Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011.(II.28.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014.02.15.
A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján,
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. és 22. §-ában, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 14. § (1) bekezdésében és 17. §-ában, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvén (a továbbiakban: Jogállás tv.) 10/A. § (3) bekezdésében
meghatározott feladatkörében eljárva
szervezeti és működési szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint rendelkezik:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 8105 Pétfürdő, Berhidai u. 6.
(3) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló, melynek leírását és használatát az önkormányzat külön rendelete szabályozza.
2. § (1) A helyi önkormányzati jogok - az Ötv. alapján Pétfürdő választópolgárainak közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzathoz való közösségi jogaikat.
(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat legfelső szerve a képviselő-testület.
A feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(3) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából költségvetési szervként működő önkormányzati intézményt, gazdálkodó vagy más szervezet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.
(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) a képviselő-testület hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látja el.
(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait intézményeivel, vállalkozásaival, valamint közszolgáltatást végző vállalkozóval látja el, illetve végezteti el. Az önként vállalt feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.
3. § A képviselő-testületet az egyéni listán megválasztott 6 képviselő és a polgármester alkotja.
II. fejezet
A település képviselő
1. A települési képviselő jogállása
4. § A képviselő jogállását, jogait és kötelezettségeit az Ötv, a Jogállás tv és jelen SZMSZ állapítja meg.
2. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás
5. § A Jogállás tv. szerint benyújtandó vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
6. § A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell a Polgármesteri Hivatalban őrizni és kezelni.
III. fejezet
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület ülése
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli testületi ülést és közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület munkaterv szerint a június 30. és augusztus 1. közötti időszakban rendes testületi ülést nem tart.
(3) A képviselő-testület ülése általában minden hónap utolsó csütörtöki napján,16.00 órakor kezdődik. A munkaterv írja elő a kötelezően megtartandó rendes ülések számát - mely évente 6-nál kevesebb nem lehet - és várható időpontját.
(4) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az elmaradt napirendeket a következő rendes ülésen kell előterjeszteni.
4. Az alakuló ülés
8. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülést az Ötv. 30.§-a szerint tartja meg.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén:
a) a helyi választási bizottság elnöke beszámol a polgármester választás eredményéről, beszámol a települési önkormányzati képviselőválasztás eredményéről, átadja a megbízóleveleket a polgármesternek és a képviselőknek,
b) a polgármester és a képviselők esküt tesznek, ezzel a képviselőtestület megalakul.
c) a polgármester megtartja székfoglaló beszédét.
d) a képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét.
e) dönt az alpolgármester választásáról.
9. § A képviselő-testület alakuló ülésén - avagy döntésétől függően - az azt követő harminc napon belül tartandó ülésén
a) meghatározza bizottságait és megválasztja a bizottságok elnökeit és tagjait,
b) meghatározza a képviselők tiszteletdíját, természetbeni juttatásait,
c) dönt arról, hogy elhatározza-e a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatát, a felülvizsgálat előkészítéséhez mely bizottságot jelöli ki.
5. A gazdasági program
10. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 91.§ (6)-(7) bekezdése szerint alkotja meg, illetve vizsgálja felül gazdasági programját.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági program képviselő-testületi tárgyalását és elfogadását közmeghallgatás előzi meg.
(4) A képviselő-testület a gazdasági program folyamatos végrehajtását a zárszámadás elfogadásakor évente megtárgyalja.
6. A munkaterv
11. § (1) A képviselő-testület az ülésszak utolsó ülésnapján határoz a következő ülésszak munkatervének elfogadásáról, kivéve a választási ciklus utolsó ülésnapját.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) annak napirendjét
c) a rendelettervezetek címét,
d) a közmeghallgatások időpontját.
(3) A munkaterv elkészítésénél javaslatot kell kérni:
a) valamennyi helyi önkormányzati képviselőtől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a jegyzőtől,
d) a helyben működő pártoktól,
e) a szakmai érdekképviseleti szervektől,
f) mindazon szervezetektől, amelyeket a képviselő-testület felé rendszeres beszámolási, tájékoztatási kötelezettség terhel.
g) helyben működő egyesületektől és civilszervezetektől
(4) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél kell benyújtani. A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik, aki egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet a munkatervbe be nem került javaslatokról is.
7. A képviselő-testület összehívásának rendje
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) A képviselő-testület ülését
a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester,
b) a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
13. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, az ülésnap kezdési időpontjának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót az előzetes napirendi javaslattal, a napirendek írásos anyagaival együtt kell kézbesíteni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 8 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legkésőbb 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát
a) a meghívó Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblán történő kifüggesztésével,
b) a Péti Közösségi Televízióban és a honlapon közzétett közleménnyel a (2) bekezdésnek megfelelően
kell értesíteni.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a nyilvános és zárt ülésén tanácskozási joggal részt venni jogosult személyeket:
b.a. a jegyzőt
b.b. a polgármesteri hivatal érintett szervezeti egységeinek vezetőit,
b.c. a könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügy tárgyalásához.
c) a képviselő-testület nyilvános ülésén részt venni jogosultak közül
c.a. a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,
c.b. a helyben működő pártok vezetőit,
c.c. a bizottságok külső tagjait,
c.d. a civil szervezetek vezetőit,
c.e. intézményvezetőket
e-mailben történő értesítéssel.
(5) A képviselő-testület ülésére az adott napirendi pont tárgyalására a napirendi pontban érintettet tanácskozási joggal részt venni jogosult személyként kell meghívni.
8. A képviselő-testület ülése
14. § A képviselő-testület ülésére az Ötv. 12. § (3)- (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
9. Részvétel a képviselő-testület ülésén
15. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat, az ülés munkáját nem zavarhatja.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívással a könyvvizsgáló, a tárgyban érintett és a tárgy szakértője vesz részt.
(3) Ha a képviselő-testület ülésén
a) érintettként,
b) szakértőként,
c) előadóként
részt vevő személy tanácskozási jogával kapcsolatosan kétség merül fel, a tanácskozási jog megállapításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
16. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek szót adhat:
a) az ülés elnöke,
b) bármely képviselő felvetése alapján a képviselő-testület.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés b.) pontja szerinti szó megadásáról vita nélkül dönt.
10. A rendkívüli ülés összehívása
17. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervben nem szereplő időpontban is indokolt esetben, sürgősséggel összehívhatja. (rendkívüli ülés)
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, ha azt:
a) 3 települési képviselő írásban, saját aláírásával,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a könyvvizsgáló
d) jogosult felettes szerv indítványozza.
(3) Az indítványnak tartalmaznia kell:
a) a rendkívüli ülés helyére és napjára tett javaslatot,
b) sürgősségi javaslatot indoklással,
c) a képviselő-testület számára elfogadni javasolt rendelet tervezetet vagy határozati javaslatot.
(4) Az indítványt az ülés elnökénél, a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles gondoskodni az ülés össze hívásáról.
(5) A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasítja.
IV. Fejezet
A képviselő-testület ülése
11. Felszólalás napirend előtt
18. § (1) Napirend előtti felszólalásra írásban bármely képviselő kérhet engedélyt az elnöktől. A felszólalás megnevezését az ülés megnyitása előtt legalább fél órával át kell adni az elnöknek.
(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb kettő percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő ellene, és egy képviselő mellette kaphat egy-egy percre szót.
(4) A napirend előtti felszólalás vonatkozásában vitának és határozathozatalnak helye nincs.
12. Tájékoztatók, lejárt határidejű határozatok
19. § (1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, illetve az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az előterjesztést a napirend során a rendeletek után tárgyalja a képviselő-testület. A határidőre végre nem hajtott határozatokról – a felelősök meghallgatása után – a képviselő-testület külön dönt.
20. § (1) Az elnök a napirendi pont megvitatása során a szót sorrendben
a) az előterjesztőnek,
b) a bizottságok elnökeinek,
c) a képviselőknek, az előterjesztéshez fűződő kérdések és vélemények megtételére
adja meg.
(2) A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét és az (1) bekezdésben foglaltakat - az elnök határozza meg.
13. Határozatképesség
21. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 14. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Ha a határozatképességet helyreállítani nem lehet, a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az elmaradt napirendeket a következő rendes ülésen kell előterjeszteni.
(4) Ha a jelenlévő képviselő nem kíván szavazni, szándékát a szavazás megkezdése előtt az ülés elnökénél köteles bejelenteni.
(5) A jelenlévő, de nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
14. A napirend megállapítása
22. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) rendelet tervezetek,
b) lejárt határidejű határozatok,
c) egyéb előterjesztések,
d) beszámolók,
e) tájékoztatók,
f) interpellációk.
(4) A képviselő-testület a már elfogadott napirend napirendi pontjai sorrendjének megváltoztatásáról egyszerű többséggel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.
(5) A képviselők az ülés napirendjének befejezését követően a napirendhez nem kapcsolódó önkormányzati ügyekben kérdést tehetnek fel, véleményt nyilváníthatnak, tájékoztatást adhatnak és bejelentéssel élhetnek.
23. § (1) A meghívó kézbesítése után az ülés elnöke a napirendi javaslatot írásban és csak sürgősségi indoklással egészítheti ki, mely napirendre vételéről a Képviselő-testület dönt.
(2) Ha az elnök a (1) bekezdésben említett jogával él, köteles a kiegészítésről szóló értesítést az új, írásos előterjesztést a képviselő-testület ülésének kezdete előtt legalább 72 órával megküldeni és intézkedni a feladatkörében érintett bizottság véleményének beszerzésére.
(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület -- az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
24. § (1) A napirendet úgy kell megállapítani, hogy az ülésnap időtartama a hét órát ne haladja meg.
(2) Ha az ülésnap időtartama az (1) bekezdésben foglalt időtartamot meghaladja, a képviselő-testület a következő napirendi pont megvitatása előtt vita nélkül, egyszerű többséggel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt arról, hogy az ülésnapon még mely napirendi pontokat tárgyalja meg.
(3) Az ülés elnöke az ülésnapon több alkalommal, legalább kétóránként minimum 10 perc időtartamra szünetet rendelhet el.
15. A rendkívüli ülés napirendje
25. § (1) Az SZMSZ 17.§ (2) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.
(2) A napirendi javaslat beterjesztéséről a képviselő-testület elnöke gondoskodik, a 17.§ (2) bekezdésében meghatározott indítványozó egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.
16. Sürgősségi indítvány, javaslat
26. § (1) A sürgősségi indítványt, javaslatot írásban, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napig, a polgármesternél lehet benyújtani és indoklással kell ellátni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt időpontot követő időpontban ülésező bizottság a sürgősségi javaslatot a képviselő-testület ülésének megkezdése előtt legalább fél órával, írásban nyújthatja be.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt indítványok napirendre vételét az indoklás szóbeli ismertetése után a testület egyszerű többséggel határozathozatal nélkül fogadja el.
17. Az előterjesztések
27. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet tervezet,
b) határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a jelentés,
e) a tájékoztató,
f) önálló képviselői indítvány.
(2) Az előterjesztéseket írásban, a polgármesternél kell benyújtani a képviselő-testület ülése előtt 8 nappal.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidőt követően előterjesztés kizárólag sürgősségi javaslatként nyújtható be.
(4) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a megalkotni javasolt rendelet tervezetét, illetőleg - az e rendeletben foglaltakra figyelemmel - elfogadni javasolt határozati javaslatot,
e) a határozati javaslatban a felelős és határidő megjelölését.
28. § (1) Előterjesztést a polgármester, a bizottságok, a képviselő, a jegyző valamint a könyvvizsgáló nyújthat be.
(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyben - a bizottság nevében - a bizottság elnöke nyújtja be az előterjesztést.
(3) Azon előterjesztések körét, amelyek a Pénzügyi Bizottság véleményével nyújthatók be, a 4. számú melléklet tartalmazza.
18. Önálló képviselői indítvány
29. § (1) A képviselő előterjesztést önálló indítványként tehet.
(2) A képviselői önálló indítványokra az előterjesztésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell benyújtani, a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 nappal.
(4) Az elektronikus úton megküldött önálló indítvány eredeti példányát az előterjesztő képviselő sajátkezű aláírásával látja el legkésőbb az ülés kezdetéig.
19. Módosító javaslat, ajánlás
30. § (1) Az előterjesztői határozati javaslathoz a képviselők és a bizottságok írásbeli és szóbeli módosító javaslatot, ajánlást tehetnek.
(2) A napirend tárgyalásakor az előterjesztett határozati javaslathoz, ajánláshoz a vita bezárásáig lehet módosító javaslatot tenni.
(3) A javaslatnak, ajánlásnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie.
(4) A bizottsági ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.
20. Felszólalás ügyrendi kérdésekben
31. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor egy percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Amennyiben az ügyrendi kérdésben az elnök a szót megtagadja, a szó megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.
21. Hozzászólás személyes megtámadtatás okán
32. § A képviselőnek személyes megtámadtatás okán egy percre szót kell adni. E hozzászólás során a tárgyalt napirenddel kapcsolatos véleménynyilvánításnak nincs helye.
22. Interpelláció
33. § (1) A települési képviselő
a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) a jegyzőtől vagy megbízottjától,
d) a bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személy köteles érdemi választ adni.
(2) Az interpellációt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellet a szóbeli kiegészítés joga is.
(5) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
(6) Az interpelláló a válasz elutasítására vonatkozó nyilatkozata előtt maximum 2 percben indokolhatja állásfoglalását.
(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a válaszról a képviselő-testület határoz.
(8) Ha a választ a képviselő-testület is elutasítja,
a) az interpellált köteles a következő (rendes vagy rendkívüli) testületi ülésre az el nem fogadás okaira is kiterjedő újabb választ adni, vagy
b) az interpellációban megfogalmazottak kivizsgálására a képviselő-testület megbízza valamely állandó bizottságát vagy az erre a feladatra létrehozott ad-hoc bizottságot.
(9) Az interpellációban megfogalmazottak kivizsgálásával megbízott bizottságnak a vizsgálat eredményéről a következő testületi ülésre, de legkésőbb 30 napon belül kell jelentést tennie. Az interpelláló részére biztosítani kell a vizsgálatban való részvétel lehetőségét.
23. Hozzászólás, javaslat
34. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor a szót kérő egy felszólalási ideje legfeljebb 3 perc.
(2) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 1 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.
(3) Az előterjesztő vagy az ügy előadója korlátozás nélkül szólhat hozzá.
(4) A jegyzőnek a jogszerűség érdekében szükséges jelzései, a könyvvizsgálónak véleménye kifejtésére szót kell adni.
35. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtója a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó hatósági ügy előterjesztése nem vonható vissza.
(3) Az előterjesztő a vita bezárása előtt nyilatkozhat arról, hogy a módosító javaslatot elfogadja.
24. A napirendi pont tárgyalásának elnapolása
36. § Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a képviselő-testület határoz. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
25. Kérdés
37. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén
a) a polgármestertől,
b) alpolgármestertől
c) a jegyzőtől vagy megbízottjától,
d) a bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben a napirendhez kapcsolódóan felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
26. A vita bezárása
38. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.
(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határozathozatal nélkül dönt.
(3) Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt utolsóként 2 percben felszólalhat.
27. Határozathozatal
39. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Határozathozatalnak a napirendi tanácskozás során van helye.
(3) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.
40. § (1) A határozat elfogadásáról a Képviselő-testület általában egyszerű többséggel dönt.
(2) Minősített többség szükséges az Ötv 15.(1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) a költségvetést érintő határozathozatal körében
a.a. a költségvetés módosításának előkészítését elrendelő határozat
a.b. a költségvetés első félévi végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,
b) hitel felvételéhez,
c) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítéséhez,
d) amely döntés meghozatalához törvény vagy ez az SZMSZ minősített többséget ír elő.
28. Kizárás a döntéshozatalból
41. § (1) Az Ötv 14.§ (2) bekezdése szerint a települési képviselő a döntéshozatalából kizárható.
(2) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.
(3) A kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges.
29. A szavazás módja
42. § (1) A szavazás nyílt.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) név szerinti szavazással.
(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.
43. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztásakor.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § (4) bekezdésében szabályozott esetekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.
(3) A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A titkos szavazás lebonyolításról, a törvényes feltételek biztosításáról, a titkos szavazatok számlálásáról a jegyző gondoskodik.
44. § (1) Név szerinti szavazást a jelenlevő képviselők 1/3-ának támogatásával kell elrendelni.
(2) A név szerinti szavazást az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ülés elnöke rendeli el.
(3) Név szerinti szavazás esetén a képviselők - a jegyző vagy megbízottja által felolvasott – ábécé szerinti sorrendben, szóbeli nyilatkozattal szavaznak.
45. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik.
30. A szavazás rendje
46. § (1) Az ülés elnöke a vita lezárása után a napirendi ponthoz előterjesztett javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja.
(2) A képviselő-testület a szavazás során előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő előterjesztői javaslat egészéről dönt.
(3) Ha az előterjesztői javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, a szavazás során a módosító javaslatok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
(4) Ha az előterjesztő a javaslatot módosította vagy a módosító javaslatot befogadta, bármely képviselő javaslatára az előterjesztői javaslat eredeti változatát is szavazásra kell bocsátani.
(5) Ha a képviselő-testület az előterjesztésről határozatot nem hoz, az ülés elnöke:
a) új, elsősorban a bizottságok állásfoglalására, másodsorban a vitában elhangzott javaslatokra alapuló határozati javaslatot bocsát szavazásra, vagy
b) visszaadja állásfoglalásra az illetékes bizottságnak.
(6) A beszámolót és a jelentést elfogadásra javasoltnak kell tekinteni, ha az előterjesztés ettől eltérő tartalmú határozati javaslatot nem tartalmaz.
(7) A tájékoztató tudomásulvételéről akkor kell határozatot hozni, ha azt az előterjesztő kéri.
(8) A szavazás eredményének megállapításakor ki kell mondani, hogy a határozathozatal során mely - a képviselő-testület tanácskozásán egyébként jelenlévő - képviselő nem szavazott.
(9) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
(10) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben észrevételt tehet.
31. Újra tárgyalás
47. § (1) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az Ötv. 35. § (3) bekezdése szerint kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A képviselő-testület a benyújtást követő 15 napon belül köteles döntését meghozni.
(2) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezeteket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt szakmai vitára kell bocsátani, indokolt esetben közmeghallgatás elé kell utalni, illetve két fordulóban kell tárgyalni. E kérdésben a képviselő-testület előzetesen dönt.
32. Az önkormányzati rendeletalkotás
48. § A képviselő-testület az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében és az Ötv. 16.§ (1) bekezdésében kapott falhatalmazás alapján rendeletet alkot.
49. § (1) A rendelet alkotásáról, az abban szabályozandó kérdésekről és annak előkészítéséről a képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester gondoskodik a rendelet tervezetnek a képviselőkhöz és az érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
49/A. § (1) Az önkormányzati rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése történhet
a) az önkormányzat honlapján megadott elektronikus elérhetőségen keresztül,
b) papír alapon
c) a rendelet-tervezet előkészítésért felelős által elhatározott közvetlen egyeztetés keretében.
(2) A rendelet-tervezetet és indoklását a képviselő-testületi ülést megelőző 6. nap 14.00 óráig – a 49/C. §-ban meghatározott kivétellel – az önkormányzat honlapján elektronikusan, valamint a Polgármesteri Hivatal Titkárságán (Berhidai út 6. 2. számú iroda) papír alapú dokumentumban közzé kell tenni.
(3) A közvetlen egyeztetésre a véleményeztetni kívánt dokumentumot a képviselő-testületi ülést megelőző 6. nap 20.00 óráig kell megküldeni.
(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, a beérkezett vélemények feldolgozásáért, az ügyiratkezelési szabályoknak megfelelő kezeléséért a jegyző felelős.
49/B. § (1) Az önkormányzati honlapon keresztül történő egyeztetés, valamint a papír alapú dokumentummal való közzététel minden esetben kötelező.
(2) A vélemények, javaslatok elektronikus formában a képviselő-testület ülését megelőző 3. nap 24.00 óráig névvel és címmel ellátva küldhetők meg az onkormanyzat@petfurdo.hu e-mail címre.
(3) A vélemények, javaslatok névvel és címmel ellátott papír alapú dokumentumban a képviselő-testületi ülést megelőző 2. nap 12.00 óráig juttathatók el a Polgármesteri Hivatalba.
(4) A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni.
(5) A jegyző a beérkezett véleményeket, javaslatokat – a sértő és a tárgykörhöz nem tartozó vélemények kizárásával – a képviselő-testületi ülést megelőző nap 14.00 óráig megküldi a képviselők részére.
49/C. § Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról és módosításáról szóló,
b) az önkormányzat vagyonáról, és a vagyontárgyakkal való gazdálkodásról és módosításáról szóló,
c) az Önkormányzat költségvetéséről és módosításáról szóló,
d) az Önkormányzat zárszámadásáról szóló,
e) a fizetési kötelezettségekről szóló,
f) a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekről és módosításáról szóló,
g) kiemelkedő közérdekből történő sürgős elfogadást igénylő,
rendelet tervezetét.
49/D. § 1) A jegyző vezeti a tervezetet véleményezők listáját. A véleményező nevét, elektronikus levélcímét, illetve papír alapú küldemény esetében lakcímét tartja nyilván.
49/D.
(1) A jegyző vezeti a tervezetet véleményezők listáját. A véleményező nevét, elektronikus levélcímét, illetve papír alapú küldemény esetében lakcímét tartja nyilván.
(2) A honlapon történő közzététel során fel kell hívni a figyelmet, hogy
a) a vélemény, észrevétel, javaslat benyújtását a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint az adatkezeléshez történő hozzájárulásnak kell tekinteni,
b) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan benyújtott vélemény, észrevétel a döntéshozókat nem köti.
33. Az önkormányzati rendelet kihirdetése
50. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 15 napon belül, de legkésőbb a rendelet hatályba lépéséig a jegyző gondoskodik.
(2) A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
51. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni, ami az önkormányzati rendelet számát, tárgyát és a teljes szövege közzétételének helyét megjelölő hirdetménynek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztése.
(2) A rendelet teljes szövege közzéteendő
a) a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg a Polgármesteri Hivatalban,
b) a rendelet elfogadását követő 15 napon belül
b.a a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár nyilvános könyvtári olvasó helyiségében,
b.b az önkormányzati honlapon.
(3) A rendelet számát, tárgyát és a teljes szöveg közzététele helyét közölni kell a Péti Közösségi Televízió képújságában a rendelet kihirdetését követő 10 napon belül, valamint a Pétfürdői Krónika következő számában.
52. § (1) A képviselő-testület, valamint a bizottságok és a polgármester átruházott hatáskörben hozott, nem hatósági határozatainak számát, hivatalos szövegét, elektronikus formában a meghozatalát követő 15 napon belül az önkormányzati honlapon közzé kell tenni.
(2) Közzé kell tenni különösen a képviselő-testület által elfogadott
a) egy évnél hosszabb időtartamra szóló koncepciót,
b) a települési környezet állapotáról szóló tájékoztatót.
34. A határozatok végrehajtásának rendje
53. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.
(2) A polgármester a határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen jelentést tesz.
(3) A jelentéseket a határozatok számának megjelölésével, a határozat rendelkezésének röviden összefoglalásával kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről és szükséges mértékben a módjáról is.
(4) Amennyiben a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és - ha szükséges - a felelősségre vonásra. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
(5) A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.
(6) A határozatot 5 munkanapon belül a jegyző juttatja el a végrehajtásért felelősnek.
35. A jegyzőkönyv
54. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, az elfogadott rendeletek számát és címét „a rendelet a jegyzőkönyv melléklete” utalással, valamint a határozatok szövegét tartalmazza. A képviselő-testület üléséről hangfelvételt is kell készíteni.
(2) A Képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) az ülés megnyitásának idejét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) az elfogadott napirendet,
e) napirendi pontonként a napirendi pont tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
f) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás eredményét,
i) az elnök megtett intézkedéseit,
j) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
k) az ülés berekesztésének idejét.
l) a hanghordozó azonosítási jelzését.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazás jegyzőkönyvének 1 példánya
e) a települési képviselő írásban benyújtott hozzászólása
f) a jegyző jogsértésre utaló jelzése
g) az elfogadott és kihirdetett rendelet
h) határozatok mellékleteként megjelölt anyagot.
55. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyző és a polgármester aláírásával hitelesíti.
56. § (1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe, valamint a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár nyilvános könyvtári olvasó helyiségében azok ott történő elhelyezése után.
(2) A jegyző a képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveit megjelenteti az önkormányzati honlapon.
V. Fejezet
A képviselő-testületi ülés elnöke és jogköre
57. § (1) Az ülés vezetését a polgármester, akadályoztatás esetén az alpolgármester végzi.
(2) Amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester akadályoztatva van a már összehívott képviselő-testület ülésének vezetésében, a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el az elnöki teendőket.
(3) Amennyiben az ülés elnökével szemben kizárási ok merül fel, az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
58. § (1) Az elnök a képviselő-testület ülését
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri határozatképességét, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket,
c) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, megtagadása,
c) a napirend előtti és az ügyrendi kérdésben a szó megadása és megtagadása,
d) tárgyalási szünet elrendelése.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét,
d) kimondja a határozatot.
VI. Fejezet
A képviselő-testületi ülés rendjének biztosítása
36. A tárgyra térés
59. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót.
37. Jogtalan részvétel
60. § Azt, aki az ülés helyiségében az ülés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel, szükség esetén kiutasíthatja.
38. Rendzavarás
61. § (1) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett - az SZMSZ-ben meghatározott - intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.
(2) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.
62. § (1) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra egy órán belül folytatódik. Ha az ülést folytatni ekként nem lehetséges, az elnök a 21.§.(3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
39. Széksértés
63. § Ha valamely képviselő felszólalása során sértő, durva kifejezést használ, különösen ha azzal a képviselő-testület tekintélyét sérti, vagy az SZMSZ-nek a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja.
VII. Fejezet
A képviselő-testület szervei
40. A bizottságok
64. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot és munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport képviselőkből, bizottsági tagokból és megfelelő szakértelemmel rendelkező személyekből áll. A munkacsoport feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottságok működésére, jogaira és kötelezettségeire az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
65. § (1) A bizottságok elnöke és tagjainak több mint fele települési képviselő.
(2) A bizottság elnökének helyettesítésére, munkájának segítségére elnökhelyettest választhat a bizottság képviselő tagjai közül. Az elnökhelyettesre – a tiszteletdíj kivételével – a bizottság elnökére vonatkozó szabályok az irányadók.
66. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottság tagjainak több mint felének indítványára.
67. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi Bizottság
b) Humán Bizottság
c) Településfejlesztési Bizottság
(2) A bizottságoknak legalább 3, de legfeljebb 7 tagja van.
(3) A bizottságot a képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke képviseli.
(4) A bizottságok működésére az SZMSZ-nek a képviselő-testület működésére, ülésére és a képviselő-testületi ülés rendjének biztosítására vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy:
a) a bizottság üléséről hangfelvétel nem készül,
b) a bizottság üléséről az ülést követő napon emlékeztető készül, mely az elfogadott bizottsági javaslatokat és elfogadásuk arányát tartalmazza.
67/A. § (1) A bizottságok
a) ellátják a képviselő-testület által a részükre megállapított feladatokat és hatásköröket,
b) gyakorolják a képviselő-testület által rájuk ruházott önkormányzati hatásköröket,
c) állást foglalnak a képviselő-testület által meghatározott előterjesztések érdemi kérdéseiben.
(2) A bizottságok a feladatkörükbe rendelt önkormányzati feladat ellátása során
a) véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket;
b) közreműködnek az önkormányzat rendeleteinek, középtávú programjainak elkészítésében;
c) kidolgozzák a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket, közreműködnek a képviselő-testület tájékoztatásában;
d) felkérés alapján közreműködnek a képviselő-testület döntéseit megalapozó általános irányelvek kidolgozásában;
e) közreműködnek a feladatok rangsorolásában és a feladatellátás fenntartási, fejlesztési szempontjainak, a feladat-ellátás helyi politikájának kialakításában;
f) az önkormányzati feladat ellátását érintő lényeges kérdésben állásfoglalásukkal a képviselő-testülethez fordulhatnak;
g) szervezik és ellenőrzik a képviselő-testület döntéseinek hatékony, gazdaságos és jogszerű végrehajtását;
h) figyelemmel kísérik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati tevékenység alakulását;
i) szervezik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati feladat hatékony ellátásának biztosítását;
j) véleményezik az önkormányzati feladat ellátására irányuló megállapodás-tervezeteket;
k) közreműködnek a lakosság tájékoztatásában.
67/B. § (1) A Humán Bizottság feladata különösen
a) az óvodáról,
b) az alapfokú nevelésről, oktatásról,
c) az egészségügyi és a szociális ellátásáról,
d) a gyermek és ifjúsági feladatokról
e) az időskorúakról
való gondoskodásban részvétel.
(2) A Humán Bizottság feladata továbbá részvétel
a) a közművelődési tevékenység támogatásában,
b) a művészeti tevékenység támogatásában,
c) a sport tevékenység támogatásában,
d) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésében.
67/C. § (1) A Pénzügyi Bizottság feladata különösen
a) a költségvetési gazdálkodással,
b) a helyi adókkal
c) a vagyongazdálkodással, a vagyon feletti rendelkezéssel, a vagyon működtetésével,
d) a hitelfelvétellel
e) az önkormányzat vállalkozásaival,
f) az önkormányzat szervezetének kialakításával,
g) képviselő-testület választási, kinevezési, munkáltatói jogai gyakorlásával,
h) a képviselő-testület ügyrendi jellegű tevékenységével,
i) lakásgazdálkodással
kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában való részvétel.
(2) A Pénzügyi Bizottság ellátja a képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(3) A Pénzügyi Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
67/D. § A Településfejlesztési Bizottság feladata különösen
a) a vízrendezéssel, az ívóvízellátással és a csapadékvíz elvezetéssel,
b) a köztemetők fenntartásával,
c) közlekedéssel,
d) a helyi közutak és közterületek fenntartásával,
e) a közvilágítással,
f) környezetvédelemmel
g) köztisztasággal, településtisztasággal
h) a településrendezéssel
i) a településfejlesztéssel,
j) a helyi energiaszolgáltatással
kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában való részvétel.
41. A polgármester
68. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, ellátja a képviselő-testület elnökének feladatait,
c) képviseli az önkormányzatot és a képviselő-testületet.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását a bizottság hatáskörét érintő rendkívüli esetben, illetve törvényi kötelezettség alapján,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(3) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a hivatalt. E körben:
a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának a szervezésben, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben,
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
42. A Polgármesteri Hivatal
69. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal látja el.
(2) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Pétfürdői Polgármesteri Hivatal.
43. Az alpolgármester
70. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére, társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.
(2) Az alpolgármester konkrét feladatait a polgármester határozza meg úgy, hogy az legalább havi 32 óra elfoglaltságot jelentsen, melyről a képviselőtestületet írásban tájékoztatja.
(3) A polgármester szabadság, betegség miatti tartós távolléte idején történő helyettesítés esetén az alpolgármester napi 2 órát köteles a Polgármesteri Hivatalban tartózkodni.
(4) Az alpolgármester tevékenységéről a polgármester félévente köteles beszámolni.
44. A jegyző
71. § A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.
72. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
(2) A jegyző főbb feladatai:
a) gondoskodik az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) szervezi a polgármesteri hivatal állampolgárokat tájékoztató munkáját,
c) gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és a polgármesterrel együtt azt aláírja,
d) törvényességi szempontból ellenjegyzi az előterjesztéseket,
e) a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a közigazgatási hivatal vezetőjének,
f) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásáról,
g) tájékoztatja a képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.
(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
c) negyedévente gondoskodik az aktuális rendeletek és határozatok képviselők és bizottsági tagok részére való megküldéséről.
VIII. Fejezet
Állampolgári részvétel
45. Lakossági fórumok
73. § (1) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
(2) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és a közösségek számára helyi közügyekben
a) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására,
b) a közvetlen tájékoztatására,
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(3) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei,
c) lakossági érdekegyeztető fórumok.
46. A közmeghallgatás
74. § (1) A közmeghallgatás nyilvános testületi ülés.
(2) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(3) A közmeghallgatást, ennek időpontját megelőzően legalább 8 nappal, a helyben szokásos nyilvános közzététel útján kell meghirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A közérdekű bejelentésekről és javaslatokról a polgármester részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert a tárgy szerint érdekelt bizottságot, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot hoz létre.
(6) Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel lehet kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
47. Állampolgári közösségek rendezvényei
75. § Az állampolgári közösségek, alkalmi önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, azokban az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak, együttműködhetnek a végrehajtásban. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
48. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés
76. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés esetén az Ötv. 46.§ alapján köteles eljárni. A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó részletes előírásokat az önkormányzat külön rendelete szabályozza.
IX. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodás
49. Költségvetés
77. § (1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
(2) A képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja.
(3) A költségvetési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban.
(4) A költségvetés előkészítésével kapcsolatos feladatok elvégzéséről a jegyző gondoskodik.
50. Zárszámadás
78. § (1) A költségvetési évet követően a zárszámadást rendelettel állapítja meg a képviselő-testület.
(2) A zárszámadás előterjesztésére és előkészítésére a 77. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
51. Az önkormányzat vagyona
79. § Az önkormányzati vagyonra vonatkozó részletes előírásokat az önkormányzat külön rendelete szabályozza.
52. Ellenőrzés
80. § (1) Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények (önállóan működő költségvetési szervek) és gazdasági társasága működésének, gazdálkodásának belső ellenérzését a Várpalotai Kistérség Többcélú Társulásának keretében, a megkötött belső ellenőrzési feladatok térségi ellátásáról szóló megállapodás útján látja el. A Társulás Munkaszervezetének alkalmazásában álló belső ellenőr a képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján, a jegyző irányítása mellett látja el feladatát.
(2) A képviselő-testület évente megtárgyalja az önkormányzati költségvetési szerveknél tartott ellenőrzések tapasztalatait (az éves ellenőrzési jelentést) és meghatározza a további feladatokat.
(3) A Pénzügyi Bizottság szükség szerint tarthat az önkormányzatnál, intézményeinél és gazdasági társaságánál működési, gazdálkodási és pénzügyi ellenőrző vizsgálatot és tesz javaslatot az esetleg felmerülő és feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.
(4) Az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést, valamint az ennek nyomán kidolgozott intézkedési tervet – annak elkészítését, illetve megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
X. Fejezet
Juttatások
53. Munkabér megtérítés, tiszteletdíj
81. § (1) A települési képviselőt képviselői munkájával való összefüggésben az Ötv 20. § (1) bekezdése szerint megilleti kiesett jövedelme.
(2) A képviselő-testület a képviselő testületi és bizottsági munkában való részvétele miatt kiesett jövedelmét az érintett munkáltatók igazolása alapján téríti meg.
82. § (1) A képviselő-testület a település képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai számára a Pttv. 15. §-ában meghatározottak szerint állapít meg tiszteletdíjat.
(2) A tiszteletdíjak kifizetése a tárgyhót követő hónap 15 napjáig történik.
(3) A tiszteletdíjak mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjai minden év január 30-ig nyilatkoznak a tiszteletdíjuk felvételének módjáról.
54. Távollét az ülésekről, a juttatások csökkentése
83. § (1) A bizottság elnöke a polgármesternél, a bizottság tagjai a bizottság elnökénél távolmaradása okát az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni.
(2) A települési képviselő, bizottsági tag adott havi rendes ülésre jutó tiszteletdíját – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – 25%-kal csökkenteni kell, amennyiben a képviselő-testület vagy a bizottság üléséről távol marad.
(3) Amennyiben a települési képviselő, a bizottsági tag más irányú testületi, bizottsági munkáját végzi, illetőleg a település érdekében végzett munkája miatt marad távol az üléstől, tiszteletdíja nem csökkenthető. A távolmaradás okát a bizottság tagja esetében a bizottság elnöke, a bizottság elnöke esetében a polgármester igazolja.
(4) A több jogcímen történő csökkentés együttes havi mértéke sem haladhatja meg a megállapított havi tiszteletdíj 25 %-át.
(5) A tiszteletdíjak csökkentésének módozatait és mértékét a 3. melléklet tartalmazza.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
84. § E rendelet alkalmazásában:
1. érintett:
a) akinek választását, kinevezését, felmentését, vezetői megbízását illetőleg annak visszavonását, fegyelmi eljárás megindítását, fegyelmi büntetés kiszabását és állásfoglalást igénylő személyi ügyét a képviselő-testület tárgyalja vagy tárgyalni kívánja,
b). akinek vonatkozásában a képviselő-testület alapvető munkáltatói jogát gyakorolja vagy gyakorolni kívánja,
c). akinek az önkormányzat hatáskörébe tartozó hatósági ügy a jogát vagy jogos érdekét érinti (ügyfél),
d) akinek az eljáráshoz polgári jogi értelemben közvetlen joga, jogos érdeke vagy kötelezettsége fűződik,
2. hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörükben eljárva a képviselő-testület szervei az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg, adatot igazolnak, róla nyilvántartást vezetnek, vagy hatósági ellenőrzést végeznek,
3. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
4. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
5. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely napirend önálló részét képezi.
6. egyszerű többség: a jelenlevő képviselők több mint a felének szavazata
7. minősített többség: minősített többségű döntéshozatalhoz az Ötv. 15.§ (2) bekezdésének alkalmazásával legalább 4 igen szavazat szükséges.
85. § (1) Ez a rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba.
(2) (A korábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot megállapító 8/1998.(III.16.) önkormányzati rendelet és az azt módosító önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezését tartalmazó rendelkezések)
Változott rendelkezések
Megváltozott
Nincs változás
Változni fog
Nincs változás
Eszköztár
Nyomtatás
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
