Murony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2011.(XII.22.) önkormányzati rendelete

MURONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ -TESTÜLETÉNEK

a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló

^(*1)Murony Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18 § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és a 162.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdésében és a 94. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII. 29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – megállapítja azokat az alapvető szabályokat, amelyekkel az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről.

(2) A helyi önkormányzat e rendelet deregulációja során érvényre juttatja a diszkrimináció tilalmát, a jogbiztonság elvét, illetve az átláthatóság és kiszámíthatóság elvét egyaránt.*

1. A rendelet hatálya kiterjed Murony Község területén tartózkodó

magyar állampolgárú,

- ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,

a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

3. E rendelet szerint kell eljárni az (1) – (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Murony Község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

4. A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés és az iskolai nevelés – oktatás keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az az oktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 114. §.-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §.-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.

1. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység.

2. A Képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

3. A gyermekek védelmét a Képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

a.) pénzbeli és természetbeni ellátások:

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

b.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

- családsegítő és gyermekjóléti szolgálat

- gyermekek napközbeni ellátása

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési – oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

3. E rendeletben szabályozott ellátások megállapítását, felülvizsgálatát, az ellátás összegének és formájának megváltoztatását, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezést, az ellátás megszüntetését – ha az egyes ellátási formáknál a rendelet másként nem rendelkezik – a Képviselő-testület a Kulturális, Sport és Szociális Bizottságra ruházza át.

1. A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997./IX. 10./ Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására a következő igazolásokat becsatolni:

a.)a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot;

b.)a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet;

c.) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást;

d.) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

2. A jövedelemszámításnál a rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónapot, egyéb jövedelemnél pedig az egy évet nem haladhatja meg a figyelembe vehető jövedelem. Az egy főre jutó havi jövedelemszámításnál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és a házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíjjal. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

3. A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

a. a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát

b. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket

c. a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket

d. korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket

e. az előzőekben nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

4. A (3) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi

a.) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket,

b.) nevelt és családba fogadott gyermeket

5. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

6. A Gyvt. 19. §.- ában illetve e rendelet 6. §. (1) bekezdésében szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyekben környezettanulmányt kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások tekintetében.

7. Amennyiben a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozócsalád életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak, úgy a kérelmező vagyonnyilatkozatot köteles benyújtani.

(1) A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a

Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán terjesztheti elő.

(2) A kérelmező köteles a Gyvt-ben, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) számú Kormány rendeletben előírt jövedelmi, vagyoni viszonyairól a nyilatkozatot, igazolást benyújtani.

(3) A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, illetve szabad foglalkozásúak nettó jövedelmüket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással kötelesek igazolni.

(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha a törvény másképp nem rendelkezik – a rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év.

(1)A képviselőtestület rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását átruházta a Kulturális Sport és Szociális bizottságra.

(2)A Kuturális, Sport és Szociális Bizottság a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen akkor, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét..

Létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, halála vagy betegségből eredő munkaképesség csökkenés miatt bekövetkezett legalább 30 %-os mértékű jövedelemcsökkenés, illetve elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás, valamint a Gyvt. 21. §. (2) bekezdésében meghatározottak.

(3) A támogatás mértéke gyermekenként maximum 5000.- Ft. Ennél magasabb összeget csak a képviselőtestület állapíthat meg egyedi döntés alapján. Naptári évenként legfeljebb négy alkalommal állapítható meg rendkívüli támogatás és éves összege nem haladhatja meg gyermekenként a 20.000.- Ft.-ot.

(4)A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajtóvá lehet nyilvánítani.

(5)A megállapított támogatások kifizetése – azonnali végrehajtás esetén- házipénztárból történik, egyéb esetekben banki átutalással.

1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként is állapítható meg.

2. Természetbeni ellátás különösen – a megállapított támogatás összegének erejéig –

a. gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása

b. élelmiszerutalvány biztosítása

c. gyógyszerköltség egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása

d. tandíj, kollégiumi díj átvállalása

e. tankönyv, tanszervásár.

1. A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

2. Az önkormányzat e rendelet hatályba lépésétől kezdődően az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a.) Gyermekjóléti szolgálat

b.) Gyermekek napközbeni ellátása keretében:

- óvoda

- iskolai napközis foglalkozás.

3. Murony Község közigazgatási területén élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat a következő intézményei útján biztosítja:

- gyermekjóléti szolgálat (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat)

- az önkormányzat által - társulásban fenntartott - óvoda, általános iskolai napközi.

1. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:

a.) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, támogatáshoz való hozzájutás érdekében;

b.) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése;

c.) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,

d.) a szabadidős programok szervezése;

e.) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

2. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

a.) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben;

b.) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c.) az a.) pontban, valamint a Gyvt. 17. §. (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

3. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:

a.) családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására;

b.) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében;

c.) az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése;

d.) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

4. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:

a.) A családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához;

b.) az utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

1. A gyermekvédelmi szolgálatszervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve. Kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §.-ban meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő és jelzőrendszerben. Ennek érdekében szükség szerint, de legalább negyedévi rendszerességgel esetmegbeszélést tart.

2. A szolgálat feladatai különösen:

a. a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,

b. a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,

c. a védelembe vett gyermekek gondozási – nevelési tervének elkészítése;

d. a helyettes szülői hálózat szervezése;

e. a nevelési – oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése;

f. az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése;

g. felkérésére környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek vizsgálata.

3. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

1. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségügyi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

2. A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

a. akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége;

b. akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel;

c. akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül;

d. akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

3. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi, étkeztetés.

1. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.

2. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

3. Az intézményi térítési díjat az - intézményvezető javaslata alapján- Képviselő-testület rendeletben állapítja meg. Felülvizsgálatát évente két alkalommal lehet elvégezni. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja. Az intézményi térítési díjat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

4. Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

5. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá a 16. §. szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével.

6. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(1) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig:

a.) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át;

b.) három – vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át;

c.) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani

d.) Az a.) pontban meghatározott óvodás, valamint bölcsődei ellátásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj további 50 %-át kedvezményként kell biztosítani.

(2)A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

1. Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor tájékoztatja a kötelezettet a személyi térítési díjról.

2. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet vagy annak normatív kedvezményeken, illetve egyéb egyéni kedvezményeken túli további csökkentését (elengedését) kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a Képviselő-testület a kérelem tárgyában határozattal dönt.

3. A személyi térítési díjat egyhavi időtartamra előre, a tárgyhónap 15. napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető az ügy összes körülményére tekintettel az ellátást megszüntetheti.

1. E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

2. A rendelet 1. számú mellékletében megállapított térítési díjakat első alkalommal a 2012. év februári térítési díj befizetéseknél kell alkalmazni.

Murony, 2011. december 21.

Fekete Ferenc Zoltán Kosznáné Pule Ilona

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2011. december 22.

Kosznáné Pule Ilona

jegyző

^(*1) Módosította az 1/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. március 1.

^(*2) Módosította az 1/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. március 1.

Az egységes szerkezetbe foglalás időpontja 2014. február 27.

Dr. Baji Mihály

jegyző

Murony Község Önkormányzat Képviselő – testülete a gyermek étkeztetés térítési díját az alábbiak szerint állapítja meg:

Nyersanyagköltség: 27% áfa: Összesen:

I. Óvodai étkeztetés: