1) bekezdés kivételével tovább nem osztható.
c) Beépítés szabadon álló min. az építménymagasságnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerttel.
d) Beépítettség max. 25 %.
e) Legkisebb zöldfelület min.: 50%
f) Építménymagasság min. 3,0 m, max. 12,0 m az övezet funkciójának megfelelően.
g) szintterület sűrűség maximum 0,5
Hulladékudvar területe
30. § (1) A Kh övezet a hulladékudvar, valamint az állati tetemek átmeneti elhelyezésére és a komposzttelep kialakítására kijelölt övezet.
(2) Az övezetben csak a telep rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el.
(3) A Kh övezet részletes építési előírásai:
a) Beépítés szabadon álló min. 10-10m elő-, oldal- és hátsókerttel.
b) Beépítettség max. 10 %.
c) Építménymagasság min. max. 7,5 m az
d) szintterület sűrűség maximum 0,3.
e) Legkisebb zöldfelület min.: 40%
f) A telepet kerítéssel kell körülvenni.
g) A telep környezetét a telek területén kialakított 30,00 m szélességű védőfásítással kell ellátni.
Mezőgazdasági üzemi területek
31. § Kmü – mezőgazdaság ipari jellegű telephelyek és a nagyüzemi állattartás övezete. Ebben az övezetben a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással kapcsolatos tevékenységek számára létesíthetők épületek, műtárgyak és föld alatti létesítmények. Az övezetben a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlen szociális létesítmények és szolgálati lakások létesíthetők.
Földgáz és kőolaj kutak
32. § A Kb jelű övezetekben csak a kitermeléshez szükséges építmények és berendezések helyezhetők el az alábbiak szerint:
a) Beépítettség max. 40 %.
b) Legkisebb zöldfelület min.: 40 %
c) szintterület sűrűség maximum 2,0.
Beépítésre nem szánt területek
1. Erdő- és zöldterületek
33. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, az erdőterület az erdő céljára szolgáló terület.
(2) A zöld- és az erdőterület az alábbi övezetekre tagozódik:
a) Z közpark,
b) Zr a rehabilitációra kijelölt zöldterület,
c) Ev a védelmi erdő övezete,
d) Eg a gazdasági erdő övezete.
e) Egk a korlátozott funkciójú gazdasági erdők övezete.
34. § (1) A Z jelű övezet a közparkok területe. Állandóan növényzettel fedett terület, amelyen csak a pihenést, testedzést, fenntartást szolgáló építmények és műtárgyak helyezhetők el, az alábbiak szerint:
a) Az övezetben zöldfelület-csökkenéssel járó átépítés, bővítés a zöldfelületi funkció megtartásával történhet.
b) Reklám és (nem az övezeti funkciót kiegészítő) hirdetőtábla az övezetben és annak 20 m-es körzetében nem helyezhető el.
(2) A Zr övezet rehabilitációra kijelölt különleges terület. A város szabadidőparkjának területe, amelyre részletes szabályozási tervet kell készíteni.
(3) Az Ev jelű övezetbe tartoznak a védelmi funkciójú védett és védőerdők. Ebben az övezetben építményt elhelyezni nem lehet. Benne csak a város műszaki infrastruktúrájának működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges műtárgyak helyezhetők el.
(4) Az Eg a gazdasági erdő övezete, amely a meglévő erdőterületek és azok bővítésére szolgáló területek övezete ahol:
a) Kizárólag az erdő rendeltetésszerű használatához elengedhetetlen, vagy ahhoz kapcsolódó épület helyezhető el, a 10 ha-nál kisebb erdőterület nem építhető be.
b) Beépítettség max. 0,5 %.
c) Építménymagasság max. 4,5 m.
d) A közművesítettség értéke egyedileg határozandó meg.
(5) Az Egk jelű övezetbe tartoznak az árvízvédelmi vésztározó és árvízvédelmi szükség tározó területén lévő meglévő és tervezett gazdasági erdők. Ebben az övezetben építési tevékenység a korábban elrendelt építési tilalom miatt nem végezhető.
2. Mezőgazdasági területek
35. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület. Az övezetben létesíthetők gazdasági utak, vonalas infrastruktúra létesítmények és az üzemeltetésükhöz elengedhetetlenül szükséges üzemi építmények és műtárgyak is.
(2) A tulajdonosok érdekében létesített utak szélessége nem lehet kisebb 12,0 m-nél és legalább az út egyik oldalán fasort kell ültetni. Az út létesítésének és a fasor ültetésének költsége azt, vagy azokat terheli, akik érdekében az út létesül.
(3) Mezőgazdasági övezetekben építményt elhelyezni csak az OTÉK-ban foglaltaknak megfelelően lehet.
(4) A több önálló helyrajzi számú telekből alkotott birtoktest figyelembevételével létrehozott birtokközpontok önálló övezetet képeznek, melyek rendezési tervi ábrázolás mellőzésével jelen helyi építési szabályzat részletes előírásai szerint alakíthatók ki, elvi építési engedély alapján.
36. § (1) Korlátozott funkciójú és a védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetekben birtokközpont vagy kiegészítő központ nem alakítható ki.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Általános mezőgazdasági övezetek:
aa) Má-1 – szántóterületek övezete.
ab) Má-2 – korlátozott funkciójú szántóterületek övezete.
ac) Má-3 – védendő tájhasználatú szántóterületek övezete
ad) Má-gy1 – gyepterületek övezete
ae) Má-gy2 – korlátozott funkciójú gyepterületek övezete
af) Má-gy3 – védendő tájhasználatú gyepterületek övezete
b) Kertes mezőgazdasági övezetek:
ba) Mk-1 – kertes mezőgazdasági övezet.
bc) Mk-2 – korlátozott funkciójú kertes mezőgazdasági övezet.
Az övezetek részletes előírásai a következők.
(3) Má-1 – a nagyüzemi és az egyéni gazdálkodás számára biztosított szántóterületek övezet. Az övezetben csak mezőgazdasági tevékenység folytatható. Az övezet telkein – a beépíthetőségi korlátok mértékéig – max. két lakásos lakóépület, továbbá a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek helyezhetők el az alábbiak szerint:
a) Beépíthetőség max. 3 %.
b) Építménymagasság max. 5,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben ennél több is lehet.
c) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.
d) Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.
e) Ha a létesíteni kívánt gazdasági épület funkciója alapján védőtávolság kijelölés köteles, akkor az I. fokú építési hatóság az építési engedélyezési eljárás keretében erről egyedileg intézkedik.
(4) Má-2 – a korlátozott funkciójú szántóterületek övezete. A Sebes-Körös és Berettyó által közbezárt árvízvédelmi szükségtározók területén lévő-, valamint a LINEÁR öntözőrendszerrel ellátott szántóterületek, ahol:
a) Az árvízvédelmi szükségtározók területén építési tevékenység a korábban elrendelt építési tilalom miatt nem végezhető.
b) Az öntözött területeken csak az öntözéshez szükséges technológiai építmények és berendezések helyezhetők el.
(5) Má-3 – a védendő tájhasználatú szántóterületek övezetében építmény csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el. Építmények elhelyezésénél ebben az övezetben is alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt előírásokat.
37. § (1) Má-gy1 – gyepterületek övezete. Az övezetben csak állattartási tevékenység folytatható. Az övezet telkein lakóépület nem építhető, csak a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek helyezhetők el az alábbiak szerint:
a) Beépíthetőség max. 3 %.
b) Építménymagasság max. 3,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben ennél több is lehet.
c) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.
d) Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.
e) Ha a létesíteni kívánt gazdasági épület funkciója alapján védőtávolság kijelölés köteles, akkor az I. fokú építési hatóság az építési engedélyezési eljárás keretében erről egyedileg intézkedik.
(2) Má-gy2 – korlátozott funkciójú gyepterületek övezete. A Sebes-Körös és Beretttyó által közbezárt árvízvédelmi szükségtározók területén lévő gyepterületek Az árvízvédelmi szükségtározók területén építési tevékenység a korábban elrendelt építési tilalom miatt nem végezhető.
(3) Má-gy3 – védendő tájhasználatú gyepterületek övezetében építmény csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el. Építmények elhelyezésénél ebben az övezetben is alkalmazni kell a (1) bekezdésben foglalt előírásokat.
38. § (1) Mk –1 kertes mezőgazdasági övezet, ahol:
a) Az övezetben lévő telkek csak növénytermesztési céllal hasznosíthatók.
b) Az 1.500 m2-t meghaladó területű telken a telek rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen gazdasági épület létesíthető.
c) Az övezetben lakóépület nem létesíthető.
d) Beépítettség max. 3 %.
e) Építménymagasság min. 2,5 m, max. 3,5 m.
f) Az épületet szabadonállóan kell elhelyezni, a telekhatártól min. 3,0 m távolságban.
(2) Mk –2 korlátozott funkciójú kertes övezet. A Sebes-Körös és Berettyó által közbezárt árvízvédelmi szükségtározók területén lévő kertek területe. Ebben az övezetben építési tevékenység a korábban elrendelt építési tilalom miatt nem végezhető.
3. Közlekedési és közmű területek
39. § (1) KÖ – Közlekedési területek.
4. Vízgazdálkodási területek
40. § (1) Az OTÉK előírása szerint: „A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.” 3
(2) A vízgazdálkodási védősávok a mederéltől számítva:
a) Állami kezelésű csatatornák esetében a mederéltől – 6 m
b) Társulati és önkormányzati kezelésű csatatornák esetében a mederéltől – 3 m
(3) Árvízvédelem és folyamszabályozás előírásai:
a) A védművek mentén a 10 m széles védősávot kell tartani
b) A körömponttól 10,00 m szélességben építési tilalmat kell biztosítani.
c) Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet.
5. Különleges beépítésre nem szánt területek
Temetők, kegyeleti parkok számára kialakított övezet. (Kt)
41. § (1) Az övezetben csak a temető rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül fontos építmények helyezhetők el.
(2) Új parcellák kialakításánál előfásítást kell végezni.
(3) Telekhatártól 200 m-en belül építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok kegyeleti és mentálhigiénés szempontból nem zavarók.
(4) A temető bővítésére kijelölt területen 30 m széles véderdő sávot kell telepíteni a telekhatár mentén.
Felszámolt állati hulladéktelepek (Ká)
42. § A meglévő építmények megszüntetését követően a területet rekultiválni kell. Új épület és építmény nem helyezhető el.
6. Természetközeli területek (Tk)
43. § A természetközeli területeken a terület használatához elengedhetetlen funkciójú építményt lehet elhelyezni a vonatkozó szabályok szerint, csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.
Építészeti értékvédelem
Régészeti, táji és természeti értékek védelme
44. § (1) Szeghalom országos építészeti értékvédelemben részesülő épületeit, azaz műemlékeit a 2.sz függelék tartalmazza.
(2) Az országos építészeti értékvédelemben részesülő épületeken vagy építési telkén építési munkát végezni csak az illetékes szakhatóság engedélyével lehet.
(3) A műemléki jelentőségű területeken, műemléki környezetekben – nem műemlék építési telkén, illetve nem műemlék épületen – építési munkát végezni csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet. 4,5
(4) A település sajátos jellegének megőrzése érdekében helyi védelemben részesülnek a 3.sz. függelékben szereplő építmények.
(5) Az alábbi utcaszakaszokon álló épületek utcakép védelem alatt állnak:
a) Árpád utca 21.-27. hrsz.: 271, 272, 273, 276,
b) Árpád utca 46.-54. hrsz.: 212, 211, 210, 209/2, 209/1, 208
c) Táncsics utca 11.-19. hrsz.: 2127, 2125, 2123, 2121, 2118,
(6) Az utcaképvédelem alatt álló utcaszakaszok és a helyi védelem alatt álló épületek védelme érdekében a meglévő védett és a környezetbe megvalósuló új épületek terveit csak tervtanácsi véleményezés után lehet engedélyezni. A környezet alatt jelen esetben a védett épület, vagy utcaszakasz melletti 50-50 m-es távolságot kell érteni.
45. § (1) A régészeti, táji-kultúrtörténeti és természeti értékek védelme érdekében különös gonddal kell eljárni építési és művelési ág változási engedélyek kiadásakor. Szeghalom város nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 5. sz. függelék tartalmazza.
(2) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen csak a vonatkozó törvényben foglaltak szerinti építési munkák végezhetők.
(3) Az illetékes szakhatóság az általa nyilvántartott régészeti lelőhelyeken szakhatósági feladatokat lát el,4 ezért bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás tervezése során állásfoglalását szakhatóságként meg kell kérni. .Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli – földmunkával járó – építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának. A fokozottan védett régészeti lelőhelyek esetében az egyébként más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységekhez és a tereprendezési munkákhoz a szakhatóság engedélye szükséges.33
(4) Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Szeghalom külterületén országos védelem alatt álló természeti emlék a településtől É-ra lévő Kéktói rész. (0725,0726,0727,0728,0729/1-5, hrsz) melyre a vonatkozó szabályokat36 figyelembe kell venni.
(5) Helyi jelentőségű természeti emlékek jegyzékét a 4.sz függelék tartalmazza
(6) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek az ún. Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat figyelembe kell venni. Helyrajzi szám szerinti felsorolását a 6. sz. függelék tartalmazza.
A településrendezési feladatok megvalósítására vonatkozó rendelkezések
46. § Területfelhasználás módosulás miatt építési tilalmat kell elrendelni az iparterületbe ékelődött alábbi építési telkekre: Állomási Újtelep 944-960. hrsz-ig, kivéve a 956/1 és 957 hrsz-ú útterületeket.
47. § Az SZÁ-2 jelű terven feltüntetett telkeken beültetési kötelezettséget (Két szintes növényzet, két sorban elhelyezett nagy lombkoronájú fasorral) kell előírni a rehabilitációra kijelölt zöldterület és a mellette tervezett iparterület közé.
Záró rendelkezések
48. § Ez a rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szeghalom Város Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi építési szabályzatról szóló10/2002.(VIII.26.) önkormányzati. rendelete, és azt módosító 8/2004.(III.30.) és 13/2009.(X.27.) önkormányzati rendeletek.
1. melléklet
2. melléklet
Az önkormányzati rendeletet a Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 100. §-a hatályon kívül helyezte 2025. július 1. napjával.
Az 1. § (5) bekezdését a Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (6) bekezdését a Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
