Kifejezéskereső
Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(II.2.) önkormányzati rendelete
Vaszar község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Vaszar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
Általános előírások az előírások hatálya
1. §1
Az előírások alkalmazása
2. § (1)2 Az előírásokat az
a) az Sz-1 jelű külterületi szabályozási tervvel,
b) az Sz-2 jelű belterületi szabályozási tervvel, és
c)3 az Sz-2/2021-1mód jelű és Sz-2/2023-1 Belterületi szabályozási terv módosítása tervvel, és
d)4 az Sz-1/2023 mód jelű Külterületi szabályozási terv módosítása c. tervekkel együtt kell alkalmazni.
(1a)5 Az Sz-1 jelű külterületi szabályozási tervet az Sz-1/2023-1mód jelű Külterület szabályozási terv módosítása c. tervlapon szabályozott tervvel együtt kell alkalmazni, oly módon, hogy Sz-1 jelű Külterületi szabályozási terv módosítása c. tervlapon szabályozott területre vonatkozóan az SZ-1/2023-1mód jelű Külterületi szabályozási terv az Sz-1/2023-1mód jelű Külterületi szabályozási terv módosítása c. tervlap szerint módosul.
(1b)6 Az Sz-2 jelű Belterületi szabályozási tervet az Sz-2/2021-1mód jelű és Sz-2/2023-1mód jelű Belterületi szabályozási terv módosítása c. tervlapokon szabályozott tervekkel együtt kell alkalmazni, oly módon, hogy Sz-2/2021-1mód jelű és az Sz-2/2023-1mód jelű Belterületi szabályozási terv módosítása tervlapokon szabályozott területekre vonatkozóan az SZ-2 jelű Belterületi szabályozási terv az Sz-Vaszar 2/2021-1mód jelű és az Sz-2/2023-1mód jelű Belterületi szabályozási terv módosítása c. tervlap szerint módosul.
(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
(1) Amennyiben magasabb szintű jogszabály által előírt közcélú kötelezettség jelen rendelet rendelkezései miatt nem engedélyezhető, de magasabb szintű jogszabályok rendelkezései szerint engedlyezhető lenne, akkor jelen rendelet előírásait nem kell alkalmazni.
A szabályozás elemei
3. § (1) Irányadó szabályozási elemek:
a) Irányadó telekhatár: Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.
b) Megszüntető jel: A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(2) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem irányadó.
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező.
Telekalakítási rendelkezések
4. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m2-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet.
(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.
(5) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai
5. § (1) A szabályozási terven jelölt, kedvezőtlen geokörnyezeti adottságú területtel érintett telkek beépítését talajmechanikai, mérnökgeológiai vizsgálatokkal kell megalapozni.
(2)7
Építési tilalmak, korlátozások
6. § (1) A repülőtér építési telkének szélétől mért:
a) 300 méteren belül építmény nem helyezhető el,
b)8
c)9
(2) A zajgátló védőövezetekre vonatkozó építési korlátozásokat a magasabb szintű jogszabályban rögzítettek szerint be kell tartani.
(3)10
(4)11
Építési telkek beépítési módjának meghatározása
7. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik.
(3) Ahol a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.
(4) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.
(5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
c) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
(6) Az övezetek előírásai közt előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják –
a) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában átalakítás és bővítés esetén a kialakult állapot tartható, a bővítés során keletkező új épületrészekre is, új beépítésnél a jelen előírásokat kell betartani;
b) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közötti távolság a tényleges építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, oldalkert irányú bővítésnél és új építésnél a távolságokat a jelen előírások szerint biztosíani kell.
(7)12 Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai homlokzat síkjától legalább 5,0 m távolságban az építési helyen belül oldalirányba is bővülhet. Ha az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások több épület elhelyezését is lehetővé teszik, és egyéb előírások is lehetővé teszik, —az épületek az építési helyen belül bárhol— nem csak oldalhatáron álló módon, elhelyezhetők.
Az építményekre vonatkozó általános előírások
8. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Állattartó épületek a helyi állattartási rendeletben, annak hiánya esetén a jogszabályi előírásokban rögzített szabályok szerint helyeztehők el.
(4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékét nem lépheti át az építmény közterület felé néző homlokzatának magassága.
(5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(6) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximim 0,5 méterrel térhet el egymástól. A szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.
(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, továbbá Má0 övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével - bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK-ban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.
d) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség mértékét.
(8) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását és kültéri berendezését az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.
Reklámfelületek kialakítása
9. §
Külterület és belterület
10. § (1)13
(2) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők az övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.
(3) Utak területe csak a közvilágítás kiépítését követően vonható belterületbe.
Területfelhasználás
11. §14 (1) A település területén a beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbiak szerint tagolódnak:
a) lakóterület: falusias lakóterület
b) gazdasági terület:
ba) kereskedelmi, szolgáltató terület,
bb) ipari terület
c) beépítésre szánt különleges terület:
ca) mezőgazdasági üzemi terület,
cb) egyházi terület,
cc) közműterület,
cd) rekreációs terület
(2) A település területén a beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbiak szerint tagolódnak:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület,
f) különleges beépítésre nem szánt terület:
fa) temető terület,
fb) honvédségi terület.
Beépített és beépítésre szánt területek
12. § Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkor hosszabbítható meg, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztosított:
a) a beépítésre szánt terület belterületi, illetve belterületbe tervezett részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, amennyiben a közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás a településen még nem áll rendelkezésre, kiépítéséig – átmenetileg – zárt szennyvíztároló is elfogadható;
b) a beépítésre szánt terület külterületi részén – a belterületbe tervezett területek kivételével közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.
Lakóterületek
Falusias lakóterület
13. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari építmény,
d) vendéglátó épület,
e) szálláshely szolgáltató épület,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény.
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a gazdasági tevékenységből származó környezetterhelési kibocsátások nem érintik, nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
(4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.
c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala, a közterületi határvonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.
(5) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.
(6) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el.
(7)15 A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni az építési telkekre vonatkozóan:
a) Lf-1. jelű építési övezet
aa) Beépítési mód oldalhatáron álló
ab) Kialakítható telek legkisebb területe 1200 m2
ac) Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán
ad) Megengedett legnagyobb beépítettség 20 %, de max 400 m2
ae) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
af) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
ag) ah) Az építési övezetben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
ai) Az Lf-1*. jellel ellátott építési övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1000 m2.
aj) Az Lf-1**. jellel ellátott építési övezet csak a beépítés feltételeit
tisztázó talajmechanikai vizsgálat birtokában építhető be.
b) Lf-2. jelű építési övezet
ba) Beépítési mód oldalhatáron álló
bb) Kialakítható telek legkisebb területe 900 m2
bc) Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán
bd) Megengedett legnagyobb beépítettség 25 %, de max 300 m2
be) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
bf) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
bg)
bh) Az Lf-2*. jellel ellátott építési övezet csak a beépítés feltételeit tisztázó talajmechanikai vizsgálat birtokában építhető be.
c) Lf-3. jelű építési övezet
ca) Beépítési mód oldalhatáron álló
cb) Kialakítható telek legkisebb területe 700 m2
cc) Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán
cd)16 Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %, de max. 300m2
ce) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
cf) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
cg)
d) Lf-4. jelű építési övezet
da) Beépítési mód K - oldalhatáron álló
db) Kialakítható telek legkisebb területe 1000 m2
dc) Kialakítható telek legkisebb szélessége 20 m a telek homlokvonalán
dd) Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %
de) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
df) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
dg)
dh) Új épület utcai homlokzatának magassága a 6,0 métert nem haladhatja meg.
e) Lf-5. jelű építési övezet
ea) Beépítési mód K - szabadon álló
eb) Kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2
ec) Kialakítható telek legkisebb szélessége 20 m a telek homlokvonalán
ed) Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %
ee) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
ef) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
eg)
eh) Új épület utcai homlokzatának magassága a 6,0 métert nem haladhatja meg.
(8) Az Lfu jelű övezetben a lakótelkeket feltáró magánút alakítható ki. Az övezetben épület nem helyezhető el.
(9)
(10)
(11) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (továbbiakban: főépület(ek)) kiegészítő épületek a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető, homlokzatának magassága, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.
(12) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási rendelet szerint, annak hiányában a hatályos jogszabályi előírások figyelembe vételével kerülhet elhelyezésre.
(13) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(14) A lakóövezetekben építhető kerítésekre vonatkozó előírások:
a) A lakóövezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú és színben a tájba illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni.
b) A tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 140 cm-t.
c) A fa léckerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 20% áttörtséggel.
d) Egyéb kerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 50% áttörtséggel.
e) Élősövény takarásában drótfonat is alkalmazható.
f) Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, legfeljebb 20 cm-es tömör lábazattal.
g) Műkovácsolt vas, látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.
Gazdasági terület
14. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet
a) kereskedelmi, szolgáltató terület
b) ipari terület
i. egyéb terület.
(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 75 %-át. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(4)
(5)
(6) A telkek utcai telekhatárán, a szabályozási vonalon legfeljebb 2,00 méter magasságú kerítések létesíthetők.
(7)17 A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállománnyal telepítve, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
15. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépületek.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.
(4)18 A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni az építési telkekre vonatkozóan:
a) GKSZ. jelű építési övezet
aa) Beépítési mód szabadon álló
ab) Kialakítható telek legkisebb területe 20.000 m2
ac) Kialakítható telek legkisebb szélessége 20 m a telek homlokvonalán
ad) Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %
ae) Megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m
af) Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %
(5) Az építési övezetben a telekalakítás és a beépítés ütemezetten, keletről nyugatra tartva engedélyezhető. Amennyiben az építési övezet keleti végében kialakított telek már felhasználásra került, akkor engedélyezhető az avval szomszédos, attől nyugatra fekvő telek beépítése.
16. § (1) Az ipari egyéb terület /GIPe/ építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) egyéb irodaépületek,
c) üzemanyagtöltő.
(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A GIPe. jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(6)19 Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni az építési telkekre vonatkozóan:
a) GIPe. jelű építési övezet
aa) Beépítési mód szabadon álló
ab) Kialakítható telek legkisebb területe 5.000 m2
ac) Kialakítható telek legkisebb szélessége 20 m a telek homlokvonalán
ad) Megengedett legnagyobb beépítettség 25 %
ae) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
af) Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %”
(7) A GIPe. jelű építési övezetben a (6) pontban rögzített megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
(8) A GIPe**. jelű építési övezet által érintett terület akkor vonható ki a mezőgazdasgi művelésből, illetve akkor építhető be, ha a GIPe*. jelű építési övezet területe legalább 80 %-ban hasznosításra került, illetve beépült.
Különleges beépítésre szánt terület20
17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2)21 Különleges beépítésre szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek:
a) KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület
b) KE övezeti jelű egyházi terület,
c) KK övezeti jelű közmű terület.
d) Krek övezeti jelű rekreációs terület
(3) A KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztést és állattartást kiszolgáló létesítmények,
b) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
d) üzemanyagtöltő,
e) nem helyezhető el hulladékkezelő telep (a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző komposztüzem), valamint hulladékátrakó állomás
(4) A KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 20,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(5) A KK. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
(6) A KK. jelű építési övezetében az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el.
(7)22 A különleges terület építési övezetben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
a) KMÜ. jelű mezőgazdasági üzemi terület
aa) Beépítési mód szabadon álló
ab) Kialakítható telek legkisebb területe 10.0000 m2
ac) Kialakítható telek legkisebb szélessége 40 m a telek homlokvonalán
ad) Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %
ae) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
af) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
ag) Egy tömegben megjelenő épület alapterület max. 2000 m2
ah) Az épületek a településre jellemző (fehér és földszínek halvány árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.
ai) Az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 45º-nál meredekebb nem lehet. A fedés natúr, piros vagy szürke színű lehet, rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
aj) A telkek utcai telekhatárán legfeljebb 2,0 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.
ak) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállománnyal telepítve, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.
al) A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.
am) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.
an) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
b) KE. jelű egyházi terület
ba) Az építési övezet egyházi épületek és építmények elhelyezésére szolgál.
bb) Az építési övezetében új épületek nem helyezhetőek el.
c) KK. jelű közmű terület
ca) Beépítési mód szabadon álló
cb) Kialakítható telek legkisebb területe nincs korlátozás
cc) Megengedett legnagyobb beépítettség 40 %
cd) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
ce) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
cf) Az építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők
d)23 Krek jelű rekreációs terület:
da) elhelyezhető rendeltetések: pihenést, testedzést, szabadidő eltöltést szolgáló létesítmények; szálláshely szolgáltató épület; vendéglátó épület; a rekreációs tevékenységhez kapcsolódó kiszolgálóépületek, iroda; a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények; sportépítmények; lakóépület.
db) Beépítési mód oldalhatáron álló
dc) Kialakítható telek legkisebb területe 1200 m2
dd) Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán
de) Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %
df) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
dg) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
dh) Egy telken legfeljebb három épület helyezhető el
di) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
dj) Egy telken legfeljebb három épület helyezhető el
dk) Az építési telek be nem épített és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A telekhatárok mentén”beültetési kötelezettségű terület” jellel jelölt területen legalább fasor telepítendő, kivéve ahol a telekhatáron épület áll
dl) 4 parkolóhelyenként legalább 1 db fa telepítendő. Fasor és parkoló-fásítás legalább kétszer iskolázott növényegyedekből telepítendők.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési- és közműterület
18. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(3) A közutak számára a szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell.
(4) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek, és a meglévő közutak osztályba sorolása:
a) forgalmi út, összekötő út (KÖU),
b) gyűjtőút (KÖU1),
c) kiszolgáló utak (KÖU2),
d) gyalogos (KÖU3),
e) mezőgazdasági utak (KÖU4),
f) vasút (KÖk).
(5) A közlekedési és közműterületen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény, továbbá a magasabb szintű jogszabályok betartása mellett:
a) hirdető berendezések,
b) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélő fülke.
(6) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
(7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.
(8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(9) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(10) A közút és a vasút szintbeni keresztezésénél a magasabb szintű jogszabályban meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(11) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(12) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni.
19. § (1) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(3) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.
(4) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(5) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(6) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.
(8) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak tájékoztató jellegű. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.
Zöldterületek
20. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek: Z övezeti jelű zöldterület.
(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
(4) A zöldterületen legfeljebb 3,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el, az új épület elhelyezésénél csak hagyományos anyagok alkalmazhatóak.
(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.
(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
(7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell kivitelezni.
(8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(9) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.
(10) A parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjeleg megőrzése mellett allergiát nem okozó fafajok, cserjék, dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállományánál tövises, és mérgező virágú és termésű növények nem alkalmazhatók.
Erdőterület
21. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(3)24
(4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:
a) védelmi (Ev)
b) gazdasági (Eg)
c) turisztikai (Et)
(5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(6) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.
(7) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (10) és (11) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb építmény nem helyezhető el.
(8) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(9) Az Et övezeti jelű turisztikai erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(10)25
(11)26
(12) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(13) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(14) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
Mezőgazdasági terület
22. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
a) általános mezőgazdasági terület,
b) kertes mezpgazdasági terület.
(3)27
(4) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges az 5. számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával. A növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók.
(5) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.
(6) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(7) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe vételével létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével tető hajlásszöge 40-45º között lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy bordáslemez fedéssel is építhetők.
(8)28
23. § (1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályoszási elemek végrehajtása során kialakuló földrészleteket.
(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.
(4)29
(5)30
(6) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhetja meg.
(7) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.
(8) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(9) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 4,5 méter legnagyobb építménymagasságú épületek helyezhetők el. Amennyiben az alkalmazott technológia indokolttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagyobb építménymagasságú épületek is elhelyezhetők.
24. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 1500 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.
(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 14 méternél.
(3) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznosított telken, gazdasági épületet lehet,
b) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t, terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,
c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.
(4) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 50 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.
(5) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(6) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(7) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
(8) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
(9) Fa a várható nagykori magasságának fele távolságban ültethető a telekhatártól.
Vízgazdálkodási terület
25. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) az állóvizek medre és parti sávja,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
d) a vízbeszerzési területek.
(2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.
(5) A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető.
Különleges beépítésre nem szánt terület
26. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek:
a) KTE övezeti jelű temető terület.
b) KkH övezeti jelű honvédségi terület.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területen az övezetek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 10,0 méternél.
(5) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetben található kialakult telken új épület akkor helyezhető el, amennyiben az meghaladja a kialakítható telek legkisebb területének 80 %-át, szélessége a homlokvonalon a 20 m-t.
(6)31 A különleges terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
a) KTE. jelű temető terület
aa) Beépítési mód szabadon álló
ab) Kialakítható telek területe 2.000 m2
ac) Kialakítható telek szélessége 40,0 m
ad) Megengedett legnagyobb beépítettség 2 %
ae) Megengedett legkisebb építménymagasság K
af) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
ag) Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %
ah) Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető.
b) KkH. jelű honvédségi terület
ba) Beépítési mód szabadon állóKialakítható telek területe 10.000 m2
bb) Megengedett legnagyobb beépítettség 2 %
bc) Megengedett legkisebb építménymagasság 2,5 m
bd) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
be) Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %
bf) A különleges honvédségi területet a Magyar Honvédség előírásai szerint lehet hasznosítani.
(7)
(8) A különleges beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.
(9) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
Környezetszabályozás, környezetvédelem
27. § (1) A föld védelme,
a) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
b) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) A település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban meghatározott légszennyezettségi ökológiai határértékek betartását kell biztosítani.
c) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
d) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
e) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
f) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
g) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
h) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető
i)32
j) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.
k) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.
l) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületek területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
(4) A vizek védelme
a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b) Tilos szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
d) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
e) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.
f) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe, ill. a földtani közegbe.
g) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
h) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
b) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni
c) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli
d) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
e) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.
f) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
g) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
h) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
i) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni.
j) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
Természet- és tájvédelem
28. § (1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.
(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú épületeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempontból megengedhető legnagyobb magassága 20 m lehet.
(5) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
(6) A településen a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található növénylista felhasználásával. A növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.
29. § (3) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
(4) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(5) A közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve a magterület természetes élõhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok mûködését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetõ el.
(6) Új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül, a tájszerkezetbe illeszkedõ beépítési móddal, a tájra jellemzõ építészeti hagyományok szerint helyezhető el. A tájra jellemző meglévő építményeket meg kell őrizni, formavilágukat, megjelenésüket megváltoztatni nem szabad.
(7) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bõvíthetõ.
(8) Erdõtelepítés, erdõfelújítás, külterületi fásítás kizárólag õshonos fafajokkal végezhetõ;
(9) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ.
30. § (1) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység tartható fenn.
(2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet.
(3)33
(4) A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
31. § (1) Az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.
(2) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajokkal történő pótlásukról gondoskodni kell.
(3) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
32. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni.
(4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.
Kulturális örökség védelme
33. §34
34. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. függelékében felsorolva.
(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai betartandók.
Helyi építészeti értékvédelem
35. §
Tűzvédelem
36. § (1)35
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani. A föld alatti kivitelű tűzcsapokat föld feletti kivitelűre kell cserélni.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(6)36
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el az OTÉK szerint megállapított telepítési távolság mértékét.
(8) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.
Záró rendelkezések
37. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni, a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben abban az esetben kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére.
(3) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
A 2. § (1) bekezdése a Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés c) pontja a Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés d) pontját a Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1a) bekezdését a Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 2. § (1a) bekezdése a Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1b) bekezdését a Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
A 7. § (7) bekezdése a Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Módosította az 5/2018.(IV.30.) Ör. hatályos 2018. május 1-től
Módosította az 5/2018.(IV.30.) Ör. hatályos 2018. május 1-től
A 13. § (7) bekezdés c) pont cd) alpontja a Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította az 5/2018.(IV.30.) Ör. hatályos 2018. május 1-től
Módosította az 5/2018.(IV.30.) Ör. hatályos 2018. május 1-től
Módosította az 5/2018.(IV.30.) Ör. hatályos 2018. május 1-től
A „Különleges beépítésre szánt terület” alcím címe a Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította az 5/2018.(IV.30.) Ör. hatályos 2018. május 1-től
A 17. § (7) bekezdés d) pontját a Vaszar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Módosította az 5/2018.(IV.30.) Ör. hatályos 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör. 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2018.(IV.30.) Ör 2018. május 1-től
A szabályozási terv a Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
