Kifejezéskereső
Balatonakali Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 6.) önkormányzati rendelete
Balatonakali község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Balatonakali Község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Balatonakali Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
a) Az Önkormányzat székhelye: 8243 Balatonakali, Kossuth L. u. 45.
b) Az Önkormányzat telephelye: 8243 Balatonakali, Balaton u. 1.
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Balatonakali község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület). A Képviselőtestületet létszáma 5 fő, melyet 1 fő polgármester és 4 fő képviselő alkot.
(3) A Képviselőtestület Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei látják el. A Képviselőtestület szervei: a) a polgármester,
b) a bizottság,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) társulás.
(3) A Képviselőtestület 2013. január 1. napjától közös hivatalt hozott létre Tihany, Örvényes, Balatonudvari és Balatonakali községek Önkormányzataival, Tihanyi közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. A Közös Hivatal Balatonakaliban állandó jelleggel Kirendeltséget tart fenn, melyet a jegyző megbízásából a kirendeltség vezető irányít. Székhelye: 8243 Balatonakali, Kossuth L. u. 45.
3. § A Képviselőtestület, a polgármester, a közös önkormányzati hivatal kirendeltségének hivatalos kör alakú pecsétjén a Magyarország címere van, a köríven
4. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Balatonakali község Címere és Zászlója.
(2) A Címer leírása: Kék mezőben kiemelkedik a község szimbolikus jelképeként az evangélikus és a katolikus templom. A címer bal sarkában a szőlőtermelés jelképeként egy fürt szőlő. A község ősi foglalkoztatására emlékeztet a balatoni sügér.
(3) A Zászló színe fehér, alul és felül keskeny, kék sávval. A zászló közepén a község címerével díszített.
(4) Az önkormányzat ezen jelképeit és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
5. § Az Önkormányzat a „Balatonakali Tiszteleti Polgára” elismerő címet alapította. A kitüntető cím adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. A kitüntettek névjegyzékét a 4. számú függelék tartalmazza.
6. § (1) Balatonakali testvér települési kapcsolatot tart fenn Balástya (Magyarország) és Kövend (Plaiesti, Románia) településekkel.
(2) További testvér települési kapcsolat létesítése a Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
7. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.balatonakali.hu.
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja: az „Akali Hírek”. Megjelenik 2 havonta.
(3) Az Önkormányzat által alapított közalapítvány a „Balatonakaliért” Támogatási Közalapítvány. A közalapítványon keresztül működik az Akali Televízió.
2. Feladatok és hatáskörök
8. § (1) Az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.
(2) Ezen felül - saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint - vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(3) Az Önkormányzat együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a Balatonfüredi Többcélú Társulással, a Veszprém Megyei Önkormányzattal.
(4) Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körét és szakfeladat rendjét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
9. § (1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:
a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
b) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról,
c) a helyi média, a közalapítvány, a falutévé működésének támogatásáról,
d) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények tartásáról, támogatásáról,
e) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, a kistérségi társulás támogatásáról,
f) nemzetközi kapcsolatok kialakításáról, fenntartásáról.
(2) A Képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel, település-üzemeltetéssel, vagy a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
(3) Ezen ügyekben – a polgármester indítványára – a Képviselőtestület a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(4) Az önkormányzat szabadon vállalhat közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti a település érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(5) A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
10. § (1) A Képviselőtestület a polgármesterre ruházza át
10/A. § (1) A Képviselőtestület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.
(2) A polgármester – az (1) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.
11. § A Képviselőtestület a Balatonfüredi Többcélú Társulásra ruházza át a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét.
1. A Képviselőtestület működése
12. § (1) A Képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A Képviselőtestület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 10 ülést tart.
(2) A Képviselőtestület munkaterv szerint tervezett rendes üléseit a Kirendeltség tanácskozó termében – fő szabályként minden hónap utolsó szerdai napján 1400 órai kezdettel – tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, napra és időpontra is össze-hívható.
2. Alakuló ülés
13. § (1) Az alakuló ülést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülés összehívásáról és vezetéséről a megválasztott polgármester gondoskodik.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
3. Munkaterv
14. § (1) A Képviselőtestület üléseit munkaterv szerint látja el. A munkatervet éves időszakra kell készíteni, amelynek a Képviselőtestület elé terjesztése minden év december 31-ig a polgármester feladata.
(2) A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságtól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
d) jegyzőtől, kirendeltség vezetőtől.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b) a napirend tárgyát, előadóját, a napirend tárgyalásához meghívandók felsorolását,
c) az egyes napirendi pontok előkészítéséért felelős személy nevét, hivatali beosztását,
d) a közmeghallgatást igénylő napirendet.
(4) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni azoknak, akiktől az elkészítésre javaslatot kellett kérni.
(5) A Képviselőtestület a nyári szabadságolások miatti ülés szüneteket minden év július 1. napjától augusztus 20. napjáig állapítja meg.
(6) A munkaterv szerinti testületi ülésekről filmfelvétel készül, mely megtekinthető a helyi TV műsorának engedélyezett sugárzási idejében.
4. A rendes és rendkívüli ülés
15. § (1) A Képviselőtestület rendes ülésének napirendjére az ülés elnöke (a továbbiakban: elnök) tesz javaslatot, melynek alapján a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) polgármester beszámolója a két ülés között végzett munkájáról,
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)
f) kérdések, interpellációk,
g) közérdekű bejelentések és javaslatok.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – az ülés elnöke, bármelyik Képviselő vagy a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető ügyrendi javaslatára, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – el lehet térni.
(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
f) módosító javaslatok megtétele,
g) döntés a módosító javaslatokról,
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
16. § (1) A Képviselőtestület ülését a munkatervétől eltérő módon (eltérő időpontra és napirenddel) is össze kell hívni:
a) a képviselők több mint egynegyedének (legalább 2 képviselőnek) a tárgy megjelölésével, írásban tett és aláírt,
b) a Képviselőtestület bizottságának, valamint
c) a polgármesternek az indítványára.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, idejét és helyét.
(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
17. § (1) A Képviselőtestület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselőtestület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
17/A. § (1) A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(2) A zárt ülésen a Képviselőtestület tagjai és a jegyző, aljegyző, vagy megbízásukból a kirendeltség vezető, továbbá meghívása esetén az érintett, a hivatali ügyintéző és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(3) A Képviselőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(4) A zárt ülésen hozott döntésekről, a személyiségi jogok figyelembe vételével, nyilvános ülésen tájékoztatást kell adni.
5. Közmeghallgatás
18. § (1) A Képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást a Képviselőtestület hívja össze. A Képviselőtestület állapítja meg a közmeghallgatás idejét, helyét, napirendjét. A közmeghallgatás időpontjának közzétételéről a helyben szokásos módon, legalább 15 nappal az ülés előtt a polgármester gondoskodik.
(3) A Képviselőtestület tagjai, a jegyző a feltett közérdekű kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.
(4) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a község lakosságát az önkormányzat működéséről, tevékenységéről, elképzeléseiről, és egyes kötelezően előírt napirendekről.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a jegyzőkönyvre irányadó szabályok érvényesülnek.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokat a Képviselőtestület munkája során igyekszik hasznosítani.
6. A Képviselőtestületi ülés tervezése, előkészítése
19. § (1) A Képviselőtestület rendes ülésének összehívásáról a munkaterv alapján polgár-mester - akadályoztatása esetén az alpolgármester – gondoskodik. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselőtestület összehívására és az ülés vezetésére a korelnök jogosult.
(2) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat, a napirendek előterjesztőjét. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, a határozat- és rendelettervezeteket.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselőtestület telefonon is összehívható.
(4) A Képviselőtestület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosság az ülés meghívójának a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, illetve a helyi TV képújságában és az önkormányzati honlapon való közzétételével értesül.
(5) A Képviselőtestület nyilvános ülésére meg kell hívni a települési képviselőt, valamint tanácskozási joggal:
a) jegyzőt, kirendeltség vezetőt,
b) a napirendi pontok előadóját, az előterjesztést készítő ügyintézőt,
c) véleményezési körébe tartozó témában a könyvvizsgálót,
d) az önkormányzati intézmények vezetőjét,
e) civil szervezetek képviselőit,
f) akit a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.
(6) A tevékenységével összefüggő napirendek tárgyalása során tanácskozási jog illeti meg:
20. § A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.
7. Előterjesztések
21. § (1) A Képviselőtestület elé kerülő javaslatok lehetnek:
a) tájékoztatók, beszámolók, melyek tudomásulvételt igényelnek, vagy
b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek.
(2) A Képviselőtestület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételes esetben – sürgősség okán - a polgármester szóbeli előterjesztéssel élhet. Nem nyújtható be szóbeli előterjesztés az Mötv. alapján a Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe sorolt tárgyakban és ügyekben.
(3) Az előterjesztés két részből áll:
a) A vizsgálati és elemző részből, melyben szerepel:
aa) a napirendi pont tárgya,
ab) az adott témakör archív adatai, a megelőzően született döntés és annak végrehajtása, eredménye,
ac) a téma előadója, az előkészítésben résztvevő személy és szervezet megjelölése,
ad) a javasolt döntés indoka, jogszabályi hátterének bemutatása,
ae) mindazon körülmények és összefüggések, melyek alátámasztják a meghozandó döntést,
af) az a javaslat, amelyet az előterjesztő nem vett figyelembe a javasolt döntés kialakításánál, valamint különböző döntési alternatívák bemutatása.
ag) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, következmények ismertetése.
b) A határozati javaslatból, melyben megfogalmazandó:
ba) a rendelkező rész,
bb) az esetleges alternatív döntési javaslat,
bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése,
bd) a konkrét végrehajtási határidő.
(4) Konkrét szerződéskötés esetén a szerződés-tervezet is javaslatként a Képviselőtestület elé terjesztendő.
(5) Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az abban szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért. Az előterjesztéseket az ülést megelőző 3 nappal előbb el kell készíteni.
(6) Az írásos előterjesztéseket a jegyző jogszerűségi szempontból megvizsgálja, és gondoskodik a hivatal útján a meghívó és az előterjesztések kiküldéséről, postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.
22. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő(k) és a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető javasolhatják a Képviselőtestületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi megtárgyalását.
(2) Nem terjeszthető elő sürgősségi indítvány:
a) szervezeti
b) személyi, valamint
c) rendeletalkotást vagy módosítást igénylő ügyekben.
(3) A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének rövid indokolásával együtt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.
(4) A sürgősség kérdésében a testület a napirend elfogadásakor vita nélkül határoz.
8. Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje
23. § (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.
24. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.
(2) A Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több, mint a fele (3 fő) jelen van.
(3) Az ülés határozatképtelensége miatt az elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napi-rendek tárgyalására újra össze kell hívni. Az előterjesztéseket ebben az esetben nem kell újra megküldeni a képviselők számára.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
b) előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirend elfogadásáról a Képviselőtestület dönt,
c) a napirendek előtt beszámol a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
d) tájékoztatást ad a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az előző ülésen elhangzott bejelentések alapján tett intézkedésekről.
e) előterjeszti a napirendi javaslatot,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát, megadja a szót,
g) szünetet rendelhet el,
h) javaslatot tehet a napirendi pont elnapolására,
i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a módosító és a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat, a testület döntéseit,
j) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdésfeltevési jogának gyakorlását,
k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
l) berekeszti az ülést.
(5) A napirend előterjesztője, elkészítője a vita előtt szóban, vagy írásban kiegészítést tehet, az előterjesztést új tényekkel egészítheti ki. Az előterjesztőhöz a Képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az köteles rövid választ adni.
(6) A polgármester a napirend tárgyalása során először a Képviselőtestület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak és végül a megjelent állampolgároknak adja meg a szót jelentkezés sorrendjében.
(7) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselőtestület egyszerű szó-többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról. A polgármester a megjelent állampolgárok hozzászólását 3 percben korlátozhatja.
25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. A Képviselőtestület az ülés vezetése körében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:
a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
c) rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) lezárja a vitát.
e) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.
9. Kérdés, interpelláció
26. § (1) A települési képviselő a Képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, kirendeltség vezetőtől, bizottság elnökétől, képviselőktől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési vagy végrehajtási jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(2) A Képviselőtestület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.
(3) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a Képviselőtestület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(4) Az interpelláció írásban a polgármesternél terjeszthető be, a Képviselőtestületi ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.
(5) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(6) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(7) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
27. § (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A Képviselőtestület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.
10. A döntéshozatali eljárás
28. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
(2) Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a Képviselőtestület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.
29. § (1) A szavazás nyílt, névszerinti, vagy titkos szavazással történik.
(2) Szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet.
(3) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak.
(4) A megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) az egybehangzó szavazata (minősített többség) – az Mötv.-ben foglaltakon túl – szükséges:
a) helyi népszavazás elrendeléséhez,
b) a Képviselőtestület önfeloszlatásának kimondásához,
c) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
d) zárt ülés elrendeléséhez,
e) önkormányzati kitüntetés alapítása, adományozása.
30. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételni.
31. § Névszerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat. Ezen indítvány felől a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető a jelenléti ív alapján egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal szavaznak. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.
32. § (1) Titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhat. Ezen indítvány felől a Képviselőtestület vita nélkül dönt. A titkos szavazáson a szavazólapra történő felkerüléshez a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja, borítékban elhelyezett szavazólapok alkalmazásával. A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Össze-számolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás idejének kezdetét és végét,
c) az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,
e) a szavazás során tett intézkedéseket,
f) a szavazás eredményét,
g) az Ügyrendi Bizottság tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
33. § (1) A polgármester a szavazás eredményét a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető közreműködésével állapítja meg.
(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
11. Önkormányzati határozat
34. § (1) A Képviselőtestület az (5) bekezdésben írt kivételekkel alakszerű határozattal hoz döntést.
(2) Az alakszerű önkormányzati határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.
(3) Tartalmazza:
a) a címében a határozat sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a
b) a határozat meghozatalának idejét: év; - zárójelben - hónap (római számmal), nap,
c) az önkormányzati határozat kifejezést. Eddig aláhúzva.
e) majd a határozat szövegét,
f) a határozat szövegének végén új sorokban a végrehajtás határidejének és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.
(4) Példa a határozat megjelölésére:
12. Rendeletalkotás
35. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet
13. Jegyzőkönyv
36. § (1) A Képviselőtestület üléseiről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ezt a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető kezeli. A jegyzőkönyv anyagát elektronikus úton 15 napon belül meg kell küldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak. A nyilvánost és a zárt testületi ülés anyagát (mellékleteivel együtt) egymástól elkülönítve kezelik. Az önkormányzati eredeti példányokat a tárgyévet követően be kell köttetni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját, jellegét, módját (nyilvános, zárt)
b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, szervezetét, a távol maradók nevét,
c) a tárgyalt napirendi pontokat,
d) a tanácskozás lényegét, a felszólalók nevét, lényegi hozzászólásukat,
e) a döntés módját, a szavazás számszerű eredményét, névvel együtt kell rögzíteni a többségtől eltérő véleményt,
f) a meghozott döntéseket,
g) az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket és az ezekkel kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
h) a név szerinti szavazás eredményét, a név és a szavazat rögzítésével,
i) az ülés bezárásának időpontját,
j) a jegyzőkönyv hitelesítőit.
(2a) A Képviselőtestület üléséről szó szerinti jegyzőkönyv nem készül, a jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét kell tartalmazza. De a Képviselőtestület valamely tagja kérésére a jegyző, vagy megbízásából a kirendeltség vezető köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányaihoz mellékelni kell:
a) a Képviselőtestület ülésére szóló meghívót,
b) a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát,
c) az elfogadott rendeleteket és azok mellékleteit,
d) a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyző-könyvet,
e) az írásban benyújtott kérdések szövegét,
f) sürgősségi indítványok szövegét és indoklását,
g) népszavazást kezdeményező dokumentumokat,
h) jelenléti ívet.
(4) A Képviselőtestület üléseiről hangfelvételt kell készíteni, amelyet az irattárában meg kell őrizni.
(5) A Képviselőtestület nyilvános üléséről filmfelvétel is készülhet.
(6) A Képviselőtestület üléséről készített hang- és filmfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és selejtezés szabályai szerint kell eljárni.
(7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Kirendeltségen ügyfélfogadási idő alatt betekinthetnek a képviselőtestületi előterjesztésekbe és az ülés jegyzőkönyvébe. Ez iránti igényüket a jegyzőnél kell szóban előterjeszteni. A jegyzőkönyvről – díjfizetés ellenében - másolat kérhető.
37. § (1) A Képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét, mely közokiratnak minősül, a polgármester és a jegyző, továbbá a képviselőtestületi ülésen a jegyző megbízásából részt vevő kirendeltség vezető, és egy fő képviselő - mint jegyzőkönyv hitelesítő - írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítő kiválasztására ABC sorrendben folyamatosan kerül sor. A hitelesítő nevére az ülésvezető elnök az ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján tesz javaslatot.
(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármestertől kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. Ha a 3 jegyzőkönyv aláíró közül valaki nem ért egyet az abban elhangzottakkal, kezdeményezheti a többiek felé a hang/(tv)felvétel meghallgatását, megtekintését.
A Képviselőtestület tisztségviselői, szervei
1. A települési képviselő
38. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Köteles: Tevékenyen részt venni a Képviselőtestület munkájában, a döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Kapcsolatot tartani választóival, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál. A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, vagy magántitkot megőrizni.
(2) A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(3) A települési képviselő munkája során a Kirendeltség arra kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti. A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak az Önkormányzat épületeiben, tájékoztathatják választóikat saját illetve a Képviselőtestület tevékenységéről.
39. § (1) A képviselőt megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig 48.000,-Ft összegű tiszteletdíj illeti meg. A képviselőknek természetbeni juttatás nem jár.
(2) A képviselő írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének köteles bejelenteni, ha a testületi ülésen, vagy a bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. Amennyiben a képviselő a távolmaradás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget tárgyhavi tiszteletdíja 25 %-kal csökkentésre kerül jegyzőkönyvi rögzítés alapján.
(3) A Bizottság tagjai számára az alapdíjon felül többlet díjazás nem jár.
(4) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó települési képviselő havi tiszteletdíjának 10 %-a megvonásra kerül.
2. A Képviselőtestület bizottsága
40. § (1) A Képviselőtestület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok összetételére az Mötv. szabályai irányadók.
(2) A Képviselőtestület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság. A Bizottság létszáma 3 fő, valamennyi tag képviselő. Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköreit a 2. Melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(4) A bizottság üléseit az elnök írásban az ülést megelőzően legalább 2 nappal hívja össze. Abban az esetben, ha a bizottságot az elnök átruházott hatáskörben vagy saját hatáskörben hívja össze, az elnök az összehívást írásban köteles megtenni és a meghívót a bizottsági ülés előtt legalább 2 munkanappal köteles kiküldeni.
(5) A bizottságot össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, vagy a bizottsági tagok egynegyedének indítványára.
(6) A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottsági ülésén, részükre az ülés meghívóját és a napirendi pontok anyagát – amennyiben igénylik – el kell juttatni, továbbá biztosítani kell, hogy abba betekintést nyerhessenek. A bizottság üléséről értesíteni kell a jegyzőt, kirendeltség vezetőt is.
(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, valamint zárt ülés tartására és a titkos szavazásra a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a döntését tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármesternek és a jegyzőnek meg kell küldeni. A kisebbségi véleményt – képviselő kérésére - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(9) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és adminisztratív személyi feltételeket a polgármester és a hivatal köteles biztosítani.
3. A polgármester, az alpolgármester
41. § (1) A polgármester Balatonakali Község Önkormányzatának vezetője. Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására az Mötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A Polgármester az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl: Biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Balatonakali fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése a társadalmi szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(3) A polgármester gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját, összehangolja a bizottság működését. Felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. E döntéséről a Képviselőtestület következő ülésén határoz.
42. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) Képviselőtestület gyakorolja a Polgármester esetében a munkáltatói jogköröket.
(3) A polgármester szabadságának kivételét az alpolgármester felügyeli.
43. § (1) A Képviselőtestület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A helyettesítés módjáról, mértékéről és feladatokat a polgármester a megválasztásától számított 3 hónapon belül írásban határozza meg a Képviselőtestület és a Kirendeltség egyidejű tájékoztatása mellett.
(3) Az alpolgármesterre képviselőtestületi hatáskör nem ruházható át.
(4) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.
(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.
4. A jegyző
44. § (1) A jegyző Mötv.-ben felsoroltakon kívüli általános feladata a törvényesség és a jogszerűség biztosítása.
(2) Feladatai körében különösen:
a) tájékoztatást nyújt a Képviselőtestületnek, a bizottságnak a hatáskörüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
c) a képviselőtestület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
e) rendszeresen áttekinti a rendeletek jogszabályokkal való harmonizálását,
f) ha a képviselőtestületi, bizottsági, polgármesteri döntések, valamint az önkormányzati működés során jogszabálysértést tapasztal azt a döntéshozó felé jelezni köteles,
g) gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
h) Évente tájékoztatja a Képviselőtestületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok ellátásának színvonaláról.
i) Gondoskodik arról, hogy a közös önkormányzati hivatalban az információáramlás megfelelő legyen.
j) Ellátja az igazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
45. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, de maximum 6 hónap időtartamra, a jegyzői feladato-kat a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatonakali Kirendeltségének vezetője látja el.”
(3) Az aljegyzőre vonatkozóan az Mötv. és a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
5. A Közös Önkormányzati Hivatal
46. § (1) A Képviselőtestület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg. További feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján Tihany polgármestere is meghatározhat.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a létrehozó önkormányzatok Képviselőtestületei határozattal fogadják el.
(6) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásának költségeit a létrehozó önkormányzatok megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.
(7) Az Önkormányzat vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett dolgozóinak körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(8) A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja – minden év július 1. -, munkaszüneti nap. Az ezzel összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az önkormányzat saját bevétele biztosítja.
6. Az önkormányzatok társulásai
47. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében más települések Képviselőtestületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel működik együtt, alakít társulásokat.
(2) A Képviselőtestület az alábbi intézmények fenntartására csatlakozott társuláshoz:
a) Községi Fogszakorvosi Szolgálat,
b) Háziorvosi Szolgálat
c) Védőnői Szolgálat.
(3)
(4)
(5) Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.
(6) A Képviselőtestület feladatai ellátása érdekében további megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselőtestület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
51. § (1)
(2)
(3)
52. § (1)
(2)
1. Az önkormányzat vagyona
53. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az Mötv., valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A vagyonrendelet kiterjed az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
2. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása
54. § (1) A Képviselőtestület gazdálkodására az Mötv., valamint az államháztartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.
55. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A belső ellenőrzést a Balatonfüredi Többcélú Társulás látja el a jóváhagyott belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján.
Záró rendelkezések
56. § (1) A rendelet 2011. április 10. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonakali község Önkormányzata 2/2002. (III. 26.) számú Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint annak hatályos 4/2007. (IV. 02.), a 3//2005. (I. 31.), a 6/2003. (X. 3.) és a 9/2002. (XI. 5.) számú módosító rendeletei. Ugyancsak e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörökről szóló 5/2001. (X. 29.) rendelet.
(3) A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Balatonakali község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
2. melléklet: Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei
3. melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök megnevezése
(4) A szervezeti és működési szabályzat függelékei:
1. függelék: Képviselőtestület névsora
2. függelék: Ügyrendi Bizottság névsora
3. függelék: az Önkormányzat ciklusprogramja
4. függelék: a „Balatonakali Tiszteleti Polgára” cím kitüntettek jegyzéke
