Kifejezéskereső
Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (II.28.) önkormányzati rendelete
Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015.12.01.
Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1
1. Általános rendelkezések
1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Várpalota Város Önkormányzata (továbbiakban: városi önkormányzat).
(2) A városi önkormányzat legfőbb szerve: Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete.
(3) A városi önkormányzat székhelye: 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39.
(4)2 A városi önkormányzat hivatala: Várpalotai Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal).
(5) A hivatal székhelye: 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39.
2.§ (1) A városi önkormányzat jogi személy. A városi önkormányzat helyi önkormányzat. Feladatait és hatáskörét a képviselő-testület látja el.
(2) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A képviselő-testület létszáma: 12 fő (Képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.)
3.§ (1) A városi önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a polgármesteri lánc, amelyekről, illetve használatuk rendjéről a Képviselő-testület önálló rendeletet alkot.
(2)3 A polgármester, a jegyző és a hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Városi Képviselő-testület Várpalota
b) Polgármester Várpalota
c) Várpalota Város Jegyzője
d)4 Várpalotai Polgármesteri Hivatal
(3) A városi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.
Az ünnepek a következők:
a) március 15. 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója
b) Húsvét
c) május 1. munka ünnepe
d) Pünkösd
e) augusztus 20. Szent István ünnepe
f) augusztus utolsó
vasárnapja inotai búcsú
g) szeptember első
hétvégéje bányásznap, Várpalotai Napok
h) október 6. Gyásznap
i) október 23. 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója
a Köztársaság kikiáltásának napja
j) október 26. 1956-os forradalom várpalotai eseményeinek
évfordulója
k) november 1. Mindenszentek napja
(4) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a rendelet 2. mellékletében felsorolt településekkel.
Külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(5) A városi önkormányzat képviselő-testülete Várpalota Város Díszpolgára címet, Várpalota Városért Emlékérmet és városi kitüntető díjakat adományoz. A címek, és városi kitüntető díjak adományozására vonatkozó szabályokat önálló önkormányzati rendelet határozza meg.
2. A képviselő-testület feladata és hatásköre
4.§ (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület, annak felhatalmazására
b) bizottsága, városrészi önkormányzó testülete
c)5 a helyi nemzetiségi önkormányzatok testülete
d) társulása
e) a polgármester
f) és helyi népszavazás hozhat.
5.§ (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, az önkormányzati szövetségekkel, a kistérség, és a régió önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével a polgármester feladata.
(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörében együttműködik a külföldi helyi önkormányzatokkal.
6.§ (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátás,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önként vállalt (többletfeladatok) tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
7.§ (1)6 Az önkormányzat feladatkörét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a határozza meg.
(2)7 Az Mötv. 42.§-a rendelkezik a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokról.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
8.§ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége. A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.
3. A képviselő-testület működése
9.§ (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2)8 Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.
Az alakuló ülés összehívásáról, az ülés vezetéséről a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről.
(3)9 A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pontok megtárgyalását az ülés napján nem tudja befejezni – a már elfogadott napirendi pontokkal – kivételes esetben, a testület által megállapított későbbi időpontban is folytatható a testületi ülés.
(5)10 A polgármester – a munkatervtől eltérő időpontban és napirenddel – rendkívüli ülést hívhat össze. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, vagy bármely állandó bizottságának az indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgyalásra javasolt napirendet, valamint a rendkívüli ülés összehívásának legfontosabb indokait. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés indokát a meghívóban fel kell tüntetni. A rendkívüli ülésen a képviselő-testület kizárólag a kezdeményezők által megjelölt, továbbá a polgármester által az önkormányzat érdekében halaszthatatlannak minősített (pénzügyi, pályázati) napirendeket tárgyalja.
4. A munkaterv
10.§ (1) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg a tárgyévben elvégzendő feladatokat, a tárgyalandó napirendeket, az ülések tervezett időpontját.
(2) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a képviselőcsoportoktól, az állandó bizottságaitól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú társaságok vezetőitől.
(3) A beérkezett javaslatok alapján a polgármester állítja össze az éves munkatervet, melyben a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – írásban előterjesztett – javaslatokról is.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása
11.§ (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A képviselő-testület ülését
a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester,
b) a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök,
c) az a) és b) pontokban felsoroltak együttes akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke,
d)11 amennyiben a polgármester a 9.§ (5) bekezdésében előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az Mötv. 135.§ (2) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv hívja össze.
12.§ (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, az ülésnap kezdési időpontjának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát a meghívónak, és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseknek Várpalota Város Honlapján történő közzétételével kell értesíteni. A képviselő-testület tagjai részére az előterjesztéseket elektronikus úton (e-mailben) kell kézbesíteni.
(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni
a) a képviselő-testület tagjait,
b)12 a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén tanácskozási joggal részt venni jogosult jegyzőt, aljegyzőt, szükség szerint a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökét, a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, a könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügy tárgyalásához;
c) az adott napirendek előadóit, (előkészítőket) és azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, valamint akiknek a meghívását a polgármester – esetenként a bizottságok javaslatára – az egyes napirendek tárgyalásához indokoltnak tartja, és az (5) bekezdésben meghatározott küldötteket.
(5) A Várpalota és Kistérsége Civilek Szövetsége (Civil Fórum) a Képviselői-testület állandó bizottságaiba 1-1 fő tanácskozási joggal rendelkező küldöttet delegálhat.
6. Az előterjesztések
13.§ (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, melyeket a polgármesternél kell benyújtani, lehetnek:
a) tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő, valamint tájékoztató jellegű anyagok,
b) formai szempontból írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek. A szóbeli előterjesztés tárgyát, sürgősségi javaslatát és indoklását, valamint a szóbeli határozati javaslat tényállását a napirendi javaslat megtételekor ismertetni kell.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztéseket nyújthatnak be
a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok)
b) a polgármester, alpolgármester, képviselők, képviselők csoportja(i),
c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
d) könyvvizsgáló
e) a jegyző.
(3) Az előterjesztések tartalmi követelményeit a rendelet 4 melléklete tartalmazza.
(4) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére a (2) bekezdésben megnevezettek indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítvány (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetnek elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.
(5) A módosító indítványt – a (6) bekezdésen foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülését megelőző napon, legkésőbb 12 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.
(6) Az előterjesztő által a képviselő-testület ülésén szóban, sürgősséggel ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.
(7)13 Az előterjesztéseket a rendes ülést megelőzően legalább 12 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 5 nappal kell a jegyzőnek (Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodán keresztül) leadni, aki gondoskodik azok törvényességi felülvizsgálatáról és a 12.§. (2) bekezdésében meghatározottak szerinti kiküldéséről.
(8) Az írásos és előre kiküldött előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés a (2) bekezdésben megjelöltek előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítványt a sürgősség tényének indokolásával a képviselő-testületi ülés előtt olyan időpontban kell benyújtani a polgármesternél, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság az ülést megelőző napon megtartott ülésén tárgyalni tudja. Az ilyen előterjesztésnek meg kell felelni a 4 mellékletben foglalt tartalmi előírásoknak. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről – a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület vita nélkül dönt.
7. A tárgyalás rendje
14.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről – a testület munkájának zavarása nélkül – hang-, film- vagy videofelvétel készíthető.
(2) A képviselő-testület az előterjesztések napirendre vételéről egyszerű többséggel dönt.
(3)14 A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.
(4)15 A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
15.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) Az ülés levezetése és a rend fenntartása érdekében a polgármester (levezető elnök) feladatai:
a) megnyitja (berekeszti) az ülést, megállapítja, és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti az elfogadott határozatokat,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, illetve a 17. § (4) bekezdésében megjelölt korlátozással megtagadja, megvonja a szót,
f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
h) tárgyalási szünetet rendel el,
i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
j) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra, ismételt felszólítás eredménytelensége esetén megvonja a szót,
k) olyan rendzavarás esetén amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
(3) Azt, aki az ülés helyiségében az ülés ideje alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel, szükség esetén kiutasíthatja.
(4) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
8. Napirend előtti felszólalás
16.§ (1)16 A képviselő-testület ülésén a képviselő ülésenként legfeljebb egy alkalommal napirenden nem szereplő, az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben napirend előtt maximum 5 percben szót kérhet.
(2) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülést megelőző napon 12 óráig, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani.
Az elektronikus levélben megküldött kérelmet az ülés megnyitása előtt legalább fél órával aláírással ellátva át kell adni a polgármesternek.
(3) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A napirend előtti felszólalást követően legfeljebb egy képviselő ellene, és egy képviselő mellette kaphat két-két percben szót. Esetlegesen személyében érintett képviselő egy percben észrevételt tehet. Egyebekben vitának helye nincs.
9. Napirendek tárgyalása
17.§ (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában a következő:
a) rendeletalkotás,
b) a minősített többségű döntést igénylő egyéb ügyek
c) egyéb előterjesztések, képviselői interpelláció, kérdések,
d) jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
e) tájékoztató jellegű előterjesztések,
f) a két ülés közötti eseményekről szóló tájékoztató,
g) bejelentések, felszólalások,
h) zárt ülésen tárgyalandó ügyek,
(2) A napirend előkészítője szóbeli kiegészítést tehet, amelyben az előterjesztést az időközben felmerült új tényekkel kiegészítheti. A napirendi pontok vitájának megkezdése előtt a bizottsági elnökök, a képviselőcsoport(ok) vezetői vagy az általuk megbízott képviselő szóban ismertetheti a témával kapcsolatban az ülés előtti időpontban megtartott bizottsági, képviselőcsoporti üléseken kialakított állásfoglalásokat, véleményeket, módosító javaslatokat. A bizottság egyharmadának támogatásával megfogalmazott kisebbségi állásfoglalásokat, a kisebbségi álláspontot megfogalmazók által megbízott képviselő ismertetheti indokolás nélkül.
(3) Az előterjesztőhöz, előkészítőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. A feltett kérdésekre az előterjesztő vagy az előkészítő köteles rövid tárgyszerű választ adni.
(4) A napirend vitája során a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, valamint egyértelműen meg kel fogalmazniuk a döntéstervezetre vonatkozó esetleges javaslataikat, indítványaikat.
A napirendi pont tárgyalása során egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá. Első alkalommal három perc, második alkalommal egy perc időtartamban. A hozzászólását már megtevő képviselő azonban a személyével foglalkozó hozzászólásra maximum egy percben válaszolhat.
Akitől a szót az ülés elnöke megvonta, ugyanabban az ügyben ismételten nem szólalhat fel.
A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) A polgármester és a képviselők esetenként javaslatot tehetnek a nem tanácskozási joggal résztvevő személy hozzászólásának engedélyezésére vagy annak megtagadására, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) A képviselő és az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, amiről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.
(7) A képviselő-testület ülésén, ha a képviselő ügyrendi indítványt kíván tenni, a polgármester soron kívül megadja részére a szót. Az ügyrendi indítványról a képviselő-testület soron kívül, vita nélkül határoz. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a képviselő-testület elfogadja – úgy az indítvány megtételét megelőzően szólásra jelentkezett képviselők maximum két perc időtartamban szót kaphatnak.
(8) A vita lezárását követően a napirendi pont előkészítője, előterjesztője, szükség esetén reagál a vitában elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra. A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek köteles megadni a hozzászólás jogát, ha az bármely javaslatra törvényességi észrevételt kíván tenni.
(9) A képviselő-testület először a beterjesztett módosító indítványokról külön-külön, végül az előterjesztésben szereplő, a testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt határozati javaslatról dönt. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványról úgy nyilatkozik, hogy azt elfogadja, úgy az indítvány a határozati javaslat részévé válik,s arról külön szavazni nem kell. A módosító indítványokról a szavazás az indítványok elhangzási sorrendjében történik.
10. Határozatképesség, döntéshozatal
18.§ (1) A képviselő-testület ülése a megválasztott képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Amennyiben a határozatképességet helyreállítani nem lehet, a képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra - a még meg nem tárgyalt napirendi pontok - megtárgyalására újra össze kell hívni.
19.§ (1) A jelenlévő képviselőnek lehetősége van arra, hogy ne vegyen részt a szavazásban. Ezt be kell jelentenie az ülés elnökének. A jelenlévő, de nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából távolmaradónak kell tekintetni.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(3) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
(4) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(5) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(6)17 Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, és megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb három havi időtartamra, maximum 50 %-os mértékben csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
(7)18 A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásában megnyilvánuló kötelezettségszegés megállapításáról, a képviselői tiszteletdíj, természetbeni juttatás csökkentéséről bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.
20.§ (1) A szavazás módja: nyílt szavazás, mely gépi szavazással történik. A számítógép meghibásodása esetén a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.
(2) A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) A megválasztott képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata – minősített többség – szükséges
a)19 az Mötv. 50.§-ában meghatározott ügyekben,
b) a helyi népszavazás, népi kezdeményezés elrendeléséhez,
c) a képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához,
d) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
e) zárt ülés elrendeléséhez,
f) a gazdasági program, valamint a választási ciklus tartamára, vagy annál hosszabb időre szóló koncepció elfogadásához,
g) költségvetés előirányzatait érintő határozathozatal körében,
h) a költségvetés módosításának előkészítését elrendelő határozat elfogadásához,
i) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételhez,
j) kötvénykibocsátáshoz,
k) az önkormányzati ingatlanok versenytárgyalás (pályáztatás) mellőzésével történő értékesítésére irányuló javaslat elfogadásához.
(4) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választási, kinevezési és megbízási ügyekben – több személy esetén – először a jelöltek előzetes kiválasztásáról határoz. A kiválasztás oly módon történik, hogy az egyszerű többséget el nem ért személy(ek)a következő fordulóban nem bocsáthatók szavazásra. A második fordulóban minden képviselő érvényesen egy jelöltre szavazhat oly módon, hogy elsőként a legkevesebb igen szavazatot elérő jelöltről döntenek. A kinevezésről, illetve megbízásról a testület minősített többségű szavazással határoz. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
21.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart alpolgármester választásakor, melynek formájáról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával, a titkos szavazatok számlálásával kapcsolatos feladatokat a jegyző, valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviselő-testület ülésén jelenlévő tagjai látják el.
(3) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a képviselő-testület – vita nélkül – elrendelhet.
(4)20 A megválasztott képviselők egynegyedének a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára kötelező a név szerinti szavazás elrendelése. Ebben az esetben a név szerinti szavazást a képviselő-testület ülését vezető elnök rendeli el. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A szavazás eredményét a képviselő-testületi ülést vezető elnök állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása, a szavazás során használt berendezés meghibásodása esetén az elnök a szavazás megismétlését rendeli el.
11. Határozathozatal
22. § (1) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „képviselő-testületi határozat” megjelöléssel történik. A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt
a) ügyrendi kérdésekről,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról.
(3) Amennyiben az előterjesztést tárgyaló valamennyi bizottság egybehangzóan javasolja annak elfogadását, a polgármester javaslatot tehet a vita lefolytatása nélküli döntéshozatalra. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
23.§ (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül.
(2)21 A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az Mötv. 52.§ (1) bekezdés a)-n) pontjában meghatározottakat,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
e) az elnöknek az ülésvezetés során tett intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az ülés berekesztésének idejét.
(3)22 A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékletét képezi a meghívó, az írásos előterjesztések, interpellációk, módosító indítványok, a jelenléti ív, a titkos szavazás jegyzőkönyvének egy példánya, a jegyző törvényesség érdekében tett észrevétele. Az elkészült jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat füzetként össze kell tűzni (gerinctűzés).
(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet Várpalota Város Honlapján közzé kell tenni.
A testületi ülésről készült hangfelvételt és a szavazási eredményeket rögzítő adatállományokat DVD lemezen a Polgármesteri Hivatal két példányban őrzi. A hangfelvételek nem selejtezhetők.
12. Rendeletalkotás
24.§ (1) Az önkormányzati rendelet megalkotása tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzatot e címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Rendelet alkotását a 13.§ (2) bekezdésében megjelöltek kezdeményezhetik.
(3) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata. A rendelet-tervezet előkészítése során:
a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén meg kell
vizsgálni:
a.1) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó
törvénnyel, és más kapcsolódó jogszabályokkal,
a.2) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat
kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdésre,
a.3) a szabályozási javaslat nem terjeszkedi-e túl a törvény szerinti
felhatalmazás keretein,
a.4) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű
jogszabály rendelkezésével.
b) törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendeletalkotás esetén meg kell vizsgálni:
b.1) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű
jogszabály rendelkezéseivel,
b.2) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az
Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,
b.3) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi
jogának érvényesülését.
b.4) a szabályozási javaslat megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága
ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.
c) a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell
értelmezni.
(4) A képviselő-testület a Jogi és Ügyrendi Bizottság, vagy az előterjesztő javaslatára elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeletalkotás előtt a Képviselő-testület határozattal állapítja meg az előkészítés során figyelembe veendő szempontokat, elveket, kijelöli azokat a szerveket, szervezeteket, amelyekkel előzetesen egyeztetni kell a rendelet-tervezet szövegét és előírja a lefolytatandó egyeztetés módját.
(6) Az előkészítés után a rendeletet-tervezetet indokolásával együtt az illetékes szakbizottság általi megtárgyalását követően a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(7) A rendelet-tervezet módosítására vonatkozó javaslatokról minősített többséggel dönt a képviselő-testület.
(8) A rendelettervezetet a Jogi és Ügyrendi Bizottság köteles megtárgyalni.
(9) A képviselő-testület a rendeletalkotásra vonatkozó előírásoktól az alakuló ülésen – az Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet módosításának esetében – eltérhet.
24/A. §23
13. Önkormányzati rendelet kihirdetése
25.§ (1) Az önkormányzati rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik. Az aláírt rendelet kihirdetését a jegyző rendeli el. A kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A kihirdetett rendeletet Várpalota Város honlapján közzé kell tenni.
(2) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés tartalmazza a rendelet elnevezését és az önkormányzati rendelet címét.
(3) Az önkormányzati rendeletek jegyzékének naprakész nyilvántartásáról, továbbá azok szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
14. A települési képviselő
26.§24 A települési képviselőt az Mötv. 32. §-ában rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg.
15.25 Interpelláció, kérdés, napirend utáni felszólalás
27.§26 (1) A települési képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől vagy megbízottjától, bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet (a továbbiakban: interpelláció), amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(2) Az interpellációt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal. Tárgya bármilyen, az önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos kérdés, továbbá már megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedésre irányuló javaslat lehet.
(3) A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.
(4) Nincs helye interpellációnak:
a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben;
b) olyan ügyben, amely nem minősül az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügynek;
c) előkészítést és testületi döntést igénylő önálló napirend esetében;
d) olyan személyi ügyben, amelyben az alapvető munkáltatói jogok nem tartoznak a képviselő-testület hatáskörébe.
(5) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
b) az interpelláció alapjául szolgáló tények, körülmények közlését,
c) a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra,
d) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(6) Interpelláció elmondására nyílt ülésen, a napirendek megtárgyalását követően kerülhet sor.
(7) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.
(8) Az interpellációra adott válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
(9) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, további vizsgálat céljából a feladatköre szerint érintett bizottság elé utalja. Vita esetén az interpelláló képviselő javaslata alapján a testület egyszerű többséggel dönti el, hogy az interpelláció tárgya szerint melyek bizottság illetékes. A vizsgálatban az interpelláló képviselő részt vehet. A bizottság a vizsgálatát 60 napon belül köteles lefolytatni. A képviselő-testület az interpelláció tárgyalását a bizottsági jelentés beérkezését követően napirendre tűzi. A bizottsági jelentés alapján az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület megerősíti korábbi elutasító döntését, a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(10) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(11) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen és magát nem mentette ki, a testület dönt a választ elfogadásáról. Igazolt távollét esetén a legközelebbi olyan ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.
(12) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a 27. § (1) bekezdésében meghatározott személyekhez önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési érdemi jellegű ügyekben felvilágosítás kérése céljából a nyílt ülés utolsó napirendjének megtárgyalását követően kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(13) A kérdésre, az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülés napját megelőző munkanapon 8,00 óráig a polgármesternél írásban lehet benyújtani,
b) a kérdésre és a válasz elmondására egyaránt 3 perc áll rendelkezésre,
c) a kérdés esetében a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
(14) Kérdésekre képviselő-testületi ülésenként legfeljebb 15 perc biztosítható.
(15) Az interpellációkról, az interpellációkra adott válaszokról, a szóbeli kérdésekről, a szóbeli kérdésekre adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(16) Önkormányzati ügyben – olyan ügy kivételével, amely adott ülés napirendjén szerepelt -, a nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalása után, az ülés részeként legfeljebb 2 percben bármely képviselő felszólalhat.
28.§ (1) A képviselők önkéntes elhatározással képviselőcsoportokat alkothatnak.
A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A Képviselő-testületben mandátumhoz jutott pártnak egy képviselőcsoportja lehet. Több párt közös képviselőcsoportot is alkothat.
(2) A képviselőcsoportok megalakulását, illetve a változásokat az azt követő három napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternek.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a vezetőjének, a vezető helyettesének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
(4) A képviselőcsoportok többletjogosítványai:
a) a vitában elsőként a képviselőcsoport vezetője kap szót, maximum 1 percben, ismertetheti a képviselőcsoport álláspontját,
b) végszavazás esetén szünetet kérhetnek, és ezt a polgármester köteles biztosítani.
16. A polgármester, alpolgármester
29.§ (1)27 A polgármester és az alpolgármester jogállását, főbb jogosítványait az Mötv. 63.§, 65-68.§, 79.§-a, valamint az e rendeletben rögzített szabályok határozzák meg.
(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3)28 A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(4) A képviselő-testület által saját tagjai közül választott alpolgármester tisztségét főállásban látja el.
(5) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester tisztségét főállásban látja el.
17. A Képviselő-testület bizottságai
30.§ (1)29 A képviselő-testület az Mötv. 57-61.§-aiban rögzítettek alapján határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait.
(2) A bizottságok közreműködnek a képviselő-testület által a feladatkörükbe rendelt önkormányzati feladat ellátásában. Ennek során:
a) véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket;
b) közreműködnek az önkormányzat rendeleteinek, középtávú programjainak elkészítésében;
c) kidolgozzák a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket, közreműködnek a képviselő-testület tájékoztatásában;
d) felkérés alapján közreműködnek a képviselő-testület döntéseit megalapozó általános irányelvek kidolgozásában;
e) közreműködnek a feladatok rangsorolásában és a feladat-ellátás fenntartási, fejlesztési szempontjainak, a feladat-ellátás helyi politikájának kialakításában;
f) az önkormányzati feladat ellátását érintő lényeges kérdésben állásfoglalásukkal a képviselő-testülethez fordulhatnak;
g) szervezik és ellenőrzik a képviselő-testület döntéseinek hatékony, gazdaságos és jogszerű végrehajtását;
h) figyelemmel kísérik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati tevékenység alakulását;
i) szervezik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati feladat hatékony ellátásának biztosítását;
j) szervezik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati tevékenységnek
j.1 az önkormányzat szervezetei,
j.2 az önkormányzat szervezetei és más szervezetek,
j.3 az önkormányzat és más önkormányzatok közötti összehangolását, véleményezik az önkormányzati feladat ellátására irányuló megállapodás-tervezeteket;
k) közreműködnek a lakosság tájékoztatásában;
l) ellenőrzik a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.
(3) A bizottságok
a) ellátják a képviselő-testület által a részükre megállapított feladatokat és hatásköröket,
b) gyakorolják a képviselő-testület által rájuk ruházott önkormányzati hatásköröket,
c) állást foglalnak a képviselő-testület által meghatározott előterjesztések érdemi kérdéseiben, ahhoz módosító javaslatot tehetnek.
(4) A polgármester tesz javaslatot arra, hogy a képviselő-testületi előterjesztéseket mely bizottságok tárgyalják. A bizottság elnöke kérheti valamely előterjesztés bizottsága általi tárgyalását.
31.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
1)30 Jogi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő települési képviselő
2) Pénzügyi Bizottság, létszáma: 7 fő
3) Gazdasági Bizottság, létszáma: 7 fő
4) Humán Erőforrás Bizottság, létszáma: 7 fő
(2) Az (1) bekezdés 2)-4) pontjában meghatározott bizottságok munkájában 4 fő települési képviselő és három fő más választópolgár vesz részt.
(3) A bizottságok működési szabályaikat – a jogszabályok és e rendelet rendelkezéseivel összhangban – maguk határozzák meg. (Az állandó bizottságok feladat-, és hatásköreit e rendelet 6. melléklete tartalmazza.)
18. Településrészi önkormányzat
32.§ A város történetileg kialakult településszerkezete a településrészek eltérő hagyományai, valamint ezek sajátosan különböző városképi arculata és mindenekelőtt a lakosság önkormányzati érdekeit szolgáló önszerveződő képesség erősítése céljából, az Inota falui városrészt és a Készenléti lakótelepi Városrészt magába foglaló Várpalota Inota Városrész Önkormányzata elnevezéssel településrészi önkormányzat működik.
33.§ A városrészi önkormányzat testületként működő szervezete a városrészi önkormányzó testület.
A városrészi önkormányzó testület működésére, jogaira és kötelezettségeire a rendeletnek az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
34.§31 Várpalota Inota Városrész Önkormányzó Testületének
a) települési képviselőkből 4,
b) más választópolgárokkal együtt összesen 7 (hét) tagja van.
35.§ (1)A városrészi önkormányzó testület tagjaira jelöltet ajánlhat
a polgármester, bármelyik képviselő, és a városrészi önkormányzó testület, minősített többséggel hozott határozatával.
(2) A jelölés nyílt szavazással történik. Jelölt az lesz, aki megkapta a megválasztott képviselők egyharmadának szavazatát.
36.§ (1) A városrészi önkormányzó testület vezetőjére jelöltet ajánlhat a polgármester, bármelyik képviselő, bármelyik városrészi önkormányzó testületi tag.
(2) A jelölés a 34.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.
37.§ (1) A városrészi önkormányzó testület tagjait és vezetőjét a képviselő-testület választja meg városi képviselőkből és más választópolgárokból. A városrészi önkormányzó testület vezetője települési képviselő. A városrészi önkormányzó testületben a tagok jogai egyenlők.
(2) Amennyiben a képviselő-testület a városrészi önkormányzó testület tagjait titkos szavazással választja meg, a választásra a kislistás szavazás szabályai az irányadók.
(3) A szavazólap valamennyi jelölt nevét tartalmazza. A jelöltek nevét a magyar ABC sorrendjében kell a szavazólapon feltűntetni.
(4) Annyi jelöltre lehet szavazni, ahány tagja van az önkormányzó testületnek.
(5) A városrészi önkormányzó testület tagja az lesz, aki — a megválasztható tagok számát tekintve — minősített többségű szavazással a legtöbb szavazatot kapta. Azonos szavazatszámot elért jelöltek a szavazólapon levő sorrendjük szerint nyerik el megbízatásukat.
(6) A városrészi önkormányzó testület feladat- és hatáskörét e rendelet 6 melléklete tartalmazza
19. Jegyző, aljegyző
38.§32 (1) A jegyző, aljegyző önkormányzati működéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az Mötv. 81-83. §-a és e rendelet rögzíti.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a jegyzői tisztség ellátására előírt végezettséggel rendelkező köztisztviselő látja el.
20. A Polgármesteri Hivatal
39.§ (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2)33 A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítéséről Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete önálló rendeletet alkot.
21. Juttatások
40.§ (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult
(2) Az önkormányzat a települési képviselő - képviselő-testületi (bizottsági) munkában való részvétele miatt - kiesett jövedelmét az érintett munkáltató igazolása alapján téríti meg.
41.§ (1)34 A képviselő-testület a települési képviselő számára a havi tiszteletdíjat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132.§-ában megállapított köztisztviselői illetményalap és 1,85 szorzószám szorzatában állapítja meg (továbbiakban: alapdíj).
(2) a) A települési képviselőt egy vagy több bizottsági tagság esetén az alapdíjon kívül az alapdíj 33,5%-a illeti meg.
b) A bizottság, a településrészi önkormányzat elnöke (továbbiakban: elnök) tiszteletdíja az alapdíjon felül egy elnökség esetén 50%-kal, kettő vagy több elnökség esetén 90%-kal emelkedik.
c) Az elnök tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, több bizottsági tagság esetén is – az (1) bekezdésben meghatározott összeg legfeljebb 90%-ával emelkedik.
(3) A bizottság, a településrészi önkormányzat nem képviselő tagja tiszteletdíja egy bizottsági, településrészi önkormányzati tagság esetén az alapdíj 33,5%-a.
(4) A tiszteletdíjak kifizetése a tárgyhót követő hónap 15. napjáig történik.
(5) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai minden év január 31-éig írásban nyilatkoznak a tiszteletdíjuk, és az e §-ban foglalt juttatásuk felvételéről.
(6) A Képviselő-testület a települési képviselőt és a bizottság nem képviselő tagját a következő természetbeni juttatásban részesíti:
Az Önkormányzat közigazgatási területén a helyi járatú autóbusz igénybevételére jogosító összvonalas utazási bérlet.
(7)35
22. Távollét az ülésekről
42.§ (1) A képviselők, a bizottságok elnökei, a Városrészi Önkormányzó Testület elnöke a polgármesternél, a bizottság tagja a bizottság elnökénél, a Városrészi Önkormányzó Testület tagja a városrészi önkormányzó testület elnökénél távolmaradása okát az ülés megkezdése előtt, de legkésőbb az ülést követő öt napon belül köteles bejelenteni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltak bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és 6 hónapon belül három alkalommal nem vesznek részt az üléseken, a tiszteletdíjuk összegét hat hónap időtartamra 25 %-kal csökkenteni kell.
23. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség
43.§36 (1) A polgármestert, az alpolgármestert és a települési képviselőket az Mötv. 39. §-ában előírtak szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételre.
24. Lakossági fórumok
44.§ (1) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
(2) Lakossági fórumok megnevezése:
1) Közmeghallgatás
2) Városrészi tanácskozások
3) Állampolgári közösségek rendezvényei
4) Érdekegyeztető tanácskozások
25. Nemzetiségi önkormányzatok
45.§37 A Várpalotai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a működéshez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
1. A Polgármesteri Hivatal ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. szám alatti épületben. A Polgármesteri Hivatal továbbá lehetővé teszi az nemzetiségi önkormányzatok részére rendezvényeinek az önkormányzati intézményekben történő ingyenes megszervezését. A teremhasználatot minden hónapban előre kell egyeztetnie az elnöknek az adott intézmény vezetőjével.
2. A Polgármesteri Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, viseli az ezzel járó költségeket, biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
3. A nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző/aljegyző és a Polgármesteri Hivatal témafelelősei részt vesznek.
4. A nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája biztosítja.
5. A nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele, iratkezelés, stb.) a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodája biztosítja.
26. Az önkormányzat költségvetése és vagyona
46.§ (1) Az önkormányzat költségvetése:
a) a képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetését.
b)38 A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet határozza meg. A finanszírozás rendjét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
c)39 A képviselő-testület évente elfogadja a költségvetését, valamint a zárszámadásról szóló beszámolót.
d) A képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározza a polgármestert megillető előirányzat átcsoportosítási jogokat, továbbá a költségvetési tartalékok tekintetében az őt megillető jogosítványokat.
(2) Az önkormányzat vagyona:
a) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában álló vagyontárgyakból, valamint az önkormányzat vagyoni értékű jogaiból áll. Az önkormányzat vagyonáról nyilvántartást kell vezetni.) A vagyonkezelés és vagyonnal való rendelkezés szabályairól a képviselő-testület önálló rendeletet alkot.
27. Az ellenőrzés
47.§ (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje.
(2) Az önkormányzat belső ellenőrzését folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek, és az önkormányzat tulajdonában álló társaságok ellenőrzéséről is.
(4)40 A jegyző az ellenőrzési tevékenységet a hivatal alkalmazásában álló belső ellenőr útján látja el, mely a tevékenységét Várpalota város jegyzőjének közvetlenül alárendelve végzi.
28. Záró és hatályba léptető rendelkezések
48.§ Ez a rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba.
49.§ Hatályát veszti Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/1999. (V.07.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 27/1999.(IX15.). 38/1999.(XI.30.) 2/2000.(II.25.). 26/2000.(IX.14.)1/2001.(III.06.).1/2002. (II.21.) 19/2002. (XI.6.) 33/2002. (XII.28.) 18/2003. (IV.30.) 2003.05.01.27/2003. (VII.10.)32/2003. (IX.15.)
42/2003. (XI.10.) 57/2003. (XII.23.) 55/2004. (XII.21.) 2/2005. (II.10.) 4/2005. (II.28.) 2/2006. (II.10.).................................. 31/2006. (IX.14.) 2006.10.02.
36/2006. (X.12.) 38/2006. (XI.03.) 45/2006. (XII.05.) 3/2007. (II.27.) 27/2007. (IX.19.) 45/2007. (XII.19.) 2007.12.20.8/2009. (II.18.) 41/2009. (VII.1453/2009. (X.30.) 63/2009. (XII.19.) 2/2010. (II.09.) 19/2010. (V.31.) 39/2010. (X.29.) és az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról szóló 29/2005. (IX.26.) önkormányzati rendelet.
1
Módosító rendeletek és hatálybalépésük:
2
Az 1.§ (4) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 1.§ (1) bek.
3
A 3.§ (2) bek. mód. a 14/2015. (VI.02.) ör. 3.§ (1) bek.
4
A 3.§ (2) bek. d) pontját mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 1.§ (2) bek.
5
A 4.§ (2) bek. c) pontját mód. a 29/2012. (IX.14.) ör. 3.§-a
6
A 7.§ (1) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 2.§ (1) bek.
7
A 7.§ (2) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 2.§ (2) bek.
8
A 9.§ (2) bek. mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 1.§ (1) bek.
9
A 9.§ (3) bek. mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 1.§ (2) bek.
10
A 9.§ (5) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 15.§ (1) bek.
11
A 11.§ (2) bek. d) pontját mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 3.§-a
12
A 12.§ (4) bek. b) pontját mód. a 29/2012. (IX.14.) ör. 3.§-a.
13
A 13.§ (7) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 15.§ (2) bek.
14
A 14.§ (3) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 4.§ (1) bek.
15
A 14.§-t új (4) bek. kieg. a 27/2013. (IX.27.) ör. 4.§ (2) bek.
16
A 16.§ (1) bek. mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 2.§-a
17
A 19.§-t (6) bek. kieg. a 18/2014. (XI.20.) ör. 3.§ (1) bek.
18
A 19.§-t (7) bek. kieg. a 18/2014. (XI.20.) ör. 3.§ (2) bek.
19
A 20.§ (3) bek. a) pontját mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 5.§-a
20
A 21.§ (4) bek. első mondatát mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 6.§-a
21
A 23.§ (2) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 7.§-a
22
A 23.§ (3) bek. kieg. a 18/2014. (XI.20.) ör. 4.§-a
23
A 24/A. §-t hatályon kívül helyezte a 18/2014. (XI.20.) ör. 14.§ (2) bek, hatálytalan: 2014. november 20-tól
24
A 26.§-t mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 5.§-a
25
A rendelet 15. alcímét mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 6.§-a
26
A 27.§-t mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 7.§-a
27
A 29.§ (1) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 8.§-a
28
A 29.§-t (3)-(5) bek. kieg. a 19/2014. (XII.11.) ör. 1.§-a
29
A 30.§ (1) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 9.§-a
30
A 31.§ (1) bek. 1) pontját mód. a 18/2014 (XI.20.) ör. 8.§-a
31
A 34.§ mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 9.§-a
32
A 38.§-t mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 10.§-a
33
A 39.§ (2) bek. második mondatát hk. helyezte a 8/2015. (III.31.) ör. 3.§ (2) bekezdése, hatálytalan: 2015. április 1-jétől
34
A 41.§ (1) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 12.§-a
35
A 41.§ (7) bek. hk. helyezte a 23/2011. (IV.29.) ör. 2.§-a
36
A 43.§-t mód. a 14/2015. (VI.02.) ör. 1.§-a
37
A 45.§-t mód. a 8/2015. (III.31.) ör. 1.§-a
38
A 46.§ (1) bek. b) pontját mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 12. § (1) bek.
39
A 46.§ (1) bek. c) pontját mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 12.§ (2) bek.
40
A 47.§ (4) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 14.§-a
