[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl a Hivatal feladata és hatásköre:]
„c) a hatáskörébe tartozó úti okmányok soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárás keretében történő kiállítására vonatkozó kérelmek átvételére és az ilyen eljárásban kiállított úti okmányok kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn;”
a) a magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél,
b) a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelmet, valamint a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet, továbbá a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,
c) a magánútlevél és a második magánútlevél azonnali kiállítására vonatkozó kérelmet a Hivatalnál,
d) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a külügyminiszternél,
e) az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél,
f) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
g) a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye vagy – hontalan esetében – tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél,
h) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelmet a külképviseletnél
„16. § A magyar állampolgárság a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolható. Ha a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.”
„21. § (1) A konzuli tisztviselő a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet soron kívül állítja ki.
(2) Az útlevélhatóság az úti okmányt soron kívüli eljárás keretében hét napon belül kiállítja.”
7. § Az Utv. vhr. – e rendelettel megállapított – „Különleges eljárások” alcíme az alábbi 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított három napon belül kiállítja.”
8. § Az Utv. vhr. – e rendelettel megállapított – „Különleges eljárások” alcíme az alábbi 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet azonnali eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított huszonnégy órán belül kiállítja ”
„(2) Az úti okmányt – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően
a) személyesen vagy törvényes képviselője útján a körzetközponti jegyzőnél,
b) külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a konzuli tisztviselő által – a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően – postára adott úti okmányt postai úton,
c) az eljáró útlevélhatóságnál, vagy
d) belföldön – a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően – postai úton
„(2) Az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésben meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről.
(2b) Ha a hivatalos útlevél jogosultja az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint érvénytelenné vált hivatalos útlevelet a tizenöt napos határidőn belül nem adja le, akkor
a) az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala,
b) az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv,
c) az a) és b) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv
a leadási határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon értesíti az útlevélhatóságot.”
„26. § A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatával összefüggésben az utazást elrendelő szerv – az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél esetében a javaslatot tevő szerv – ellenőrzi, hogy
a) a hivatalos útlevél kizárólag utazás céljából került felhasználásra,
b) a hivatalos útlevél a jogszabályban meghatározott határidőn belül került leadásra.”
„29. § (1) A diplomata- – kivéve az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét –, a külügyi szolgálati, a szolgálati – kivéve az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét – és a hajós szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány esetén az utazást elrendelő szerv
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) ellenőrzi a rendeltetésszerű – kizárólag hivatalos célú – felhasználást,
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(2) Az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
c) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(3) Az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) ellenőrzi a rendeltetésszerű felhasználást,
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.