– a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezéseinek figyelembevételével, a Magyar Országos Levéltár és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter egyetértésével készült.
Értelmező rendelkezések
aláíró: az a természetes személy, aki (elektronikus aláíró esetén az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja) a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult,
alszámos iktatás: az ügyirathoz tartozó iratoknak a főszám alatt kiadott alszámokon, folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendszerben történő kiadása és nyilvántartása,
archiválás: elektronikus iktatókönyvek és adatállományaik, valamint elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzése elektronikus adathordozón,
átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása,
átadás-átvételi/jegyzőkönyv: az irat és az iratkezelési segédletek átadás-átvételének rögzítésére szolgáló dokumentum,
átadás-átvételi jegyzék: az iratátadás-átvétel tételes rögzítésére szolgáló dokumentum,
átmeneti (kézi) irattár: az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés, illetve központi irattárba adás előtti őrzése történik,
besorolási séma: az ügyiratok besorolását, osztályozását lehetővé tevő hierarchikus vagy szótár jellegű, egymástól függetlenül kialakítható kategória struktúra,
csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása,
dokumentum: egyedi egységként kezelhető rögzített információ,
elektronikus aláírás: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat,
elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adat-együttes, ideértve az elektronikus küldeményt és az elektronikus levelet is,
elektronikus küldemény: a BEDSZ (Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás) útján küldött, ill. érkezett elektronikus űrlap(ok) és az azokhoz csatolt egyéb elektronikus dokumentum(ok), és hivatalos iratok. A BEDSZ az ügyfélkapun keresztül csak az általános nyomtatványtervezővel és általános nyomtatványkitöltővel készített, vagy annak megfelelő formátumú és a központi rendszerben előzetesen regisztrált elektronikus űrlapokat fogadja,
elektronikus levél: a központi rendszeren kívüli számítógépes hálózaton keresztül, egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes,
elektronikusan aláírt irat: olyan elektronikus aláírással ellátott irat, amely megfelel a közigazgatási felhasználásra vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek,
elektronikus másolat: valamely papír alapú dokumentumról, képileg vagy tartalmilag egyező, s a külön jogszabályban meghatározott joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes, kivéve a papír alapú dokumentumba foglalt adategyüttest,
elektronikus tértivevény: az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az elektronikus tértivevény közokirat,
elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton, elektronikus levélben érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét,
elektronikusan történő aláírás: elektronikus aláírás hozzárendelése, illetve logikailag való hozzákapcsolása az elektronikus adathoz,
előadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz,
előzményezés: az a művelet, amely során megállapításra kerül, hogy az új iratot egy már meglévő ügyirathoz kell-e rendelni, vagy új ügyiratot kell-e nyitni,
érkeztetés: az érkezett küldemény azonosítóval történő ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele,
expediálás: az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása,
feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során,
felelős: az a személy, akinek (vagy nevében az erre felhatalmazott) joga és egyben feladata az ügyirat, irat, vagy küldemény kezelésének következő fázisát végrehajtani,
fogyatéki napló: az az ügyviteli irat (központi irattári nyilvántartás), amelyben a központi irattár állományából selejtezés, valamint az illetékes levéltár részére történő átadás révén bekövetkezett anyagfogyás legfontosabb adatait tartják nyilván,
gyarapodási napló: az az ügyviteli irat (központi irattári nyilvántartás), amelyben az átmeneti irattárból a központi irattárnak átadott iratanyag nyilvántartására a központi irattár anyaga gyarapodásának legfontosabb adatait rögzíti,
hivatali kapu: a központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz,
hivatali kapu használatára feljogosított munkatárs: a minisztérium szervezeti egységének kijelölt dolgozója, aki ügyfélkapuval és a minisztérium hivatali kapujához hozzáférési jogosultsággal rendelkezik,
hivatalos irat: olyan (okirat), elektronikus okirat és egyéb elektronikus adatállomány, amelyet meghatározott eljárásban a bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (hivatalos szerv) az ügyfél részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon (BEDSZ igénybevételével) kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél kézbesíttet a hivatalos szerv részére,
hivatkozási szám: a beérkezett iratnak az eredeti száma, amelyen a küldő a küldeményt nyilvántartja,
hozzáférési jogosultság: meghatározza, hogy egy felhasználó a hierarchiában elfoglalt helye szerint hol élhet a részére megadott funkciókkal, szerepkörökkel,
időbélyegző: az elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett,
iktatás: az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton és az előadói íven,
iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik,
iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot,
irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja,
iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, továbbítását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység,
iratkezelési szabályzat: a szerv írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely a szerv szervezeti és működési szabályzata figyelembevételével készül, s amelynek mellékletét képezi az irattári terv, valamint az adott szerv iratmintáinak gyűjteménye,
iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból,
irattá nyilvánítás: az az egyedi eljárás, amely során manuálisan vagy előre meghatározott szabályok alapján automatikusan az adott papír alapú vagy elektronikus dokumentumot az adott szervezet működése szempontjából lényegesnek minősítenek, és ezért nyilvántartását és a vele kapcsolatos műveletek nyomon követését rendelik el,
irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tároló hely,
irattárba helyezés: az irattári tételszámmal ellátott ügyirat irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő időre;
irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége,
irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét,
irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak,
irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód,
irattári tételszámmal való ellátás: az ügyiratnak az irattári tervbe mint elsődleges besorolási sémába való besorolása,
irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szerv a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi,
kapcsolatos szám: ugyanazon iratképző valamely másik ügyiratának száma, amely ügyiratnak tárgya, illetve annak ismerete közvetve segítséget nyújt a kérdéses ügy elintézéséhez,
kezdőirat: az ügyben keletkezett első irat, az ügy indító irata,
kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelőnek szóló vezetői vagy ügyintézői utasítások,
kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez,
kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat,
kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről,
kiadmányozó: a szerv/szervezet vezetője részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása,
közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott,
központi elektronikus szolgáltató rendszer (központi rendszer): az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese,
központi irattár: a közfeladatot ellátó szerv több szervezeti egysége irattári anyagának selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár,
küldemény: az irat vagy tárgy – kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét –, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el,
küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele,
láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásulvételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő számítástechnikai művelet,
levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény,
levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak,
levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat,
másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek,
másolat: az eredeti iratról szövegazonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat,
megőrzési határidő: az irattári tervben meghatározott, az adott iraton elrendelt őrzési idő,
megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése jegyzőkönyv felvétele mellett,
mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól – mint kísérő irattól – elválasztható,
melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól,
mutatózás: a gyorsabb visszakeresés érdekében név és tárgy szerinti nyilvántartás vezetése,
naplózás: az iratkezelési szoftverben és az általa kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása,
papír alapú dokumentum: a papíron rögzített minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, vázlat, kép vagy más adat, amely bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett,
raktári egység: az irattári anyagnak a kézi és központi irattári rendezése, rendszerezése, tagolása során kialakított legkisebb fizikai egysége (doboz, kötet),
savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz,
selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése,
személyes adat: a személyes adat, valamint a személyes adatok kezelésével összefüggő fogalmak értelmezésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadóak,
szerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell,
szerv: a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
szervezeti és működési szabályzat: a szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv, azon belül az egyes szervezeti egységek feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket,
szervezeti postafiók: a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára biztosított átmeneti elektronikus tárhely,
szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása,
ügyfélkapu: a központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításhoz rendelkezésre álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást végző igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt,
ügyintézés: valamely szerv vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége,
ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti,
ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat,
ügyiratdarab: a több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak minősülnek,
ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja,
ügyvitel: a szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában,
vegyes ügyirat: papír alapú és elektronikus iratokat egyaránt tartalmazó ügyirat.
Az értelmező rendelkezésekben nem szereplő fogalmak értelmezése során
– az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény,
– a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény,
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény,
– az elektronikus aláírásról szóló törvény,
– az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletek, valamint
– a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló rendelet
rendelkezései az irányadóak.
Az Iratkezelési Szabályzat hatálya
1. Az Iratkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a minisztériumnál keletkező, oda érkező, illetve onnan kimenő valamennyi iratra, a minisztérium valamennyi munkavállalójára.
3. A Szabályzat rendelkezéseit a minősített iratokra és azok kezelési rendjére a minősített adat védelméről szóló törvényben és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az iratkezelés szervezete, felügyelete
4. A miniszter a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) a szervezeti sajátosságok figyelembevételével meghatározza az iratkezelés szervezetét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységre vonatkozó feladat- és hatásköröket.
5. A szervezeti tagozódásnak, valamint iratforgalomnak megfelelően, a minisztérium az iratkezelést vegyes iratkezelési szervezettel látja el, vagyis az iratkezelést központi szinten, illetőleg az iratkezelés egyes fázisait megosztott rendben – az egyes szervezeti egységek hatáskörében, az iratkezelők útján – látja el.
6. Az iratkezelés szervezetét, az iratok nyilvántartásának módját, rendszerét, az egyes ügyviteli területek kezelését megváltoztatni, módosítani csak naptári év kezdetén lehet.
7. Az iratkezelés felügyeletét a Koordinációs Főosztály vezetője látja el. E feladatkörében felelős:
– az iratkezelés személyi és szervezeti feltételeinek kialakításáért,
– jelen Szabályzatban foglaltak végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséért,
– a szabálytalanságok megszüntetéséért,
– szükség szerint a Szabályzat módosításának kezdeményezéséért,
– az iratkezelést végző(k), vagy azért felelős személy(ek) kijelöléséért, szakmai képzéséért, továbbképzéséért,
– iratkezelési segédeszközök biztosításáért (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, ezek elektronikus változatai, valamint számítástechnikai programok, adathordozók stb.),
– a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő elektronikus iktatási, iratkezelési rendszer alkalmazásáért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai feltételek biztosításáéért, felügyeletéért,
– az elektronikus iratkezelési szoftver hozzáférési jogosultságainak, az egyedi azonosítók, a helyettesítési jogok, a külső és a belső név- és címtárak naprakészen tartásáért, az üzemeltetési és adatbiztonsági követelményekért és azok betartásáért, a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséért,
– az iratanyag évenkénti szabályos selejtezéséért,
– a selejtezett iratanyag biztonsági előírások szerinti megsemmisítéséért,
– az irattári tervben meghatározott idő után, az iratanyag levéltárba adásáért,
– egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatok végrehajtásáért.
8. Az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető az informatikai vezetővel együttműködve – a szervnél üzemeltetett informatikai rendszer és eszközök vonatkozásában – meghatározza az üzemeltetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismereteket. Kijelöli a számítástechnikai rendszer biztonsági követelményeiért általánosan felelős személyt és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt, valamint azt a szervezeti egységet (vagy munkavállalók csoportját), amely gondoskodik a követelmények teljesítéséről és a felügyeletről.
9. A központi iratkezelés feladatai az alábbiak:
– ellátja a küldemény átvételét, bontását, érkeztetését, iktatását, előzményezését az elektronikus iktatóprogramban,
– az azonosításra szolgáló adatok előadói ívre történő nyomtatását,
– az irat előadói ívben történő elhelyezését,
– az irat elektronikus iktatórendszerben, illetve az iktatóprogramból nyert, kinyomtatott kézbesítőívvel való továbbítását,
– ellátja a felbontás nélkül továbbítandó küldemények érkeztetését (a zárt csomagoláson, borítékon), illetve azokat átvételre – az elektronikus iktatórendszerből nyert, kinyomtatott kézbesítőívvel – a címzetthez továbbítja,
– ellátja a szervezeti egységektől átvett kiadmányok továbbítását, melyet az elektronikus iktatórendszerben egyidejűleg rögzít,
– az utasítás kötelező mellékletét képező irattári terv alapján elvégzi az iratok központi irattárba helyezését, valamint az iratkölcsönzéssel kapcsolatos feladatokat,
– ellátja a központi irattárban őrzött iratok selejtezésével kapcsolatos feladatokat, továbbá közreműködik a levéltári átadás előkészítésében.
10. Az ügyintéző iratkezeléssel összefüggő feladatai az alábbiak:
– döntés az előzményiratok végleges szereléséről,
– a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre előkészítése,
– az irattári tételszám meghatározása,
– egyéb ügykezelői utasítások megadása,
– a rábízott iratok szakszerű kezelése, megfelelő tárolása,
– az iratokkal való elszámolás,
– hatósági statisztikai adatok megadása.
11. Az ügykezelő feladatai az alábbiak:
– A szervezeti egységeknél készült és más szervtől, illetve személytől érkezett küldemény(ek) átvétele, (bontása), nyilvántartása (érkeztetés, előzményezés, iktatás, egyéb nyilvántartás), továbbítása, postázása, irattározása, őrzése, az iratok központi irattárba adása, valamint ezek ellenőrzése;
– az iratnak az ügyintéző részére történő dokumentált kiadása és visszavétele;
– a bélyegzők, pecsétnyomók (segédeszközök) nyilvántartása, selejtezése.
Az irattári tételek kialakítása
12. Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irategyütteseket – a minisztérium ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig lemenő részletességgel felsoroló jegyzék segítségével – tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható, annak figyelembevételével, hogy:
– egy irattári tételbe csak azonos értékű, levéltári megőrzést igénylő vagy meghatározott időtartam eltelte után selejtezhető iratok sorolhatók be,
– a szerv hatékony működtetése egy adott funkciót illetően az ügykörök milyen mélységű áttekintését igényli.
13. Külön irattári tételek kerültek kialakításra az iratfajta alapján
– a jogszabályban vagy belső utasításban előírt, különböző célú és adattartalmú nyilvántartásokból,
– a nyilvántartások alapirataiból, ha azokat külön irattári egységként kell kezelni,
– a választott testületek, bizottságok, valamint a minisztérium működése szempontjából meghatározó jelentőségű, rendszeresen megtartott értekezletek irataiból (ideértve az előterjesztéseket, a jegyzőkönyveket vagy emlékeztetőket és a határozatokat is), továbbá a belső utasításokból.
14. Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meghatározásra kerültek, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhető irattári tételek esetében megjelölésre kerültek azok, amelyeket meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, és azok, amelyek megőrzéséről a minisztérium – határidő megjelölése nélkül – helyben köteles gondoskodni. A nem selejtezhető és levéltárba adandó irattári tételek, továbbá a selejtezhető irattári tételek esetében megjelölésre került az irattári őrzés időtartama. A személyes adatot tartalmazó iratok őrzési és selejtezési idejét a célhoz kötött adatkezelés követelményére tekintettel kellett meghatározni. A nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét az Ltv. 12. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
Az irattári terv szerkezete és rendszere
15. A Szabályzat mellékletét képezi az irattári terv, melynek szerkezete és rendszere a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá a minisztérium ügykörei között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel került kialakításra.
16. Az irattári terv általános és különös részre oszlik, az irattári tételek csoportosítása ennek megfelelően történik. Az általános részbe a szerv működtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintő irattári tételek, a különös részbe pedig a szerv alapfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek tartoznak.
A címmel ellátott és rendszerezett irattári tételeket az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő azonosítóval (irattári tételszámmal) kell ellátni.
17. A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A papír alapú ügyirat fizikai együttkezelése az előadói ívben történik.
18. A minisztériumba érkező, ott keletkező, illetve az onnan kimenő iratok nyilvántartása az e Szabályzatban meghatározottak szerint történik.
19. A minisztérium irattári anyagába tartozó, iktatással nyilvántartott iratokat, valamint a minisztérium irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – legkésőbb irattárba helyezésük előtt – az irattári terv alapján az ügyintézők irattári tételekbe sorolják és irattári tételszámmal látják el.
20. Az ügyiratok egysége elvének érvényesülése érdekében az ügyben keletkezett ügyiratdarabokból összeálló ügyiratnak csak egyetlen tételszáma lehet. Amennyiben az ügyirat tárgya szerint több tételbe is besorolható, mindig a (leg)hosszabb őrzési időt biztosító irattári tételszámot kell adni.
21. Az ügyintézéshez már nem szükséges, irattározási utasítással ellátott ügyiratokat az ügykezelőknek az irattárban (átmeneti/kézi, központi) az e Szabályzatban előírtak szerinti rendszerben kell elhelyezniük.
Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása
22. A minisztériumba érkező, ott keletkező, illetve az onnan kimenő valamennyi iratot – a meghatározottak kivételével –, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügykezelőnek az irat azonosításához szükséges, és az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatainak iktatókönyvben (papír alapú, elektronikus), illetve az e célra rendszeresített tanúsított iratkezelési szoftverrel vezérelt adatbázisban kell nyilvántartani. Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni, az ügyintézés folyamata és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen.
Az iratforgalom keretében az iratok átadását-átvételét minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen az átadó, átvevő személye, az átadás időpontja és módja.
A jogosultságok kezelésének szabályai az elektronikus iratkezelési rendszerben
23. Az e Szabályzatban meghatározott szerv vezetője felelős az elektronikus iratkezelés jogosultsági rendszerének kialakításáért, működéséért, a jogosultságok naprakészen tartásáért. A jogosultságok kiosztása során figyelemmel kell lenni a helyettesítés rendjére.
24. A jogosultságok engedélyezésének, módosításának, megvonásának, felfüggesztésének részletes szabályait e Szabályzat tartalmazza.
25. Az iratkezelési szoftver használatához legalább kétféle jogosultsági rendszer kapcsolódik:
– funkcionális jogosultság: a felhasználók csak a számukra engedélyezett funkciókhoz férhetnek hozzá, egy felhasználó tetszőleges számú szerepkörrel (érkeztet, iktat, irattároz, lekérdez, stb.), rendelkezhet;
– hozzáférési jogosultság: meghatározza, hogy egy felhasználó a szervezeti hierarchiában elfoglalt helye szerint hol élhet a részére megadott funkciókkal, a meghatározott funkciókat mely szervezeti egység(ek) tekintetében gyakorolhatja.
(A harmadik jogosultság az objektumjogosultság, amely objektum (küldemény/ügyirat/irat/iratpéldány) szintű, azaz az adott iktatókönyvön belül egy vagy több objektumhoz a felelőse ad hozzáférést.)
26. Az iratkezelő rendszerhez való hozzáférési jogosultságokat névre szólóan kell dokumentálni. Az erről szóló iratok tárolása és kezelése az iktatóhely(ek) szerinti vezető(k) feladata. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető gondoskodik a jogosultságok évenkénti felülvizsgálatáról.
A jogosultságok beállítása, illetve módosítása az illetékes vezetői engedélyezést követően az alkalmazásgazda feladata.
A jogosultság regisztrálását, módosítását és megvonását írásban kell kezdeményezni. A beállítást végző alkalmazásgazda a jogosultság életbelépését, az időpont feljegyzésével beállításának megtörténtét az eredeti iraton igazolja. Ennek egy másolati példányát az alkalmazásgazda, az eredeti példányt az engedélyező őrzi.
Az új jogosultságok regisztrálása, illetve a meglévő jogosultság módosításának átvezetése – beleértve a jogosultság megvonását is –, az iktatóhely szerinti vezetői engedélyezést követően az almazásgazda feladata.
– elektronikus érkeztető könyv, iktatókönyvek nyitása, lezárása, iktatóhelyhez rendelése,
– irattári tételszámok karbantartása.
28. A alkalmazásgazda az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőt tájékoztatja a jogosultság kiadásának akadályáról, ha a rendelkezésre álló licenckeret betelt, vagy a kért jogosultságok az iratkezelési szoftver működését veszélyeztetnék. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető dönt a felmerülő igény teljesítéséről.
29. A rejtett iktatókönyv – a tulajdonos szervezeti egységet, illetve az általuk példánnyal megszólítottakat kivéve – mindenki számára rejtettként működik. Az adott szervezeti egység vezetője akkor kérheti rejtett iktatókönyv nyitását, ha személyiségi jogi vagy egyéb indokok szükségessé teszik a hozzáférés lezárását, és azt az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető engedélyezi.
Hozzáférés az iratokhoz
30. A minisztérium munkatársai csak azokhoz az iratokhoz, illetve adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell nyilvántartani. A minisztérium munkatársai fegyelmi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott ügyiratokért.
31. Iratot – bármilyen adathordozón – munkaköri feladat ellátásához kapcsolódóan munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni – a vonatkozó előírások maradéktalan betartásával – a közvetlen felettes vezető engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen ne ismerje meg.
32. Az iratokba való betekintést és a másolatkészítést úgy kell biztosítani, hogy azzal mások személyiségi jogai ne sérüljenek. Ennek rendjét a vezetők a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével határozzák meg.
33. Azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek az Ltv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is a minisztérium őrizetében maradnak, a közlevéltárakban lévő anyagra vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.
34. Belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő „Nem nyilvános” kezelési jelzésű iratok megismerésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A §-ában foglaltak az irányadók.
A „Nem nyilvános” adatokat tartalmazó ügyirat tartalmát a döntés meghozataláig csak a készítő, annak felettesei, valamint az általuk meghatározott személyek ismerhetik meg.
A „Nem nyilvános” adatokat tartalmazó irat példányszámát a készítő, illetve felettesei határozzák meg, a példánysorszámot az iraton fel kell tüntetni.
A döntés-előkészítő, „Nem nyilvános” adatokat tartalmazó irat nyilvánosságra hozatala, közzététele nem megengedett, kivéve, ha ezt a miniszter vagy általa felhatalmazott vezető engedélyezi. A minisztériumon kívüli szerv által „Nem nyilvános”-ként feltüntetett irat nyilvánosságra hozatalát, illetve közzétételét a keletkeztető szerv engedélyezheti.
A „Nem nyilvános” jelzéssel ellátott iratokat a nyílt iratok iktatására szolgáló (a szerv vezetőjének rendelkezése szerint esetleg különálló) iktatókönyvbe kell iktatni, zárható irat- vagy lemezszekrényben, elkülönítetten kell tárolni és a Szabályzat előírásai szerint kell kezelni.
35. A betekintéseket, kölcsönzéseket, az adatszolgáltatási célú másolatok készítését utólag is ellenőrizhető módon, papír alapon, elektronikus iktatás esetén az iratkezelő rendszerben is dokumentálni kell.
A papír alapú dokumentumról történő elektronikus másolatkészítés során a másolatkészítőnek biztosítania kell a papír alapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, valamint azt, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően – az elektronikus másolaton tett módosítás érzékelhető legyen.
Az iratok védelme
36. Az ügykezelés feladatait a központi iktató, a feladatkör, az iratforgalom nagysága alapján a szervezeti egységek ügykezelői, illetve iratkezelési feladatokkal is megbízott ügyintézői végzik.
37. Az iratkezelésben, iktatásban használt valamennyi eszközt védeni kell az illetéktelen hozzáféréstől.
38. Az iratkezelésnek, iktatásnak lehetőleg külön helyiséget kell kijelölni, illetőleg a helyiséget úgy kell kialakítani, hogy az iratok kezelése, tárolása az egyéb tevékenységtől (átadás-átvétel és iratkezeléssel nem összefüggő feladatok stb.) elkülönítetten történjen.
39. Az iktatóhelyiséget külső behatolás ellen védetté kell tenni. A feladatkörtől függően a vezetők határozzák meg a kulcsok tárolásának rendjét. A fokozott biztonsági igények érvényesülése érdekében a vezető elrendelheti kulcstartó dobozok használatát és meghatározott helyen történő munkaidőn kívüli tárolását. A tárolóhelyen csak nyilvántartásba vett, számmal ellátott és az átvételére feljogosítottak neveivel ellátott személyi (negatív) pecsétnyomóval lepecsételt kulcsdobozok helyezhetőek el.
40. A biztosított helyiségek másodkulcsait külön lezárt borítékban, pecséttel ellátva, a felnyitásra jogosultak nevének, elérhetőségének feltüntetésével kell a tárolásra kijelölt helyen és a tárolással megbízott személynél tartani.
41. Az elektronikus iratkezelő szoftver valamennyi eseményét naplózni kell.
42. A felhasználók körére vonatkozó szabályozás, valamint a számítógépes megvalósítás során gondoskodni kell az elektronikus nyilvántartásoknak és azok adatállományainak illetéktelen beavatkozás elleni védelméről.
43. Az iratkezelési szoftverbe rögzített érkeztetési és iktatási adatokat, az utólagos módosítás tényét a jogosultsággal rendelkező ügykezelő azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell.
44. Az iratokat az iratkezelés és ügyintézés folyamatában is szakszerűen kell kezelni, a papír alapú iratokat az elvárható gondossággal kell védeni (pl. nedvességtől, fénytől, hőtől stb.). Az iratok kezelése során – állaguk védelme érdekében – mellőzni kell a cellux ragasztószalag és más ragasztóanyagok alkalmazását.
45. A küldemény postai vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, természetes személy személyes benyújtása, valamint informatikai-telekommunikációs eszköz útján kerül a minisztériumba.
46. A minisztériumba érkezett küldemények átvételével kapcsolatos teendők, a küldemény érkezésének módja szerint:
– a Magyar Posta Zrt. útján érkező küldemények átvétele a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló hatályos rendeletben meghatározottak szerint történik,
– külön kézbesítés, személyes benyújtás, futárszolgálat útján érkező küldemények átvételére meghatalmazott személyt kell kijelölni, aki az átvételt aláírásával dokumentálja,
– személyesen kézbesített küldemények átvétele esetén a megbízott az átvételi igazolás kiadására is jogosult,
– munkaidőn túl érkezett küldemények átvételére az erre kijelölt személynek megbízást kell adni. Az átvevő köteles a küldeményt az átvételt követő első munkanap kezdetén a címzettnek, vagy a postabontásért felelős személynek, szervezeti egységnek átadókönyvben dokumentáltan átadni,
– telefaxon küldött iratot, a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, postai úton megküldött iratként kell kezelni,
– elektronikus úton érkezett küldemények átvételére központi postafiókot kell az elektronikus rendszerben üzemeltetni,
– ügyfélkapun át érkezett küldeményeket a működtető rendszer automatikusan kezeli.
47. Elektronikus iktatási rendszer alkalmazása esetén az elektronikus irat beérkezésekor elküldött automatikus visszaigazolás egyben az érkeztetésről, valamint a fizetési kötelezettségről szóló tájékoztatást is tartalmazhatja.
48. A küldemény átvételére jogosult a központi iktató, valamint:
– postai úton vagy telefaxon érkezett küldemények esetén:
= a címzett, vagy az általa megbízott személy,
= a vezető, vagy az általa megbízott személy,
= a szervezeti egység ügykezelője,
– az ügyfélszolgálati iroda munkatársa,
– elektronikus úton érkezett küldemények esetén a minisztérium elektronikus postafiókja, vagy annak kezelésével megbízott személy,
– hivatali munkaidőn túl a portaszolgálat.
49. A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni:
– a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságot,
– a kézbesítőokmányon és a küldeményen lévő iktatószám, vagy más azonosítási jel megegyezőségét,
– az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét,
– az iraton jelzett melléklet meglétét, amennyiben a küldemény felbontására jogosult.
50. Az átvevő a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni, amit a kézbesítőokmányon kívül az átvett küldeményen is rögzíteni kell.
Az átvevő tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény visszajuttatásáról a feladóhoz. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtja be, kérésére az átvételt átvételi elismervénnyel, vagy az átvétel tényének az irat másodpéldányán való aláírásával kell igazolni.
Amennyiben olyan személy veszi át a küldeményt, aki a küldemény érkeztetésére nem jogosult, akkor a küldeményen az átvétel aláírásának dátumát is fel kell tüntetnie.
51. Elektronikus iratot elektronikus adathordozón átvenni vagy elküldeni csak papír alapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni az elektronikus adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. Mind az adathordozón mind a kísérőlapon maradandó módon fel kell tüntetni az iktatószámot.
52. Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett irat átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerére.
A küldemény a fogadó szerv rendszerére biztonsági kockázatot jelent, ha
– a minisztérium informatikai rendszeréhez, vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy
– az informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének jogosulatlan akadályozására irányul,
– az informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul.
53. Amennyiben érkeztetésre nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles 24 órán belül, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az illetékes érkeztető egységnek/személynek érkeztetésre (további intézésre) átadni.
54. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papír alapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és a küldemény tartalmát külön jegyzékben fel kell tüntetni. A megállapíthatóan hiányzó iratokról vagy mellékletekről a feladót értesíteni kell.
55. A gyors elintézést igénylő („azonnal“, „sürgős“ jelzésű) küldeményt az átvevő köteles a címzettnek vagy a szignálásra jogosultnak soron kívül bemutatni, illetve átadni, valamint az elektronikus iratot részére továbbítani.
56. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt irattározni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell.
57. Az átvevő az érkező küldeményeket kézbesítőkönyvvel, illetve az elektronikus iratkezelési rendszerben továbbítja az illetékes szervezeti egység(ek)hez. A postaátvevő a küldeményeket szükség szerint, a táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, „azonnal”, „sürgős” vagy más hasonló jelzésű küldeményeket pedig soron kívül továbbítja.
58. Elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvevő a feladónak – amennyiben azt kéri, és elektronikus válaszcímét megadja – haladéktalanul elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés egyedi azonosítóját is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát).
Az elektronikus úton érkezett küldeményt – kivéve a központi rendszeren érkezett küldeményeket – iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell.
A Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (a továbbiakban: BEDSZ) igénybevételével benyújtott elektronikus küldeményre a befogadás során azonnal érkeztető szám kerül, valamint sor kerül az automatikus visszaigazolás (átvételi nyugta) küldésére is. A BEDSZ által kiadott befogadás-visszaigazolásban rögzített időpont a küldemény minisztérium általi átvételének és érkezésének időpontja.
A központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvétel visszaigazolása az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történik.
59. A központi elektronikus rendszeren keresztül érkező elektronikus küldemény esetén a küldemény sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzését a BEDSZ végzi el.
Biztonsági kockázat vagy az átvitel hiányosságának észlelése esetén a rendszer megtagadja az elektronikus küldemény befogadását, és a megtagadás tényéről – annak okának feltüntetése mellett – a felhasználót tájékoztatja.
A BEDSZ-en keresztül elektronikus aláírással ellátott dokumentumot is meg lehet küldeni a címzettnek, amely dokumentumot a BEDSZ változatlanul, az aláírás ellenőrzésére alkalmas formában továbbítja.
A fogadó szerv a feldolgozás elmaradásának tényéről és annak okáról értesíti a küldőt. Nem köteles a fogadó szerv értesíteni a feladót, ha korábban már érkezett azonos jellegű biztonsági kockázatot tartalmazó beadvány az adott küldőtől. Azonos jellegű kockázati körülménynek minősül az egy hónapon belül azonos küldőtől második alkalommal érkező vírus, illetve egyéb rosszindulatú program.
60. A küldemények átvételénél a minisztériumban érvényben lévő biztonsági előírásokat is érvényesíteni kell (pl. a küldemények biztonsági átvilágítása, számítógépes érkezés esetén vírusellenőrzés, stb.).
61. Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét a küldeményből nem lehet megállapítani, a hiányos adatmegadásra vonatkozó bizonyítékokat a küldeményhez kell csatolni.
A küldemények felbontása
62. A minisztériumhoz érkezett küldemények felbontása során az e Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. Az e feladattal megbízott ügykezelő részére előírható a felbontás és érkeztetés végrehajtása.
63. Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani:
– a minősített iratokat;
– az „S. k. felbontásra” jelzésű küldeményeket (ezeket minden esetben csak a címzett, tartós akadályoztatása esetén a címzett helyettese, megbízottja, illetve felettese bonthatja fel);
– azon küldeményeket, amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte.
64. A névre szóló küldemények kezelése során az e Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.
65. A felbontás nélkül átvett küldemények címzettje – amennyiben iktatásra nem jogosult – az általa felbontott hivatalos küldeményt érkeztetés és/vagy iktatás céljából soron kívül köteles visszajuttatni az iktatóhelyhez.
66. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a feltüntetett tartalom (pl.: melléklet, mellékelt irat) meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő irathiányt a küldő szervvel – soron kívül – tisztázni kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell.
A mellékletek, vagy mellékelt iratként jelzett iratok hiánya nem akadályozhatja az ügyintézést. A hiánypótlást az ügyintézőnek kell kezdeményezni.
67. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni. A borítékot újra le kell zárnia, rá kell vezetnie a felbontó nevét, elérhetőségét, majd a küldeményt sürgősen el kell juttatnia a címzetthez.
68. Amennyiben a nyílt küldeményre utaló borítékban minősített adatot tartalmazó küldemény található, a boríték visszazárását követően a felbontás tényéről három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek első példányát a küldeménnyel egyidejűleg haladéktalanul a címzetthez, a minősített iratokat – nyilvántartásba vétel céljából – a titkosügyirat-kezeléssel megbízott ügykezelőhöz, a második példányt a feladóhoz kell eljuttatni. A harmadik példány a felbontó szervezeti egységnél marad.
69. A felbontó a tévesen felbontott küldemény továbbításakor a kézbesítőkönyvben, az alkalmazott elektronikus iratkezelő rendszerben az átvétel és a felbontás tényét – az átvétel dátumának megjelölésével – köteles rögzíteni.
70. Amennyiben a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt, illetékbélyeget vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, az illetékbélyeg értékét, illetőleg a küldemény egyéb értékét köteles a küldeményen vagy feljegyzés formájában a küldeményhez csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget, továbbá egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezelésre kijelölt szervezeti egység megbízott dolgozójának átadni. Az elismervényt a küldeményhez kell csatolni.
A küldemények érkeztetése
71. Minden beérkezett (papír alapú vagy elektronikus) küldeményt az érkezés időpontjában, a hivatali időn túl érkező küldemény esetében az érkezést követő első munkanap kezdetén az érkeztető-nyilvántartásban hitelesen dokumentálni, érkeztetni kell.
Papír alapú vagy elektronikus adathordozón érkező küldemény esetén az érkeztetés dátumát és az érkeztetési azonosítót a küldeményen vagy az elektronikus adathordozó kísérő lapján, annak elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni.
72. Az érkeztetés nyilvántartása – függetlenül az irat adathordozójától – az iratkezelési szoftver megfelelő érkeztetőkönyvébe történik. Az érkeztetési azonosító évente eggyel kezdődő folyamatos, eggyel növekvő, egyedi sorszám és évszám. Az érkeztetési azonosító küldeményen való feltüntetése mellőzhető, ha az érkeztetés az iktatással egyidejűleg történik.
A felbontás nélkül továbbítandó küldemény esetén az érkeztetés adatait a borítékon kell feltüntetni.
Az iktatást végzőnek – ha a borítékot nem kell véglegesen az ügyirathoz csatolni – az érkeztetés adatait az iratra fel kell vezetnie.
73. Ha a küldemény feladója olvashatatlan vagy névtelen küldeményről van szó, a beküldő neve adatmezőben a „Feladó ismeretlen” szövegrészt kell feltüntetni.
74. Ha bármilyen oknál fogva az átvett küldemények érkeztetésére az átvételt igazoló aláírás napjától eltérő időpontban kerül sor, akkor az érkeztető-nyilvántartásban rögzíteni kell az átvétel tényleges időpontját.
75. Az érkeztetés papír alapú küldemények esetében az érkeztetőbélyegző lenyomatának az iraton való elhelyezésével, rovatainak (dátum, érkeztetési sorszám) kitöltésével történik.
76. A szervezeti egységekhez rendelt e-mail postafiókokba érkező további ügyintézést igénylő elektronikus küldeményeket beérkező iratként kell kezelni.
Az elektronikus postafiókra érkezett beadvány érkeztetését az átvevő ügykezelő végzi az átvétel igazolásával.
Az elektronikus postafiókra érkező:
– elektronikus file (word vagy más formátumú dokumentum),
– online kitöltésű beadvány ügyfélkapun keresztül – a törvényben szabályozott biztonsági előírások alkalmazása mellett – közvetlenül kitöltött küldemény
érkeztetését az ügyviteli rendszerben végre kell hajtani a visszaigazolással egyidejűleg.
77. Az érkeztetési nyilvántartás minimálisan tartalmazza az alábbi adatokat:
– folyamatos sorszámot és az évszámot tartalmazó érkeztetési azonosító, továbbá
– központi rendszeren keresztül érkező elektronikus küldemény esetén a központi rendszer által a küldeményhez rendelt érkeztető számot.
78. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha
– az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik és az időpont megállapítása más úton nem biztosítható,
– a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,
– a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett,
– bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel,
– az „ajánlott” vagy „ajánlott tértivevény” postai jelzéssel ellátott.
79. Az elektronikusan érkezett küldeményt – kivéve a központi rendszeren érkezett küldeményeket – iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell.
Az elektronikus küldeménynek az 57. pontban írt ellenőrzését követően, amennyiben a küldemény az egységes közigazgatási informatikai követelmény- és tudástárban közzétett formátumokat kezelő programokkal nem nyitható meg, úgy a küldőt – amennyiben elektronikus válaszcímét megadta – az érkezéstől számított legkésőbb három munkanapon belül elektronikus úton értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről és a közfeladatot ellátó szerv által használt formátumokról. Ezen küldeményeket nem kell iktatni.
Amennyiben a küldeménynek csak egyes elemei nem nyithatóak meg az egységes közigazgatási informatikai követelmény- és tudástárban közzétett formátumokat kezelő programokkal, úgy a küldőt értesíteni kell az értelmezhetetlen elemekről és a hiánypótlás szükségességéről, lehetőségeiről.
Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett iraton szereplő elektronikus aláírás érvényességét az első esetben ellenőrizni szükséges, az ellenőrzés tényét és eredményét az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell.
Az elektronikus iratot aláíró azonosítása az elektronikus aláírás ellenőrzésének keretében, a hitelesítésszolgáltató útján történik. Amennyiben az elektronikus aláírás nem érvényes, abban az esetben az elektronikus iratot nem lehet az aláíróként megnevezett személyhez rendeltnek tekinteni, az iktatást ennek megfelelően módosítani kell.
80. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, vagy fűződhet, gondoskodni kell arról, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papír alapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával is biztosítható. Elektronikus úton érkezett irat esetében az elektronikus rendszerben automatikusan naplózott érkezési időpont a meghatározó.
81. Azt a beadványt, amelyet a minisztérium foglalkoztatottjának elektronikus levélcímére küldtek, akkor kell érkeztetni, ha a beadvány tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy az irat tartalma minisztérium hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezésére irányul.
Az iratok csatolása, szerelése (előzményezés)
82. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye.
Amennyiben a küldeménynek a tárgyévben van előzménye, akkor azt az előzmény következő alszámára kell iktatni.
Amennyiben a küldeménynek a korábbi évben (években) van előzménye, akkor az előzményt a tárgyévi ügyirathoz kell szerelni és rögzíteni kell az iktatókönyvben az előirat iktatószámát, az előzménynél pedig az utóirat iktatószámát. A szerelést papír alapú irat esetében az iraton is jelölni kell.
83. Amennyiben az előzményezés során megtalált iratról kiderül, hogy nem az új irat előirata, de annak ismerete szükséges a szignáláshoz, valamint az ügy elintézéséhez, a két iratot csatolni kell. Az ügy lezárása után a csatolt iratokat eredeti irattári helyükre kell visszahelyezni. A csatolást, illetve annak megszüntetését az iktatókönyvben és az előadói íven jelölni kell a megfelelő rovatban, vagy a kezelési feljegyzésekben.
84. Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt az iktatókönyvben/adatbázisban és az előadói íven jelölni kell. Az előzményiratnál a jelölés az iktatókönyv/adatbázis megfelelő rovatában az irat új helyének, iktatószámának rögzítésével történik. Az előzményiratok szerelését az újabb (papír alapú) iraton az iktatóbélyegző lenyomata alatt „Előzmény szerelve” szöveggel és az előirat iktatószámának rögzítésével kell jelezni. Azokban az esetekben, amikor az előzményiratok nem szerelhetők, azok hollétét és iktatószámát az előadói íven fel kell tüntetni. Ha az előzményirat irattárban vagy határidő-nyilvántartásban van, akkor az ügykezelő, ha pedig az előzményirat az ügyintézőnél van, az ügyintéző köteles azt az utóbb érkezett irathoz szerelni. A szerelést (előirat/utóirat) az előadói íven fel kell tüntetni.
Az ügyintéző kijelölése (szignálás)
85. Az ügykezelő az érkezett iratot az ügyintéző személy vagy szervezeti egység kijelölése érdekében köteles a vezetőnek vagy az általa felhatalmazott személynek bemutatni. A vezető engedélyezheti az irat bemutatás előtti iktatását.
86. A szignálásra előkészítés során az irat tárgyának, tartalmának az előzményre utaló hivatkozási száma alapján, automatikus szignálás is történhet. Ebben az esetben közvetlenül ahhoz az ügyintézőhöz kell továbbítani az iratot, aki jogosult az ügyben eljárni, és az iratkezelési feljegyzéseket megtenni. A szignálásra jogosultsággal rendelkező vezető az automatikus szignálást felülbírálhatja és módosíthatja.
87. Az irat szignálására jogosult:
– kijelöli, hogy mely szervezeti egység, vagy ügyintéző az illetékes az ügyben,
– kijelöli, hogy ki legyen az ügyintéző, ha az illetékes személy távol van,
– közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (határidő, sürgősségi fok stb.), melyeket a szignálás idejének megjelölésével feljegyez az előadói ívre (előadói ív hiánya esetén az iratra) és aláírja.
Az iratért a kijelölt – továbbszignálás esetén az utoljára megjelölt – szervezeti egység vagy ügyintéző a felelős.
88. Az iratkezelés során az iratkezelés szempontjából bármiféle releváns feljegyzés (így különösen vezetői vagy ügyintézői utasítás) ideiglenes megoldással való elhelyezése (például post-it öntapadós lap, vagy grafit ceruzával írt feljegyzés) nem megengedett.
89. Az iratok nyilvántartására – papír alapú és elektronikus – iratkezelési segédletek szolgálnak. Az iratkezelési segédletek felfektetésének és vezetésének célja, hogy a szerv feladataival összhangban az iratok teljes körű nyilvántartása – iktatókönyvbe történő iktatással, vagy nyilvántartásba történő feljegyzéssel – megvalósuljon, az irat fellelhetősége biztosított legyen, és az iratok átadásának-átvételének útja dokumentáltan történjék.
90. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető a vonatkozó jogszabályok és belső normák alapján határozza meg a rendszeresített általános és szakfeladatokkal összefüggő, speciális iratkezelési segédleteket.
91. Az iratok nyilvántartására és az iratforgalom dokumentálására a főnyilvántartó-könyvben használt segédletek:
– átadókönyv (más szervezeti egység részére történő átadás, illetve az ügyintézők részére történő át- és az irattárnak visszaadott iratok nyilvántartása esetén), előadói munkanapló, kézbesítő ív,
– kézbesítőkönyv (minisztériumon kívüli szervezetek részére, az Állami Futárszolgálaton kívüli kézbesítés esetén),
– futárjegyzék,
– kölcsönzési napló (a központi irattárból kikért iratok nyilvántartására),
– gyarapodási és fogyatéki napló (a központi irattári anyag gyarapodásának, illetve fogyásának nyilvántartására),
– bélyegző-nyilvántartási könyv (a hivatalos és egyéb bélyegzők nyilvántartására),
– kulcsdoboz-nyilvántartási könyv.
92. Főnyilvántartó-könyvben kell nyilvántartásba venni az iratkezelési segédleteket. A minisztérium főnyilvántartó könyvét a központi iktató vezeti.
A főnyilvántartó-könyvet egyes sorszámmal kell megkezdeni, betelte után a következő könyvet sorszám kihagyása nélkül – folyamatos számképzéssel – kell folytatni.
A főnyilvántartó-könyvet az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető hitelesíti. Ennek keretében lapjait sorszámozza és a borítólap belső oldalán feltünteti: „Ez a könyv….. számozott lapot tartalmaz. Megnyitva: 20…. év ………… hó … nap. Lezárva: 20…. év ………… hó … nap.”, aláírja, a körbélyegzőjének lenyomatával ellátja.
Az iratkezeléshez használt segédleteket, a maradandó értékű iratok elhelyezéséül szolgáló savmentes dobozokat e Szabályzatban meghatározott szervezeti egységtől kell igényelni, amely gondoskodik azok központi beszerzéséről.
Az iktatásra nem kerülő irat nyilvántartása
93. Nem kell iktatni, de külön jogszabályban meghatározott módon kell nyilvántartani és kezelni:
– könyveket, tananyagokat,
– tájékoztatókat,
– meghívókat,
– nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat,
– a munkaügyi nyilvántartásokat,
– a bérszámfejtési iratokat,
– nem szigorú számadású bizonylatokat,
– az anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat,
– a visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat.
A bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat az átadókönyvbe be kell vezetni.
94. Nem kell érkeztetni, iktatni és más módon sem kell nyilvántartásba venni:
– a reklámanyagokat,
– az üdvözlő lapokat,
– az előfizetési felhívásokat, az árjegyzékeket,
– a közlönyöket, sajtótermékeket.
Az iktatókönyv (tartalma, nyitása, zárása), az előadói ív
95. Az iktatás tanúsított iratkezelési szoftver támogatásával történik.
96. Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyveket (NFM, NFM_SZERZ, NFM_HUM) kell használni.
97. Az iktatás az e Szabályzatban meghatározott iktatóhelye(ke)n az iratkezelési szervezetnek megfelelően történik.
98. Az iktatás során az iktatókönyvben kötelezően fel kell tüntetni:
– az iktatószámot,
– az iktatás időpontját,
– a beérkezés időpontját, módját, érkeztetési azonosítót,
– az adathordozó típusát (papír alapú, elektronikus), adathordozó fajtáját,
– az expediálás időpontját, módját,
– a küldő adatait (név, cím),
– a címzett adatait (név, cím),
– a hivatkozási számot (idegen szám),
– a mellékletek számát, típusát (papír alapú, elektronikus),
– az ügyintéző megnevezését,
– az irat tárgyát,
– az elő- és utóiratok iktatószámát,
– a kezelési feljegyzéseket (csatolás, szerelés, határidő, visszaérkezés stb.),
– az intézés határidejét, módját és elintézés időpontját,
– az irattári tételszámot,
– az irattárba helyezést.
Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet vagy iktatókönyveket és a segédleteket hitelesen le kell zárni, és minden évben új iktatókönyvet vagy iktatókönyveket kell nyitni. Biztosítani kell, hogy zárás után a rendszerben az adott évre, az adott iktatókönyvben új főszámra ne lehessen több iratot iktatni.
Papír alapú iktatókönyvben az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással és a szervezeti egység körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. A lap alján vízszintes vonallal le kell zárni, ha a lapon fennmaradtak számok, a lezárás átlós vonallal történik. A lapra rá kell vezetni, hogy mely iktatószámmal zárul a könyv, és mikor történt a lezárás. Az iktatókönyvet az aktuális év iratai mellett kell tartani.
99. A felvitt iktatási adatbázist – a vonatkozó adatvédelmi szabályok betartásával – a jogosultak számára hozzáférhetővé kell tenni.
100. Az elektronikus iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után a vonatkozó előírások szerint le kell zárni. A zárás részeként el kell készíteni az elektronikus iktatókönyv hiteles másolatát.
101. Az iratkezelési szoftver alkalmazása esetén az iktatókönyv zárásának részeként az e Szabályzatban meghatározott szervezeti egységnek el kell készíteni:
– az elektronikus érkeztető-nyilvántartásnak,
– az elektronikus iktatókönyvnek, azok adatállományainak (címlista, tételszám, megőrzés, a naplózás információi) és
– az elektronikus dokumentumoknak
az év utolsó munkanapi iktatási állapotát tükröző, időbélyegzővel ellátott, elektronikus adathordozóra elmentett változatát. Az elektronikus dokumentumokat külön adathordozóra kell elmenteni.
102. Az üzemeltetőnek időbélyegzővel ellátott, lezárt érkeztető-nyilvántartást, iktatókönyvet, adatállományait és az elektronikus dokumentumokat archiválnia kell és a biztonsági másolatot elektronikus adathordozón tűzbiztos helyen kell tárolnia.
Az iktatási adatbázis biztonsági mentéséről, illetve archiválásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni.
Az elektronikus érkeztető-nyilvántartás elektronikus adathordozóra elmentett példányát az archiválást követő második évben meg kell semmisíteni.
103. Az ügyvitel segédeszközeként:
– az ügyirathoz tartozó iratok iktatásának, csatolásának és egyéb nyilvántartási adatoknak a feljegyzésére,
– az ügyintézői munka adminisztrálására, ügyintézői, vezetői utasítások rögzítésére,
– az iratok fizikai egységének biztosítására
előadói ívet kell használni.
Az előadói ívet a hozzá tartozó iratokkal együtt kell kezelni.
Az iktatószám
104. Az iktatószám kötelezően tartalmazza az iktatókönyvnek megfelelő minisztériumi azonosító/főszám-alszám/évszám/ – egy adategyüttesként kezelendő – adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. A főszám és alszám folyamatos sorszám. Tanúsított iratkezelési szoftver alkalmazása esetén a főszám- és alszámsorszámokat a rendszer automatikusan képezi.
105. Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető – az adategyüttest megelőzően – a szervezeti egységre, iktatóhelyre vagy iktatókönyvre utaló, számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó azonosítóval.
106. Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető az adategyüttest követően, számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó további azonosítóval.
107. A fentiek szerint képzett azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelős vezető adja ki és tartja nyilván. Az azonosítók képzésére vonatkozó részletes szabályokat meg kell meghatározni. A nyilvántartási jegyzéket évente felül kell vizsgálni.
108. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani.
109. Egy iktatókönyvön belül az iktatószámokat folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendszerben kell kiadni és nyilvántartani.
Az ügyirathoz tartozó iratokat a főszám alatt kiadott alszámokon, folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendszerben kell kiadni és nyilvántartani.
110. Az iktatás minden évben az első iktatáskor 1-es sorszámmal kezdődik, és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik.
Az iratok iktatása
111. A minisztériumba érkező, illetve ott keletkező iratokat a 93–94. pontokban meghatározottak kivételével – ha jogszabály másként nem rendelkezik – iktatással kell nyilvántartani.
Az ügyben keletkezett első (kezdő) irat a soron következő főszám egyes alszámát kapja pl.: 17-1/2010.
A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak minősülnek, iktatásuk a főszám alszámaira történik.
112. Téves iktatás esetén az iratkezelési szoftver a változással (módosítással, az adatok fizikai törlése nélkül) összefüggő adatokat naplózással dokumentálja.
113. Az iktatásra kerülő – beérkező – papír alapú iraton az iktatóbélyegző lenyomatát el kell helyezni és a rovatait ki kell tölteni. Ha ez helyhiány miatt nem lehetséges, az iktatás adatait az iktatóbélyegző használata nélkül kell az iraton feltüntetni. Iktatni minden esetben az eredeti iraton kell, borítólap vagy csatolt üres lap az iktatóbélyegző elhelyezésére, iktatási adatok rögzítésére nem használható.
114. Az iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza az iktatás:
– évének, hónapjának, napjának,
– érkeztető számának (csak érkeztetés esetén),
– az irat iktatószámának,
– a szerv nevének,
– az ügyintéző nevének és
– mellékletei számának
feltüntetésére szolgáló rovatokat.
115. A papír alapú irat iktatószámát a mellékletre – „Melléklet a ... számú irathoz” szövegezéssel – is fel kell jegyezni.
116. Amennyiben egy iratot több belső címzett számára kell továbbítani, úgy azt azonos iktatószám alatt külön iratpéldányok létrehozásával és továbbításával kell megtenni, megjelölve az egyedi címzetteket.
117. Az ügykezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be.
Soron kívül kell iktatni és továbbítani a táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „azonnal”, „sürgős” jelzésű iratokat.
Ha az irat munkaidőn kívüli időben érkezik, azt a következő munkanapon iktatni kell, s a tényleges érkezési, átvételi időpontot minden esetben jelezni kell.
118. Az ügyirat tárgyát az iktatókönyv „tárgy” rovatába kell beírni. Az iratok tárgyát úgy kell megadni, hogy az iratok visszakereshetősége minden esetben biztosított legyen.
119. Az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni, illetőleg az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét. A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat lehet rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét.
Az iratok továbbítása ügyintézésre, az irat kiadása, átadása
120. Az irat kiadásakor, átadásakor az ügykezelő az átadókönyv, rovatainak kitöltése után, az átvevő olvasható aláírásának ellenében adja át az iratot. Az ügyintézőnél lévő iratok kimutatására szolgáló „Előadói munkanapló” alkalmazására annak e Szabályzatban történő előírása esetén kerül sor.
121. Az iratátadási funkciót támogató elektronikus rendszer alkalmazásának hiányában az ügykezelőnek kell átadni
– az iktatott iratok közül a szervezeti egységen belül ügyintézőnek, más részlegnek átadásra,
– másik szervezeti egységnek átadásra,
– más külső szervnek továbbításra, valamint,
– a határidőbe és irattárba helyezésre.
kerülő iratokat.
122. Az átvétel igazolása – az iratátadási funkciót támogató elektronikus rendszer alkalmazásának hiányában – papír alapú ügyirat esetében az irat iktatószámának vagy más nyilvántartás szerinti sorszámának, az átvétel időpontjának feljegyzése és az átvevő aláírása ellenében, átadókönyvben.
Elektronikus úton történő iratátadás esetén az ügyintézői jogosultság megnyitásával a rendszer automatikusan rögzíti az átvétel időpontját és tényét.
123. Amennyiben az iratot más szervezeti egységnek is át kell adni tájékoztatásra, egyeztetésre, részleges kiegészítésre, véleményezésre, stb., a papír alapú iratok átadás-átvételét a kézbesítőkönyvben, illetve a kézbesítőlapon aláírással kell igazolni. Elektronikus iratkezelési rendszerben a továbbszignálást a megfelelő rovatban kell rögzíteni, az átvétel időpontját és tényét az ügyintézői jogosultság megnyitásával a rendszer automatikusan rögzíti.
Az iratoknak az ügyintézők részére történő továbbításáról e Szabályzatban kell intézkedni.
124. Az iktatókönyvben folyamatosan rögzíteni kell az ügyirat hollétét, hogy ezek az adatok olvashatók legyenek az iktatókönyv megfelelő rovatában (ügyintézőnél, határidőben, átmeneti irattárban stb.).
Kiadmányozás
125. A kiadmányozási jog gyakorlását a vezető a Szervezeti és Működési Szabályzatban, ügyrendben határozza meg.
126. A kiadmányt eggyel több példányban kell elkészíteni, mint a címzettek száma, mivel a kiadmány egy példánya az irattárat illeti.
127. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a Szervezeti és Működési Szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.
128. A kiadmányozási jogkörrel rendelkező személy névaláírását tartalmazó bélyegző (névbélyegző) csak akkor használható, ha az azonos ügyben kiadott iratok nagy száma ezt feltétlenül indokolja. A névbélyegző használatát a miniszter, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár engedélyezi. A névbélyegzővel ellátott irat nem minősül hiteles kiadmánynak.
129. Az ügyintéző az általa készített kiadmánytervezetet szignójával köteles ellátni. A kiadmányozásra jogosult személy a tervezetet saját kezű aláírásával és keltezéssel látja el. „s. k.” jelzés esetén az ügyintéző/ügykezelő a kiadmányra „a kiadmány hiteléül” záradékot rávezeti, azon a szerv hivatalos bélyegzőjének lenyomatát elhelyezi és aláírja.
130. A kiadmány külső szervhez vagy személyhez történő továbbítására csak annak dokumentálása mellett kerülhet sor.
131. Ha kettő vagy több, más-más iktatószámon bejegyzett ügyet egyszerre, egy kiadmányon intéznek el, a kiadmánytervezeten fel kell tüntetni minden irat iktatószámát. Az ügykezelő az iktatókönyvben e feltüntetett szám(ok) alapján rögzíti az ügy elintézésének megtörténtét.
132. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az e Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentum.
133. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha
– azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, és aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel,
– a kiadmányozó neve mellett az „s. k.“ jelzés szerepel, a hitelesítésre felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá a felhatalmazott személy aláírása mellett a minisztérium hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel,
– a minisztérium a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással látta el,
– a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint elektronikus közokiratnak minősül és az elküldését igazoló visszaigazolás rendelkezésre áll.
134. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő
– a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata, vagy
– a kiadmányozó névbélyegzőjének és a kiadmányozó szervnek a bélyegzőlenyomata.
135. A minisztérium által készített hiteles kiadmányról a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló, valamint a polgári perrendtartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint lehet hiteles másolatot készíteni.
136. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról a bevezetését követően nyilvántartást kell vezetni.
Az elektronikus kiadmány hitelesítésére a kiadmányozás időpontját dokumentáló minősített elektronikus aláírást kell alkalmazni.
137. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési szabályok alkalmazhatók:
– „Saját kezű felbontásra!”,
– „Más szervnek nem adható át!”,
– „Nem másolható!”,
– „Kivonat nem készíthető!”,
– „Elolvasás után visszaküldendő!”,
– „Zárt borítékban tárolandó!”,
– „sima”, „ajánlott”, „tértivevényes”, „elsőbbségi” küldemény, stb.
A kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését.
138. A minisztériumban keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője – figyelemmel az iratok másolására, hitelesítésére vonatkozó szabályokra – a jogosult részére hitelesítési záradékkal ellátott papír alapú és elektronikus másolatot is kiadhat.
A kiadmányozott irat külalakja
139. A kiadmányozott iratokon az alábbiakat fel kell tüntetni:
– az irat első lapjának fejrészén:
= a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár által kiadmányozott iratokon, a lap felső részén középre helyezve a Magyar Köztársaság címerét, a minisztérium megnevezését,
= szervezeti egységek által kiadmányozott iratokon, a lap felső részén középre helyezve a Magyar Köztársaság címerét, a minisztérium és a szervezeti egység megnevezését,
– az első lap fejrésze alatt, a bal oldalon az iktatószámot,
– a szöveg alatt, bal oldalon
= a keltezést (helység, év, hó, nap),
= az „s. k.” jelzésű kiadmányokon a hitelesítési záradékot (ez alól kivétel a nyomdai úton készített kiadvány),
= a mellékletek, vagy mellékelt iratok számát (10 lapig lapszám szerint, azon felül csomag megjelöléssel),
= a címzettek megnevezését, ha az irat 2–5 példányban készült, e fölött külön elosztó ívet kell készíteni;
– az iktatószám alatt, a címzésben a címzett nevét, beosztását, szerv és szervezeti egység megnevezését, székhelyét és címét,
– az irat tárgyát (címzés alatt, bal oldalon)
– az irat első lapjának jobb felső sarkán
= az ügyintéző nevét és telefonszámát, e-mail címét,
= válasz esetén a hivatkozási számot,
– a szöveg alatt, jobb oldalon a kiadmányozó nevét, beosztását, aláírását, a szerv körbélyegzőjének lenyomatát,
– az irat első lapjának alján, középen a szervezeti egység címét, telefonszámát, faxszámát és e-mail címét,
– a kiadmányhoz készített mellékleten, az irat első lapjának jobb felső sarkán a „Melléklet a ... számú irathoz” szöveget,
– a kiadmányokat a minisztérium hivatalos levélpapírján kell elkészíteni.
140. Amennyiben a kiadmánynak nem közfeladatot ellátó személy címzettje van, a záró részt követően a „Kapják:” cím alatt nem hozhatók az eljárásban részt vevő személyek tudomására a többi résztvevő személyes adatai.
Az irat továbbítása, expediálása
141. Az ügyintéző köteles az irattovábbításhoz a kiadmányt (kiadmányokat) és az esetleges mellékleteit és mellékelt iratait (a továbbiakban együtt: melléklet) szerelten az ügykezelő részére előkészíteni. Az ügykezelő csak teljes, kiadmányozott, kiadói utasítással – amennyiben van –, melléklettel ellátott ügyiratot (ügyiratokat) vehet át.
142. Az ügykezelőnek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e.
A küldeményeket lehetőleg még az átvétel napján kell továbbítani.
143. Az iratokat az ügykezelők továbbítják. Az ügykezelő az irat átvétele után köteles
– az iratot a címzettnek – az „azonnal”, illetve a „sürgős” jelzéssel ellátottakat soron kívül – továbbítani,
– az iktatókönyvbe a továbbítás megtörténtét bejegyezni,
– az előadói íven és az irat irattári példányán az elküldés (expediálás) időpontját feljegyezni, és aláírni.
144. Elektronikus iktatás esetén a külső terjesztésre készült azonos szövegű kiadmányból minden címzett számára egy-egy iratpéldányt kell készíteni a „Kapják még” funkció segítségével a címzettek egyenkénti megadásával vagy a megfelelő elosztólista kiválasztásával.
145. Az iratot borítékban (szükség esetén csomagban) kell továbbítani. Az ügykezelő az elküldésre előkészített küldeményeket elküldésre készen, borítékolva, becsomagolva, a küldés módjának megfelelő kézbesítőokmányokat pontosan kitöltve adja át az illetékes részére.
Az azonos címzettnek szóló iratokat lehetőleg egy borítékba kell helyezni, és a borítékra valamennyi irat iktatószámát fel kell jegyezni. Telefaxon, e-mailben küldött irat esetén a továbbításra utaló igazolást az irathoz kell tenni.
146. A boríték címoldalán fel kell tüntetni:
– a küldő személy vagy szervezeti egység megnevezését és címét,
– az irat (iratok) iktatószámát, több példány esetén a példányszámot, szükség szerint sorszámukat,
– a címzett megnevezését és címét,
– a továbbításra vonatkozó egyéb jelzéseket („s. k.” felbontásra, sürgős, ajánlva stb.).
147. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell kezelni:
– személyes átvétel esetén elegendő a kézbesítési időpont, és az átvétel aláírással történő igazolása a kiadmány irattári példányán, vagy a kézbesítőkönyvben
– postai kézbesítés esetén a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló hatályos jogszabályban leírtaknak megfelelően,
– külön kézbesítő, futárszolgálat igénybevétele esetén a szerződésben rögzített szabályoknak megfelelően,
– elektronikus úton történő kézbesítés esetén a visszaigazolás biztosításával,
– központi rendszeren történő továbbítás esetén a rendszer automatikusan tájékoztatja a címzettet az ügyintézés befejezéséről, a letöltési lehetőségekről, és hitelesen naplózza a letöltést,
– hirdetményi úton vagy közhírré tétellel való kézbesítés esetén a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint.
148. Ha a postára adott küldemények valamilyen okból – így a téves címzés miatt – visszaérkeznek, nem lehet az ügyet befejezettnek tekinteni. A visszaérkezett küldeményt az irattal együtt vissza kell adni az ügyintézőnek, aki rendelkezik a visszaérkezett irat további kezeléséről. A postai kézbesítésnél használt tértivevényeket – iktatás nélkül, az e Szabályzatban meghatározott érkeztetési eljárás és dokumentálás mellett – az ügyirathoz kell mellékelni.
149. Elektronikus úton küldött irat továbbítását – az időpont, a továbbítás módja, adathordozójának típusa és adathordozója megjelölésével – be kell jegyezni az iktatókönyvbe.
150. Az elektronikus iratok kézbesítésének rendjét a Szabályzat – az adott közfeladatot ellátó szervre és eljárására vonatkozó, továbbá az elektronikus iratok kézbesítését előíró jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – határozza meg.
151. Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt – az elektronikus levélcíme megadása mellett – kifejezetten kéri. Amennyiben az elektronikus levél elküldése meghiúsul, illetve sikertelen, az elektronikus irat papír alapú hiteles változatát hagyományos kézbesítési módszerrel kell megküldeni a címzettnek.
152. A küldeményeket elektronikus úton történő kézbesítés esetén a visszaigazolás biztosításával kell továbbítani.
153. Ha a címzett az értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése előtt az ügyfélkapuja megszűnik, a minisztérium a hivatalos iratot írásos formában, papír alapon, postai úton a felhasználó lakcímére küldi meg.
154. Ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítési vélelem beálltáról a BEDSZ mind a minisztériumot, mind a címzettet automatikusan tájékoztatja az elektronikus tárhelyükön.
155. Ha a címzett erről korábban (a kérelmében) rendelkezett, a minisztérium a hivatalos iratot köteles a címzett kulcstárában elhelyezett nyilvános rejtjelező kulcsával rejtjelezni. Amennyiben a címzett a rejtjelező kulcsát a rendszerbe nem töltötte fel, úgy a hivatalos iratot – ha jogszabály nem zárja ki – titkosítás nélkül kell megküldeni a tárhelyére. Ha jogszabály kizárja a titkosítatlan megküldést, úgy azt postai úton, a kérelemben megjelölt lakcímre kell megküldeni.
156. Az elektronikus tértivevényeket – iktatás nélkül – az ügyirathoz kell mellékelni.
157. Elektronikus dokumentum kézbesítése esetén, amikor a címzett a hivatalos iratra mutató internetes hivatkozást megnyitotta, akkor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön, és azt a BEDSZ a minisztérium tárhelyére visszaküldi.
158. A minisztériumon belül a belső felhasználásra készült iratok (pl. körlevelek) a vezetői aláírást követően elektronikus formában, szkennelt változatban a levelezőrendszeren keresztül is továbbíthatók. Az aláírt eredeti példányt a keletkeztető szervezeti egység ügyiratában kell kezelni.
AZ IRAT HATÁRIDŐ-NYILVÁNTARTÁSBA, IRATTÁRBA HELYEZÉSE, A LEVÉLTÁRI ÁTADÁS, SELEJTEZÉS ÉS MEGSEMMISÍTÉS
Az irat határidő-nyilvántartásba helyezése
159. Az ügykezelőnél kell határidő-nyilvántartásba helyezni azt az iratot, amelynek végleges elintézése valamilyen közbeeső intézkedés elvégzése, feltétel bekövetkezése vagy megszűnése után válik lehetővé. Az iratot határidő-nyilvántartásba vagy irattárba helyezni csak a kiadmányozásra jogosult vagy megbízottja engedélyével szabad. Az engedélyt az iraton fel kell tüntetni.
160. A határidőt az iratkezelési szoftver megfelelő mezőjében a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni.
161. Az ügykezelő a határidő-nyilvántartásra átvett iratot köteles
– az egyéb iratoktól elkülönítve,
– a határidőként megjelölt naptári napok és
– az iktatószám sorrendjében elhelyezni, majd
– a határidő napján – ha időközben másként nem intézkedtek – az iktatókönyvből kivezetni és
az ügyintézőnek átadókönyvön keresztül kiadni.
162. A határidő-nyilvántartásból történő kivételt és a határidő meghosszabbítását az ügyintéző az előadói íven – aláírásával és keltezéssel ellátva –, illetve az ügykezelő az iktatókönyv „Kezelési feljegyzések” rovatába köteles feljegyezni.
Irattár
163. A minisztériumban központi irattárat kell működtetni, illetve a szervezeti egységeknél iktatóhelyenként átmeneti irattárat lehet kialakítani a szervezeti egység vezetőjének döntése szerint.
164. Irattározás céljára megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiséget kell biztosítani. Az irattár berendezésénél a tűz- és a balesetvédelem mellett a kezelés célszerűségi szempontjait is figyelembe kell venni.
165. Az irattári helyiség akkor felel meg céljának, ha száraz, portól és más szennyeződéstől tisztán tartható, megfelelően megvilágítható, levegője cserélhető, ha benne a tűz keletkezése a legbiztosabban elkerülhető, nem veszélyeztetik közművezetékek, a kívül támadt tűztől és erőszakos behatolástól védett. A papír alapú iratok tárolásához az irattárban télen-nyáron lehetőség szerint biztosítani kell a megfelelő páratartalmat (55–65%) és a 17–18 °C hőmérsékletet.
166. Az iratok elhelyezésére nyitott, stabil rendszerben telepített – felületi festékkel ellátott fémből készített – állványokkal kell az irattári helyiséget berendezni.
167. Az iratanyag tárolására az ügyintézés során és az irattárban az iratok együttkezelését, portól való védelmét és az állványokon történő szakszerű elhelyezését egyaránt szolgáló tárolóeszközöket kell használni. Az irattárba helyezéskor az iratokat a műanyag irattartókból (genotherm) ki kell emelni, azokról a fémkapcsokat (gemkapocs, stb.) el kell távolítani.
168. A nem papír alapú iratok tárolását, az adathordozó időtállóságát biztosító paramétereknek megfelelően kialakított tárolórendszerekben kell biztosítani. A nem megfelelő tárolásból bekövetkező esetleges adatvesztés megakadályozására gondoskodni kell az adathordozón található információk hiteles másolásáról, konvertálásáról, átjátszásáról.
Irattározás és az irat átmeneti irattárba helyezése
169. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni.
170. Átmeneti (kézi) irattárban lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, vagy határidőbe tett, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat.
171. Az átmeneti irattár a keletkezéstől számított 1 évig őrzi az elintézett iratokat, majd ezt követően azokat átadja a minisztérium központi irattárának. A központi irattár gondoskodik a maradandó értékű iratok levéltári átadásáról.
172. Az irattárban az iratokat az éves csoportosításban, az irattári tervnek megfelelő tételszám alatt kell elhelyezni. Az egyes irattári tételeken belül az iratokat iktatószámuk szerint sorrendben szükséges lerakni és őrizni. A dossziékban őrzött iratoknál az irattári tételszámot a dosszién is fel kell tüntetni. Az iktatókönyv „irattárba helyezés időpontja”, mezőjében az irattárba helyezés időpontját nyilván kell tartani.
173. Az iratokat a szervezeti egység átmeneti irattárában kell őrizni a központi irattár részére történő átadásig.
174. Az irattárba helyezést a kiadmányozási joggal rendelkező vezető vagy az általa felhatalmazott munkatárs engedélyezi.
175. Az irattározás mindig az ügyben eljáró, feladatkörileg illetékes szervezeti egység kötelezettsége.
176. Irattározási utasítással ellátni és irattárba helyezni csak teljes ügyiratot – az ügyben keletkezett összes iratot – lehet.
Az egy ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok nem maradhatnak különböző szervezeti egységnél.
177. Az irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek (ha eddig nem történt meg) meg kell vizsgálnia, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e.
178. Az ügyintézőnek a feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével – a vonatkozó előírások betartásával – meg kell semmisíteni.
Az ügyintézőnek legkésőbb az ügy befejezésével egyidejűleg az iratra és az előadói ív megfelelő rovatába az irattári terv alapján meghatározott irattári tételszámot és a megőrzés idejét rá kell vezetnie, valamint az ügyiratdarabokat, iratokat alszám szerint emelkedő sorrendben, hiánytalanul az előadói ívben kell elhelyeznie.
179. Az ügyben keletkezett különböző ügyiratdarabokból összeálló ügyiratnak mindig a leghosszabb megőrzési időt biztosító ügyiratdarab irattári tételszámát kell adni.
180. Az elektronikus adathordozóra felvitt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat egy közös adathordozón kell kezelni. Az elektronikus adathordozókon tárolt adatok, állományok utólagos elolvasását, használatát mindenkor biztosítani kell az erre szolgáló eszközök esetleges módosítása, cseréje esetén is. Ha ez nem biztosítható, az elektronikus iratokról tartós, hitelesített papír alapú másolatot kell készíteni, vagy hivatalosan kell nyilatkozni arról, hogy a készített másolatok tartalmilag és formailag megegyeznek az elektronikus adathordozón rögzített iratokkal.
181. Az irattárba helyezés alkalmával az ügykezelő köteles ellenőrizni, hogy az ügykezelés szabályainak eleget tettek-e. Amennyiben az ügykezelő hiányosságot észlel az iraton, visszaadja az ügyintézőnek, aki gondoskodik annak kijavításáról. Hiányos, vagy irattári tételszám nélküli ügyiratot az ügykezelő irattározásra nem vehet át.
A központi irattár működése
Az iratok átadása a központi irattár részére
182. Az átmeneti irattárakat működtető szervezeti egységek az ügyiratokat – az e Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelően iratjegyzékkel együtt – a központi irattárnak kötelesek átadni.
A központi irattár
– tárolja és nyilvántartja a minisztérium iratképző szervei által leadott iratokat,
– az irattárban őrzött iratanyagokról gyarapodási és fogyatéki naplót vezet,
– az őrizetében lévő lejárt megőrzési idejű iratokat selejtezi,
– gondoskodik a nem selejtezhető köziratoknak a Magyar Országos Levéltár részére történő átadásáról.
183. A központi irattárba
– a lezárt évfolyamú, papír alapú ügyiratokat és azok papír alapú segédkönyveit, továbbá
– az iktatókönyv zárásának részeként elkészített elektronikus érkeztető-nyilvántartásnak, elektronikus iktatókönyvnek és adatállományainak (címlista, tételszám, megőrzés, naplózás információi) és az elektronikus dokumentumoknak az év utolsó munkanapi iktatási állapotát tükröző, időbélyegzővel ellátott, elektronikus adathordozóra elmentett változatát tartalmazó adathordozókat kell leadni.
184. Az elektronikus dokumentumokat tartalmazó adathordozó esetében a központi irattárban csak az irattári tervben meghatározott őrzési időnek megfelelően aktualizált állapotot tükröző példányt lehet tárolni.
185. A központi irattár az iratokat eredeti alakjukban, előadói ívben elhelyezve, évek szerint, szervezeti egységenként, az irattári tervben meghatározott tételszámok szerint csoportosítva, azon belül az iktatószámok növekvő sorrendjébe rendezve, nyilvántartásaikkal együtt, irat átadás-átvételi jegyzőkönyv és ennek mellékletét képező iratjegyzék kíséretében veszi át. (Az iratokról el kell távolítani az összefűzésükhöz használt anyagokat, pl. fémből készült iratkapcsoló, műanyagból készült iratborítókat stb.).
186. A központi irattárban elhelyezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a raktári egységek szintjén készül. Tartalmazza a raktári egységben elhelyezett iratok irattári jelét/jeleit és szükség esetén az egy adott raktári egységben található, azonos irattári jelhez tartozó iratok első és utolsó iktatószámát, a raktári egység irattári helyének azonosítóját. A nyilvántartásba be kell vezetni a kiselejtezett és a levéltári átadásra került iratokat.
187. A központi irattárba leadásra kerülő ügyiratokat a leadás időpontjával az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell.
188. A központi irattárba átadásra kerülő elektronikus dokumentumokat archiválni kell az irattárba helyezés szabályainak megfelelően. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését elektronikus dokumentumok esetében is dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni.
189. A központi irattárba helyezés módját az adathordozó határozza meg:
– a papír alapú iratokat a központi irattári helyiségben kell elhelyezni,
– az elektronikus iratokat háttérállományban kell archiválni az irattárba helyezés szabályainak megfelelően,
– az archivált, két évet meghaladó őrzési idejű, elektronikus iratokról a 2. év végén elektronikus adathordozóra – a központi irattár rendszerének megfelelő csoportosításban – hitelesített másolatot kell készíteni.
– vegyes ügyiratok esetében a selejtezhetőnek minősített iratokat az adathordozónak megfelelő módszerrel kell irattározni, az ügyirat egységét ebben az esetben az ügyviteli rendszer által generált módszerrel kell biztosítani,
– a nem selejtezhető, levéltári átadásra kerülő vegyes ügyiratok esetében az ügyiratba az elektronikus iratokról készült papír alapú hiteles másolatot kell elhelyezni (további intézkedésig).
190. Az elektronikus adathordozó időtállóságát biztosító paramétereknek megfelelően kialakított tárolórendszerekben kell biztosítani a tárolást.
Az irat átmeneti vagy végleges kiadása
191. A minisztérium munkatársai a Szervezeti és Működési Szabályzatban (vagy ügyrendben) rögzített jogosultságuk alapján az irattárból hivatalos használatra ügyiratpótlóval/ügyiratkikérővel – (a továbbiakban: ügyiratpótló) – kérhetnek ki iratokat. Papír alapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, az e Szabályzatban meghatározott módon dokumentáltan kell végezni.
192. Az irattárból kiadott iratokról külön nyilvántartást (kölcsönzési napló) kell vezetni. Az irat kiadását és visszaérkezését az iktatókönyvben is jelezni kell. Az ügykezelő az irattárból iratot véglegesen csak a vezető írásbeli engedélye alapján adhat ki, kivéve, ha az iratot más iktatott irathoz szerelik. Az ügykezelő iratot véglegesen csak a központi irattárnak adhat át.
193. A kölcsönzési naplót az iratkezelési segédletekre vonatkozó előírások szerint kell kezelni.
– irattári hely: irattár neve (ha nem irattáranként vezetik a kölcsönzési naplót azon esetben a doboz sorszáma),
– iktatott iratnál iktatószám/tételszám/év,
– más nyilvántartás szerint nyilvántartásba vett iratoknál a nyilvántartás szerinti sorszám (pl. számlasorszám, bizonylatnál könyvelési napló sorszáma/tételszám/évszám),
– az irat tárgya,
– a kiemelés ideje (év, hó, nap),
– a kiemelés alapjául szolgáló irat azonosító száma,
– a kiemelést végző neve,
– a kölcsönzés határideje (év, hó, nap),
– a visszahelyezés ideje (év, hó, nap),
– a visszahelyezést végző neve,
– engedélyező neve, amennyiben nem a készítő részére történik az iratkiadás.
194. A központi irattár papír alapú iratot csak a készítő szervezeti egység vagy a feladatait átvevő szervezeti egység vezetőjének írásbeli megkeresésére kölcsönöz ki, illetőleg engedélyezi a betekintést. Ha más szervezeti egység iratát kérik ki a központi irattárból, illetőleg más szervezeti egység iratába kérnek betekintést, akkor a leadó szervezeti egység vagy a feladatait átvevő szervezeti egység vezetőjének írásbeli engedélye is szükséges. Megszűnt szervezeti egység esetén az engedélyt a központi irattárat működtető szervezeti egység vezetője adja meg. Az irat kiadását és visszaérkezését az iktatókönyv megfelelő rovatában rögzíteni kell.
195. Elektronikus iratok esetében a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az iratot. Amennyiben a jogosult felhasználó a saját gépéről nem éri el a megtekintendő iratot, akkor az irattár kezeléséért felelős ügyintézőnek kell gondoskodnia arról, hogy a jogosult felhasználó elektronikus úton megkapja a kért irat másolatát.
196. A központi irattár a levéltárak, illetve törvény által meghatározott szervek részére történő átadáson kívül iratanyagot véglegesen nem adhat ki, kivéve, ha azt az e Szabályzatban előírt megkeresés szerint más irathoz szerelik.
Az iratok selejtezése, megsemmisítése
197. A központi irattárba helyezett lejárt megőrzési idejű iratokat az irattári tételszámok figyelembevételével, szabályszerű eljárás keretében folyamatosan selejtezni kell.
198. A megőrzési határidő lejáratának számításakor az irattári tételbe sorolás évében érvényes irattári tervben megjelölt megőrzési időt az ügyirat lezárását követő év első napjától kell számítani.
199. Az irat selejtezését az ügyirat irattári tételbe sorolása évében hatályos irattári tervben rögzített őrzési idő szerint kell végrehajtani.
200. Az irattárakban (központi és átmeneti) az iratselejtezést az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni.
201. A selejtezést az iratokon feltüntetett irattári tételszám, illetve megőrzési idő alapján kell végrehajtani.
202. A selejtezés során gondoskodni kell arról, hogy a több példányban megtalálható iratokból – az előírt megőrzési időig – csak az eredeti példány kerüljön megőrzésre.
203. A nyilvántartásba vett iratok többlet példányainak selejtezéséről jegyzőkönyvet nem kell felvenni, de annak megtörténtét a nyilvántartásokban és az irattári példányon fel kell tüntetni.
204. A selejtezés során ellenőrizni kell
– az iratok irattári tételszám, illetve megőrzési idő szerinti csoportosítását,
– a nyilvántartás alapján csoportosított iratok hiánytalanságát.
205. Az iratselejtezésről a 3 tagú selejtezési bizottság tagjai által aláírt és az iktató-, illetve irattári hely szerinti szervezeti egység körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban, amelynek mindkét példányát iktatás után a Magyar Országos Levéltárhoz kell továbbítani a selejtezés engedélyeztetése végett. A selejtezési jegyzőkönyv kötelező és elengedhetetlen melléklete a 2 példányban elkészített selejtezési iratjegyzék.
206. A selejtezési jegyzőkönyv tartalmazza:
– a selejtezést végző szervezeti egység megnevezését,
– a selejtezési bizottság tagjainak nevét, beosztását, aláírását,
– a selejtezési eljárás alá vont irategyüttes keletkeztetőjét,
– az iratok évkörét,
– a selejtezésre kiválogatott iratok irattári tételszámát, tételszám szerinti terjedelmét (iratfolyóméterben),
– az irattári tétel címét,
– a szervezeti egység vezetője ellenőrzési feladatainak megtörténtét,
– a szervezeti egység körbélyegzőjének lenyomatát,
– a megsemmisítés időpontját,
– a selejtezés alapjául szolgáló normák megnevezését.
207. A selejtezés tényét és időpontját mind az irattári, mind az iktatási nyilvántartás megfelelő rovatába be kell vezetni.
208. A selejtezési jegyzőkönyv mellékleteként selejtezési iratjegyzéket kell készíteni. Az iratjegyzék tartalmazza a selejtezésre kerülő iratok tételszámához kapcsolódóan az iktatószámokat, az iratjegyzék készítésének időpontját, a készítő személy nevét és aláírását.
209. A Magyar Országos Levéltár az iratok megsemmisítését – a szükséges ellenőrzés után – a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi.
210. Elektronikus dokumentumkezelés esetén az adatbázisban levő iratok metaadatainak selejtezése fizikai törlés nélkül, a selejtezés tényére vonatkozó megjelöléssel történik. A selejtezést követően az elektronikus dokumentumokat meg kell semmisíteni, azaz visszaállíthatatlanul törölni kell az adatbázisból.
211. Az elektronikus adathordozón tárolt elektronikus dokumentumok selejtezése és megsemmisítése fizikai törléssel az általános szabályok szerint történik. A hozzájuk kapcsolódó iktatási adatok (metaadatok) „selejtezett” megjelöléssel tárolandók.
212. A Magyar Országos Levéltár selejtezési engedélyének birtokában – melyet a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradék tanúsít – a szervezeti egység vezetője, az e Szabályzatban meghatározottak szerint az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik a megsemmisítésről, vagy az elszállításig történő elhelyezésről és biztonságos őrzésről. A kiselejtezett iratokat zúzással, vagy az irat anyagától függő egyéb módszerek alkalmazásával úgy kell megsemmisíteni, hogy tartalmukat megállapítani ne lehessen.
213. A kiselejtezett – papírzsákban elhelyezett – iratanyag megsemmisítésre való elszállítását a központi irattár koordinálja, ezért a selejtezett megsemmisítésre váró iratanyaggal rendelkező szervezeti egység erről a központi irattárat értesíti, amely gondoskodik a selejtezett iratanyag – a szállítás megszervezését követő – elszállíttatásáról.
214. A papírzsákokban kizárólag a megsemmisítésre váró papír alapú adathordozók helyezhetők el. Semmilyen más alapanyagú adathordozó, egyéb tárgy stb. elhelyezése nem megengedett. A papírzsákokra a selejtezett papír alapú adathordozót elhelyező felelős szervezeti egység megnevezését rá kell vezetni, nyílását úgy kell lezárni, hogy az iratok kiszóródása kizárható legyen.
215. Elektronikus dokumentumkezelés esetében a selejtezést és a fizikai törlést követően a selejtezésre vonatkozó iratkezelési metaadatokat és a kapcsolódó adatállományokat, a további őrzést igénylő elektronikus dokumentumokat a rendszergazda archiválja. Ezzel egyidejűleg a központi irattár közreműködésével roncsolással megsemmisíti a selejtezési és megsemmisítési eljárás alapját képező korábbi (legutolsó) archív adatbázist tartalmazó adathordozót, amiről jegyzőkönyvet vesz fel.
Az iratok levéltárba adása
216. A minisztérium a nem selejtezhető iratait – a határidő nélkül őrzendők kivételével – 15 évi őrzési idő után, előzetes egyeztetéssel, a Magyar Országos Levéltárnak átadja.
217. A Magyar Országos Levéltár számára átadandó ügyiratokat az irattári terv szerint, az ügyviteli segédletekkel együtt, nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban, a minisztérium költségére, az átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egységek szerinti tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni.
218. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási iratjegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a Magyar Országos Levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni.
219. Elektronikus iratokat a külön jogszabályban meghatározott formátumban, az iratok levéltári kezelését (olvashatóvá tétel, levéltári selejtezés, levéltári feldolgozás, másolat kiadása, kutathatóság, stb.) biztosító elektronikus segédkönyvekkel együtt kell levéltárba adni.
220. Az iratok levéltári átadásának tényét és idejét az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell és az irattári segédkönyveken is át kell vezetni.
INTÉZKEDÉSEK A MINISZTÉRIUM MEGSZŰNÉSE, FELADATKÖRÉNEK MEGVÁLTOZÁSA, HIVATAL ÉS MUNKAKÖR ÁTADÁSA ESETÉN
Intézkedések a minisztérium megszűnése, illetve feladatkörének megváltozása esetén
221. Az Ltv. előírásainak megfelelően kell intézkedni a minisztérium megszűnése, feladatkörének megváltozása esetén az érintett irattári anyag további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról.
222. Hivatalátadás esetén, az erről készült és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyiratokat.
223. Az iratkezelési folyamat szereplőit (szervezeti egység vezetője, szignáló, kiadmányozó, ügyintéző, ügykezelő) megszűnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal, a nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni, az elszámoltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A kezelésükben lévő iratanyag rendezésének hiányossága esetén a hiányosság megszüntetéséig (maximum a felmentési időnek a munkáltató döntésétől függő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára) nem mentesíthetőek a munkavégzési kötelezettség alól.
A megszűnt szervezeti egységek iratainak kezelése
224. Szervezeti egység megszűnése esetén a kezelésébe tartozó valamennyi küldeményt, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében át kell adni a megszűnő szervezeti egység feladatkörét átvevő szervezeti egységnek (a továbbiakban: átvevő szervezeti egység).
Ha a megszűnő szerv más szervbe olvad be, iratait a feladatait átvevő szerv irattárában kell elhelyezni.
225. Ha a megszűnő szerv feladatköre több szerv között oszlik meg, vagy valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. Az irattári anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes közlevéltár egyetértésével kell elvégezni.
226. Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szűnik meg, irattári anyagának maradandó értékű részét az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott ideig történő további őrzéséhez, kezeléséhez, illetőleg selejtezéséhez szükséges költségek biztosításáról a megszüntetésről intézkedő szerv gondoskodik.
227. Amennyiben a megszűnő szervezeti egység különálló iktatókönyvvel rendelkezett, akkor az iktatókönyvében a végleges átadást jelölni kell, az iktatókönyvet le kell zárni és az átadott folyamatban lévő ügyek iratait az átvevő szervezeti egység iktatókönyvébe – az irat korábbi iktatószámának és iktatókönyve azonosítójának feltüntetésével – be kell iktatni.
228. Amennyiben a megszűnő és az átvevő szervezeti egység közös iktatókönyvet használt, az iktatókönyvben az átvevő szervezeti egységet mint felelőst rögzíteni kell.
229. Ha a megszűnő szervezeti egység feladatköre több szervezeti egység között oszlik meg, az irattári anyagot a feladathoz kapcsolódóan lehet megosztani, vagy ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a központi irattárban kell elhelyezni. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. A folyamatban lévő és a befejezett ügyek iratait a vonatkozó előírásokban foglaltak szerint kell kezelni.
230. A megszűnő szervezeti egység papír alapú lezárt iktatókönyvét a központi irattárban kell elhelyezni és a továbbiakban kezelni. Elektronikus iktatókönyv esetében az átvevő szervezeti egység számára a hozzáférést biztosítani kell.
Ha a megszűnt szervezeti egység feladatkörét nem veszi át más szervezeti egység iratanyagát a központi irattárban kell elhelyezni.
231. A megszűnt szervezeti egység iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti egységet érintő feladatkör átadása esetén is értelemszerűen alkalmazni kell.
Munkakörátadással kapcsolatos rendelkezések
232. A szervezeti egységtől távozót (vezető, ügyintéző, illetve ügykezelő), vagy aki a továbbiakban egyéb ok miatt iratot nem tarthat magánál, a rábízott iratokkal a nyilvántartás alapján a szervezeti egység vezetőjének tételesen el kell számoltatni. A szervezeti egységek a személyi változásokról a rendszergazdát értesítik, illetve kezdeményezik az iratkezelési szoftverben a jogosultságok érvénytelenítését.
233. A minisztérium hivatalos bélyegzője a Magyar Köztársaság címerével ellátott körbélyegző.
A minisztérium felsőszintű vezetői a tisztségüket, illetve beosztásukat megjelölő, a Magyar Köztársaság címerével ellátott körbélyegzőt használnak.
A szervezeti egységek körbélyegzőjén felül a „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium”, alul a szervezeti egység hivatalos megnevezése szöveg szerepel.
234. A körbélyegzőket – a lenyomatában is megjelenő – sorszámmal kell ellátni és ennek megfelelően nyilvántartani.
A nyilvántartás tartalmazza a bélyegzőt használó személy és szervezeti egység megnevezését, a bélyegző lenyomatát, egyértelműen azonosítható módon az átadó és az átvevő (bélyegző használója) személy nevét, aláírását, valamint a visszavétel, megsemmisítés, továbbá körbélyegző elvesztésének vagy eltulajdonításának időpontját.
235. Körbélyegző a felsőszintű vezetőnek, a szervezeti egységnek az ügykörébe tartozó kiadmányán, a kiadmányozási rend szerinti hitelesítéshez használható.
236. A körbélyegzők, fejbélyegzők, illetve egyéb bélyegzők (a továbbiakban együtt: bélyegzők) igény szerinti megrendeléséről, nyilvántartásáról, kiadásáról és selejtezéséről a Költségvetési Főosztály Szolgáltatás Koordinációs és Illetmény-számfejtési Osztálya gondoskodik.
A szervezeti egység vezetője gondoskodik
– a bélyegző használójának személyében bekövetkező változás nyilvántartáson történő átvezettetéséről,
– szervezeti átalakulás esetén, továbbá ha a bélyegző elhasználódott vagy megrongálódott, annak igényléséről, leadásáról, cseréjéről.
237. A körbélyegzőt a hivatali idő után, illetve a hivatali helyiségből való távozáskor el kell zárni. A körbélyegzőt szükség szerint épületen kívüli munkavégzés során lehet az épületből kivinni. A bélyegző használója felelős annak rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért.
238. Amennyiben a használó észleli, hogy körbélyegzője elveszett vagy azt eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell arról, hogy a körbélyegzővel való visszaélés megakadályozható legyen. Ennek érdekében:
– írásban értesíti az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőt,
– az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető gondoskodik a körbélyegző letiltásáról szóló közleménynek a megjelentetéséről a Hivatalos Értesítőben,
– a körbélyegző elvesztését vagy eltulajdonítását a bélyegző-nyilvántartásban fel kell tüntetni,
– az elveszett vagy eltulajdonított körbélyegző új sorszámú bélyegzővel pótolható, a letiltást követően előkerült körbélyegzőt selejtezni kell.
239. A védendő adatot tartalmazó adathordozók tárolására szolgáló páncél-, illetve lemezszekrényekhez használatos személyi (negatív) pecsétnyomóra (a továbbiakban: pecsétnyomó) vonatkozó igényt a Költségvetési Főosztály Szolgáltatás Koordinációs és Illetmény-számfejtési Osztálynál írásban kell bejelenteni, amely gondoskodik annak beszerzéséről, nyilvántartásba vételéről és – aláírás ellenében – a jogosultnak történő kiadásáról.
240. A minisztériumon belüli áthelyezés, feladatkör megváltozása esetén a pecsétnyomót a nyilvántartónak vissza kell adni. Pecsétnyomó másik munkatársnak csak az e Szabályzatban meghatározott szervezeti egységnél történő előzetes átírás után adható ki.
241. A munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetése esetén a pecsétnyomó nyilvántartója a leszerelő lapon aláírásával igazolja a pecsétnyomó leadását.
A pecsétnyomó elvesztése esetén a biztonsági vezetőt haladéktalanul értesíteni kell.
Az iratsokszorosítás és a nyomdai előállítás szabályai
242. A másoló- és sokszorosítógépet a szervezeti egység vezetője által kijelölt személy kezeli. Ha a vezető a gép kezelésével nem bíz meg külön személyt, akkor a sokszorosítást minden ügyintéző maga végzi.
243. Nem minősített kiadvány, nyomdai termék bármely nyomdával elkészíttethető. A külső nyomdával kötött szerződésben azonban rögzíteni kell a nyomdai termék készítésével kapcsolatos kikötéseket (a kézirat, a korrektúra visszaadása, a selejtanyagok megsemmisítése stb.).
244. A nyomdába küldött, jóváhagyott iraton bármilyen változtatásra csak az iratot jóváhagyó vezető jogosult engedélyt adni.
Az iratkezeléssel kapcsolatos munka ellenőrzése
245. A szervezeti egység vezetője évente köteles:
– ellenőrizni az iratkezelés rendjét és az e Szabályzatban foglaltak végrehajtását,
– az ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedni,
– közvetíteni az e Szabályzat módosítására irányuló javaslatait az iratkezelés felügyeletével megbízott vezetőnek.
246. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni és a szabálytalanságok megszüntetését ismételt ellenőrzés útján kell megvizsgálni.
Ügyiratok iktatási szabályai az iratkezelési szoftver üzemzavara esetén
247. Papír alapú iktatókönyvet (a továbbiakban: iktatókönyv) kell felfektetni arra az esetre, ha bármely oknál fogva az ügykezelők számára az iratkezelési szoftverhez való hozzáférés több órán keresztül nem biztosított.
248. A „sürgős”, „azonnal”, „soron kívül” jelöléssel ellátott – mind a bejövő, mind a kimenő és belső iratforgalom esetében – iratokat, az adott évben 1-től kezdődő iktatószámmal erre a célra, a hitelesítés szabályai szerint megnyitott, ÜZ egyedi azonosítási jellel ellátott papír alapú iktatókönyvbe kell iktatni, ha az üzemzavar a 4 órát meghaladja, továbbá a megkülönböztetett jelölés nélküli iratokat is, ha az iktatás akadályoztatása meghaladja a 24 órát.
Az ÜZ egyedi azonosítási jellel ellátott papír alapú iktatókönyv központi nyilvántartásba vételére az e Szabályzatban meghatározott szervezeti egység gondoskodik.
249. Az előző pont szerint nyilvántartásba vett iratokon az iktatószám feltüntetésénél „ÜZ” egyedi azonosítási jelölést kell alkalmazni. (pl: KIM/233-1/2010/ÜZ). Az „ÜZ” egyedi azonosító jelöléssel ellátott papír alapú iktatókönyvek beszerzéséről és nyilvántartásáról, valamint az ÜZ-iktatókönyvek, egyéb azonosítók nyilvántartásáról az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető gondoskodik, azok hitelesítésére, vezetésére az iratkezelési segédkönyvekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
250. Az iktatás során, amennyiben ismert az iratkezelési szoftverben használt iktatószám, akkor azt minden esetben fel kell tüntetni a papír alapú iktatókönyv „Megjegyzés” rovatában.
251. Az üzemzavar megszűnését követően minden ügyiratot az iratkezelési szoftverbe át kell iktatni. Az átvezetés tényét a két nyilvántartásban – a kölcsönösen hivatkozott iktatószámokkal – jelezni kell.
252. Az üzemzavar esetén használt iktatókönyvben az év végén az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással és a szervezeti egység körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. A lap alján vízszintes vonallal le kell zárni, ha a lapon fennmaradtak számok, a lezárás átlós vonallal történik. A lapra rá kell vezetni, hogy mely iktatószámmal zárul a könyv, és mikor történt a lezárás. Az iktatókönyv lezárását – úgy, mint a megnyitását – a szervezeti egység vezetőjének, ügykezelőjének aláírása és a körbélyegzőjének lenyomata hitelesíti. Az üzemzavar esetén használt iktatókönyvet az aktuális év iratai mellett kell tartani. Papír alapú iktatókönyvbe ceruzával írni, abban sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.
A KÖZPONTI ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÓ RENDSZEREN TOVÁBBÍTOTT IRATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE
253. Az elektronikus úton érkezett iratok automatikus iktatására az e Szabályzatban meghatározottak szerint – a vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése esetén – kerülhet sor.
254. Az e Szabályzat rendelkezéseit a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) igénybevételével megvalósított iratforgalom esetében az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
255. A minisztérium kijelölt szervezeti egységeinek, ügyintézőinek a központi rendszeren keresztül érkező elektronikus iratforgalom biztosítására hivatali kapuval kell rendelkezniük.
256. A hivatali kapu létesítéséről, a hivatali kapu használatára feljogosítottak és kötelezettek körének kijelöléséről Költségvetési Főosztály gondoskodik.
257. A hivatali célú ügyfélkapu megnyitásához a munkáltató igazolást ad ki. A hivatali célú ügyfélkapu nyitását követő magáncélú ügyfélkapu nyitása esetére a munkáltató igazolást ad ki a hivatali célú ügyfélkapu létesítésének megtörténtéről.
258. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint hivatali célú ügyfélkapu létesítésére feljogosított és kötelezett ügykezelőknek, ügyintézőknek a hivatali kapu létesítéséhez szükséges ügyfélkapu-azonosítóikat a minisztérium hivatali kapu kezelőjének át kell adniuk, aki az adatokat kizárólag a hivatali kapu létesítéséhez használhatja fel, és a hivatali kapu használatára való jogosultság megszűnésekor – ideértve az ügyfélkapu megszüntetését – haladéktalanul törölnie kell.
259. A minisztériumon belüli további felhasználók – a szervezet nevében eljárni jogosult személyek – regisztrációját a minisztérium által a hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő végzi. A hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő a részére a központi rendszer által biztosított regisztrációs felületen a minisztérium képviseletére feljogosított személyek (hivatali célú ügyfélkapu létesítésére feljogosított és kötelezett ügykezelők, ügyintézők) nevét és az ügyfélkapu regisztrációnál megadott elektronikus levelezési címét rögzíti az ügyfélkapujuk egyértelmű hozzárendelése érdekében. A regisztráció eredményeként átadja a hivatali kapuhoz tartozó azonosítót és jelszót, illetve – amennyiben ilyen van – azonosító eszközt.
260. A minisztérium nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.
261. A hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő nyilvántartást vezet a minisztérium képviseletében hivatali kapu igénybevételével eljárni jogosult személyekről. Ennek érdekében az adott szervezeti egység vezetője a hivatali kapu használatára feljogosított és kötelezett munkatársakat érintő változásokról (létesítés, módosítás, megszüntetés) írásbeli tájékoztatást ad a nyilvántartás vezetőjének. A nyilvántartás alapján tanúsítható, hogy egy adott személy egy adott időszakban jogosult volt-e eljárni az adott szervezet nevében. Ez a dokumentum az adott szervezet által megőrzendő a szervezet iratkezelési szabályzatában a személyi anyagokra meghatározott időtartamig.
262. A minisztérium a kiadmányozási jogosultság nyilvántartására vonatkozó szabályozás szerint kezeli a minisztérium képviseletében hivatali kapu igénybevételével eljárni jogosult személyek adatait.
263. A hivatali kapu nyilvántartásának kezelésére való jogosultság megszűnésekor a kezelt adatok a kijelölt új kezelőnek átadhatók, új kezelő hiányában valamennyi adatot törölni kell a hivatali kapu nyilvántartásából.
264. A minisztérium hivatali kapu használatára feljogosított és kötelezett munkatársai kötelesek gondoskodni arról, hogy az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre és érkeztetésre kerüljenek.
265. A hivatali kapu használatára feljogosított és kötelezett ügykezelő vagy ügyintéző a hivatali kapun beérkező küldemény fogadását követően gondoskodik annak érkeztetéséről. Ennek keretében az iratkezelési szoftver érkeztető adatbázisában rögzíti a hivatali kapuból letöltött dokumentumokat, így pl. az elektronikus úton benyújtott hivatalos iratot, vagy a központi rendszerbe történő befogadás visszaigazolását.
A hivatali kapu használatára feljogosított munkatárs – szükség esetén – gondoskodik a befogadott dokumentumok papír alapra történő kinyomtatásáról. Ezt követően a papír alapon érkezett iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
266. A hivatali kapu használatára feljogosított munkatárs (ügyintéző) a közigazgatási hatósági ügyben keletkezett iratok esetében kiadásra kerülő értesítést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottak szerint küldi meg.
267. Az értesítést és a megküldés igazolását az iratkezelési szoftver iratkezelő adatbázis „csatolmány” felületén kell tárolni.
Az irat papír alapon történő kiadmányozását, iktatását követően a hivatali kapu használatára feljogosított munkatárs gondoskodik a kiadmányozott irattal azonos tartalmú, záradékkal kiegészített elektronikus dokumentum hivatali kapun történő továbbításáról.
A záradék tartalma: „A kiadmányozó által nem elektronikusan aláírt dokumentummal megegyezik.” szöveg és a dátum.
268. A hivatali kapu használatára feljogosított munkatársnak (ügykezelőnek) gondoskodnia kell
– a kiadmányozott irat expediálásának az iratkezelési szoftverben történő rögzítéséről, valamint
– az elektronikus dokumentumnak a hivatali kapun történő továbbítását igazoló információknak, továbbá
– a kézbesítést igazoló elektronikus tértivevénynek, esetlegesen
– a kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó tájékoztatásnak,
– az iratkezelési szoftver iratkezelő adatbázis „csatolmány” felületén történő elhelyezéséről.
269. A hivatali kapu használatára feljogosított munkatársnak (ügykezelőnek) gondoskodnia kell
– az elektronikusan kézbesített hivatalos irat,
– a kézbesítéssel kapcsolatos elektronikus tértivevény, kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó tájékoztatás
papír alapú másolatának elkészítéséről, ügyiratban való elhelyezéséről.
270. A hivatali kapu használatára feljogosított munkatársnak (ügyintézőnek) gondoskodnia kell a papír alapú kiadmány postai úton történő kézbesítéséről, ha
– a címzett az értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése előtt az ügyfélkapuja megszűnik,
– a központi rendszer a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatos feladatait folyamatosan, legalább három napon keresztül nem tudja ellátni,
– ezt a címzett kéri,
– jogszabály erről külön rendelkezik.
271. Az e fejezetben foglaltak végrehajtását követően az ügyiratot a papír alapú iratok kezelésére vonatkozó előírások szerint kell kezelni.
272. Jelen utasítás 2011. január 1. napján lép hatályba.
273. Jelen utasítás hatálybalépését követően a minisztérium tekintetében a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium iratkezelési rendjéről és irattári tervéről szóló 26/2009. (IV. 15.) utasítás nem alkalmazandó.
1. sz. melléklet az 1/2011. (I. 7.) NFM utasításhoz
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irattári terve
Az irattári terv az egységes iratkezelés érdekében az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a Miniszterelnökség és a minisztériumok feladat- és hatásköréhez igazodó rendszerezésben sorolja fel és meghatározza a selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az irattári terv általános és különös részre oszlik.
Az ügy típusát, iratképző szerv szerinti hovatartozását, az irat selejtezhetőség szerinti besorolását és a levéltári átadás időpontját az irattári tervben rögzített irattári jel mutatja.
Az irattári jel összetevői:
1. Tételszám:
a) mind az általános mind a különös rész tételei esetében az irattári tételszám első jegye(i) meghatározza (betűjellel) a rendszerbeli elhelyezkedést:
A = Általános rész (valamennyi minisztérium esetében alkalmazandó);
b) A különös részben a minisztérium rövidített betűjeléhez sorszámok kapcsolódnak, amelyek meghatározzák az ügy típusát. Ezt a típuson belül három-, vagy négyjegyű sorszám követi, amely meghatározza az adott típuson belüli ügyiratkört.
2. Selejtezési idő: szám, amely meghatározza a kiselejtezendő irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát években, vagy „N„ jel, amely meghatározza a nem selejtezendő tételeket;
3. Lt. (Levéltár): a levéltári átadás határideje években, a tényleges átadás időpontjáról az adott központi államigazgatási szerv és az illetékes levéltár esetenként állapodik meg.
A „HN” (határidő nélkül őrzendő) jelölés meghatározza a határidő nélkül ügyviteli érdekből a minisztérium irattárában maradó iratok körét, az iratok ügyviteli értékének megszűnése után a minisztérium és a levéltár közösen dönt az átadás időpontjáról.
A jogalkotással és a kormányzati munkával kapcsolatos ügyek iratai
A200
Szervezet és működés
A300
Ügyvitel
A400
Humán erőforrás és munkaügyek (személy-, bér- és munkaügyek)
A500
Gazdasági ügyek
A600
Fejezeti költségvetés
A700
Belső ellenőrzés
A800
Informatika
A900
Biztonság
A1000
Kommunikáció, sajtó, média
Tételszám
Megnevezés
Selejtezési
idő (év)
Lt.
A jogalkotással és a kormányzati munkával kapcsolatos ügyek iratai
A101
A minisztérium jogalkotási felelősségébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei és ezek tervezetei, koordinációs iratai
N
15
A102
Más minisztérium, szerv jogalkotási felelősségébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei, koordinációs iratai
5
–
A103
Az Alkotmánybíróság megkereséseivel kapcsolatos iratok
5
–
A104
Az országgyűlési biztosok megkereséseivel kapcsolatos iratok
5
–
A105
Állami Számvevőszék megkereséseivel kapcsolatos iratok
5
–
A106
Országgyűlési képviselői, bizottsági önálló indítványokkal, képviselői megkeresésekkel, kérdésekkel, interpellációkkal, kapcsolatos iratok
5
–
A107
Minisztérium vezetésével működő tárcaközi bizottságok iratai
N
15
A108
Nem minisztériumi vezetéssel működő tárcaközi bizottságok iratai
5
–
A109
Egyéb tárcaközi bizottságok iratai
5
–
A110
Más minisztérium, állami szerv tevékenységével, intézkedéseivel kapcsolatos megkeresések, módszertani útmutatók, segédletek, koordinációs megbeszélések, tárgyalások iratai
5
–
Szervezet és működés
A201
Minisztérium alapításával kapcsolatos iratok
N
HN
A202
A szervezet működésével kapcsolatos alapszabályozás (SzMSz)
N
15
A203
A szervezet működésével kapcsolatos egyéb szabályozás, egyéb szabályzatok, ügyrendek stb.
N
15
A204
Belső utasítások, körlevelek
N
HN
A205
A kormányváltáskor készített összefoglaló jelentések
N
15
A206
A miniszter országgyűlési képviseletének elősegítésével, helyettesítésével, parlamenti munkával kapcsolatos iratok
5
–
A207
Politikai pártokkal, parlamenti frakciókkal kapcsolatos iratok
N
15
A208
Kormánykabinet, egyéb kabinet üléseivel kapcsolatos emlékeztetők a kabinet működtetéséért felelős tárcánál
N
15
A209
Kormánykabinet, egyéb kabinet üléseivel kapcsolatos egyéb iratok a kabinet munkájában résztvevő más tárcáknál
5
–
A210
Közigazgatási államtitkári értekezletre bejövő előterjesztések, emlékeztetők, egyéb iratok az értekezlet összehívásáért felelős tárcánál
N
15
A211
Közigazgatási államtitkári értekezletre beküldött előterjesztések, emlékeztetők, egyéb iratok az előterjesztésért felelős tárcánál
N
15
A212
Közigazgatási államtitkári értekezletre beküldött előterjesztések, emlékeztetők, egyéb iratok az értekezleten résztvevő tárcánál
5
–
A213
Kormányülésre bejövő előterjesztés, jegyzőkönyv, napirend, egyéb iratok a kormányülés összehívásáért felelős tárcánál
N
15
A214
Kormányülésre beküldött előterjesztés, jegyzőkönyv, napirend, egyéb iratok az előterjesztésért felelős tárcánál
N
15
A215
Kormányülésre beküldött előterjesztés, jegyzőkönyv, napirend, egyéb iratok a résztvevő tárcánál
5
–
A216
Kormánydöntések, rendeletek, határozatok, egyéb dokumentumok
N
15
A217
A minisztériumi szaktanácsadó testület, miniszteri értekezlet, államtitkári, vezetői stb. értekezlet működése során keletkezett jegyzőkönyvek, emlékeztetők, egyéb iratok és ezek mellékletei (előterjesztések stb.)
N
15
A218
Egyéb vezetői értekezletekről (apparátusi értekezlet, főosztályvezetői stb. értekezlet) készült jegyzőkönyvek, feljegyzések, emlékeztetők és ezek mellékletei (előterjesztések stb.)
N
15
A219
Országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatos ügyek
3
–
A220
Hosszabb időtartamra vonatkozó (távlati, többéves, éves intézkedési, végrehajtási tervek stb.) tervek, munkatervek, munkaprogramok
N
15
A221
Időszaki és eseti tervek, munkatervek, munkaprogramok az előterjesztő szervezeti egységeknél a végrehajtást követően
5
–
A222
A minisztérium irányítása alá tartozó szervektől beérkező hosszú távú tervek, munkatervek, munkaprogramok javaslatok, tervek
N
15
A223
Időszaki jelentések, beszámolók (tervek, munkatervek, munkaprogramok végrehajtásáról stb.) az előterjesztő szervezeti egységeknél
5
–
A224
A minisztérium irányítása alá tartozó szervektől beérkező jelentések, beszámolók statisztikai jelentések, kimutatások (tervek, munkatervek, munkaprogramok végrehajtásáról stb.) javaslatok
5
–
A225
Hosszabb időtartamra vonatkozó (többéves, éves, összefoglaló) statisztikai jelentések, kimutatások
N
15
A226
Időszaki statisztikai jelentések, kimutatások a készítő, előterjesztő szervezeti egységeknél
5
–
A227
Szervezetre és a létszámra vonatkozó jelentések, javaslatok, fejlesztéstervek, kimutatások
N
15
A228
Minisztérium és más (központi államigazgatási) szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyek iratai
N
15
A229
Minisztérium és más (központi államigazgatási) szervekkel való hosszabb távú együttműködéssel kapcsolatos iratai
N
15
A230
Minisztérium és más (központi államigazgatási) szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos egy-egy alkalomra vonatkozó, kevésbé jelentős együttműködés iratai
5
–
A231
Minisztérium és más (központi államigazgatási) szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos intézkedési tervek
N
15
A232
Civil szférával (hazai és nemzetközi társadalmi szervezetekkel, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal) és egyházakkal stb. kapcsolatos elvi, koncepcionális jelentőségű ügyek
N
15
A233
Civil szférával (hazai és nemzetközi társadalmi szervezetekkel, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal) és egyházakkal stb. kapcsolatos együttműködési megállapodások, értekezletek, emlékeztetők
N
15
A234
Civil szférával (hazai és nemzetközi társadalmi szervezetekkel, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal) és egyházakkal stb. kapcsolatos egyedi, kisebb jelentőségű ügyek iratai
5
–
A235
Eseti döntés alapján a minisztérium feladat- és hatáskörébe utalt, elvi jelentőségű ügyek iratai
N
15
A236
Eseti döntés alapján a minisztérium feladat- és hatáskörébe utalt, kisebb jelentőségű ügyek iratai
5
–
A237
A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérelmek, megkeresések, javaslatok, bejelentések, panaszügyek
5
–
A238
A minisztérium feladat- és hatáskörébe nem tartozó bejelentések, kérelmek, megkeresések, javaslatok, panaszügyek iratai, illetőleg ügyintézés céljából végleg eredetben továbbított iratok kísérő iratai
2
–
A239
Központi közigazgatási szervek által tájékoztatás céljából megküldött jelentősebb tartalmú iratok
5
–
A240
Központi közigazgatási szervek által egyéb tájékoztatás céljából megküldött iratok stb.
2
–
A241
Vezetői utasítás alapján iktatásra kerülő egyéb iratok (értekezletekkel, előadásokkal, bemutatókkal, szolgáltatásokkal stb.), tájékoztatók, beszámolók, meghívók, ismertetők, ajánlatok, köszönőlevelek stb.
1
–
A242
Kutatásokkal, tanulmányokkal kapcsolatos iratok
15
–
A243
A minisztériumi testületi szervek tagjainak, valamint a minisztérium tárcaközi és nemzetközi szervezetekben való képviseletét ellátó megbízása és nyilvántartása
15
–
A244
Gazdasági társaságokban, felügyelőbizottságokban, vállalati tanácsban betöltendő funkciók
N
HN
A245
Rendezvények, konferenciák szervezésével kapcsolatos iratok
5
–
A246
Bizottságok és tanácsadó testületekkel kapcsolatos anyagok
10
–
A247
Fordítási, tolmácsolási, protokollügyek iratai
5
–
Ügyvitel
A301
Miniszteri, államtitkári munkakör átadás-átvétele során keletkezett iratok
N
15
A302
Munkakör átadás-átvétele során keletkezett iratok miniszter esetén
10
–
A303
Munkakör átadás-átvétele során keletkezett iratok vezetők és munkatársak esetén
5
–
A304
Kutatási engedély ügyek iratai
5
–
A305
Fő nyilvántartó könyv
N
–
A306
Iktatókönyv, név- és tárgymutató (papír alapú, továbbá elektronikus iktatás esetén az évente archivált adatállományok)
N
15
A307
A nyílt iratok továbbítását igazoló futárjegyzék lezárás után
3
–
A308
Az irat átadására, továbbítására vonatkozó nyilvántartás (lezárt kézbesítőkönyv, átadókönyv, átmenő napló, kölcsönzési napló stb.)
3
–
A309
Minősített adat továbbítására vonatkozó lezárt nyilvántartás (belső, külső kézbesítőkönyv, futárjegyzék stb.)
15
–
A310
Iratok átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvek, jegyzékek és az ezzel kapcsolatos levelezés
N
–
A311
Iratok selejtezéséről készült jegyzőkönyvek, jegyzékek, megsemmisítési jegyzőkönyvek és az ezzel kapcsolatos levelezés
N
–
A312
Iratok minősítésének felülvizsgálatával kapcsolatos érdemi jelentőségű iratok (javaslatok, határozatok stb.)
10
–
A313
A kiadmányozáshoz használt, a szigorú számadású bélyegzők, negatív pecsétnyomók, az érvényes aláírás-bélyegzők és hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírások nyilvántartása, selejtezésükről, visszavonásukról készült jegyzőkönyvek
N
–
A314
Egyéb bélyegzők nyilvántartása és a bélyegzők selejtezéséről készült jegyzőkönyv
3
–
A315
A központi irattárban őrzött iratanyagról készült nyilvántartások (gyarapodási és fogyatéki napló, iratbefogadási jegyzőkönyv stb.)
N
–
A316
A 335/2005. Korm. rendelet 26. §-ában meghatározott iratok (téves címzés, helytelen kézbesítés esete, amennyiben a feladó nem állapítható meg)
2
–
A317
Ügyiratból adatszolgáltatás
N
–
A318
Iratmegismerési engedélyek iratai minősített iratok esetén
N
–
A319
Az ügyvitelt érintő külső szervezetekkel folytatott levelezés
5
–
Humán erőforrás és munkaügyek (személy-, bér- és munkaügyek)
A401
Foglalkoztatási jogviszonnyal szorosan összefüggő (szabadság, betegállomány, gyed, gyermekápolási díj stb.) iratok
5
–
A402
Foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő egyéb (pl. illetmény, munkaköri leírás, elismerés stb.) iratok a szervezeti egységeknél
2
–
A403
Foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő beszámolók, jelentések stb.
2
–
A404
Hazai és nemzetközi álláspályázatok, felhívások
2
–
A405
A minisztérium által kiírt pályázatokkal kapcsolatos iratok
5
–
A406
Különböző foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával kapcsolatos felvételi kérelem, önéletrajz, javaslat iratai
5
–
A407
Különböző foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával kapcsolatos felvétel meghiúsulása esetén a szervnél keletkezett iratok
2
–
A408
Különböző foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával kapcsolatos pályázatok elbírálásáról készült jegyzőkönyv és azzal kapcsolatos iratok
5
–
A409
Különböző foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával kapcsolatos kinevezésre, megbízásra, munkakörváltozásra vonatkozó javaslatok, kikérők
10
–
A410
Különböző foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére vonatkozó kérelem, javaslat, kikérők
10
–
A411
Különböző foglalkoztatási jogviszonyú állomány tagja részéről előterjesztett kérelem, panasz
10
–
A412
Különböző foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával kapcsolatos megkeresések, iránymutatások, körlevelek
10
–
A413
Különböző foglalkoztatási jogviszonyú dolgozók igazgatási ügyeinek ügyintézésével kapcsolatos iratok (szolgálati idő, nyugdíj megállapítás, béradat, iskolai végzettség stb.)
5
–
A414
A személyzeti nyilvántartással kapcsolatos iratok (személyi anyag)
A jogviszony megszün-
tetéstől számított
60 év
–
A415
A személyzeti nyilvántartással kapcsolatos kutatás, betekintés, tájékoztatás
5
–
A416
Személyi vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatban keletkezett iratok
*
–
A417
A személyzeti nyilvántartással kapcsolatos szolgálati, munkáltatói és nyugdíjas igazolványokkal kapcsolatos megkeresések, megrendelések, adatszolgáltatások
5
–
A418
A személyzeti nyilvántartással kapcsolatos hatósági igazolványok kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos iratok
3
–
A419
A fegyelmi és kártérítési eljárások iratai
10
–
A420
Elismerésre, különböző szintű kitüntetésre, jutalmazásra vonatkozó javaslatok
5
–
A421
Védnökségek, díjak
8
–
A422
Más szervezet vagy személy elismerési jogkörébe tartozó jutalmazási javaslatok
5
–
A423
Kitüntetésekkel, elismerésekkel kapcsolatos egyéb levelezések, átiratok
5
–
A424
Elismerés adását tartalmazó egyedi (név szerint) határozatok
10
–
A425
A felügyelt szakképzések, továbbképzések vizsgajelentései, a szakmai vizsgák jóváhagyásával kapcsolatos iratok
Szociális bizottsági és esélyegyenlőségi bizottsági iratok
3
–
A429
Bérgazdálkodással, bérnyilvántartással és adatszolgáltatással kapcsolatos iratok
10
–
A430
Létszámgazdálkodással, létszámnyilvántartással és adatszolgáltatással kapcsolatos iratok
10
–
A431
Egészségügyi és munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos gyógyító-megelőző, közegészségügyi iratok
3
–
A432
Egészségügyi és munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos munkabaleseti jegyzőkönyv
5
–
A433
Érdekegyeztetéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek és ezek mellékletei
N
15
A434
Ágazati érdekképviseleti szervekkel történő levelezések iratai
3
–
A435
Közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás és levelezés
3
–
A436
Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) működtetésével kapcsolatos iratok
N
15
A437
Közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos iratok
5
–
A438
A minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervezetek részére rendezett képzések, továbbképzések kezdeményezése
5
–
A439
Intézmények és gazdasági társaságok miniszteri kinevezésű vezetőinek kinevezése, jogviszony megszüntetése
10
–
A440
Munkahelyi balesettel kapcsolatos iratok a szervezeti egységeknél
5
–
A441
Külszolgálat, gyakornokprogram
N
15
A442
Egyéb státuszon állók ügyei (TS-kereten foglalkoztatottak, EU-elnökségi státusz, Roma Program keretében foglalkoztatottak, FAO-alkalmazottak, PÉP-programban részt vevők), stb.
60
–
* A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését vagy a kötelezett általi új vagyonnyilatkozat tételét követően vissza kell adni a kötelezettnek.
Gazdasági ügyek
A501
Beszerzésre, anyagjavítás-igénylésre, selejtezésre vonatkozó (nagyobb értékű) iratok
5
–
A502
Beszerzésre, anyag-, javításigénylésre, selejtezésére vonatkozó (kisebb értékű) iratok
2
–
A503
Leltározással kapcsolatos iratok a szervezeti egységeknél
5
–
A504
Pénzügyi levelezés (megbízási szerződésekhez kapcsolódó teljesítésigazolás, illetményelőleg kérelmek, reprezentációs kerettel kapcsolatos levelezések stb.)
5
–
A505
Ingatlan tulajdonjogára, vagyonkezelői jogára, használati jogára, ingatlant terhelő szolgalmi és egyéb teherként nyilvántartott jogra vonatkozó iratok
N
–
A506
Szerződések nyilvántartásával kapcsolatos iratok
N
–
A507
Szerződések iratai (lejárat után)
5
–
A508
Peres, illetve nemperes eljárással kapcsolatos iratok
10
–
A509
Egyéb jogi ügyekkel, jogi tanácsadással, tájékoztatással kapcsolatos iratok
1
–
A510
Egy évet meghaladó pénzügyi kötelezettségvállalás engedélyezésével kapcsolatos iratok
8
–
A511
Közbeszerzéshez, valamint központi közbeszerzéshez kapcsolódó iratok (szerződés teljesítését követően)
5
–
A512
A fejezeti költségvetés tervezésével kapcsolatos folyó évi tervezés, fejezeti költségvetés
N
15
A513
A fejezeti költségvetés tervezésével kapcsolatos következő évi terv
3
–
A514
A fejezeti költségvetés tervezésével kapcsolatos évközi módosítás
3
–
A515
A fejezet (címek, alcímek) előirányzat-módosítása, szervek pénzellátása
8
–
A516
Államkincstári pénzellátás
8
–
A517
Kormányzati pénzügyi döntések minisztériumi végrehajtása kormányhatározat alapján
8
–
A518
Nem állami normatív finanszírozással kapcsolatos iratok
8
–
A519
A fejezeti és költségvetési szervei általános és operatív gazdálkodás-szabályozás iratai
8
–
A520
Központi beruházás iratai
8
–
A521
Gazdasági társaságok és költségvetési szervek alapítása, átalakítása, megszüntetése
N
15
A522
A minisztériumhoz tartozó gazdasági társaságok működésével összefüggő iratok
10
–
A523
A fejezeti zárszámadásával kapcsolatos iratok
8
–
A524
Személyi juttatás
8
–
A525
Adózással, társadalombiztosítással és bérgazdálkodással kapcsolatos egyéni panaszügyek
5
–
A526
Adózással, társadalombiztosítással és bérgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatás-bekérés, összesítés
2
–
A527
Munkaügyi adatszolgáltatás külső szervek felé (KSH stb.)
5
–
A528
Bérpolitikai intézkedések végrehajtása
8
–
A529
Illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok
10
–
A530
Társadalombiztosítással összefüggő iratok
10
–
A531
Számviteli éves költségvetési beszámoló
N
15
A532
Számviteli éves költségvetési beszámolót alátámasztó leltár, leltárkiértékelés, főkönyvi kivonat
10
–
A533
Könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatok
8
–
A534
Szigorú számadású bizonylatok
8
–
A535
Számvitellel kapcsolatos szabályozási anyagok, állásfoglalások, körlevelek
8
–
A536
Évközi költségvetési beszámoló
10
–
A537
Leltárhiány megtérítésére vonatkozó iratok
8
–
A538
Bírságok pénzügyi lebonyolításával összefüggő iratok
8
–
A539
Gazdálkodás monitoringjával összefüggő gazdasági elemzések iratai
3
–
A540
Gazdálkodás monitoringjával összefüggő bérpolitikai intézkedések előkészítésével kapcsolatos iratok
3
–
A541
Gazdálkodás monitoringjával összefüggő elektronikus adattárak működtetéséhez kapcsolódó iratok
3
–
A542
Építési és bontási engedély, közbeszerzést lezáró határozat, kivitelezési dokumentáció egy példánya, műszaki átadás-átvételi üzembe helyezési, valamint garanciális bejárásról készült jegyzőkönyvek, épületátadási dokumentációk
15
–
A543
Beruházással és felújítással kapcsolatos iratok
5
–
A544
Beruházási tervvel, igénybejelentéssel kapcsolatos pénzügyi iratok, építési, tervezési megbízási és vállalkozási szerződések, valamint fontosabb beruházási iratok
10
–
A545
Ingatlan használatára vonatkozó megállapítások, szerződések, dokumentációk: kincstári vagyoni körbe be- és kikerülés, kijelölés
A költségvetési fejezetek éves költségvetései, beszámolói, mellékletei, számviteli nyilvántartásai
N
15
A601
Fejezeti előirányzatok felhasználásához kapcsolódó iratok
12
–
A602
Állami feladatok ellátására szolgáló pénzeszközökkel és vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésének iratai
12
–
A603
Gazdasági ügyekkel (mobiltelefon, személygépkocsi, informatikai eszközök, elhelyezés stb.) kapcsolatos iratok
5
–
A604
Pénzkezeléssel kapcsolatos adminisztratív ügyek iratai
10
–
A605
Központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok
10
–
A606
Gazdálkodással és költségvetéssel kapcsolatos adminisztratív ügyek iratai
5
–
A607
Miniszteri emléktárgyraktárral kapcsolatos iratok, (jegyzőkönyvek, leltárfelvételi ívek, készletkimutatás)
5
–
A608
Nemzetközi protokoll raktárral kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek, leltárfelvételi ívek, készletkimutatás)
5
–
A609
Rendezvényekkel, ünnepségek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok (megrendelések, pénzügyi elszámolások, átiratok)
5
–
A610
Miniszteri elismerési keret tervezésével, felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos iratok
5
–
A611
Miniszteri emléktárgyak beszerzésével kapcsolatos iratok (pályázatok, jegyzőkönyvek, keretszerződések)
5
–
A 612
Ingóvagyon-értékesítés, vagyonkezelői jog átadás-átvételi iratai
5
–
Ellenőrzés
A701
A minisztériumban végzett ellenőrzések (tervezett, téma- és célvizsgálatok) iratai
N
15
A702
Ellenőrzési szervezet működésével kapcsolatos ügyek iratai
10
–
A703
Ágazati programokra irányuló vizsgálatok
15
–
A704
A szakigazgatási és egyéb intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél végzett szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény-, megbízhatósági és informatikai ellenőrzések
15
–
A705
Ellenőrzési éves tervezési, beszámolási feladatok
15
–
A706
A minisztérium és más (központi államigazgatási) szervek közötti ellenőrzési együttműködéssel kapcsolatos ügyek iratai
10
–
A707
Egyéb európai uniós forrással kapcsolatos ellenőrzés
15
–
A708
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatai, és az ehhez kapcsolódó iratok
15
–
A709
Az Állami Számvevőszék vizsgálatai, és az ehhez kapcsolódó iratok
15
–
A710
Külső szerv által a minisztériumnál végzett ellenőrzésről, vizsgálatokról készült iratok (a KEHI és ÁSZ kivételével)
10
–
A711
Külső szerv által a minisztérium irányítása (felügyelete stb.) alá tartozó szervezeteknél végzett ellenőrzésről, vizsgálatokról készült iratok (a KEHI és ÁSZ kivételével)
10
–
A712
A minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és társaságok belső ellenőrzésével kapcsolatos iratok
5
–
A713
Ellenőrzések szabályozásával, módszertanával kapcsolatos iratok
Azonosítással, adatvédelemmel, hitelesítéssel kapcsolatos iratok
N
15
A808
Egyéb, központi közigazgatási informatikai fejlesztések iratai
15
–
A809
Egyéb, központi közigazgatási elektronikus szolgáltatások üzemeltetésének iratai
5
–
A810
Közigazgatásban alkalmazott szoftverekkel kapcsolatos iratok
10
–
A811
Informatikai fejlesztések gazdasági, gazdaságossági kérdéseivel kapcsolatos iratok
N
15
A812
Informatikai szakcégekkel való kapcsolattartás iratai
5
–
Biztonság
A901
A minisztérium biztonsági rendszerét meghatározó rendelkezések, szervezeti és összefoglaló anyagok
N
–
A902
Rendkívüli állapottal összefüggő védelmi tervek
10
–
A903
Nyilvántartó működtetésével kapcsolatos alapdokumentumok
N
–
A904
Nyilvántartó működésével kapcsolatos iratok
5
–
A905
Biztonsági ellenőrzések kezdeményezése, Alkotmányvédelmi Hivatal szakvélemény
5
–
A906
Nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány
Vissza-
vonását követően haladék-
talanul
–
A907
Minősített adatok védelmét szolgáló biztonságtechnikai berendezésekkel kapcsolatos ügyek
10
–
A908
Felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat (visszavonását követően)
15
–
A909
Biztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyek
2
–
A910
Engedélyezési ügyek (a minisztérium épületébe történő ki- és belépés, csomagkivitel stb.) iratai
2
–
A911
Ágazati védelmi igazgatással, biztonsággal, katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos szervezési ügyek iratai
5
–
A912
Ágazati védelmi igazgatással, biztonsággal, katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyek iratai
N
15
A913
Tűzvédelmi, tűzmegelőzési eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos nyilvántartások, felülvizsgálatok, jegyzőkönyvek, tűz- és villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatok lejárat után
5
–
A914
Tűzvédelmi oktatással, továbbképzéssel, szakvizsgákkal kapcsolatos nyilvántartások
5
–
A915
Tűzvédelemmel kapcsolatos szakhatósági állásfoglalások, felterjesztések, jelentések, engedélyezések, értékelések, ellenőrzési jegyzőkönyvek, belső szabályozók
5
–
A916
A minisztérium tűzvédelmi terve.
Rendkívüli eseményekről készített jelentések
5
–
A917
A minisztérium épületeinek őrzés-védelme
N
–
A918
A minisztérium ügyeleti rendszere.
Az ügyelettel kapcsolatos ügyek
5
–
Kommunikáció, sajtó, média
A1001
Tömegkommunikációval, médiával kapcsolatos iratok (MTI-nek, sajtónak adott tájékoztatók, közlemények stb.)
2
–
A1002
A minisztérium által készített, készíttetett, illetve támogatott kiadványokkal kapcsolatos iratok
10
–
A1003
PR- és kommunikációs tevékenységgel kapcsolatos elvi ügyek, a tevékenység hosszú távú tervezésével kapcsolatos iratok
N
15
A1004
PR- és kommunikációs tevékenységgel kapcsolatos feladatok előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok (a tárca arculatának tervezése, kiállítások szervezése, filmkészítés stb.)
5
–
A1005
Közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos iratok
3
–
A1006
Rendezvények előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok
Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének működtetésével kapcsolatos iratok
10
–
NFM202
Országos Területfejlesztési Tanács működtetésével és az OTT-titkárság munkájával kapcsolatos iratok
N
15
NFM203
A területfejlesztés területi intézményelemeinek működésével kapcsolatos ügyek
N
15
NFM204
A területfejlesztési intézményrendszer elemei átalakításával kapcsolatos ügyek
10
–
NFM205
A területfejlesztéssel kapcsolatos K+F feladatok, megbízások, képzési és módszertani ügyek iratai
15
–
NFM206
A hátrányos helyzetű és a speciális adottságú térségek (tanyás, aprófalvas stb.) ügyei
10
–
NFM207
Területfejlesztési szabályozási ügyek
15
–
NFM208
Az ország területi fejlődési folyamatainak figyelemmel kísérésével és értékelésével, valamint a területi folyamatok hatásvizsgálatával kapcsolatos ügyek
N
15
NFM209
Országos jelentőségű kiemelt térségek (Balaton, Duna, Tisza) és azok területfejlesztési programjai megvalósításával
N
15
NFM210
EU-jogalkotás, iránymutatások, kohéziós rendeletek, Lisszaboni Agenda és területi kohézió (Területi Agenda, Lisszaboni Charta) iratai
15
–
NFM211
Közösségi kezdeményezések (INTERREG, URBACT, INTERACT, CAD-SES, CES, SEES, SEE) iratai
10
–
NFM212
Területfejlesztési tevékenység elismerésére alapított díjjal kapcsolatos ügyek
5
–
NFM213
Célelőirányzatok költségvetéséhez kapcsolódó ügyek iratai
N
15
NFM214
Célelőirányzatok szabályozásához kapcsolódó ügyei
15
–
NFM215
Célelőirányzatok ellenőrzéséhez kapcsolódó ügyei
15
–
NFM216
Pályázati rendszerrel kapcsolatos ügyek
15
–
NFM217
Egyedi döntéssel kapcsolatos ügyek
15
–
NFM218
Fejlesztési célú támogatási szerződések
15
–
NFM219
Egyéb (nem fejlesztési és nem működési) célú támogatási szerződések
15
–
NFM220
Támogatási döntések elemzése, értékelése
15
–
NFM221
Támogatáspolitikai feladatok végrehajtásában közreműködő szervezetekkel kapcsolatos ügyek
15
–
NFM222
Támogatáspolitikai intézkedések módszereihez és követelményeihez kapcsolódó ügyek
15
–
NFM223
Területfejlesztés eszközrendszerének fejlesztésével kapcsolatos ügyek
15
–
NFM224
Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveivel kapcsolatos ügyek
N
15
NFM225
Régiók társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében kötendő megállapodásokkal kapcsolatos ügyek
Állami vagyongazdálkodás szabályozásával kapcsolatos iratok
NFM301
A kincstári vagyon elidegenítésével, a vagyon hasznosításával, átcsoportosításával, a vagyon ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos döntések előkészítése
N
15
NFM302
Az állam vállalkozási vagyonát érintő kormányzati döntések előkészítése
N
15
NFM303
Az állam vállalkozási vagyonával kapcsolatos joggyakorlást jelentő feladatok
20
–
NFM304
A privatizáció, az állami vagyonpolitika szabályozásának kidolgozása, véleményezése (a kihirdetést követően)
5
–
NFM305
A kincstári vagyonra vonatkozó szabályok kidolgozása, véleményezése
(a kihirdetést követően)
5
–
NFM306
Közbeszerzési szabályozással és ellenőrzéssel kapcsolatos iratok
10
–
Állami vagyon felügyeletével kapcsolatos iratok
NFM401
A minisztérium tulajdonosi jogkörébe tartozó társaságok vagyonkezelésével és privatizációjával kapcsolatos anyagok, beleértve a társaság alapítására, átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó iratok
N
15
NFM402
A tárcán kívüli tulajdonosi körbe tartozó, de az ellátási felelősség szempontjából a tárcához sorolódó társaságok vagyonkezelésével és privatizációjával kapcsolatos anyagok
N
15
NFM403
Kizárólagos állami tulajdonba tartozó ingatlanok, építmények vagyonkezelésével kapcsolatos iratok
N
15
NFM404
Portfolió kezelés iratai
N
15
Közlekedéssel kapcsolatos iratok
NFM501
Veszélyes áruk szállításával kapcsolatos ügyek
N
15
NFM502
Veszélyes hulladék szállításával kapcsolatos ügyek
5
–
NFM503
A közúti közlekedés finanszírozásával kapcsolatos ügyek iratai
10
–
NFM504
Az infrastruktúrapolitikával összefüggő iratok
10
–
NFM505
Vasúti infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos iratok
N
15
NFM506
Vasúti infrastruktúrával kapcsolatos iratok
10
–
NFM507
Közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos iratok
N
15
NFM508
Közúti közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos iratok
10
–
NFM509
Hajózás szabályozásával kapcsolatos iratok
N
15
NFM510
A hajózás finanszírozásával kapcsolatos ügyek iratai
10
–
NFM511
Hajózási infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos iratok
N
15
NFM512
Nemzetközi hajózási szervezetekkel kapcsolatos iratok
10
–
NFM513
Légiközlekedés szabályozásával kapcsolatos iratok
N
15
NFM514
Nemzetközi légiközlekedési szervezetekkel (ICAO, ECAC, EuroControl, stb.) kapcsolatos és az EU komitológiai bizottsági tagsággal kapcsolatos iratok
N
15
NFM515
Állampolgári megkeresések, panaszok
5
–
NFM516
Felügyeleti intézkedések
N
15
NFM517
Légiközlekedési infrastruktúra fejlesztésével (pl. repülőtér létesítése, fejlesztése) kapcsolatos iratok
N
15
NFM518
Légiközlekedés biztonságával kapcsolatos iratok
N
15
NFM519
Légiközlekedés védelmével kapcsolatos iratok
N
15
NFM520
Légiközlekedési stratégiával kapcsolatos iratok
N
15
NFM521
Környezetvédelmi PR-tevékenység (Autómentes Nap, Mobilitási Hét stb.)
5
–
Energiapolitikával kapcsolatos iratok
NFM601
Energiatakarékosság és energiahatékonyság körébe tartozó ügyek iratai
10
–
NFM602
A magyar energiapolitika iratai
N
15
NFM603
Nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervvel kapcsolatos iratok
N
15
NFM604
Egyéb cselekvési tervvel kapcsolatos iratok
N
15
NFM605
Pályázati rendszerek iratai
N
15
NFM606
Klímapolitikával kapcsolatos ügyek iratai
10
–
NFM607
CO2-kibocsátás kereskedelemmel kapcsolatos ügyek
5
–
NFM608
Hulladékgazdálkodás és melléktermék-hasznosítás iratai
5
–
NFM609
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos iratok
15
–
NFM610
Megújuló energiahordozó felhasználással és az energiatakarékossággal kapcsolatos nemzetközi ügyek iratai
N
15
NFM611
Megújuló energiaforrások hasznosítása körébe tartozó iratok
N
15
NFM612
Környezetvédelemmel kapcsolatos általános ügyek
5
–
NFM613
Környezetvédelemmel kapcsolatos programok (OHT, NKP, OKKP stb.)
5
–
NFM614
Nemzeti megújuló energia hasznosítási cselekvési tervvel kapcsolatos iratok
N
15
NFM615
Természetvédelmi területre vonatkozó szabályozások (Natura 2000)
Nemzeti éghajlatváltozási stratégiával kapcsolatos iratok
N
15
NFM622
Éghajlatváltozási cselekvési tervvel kapcsolatos iratok
N
15
NFM623
Zöldgazdaság-fejlesztéssel kapcsolatos iratok
N
15
NFM624
Nemzeti fenntartható fejlődési stratégiával kapcsolatos iratok
N
15
NFM625
Környezettechnológiákkal, környezetiparral kapcsolatos iratok
N
15
NFM626
Olaj-, gáz- és villamosenergia-ipar termelésével kapcsolatos iratok
5
–
NFM627
Olaj-, gáz- és villamosenergia-ipar fejlesztésével kapcsolatos iratok
N
15
Bányászattal kapcsolatos iratok
NFM701
Szénbányászati szerkezetátalakítás iratai
N
15
NFM702
Bányászati koncessziókkal kapcsolatos iratok
N
15
NFM703
Bányajáradékkal és ásványvagyonnal kapcsolatos iratok
5
–
Postaüggyel kapcsolatos iratok
NFM801
Postastratégiai, postapiaci liberalizációhoz, postai ágazathoz kapcsolódó iratok
N
15
NFM802
A postai tevékenységgel kapcsolatos minisztériumi állásfoglalások iratai
10
–
NFM803
Általános postai ügyek iratai
5
–
NFM804
Postai beruházások finanszírozási alapokmányaival kapcsolatos iratok
N
15
NFM805
Bélyegkiadással kapcsolatos előkészítő iratok
15
–
Audiovizuális politikával kapcsolatos iratok
NFM901
Audiovizuális politikával kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM902
Audiovizuális politikával kapcsolatos stratégiai ügyek
N
15
Informatikával kapcsolatos iratok
NFM1001
E- közigazgatás
10
–
NFM1002
Központi rendszer, hivatali kapu, ügyfélkapu iratai
10
–
NFM1003
Elektronikus formanyomtatványok
10
–
NFM1004
Informatikai ügyekkel kapcsolatos szerződések
15
–
NFM1005
Informatikai együttműködések
15
–
NFM1006
Alkalmazástámogatási szerződések
15
–
NFM1007
Licenc kezelés
15
–
NFM1008
Informatikai infrastruktúra működése
5
–
NFM1009
Egységes infrastruktúra projekt
10
–
NFM1010
Informatikai, biztonsági szabályzatok
N
15
NFM1011
Közigazgatási egyeztetésre küldött informatikával kapcsolatos iratok
10
–
NFM1012
Informatikát érintő, máshova nem sorolható ügyek
5
–
Közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának iratai
NFM1101
Elektronikus kormányzati gerinchálózattal kapcsolatos iratok
10
–
NFM1102
Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerrel (EKG nélkül) kapcsolatos iratok
15
–
NFM1103
Védelemszervezéssel, kritikus informatikai infrastruktúrával kapcsolatos iratok
N
15
NFM1104
Informatikai pályázatok ügyei
10
–
Elektronikus hírközléssel kapcsolatos iratok
NFM1201
Hírközléshez kapcsolódó ügyek iratai
N
15
NFM1202
Infrastrukturális támogatási programok anyagai
N
15
NFM1203
Hírközlés-politikai elemzések, koncepciók
N
15
NFM1204
A távközlési tevékenységgel kapcsolatos minisztériumi állásfoglalások
N
15
Űrkutatással kapcsolatos iratok
NFM1301
Űrkutatással kapcsolatos adminisztratív ügyek
10
–
NFM1302
Űrkutatással kapcsolatos stratégiai ügyek
N
15
Kiemelt állami szerződések iratai
NFM1401
PPP Közlekedési infrastruktúra projektek
8
–
NFM1402
PPP Közlekedési infrastruktúra projektek kiemelt iratai
HN
–
NFM1403
PPP Oktatási-kulturális projektek
8
–
NFM1404
PPP Oktatási-kulturális projektek kiemelt iratai
HN
–
NFM1405
PPP Sport projektek
8
–
NFM1406
PPP Sport projektek kiemelt iratai
HN
–
NFM1407
PPP Együttműködés iratai
10
NFM1408
A támogatásokat vizsgáló iroda állásfoglalásai
HN
–
NFM1409
Az elszámoltatási kormánybiztos tevékenységéhez kapcsolódó iratok, adatkérések és adatszolgáltatások
N
15
NFM1410
Egyéb máshova nem sorolható PPP projektek iratai
8
–
NFM1411
Egyéb máshova nem sorolható kiemelt PPP projektek iratai
HN
–
Nemzetközi kapcsolattartással összefüggő iratok
NFM9001
A nemzetközi kormánybizottságok anyagi
N
15
NFM9002
Az ENSZ EGB közgyűléseivel, bizottságaival és szakosított szerveivel kapcsolatos iratok
N
15
NFM9003
Nemzetközi szervezetek iratai
N
15
NFM9004
Külföldi ügynökség létesítése
N
15
NFM9005
Nemzetközi műszaki-tudományos együttműködési megállapodások
N
15
NFM9006
EU-n kívüli országokkal kapcsolatos ügyek iratai
10
–
NFM9007
ENSZ és szervezeteivel kapcsolatos ügyek
N
15
NFM9008
Légügyi nemzetközi szervezetek
N
15
NFM9009
Tengerhajózási nemzetközi szervezetek
N
15
NFM9010
Vasúti nemzetközi együttműködési szervezetek
N
15
NFM9011
Közúti közlekedési nemzetközi szervezetek iratai
N
15
NFM9012
Többoldalú együttműködés iratai
10
–
NFM9013
Nemzetközi közlekedési két- és többoldalú szerződések, egyezmények
N
15
NFM9014
Kétoldalú és regionális együttműködési fórumok
N
15
NFM9015
Bilaterális (kétoldalú) ügyek
10
–
NFM9016
Egyéb nemzetközi közlekedési anyagok
10
–
NFM9017
Európai uniós ügyekkel kapcsolatos iratok
N
15
Miniszter irányítása alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos iratok
NFM9101
Közlekedésbiztonsági Szervezettel kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9102
Közlekedésbiztonsági Szervezettel kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9103
Nemzeti Közlekedési Hatósággal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9104
Nemzeti Közlekedési Hatósággal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9105
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9106
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9107
Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9108
Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9109
Magyar Állami Földtani Intézettel kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9110
Magyar Állami Földtani Intézettel kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9111
Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9112
Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9113
Bányászati utókezelő és Éjjeli Szanatóriummal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9114
Bányászati utókezelő és Éjjeli Szanatóriummal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9115
MÁV Kórház és Rendelőintézet Szolnok – kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9116
MÁV Kórház és Rendelőintézet Szolnok – kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9117
PM Informatikai Szolgáltató Központtal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9118
PM Informatikai Szolgáltató Központtal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9119
Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9120
Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9121
Strukturális Alapok Programirodájával kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9122
Strukturális Alapok Programirodájával kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9123
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9124
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9125
Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9126
Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
Miniszter szakmai felügyelete alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos iratok
NFM9201
Magyar Energia Hivatallal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9202
Magyar Energia Hivatallal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
NFM9203
Országos Atomenergia Hivatallal kapcsolatos adminisztratív ügyek
5
–
NFM9204
Országos Atomenergia Hivatallal kapcsolatos kiemelt ügyek
N
15
1. sz. függelék az 1/2011. (I. 7.) NFM utasításhoz
A minisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységek) által rendszeresen használt irattípusok iratmintatára
Az iratmintatárban a minisztérium szervezeti egységei által az ügyintézés és az ügyiratkezelés során leggyakrabban alkalmazott irattípusok kerülnek bemutatásra. Az iratminták a különböző iratfajták legfontosabb kötelező elemeit (szükséges minimum) tartalmazzák.
Az iratmintatár a következő irattípusokat tartalmazza:
1. kimenő levél,
2. kimenő elektronikus levél,
3. feljegyzés,
4. emlékeztető,
5. jegyzőkönyv,
6. ügyiratpótló lap,
7. jogosultság igénylése és változtatása az iratkezelési szoftverhez,
Ez az üzenet és a hozzá kapcsolódó file-ok bizalmasak és kizárólag a címzettnek szólnak. Amennyiben Ön nem címzettje ennek a levélnek, de valamilyen hiba folytán megkapta, kérjük, semmisítse azt meg és értesítse az üzenet küldőjét.
This e-mail and any file transmitted with it are confidential and intended for the sole use of the individual or entity to whom they are addressed. If you have received this e-mail in error, please delete this e-mail and notify the sender.
Átadó: az átadó szerv/személy megnevezése, illetve az átadásért felelős vezető és beosztásának megnevezése
Átvevő: az átvevő szerv/személy megnevezése, illetve az átvételért felelős vezető és beosztásának megnevezése
Az átadás-átvétel tárgyát képező iratanyag, iratkezelési segédlet:
az iratanyag keletkeztetőjének, évkörének, mennyiségének megnevezése
Az iratátadás alapjául szolgáló jogszabályok, egyéb normák, megállapodások, stb. felsorolása. Utalás az átadásra kerülő iratanyag mellékelt iratátadás-átvételi jegyzék formájában történő részletes felsorolására.
