Kifejezéskereső
Csopak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
2017.01.01.
Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Építményadó
1. § Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
2. § (1) 1Az adó évi mértéke – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -: 1000 Ft/m2.
(2) 2Az adó évi mértéke
a) gépjármű-tároló esetén: 500 Ft/m2,
b) szállásépület esetén: 850 Ft/m2, feltéve, ha abban ténylegesen szálláshely-szolgáltatást nyújtanak
c) üzem, műhely, csarnok, szerviz esetén: 560 Ft/m2..
3. § (1) 3Mentes az adó alól
a) a magánszemély tulajdonában lévő pince és szőlő feldolgozására szolgáló helyiség 100 m2-ig, amennyiben kizárólag bor tárolására és szőlő feldolgozására használja,
b)4 a magánszemély tulajdonában lévő lakás adóköteles területéből 40 m2 személyenként, amennyiben az épületet életvitelszerűen, lakás céljára használják.
(2)5 Mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló lakás maximum 150 m2 –ig, amennyiben azt 60 év feletti egyedülálló személy vagy legalább 2 fő, kizárólag 60 év feletti személy életvitelszerűen, lakás céljára használja.
(3) E § alkalmazásában:
1. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
2.6 életvitelszerű lakáshasználat: ha a természetes személy adózó vagy közeli hozzátartozója
a) az adóhatóság felé adótárgyként bejelentett, lakás céljára használt lakását használja otthonául, ebből az ingatlanból szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézményben és ide ér haza,
b) ezen adótárgyként bejelentett, lakás céljára használt lakása vonatkozásában naptári éven át folyamatosan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe és ezt hitelt érdemlően, számlamásolatokkal igazolni tudja,
c) ezen adótárgyként bejelentett, lakás céljára használt lakás ingatlan-nyilvántartás szerinti címe szerepel értesítési címeként a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, és
d) nem rendelkezik más olyan ingatlannal, melyet életvitelszerűen használ és
e) nem létesített a lakóhelyétől eltérő tartózkodási helyet.
Az életvitelszerű használat igazolása történhet különösen lakcímkártya bemutatásával, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal, jogerős bírósági határozattal, amennyiben abból az életvitelszerű használat ténye megállapítható, valamint bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó okirattal, amennyiben abból a közös háztartás helye, annak életvitelszerű használata megállapítható.
(4)8 A mentesség nem vonatkozik a Htv. 7. § e) pontja alapján a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után fizetendő építményadóra.
4. §9
2. Telekadó
5. § Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.
6. § (1) Az adó mértéke: 150 Ft/ m2.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az adó mértéke a magánszemély tulajdonában lévő, külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetén a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetése esetén: 75 Ft/m2.
7. § (1) Mentes az adó alól:
a) építményenként 1500 m2 nagyságú telekrész,
b) magánszemély részére lakóház céljára beépítési kötelezettséggel értékesített telek a beépítési kötelezettség lejártáig, legfeljebb az értékesítést követő 4 naptári évben,
c) a 80%ban szakszerű szőlőművelés alatt álló belterületi telek
d)11 a Séd patak mentén elhelyezkedő üres telek, amely
da) a helyi építési szabályzat szerint nem beépíthető,
db) tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, és
dc) gondozott.
e)12 magánszemély tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban útként, saját használatú útként (közforgalom elöl elzárt, illetve közforgalom elöl el nem zárt/ magánútként, külön helyrajzi számon nyilvántartott terület.
f)13 magánszemély tulajdonában lévő, a Helyi Építési Szabályzat alapján a Szabályozási Terv szabályozási vonalának megfelelően kötelezően leválasztott, külön helyrajzi számon nyilvántartott terület (pl. beépítetlen terület, zöldterület, stb.).
g) a magánszemély tulajdonában lévő telek, ha azt a tulajdonos lakóépülettel beépíti a jogerős építési engedély kiadásának évétől vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének évétől a jogerős használatbavételi engedély kiadásának évéig vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása évéig. A mentesség legfeljebb 3 naptári évi időtartalomra illeti meg az adóalanyt. A mentesség feltételeinek nem teljesülése esetén az adót visszamenőlegesen meg kell fizetni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beépítési kötelezettséget az adóalany nem teljesíti, úgy utólag meg kell állapítani a telekadót.
(3) 15A 7. és 8. §-ban foglalt mentességek nem vonatkoznak a Htv. 7. § e) pontja alapján a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke után fizetendő telekadóra.
8. §16 Az önkormányzat a magánszemélyek tulajdonában álló telek esetén 20 %-os mértékű adókedvezményt nyújt.
2/A. Külterületi földadó17
8/A. §18
(1) Adóköteles - a nádas, a fásított terület és az erdő kivételével – az önkormányzat illetékességi területén lévő, külterületi föld.
(2) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a termőföld tulajdonosa, kivéve azt a tulajdonost, aki egyben egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, avagy jogi személy tagjaként vállalkozási tevékenységet folytat a tulajdonában álló termőföldjén. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(4) Mentes az adó alól
a) az a külterületi föld, amely a művelési ágának megfelelően, vagy szőlőként rendszeresen meg van művelve, vagy
b) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú földrész.
(5) Nem minősül a külterületi föld művelési ágának megfelelő művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítést,legelő és rét kivételével kaszálást) végeznek.
(6) Az adó alapja a külterületi föld m2 – ben számított területe.
(7) Az adó mértéke: 10 Ft/m2.
(8) Az adó összegét az adóalany bevallása alapján az önkormányzati adóhatóság állapítja meg az ingatlan-nyilvántartásban a tárgyév első napján nyilvántartott adatok alapján. Az adóbevallást – az adókötelezettséget érintő változás esetén - az e célra rendszeresített nyomtatványon az adóév január 15. napjáig kell benyújtani a január 1-jei állapotnak megfelelően.
(9) Az adót félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetni az adóév március 15-ig és szeptember 15-ig.
(10) Az adókötelezettség a tulajdonjog, vagyoni értékű jog megszerzését követő év első napján keletkezik és a külterületi föld elidegenítés évének utolsó napján szűnik meg.
(11) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
3. Idegenforgalmi adó
9. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
10. § Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 500 Ft.
11. § (1) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a vendégekről a megérkezés napjától nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölésével, valamint az adó összegét és a vendég aláírását.
(2) A kereskedelmi szálláshelyek szigorú számadású sorszámozott bejelentőlapot kötelesek használni, annak pontos kitöltéséről gondoskodni. A sorszámozott bejelentőlapokat a számlával együtt a vendégkönyv mellett ellenőrizhető módon 5 évig meg kell őrizni.
(3) A szállásadónak az adómentességre jogosító tartózkodásáról az 1. mellékletnek megfelelő adattartalmú „Nyilatkozat”-ot kell beszereznie. Ennek hiányában az adót az életkor alapján adható mentesség kivételével minden esetben meg kell fizetni.
(4) Életkor miatti adómentesség esetén a születési dátum bejelentő lapra vagy nyilvántartásba történő bejegyzésével és a vendég saját kezű aláírásával a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat mellőzhető.
(5) Munkavégzés miatti mentesség esetén a munkáltató által kiadott igazolás, kiküldetési rendelvény felmentést ad a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kitöltése alól. Az igazolásnak tartalmaznia kell a vendég (alkalmazott) nevét, érkezés, távozás napját, adómentesség jogcímét, a munkáltató adatait.
4. Helyi iparűzési adó
12. §24 (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 4000 Ft.
13. § 25 Az adóalany bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványokon is eleget tehet.
5. Záró rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. az idegenforgalmi adóról szóló 29/2009. (XII. 16.) önkormányzati rendelet,
2. a telekadóról szóló 30/2009. (XII. 16.) önkormányzati rendelet,
3. a helyi iparűzési adóról szóló 31/2009. (XII. 16.) önkormányzati rendelet,
4. az építményadóról szóló 21/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelet,
5. a telekadóról szóló 30/2009. (XII. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelet,
6. az idegenforgalmi adóról szóló 29/2009. (XII. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelet,
7. a helyi iparűzési adóról szóló 31/2009. (XII. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.
1
A rendelet szövegét a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. január 1-jétől.
2
A rendelet szövegét a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2015. január 1-jétől.
3
A rendelet szövegét a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2015. január 1-jétől.
4
A rendelet szövegét a 22/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. január 1-jétől.
5
A rendelet szövegét a 22/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. január 1-jétől.
6
A rendelet szövegét a 22/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016. január 1-jétől.
8
Beiktatta a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2015. január 1-jétől.
9
Hatályon kívül helyezte a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálytalan: 2015. január 1-jétől.
11
Kiegészítette a 4/2012. (II. 16.) rendelet 1. §. Hatályos: 2012. február 17-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
12
Kiegészítette a 17/2012. (XI. 22.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2013. január 1-jétől.
13
Kiegészítette a 17/2012. (XI. 22.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2013. január 1-jétől.
15
Beiktatta a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2015. január 1-jétől.
16
A rendelet szövegét a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2015. január 1-jétől.
17
A rendelet szövegét a 21/2015. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. szeptember 29-től.
18
A rendelet szövegét a 4/2016. (II.10.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. február 11.
24
Módosította a 17/2012. (XI. 22.) rendelet 5. §-a. Hatályos: 2013. január 1-jétől.
25
A rendelet szövegét a 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2015. január 1-jétől.
