Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 49/2011. (XII.1.) önkormányzati rendelete

A szükségleteket a lehető leggazdaságosabban kielégítő beruházási mód kiválasztása, az elhatározott beruházás gondos előkészítése, a beruházás jóváhagyás szerinti megvalósítása, a beruházás eredményeként az önkormányzati források hatékony felhasználásának biztosítása, a beruházások jogszabályok szerinti finanszírozása és elszámolása érdekében a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményei általános forgalmi adó nélkül számított 15 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységére (a továbbiakban: beruházás), ha a beruházást maga végzi, illetve megbízása alapján és irányítása mellett más szervvel végezteti.

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben meghatározott szervek beruházási és felújítási tevékenységére terjed ki, beleértve a pénzeszköz-átadás, -átvételi megállapodás alapján megvalósításra kerülő, illetve közös beruházásokat, felújításokat, továbbá a címzett és céltámogatott beruházásokat is.

(3) Ha nemzetközi szerződés, vagy nemzetközi hitelszerződés e rendeletben foglaltakhoz képest eltérő szabályokat állapít meg, úgy az ezen szerződésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben e rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(1) E rendelet alkalmazásában

a) Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység. Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt;

b) Építési beruházás: az építmények, továbbá vonalas létesítmények építése, átépítése, lebontása, valamint az építési munkákhoz kapcsolódó szakipari és technológiai szerelési munkák.

c) Rekonstrukció: a tárgyi eszközök technikai megújítása, a tárgyi eszközök egyedi pótlását meghaladó olyan részleges vagy teljes újralétesítése, illetve cseréje, amely magasabb műszaki színvonalat eredményez, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotának megközelítő és teljes helyreállításán túl a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, az ellátható feladatok köre bővül úgy, hogy egy-időben, ugyanazon a helyen a beruházás és a felújítás együtt valósul meg;

d) Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli;

(2) E rendelet alkalmazásában a feladat megvalósításának folyamata magába foglalja a megvalósíthatósági tanulmány-készítés, az előkészítés, a kivitelezés, és a lezárás valamennyi folyamatát.

(3) E rendelet alkalmazásában az előkészítés folyamata az engedélyokirat elfogadásáig tart.

(4) E rendelet alkalmazásában a kivitelezés folyamata az engedélyokirat jóváhagyásától a műszaki átadás lezárásáig tart.

(5) E rendelet alkalmazásában a beruházás lezárásának folyamata a műszaki átadás lezárásától az aktiválásig tart.

(6) A részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósuló, az Önkormányzat vagyonát gyarapító beruházásokra és azok finanszírozási rendjére a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, illetőleg a támogatási szerződés az irányadóak, a nem szabályozott kérdésekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(7) Az egy beruházási feladathoz tartozó részfeladatokat és költségeiket világosan, összefüggéseik figyelembevételével kell kimutatni.

(8) Tilos e rendelet szabályainak megkerülése céljából a beruházást részekre bontani.

(1) Beruházó

a) az Önkormányzat saját beruházásainál az Önkormányzat.

b) a részben vagy egészben az Önkormányzat költségvetéséből, valamint a részben állami pénzeszközökből finanszírozott intézményi beruházások esetében az Önkormányzat,

c) az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a költségvetési szerv.

(2) A Hivatalnál és a költségvetési szerveknél megvalósuló beruházási tevékenység előkészítésének, végrehajtásának szakmai irányítását, ellenőrzését a polgármester látja el.

(1) A beruházás előkészítése a szakmai igények megfogalmazásától a döntés meghozataláig tartó tevékenység-sorozatot tartalmazza.

(2) Az előkészítési folyamat a szakmai igények felmérését, a felmért (bejelentett) igények vizsgálatát (műszaki tartalom és a költségek megalapozottsága tekintetében), a szakmai igények és a lehetőségek összevetését, az igények rangsorolását foglalja magában. A beruházás előkészítése a beruházási engedélyokirattal, szükség esetén megvalósíthatósági tanulmánnyal zárul.

(1) Megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni azokra a hatósági engedélyhez kötött beruházásokra, amelyeknél más jogszabály előírása alapján tanulmányterv készítése szükséges. Ezekben az esetekben az 1. §-ban meghatározott szervek beruházásaikat csak a jelen rendelet szabályai szerint érvényes megvalósíthatósági tanulmány birtokában kezdhetik meg.

(2) A megvalósíthatósági tanulmány célja a megalapozott döntést biztosító tanulmánytervek készíttetése (megvalósítás alternatív lehetőségeinek feltárása, a leggazdaságosabb megoldás kiválasztása, a részletek tisztázása).

(3) A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi követelményeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(1) Valamennyi megvalósításra tervezett feladathoz beruházási engedélyokiratot kell készíteni.

(2) Az éves költségvetésben jóváhagyott, a céltartalékok között elkülönített keretekben, keret jellegű előirányzatokban megtervezett beruházási feladatok engedélyokirat tervezetét a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(3) A beruházási engedélyokirat elfogadására vonatkozó előterjesztés elkészítése a polgármester feladata.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a jelenlegi ellátottság bemutatását,

b) a beruházás szükségességének indokolását;

c) a beruházás javasolt helyszínének bemutatását, az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdoni viszonyok ismertetését és a területre vonatkozó érvényes szabályozási terv kivonatát;

d) hasznosításának formáját;

e) a megvalósítás módját (új építés, bővítés, stb.);

f) alapközmű, alapút helyzetét;

g) a beruházás becsült költségeit, anyagi-műszaki bontásban, éves ütemezéssel, a beruházás költségét alátámasztó adatokat;

h) a várható üzemeltetési költségeket, a beruházás kapcsán jelentkező jövőbeni működési kiadásokat és annak forrásait;

i) pénzügyi számításokat a beruházásnak a költségvetés működési kiadásaira gyakorolt hatásáról, az esetleges várható hozamáról, megtérüléséről;

j) környezeti hatástanulmányt, amennyiben jogszabály kötelezővé teszi;

k) mindazon egyéb tényeket, körülményeket, amelyek a beruházást befolyásolhatják.

(5) A beruházás jóváhagyására javaslatot tevő előterjesztéshez csatolni kell az e rendelet 1. számú melléklete szerinti engedélyokirat tervezetét.

(1) Az engedélyokirat jóváhagyására az Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.

(2) Az adott költségvetési évet túllépő kötelezettséget jelentő beruházás jóváhagyásához minősített szavazat-többség szükséges, mely egyben kötelezettségvállalásnak minősül.

(3) Nem minősül adott költségvetési évet túllépő kötelezettséget jelentő beruházásnak, ha a beruházás teljes költsége a tárgyévi költségvetési rendeletben rendelkezésre áll, azonban annak kifizetésére részben vagy egészben csak tárgyévet követő évben kerül sor.

(4) A beruházás jóváhagyásának dokumentuma az e rendelet 1. számú melléklete szerinti tartalommal kiállított és a jóváhagyásra jogosultak által aláírt érvényes engedélyokirat.

(5) A beruházás érvényes engedélyokiratában jóváhagyott költségeinek előirányzatát az Önkormányzat költségvetésében szerepeltetni kell.

(1) A beruházási engedélyokiratot módosítani kell, ha

a) a jóváhagyásban szereplő alapvető naturáliákban (kapacitásban) várhatóan 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be,

b) a jóváhagyott teljes költségelőirányzatot a beruházó várhatóan túllépi,

c) a beruházás befejezése a jóváhagyott határidőhöz képest várhatóan hat hónapot meghaladó mértékű késedelmet szenved.

(2) A jóváhagyott engedélyokiratot módosítani kell, ha az abban forrásként megjelölt cél vagy címzett támogatás az Országgyűlés döntésével, illetve pályázati vagy támogatási megállapodásokkal (EU-támogatás, hitel, stb.) nem áll összhangban.

(3) Nem kell az engedélyokiratot módosítani abban az esetben, ha kizárólag a jóteljesítési garancia teljesítési kötelezettsége miatt következik be a befejezési határidő túllépése.

(4) A beruházási engedélyokirat módosítására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell a módosítás okainak részletes elemzését is.

(1) A beruházás megvalósítása, az engedélyezési, kiviteli, tenderterv elkészítése a jóváhagyott engedélyokirat alapján a beruházó feladata.

(2) A beruházás megvalósítására a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai szerinti eljárást kell lefolytatni, amennyiben a beruházás a Kbt-ben meghatározott értékhatárokat eléri.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó beruházás kivitelezésére, az ahhoz kapcsolódó áruk beszerzésére, illetve szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megkezdeni csak jóváhagyott beruházási engedélyokirat és pénzügyi fedezet birtokában lehet.

(4) Külső szervtől támogatásból előirányzott fedezet esetében akkor is lehet szerződést kötni, ha a támogatásra irányuló igényt /pályázatot/ az arra jogosult külső szerv elfogadta.

(1) Az egy időben azonos tárgyi eszközön végzett építési beruházás és felújítás költségét egymástól el kell választani.

(2) Amennyiben az építési beruházás és felújítás egymástól nem választható el, akkor az elhasználódott tárgyi eszköz együttes kapacitásának, pontosságának, általában eredeti állagának helyreállításával kapcsolatos valamennyi tevékenység építési beruházásnak, az erre fordított valamennyi költség beruházási költségnek minősül és az Önkormányzat költségvetésében is ennek megfelelően kell szerepeltetni.

(1) A megvalósult beruházást a vagyonkezelőnek (a továbbiakban: Vagyonkezelő) üzembe helyezésre, illetve aktiválásra át kell adni. Az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatásáról, a beruházásban érdekelt szervek meghívásáról, a szavatossági jogok érvényesítéséről (szerződés eltérő rendelkezésének hiányában), továbbá az üzembe helyezéshez, aktiváláshoz, tulajdonjog-bejegyzéshez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatásáról - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beruházó köteles gondoskodni.

(2) Az építési beruházásra vagy felújításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági és pénzügyi előírások, valamint az egyéb, szerződéses kötelezettségek betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért, a beruházóra előírt költségvetési, tervezési és beszámolási, statisztikai, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatásáért a beruházó felelős, ideértve azt az esetet is, ha a lebonyolítást más szerv (lebonyolító) végzi.

(1) A beruházások éves pénzügyi szükségletét az Önkormányzat költségvetési rendeletében feladatonként kell szerepeltetni.

(2) Az érvényes engedélyokirattal rendelkező (megvalósítás alatt álló) beruházások éves pénzügyi szükségletét (szerződéses és egyéb kötelezettségeket) az Önkormányzat költségvetési rendeletében feladatonként kell szerepeltetni.

(3) A beruházás költség-előirányzatait a beruházás megkezdésének várható időpontjában becsült ellenszolgáltatással kell tervezni. A költségek között az általános forgalmi adót külön rovatban kell feltüntetni.

(4) A beruházás megvalósításával kapcsolatos kötelezettségvállalások csak az Önkormányzat költségvetési rendelete, e rendelet szabályai, valamint az érvényes engedélyokirat szerint teljesíthetők.

(1) E rendelet alkalmazásában a beruházás akkor befejezett, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettséget elszámolták és a beszerzett, előállított vagyontárgyakat (tárgyi eszközöket) üzembe helyezték és a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően aktiválták.

(2) Jóváhagyott engedélyokirattal rendelkező folyamatban lévő feladatok leállítását a felmerült költségek elszámolása mellett az Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá.

(3) Amennyiben a beruházás előkészítésére vonatkozóan külön, önálló engedélyezési okirat került kiadásra, az így felmerült költségeket a tervezett beruházás megvalósítása esetén annak költségei között kell elszámolni.

Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladataihoz kapcsolódó, a XV. kerületet érintő városfejlesztési, -megújítási beruházások, önkormányzati intézményfejlesztési, -megújítási programok végrehajtásához, ilyen programokban való részvételhez szükséges források biztosítása érdekében Fejlesztési Alapot képez.

A Fejlesztési Alap forrásai:

a) az Önkormányzat 2011. évi kötvénykibocsátásából származó forrás,

b) az Önkormányzat éves költségvetésében a Fejlesztési Alapra biztosított előirányzat.

(1) A Fejlesztési Alap pénzeszközei kizárólag fejlesztési célokra használhatók fel, figyelemmel az Önkormányzat gazdasági programjában foglalt célokra.

(2) A Fejlesztési Alap pénzeszközeinek felhasználására a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet alapján előterjesztésre jogosultak tehetnek javaslatot.

(3) A benyújtott előterjesztésnek a 6. § (4) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az elérni kívánt fejlesztési célt,

b) a gazdasági programnak való megfelelés bemutatását.

(4) Fejlesztési Alapból megvalósuló beruházások előkészítése során a rendelet Második részében foglaltakat a Negyedik részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1) Az előterjesztést megtárgyalja az ágazatilag illetékes szakbizottság, valamint minden esetben a Pénzügyi és Jogi Bizottság.

(2) A Fejlesztési Alap pénzeszközeinek felhasználásáról a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.

(3) A Fejlesztési Alap felhasználására vonatkozó előterjesztés jóváhagyását követően a beruházásokkal kapcsolatban szükséges előirányzat módosításokat a költségvetési rendelet következő módosításába be kell építeni.

(4) A polgármester az éves költségvetés elfogadásakor, a költségvetés módosításairól, valamint a költségvetés végrehajtásáról készült előterjesztésekben beszámol a Fejlesztési Alap felhasználásáról.

(1) A beruházással kapcsolatos közbeszerzési eljárásban a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezet vagy az arra vonatkozó biztosíték, a jóváhagyott engedélyokirat.

(2) A közbeszerzési eljárás eredményeképpen szerződést kötni, illetve egyéb kötelezettséget vállalni, kifizetést teljesíteni csak az érvényes engedélyokirat erejéig és ütemezésének megfelelően lehet akkor, ha a jóváhagyott engedélyokiratban adott évre vonatkozóan szereplő forrás a költségvetési rendeletben szerepel.

(3) Ha a beruházás értéke nem éri el a Kbt-ben meghatározott értékhatárt, a megvalósításra vonatkozó szerződés megkötése előtt legalább három ajánlatot kell a beruházónak beszereznie az adott beruházás tárgyában referenciával rendelkező gazdálkodó szervezettől.

(4) Javított engedélyokiratot kell kiállítani, amennyiben az engedélyokiratban név-, és olyan szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás szerepel, amely a feladatra biztosított főösszeget nem érinti.

(5) A javított engedélyokirat kiadására az eredeti okiratot aláírók jogosultak.

(6) A polgármester a javított engedélyokirat kiállításáról az Önkormányzat Képviselő-testületét annak legközelebbi ülésén köteles tájékoztatni.

(7) Hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot idején, illetve az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot idején, továbbá az állampolgárok életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, avagy a környezetet veszélyeztető vagy károsító állapot idején e rendelet szabályaitól eltérően a polgármester jogosult dönteni a szükséges beruházási munkálatok elvégzéséről azzal, hogy ezen állapot elmúltát követően tevékenységéről köteles beszámolni az Önkormányzat Képviselő-testületének.

Ez a rendelet 2011. december 5-én lép hatályba.

(1) A Fejlesztési Alapot nem érintő beruházásokra e rendelet rendelkezéseit 2012. március 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2006. (IV.3.) önkormányzati rendelet a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről.