Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Ábrahámhegy Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011.(I.31.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2013.07.26.
Ábrahámhegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény / a továbbiakban: Ötv. 18. §. /1/ / bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában / a továbbiakban: SZMSZ /
az alábbiakban állapítja meg.
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. §. Az Önkormányzat
a./ hivatalos megnevezése: Ábrahámhegy Község Önkormányzata / a továbbiakban:
/Önkormányzat/,
b./ székhelye: Ábrahámhegy, Badacsonyi u. 13.
2. §. /1/ Az Önkormányzat jelképeit, különösen címerének, zászlajának és pecsétjének leírását
és használatára vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
/2/ Az önkormányzat hivatalos levelezései esetén használandó bélyegző :
Ábrahámhegy Község Önkormányzata
..
3. §. A polgármester és a körjegyző a körjegyzőség hivatalos köralakú pecsétjén a Magyar
Köztársaság címere van, a körívén pedig a következő felirat olvasható:
a. / Ábrahámhegy Község Polgármestere
b. / Ábrahámhegy-Balatonrendes-Salföld Községek Körjegyzősége
4. §. A képviselő-testület a szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri,
szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével
kell alkalmazni.
II. FEJEZET
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
5. §. /1/ Az önkormányzati jogok Ötv. 1.§. 2./bekezdés:"A helyi közügyek és a lakosság köz-
szolgáltatásokkal való ellátásához a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. "
/2/ Ötv. 1.§. 3./bekezdés "A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
Döntését az Alkotmánybíróság illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja
felül".
/3/ Az Önkormányzat saját felelősségére közvetlenül vesz részt vállalkozásokban. Segíti a vállal-
kozás élénkítését, piacgazdaság barát környezet és feltételrendszer kialakítását.
/4/ Önkormányzati döntést:
a./ a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester,
b./ önállóan a törvény által feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben a polgármester, továbbá
c./ a helyi népszavazás
hozhat.
/5/ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
/6/ A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem
tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.
/7/ A képviselő-testület önállóan, szabadon, demokratikus módon érvényre juttatja a népfelség
elvét, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit és megvalósítja a helyi
közakaratot.
Feladatok és hatáskörök
6. §. /1/ A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a
Megyei Önkormányzattal.
/2/ A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések
kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
/3/ A Megyei Önkormányzattal való folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester
feladata.
7. §. /1/ A képviselő-testület feladatainak ellátása érdekében továbbra is részt vesz a kistérségi
társulásokban.
/2/ A térségi társulásokban a képviselő-testületet a polgármester képviseli.
8. §. /1/ A képviselő-testület a törvény által meghatározott keretek között a feladat- és hatáskörébe
tartozó ügyekben szabadon dönthet. A törvény felhatalmazása alapján, valamint a törvény által
nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkothat.
/2/ A képviselő-testület közfeladat ellátását önként vállalhatja.
/3/ A közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben meg kell vizsgálni, hogy annak ellátása
mennyiben szolgálja az állampolgárok érdekeit és hogy a feladat ellátásához a pénzügyi
forrás biztosított-e.
/4/ Az önkéntes közfeladat vállalásához, megszüntetéséhez minősített szavazattöbbség
szükséges.
III. FEJEZET
A települési önkormányzat
A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
9. §. /1/ Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
a településrendezés és településfejlesztés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás
a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, a helyi közterületek fenntartása, a helyi
tömegközlekedés és köztisztaság, valamint a településtisztaság biztosítása, gondoskodás a
helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés az energiaszolgáltatásban,
közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az egészségügyi és szociális ellátásról,
a közművelődés, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, egészséges életmód
közösségi feltételeinek az elősegítése.
/2/ Az /1/ bekezdésben foglalt feladatokból a képviselő-testület maga határozza meg - a lakossági
igények alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és
módon látja el.
/3/ Az Önkormányzat köteles gondoskodni:
az egészséges ivóvíz ellátásról, az óvodai nevelésről az általános iskolai oktatásról és nevelésről
az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról,a helyi közutak és köztemető fenntartásáról.
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,a helyi közösségi színtér biztosításáról,
a könyvtári szolgáltatás ellátásáról.
/4/ A képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló
önkormányzati rendeletet alkot.
10. §. /1/ Ötv. 9. §. /1/bek. " Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök
a képviselő testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli."
/2/ Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-
testület bizottsága, a képviselő-testület hivatala látja el.
/3/ A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatással, az alapvető intézmény-
hálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem
ruházhatja át.
/4/ A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. / a rendeletalkotás
b. / szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által
hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás
c./ a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek
meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása.
d./ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása , döntés a végrehajtásukról szóló
beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóvá-
hagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványforrás átvétele és átadása
e./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való
csatlakozás
f./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzeti önkormány-
zati szervezethez való csatlakozásról.
g./ intézmény alapítása
h./ közterület elnevezése, emlékmű állítás
i./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál
j./ véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat
álláspontjának a kikérését írja elő.
k./ amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
11.§. /1/ A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és bizottságára ruházhatja át.
A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, hatáskört visszavonhatja.
/2/ Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
/3/ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket az
SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
/4/ A polgármester, a bizottság elnöke az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről a
a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
12.§. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati
intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
IV. FEJEZET
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület összehívása
13. §. /1/ A képviselő-testület tagjainak választáskori száma: 5 fő. A testület tagjainak névsorát az
SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
/2/ A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart, melynek helye: Ábrahámhegy,
Badacsonyi u. 13. Ha viszont a napirend indokolja az ülés máshol is megtartható.
A képviselő-testület minden év július 1-től augusztus 31-ig ülésszünetet tarthat.
A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv tervezetet a
polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra. A munka-
tervet a tárgyévet megelőző év december hónapjában hagyja jóvá a képviselő-testület.
/3/ Az ülést össze kell hívni amennyiben azt:
a képviselők egynegyede, az önkormányzat bármely bizottsága,
valamint népi kezdeményezés, vagy a Veszprém Megyei Kormányhivatal Vezetője indítványozza.
/4/ A polgármester köteles a képviselő-testület ülését összehívni a kezdeményezés benyújtásától
számított 15 napon belül.
/5/ Amennyiben összehívási kötelezettségének nem tesz eleget, a törvény alapján helyette
a Veszprém Megyei Kormányhivatal Vezetője teszi meg.
/6/ Az ülésszünet időszakai alatt is össze kell hívni a képviselő-testületet a /3/ bekezdésben,
továbbá jogszabályban előírt döntési kötelezettség /pl. fél éves költségvetési beszámoló
elfogadása / és rendkívüli döntést igénylő esetben.
Előterjesztések
14. §. /1/ Az előterjesztések lehetnek írásbeliek és szóbeliek.
/2/ Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be a képviselő-testület felé az alábbi ügyekben. :
önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
helyi népszavazás kiírása, társulások, létrehozása, csatlakozás hozzájuk, társulásból való kilépés,
hitelfelvétel, alapítványrendelés.
Az ülés összehívása, vezetése
15. §. /1/ A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a testület ülését.
/2/ Polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós
akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő testület ülését.
/3/ A polgármester írásbeli meghívó kiküldésével hívja össze az ülést. A meghívót
az ülés előtt legalább 5 nappal köteles kiküldeni. Rendkívül indokolt esetben
szóban, távbeszélőn is összehívható az ülés.
/4/ A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat
és az előterjesztések nevét. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket
és határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket. A meghívót a polgármester írja alá.
/5/ A képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a lakosságot
a körjegyző a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláira /4.sz. függelék/ történő kifüggesztésével tájékoztatja, valamint megjelenteti az Ábrahámhegyi Képújságban.
/6/ A polgármester tanácskozási joggal hívja meg a testületi ülésre:
a körjegyzőt, akit a polgármester egy-egy napirendi pontra korlátozva meghívott.
/7/ A képviselő-testület ülése nyilvános.
/8/ A képviselő-testület zárt ülést tart:
választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg
visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állás-
foglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem
egyezik bele, önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy
tárgyalásakor.
/9/ A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az
általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
/10/ Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá
meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. A zárt ülésre az érintettet
és a szakértőt polgármester hívja meg.
/11/ Zárt ülés megtartását a polgármester, az alpolgármester, képviselők és a körjegyző
indítványozhatja.
/12/ Zárt ülés megtartásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
/13/ A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirend tervezetét,
tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülést követően tett
fontosabb intézkedésekről, az ülés során folyamatosan vizsgálja a testület határozatképességét.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
16. §. /1/ A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:
a napirendről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,
az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztatók, beszámolók
elfogadásáról, az átruházott hatáskörbe tett intézkedésekről.
/2/ A képviselő-testület rendeletet alkot, határozatot hoz.
/3/ Napirend tárgyalása során a polgármester bármely képviselő javaslatára tárgyalási
szünetet rendelhet el, meghatározva a szünet időtartamát.
/4/ A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett
külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a./ az előadó tömören legfeljebb 10 perc időtartamban ismerteti a szóbeli
napirendi pontot, illetőleg az írásbeli előterjesztést legfeljebb 3 perc idő-
tartamban kiegészítheti, ha ennek során új információt ad,
b./ az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők
kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni.
c./ a napirenddel kapcsolatos felszólalásra személyenként egyszer legfeljebb
10 percet meg nem haladóan és ismételten egyszer legfeljebb 3 percet
meg nem haladóan kerülhet sor.
Az időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót.
/5/ A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét.
Az előterjesztésben és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsájtja
szavazásra. Előbb a módosító, majd az eredeti javaslatok felett dönt a
képviselő-testület.
/6/ A polgármester a szavazás előtt a körjegyzőnek felszólalási jogot ad, amennyiben
az ülésen a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.
/7/ A polgármester, ha a képviselő-testület döntéseit az önkormányzat érdekeit
sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés
ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújt-
hatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
.
Határozathozatal
17. §. /1/ A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek
több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők
több mint felének igen szavazata szükséges.
/2/ A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját
az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintett-
séget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely
települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt
a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
/3/ Minősített többség szükséges:
a rendeletalkotáshoz,a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működéséne
meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,
nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
intézményalapítás eldöntéséhez, képviselő kizárásához / 17. §. /2/ bekezdése/
a 15 §. /9/ bekezdés szerinti zárt ülés elrendeléséhez,a képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához,
kereset benyújtásához a polgármester ellen tisztségének megszüntetése érdekében,
körjegyző kinevezéséhez, képviselő-testület hatáskörének átruházásához, hitelfelvétel,
önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése, megterhelés eldöntéséhez.
/4/ A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata
szükséges.
A szavazás módja
18. §. /1/ A képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással
/ kéz felemeléssel / hozza.
/2/ A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 15. §. /8/-/9/ bekezdésében foglalt
esetekben.
/3/ Köteles titkos szavazást tartani az alpolgármester választásakor.
/4/ Titkos szavazást kezdeményezhet a /2/ bekezdésben foglalt esetekben a polgármester,
alpolgármester, települési képviselő.
/5/ Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához.
/6/ Név szerinti szavazás esetén a körjegyző ABC-sorrendben felolvassa a jelenlévő képviselők
névsorát, akik nyilatkoznak a szavazatukról.
/7/ A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybe-
vételével történik.
/8/ A titkos szavazást a képviselő-testület által választott ideiglenes bizottság bonyolítja le,
amely bizottság összeszámlálja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és
érvénytelen szavazatok arányát és a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
amelyet a polgármesternek átad.
/9/ A polgármester kihirdeti a titkos szavazást eredményét és a hozott döntést.
/10/ A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása.
19. §. /1/ A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a
a fogalmazása, rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
az ülésen megjelent állampolgárokat figyelmezteti, ha a testületi ülést magatartásával zavarja,
ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
/2/ Ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné
teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
V. FEJEZET
Települési képviselő jogállás, kérdezési jog, interpelláció.
20. §. /1/ A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit,
részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
/2/ A települési képviselő jogait és kötelezettségeit a Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.
/3/ Települési képviselőt kérdezési illetőleg interpellációs jog illeti meg,
amelyet a napirendek megtárgyalását követően tehetnek meg szóban vagy írásban.
/4/ Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon
az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat
irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz
elfogadásáról nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is.
/5/ Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet és megbízhatja a polgármestert, az
alpolgármestert, bizottságának elnökét, hogy az interpelláló képviselővel együtt folytassa le
vizsgálatot. Ez utóbbi szerint kell eljárni, ha a képviselő-testület nem fogadta el
az interpellációra adott választ és nem hoz létre ideiglenes bizottságot az interpelláció
kivizsgálására.
/6/ Az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal kerül
sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.
/7/ A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül
írásban adjanak választ. E válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni.
Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.
/8/ A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési
jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.
A közmeghallgatás
21. §. /1/ A képviselő-testület legalább évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen
az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot
tehetnek.
/2/ Közmeghallgatást kell tartani:
a költségvetés megállapításáról szóló rendeletek megalkotása előtt, jelentős fejlesztéshez
kapcsolódó döntés esetén,ha a képviselők fele azt indítványozza, ha a testület előzetesen úgy döntött.
/3/ A közmeghallgatás napirendjét a hirdetőtáblákon és az Ábrahámhegyi Képújságban
közzé kell tenni.
/4/ A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt
és alatt írásban, valamint az ülésen szóban is feltehessen.
/5/ Közmeghallgatás falugyűlés keretében is meghirdethető.
VI. FEJEZET
A képviselő-testület jegyzőkönyve, határozata és rendeletalkotása
A képviselő-testület jegyzőkönyve
22. §. /1/ A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni.
A hangfelvétel alapján a jegyzőkönyvet az Ötv. 17. §-ában meghatározott
tartalommal kell elkészíteni.
A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni. A nyilvános
és zárt ülés hangfelvételeit elkülönítve kell kezelni és a Körjegyzőség épületében
zárható helyen tárolni.
A nyilvános testületi ülés hangfelvételének a meghallgatása csak a Körjegyzőség
hivatali helyiségében történhet.
/2/ A jegyzőkönyv mellékletei:
meghívó, jelenléti ív, az írásos előterjesztések, a jegyzőkönyvben nem részletezett rendeletek
az írásban benyújtott hozzászólás, ha azt a képviselő kéri.
/3/ [1]
/4/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a körjegyzőség kezeli és évente -
a zárt ülésről felvett jegyzőkönyv kivételével - bekötteti és elhelyezi az irattárban.
/5/ A rendeleteket, határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos
sorszámmal kell ellátni.
/6/ Az önkormányzat rendeletének megjelölése tartalmazza a rendeletet alkotó önkormányzat
nevét, a rendelet sorszámát, elfogadásának / kihirdetésének / évszámát, valamint a rendelet
szabályozási tárgykörét, továbbá hatálybalépésének napját.
/7/ A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját.
/8/ A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a körjegyző
köteles gondoskodni.
/9/ A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - betekinthetnek a
képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
/10/ A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet:
a./ a polgármester, alpolgármester, a bizottság elnöke, a települési képviselő,
valamint a körjegyző,
b./ a tárgyban közvetlenül érdekelt személy vagy szabályszerű meghatalmazással
ellátott képviselője.
c./ jogszabály által feljogosított szerv képviselője.
/11/ A jegyzőkönyvről illetve annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról
az állampolgárok - térítési díj ellenében - másolatot kérhetnek a körjegyzőtől.
/12/ A jegyzőkönyv elkészülte után a képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt egy évig
kell megőrizni.
[1] Hatályon kívül helyezte 12/2013. (VII.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. július 26. napjától
Az önkormányzati rendeletalkotás
23. §. /1/ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére,
továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati
rendeletet alkot.
/2/ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a./ a Szervezeti és Működési Szabályzatról.
b. / a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak - a törvény
keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról.
c./ bizottság részére hatósági hatáskör megállapításáról,
d./ bizottság vagy polgármester részére hatáskör átruházásról,
e. / a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének meg-
állapításáról,
f./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről,
megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról,
g./ az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól
való rendelkezés feltételeinek meghatározásáról.
/3/ A képviselő-testület a /2/ bekezdésben meghatározott ügyekben vagy önálló önkormányzati
rendeletet alkot, vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik azokról.
24. §. /1/ A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:
a. / az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
települési képviselők, polgármester, alpolgármester, körjegyző, A Veszprém Megyei
Bíróságnál nyilvántartásba vett helyi székhelyű társadalmi szervezetek vezető testületei.
b./ a rendelettervezet elkészítéséhez:
a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a Körjegyzőség készíti el.
c./ a polgármester a lakosság széles körét érintő rendelettervezeteket
testületi döntés előtt közmeghallgatásra bocsáthat.
25. §. /1/ A költségvetést és a költségvetés végrehajtását megállapító rendelettervezeteket a polgármester
terjeszti a képviselő-testület elé.
/2/ A körjegyző terjeszti a képviselő-testület elé azokat a rendelettervezeteket, amelyek nem tartoznak
az /1/ bekezdés hatálya alá.
26. §. /1/ Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.
/2/ Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek napra- készen tartásáról
a körjegyző gondoskodik.
/3/ Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési módja az önkormányzat
hirdetőtábláján /Ábrahámhegy, Badacsonyi u. 13. / történő kifüggesztése.
Az önkormányzati rendelet megtekinthető az önkormányzat honlapján és a
körjegyzőség hivatali épületében.
VII. FEJEZET
A képviselő-testület bizottságai
27. §. /1/ A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatot
ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -
választott testületi szervek.
/2/ A képviselő-testület állandó, ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A testület fontosabb
önkormányzati feladatokra állandó bizottságot hoz létre.
/3/ A képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot
hozhat létre. Az ideiglenes bizottságot létrehozó képviselő-testületi határozatban meg kell
határozni a bizottság által eldöntendő feladatot, a feladat teljesítéséről szóló beszámolás módját és idejét.
E bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület
által történő elfogadásáig tart.
/4/ A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, feladatköréről és személyi összetételéről
először a megalakításukkor dönt.
/5/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.
A polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a
bizottság tagjai.
/6/ A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság
működésével összefüggésben azonosak.
/7/ A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Amennyiben a bizottság tagja az éves
bizottsági ülések 50 %-án nem vesz részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a
képviselő- testület állást foglal bizottsági tag tagságának megszűnéséről.
/8/ A vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését, valamint a titkos szavazás lebonyo-
lítását Ügyrendi Bizottság végzi. Az Ügyrendi Bizottság személyi összetételét az SZMSZ
2.sz.függeléke tartalmazza.
A bizottsági működés főbb szabályai
28. §. /1/ A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. A részletszabályokat
az Ötv. és az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok ügyrendjükben állapítják meg.
A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el, de tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
/2/ A bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja.
/3/ Az ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályozása esetén pedig megbízottja,
ennek hiányában a legidősebb települési képviselője hívja össze és vezeti.
/4/ A bizottság ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a települési
képviselők egynegyedének vagy a bizottság tagjainak egyharmadának a napirendi pontot is
tartalmazó írásbeli indítványára. Ez az irányadó az esetben is, ha a körjegyző a bizottság
hatósági jogkörében döntést igénylő esetben ezt indítványozza.
/5/ A bizottság üléseit úgy kell összehívni, hogy a bizottság tagjai és azt érdekeltek meghívót
és az előterjesztéseket lehetőleg az ülést megelőző 3 munkanappal kézhez kapják.
/6/ A bizottság üléseiről a polgármestert, alpolgármestert, képviselőket és a körjegyzőt tájékoz-
tatni kell.
/7/ A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott bizottsági tagoknak több mint
fele jelen van.
/8/ A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést tart a bizottság önkormányzati hatósági ügy tárgya-
lásakor, továbbá ha ezt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.
/9/ A zárt ülésen a bizottság tagjai, a polgármester, a képviselők, a körjegyző, valamint a
körjegyző által kijelölt hivatali dolgozók vehetnek részt.
/10/ A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel
dönt.
/11/ A bizottság ülésein szavazati joga csak a bizottság tagjainak van.
/12/ Az ülésen tanácskozási joggal vehet részt a polgármester, alpolgármester, a jelenlévő képvi-
selő, a körjegyző vagy megbízottja, továbbá akinek a bizottság e jogot biztosítja.
/13/ Bármely képviselő javaslatot tehet, valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy
megtárgyalására.
/14/ A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre
köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
/15/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját
/Ptk. 685. §. b./ személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles
bejelenteni, de más bizottsági tag is bejelentheti. A kizárásról elnök esetén a polgármester,
bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
/16/ A bizottság hatósági jogkörében - az Ötv-ben foglalt eltérésekkel - a Ket. szabályai, az
átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során az SZMSZ szabályai szerinti
határozati formában hozza meg döntését.
/17/ A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor
állásfoglalást alakít ki.
/18/ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent bizottsági tagok és
meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozási lényegét, a szavazás
számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
/19/ A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott
személy.
/20/ A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet 1-1 példányban a polgármesternek és a jegyzőnek
8 napon belül meg kell küldeni.
/21/ A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá a bizottság munkájához szükséges szakmai,
technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a körjegyző a hivatal útján gondoskodik.
8. VIII. FEJEZET
8. A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző
A polgármester
29. §. /1/ A polgármester tisztségét társadalmi megbízatású polgármesterként tölti be.
/2/ A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán
belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.
/3/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége,
döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
..
30. §. A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a./ segíti a települési képviselők munkáját,
b./ összehívja és vezeti a testület üléseit,
c./ képviseli az önkormányzatot,
d./ szervezeti és településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e./ biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
f./ gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.
Kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek , egyesületek, civil szervezetek
vezetőivel.
.
31. §. A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:
a. / indítványozhatja a bizottság összehívását,
b. / felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület
határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a
képviselő-testület a következő ülésen határoz.
c./ bizottsági döntés esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság
elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
32.§. /1/ A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit
a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
/2/ A körjegyzőséggel, mint a képviselő-testület hivatalával összefüggő polgármesteri
jogosítványok:
a./ a képviselő-testület döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében eljárva
irányítja a hivatalt.
b./ a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait,
az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és
végrehajtásában,
c./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, a hatósági
jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
d./ a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal
belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási
rendjének meghatározásához,
e./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f./ munkáltatói jogkört gyakorol az önkormányzat dolgozói tekintetében.
33. §. A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat, valamint az össze-
férhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség
ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló
1994. évi LXIV. tv. határozza meg.
Alpolgármester
34. §. /1/ A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a
képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére munkájának
a segítésére alpolgármestert választ.
/2/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait.
/3/ Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
/4/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
.
35. §. A polgármester az alpolgármesternek átadott feladatokat írásban köteles rögzíteni.
36. §. /1/ A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat /testületi ülés összehívása,
bizottsági döntés felfüggesztése stb. / az alpolgármester csak a polgármester tartós
akadályoztatása esetén - egy hónapon túl - helyettesítési jogkörben gyakorolhatja.
/2/ Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket
részére sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat rá.
Körjegyző, körjegyzőség.
37. §. /1/ A körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg.
A Körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez
a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott
egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben
szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.
.
38. §. /1/ A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkor-
mányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív
feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Balatonrendes
község képviselő-testületével közösen egységes hivatalt hoz létre.
A hivatal elnevezése: Ábrahámhegy- Balatonrendes-Salföld Községek Körjegyzősége.
A körjegyzőség székhelye: Ábrahámhegy, Badacsonyi u. 13.
A körjegyzőség rövidített elnevezése: Ábrahámhegyi Körjegyzőség.
A körjegyzőség ügyfélfogadási rendje: hétfő és szerda 8.00-16.00 óra,
péntek 8.00-13.30 óra.
/2/ A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes
szabályait, valamint a részletes feladat- és hatásköreit a körjegyzőséget alapítók együtt-
működési megállapodása rögzíti.
/3/ A körjegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és
ott a szükséges tájékoztatást megadni.
/4/ A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.
39. §. /1/ A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kiké-
résével a körjegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület együttes ülése elé.
/2/ A körjegyzőség köztisztviselőire vonatkozóan a 3.sz. függelékben felsorolt munkakörök
tételes vagyonnyilatkozat adásával láthatók csak el, melynek nem teljesítése vagy meg nem
léte azonnali hatályú munkaviszony megszüntetést eredményez.
40. §. A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
a. a/ a körjegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel
szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről,
b. b/ a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,
c. c/ a körjegyzőség költségvetéséről, zárszámadásáról.
41. §. A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely község polgármestere
gyakorolja.
42. §. A Körjegyzőségnél a körjegyző - a polgármesterek megállapodása alapján - az ábrahámhegyi
polgármester egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és
gyakorolhatja a munkáltatói jogokat.
43. §. A Körjegyzőség működését, a feladatok egyeztetését Ábrahámhegy, Balatonrendes és Salföld
községek polgármesterei a körjegyző részvételével negyedévente tartandó
megbeszélésen értékelik.
44. §. A körjegyző ellátja:
a./ a megállapodás szerint Ábrahámhegy, Balatonrendes és Salföld képviselő-testületek,
bizottságok és a képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,
b./ előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik
azok végrehajtásáról
c./ ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket.
d./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
45. §. Körjegyzőség alakítását és fenntartását külön megállapodás rögzíti.
IX. FEJEZET
A társulások
46. §. /1/ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.
/5.sz.függelék/
/2/ A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.
/3/ A társulásban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
8. X. FEJEZET
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
47. §. /1/ Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni
értékű jogokból áll.
/2/ Az önkormányzat vagyonáról, vagyonával való gazdálkodásról külön önkormányzati
rendelet rendelkezik.
/3/ A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente
a közmeghallgatás során tájékoztatja.
Az önkormányzat költségvetése
48. §. /1/ A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
A költségvetés összeállításának részletes szabályai az államháztartásról szóló törvény
és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás
mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
/2/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a./ az első forduló /koncepció/ főbb elemei: a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési
irányelv, az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként vállalt feladatok körültekintő
és alapos elemzése, helyzet-felmérés,a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,
a kiadási szükségletek, azok gazdaságos /törvényes keretek között mozgó/ célszerű felmérése,
a feladatok rangsorolása, költségvetési hiány esetén, a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
b./ A második forduló főbb elemei:a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét,
a rendelettervezethez rövid indokolást kell készíteni.
/3/ A költségvetési rendelettervezetét a körjegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a
a képviselő-testület elé.
/4/ A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a /3/ bekezdésben foglaltakat
kell alkalmazni.
/5/ A rendelet 6. sz. függeléke tartalmazza a 8008/2008. /HÉ 51./ PM tájékoztató szerinti és az
önkormányzat által használt államháztartási szakfeladatokat.
.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
49. §. /1/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el.
E feladatkörében:
a./ a PM által az előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót,
a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt és mindezeket
a polgármester és a körjegyző aláírásával megküldi a MÁK részére,
b./ beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c./ leigényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat,
a. d/ gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénz.
ellátásáról,
e./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabály-
szerű vezetését és ezen belül:a Pénzügyminiszter által meghatározottak szerint
kialakítja a saját számlarendjét,
f./ biztosítja az önkormányzat éves vagyon leltárát és azt csatolja az év végi költségvetési
beszámolóhoz.
g./ a számlavezetőn - Balaton-felvidéki Takarékszövetkezet Badacsonytomaj - keresztül
gondoskodik
az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működései kiadásainak
a kiegyenlítéséről illetőleg teljesítéséről.
/2/ A Körjegyzőség ellátja a részben önálló önkormányzati intézmények gazdálkodási feladatait.
/3/ Az önkormányzati intézmények vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseket a házi-
pénztárban kezelt ellátmányból teljesíthetik.
.
Ellenőrzés
50 . §. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
51. §. A képviselő-testület látja el a saját intézmények pénzügyi ellenőrzését.
52. §. A képviselő-testület gazdálkodásának főbb ellenőrzéséről a jogszabályban meghatározott
képesítésű ellenőr útján gondoskodik. A belsőellenőr alkalmazására társulás útján,
megállapodással kerül sor.
8. XI. FEJEZET
Felterjesztési jog
53. §. /1/ A képviselő-testület az önkormányzati jogokat illetően a helyi önkormányzat feladat- és
hatásköreit érintő bármely kérdésben - közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezete útján
az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és :
a./ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogi értelmezés kérdésben állásfoglalást
/továbbiakban együtt : tájékoztatás / kérhet,
b./ javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.
/2/ A képviselő-testület az önkormányzati jogokat illetően a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörét érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti
annak megváltoztatását, vagy visszavonását az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami
szerv vezetőjénél.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés.
54. §. /1/ A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati
választáson választójogosult.
/2/ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés indítványozása érdekében minden választópolgár
jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező
munkát végezni.
/3/ Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség
teljesítése közben, illetve orvosi rendelőben.
/4/ A 3. Bekezdésben foglalt tilalom megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek.
Helyi népszavazás.
55. §. /1/ Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a települési önkormányzat
körjegyzője által - az átadást követő 3 napon belül -hitelesített /aláírt és pecséttel ellátott/
ív másolatán lehet.
/2/ Helyi népszavazás kezdeményezése esetén minden aláírást gyűjtő ívnek azonos módon
tartalmaznia kell:
a./ a népszavazásra bocsátandó kérdést /kérdéseket/, továbbá a csatlakozási szándék
kinyílvánítását,
b./ sorszámot, a csatlakozó személy olvasható nevét, pontos lakcímét, születési helyét,
születési évét, hónapját, napját, anyja nevét és a csatlakozó sajátkezű aláírásának
helyét.
/3/ A körjegyző megtagadja az aláírást gyűjtő ív hitelesítését, ha a megfogalmazott kérdésben
az Ötv. 46. §. /4/ bek-e alapján nem rendelhető el helyi népszavazás, továbbá ha az ív
nem felel meg a 2./ bek. a. és b./ pontjában foglaltaknak.
/4/ A Körjegyző az aláírást gyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti az önkormányzati
rendelet alapján szükséges aláírások számát.
/5/ Aláírást gyűjteni az aláíró ívek hitelesítésétől számított legfeljebb 30 napig lehet.
Az aláírt ívek legkésőbb ezt követő 8. napon adhatók át a polgármesternek.
/6/ A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:
a/ községegyesítésnél és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésénél.
a. b/ Közös képviselő-testület alakítása, abból való kizárása, továbbá
b. c/ abban az ügyben, amelyet más önkormányzati rendelet meghatároz.
c. /7/ A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:
a./ hatáskörébe tartozó bármely ügyben,
b./ önkormányzati rendelet megerősítésére.
.
56. §. /1/ A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a. a / a települési képviselők legalább 1/4-e,
b. b / önkormányzati bizottság
c. c / a Veszprém Megyei Bíróságnál nyilvántartásba vett helyi székhelyű társadalmi
szervezetek vezető testülete.
d. / a település választópolgárainak legalább 10 %-a..
/2/ A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az /1/bek. d./pontjában
meghatározott számú választópolgár kezdeményezheti.
/3/ A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésén,
de legkésőbb 1 hónapon belül határoz.
A helyi népszavazást az elrendelésétől számított 2 hónapon belül kell megtartani. A helyi
népszavazás kitűzhető 1 napra, vagy egymást követő napokra is.
57. §. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi szavazás
esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a
kérdésben helyi népszavazást 1 éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi nép-
szavazás eredménytelen volt.
A helyi népszavazás lebonyolításánál a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló törvénynek a választók nyilvántartásáról, a szavazókörről, a választási
szervekről, a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A képviselő-testület a helyi népszavazás kiírásakor az önkormányzati képviselők és polgár-
mesterek választásáról szóló törvényben előírt határidőktől, határnapoktól eltérhet.
A helyi népszavazás eredményéről a választási bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet.
Népi kezdeményezés
58. §. /1/ Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül, vagy másokkal együtt
kezdeményezze valamely - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó - ügy
testületi ülésen történő megtárgyalását.
/2/ A népi kezdeményezés során pontosan és egyértelműen kell meghatározni a döntésre
javasolt ügyet.
/3/ A népi kezdeményezés benyújtásához a választópolgároknak legalább 5 %-ának
indítványa szükséges.
/4/ A népi kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki az előírtnál kevesebb
számú választópolgártól érkező, illetve nem a képviselő-testület hatáskörébe tartozó
ügy megtárgyalását indítványozó kezdeményezést határozattal elutasítja.
/5/ A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról legközelebbi ülésén, de leg-
később 1 hónapon belül határozatban dönt.
/6/ A képviselő-testület köteles napirendre tűzni azt a népi kezdeményezést, amelyet
legalább a /3/ bekezdésben meghatározott választópolgár indítványozott.
8. XII. FEJEZET
59. §. /1/ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ábrahámhegy Önkormányzat
Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2009. /IX. 17./
rendelete.
/3/ Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetése a körjegyző feladata.
/4/ A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Ábrahámhegy, 2011-01-27
Soltész Attila Vella Zsolt
címzetes főjegyző polgármester
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás