Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 24/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1)-(2) bekezdésében 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés b)-c) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában és 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Közgyűlés Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsága, Költségvetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, valamint Jogi, Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

(1) A rendelet hatálya – az ápolási díj kivételével – kiterjed a kecskeméti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében ----------[3], valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya az ápolási díj esetében kiterjed a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

1. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak, -------[4] .

2. Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.

3. Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.

4. Együtt élő személyek: --------[5]; lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, valamint helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek; egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek.

5. Gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak.

6. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.

7. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

8. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) ----------[6]

b) a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás valamint helyi gázár és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,

c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.

(1) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) --------[7]

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,

b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,

h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.

(2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.

Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátásokról,az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról a polgármester dönt.

(1) Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

(2) Az ellátásban részesülő köteles

a) az ellenőrzést tűrni,

b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,

c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,

d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a)[11] munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %-os mértéket,

b)[12] közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

ba) az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os mértékben határozta meg,

c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(1) A 9. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)[13] a 9. § a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 9. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 9. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 9. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2)[14] Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Családtámogató és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Családtámogató és Gyermekjóléti Központ).

(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,

c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,

d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

a) jelentkezési kötelezettségének a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál nem tesz eleget,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál,

c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ öt napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.

(1) Január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőkompenzációra (a továbbiakban együtt: fűtéskompenzáció) jogosult az a személy,

a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,

b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege 2000 Ft/hó.

(1) A kérelem február 1. és november 30. közötti időszakban nyújtható be. A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül január, február, március, valamint október, november, december hónapjaira jár. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.

(2) A támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal átutalja a távhőszolgáltató vagy a gázszolgáltató szervezet részére, amely a jogosult számláján a támogatási összeget jóváírja.

Az Szt. 43/B. §-a alapján ápolási díjat kell megállapítani annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjmunimumot, egyedülálló esetében annak 150 %-át, és vagyonnal sem ő sem családja nem rendelkezik.

(1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Idősgondozó Szolgálata (a továbbiakban: Idősgondozó Szolgálat) a Polgármesteri Hivatal megkeresésére az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az ápolási kötelezettségről az Idősgondozó Szolgálat a megkereséstől számított 15 napon belül – az (1) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével – részletes véleményt küld a Polgármesteri Hivatal részére, amelyben javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(1) Önkormányzati segélyt kell nyújtani különösen

a) a családot ért elemi kár esetén,

b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,

c) ha a kérelmező hajléktalan,

d) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,

e) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

f) a kérelmező gyógyszerköltségeihez,

g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás vagy gyógyászati segédeszköz igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja vagy a gyógyászati segédeszköz ára a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja,

h) fűtési szezonban két alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül,

i) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,

k) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából,

l) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

m) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik,

n) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély,

a) ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy

b) hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat, valamint az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, vagy

c) az (1) bekezdés e), i), m) és n) pontja esetén, ha a kérelmet az annak alapjául szolgáló eseményt követő 90 napon túl nyújtották be.

(1) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdés

a) a) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 150 %-a,

b) b)-e) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 20 %-a,

c) f)-h) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 30 %-a,

d) i)-k) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a,

e) l) pontja esetén gyermekenként legfeljebb a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. § (2) bekezdése szerinti összeg,

f) m) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum tízszerese,

g) n) pontja esetén legalább a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legfeljebb annak teljes összege.

(2) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetekben legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége évente az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.

(4) Az önkormányzati segély kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján, postai vagy banki átutalással történik.

(1) Az önkormányzati segély megállapításához

a. a hajléktalanság tényét hajléktalan személyeket ellátó intézmény eredeti igazolásával,

b. a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását az intézet eredeti igazolásával,

c. a kórházi kezelést a kórházi zárójelentés másolatával,

d. a gyógyszerköltséget a háziorvos vagy a gyógyszertár által kiállított igazolással,

e. az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az érintett egészségügyi szolgáltató igazolásával, a gyógyászati segédeszköz megvásárlását a gyógyászati segédeszközről kiállított számlával,

f. a fűtés költségeit

fa) táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolásával, vagy a közüzemi számla eredeti vagy másolati példányával,

fb) egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló eredeti számlával,

g. a gyermek születését – amennyiben a gyermek nem Kecskeméten született – a születési anyakönyvi kivonat másolatával,

h. a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozat másolatával,

i. a tanulói jogviszonyt eredeti iskolalátogatási igazolással,

j. az óvodai nevelést az óvoda által kiadott eredeti igazolással,

k. a várandósságot eredeti orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyv másolatával

kell a kérelmezőnek igazolnia.

(2) Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Polgármesteri Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.

(3) A 20. § (1) bekezdés n) pontja esetén az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell, ha a haláleset nem Kecskemét közigazgatási területén történt, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát is.

(1) Az önkormányzati[21] segély, valamint a lakhatást szolgáló egyedi kiadás tekintetében a lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható.

(2) A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány és a tüzelőutalvány.

(1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól

a) mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át,

b) 50 %-os mértékben mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) A köztemetés költségeinek legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetése engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát, egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg.

Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a személynek,

a) aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

(1) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá – figyelemmel az Szt. 55. § (9) bekezdésére – megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusokra terjed ki.

(3) A településen elismert lakásminőség tekintetében az adósságkezelési szolgáltatás kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a szerinti lakásokra terjed ki.

(4) A településen elismert lakásnagyságra vonatkozóan az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke adó- és értékbizonyítvánnyal kerül megállapításra.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300.000 Ft, az Szt. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 600.000 Ft.

(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 % -a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-a és 150 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke egyedül élő esetében az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 %-a, ha a jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-a és 200 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.

(1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben nyújtja.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós a vállalt önrészt a kérelem benyújtását követő hónap 20. napjáig egy összegben megfizette.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségnek minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni.

(4) Az önrész megfizetését követően az adós az adósságkövetelés jogosultja által kiállított igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul köteles bemutatni. Az adósságkezelési tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önrész befizetését az önkormányzatnak.

(5) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adósságkezelési tanácsadó jelzése alapján utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás záró időpontja

a) egyösszegű támogatás esetén a támogatás kifizetésének napja, a (2) bekezdés szerinti határidő eltelte esetén az elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap 5. napja,

b) részletekben történő támogatás esetén az utolsó havi részlet kifizetésének napja.

(1) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának a támogatás megállapítása során megállapított önrészét az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben vagy havi részletekben (legfeljebb 18 hónap) megfizetni.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával együttműködni és vele írásbeli megállapodást kötni. Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az adósságkezelés időtartama alatt köteles továbbá együttműködni az önkormányzattal és az adósságkövetelés jogosultjával.

(3) Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül felkeresni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről,

d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával a tartozás megfizetése érdekében kapcsolatot tartani.

(4) Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén is köteles az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt fizetési kötelezettségének eleget tenni.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója a tanácsadás keretében

a) az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

aa) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

ab) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját,

ac) több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát,

b) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

c) jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(2) A tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül javaslatot tesz az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére, ha

a) az adós a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,

b) a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja,

c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

d) vállalt adósságtörlesztési kötelezettségének három alkalommal nem tesz eleget,

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (8) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(1) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) önkormányzati rendelete,

2. az ápolási díjról, az átmeneti és a temetési segélyről, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 11/1994. (IV.15.) KR. sz. rendelete,

3. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 23/1994. (VI.23.) KR. sz. rendelete,

4. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 43/1994. (XI.16.) KR. sz. rendelete,

5. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1995. (X.5.) KR. sz. rendelete,

6. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 30/1995. (XII.7.) KR. sz. rendelete,

7. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1996. (II.26.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1996. (II.26.) KR. sz. rendelete,

8. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1996. (III.24.) KR. számú rendelete,

9. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 25/1996. (VI.17.) KR. számú rendelete,

10. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 49/1996. (XII.12.) KR. számú rendelete,

11. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1997. (IV.21.) KR. számú rendelete,

12. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 48/1997. (XII.22.) KR. számú rendelete,

13. a segélyezés szabályainak kiegészítéséről és megváltoztatásáról szóló egyes helyi rendelet-módosításokról szóló 15/1999. (V.26.) KR. számú rendelete,

14. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 17/2000. (IV.25.) KR. számú rendelete,

15. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelete,

16. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 60/2001. (XII.23.) KR. számú rendelete,

17. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendeletet módosító 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 65/2001. (XII.17.) KR. számú rendelete,

18. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2002. (III.4.) KR. számú rendelete,

19. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 39/2002. (IX.16.) KR. számú rendelete,

20. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 27/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

21. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 8/2004. (II.16.) KR. számú rendelete,

22. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2004. (IV.19.) KR. számú rendelete,

23. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 28/2004. (VI.1.) KR. számú rendelete,

24. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 27/2005. (VII.25.) rendelete,

25. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 39/2006. (IX.16.) számú rendelete,

26. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) számú rendelet módosításáról szóló 14/2007. (II.19.) rendelete,

27. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 22/2008. (V.29.) rendelete,

28. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 12/2009. (II.2.) rendelete.

(2) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelete,

2. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 30/2001. (VI.25.) KR. számú rendelete,

3. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 14/2002. (III.1.) KR. számú rendelete,

4. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 28/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

5. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 33/2004. (VI.28.) KR. számú rendelete,

6. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2006. (II.13.) rendelete,

7. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2009. (II.2.) rendelete.

(3) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a szociálisan rászoruló személyek helyi gázár- és távhőtámogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete,

2. a távfűtött lakásban élők támogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2008. (II.1.) számú rendelete,

(4) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 17/2006. (III.27.) rendelete.

(5) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az ISPA szennyvízcsatorna programmal kapcsolatos lakossági hozzájárulás támogatásáról szóló 41/2005. (X.24.) rendelete.

(6) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az egyes helyi rendeletek módosításáról szóló 46/2005. (X.24.) rendelete 3. §-a.

(7) E rendelet 14. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja 2011. szeptember 1-jén veszti hatályát.

[1] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[2] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[3] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ b) pontja.

[4] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja.

[5] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § d) pontja.

[6] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § e) pontja.

[7] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § f) pontja.

[8] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § g) pontja.

[9] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[10] Kiegészítette: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[11] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[12] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[13] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[14] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[15] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[16] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17]

[18] Módosította: 36/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[19] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[20] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[21] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[22] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[23] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[24] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § i) pontja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

(1) A rendelet hatálya – az ápolási díj kivételével – kiterjed a kecskeméti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében ----------[3], valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya az ápolási díj esetében kiterjed a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

1. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak, -------[4] .

2. Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.

3. Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.

4. Együtt élő személyek: --------[5]; lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, valamint helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek; egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek.

5. Gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak.

6. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.

7. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

8. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) ----------[6]

b) a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás valamint helyi gázár és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,

c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.

(1) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) --------[7]

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,

b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,

h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.

(2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.

Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátásokról,az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról a polgármester dönt.

(1) Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

(2) Az ellátásban részesülő köteles

a) az ellenőrzést tűrni,

b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,

c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,

d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a)[11] munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %-os mértéket,

b)[12] közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

ba) az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os mértékben határozta meg,

c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(1) A 9. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)[13] a 9. § a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 9. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 9. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 9. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2)[14] Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Családtámogató és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Családtámogató és Gyermekjóléti Központ).

(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,

c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,

d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

a) jelentkezési kötelezettségének a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál nem tesz eleget,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál,

c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ öt napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.

(1) Január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőkompenzációra (a továbbiakban együtt: fűtéskompenzáció) jogosult az a személy,

a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,

b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege 2000 Ft/hó.

(1) A kérelem február 1. és november 30. közötti időszakban nyújtható be. A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül január, február, március, valamint október, november, december hónapjaira jár. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.

(2) A támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal átutalja a távhőszolgáltató vagy a gázszolgáltató szervezet részére, amely a jogosult számláján a támogatási összeget jóváírja.

Az Szt. 43/B. §-a alapján ápolási díjat kell megállapítani annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjmunimumot, egyedülálló esetében annak 150 %-át, és vagyonnal sem ő sem családja nem rendelkezik.

(1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Idősgondozó Szolgálata (a továbbiakban: Idősgondozó Szolgálat) a Polgármesteri Hivatal megkeresésére az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az ápolási kötelezettségről az Idősgondozó Szolgálat a megkereséstől számított 15 napon belül – az (1) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével – részletes véleményt küld a Polgármesteri Hivatal részére, amelyben javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(1) Önkormányzati segélyt kell nyújtani különösen

a) a családot ért elemi kár esetén,

b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,

c) ha a kérelmező hajléktalan,

d) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,

e) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

f) a kérelmező gyógyszerköltségeihez,

g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás vagy gyógyászati segédeszköz igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja vagy a gyógyászati segédeszköz ára a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja,

h) fűtési szezonban két alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül,

i) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,

k) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából,

l) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

m) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik,

n) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély,

a) ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy

b) hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat, valamint az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, vagy

c) az (1) bekezdés e), i), m) és n) pontja esetén, ha a kérelmet az annak alapjául szolgáló eseményt követő 90 napon túl nyújtották be.

(1) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdés

a) a) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 150 %-a,

b) b)-e) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 20 %-a,

c) f)-h) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 30 %-a,

d) i)-k) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a,

e) l) pontja esetén gyermekenként legfeljebb a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. § (2) bekezdése szerinti összeg,

f) m) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum tízszerese,

g) n) pontja esetén legalább a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legfeljebb annak teljes összege.

(2) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetekben legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége évente az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.

(4) Az önkormányzati segély kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján, postai vagy banki átutalással történik.

(1) Az önkormányzati segély megállapításához

a. a hajléktalanság tényét hajléktalan személyeket ellátó intézmény eredeti igazolásával,

b. a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását az intézet eredeti igazolásával,

c. a kórházi kezelést a kórházi zárójelentés másolatával,

d. a gyógyszerköltséget a háziorvos vagy a gyógyszertár által kiállított igazolással,

e. az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az érintett egészségügyi szolgáltató igazolásával, a gyógyászati segédeszköz megvásárlását a gyógyászati segédeszközről kiállított számlával,

f. a fűtés költségeit

fa) táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolásával, vagy a közüzemi számla eredeti vagy másolati példányával,

fb) egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló eredeti számlával,

g. a gyermek születését – amennyiben a gyermek nem Kecskeméten született – a születési anyakönyvi kivonat másolatával,

h. a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozat másolatával,

i. a tanulói jogviszonyt eredeti iskolalátogatási igazolással,

j. az óvodai nevelést az óvoda által kiadott eredeti igazolással,

k. a várandósságot eredeti orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyv másolatával

kell a kérelmezőnek igazolnia.

(2) Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Polgármesteri Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.

(3) A 20. § (1) bekezdés n) pontja esetén az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell, ha a haláleset nem Kecskemét közigazgatási területén történt, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát is.

(1) Az önkormányzati[21] segély, valamint a lakhatást szolgáló egyedi kiadás tekintetében a lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható.

(2) A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány és a tüzelőutalvány.

(1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól

a) mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át,

b) 50 %-os mértékben mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) A köztemetés költségeinek legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetése engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát, egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg.

Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a személynek,

a) aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

(1) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá – figyelemmel az Szt. 55. § (9) bekezdésére – megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusokra terjed ki.

(3) A településen elismert lakásminőség tekintetében az adósságkezelési szolgáltatás kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a szerinti lakásokra terjed ki.

(4) A településen elismert lakásnagyságra vonatkozóan az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke adó- és értékbizonyítvánnyal kerül megállapításra.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300.000 Ft, az Szt. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 600.000 Ft.

(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 % -a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-a és 150 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke egyedül élő esetében az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 %-a, ha a jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-a és 200 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.

(1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben nyújtja.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós a vállalt önrészt a kérelem benyújtását követő hónap 20. napjáig egy összegben megfizette.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségnek minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni.

(4) Az önrész megfizetését követően az adós az adósságkövetelés jogosultja által kiállított igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul köteles bemutatni. Az adósságkezelési tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önrész befizetését az önkormányzatnak.

(5) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adósságkezelési tanácsadó jelzése alapján utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás záró időpontja

a) egyösszegű támogatás esetén a támogatás kifizetésének napja, a (2) bekezdés szerinti határidő eltelte esetén az elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap 5. napja,

b) részletekben történő támogatás esetén az utolsó havi részlet kifizetésének napja.

(1) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának a támogatás megállapítása során megállapított önrészét az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben vagy havi részletekben (legfeljebb 18 hónap) megfizetni.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával együttműködni és vele írásbeli megállapodást kötni. Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az adósságkezelés időtartama alatt köteles továbbá együttműködni az önkormányzattal és az adósságkövetelés jogosultjával.

(3) Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül felkeresni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről,

d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával a tartozás megfizetése érdekében kapcsolatot tartani.

(4) Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén is köteles az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt fizetési kötelezettségének eleget tenni.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója a tanácsadás keretében

a) az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

aa) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

ab) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját,

ac) több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát,

b) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

c) jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(2) A tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül javaslatot tesz az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére, ha

a) az adós a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,

b) a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja,

c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

d) vállalt adósságtörlesztési kötelezettségének három alkalommal nem tesz eleget,

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (8) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(1) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) önkormányzati rendelete,

2. az ápolási díjról, az átmeneti és a temetési segélyről, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 11/1994. (IV.15.) KR. sz. rendelete,

3. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 23/1994. (VI.23.) KR. sz. rendelete,

4. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 43/1994. (XI.16.) KR. sz. rendelete,

5. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1995. (X.5.) KR. sz. rendelete,

6. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 30/1995. (XII.7.) KR. sz. rendelete,

7. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1996. (II.26.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1996. (II.26.) KR. sz. rendelete,

8. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1996. (III.24.) KR. számú rendelete,

9. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 25/1996. (VI.17.) KR. számú rendelete,

10. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 49/1996. (XII.12.) KR. számú rendelete,

11. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1997. (IV.21.) KR. számú rendelete,

12. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 48/1997. (XII.22.) KR. számú rendelete,

13. a segélyezés szabályainak kiegészítéséről és megváltoztatásáról szóló egyes helyi rendelet-módosításokról szóló 15/1999. (V.26.) KR. számú rendelete,

14. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 17/2000. (IV.25.) KR. számú rendelete,

15. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelete,

16. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 60/2001. (XII.23.) KR. számú rendelete,

17. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendeletet módosító 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 65/2001. (XII.17.) KR. számú rendelete,

18. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2002. (III.4.) KR. számú rendelete,

19. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 39/2002. (IX.16.) KR. számú rendelete,

20. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 27/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

21. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 8/2004. (II.16.) KR. számú rendelete,

22. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2004. (IV.19.) KR. számú rendelete,

23. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 28/2004. (VI.1.) KR. számú rendelete,

24. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 27/2005. (VII.25.) rendelete,

25. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 39/2006. (IX.16.) számú rendelete,

26. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) számú rendelet módosításáról szóló 14/2007. (II.19.) rendelete,

27. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 22/2008. (V.29.) rendelete,

28. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 12/2009. (II.2.) rendelete.

(2) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelete,

2. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 30/2001. (VI.25.) KR. számú rendelete,

3. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 14/2002. (III.1.) KR. számú rendelete,

4. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 28/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

5. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 33/2004. (VI.28.) KR. számú rendelete,

6. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2006. (II.13.) rendelete,

7. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2009. (II.2.) rendelete.

(3) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a szociálisan rászoruló személyek helyi gázár- és távhőtámogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete,

2. a távfűtött lakásban élők támogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2008. (II.1.) számú rendelete,

(4) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 17/2006. (III.27.) rendelete.

(5) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az ISPA szennyvízcsatorna programmal kapcsolatos lakossági hozzájárulás támogatásáról szóló 41/2005. (X.24.) rendelete.

(6) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az egyes helyi rendeletek módosításáról szóló 46/2005. (X.24.) rendelete 3. §-a.

(7) E rendelet 14. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja 2011. szeptember 1-jén veszti hatályát.

[1] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[2] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[3] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ b) pontja.

[4] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja.

[5] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § d) pontja.

[6] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § e) pontja.

[7] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § f) pontja.

[8] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § g) pontja.

[9] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[10] Kiegészítette: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[11] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[12] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[13] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[14] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[15] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[16] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17]

[18] Módosította: 36/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[19] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[20] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[21] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[22] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[23] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[24] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § i) pontja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

(1) A rendelet hatálya – az ápolási díj kivételével – kiterjed a kecskeméti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében ----------[3], valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya az ápolási díj esetében kiterjed a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

1. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak, -------[4] .

2. Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.

3. Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.

4. Együtt élő személyek: --------[5]; lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, valamint helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek; egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek.

5. Gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak.

6. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.

7. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

8. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) ----------[6]

b) a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás valamint helyi gázár és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,

c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.

(1) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) --------[7]

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,

b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,

h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.

(2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.

Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátásokról,az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról a polgármester dönt.

(1) Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

(2) Az ellátásban részesülő köteles

a) az ellenőrzést tűrni,

b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,

c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,

d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a)[11] munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %-os mértéket,

b)[12] közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

ba) az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os mértékben határozta meg,

c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(1) A 9. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)[13] a 9. § a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 9. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 9. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 9. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2)[14] Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Családtámogató és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Családtámogató és Gyermekjóléti Központ).

(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,

c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,

d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

a) jelentkezési kötelezettségének a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál nem tesz eleget,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál,

c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ öt napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.

(1) Január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőkompenzációra (a továbbiakban együtt: fűtéskompenzáció) jogosult az a személy,

a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,

b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege 2000 Ft/hó.

(1) A kérelem február 1. és november 30. közötti időszakban nyújtható be. A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül január, február, március, valamint október, november, december hónapjaira jár. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.

(2) A támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal átutalja a távhőszolgáltató vagy a gázszolgáltató szervezet részére, amely a jogosult számláján a támogatási összeget jóváírja.

Az Szt. 43/B. §-a alapján ápolási díjat kell megállapítani annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjmunimumot, egyedülálló esetében annak 150 %-át, és vagyonnal sem ő sem családja nem rendelkezik.

(1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Idősgondozó Szolgálata (a továbbiakban: Idősgondozó Szolgálat) a Polgármesteri Hivatal megkeresésére az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az ápolási kötelezettségről az Idősgondozó Szolgálat a megkereséstől számított 15 napon belül – az (1) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével – részletes véleményt küld a Polgármesteri Hivatal részére, amelyben javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(1) Önkormányzati segélyt kell nyújtani különösen

a) a családot ért elemi kár esetén,

b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,

c) ha a kérelmező hajléktalan,

d) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,

e) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

f) a kérelmező gyógyszerköltségeihez,

g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás vagy gyógyászati segédeszköz igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja vagy a gyógyászati segédeszköz ára a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja,

h) fűtési szezonban két alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül,

i) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,

k) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából,

l) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

m) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik,

n) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély,

a) ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy

b) hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat, valamint az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, vagy

c) az (1) bekezdés e), i), m) és n) pontja esetén, ha a kérelmet az annak alapjául szolgáló eseményt követő 90 napon túl nyújtották be.

(1) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdés

a) a) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 150 %-a,

b) b)-e) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 20 %-a,

c) f)-h) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 30 %-a,

d) i)-k) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a,

e) l) pontja esetén gyermekenként legfeljebb a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. § (2) bekezdése szerinti összeg,

f) m) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum tízszerese,

g) n) pontja esetén legalább a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legfeljebb annak teljes összege.

(2) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetekben legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége évente az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.

(4) Az önkormányzati segély kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján, postai vagy banki átutalással történik.

(1) Az önkormányzati segély megállapításához

a. a hajléktalanság tényét hajléktalan személyeket ellátó intézmény eredeti igazolásával,

b. a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását az intézet eredeti igazolásával,

c. a kórházi kezelést a kórházi zárójelentés másolatával,

d. a gyógyszerköltséget a háziorvos vagy a gyógyszertár által kiállított igazolással,

e. az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az érintett egészségügyi szolgáltató igazolásával, a gyógyászati segédeszköz megvásárlását a gyógyászati segédeszközről kiállított számlával,

f. a fűtés költségeit

fa) táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolásával, vagy a közüzemi számla eredeti vagy másolati példányával,

fb) egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló eredeti számlával,

g. a gyermek születését – amennyiben a gyermek nem Kecskeméten született – a születési anyakönyvi kivonat másolatával,

h. a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozat másolatával,

i. a tanulói jogviszonyt eredeti iskolalátogatási igazolással,

j. az óvodai nevelést az óvoda által kiadott eredeti igazolással,

k. a várandósságot eredeti orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyv másolatával

kell a kérelmezőnek igazolnia.

(2) Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Polgármesteri Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.

(3) A 20. § (1) bekezdés n) pontja esetén az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell, ha a haláleset nem Kecskemét közigazgatási területén történt, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát is.

(1) Az önkormányzati[21] segély, valamint a lakhatást szolgáló egyedi kiadás tekintetében a lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható.

(2) A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány és a tüzelőutalvány.

(1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól

a) mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át,

b) 50 %-os mértékben mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) A köztemetés költségeinek legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetése engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát, egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg.

Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a személynek,

a) aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

(1) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá – figyelemmel az Szt. 55. § (9) bekezdésére – megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusokra terjed ki.

(3) A településen elismert lakásminőség tekintetében az adósságkezelési szolgáltatás kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a szerinti lakásokra terjed ki.

(4) A településen elismert lakásnagyságra vonatkozóan az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke adó- és értékbizonyítvánnyal kerül megállapításra.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300.000 Ft, az Szt. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 600.000 Ft.

(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 % -a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-a és 150 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke egyedül élő esetében az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 %-a, ha a jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-a és 200 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.

(1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben nyújtja.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós a vállalt önrészt a kérelem benyújtását követő hónap 20. napjáig egy összegben megfizette.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségnek minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni.

(4) Az önrész megfizetését követően az adós az adósságkövetelés jogosultja által kiállított igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul köteles bemutatni. Az adósságkezelési tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önrész befizetését az önkormányzatnak.

(5) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adósságkezelési tanácsadó jelzése alapján utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás záró időpontja

a) egyösszegű támogatás esetén a támogatás kifizetésének napja, a (2) bekezdés szerinti határidő eltelte esetén az elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap 5. napja,

b) részletekben történő támogatás esetén az utolsó havi részlet kifizetésének napja.

(1) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának a támogatás megállapítása során megállapított önrészét az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben vagy havi részletekben (legfeljebb 18 hónap) megfizetni.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával együttműködni és vele írásbeli megállapodást kötni. Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az adósságkezelés időtartama alatt köteles továbbá együttműködni az önkormányzattal és az adósságkövetelés jogosultjával.

(3) Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül felkeresni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről,

d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával a tartozás megfizetése érdekében kapcsolatot tartani.

(4) Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén is köteles az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt fizetési kötelezettségének eleget tenni.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója a tanácsadás keretében

a) az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

aa) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

ab) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját,

ac) több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát,

b) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

c) jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(2) A tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül javaslatot tesz az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére, ha

a) az adós a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,

b) a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja,

c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

d) vállalt adósságtörlesztési kötelezettségének három alkalommal nem tesz eleget,

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (8) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(1) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) önkormányzati rendelete,

2. az ápolási díjról, az átmeneti és a temetési segélyről, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 11/1994. (IV.15.) KR. sz. rendelete,

3. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 23/1994. (VI.23.) KR. sz. rendelete,

4. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 43/1994. (XI.16.) KR. sz. rendelete,

5. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1995. (X.5.) KR. sz. rendelete,

6. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 30/1995. (XII.7.) KR. sz. rendelete,

7. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1996. (II.26.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1996. (II.26.) KR. sz. rendelete,

8. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1996. (III.24.) KR. számú rendelete,

9. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 25/1996. (VI.17.) KR. számú rendelete,

10. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 49/1996. (XII.12.) KR. számú rendelete,

11. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1997. (IV.21.) KR. számú rendelete,

12. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 48/1997. (XII.22.) KR. számú rendelete,

13. a segélyezés szabályainak kiegészítéséről és megváltoztatásáról szóló egyes helyi rendelet-módosításokról szóló 15/1999. (V.26.) KR. számú rendelete,

14. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 17/2000. (IV.25.) KR. számú rendelete,

15. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelete,

16. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 60/2001. (XII.23.) KR. számú rendelete,

17. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendeletet módosító 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 65/2001. (XII.17.) KR. számú rendelete,

18. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2002. (III.4.) KR. számú rendelete,

19. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 39/2002. (IX.16.) KR. számú rendelete,

20. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 27/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

21. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 8/2004. (II.16.) KR. számú rendelete,

22. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2004. (IV.19.) KR. számú rendelete,

23. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 28/2004. (VI.1.) KR. számú rendelete,

24. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 27/2005. (VII.25.) rendelete,

25. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 39/2006. (IX.16.) számú rendelete,

26. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) számú rendelet módosításáról szóló 14/2007. (II.19.) rendelete,

27. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 22/2008. (V.29.) rendelete,

28. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 12/2009. (II.2.) rendelete.

(2) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelete,

2. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 30/2001. (VI.25.) KR. számú rendelete,

3. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 14/2002. (III.1.) KR. számú rendelete,

4. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 28/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

5. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 33/2004. (VI.28.) KR. számú rendelete,

6. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2006. (II.13.) rendelete,

7. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2009. (II.2.) rendelete.

(3) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a szociálisan rászoruló személyek helyi gázár- és távhőtámogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete,

2. a távfűtött lakásban élők támogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2008. (II.1.) számú rendelete,

(4) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 17/2006. (III.27.) rendelete.

(5) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az ISPA szennyvízcsatorna programmal kapcsolatos lakossági hozzájárulás támogatásáról szóló 41/2005. (X.24.) rendelete.

(6) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az egyes helyi rendeletek módosításáról szóló 46/2005. (X.24.) rendelete 3. §-a.

(7) E rendelet 14. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja 2011. szeptember 1-jén veszti hatályát.

[1] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[2] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[3] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ b) pontja.

[4] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja.

[5] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § d) pontja.

[6] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § e) pontja.

[7] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § f) pontja.

[8] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § g) pontja.

[9] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[10] Kiegészítette: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[11] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[12] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[13] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[14] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[15] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[16] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17]

[18] Módosította: 36/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[19] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[20] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[21] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[22] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[23] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[24] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § i) pontja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

(1) A rendelet hatálya – az ápolási díj kivételével – kiterjed a kecskeméti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében ----------[3], valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya az ápolási díj esetében kiterjed a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

1. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak, -------[4] .

2. Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.

3. Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.

4. Együtt élő személyek: --------[5]; lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, valamint helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek; egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek.

5. Gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak.

6. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.

7. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

8. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) ----------[6]

b) a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás valamint helyi gázár és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,

c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.

(1) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) --------[7]

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,

b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,

h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.

(2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.

Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátásokról,az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról a polgármester dönt.

(1) Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

(2) Az ellátásban részesülő köteles

a) az ellenőrzést tűrni,

b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,

c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,

d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a)[11] munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %-os mértéket,

b)[12] közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

ba) az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os mértékben határozta meg,

c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(1) A 9. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)[13] a 9. § a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 9. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 9. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 9. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2)[14] Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Családtámogató és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Családtámogató és Gyermekjóléti Központ).

(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,

c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,

d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

a) jelentkezési kötelezettségének a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál nem tesz eleget,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál,

c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ öt napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.

(1) Január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőkompenzációra (a továbbiakban együtt: fűtéskompenzáció) jogosult az a személy,

a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,

b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege 2000 Ft/hó.

(1) A kérelem február 1. és november 30. közötti időszakban nyújtható be. A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül január, február, március, valamint október, november, december hónapjaira jár. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.

(2) A támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal átutalja a távhőszolgáltató vagy a gázszolgáltató szervezet részére, amely a jogosult számláján a támogatási összeget jóváírja.

Az Szt. 43/B. §-a alapján ápolási díjat kell megállapítani annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjmunimumot, egyedülálló esetében annak 150 %-át, és vagyonnal sem ő sem családja nem rendelkezik.

(1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Idősgondozó Szolgálata (a továbbiakban: Idősgondozó Szolgálat) a Polgármesteri Hivatal megkeresésére az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az ápolási kötelezettségről az Idősgondozó Szolgálat a megkereséstől számított 15 napon belül – az (1) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével – részletes véleményt küld a Polgármesteri Hivatal részére, amelyben javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(1) Önkormányzati segélyt kell nyújtani különösen

a) a családot ért elemi kár esetén,

b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,

c) ha a kérelmező hajléktalan,

d) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,

e) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

f) a kérelmező gyógyszerköltségeihez,

g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás vagy gyógyászati segédeszköz igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja vagy a gyógyászati segédeszköz ára a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja,

h) fűtési szezonban két alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül,

i) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,

k) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából,

l) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

m) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik,

n) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély,

a) ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy

b) hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat, valamint az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, vagy

c) az (1) bekezdés e), i), m) és n) pontja esetén, ha a kérelmet az annak alapjául szolgáló eseményt követő 90 napon túl nyújtották be.

(1) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdés

a) a) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 150 %-a,

b) b)-e) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 20 %-a,

c) f)-h) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 30 %-a,

d) i)-k) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a,

e) l) pontja esetén gyermekenként legfeljebb a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. § (2) bekezdése szerinti összeg,

f) m) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum tízszerese,

g) n) pontja esetén legalább a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legfeljebb annak teljes összege.

(2) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetekben legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége évente az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.

(4) Az önkormányzati segély kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján, postai vagy banki átutalással történik.

(1) Az önkormányzati segély megállapításához

a. a hajléktalanság tényét hajléktalan személyeket ellátó intézmény eredeti igazolásával,

b. a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását az intézet eredeti igazolásával,

c. a kórházi kezelést a kórházi zárójelentés másolatával,

d. a gyógyszerköltséget a háziorvos vagy a gyógyszertár által kiállított igazolással,

e. az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az érintett egészségügyi szolgáltató igazolásával, a gyógyászati segédeszköz megvásárlását a gyógyászati segédeszközről kiállított számlával,

f. a fűtés költségeit

fa) táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolásával, vagy a közüzemi számla eredeti vagy másolati példányával,

fb) egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló eredeti számlával,

g. a gyermek születését – amennyiben a gyermek nem Kecskeméten született – a születési anyakönyvi kivonat másolatával,

h. a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozat másolatával,

i. a tanulói jogviszonyt eredeti iskolalátogatási igazolással,

j. az óvodai nevelést az óvoda által kiadott eredeti igazolással,

k. a várandósságot eredeti orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyv másolatával

kell a kérelmezőnek igazolnia.

(2) Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Polgármesteri Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.

(3) A 20. § (1) bekezdés n) pontja esetén az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell, ha a haláleset nem Kecskemét közigazgatási területén történt, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát is.

(1) Az önkormányzati[21] segély, valamint a lakhatást szolgáló egyedi kiadás tekintetében a lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható.

(2) A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány és a tüzelőutalvány.

(1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól

a) mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át,

b) 50 %-os mértékben mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) A köztemetés költségeinek legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetése engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát, egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg.

Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a személynek,

a) aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

(1) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá – figyelemmel az Szt. 55. § (9) bekezdésére – megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusokra terjed ki.

(3) A településen elismert lakásminőség tekintetében az adósságkezelési szolgáltatás kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a szerinti lakásokra terjed ki.

(4) A településen elismert lakásnagyságra vonatkozóan az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke adó- és értékbizonyítvánnyal kerül megállapításra.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300.000 Ft, az Szt. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 600.000 Ft.

(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 % -a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-a és 150 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke egyedül élő esetében az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 %-a, ha a jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-a és 200 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.

(1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben nyújtja.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós a vállalt önrészt a kérelem benyújtását követő hónap 20. napjáig egy összegben megfizette.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségnek minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni.

(4) Az önrész megfizetését követően az adós az adósságkövetelés jogosultja által kiállított igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul köteles bemutatni. Az adósságkezelési tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önrész befizetését az önkormányzatnak.

(5) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adósságkezelési tanácsadó jelzése alapján utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás záró időpontja

a) egyösszegű támogatás esetén a támogatás kifizetésének napja, a (2) bekezdés szerinti határidő eltelte esetén az elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap 5. napja,

b) részletekben történő támogatás esetén az utolsó havi részlet kifizetésének napja.

(1) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának a támogatás megállapítása során megállapított önrészét az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben vagy havi részletekben (legfeljebb 18 hónap) megfizetni.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával együttműködni és vele írásbeli megállapodást kötni. Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az adósságkezelés időtartama alatt köteles továbbá együttműködni az önkormányzattal és az adósságkövetelés jogosultjával.

(3) Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül felkeresni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről,

d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával a tartozás megfizetése érdekében kapcsolatot tartani.

(4) Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén is köteles az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt fizetési kötelezettségének eleget tenni.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója a tanácsadás keretében

a) az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

aa) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

ab) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját,

ac) több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát,

b) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

c) jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(2) A tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül javaslatot tesz az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére, ha

a) az adós a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,

b) a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja,

c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

d) vállalt adósságtörlesztési kötelezettségének három alkalommal nem tesz eleget,

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (8) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(1) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) önkormányzati rendelete,

2. az ápolási díjról, az átmeneti és a temetési segélyről, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 11/1994. (IV.15.) KR. sz. rendelete,

3. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 23/1994. (VI.23.) KR. sz. rendelete,

4. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 43/1994. (XI.16.) KR. sz. rendelete,

5. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1995. (X.5.) KR. sz. rendelete,

6. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 30/1995. (XII.7.) KR. sz. rendelete,

7. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1996. (II.26.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1996. (II.26.) KR. sz. rendelete,

8. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1996. (III.24.) KR. számú rendelete,

9. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 25/1996. (VI.17.) KR. számú rendelete,

10. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 49/1996. (XII.12.) KR. számú rendelete,

11. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1997. (IV.21.) KR. számú rendelete,

12. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 48/1997. (XII.22.) KR. számú rendelete,

13. a segélyezés szabályainak kiegészítéséről és megváltoztatásáról szóló egyes helyi rendelet-módosításokról szóló 15/1999. (V.26.) KR. számú rendelete,

14. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 17/2000. (IV.25.) KR. számú rendelete,

15. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelete,

16. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 60/2001. (XII.23.) KR. számú rendelete,

17. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendeletet módosító 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 65/2001. (XII.17.) KR. számú rendelete,

18. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2002. (III.4.) KR. számú rendelete,

19. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 39/2002. (IX.16.) KR. számú rendelete,

20. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 27/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

21. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 8/2004. (II.16.) KR. számú rendelete,

22. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2004. (IV.19.) KR. számú rendelete,

23. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 28/2004. (VI.1.) KR. számú rendelete,

24. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 27/2005. (VII.25.) rendelete,

25. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 39/2006. (IX.16.) számú rendelete,

26. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) számú rendelet módosításáról szóló 14/2007. (II.19.) rendelete,

27. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 22/2008. (V.29.) rendelete,

28. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 12/2009. (II.2.) rendelete.

(2) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelete,

2. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 30/2001. (VI.25.) KR. számú rendelete,

3. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 14/2002. (III.1.) KR. számú rendelete,

4. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 28/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

5. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 33/2004. (VI.28.) KR. számú rendelete,

6. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2006. (II.13.) rendelete,

7. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2009. (II.2.) rendelete.

(3) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a szociálisan rászoruló személyek helyi gázár- és távhőtámogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete,

2. a távfűtött lakásban élők támogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2008. (II.1.) számú rendelete,

(4) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 17/2006. (III.27.) rendelete.

(5) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az ISPA szennyvízcsatorna programmal kapcsolatos lakossági hozzájárulás támogatásáról szóló 41/2005. (X.24.) rendelete.

(6) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az egyes helyi rendeletek módosításáról szóló 46/2005. (X.24.) rendelete 3. §-a.

(7) E rendelet 14. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja 2011. szeptember 1-jén veszti hatályát.

[1] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[2] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[3] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ b) pontja.

[4] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja.

[5] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § d) pontja.

[6] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § e) pontja.

[7] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § f) pontja.

[8] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § g) pontja.

[9] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[10] Kiegészítette: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[11] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[12] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[13] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[14] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[15] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[16] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17]

[18] Módosította: 36/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[19] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[20] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[21] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[22] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[23] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[24] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § i) pontja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

(1) A rendelet hatálya – az ápolási díj kivételével – kiterjed a kecskeméti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében ----------[3], valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya az ápolási díj esetében kiterjed a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

1. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak, -------[4] .

2. Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.

3. Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.

4. Együtt élő személyek: --------[5]; lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, valamint helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek; egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek.

5. Gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak.

6. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.

7. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

8. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) ----------[6]

b) a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás valamint helyi gázár és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,

c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.

(1) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) --------[7]

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,

b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,

h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.

(2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.

Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátásokról,az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról a polgármester dönt.

(1) Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

(2) Az ellátásban részesülő köteles

a) az ellenőrzést tűrni,

b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,

c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,

d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a)[11] munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %-os mértéket,

b)[12] közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

ba) az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os mértékben határozta meg,

c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(1) A 9. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)[13] a 9. § a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 9. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 9. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 9. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2)[14] Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Családtámogató és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Családtámogató és Gyermekjóléti Központ).

(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,

c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,

d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

a) jelentkezési kötelezettségének a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál nem tesz eleget,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál,

c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ öt napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.

(1) Január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőkompenzációra (a továbbiakban együtt: fűtéskompenzáció) jogosult az a személy,

a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,

b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege 2000 Ft/hó.

(1) A kérelem február 1. és november 30. közötti időszakban nyújtható be. A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül január, február, március, valamint október, november, december hónapjaira jár. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.

(2) A támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal átutalja a távhőszolgáltató vagy a gázszolgáltató szervezet részére, amely a jogosult számláján a támogatási összeget jóváírja.

Az Szt. 43/B. §-a alapján ápolási díjat kell megállapítani annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjmunimumot, egyedülálló esetében annak 150 %-át, és vagyonnal sem ő sem családja nem rendelkezik.

(1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Idősgondozó Szolgálata (a továbbiakban: Idősgondozó Szolgálat) a Polgármesteri Hivatal megkeresésére az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az ápolási kötelezettségről az Idősgondozó Szolgálat a megkereséstől számított 15 napon belül – az (1) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével – részletes véleményt küld a Polgármesteri Hivatal részére, amelyben javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(1) Önkormányzati segélyt kell nyújtani különösen

a) a családot ért elemi kár esetén,

b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,

c) ha a kérelmező hajléktalan,

d) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,

e) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

f) a kérelmező gyógyszerköltségeihez,

g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás vagy gyógyászati segédeszköz igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja vagy a gyógyászati segédeszköz ára a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja,

h) fűtési szezonban két alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül,

i) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,

k) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából,

l) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

m) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik,

n) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély,

a) ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy

b) hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat, valamint az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, vagy

c) az (1) bekezdés e), i), m) és n) pontja esetén, ha a kérelmet az annak alapjául szolgáló eseményt követő 90 napon túl nyújtották be.

(1) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdés

a) a) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 150 %-a,

b) b)-e) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 20 %-a,

c) f)-h) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 30 %-a,

d) i)-k) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a,

e) l) pontja esetén gyermekenként legfeljebb a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. § (2) bekezdése szerinti összeg,

f) m) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum tízszerese,

g) n) pontja esetén legalább a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legfeljebb annak teljes összege.

(2) Az önkormányzati segély összege a 20. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetekben legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége évente az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.

(4) Az önkormányzati segély kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján, postai vagy banki átutalással történik.

(1) Az önkormányzati segély megállapításához

a. a hajléktalanság tényét hajléktalan személyeket ellátó intézmény eredeti igazolásával,

b. a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását az intézet eredeti igazolásával,

c. a kórházi kezelést a kórházi zárójelentés másolatával,

d. a gyógyszerköltséget a háziorvos vagy a gyógyszertár által kiállított igazolással,

e. az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az érintett egészségügyi szolgáltató igazolásával, a gyógyászati segédeszköz megvásárlását a gyógyászati segédeszközről kiállított számlával,

f. a fűtés költségeit

fa) táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolásával, vagy a közüzemi számla eredeti vagy másolati példányával,

fb) egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló eredeti számlával,

g. a gyermek születését – amennyiben a gyermek nem Kecskeméten született – a születési anyakönyvi kivonat másolatával,

h. a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozat másolatával,

i. a tanulói jogviszonyt eredeti iskolalátogatási igazolással,

j. az óvodai nevelést az óvoda által kiadott eredeti igazolással,

k. a várandósságot eredeti orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyv másolatával

kell a kérelmezőnek igazolnia.

(2) Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Polgármesteri Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.

(3) A 20. § (1) bekezdés n) pontja esetén az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell, ha a haláleset nem Kecskemét közigazgatási területén történt, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát is.

(1) Az önkormányzati[21] segély, valamint a lakhatást szolgáló egyedi kiadás tekintetében a lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható.

(2) A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány és a tüzelőutalvány.

(1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól

a) mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át,

b) 50 %-os mértékben mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) A köztemetés költségeinek legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetése engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát, egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg.

Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a személynek,

a) aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

(1) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá – figyelemmel az Szt. 55. § (9) bekezdésére – megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusokra terjed ki.

(3) A településen elismert lakásminőség tekintetében az adósságkezelési szolgáltatás kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a szerinti lakásokra terjed ki.

(4) A településen elismert lakásnagyságra vonatkozóan az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke adó- és értékbizonyítvánnyal kerül megállapításra.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300.000 Ft, az Szt. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 600.000 Ft.

(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 % -a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-a és 150 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke egyedül élő esetében az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 %-a, ha a jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-a és 200 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.

(1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben nyújtja.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós a vállalt önrészt a kérelem benyújtását követő hónap 20. napjáig egy összegben megfizette.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségnek minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni.

(4) Az önrész megfizetését követően az adós az adósságkövetelés jogosultja által kiállított igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul köteles bemutatni. Az adósságkezelési tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önrész befizetését az önkormányzatnak.

(5) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adósságkezelési tanácsadó jelzése alapján utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás záró időpontja

a) egyösszegű támogatás esetén a támogatás kifizetésének napja, a (2) bekezdés szerinti határidő eltelte esetén az elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap 5. napja,

b) részletekben történő támogatás esetén az utolsó havi részlet kifizetésének napja.

(1) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának a támogatás megállapítása során megállapított önrészét az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben vagy havi részletekben (legfeljebb 18 hónap) megfizetni.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával együttműködni és vele írásbeli megállapodást kötni. Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az adósságkezelés időtartama alatt köteles továbbá együttműködni az önkormányzattal és az adósságkövetelés jogosultjával.

(3) Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül felkeresni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről,

d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával a tartozás megfizetése érdekében kapcsolatot tartani.

(4) Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén is köteles az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt fizetési kötelezettségének eleget tenni.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója a tanácsadás keretében

a) az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

aa) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

ab) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját,

ac) több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát,

b) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

c) jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(2) A tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül javaslatot tesz az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére, ha

a) az adós a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,

b) a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja,

c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

d) vállalt adósságtörlesztési kötelezettségének három alkalommal nem tesz eleget,

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (8) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(1) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) önkormányzati rendelete,

2. az ápolási díjról, az átmeneti és a temetési segélyről, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 11/1994. (IV.15.) KR. sz. rendelete,

3. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 23/1994. (VI.23.) KR. sz. rendelete,

4. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 43/1994. (XI.16.) KR. sz. rendelete,

5. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1995. (X.5.) KR. sz. rendelete,

6. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 30/1995. (XII.7.) KR. sz. rendelete,

7. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1996. (II.26.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1996. (II.26.) KR. sz. rendelete,

8. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1996. (III.24.) KR. számú rendelete,

9. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 25/1996. (VI.17.) KR. számú rendelete,

10. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 49/1996. (XII.12.) KR. számú rendelete,

11. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1997. (IV.21.) KR. számú rendelete,

12. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 48/1997. (XII.22.) KR. számú rendelete,

13. a segélyezés szabályainak kiegészítéséről és megváltoztatásáról szóló egyes helyi rendelet-módosításokról szóló 15/1999. (V.26.) KR. számú rendelete,

14. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 17/2000. (IV.25.) KR. számú rendelete,

15. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelete,

16. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 60/2001. (XII.23.) KR. számú rendelete,

17. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendeletet módosító 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 65/2001. (XII.17.) KR. számú rendelete,

18. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2002. (III.4.) KR. számú rendelete,

19. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 39/2002. (IX.16.) KR. számú rendelete,

20. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 27/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

21. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 8/2004. (II.16.) KR. számú rendelete,

22. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2004. (IV.19.) KR. számú rendelete,

23. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 28/2004. (VI.1.) KR. számú rendelete,

24. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 27/2005. (VII.25.) rendelete,

25. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 39/2006. (IX.16.) számú rendelete,

26. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) számú rendelet módosításáról szóló 14/2007. (II.19.) rendelete,

27. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 22/2008. (V.29.) rendelete,

28. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 12/2009. (II.2.) rendelete.

(2) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelete,

2. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 30/2001. (VI.25.) KR. számú rendelete,

3. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 14/2002. (III.1.) KR. számú rendelete,

4. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 28/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,

5. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 33/2004. (VI.28.) KR. számú rendelete,

6. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2006. (II.13.) rendelete,

7. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2009. (II.2.) rendelete.

(3) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

1. a szociálisan rászoruló személyek helyi gázár- és távhőtámogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete,

2. a távfűtött lakásban élők támogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2008. (II.1.) számú rendelete,

(4) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 17/2006. (III.27.) rendelete.

(5) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az ISPA szennyvízcsatorna programmal kapcsolatos lakossági hozzájárulás támogatásáról szóló 41/2005. (X.24.) rendelete.

(6) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az egyes helyi rendeletek módosításáról szóló 46/2005. (X.24.) rendelete 3. §-a.

(7) E rendelet 14. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja 2011. szeptember 1-jén veszti hatályát.

[1] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[2] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ a) pontja.

[3] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8.§ b) pontja.

[4] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja.

[5] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § d) pontja.

[6] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § e) pontja.

[7] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § f) pontja.

[8] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § g) pontja.

[9] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[10] Kiegészítette: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[11] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[12] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[13] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[14] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[15] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[16] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[17]

[18] Módosította: 36/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[19] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[20] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § h) pontja.

[21] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[22] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[23] Módosította: 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép: 2014. január 1.

[24] Hatályon kívül helyezte 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § i) pontja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

(1) A rendelet hatálya – az ápolási díj kivételével – kiterjed a kecskeméti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében ----------[3], valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya az ápolási díj esetében kiterjed a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

1. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak, -------[4] .

2. Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.

3. Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.

4. Együtt élő személyek: --------[5]; lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, valamint helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek; egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek.

5. Gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak.

6. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.

7. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

8. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) ----------[6]

b) a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás valamint helyi gázár és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,

c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.

(1) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) --------[7]

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,

b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,

h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.

(2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.

Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátásokról,az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról a polgármester dönt.

(1) Az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

(2) Az ellátásban részesülő köteles

a) az ellenőrzést tűrni,

b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,

c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,

d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a)[11] munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %-os mértéket,

b)[12] közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

ba) az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os mértékben határozta meg,

c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(1) A 9. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)[13] a 9. § a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 9. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 9. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 9. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2)[14] Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Családtámogató és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Családtámogató és Gyermekjóléti Központ).

(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál.

(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,

c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,

d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

a) jelentkezési kötelezettségének a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál nem tesz eleget,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál,

c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ öt napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.

(1) Január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőkompenzációra (a továbbiakban együtt: fűtéskompenzáció) jogosult az a személy,

a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,

b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege 2000 Ft/hó.

(1) A kérelem február 1. és november 30. közötti időszakban nyújtható be. A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül január, február, március, valamint október, november, december hónapjaira jár. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.

(2) A támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal átutalja a távhőszolgáltató vagy a gázszolgáltató szervezet részére, amely a jogosult számláján a támogatási összeget jóváírja.

Az Szt. 43/B. §-a alapján ápolási díjat kell megállapítani annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjmunimumot, egyedülálló esetében annak 150 %-át, és vagyonnal sem ő sem családja nem rendelkezik.

(1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Idősgondozó Szolgálata (a továbbiakban: Idősgondozó Szolgálat) a Polgármesteri Hivatal megkeresésére az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az ápolási kötelezettségről az Idősgondozó Szolgálat a megkereséstől számított 15 napon belül – az (1) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével – részletes véleményt küld a Polgármesteri Hivatal részére, amelyben javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.

(1) Önkormányzati segélyt kell nyújtani különösen

a) a családot ért elemi kár esetén,

b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,

c) ha a kérelmező hajléktalan,

d) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,

e) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

f) a kérelmező gyógyszerköltségeihez,

g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás vagy gyógyászati segédeszköz igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja vagy a gyógyászati segédeszköz ára a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja,

h) fűtési szezonban két alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül,

i) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,

k) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából,

l) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

m) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik,

n) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély,

a) ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy

b) hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat, valamint az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, vagy