Kifejezéskereső
Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (II.28.) önkormányzati rendelete
Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:12
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Várpalota Város Önkormányzata (továbbiakban: városi önkormányzat).
(2) A városi önkormányzat legfőbb szerve: Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete.
(3) A városi önkormányzat székhelye: 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39.
(4)3 A városi önkormányzat hivatala: Várpalotai Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal).
(5) A hivatal székhelye: 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39.
2. § (1) A városi önkormányzat jogi személy. A városi önkormányzat helyi önkormányzat. Feladatait és hatáskörét a képviselő-testület látja el.
(2) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A képviselő-testület létszáma: 12 fő (Képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.)
3. § (1) A városi önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a polgármesteri lánc, amelyekről, illetve használatuk rendjéről a Képviselő-testület önálló rendeletet alkot.
(2)4 A polgármester, a jegyző és a hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Városi Képviselő-testület Várpalota
b) Polgármester Várpalota
c) Várpalota Város Jegyzője
d)5 Várpalotai Polgármesteri Hivatal
(3) A városi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse. Az ünnepek a következők:
a) március 15. 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója
b) Húsvét
c) május 1. munka ünnepe
d) Pünkösd
e) augusztus 20. Szent István ünnepe
f) augusztus utolsó vasárnapja inotai búcsú
g) szeptember első hétvégéje bányásznap, Várpalotai Napok
h) október 6. Gyásznap
i) október 23. 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, a Köztársaság kikiáltásának napja
j) október 26. 1956-os forradalom várpalotai eseményeinek évfordulója
k) november 1. Mindenszentek napja
(4) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a rendelet 2. mellékletében felsorolt településekkel. Külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(5) A városi önkormányzat képviselő-testülete Várpalota Város Díszpolgára címet, Várpalota Városért Emlékérmet és városi kitüntető díjakat adományoz. A címek, és városi kitüntető díjak adományozására vonatkozó szabályokat önálló önkormányzati rendelet határozza meg.
3/A. §6 A rendelet 9. melléklete tartalmazza azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében az önkormányzat alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol.
2. A képviselő-testület feladata és hatásköre
4. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület, annak felhatalmazására
b) bizottsága, városrészi önkormányzó testülete
c)7 a helyi nemzetiségi önkormányzatok testülete
d) társulása
e) a polgármester
f) és helyi népszavazás hozhat.
5. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, az önkormányzati szövetségekkel, a kistérség, és a régió önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével a polgármester feladata.
(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörében együttműködik a külföldi helyi önkormányzatokkal.
6. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátás,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önként vállalt (többletfeladatok) tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
7. § (1)8 Az önkormányzat feladatkörét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a határozza meg.
(2)9 Az Mötv. 42. §-a rendelkezik a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokról.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
8. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége. A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.
3. A képviselő-testület működése
9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2)10 Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülés összehívásáról, az ülés vezetéséről a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről.
(3)11 A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pontok megtárgyalását az ülés napján nem tudja befejezni – a már elfogadott napirendi pontokkal – kivételes esetben, a testület által megállapított későbbi időpontban is folytatható a testületi ülés.
(5)12 A polgármester – a munkatervtől eltérő időpontban és napirenddel – rendkívüli ülést hívhat össze. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben. A rendkívüli ülésen a képviselő-testület kizárólag a kezdeményezők által megjelölt, továbbá a polgármester által az önkormányzat érdekében halaszthatatlannak minősített (pénzügyi, pályázati) napirendeket tárgyalja.
4. A munkaterv
10. § (1) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg a tárgyévben elvégzendő feladatokat, a tárgyalandó napirendeket, az ülések tervezett időpontját.
(2) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a képviselőcsoportoktól, az állandó bizottságaitól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú társaságok vezetőitől.
(3) A beérkezett javaslatok alapján a polgármester állítja össze az éves munkatervet, melyben a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – írásban előterjesztett – javaslatokról is.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása
11. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A képviselő-testület ülését
a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester,
b) a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök,
c) az a) és b) pontokban felsoroltak együttes akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke,
d)13 amennyiben a polgármester a 9. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az Mötv. 135. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv hívja össze.
12. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, az ülésnap kezdési időpontjának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát a meghívónak, és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseknek Várpalota Város Honlapján történő közzétételével kell értesíteni. A képviselő-testület tagjai részére az előterjesztéseket elektronikus úton (e-mailben) kell kézbesíteni.
(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni
a) a képviselő-testület tagjait,
b)14 a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén tanácskozási joggal részt venni jogosult jegyzőt, aljegyzőt, szükség szerint a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökét, a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, a könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügy tárgyalásához;
c) az adott napirendek előadóit, (előkészítőket) és azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, valamint akiknek a meghívását a polgármester – esetenként a bizottságok javaslatára – az egyes napirendek tárgyalásához indokoltnak tartja, és az (5) bekezdésben meghatározott küldötteket.
(5) A Várpalota és Kistérsége Civilek Szövetsége (Civil Fórum) a Képviselői-testület állandó bizottságaiba 1-1 fő tanácskozási joggal rendelkező küldöttet delegálhat.
6. Az előterjesztések
13. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, melyeket a polgármesternél kell benyújtani, lehetnek:
a) tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő, valamint tájékoztató jellegű anyagok,
b) formai szempontból írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek. A szóbeli előterjesztés tárgyát, sürgősségi javaslatát és indoklását, valamint a szóbeli határozati javaslat tényállását a napirendi javaslat megtételekor ismertetni kell.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztéseket nyújthatnak be
a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok)
b) a polgármester, alpolgármester, képviselők, képviselők csoportja(i),
c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
d) könyvvizsgáló
e) a jegyző.
(3) Az előterjesztések tartalmi követelményeit a rendelet 4 melléklete tartalmazza.
(4) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére a (2) bekezdésben megnevezettek indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítvány (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetnek elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.
(5) A módosító indítványt – a (6) bekezdésen foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülését megelőző napon, legkésőbb 12 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.
(6) Az előterjesztő által a képviselő-testület ülésén szóban, sürgősséggel ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.
(7)15 Az előterjesztéseket a rendes ülést megelőzően legalább 12 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 5 nappal kell a jegyzőnek (Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodán keresztül) leadni, aki gondoskodik azok törvényességi felülvizsgálatáról és a 12. §. (2) bekezdésében meghatározottak szerinti kiküldéséről.
(8) Az írásos és előre kiküldött előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés a (2) bekezdésben megjelöltek előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítványt a sürgősség tényének indokolásával a képviselő-testületi ülés előtt olyan időpontban kell benyújtani a polgármesternél, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság az ülést megelőző napon megtartott ülésén tárgyalni tudja. Az ilyen előterjesztésnek meg kell felelni a 4 mellékletben foglalt tartalmi előírásoknak. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről – a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület vita nélkül dönt.
7. A tárgyalás rendje
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről – a testület munkájának zavarása nélkül – hang-, film- vagy videofelvétel készíthető.
(2) A képviselő-testület az előterjesztések napirendre vételéről egyszerű többséggel dönt.
(3)16 A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.
(4)17 A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) Az ülés levezetése és a rend fenntartása érdekében a polgármester (levezető elnök) feladatai:
a) megnyitja (berekeszti) az ülést, megállapítja, és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti az elfogadott határozatokat,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, illetve a 17. § (4) bekezdésében megjelölt korlátozással megtagadja, megvonja a szót,
f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
h) tárgyalási szünetet rendel el,
i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
j) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra, ismételt felszólítás eredménytelensége esetén megvonja a szót,
k) olyan rendzavarás esetén amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
(3) Azt, aki az ülés helyiségében az ülés ideje alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel, szükség esetén kiutasíthatja.
(4) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
8. Napirend előtti felszólalás
16. § (1)18 A képviselő-testület ülésén a képviselő ülésenként legfeljebb egy alkalommal napirenden nem szereplő, az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben napirend előtt maximum 5 percben szót kérhet.
(2) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülést megelőző napon 12 óráig, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. Az elektronikus levélben megküldött kérelmet az ülés megnyitása előtt legalább fél órával aláírással ellátva át kell adni a polgármesternek.
(3) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A napirend előtti felszólalást követően legfeljebb egy képviselő ellene, és egy képviselő mellette kaphat két-két percben szót. Esetlegesen személyében érintett képviselő egy percben észrevételt tehet. Egyebekben vitának helye nincs.
9. Napirendek tárgyalása
17. § (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában a következő:
a) rendeletalkotás,
b) a minősített többségű döntést igénylő egyéb ügyek
c) egyéb előterjesztések, képviselői interpelláció, kérdések,
d) jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
e) tájékoztató jellegű előterjesztések,
f) a két ülés közötti eseményekről szóló tájékoztató,
g) bejelentések, felszólalások,
h) zárt ülésen tárgyalandó ügyek,
(2) A napirend előkészítője szóbeli kiegészítést tehet, amelyben az előterjesztést az időközben felmerült új tényekkel kiegészítheti. A napirendi pontok vitájának megkezdése előtt a bizottsági elnökök, a képviselőcsoport(ok) vezetői vagy az általuk megbízott képviselő szóban ismertetheti a témával kapcsolatban az ülés előtti időpontban megtartott bizottsági, képviselőcsoporti üléseken kialakított állásfoglalásokat, véleményeket, módosító javaslatokat. A bizottság egyharmadának támogatásával megfogalmazott kisebbségi állásfoglalásokat, a kisebbségi álláspontot megfogalmazók által megbízott képviselő ismertetheti indokolás nélkül.
(3) Az előterjesztőhöz, előkészítőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. A feltett kérdésekre az előterjesztő vagy az előkészítő köteles rövid tárgyszerű választ adni.
(4) A napirend vitája során a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, valamint egyértelműen meg kel fogalmazniuk a döntéstervezetre vonatkozó esetleges javaslataikat, indítványaikat. A napirendi pont tárgyalása során egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá. Első alkalommal három perc, második alkalommal egy perc időtartamban. A hozzászólását már megtevő képviselő azonban a személyével foglalkozó hozzászólásra maximum egy percben válaszolhat. Akitől a szót az ülés elnöke megvonta, ugyanabban az ügyben ismételten nem szólalhat fel. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) A polgármester és a képviselők esetenként javaslatot tehetnek a nem tanácskozási joggal résztvevő személy hozzászólásának engedélyezésére vagy annak megtagadására, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) A képviselő és az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, amiről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.
(7) A képviselő-testület ülésén, ha a képviselő ügyrendi indítványt kíván tenni, a polgármester soron kívül megadja részére a szót. Az ügyrendi indítványról a képviselő-testület soron kívül, vita nélkül határoz. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a képviselő-testület elfogadja – úgy az indítvány megtételét megelőzően szólásra jelentkezett képviselők maximum két perc időtartamban szót kaphatnak.
(8) A vita lezárását követően a napirendi pont előkészítője, előterjesztője, szükség esetén reagál a vitában elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra. A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek köteles megadni a hozzászólás jogát, ha az bármely javaslatra törvényességi észrevételt kíván tenni.
(9) A képviselő-testület először a beterjesztett módosító indítványokról külön-külön, végül az előterjesztésben szereplő, a testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt határozati javaslatról dönt. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványról úgy nyilatkozik, hogy azt elfogadja, úgy az indítvány a határozati javaslat részévé válik,s arról külön szavazni nem kell. A módosító indítványokról a szavazás az indítványok elhangzási sorrendjében történik.
10. Határozatképesség, döntéshozatal
18. § (1) A képviselő-testület ülése a megválasztott képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Amennyiben a határozatképességet helyreállítani nem lehet, a képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra - a még meg nem tárgyalt napirendi pontok - megtárgyalására újra össze kell hívni.
19. § (1) A jelenlévő képviselőnek lehetősége van arra, hogy ne vegyen részt a szavazásban. Ezt be kell jelentenie az ülés elnökének. A jelenlévő, de nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából távolmaradónak kell tekintetni.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(3) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
(4) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(5) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(6)19 Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, és megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb három havi időtartamra, maximum 50 %-os mértékben csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
(7)20 A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásában megnyilvánuló kötelezettségszegés megállapításáról, a képviselői tiszteletdíj, természetbeni juttatás csökkentéséről bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.
20. § (1) A szavazás módja: nyílt szavazás, mely gépi szavazással történik. A számítógép meghibásodása esetén a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.
(2) A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) A megválasztott képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata – minősített többség – szükséges
a)21 az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben,
b)22 a helyi népszavazás elrendeléséhez,
c) a képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához,
d) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
e) zárt ülés elrendeléséhez,
f) a gazdasági program, valamint a választási ciklus tartamára, vagy annál hosszabb időre szóló koncepció elfogadásához,
g) költségvetés előirányzatait érintő határozathozatal körében,
h) a költségvetés módosításának előkészítését elrendelő határozat elfogadásához,
i) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételhez,
j) kötvénykibocsátáshoz,
k) az önkormányzati ingatlanok versenytárgyalás (pályáztatás) mellőzésével történő értékesítésére irányuló javaslat elfogadásához.
(4) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választási, kinevezési és megbízási ügyekben – több személy esetén – először a jelöltek előzetes kiválasztásáról határoz. A kiválasztás oly módon történik, hogy az egyszerű többséget el nem ért személy(ek)a következő fordulóban nem bocsáthatók szavazásra. A második fordulóban minden képviselő érvényesen egy jelöltre szavazhat oly módon, hogy elsőként a legkevesebb igen szavazatot elérő jelöltről döntenek. A kinevezésről, illetve megbízásról a testület minősített többségű szavazással határoz. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart alpolgármester választásakor, melynek formájáról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával, a titkos szavazatok számlálásával kapcsolatos feladatokat a jegyző, valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviselő-testület ülésén jelenlévő tagjai látják el.
(3) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a képviselő-testület – vita nélkül – elrendelhet.
(4)23 A megválasztott képviselők egynegyedének a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára kötelező a név szerinti szavazás elrendelése. Ebben az esetben a név szerinti szavazást a képviselő-testület ülését vezető elnök rendeli el. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A szavazás eredményét a képviselő-testületi ülést vezető elnök állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása, a szavazás során használt berendezés meghibásodása esetén az elnök a szavazás megismétlését rendeli el.
11. Határozathozatal
22. § (1) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „képviselő-testületi határozat” megjelöléssel történik. A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt
a) ügyrendi kérdésekről,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról.
(3) Amennyiben az előterjesztést tárgyaló valamennyi bizottság egybehangzóan javasolja annak elfogadását, a polgármester javaslatot tehet a vita lefolytatása nélküli döntéshozatalra. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
23. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül.
(2)24 A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-n) pontjában meghatározottakat,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
e) az elnöknek az ülésvezetés során tett intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az ülés berekesztésének idejét.
(3)25 A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékletét képezi a meghívó, az írásos előterjesztések, interpellációk, módosító indítványok, a jelenléti ív, a titkos szavazás jegyzőkönyvének egy példánya, a jegyző törvényesség érdekében tett észrevétele. Az elkészült jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat füzetként össze kell tűzni (gerinctűzés).
(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet Várpalota Város Honlapján közzé kell tenni. A testületi ülésről készült hangfelvételt és a szavazási eredményeket rögzítő adatállományokat DVD lemezen a Polgármesteri Hivatal két példányban őrzi. A hangfelvételek nem selejtezhetők.
12. Rendeletalkotás
24. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotása tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzatot e címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Rendelet alkotását a 13. § (2) bekezdésében megjelöltek kezdeményezhetik.
(3) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata. A rendelet-tervezet előkészítése során:
a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén meg kell vizsgálni:
24/A. §26
13. Önkormányzati rendelet kihirdetése
25. § (1) Az önkormányzati rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik. Az aláírt rendelet kihirdetését a jegyző rendeli el. A kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A kihirdetett rendeletet Várpalota Város honlapján közzé kell tenni.
(1a)27 Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a rendelet teljes szövegének a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül. A kifüggesztés időtartama minimum 30 nap.
(2) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés tartalmazza a rendelet elnevezését és az önkormányzati rendelet címét.
(3) Az önkormányzati rendeletek jegyzékének naprakész nyilvántartásáról, továbbá azok szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
14. A települési képviselő
26. §28 A települési képviselőt az Mötv. 32. §-ában rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg.
15.29 Interpelláció, kérdés, napirend utáni felszólalás
27. §30 (1) A települési képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől vagy megbízottjától, bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet (a továbbiakban: interpelláció), amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(2) Az interpellációt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal. Tárgya bármilyen, az önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos kérdés, továbbá már megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedésre irányuló javaslat lehet.
(3) A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.
(4) Nincs helye interpellációnak:
a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben;
b) olyan ügyben, amely nem minősül az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügynek;
c) előkészítést és testületi döntést igénylő önálló napirend esetében;
d) olyan személyi ügyben, amelyben az alapvető munkáltatói jogok nem tartoznak a képviselő-testület hatáskörébe.
(5) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
b) az interpelláció alapjául szolgáló tények, körülmények közlését,
c) a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra,
d) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(6) Interpelláció elmondására nyílt ülésen, a napirendek megtárgyalását követően kerülhet sor.
(7) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.
(8) Az interpellációra adott válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
(9) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, további vizsgálat céljából a feladatköre szerint érintett bizottság elé utalja. Vita esetén az interpelláló képviselő javaslata alapján a testület egyszerű többséggel dönti el, hogy az interpelláció tárgya szerint melyek bizottság illetékes. A vizsgálatban az interpelláló képviselő részt vehet. A bizottság a vizsgálatát 60 napon belül köteles lefolytatni. A képviselő-testület az interpelláció tárgyalását a bizottsági jelentés beérkezését követően napirendre tűzi. A bizottsági jelentés alapján az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület megerősíti korábbi elutasító döntését, a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(10) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(11) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen és magát nem mentette ki, a testület dönt a választ elfogadásáról. Igazolt távollét esetén a legközelebbi olyan ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.
(12) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a 27. § (1) bekezdésében meghatározott személyekhez önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési érdemi jellegű ügyekben felvilágosítás kérése céljából a nyílt ülés utolsó napirendjének megtárgyalását követően kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(13) A kérdésre, az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülés napját megelőző munkanapon 8,00 óráig a polgármesternél írásban lehet benyújtani,
b) a kérdésre és a válasz elmondására egyaránt 3 perc áll rendelkezésre,
c) a kérdés esetében a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
(14) Kérdésekre képviselő-testületi ülésenként legfeljebb 15 perc biztosítható.
(15) Az interpellációkról, az interpellációkra adott válaszokról, a szóbeli kérdésekről, a szóbeli kérdésekre adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(16) Önkormányzati ügyben – olyan ügy kivételével, amely adott ülés napirendjén szerepelt -, a nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalása után, az ülés részeként legfeljebb 2 percben bármely képviselő felszólalhat.
28. § (1) A képviselők önkéntes elhatározással képviselőcsoportokat alkothatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A Képviselő-testületben mandátumhoz jutott pártnak egy képviselőcsoportja lehet. Több párt közös képviselőcsoportot is alkothat.
(2) A képviselőcsoportok megalakulását, illetve a változásokat az azt követő három napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternek.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a vezetőjének, a vezető helyettesének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
(4) A képviselőcsoportok többletjogosítványai:
a) a vitában elsőként a képviselőcsoport vezetője kap szót, maximum 1 percben, ismertetheti a képviselőcsoport álláspontját,
b) végszavazás esetén szünetet kérhetnek, és ezt a polgármester köteles biztosítani.
16. A polgármester, alpolgármester
29. § (1)31 A polgármester és az alpolgármester jogállását, főbb jogosítványait az Mötv. 63. §, 65-68. §, 79. §-a, valamint az e rendeletben rögzített szabályok határozzák meg.
(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3)32 A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(4) A képviselő-testület által saját tagjai közül választott alpolgármester tisztségét főállásban látja el.
(5) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester tisztségét főállásban látja el.
17. A Képviselő-testület bizottságai
30. § (1)33 A képviselő-testület az Mötv. 57-61. §-aiban rögzítettek alapján határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait.
(2) A bizottságok közreműködnek a képviselő-testület által a feladatkörükbe rendelt önkormányzati feladat ellátásában. Ennek során:
a) véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket;
b) közreműködnek az önkormányzat rendeleteinek, középtávú programjainak elkészítésében;
c) kidolgozzák a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket, közreműködnek a képviselő-testület tájékoztatásában;
d) felkérés alapján közreműködnek a képviselő-testület döntéseit megalapozó általános irányelvek kidolgozásában;
e) közreműködnek a feladatok rangsorolásában és a feladat-ellátás fenntartási, fejlesztési szempontjainak, a feladat-ellátás helyi politikájának kialakításában;
f) az önkormányzati feladat ellátását érintő lényeges kérdésben állásfoglalásukkal a képviselő-testülethez fordulhatnak;
g) szervezik és ellenőrzik a képviselő-testület döntéseinek hatékony, gazdaságos és jogszerű végrehajtását;
h) figyelemmel kísérik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati tevékenység alakulását;
i) szervezik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati feladat hatékony ellátásának biztosítását;
j) szervezik a feladatkörükbe rendelt önkormányzati tevékenységnek
31. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
18. Településrészi önkormányzat
32. § A város történetileg kialakult településszerkezete a településrészek eltérő hagyományai, valamint ezek sajátosan különböző városképi arculata és mindenekelőtt a lakosság önkormányzati érdekeit szolgáló önszerveződő képesség erősítése céljából, az Inota falui városrészt és a Készenléti lakótelepi Városrészt magába foglaló Várpalota Inota Városrész Önkormányzata elnevezéssel településrészi önkormányzat működik.
33. § A városrészi önkormányzat testületként működő szervezete a városrészi önkormányzó testület. A városrészi önkormányzó testület működésére, jogaira és kötelezettségeire a rendeletnek az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
34. §35 Várpalota Inota Városrész Önkormányzó Testületének
a) települési képviselőkből 4,
b) más választópolgárokkal együtt összesen 7 (hét) tagja van.
35. § (1) A városrészi önkormányzó testület tagjaira jelöltet ajánlhat a polgármester, bármelyik képviselő, és a városrészi önkormányzó testület, minősített többséggel hozott határozatával.
(2) A jelölés nyílt szavazással történik. Jelölt az lesz, aki megkapta a megválasztott képviselők egyharmadának szavazatát.
36. § (1) A városrészi önkormányzó testület vezetőjére jelöltet ajánlhat a polgármester, bármelyik képviselő, bármelyik városrészi önkormányzó testületi tag.
(2) A jelölés a 34. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.
37. § (1) A városrészi önkormányzó testület tagjait és vezetőjét a képviselő-testület választja meg városi képviselőkből és más választópolgárokból. A városrészi önkormányzó testület vezetője települési képviselő. A városrészi önkormányzó testületben a tagok jogai egyenlők.
(2) Amennyiben a képviselő-testület a városrészi önkormányzó testület tagjait titkos szavazással választja meg, a választásra a kislistás szavazás szabályai az irányadók.
(3) A szavazólap valamennyi jelölt nevét tartalmazza. A jelöltek nevét a magyar ABC sorrendjében kell a szavazólapon feltüntetni.
(4) Annyi jelöltre lehet szavazni, ahány tagja van az önkormányzó testületnek.
(5) A városrészi önkormányzó testület tagja az lesz, aki — a megválasztható tagok számát tekintve — minősített többségű szavazással a legtöbb szavazatot kapta. Azonos szavazatszámot elért jelöltek a szavazólapon levő sorrendjük szerint nyerik el megbízatásukat.
(6) A városrészi önkormányzó testület feladat- és hatáskörét e rendelet 6 melléklete tartalmazza
19. Jegyző, aljegyző
38. §36 (1) A jegyző, aljegyző önkormányzati működéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az Mötv. 81-83. §-a és e rendelet rögzíti.
(2)37 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Pénzügyi Iroda vezetője látja el.
20. A Polgármesteri Hivatal
39. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2)38
21. Juttatások
40. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult
(2) Az önkormányzat a települési képviselő - képviselő-testületi (bizottsági) munkában való részvétele miatt - kiesett jövedelmét az érintett munkáltató igazolása alapján téríti meg.
41. § (1)39 A képviselő-testület a települési képviselő számára a havi tiszteletdíjat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-ában megállapított köztisztviselői illetményalap és 2,33 szorzószám szorzatában állapítja meg (a továbbiakban: alapdíj).
(2) a)40 A települési képviselőt egy bizottsági tagság esetén az alapdíjon kívül az alapdíj 33,5%-a, két bizottsági tagság esetén az alapdíjon kívül az alapdíj 45%-a, három bizottsági tagság esetén az alapdíjon kívül az alapdíj 55%-a illeti meg.
b) A bizottság, a településrészi önkormányzat elnöke (továbbiakban: elnök) tiszteletdíja az alapdíjon felül egy elnökség esetén 50%-kal, kettő vagy több elnökség esetén 90%-kal emelkedik.
c) Az elnök tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, több bizottsági tagság esetén is – az (1) bekezdésben meghatározott összeg legfeljebb 90%-ával emelkedik.
(3) A bizottság, a településrészi önkormányzat nem képviselő tagja tiszteletdíja egy bizottsági, településrészi önkormányzati tagság esetén az alapdíj 33,5%-a.
(4) A tiszteletdíjak kifizetése a tárgyhót követő hónap 15. napjáig történik.
(5) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai minden év január 31-éig írásban nyilatkoznak a tiszteletdíjuk, és az e §-ban foglalt juttatásuk felvételéről.
(6) A Képviselő-testület a települési képviselőt és a bizottság nem képviselő tagját a következő természetbeni juttatásban részesíti: Az Önkormányzat közigazgatási területén a helyi járatú autóbusz igénybevételére jogosító összvonalas utazási bérlet.
(7)41
22. Távollét az ülésekről
42. § (1) A képviselők, a bizottságok elnökei, a Városrészi Önkormányzó Testület elnöke a polgármesternél, a bizottság tagja a bizottság elnökénél, a Városrészi Önkormányzó Testület tagja a városrészi önkormányzó testület elnökénél távolmaradása okát az ülés megkezdése előtt, de legkésőbb az ülést követő öt napon belül köteles bejelenteni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltak bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és 6 hónapon belül három alkalommal nem vesznek részt az üléseken, a tiszteletdíjuk összegét hat hónap időtartamra 25 %-kal csökkenteni kell.
23. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség
43. §42 (1) A polgármestert, az alpolgármestert és a települési képviselőket az Mötv. 39. §-ában előírtak szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételre.
24. Lakossági fórumok
44. § (1) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
(2) Lakossági fórumok megnevezése:
a) Közmeghallgatás
25. Nemzetiségi önkormányzatok
45. §43 A Várpalotai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a működéshez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
1. A Polgármesteri Hivatal ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. szám alatti épületben. A Polgármesteri Hivatal továbbá lehetővé teszi az nemzetiségi önkormányzatok részére rendezvényeinek az önkormányzati intézményekben történő ingyenes megszervezését. A teremhasználatot minden hónapban előre kell egyeztetnie az elnöknek az adott intézmény vezetőjével.
2. A Polgármesteri Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, viseli az ezzel járó költségeket, biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
3. A nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző/aljegyző és a Polgármesteri Hivatal témafelelősei részt vesznek.
4. A nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája biztosítja.
5. A nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele, iratkezelés, stb.) a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodája biztosítja.
26. Az önkormányzat költségvetése és vagyona
46. § (1) Az önkormányzat költségvetése:
a) a képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetését.
b)44 A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet határozza meg. A finanszírozás rendjét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
c)45 A képviselő-testület évente elfogadja a költségvetését, valamint a zárszámadásról szóló beszámolót.
d) A képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározza a polgármestert megillető előirányzat átcsoportosítási jogokat, továbbá a költségvetési tartalékok tekintetében az őt megillető jogosítványokat.
(2) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat vagyona a tulajdonában álló vagyontárgyakból, valamint az önkormányzat vagyoni értékű jogaiból áll. Az önkormányzat vagyonáról nyilvántartást kell vezetni.) A vagyonkezelés és vagyonnal való rendelkezés szabályairól a képviselő-testület önálló rendeletet alkot.
27. Az ellenőrzés
47. § (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje.
(2) Az önkormányzat belső ellenőrzését folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek, és az önkormányzat tulajdonában álló társaságok ellenőrzéséről is.
(4)46 A jegyző az ellenőrzési tevékenységet a hivatal alkalmazásában álló belső ellenőr útján látja el, mely a tevékenységét Várpalota város jegyzőjének közvetlenül alárendelve végzi.
28. Záró és hatályba léptető rendelkezések
48. § Ez a rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba.
49. § Hatályát veszti Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/1999. (V.07.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 27/1999.(IX15.), 38/1999.(XI.30.), 2/2000.(II.25.), 26/2000. (IX.14.), 1/2001.(III.06.), 1/2002. (II.21.), 19/2002. (XI.6.), 33/2002. (XII.28.), 18/2003. (IV.30.), 27/2003. (VII.10.), 32/2003. (IX.15.), 42/2003. (XI.10.), 57/2003. (XII.23.), 55/2004. (XII.21.) 2/2005. (II.10.) 4/2005. (II.28.) 2/2006. (II.10.) 31/2006. (IX.14.) 36/2006. (X.12.) 38/2006. (XI.03.) 45/2006. (XII.05.) 3/2007. (II.27.) 27/2007. (IX.19.) 45/2007. (XII.19.) 2007.12.20.8/2009. (II.18.) 41/2009. (VII.1453/2009. (X.30.) 63/2009. (XII.19.) 2/2010. (II.09.) 19/2010. (V.31.) 39/2010. (X.29.) és az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról szóló 29/2005. (IX.26.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet47
1. Várpalota város testvérvárosai
1.1. Borgo San Lorenzo – Olaszország
1.2. Grottazolina – Olaszország
1.3. Sant’ Elpidio a Mare - Olaszország
1.4. Gazipasa - Törökország
1.5. Körmöcbánya – Szlovákia
1.6. Wolfsberg – Ausztria
1.7. Petrozsény – Románia
1.8. Czeladz - Lengyelország
1.9. Nysa - Lengyelország
2. Várpalota város partnervárosai
2.1. Újlak – Horvátország
2.2. Slovenj Gradec – Szlovénia
2.3. Fermo – Olaszország
2.4. Porto San Giorgio – Olaszország
3. melléklet
1. Szépkorúak Otthona működtetése
2. Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása
3. Városi rendezvények támogatása (Ney Dávid hangverseny, Bakony Virágai, Várpalotai Napok, Diadal Napja)
4. Közterület-felügyelet működtetése
5. Nemzetközi kapcsolatok támogatása
6. Civil és non-profit szervezetek támogatása
7. Közalapítványok létrehozása, támogatása
8. Várpalota város középiskolai tanulmányi ösztöndíja
9. Egyéb ösztöndíjak támogatása
10. Önkormányzati többségi tulajdonban lévő nem pénzügyi vállalkozások és átadott közfeladatot ellátó vállalkozások támogatása
4. melléklet
a) margók 1,5-esek az áttekinthetőség szempontjából
5. melléklet48
1. A Képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörei gyakorlását a Polgármesterre ruházza át:
1.1. Lakbértámogatás iránti igények elbírálása.
1.2. Települési támogatások:
1.2.1. lakásfenntartási támogatás
1.2.2. ápolási támogatás
1.2.3. közgyógyellátási támogatás
1.2.4. adósságkezelési támogatás
1.2.5. létfenntartási támogatás
1.3. Rendkívüli települési támogatások:
1.3.1. gyógyszertámogatás
1.3.2. temetési támogatás
1.3.3. elemi károsultak támogatása
1.3.4. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
1.3.5. krízistámogatás
1.3.6. gyermekvállalási támogatás
1.4. Egyéb szociális ellátás:
1.4.1. köztemetés megállapítása, megszüntetése, a jogosultság megszűnésének megállapítása, elutasítása, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésének elrendelése, kérelemre részletekben történő megfizetés engedélyezése.
1.4.2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj határozattal történő megállapítása, amennyiben az ellátott vagy törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri. A személyi térítési díjhátralék behajtása és a behajthatatlan hátralék törlése.
1.4.3. A kizárólag közterületen megrendezésre kerülő, alkalmi rendezvények lebonyolítása során történő hangosítás vagy zajkibocsátás engedélyezése
1.4.4. A nyári gyermekétkeztetés támogatására vonatkozó pályázat benyújtása
1.4.5. Épületek (házak) és rendeltetési egységek házszámozása, egyedi számozása
1.5. Tulajdonosi jogkör gyakorlása
1.5.1. legfeljebb 2 darab fa esetében
1.5.2. legfeljebb 10 darab egyedülálló (ún. soliter) cserje esetében
1.5.3. talajtakaró vagy csoportcserje esetén 20 m2-ig
1.6. Közterület használatára irányuló kérelem elbírálása
1.7. Krízishelyzetbe került személy(ek) részére átmeneti lakhatás biztosítására bérleti szerződés megkötése
1.8. Díszsírhely adományozása
1.9. Városi jelképek (városi címer, zászló, városi logó) használatának engedélyezése, városjelvény kereskedelmi forgalmazása
1.10. Településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás lefolytatása a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben
1.11. Döntés a beérkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdésében és a 69. § (1) bekezdésében foglalt eljárások esetén
1.12. A közterületi parkolóhely kizárólagos használata iránti kérelem elbírálása, valamint a kizárólagos használati jog egy évre történő meghosszabbítása
1.13. A város nevének használata engedélyezése, az engedélyezés megtagadása, az engedély visszavonása
1.14. A nemzeti üzleti vagyon megterhelése vagy korlátozása, illetőleg azzal közérdekű kötelezettség-vállalása 15 millió forint értékhatárig, valamint a bérbeadás értékhatártól függetlenül
1.15. Ingatlanok mezőgazdasági célú időleges hasznosítása értékhatártól függetlenül
1.16. Behajthatatlan követelések törlése Önkormányzat esetén bruttó 500.000,-Ft értékhatárig
1.17. 3 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgy értékesítésre
1.18. A Vagyonrendelet 1/A. §-a alapján vásárolható vagyontárgyak esetében 5 millió forint értékhatárig vagyontárgy cseréje, vásárlása
1.19. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján Várpalota Város Önkormányzatának elővásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozat 10 millió forint értékhatárig
2. A Képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörei gyakorlását a Gazdasági Bizottságra ruházza át:
2.1. nem lakáscélú helyiségek bérbeadására pályázat kiírása,
2.2. vagyontárgyak értékesítésére kiírandó pályázatok pénzügyi, gazdaságossági szempontú vizsgálata.
3. A Képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörei gyakorlását a Humán Erőforrás Bizottságra ruházza át:
2.3. Tulajdonosi jogkör gyakorlása
2.3.1. 2-nél több fa esetében
2.3.2. 10-nél több egyedülálló (ún. soliter) cserje esetében
2.3.3. talajtakaró vagy csoportcserje esetén 20 m2 fölött
2.3.4. fa és cserje együttes kivágására irányuló kérelem vagy kezdeményezés esetén, amennyiben a kivágandó fák száma a kettőt és/vagy a kivágandó soliter cserjék száma a 10 darabot, és/vagy talajtakaró cserje esetén a 20 m2-t meghaladja
2.3.5. A nemzeti üzleti vagyon elidegenítése 15 millió forint értékhatárig
2.3.6. A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti, az Önkormányzat Intézményeit megillető követelések törlése
2.3.7. Behajthatatlan követelések törlése Önkormányzat esetén bruttó 500.000,-Ft és 3.000.000,-Ft értékhatár között
2.3.8. 3-15 millió forint forgalmi értékig az önkormányzati tulajdon értékesítése
2.3.9. A Vagyonrendelet 1/A. §-a alapján vásárolható vagyontárgyak esetében 15 millió forint értékhatárig vagyontárgy cseréje, vásárlása
3.1. fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása, amennyiben a költségvetésben meghatározott összeg nem kerül szétosztásra, akkor pótpályázat kiírása
3.2. az önkormányzat tulajdonában álló lakások szociális helyzet alapján, illetve közérdekből történő bérbeadása esetén a bérlő kijelölése
3.3. Az ország vagy a város életében jelentős szerepet játszó személyek temetése helyére vonatkozó védelem elrendelése
4. A Képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörei gyakorlását a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át:
4.1. 15 millió forint forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy értékesítése esetén a pályázati ajánlatok felbontása, jogi szempontból történő vizsgálata, értékelése, az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntéshozatal
4.2. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása
6. melléklet
a) az önkormányzat szervezetének kialakításával,
b) az önkormányzat vállalkozás‑ és alapítvány-alapításával,
c) a képviselő-testület választási, kinevezési, munkáltatói jogai gyakorlásával,
d) a képviselő-testület ügyrendi jellegű tevékenységével,
e) a képviselő-testület joggyakorló, jogalkalmazói és jogértelmezési tevékenységével,
f) a rendeletalkotással, a jogismeret-terjesztéssel,
g) a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodással kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában.
(2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság
a) ellátja a bizottsági tagok mandátumának vizsgálatát;
b) ellátja a jogszabályok és az önkormányzat rendeletei alapján
c) az ügyrendi bizottságot,
f) a jogi-igazgatási bizottságot illető feladat-és hatásköröket;
(3) a) jegyzői közreműködéssel előkészíti a polgármesteri hivatal szakmai szervezete kialakítását szolgáló ajánlásokat;
b) szervezi a lakossági közigazgatási napok rendezvényeit (különösen a városrészi önkormányzat illetékességi területein);
c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület, polgármesteri hivatal ügyrendi teendőinek összehangolásáról;
d kidolgozza a polgármester, az alpolgármester illetményének emelésére vonatkozó, a képviselők tiszteletdíjára, természetbeni juttatására vonatkozó javaslatokat;
e) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, alpolgármesterek, képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatát;
1. felhívja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a nyilatkozat megtételére,
2. igazolja a vagyonnyilatkozatok átvételét, azokról külön nyilvántartást vezet,
3. gondoskodik a vagyonnyilatkozatok egyéb iratoktól elkülönítetten történő adatvédelmi szabályoknak megfelelő őrzéséről, kezeléséről, valamint arról, hogy az abban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg,
4. gondoskodik a polgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéről,
5. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat tartamára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésére ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas - vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatok közlésére.
8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja,
(3) A Jogi és Ügyrendi Bizottság felkérésre állást foglal a bizottságok, városrészi önkormányzó testület jogértelmezést igénylő ügyrendi kérdéseiben. A bizottságok, városrészi önkormányzó testület az állásfoglalást közvetlenül a bizottságtól is kérhetik.
(4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság jóváhagyja a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.
(5) A Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalja és írásbeli álláspontját kialakítja a sürgősséggel beterjesztett javaslatok indokoltsága és annak a képviselő-testület elé történő terjesztése vonatkozásában.
Pénzügyi Bizottság
(1) a) közreműködik a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek, a helyi adókra vonatkozó rendeletek, a hatósági ármegállapításra vonatkozó testületi döntések előkészítésében, a vagyongazdálkodással, a vagyon feletti rendelkezéssel, a vagyon működtetésével, az önkormányzat vállalkozásaival, a privatizációval kapcsolatos feladatok ellátásában,
(2) A Pénzügyi Bizottság ellenőrzi az egyes bizottságok szükség szerinti közreműködésével, a polgármester és a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek pénzgazdálkodási tevékenységét, a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek végrehajtását.
(3) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.
(4) Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, megállapításairól tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) Nettó 10 000 000 Forint értékhatár alatt önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését, hasznosítását megelőzően lefolytatja a célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot.
A Pénzügyi Bizottság előkészíti
f) A vagyonnyilatkozatra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törli.
g) kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlensége megállapítására vonatkozó kezdeményezést.
b) véleményezi a költségvetési előirányzatok teljesítését,
c) véleményezi a – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,
d) véleményezi a Képviselő-testület ülése elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,
e) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed-éves és éves beszámoló tervezetét,
f) véleményezi az SZMSZ módosításáról szóló előterjesztést, kivéve ha az előterjesztésben szereplő szabályozási javaslat kizárólagosan valamely másik önkormányzati bizottság hatáskörét, feladatkörét érinti,
g) megvitatja, véleményezi a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket.
a) az önkormányzati törvény 107. §-án alapuló ingatlanvagyon és vagyonrészek, valamint a vagyoni értékű jogok érvényesítését,
b) az ipar, a kereskedelem ágazataiban az ellátás javítását szolgáló javaslatokat,
c) a fejlesztés koncepcióit;
A Gazdasági Bizottság közreműködik
a) a helyi iparral, kereskedelemmel, mezőgazdasággal,
b) az állattartással,
c) a kereskedelmi, ipari tevékenység céljait szolgáló épületek, építmények elhelyezésével,
d) a fogyasztói érdekvédelemmel,
e) az árhatósági feladatokkal,
f) a költségvetési gazdálkodással,
g) a helyi adókkal és az adó jellegű köztartozásokkal,
h) a vagyongazdálkodással, a vagyon feletti rendelkezéssel, a vagyon működtetésével,
i) az önkormányzat vállalkozásaival,
j) a privatizációval
k) az önkormányzati beruházásokkal, a beruházási pályázatok elbírálásával kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában,
közreműködik
f) az önkormányzati piacgazdálkodás feladatainak ellátásában,
g) felkérésre a hatósági ellenőrzésekben,
(3) A Gazdasági Bizottság környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai ellátás során közreműködik
a) a települési környezet védelmével, esztétikus kialakításával,
b) a vízrendezéssel, az ivóvízellátással és a csapadékvíz elvezetéssel, csatornázással,
c) az építési telek-felhasználással és telek-gazdálkodással,
d) a köztemetők fenntartásával,
e) a helyi tömegközlekedéssel,
f) az energia-szolgáltatással, fenntartásával,
g) a közvilágítással,
h) a közterületek fenntartásával,
i) az utcák, utak, parkok, önkormányzati tulajdonú lakóházak karbantartásával, felújításával, fejlesztésével,
j) a közúti közlekedés helyi szabályozásával,
k) a köz- és településtisztasággal,
l) a közterületek tisztántartásával, az út menti árkok és zöldterületek gondozásával, a parkok és fásított területek védelmével,
m) az emberi környezet védelem alatt álló tárgyainak: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet megóvásával és hasznosításával, a kommunális és a veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában.
(4) A Gazdasági Bizottság
a) előkészíti döntésre a város általános és részletes rendezési tervét vagy tervmódosítási javaslatait, az üzemtelepítés környezetvédelmi szempontú véleményezését;
b) véleményezi
c) ellenőrzi
e) ellátja a Környezetvédelmi Alap környezetvédelmi célú felhasználásával kapcsolatos feladatokat;
f) jóváhagyja a köztemetők működési szabályzatát
g) együttműködik a közbiztonság, a tűzvédelem érdekében tevékenykedő önszerveződő közösségekkel és segíti munkájukat.
a) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,
b) Előzetes véleményt nyilvánít a szociális intézményekkel kapcsolatos ingatlanértékesítések, hasznosítások esetén.
c) Szervezi a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységei tevékenységének szakmai és társadalmi segítését, az öntevékeny, karitatív szervezetek mozgalmaival, különböző akcióival összefüggő önkormányzati tevékenységet.
d) Közreműködik mentálhigiénés programok, a vészhelyzetek megelőzését és kezelését szolgáló ifjúságvédelmi programok kialakításában és szervezésében.
(4) a) A Humán Erőforrás Bizottság részt vesz a város kötelező egészségügyi feladataival kapcsolatos önkormányzati döntések előkészítésében,
b) egészségügyi koncepció készítésében és szükség szerint az egészségügyi koncepció felülvizsgálatát kezdeményezi a szakmai és jogi szabályozás függvényében,
c) figyelemmel kíséri a mentálhigiénés, betegség megelőző (prevenciós) programok megvalósulását, hatékonyságát.
(5) a) ellátja a közművelődési feladatokat ellátó szervezet irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
b) javaslatot tesz közművelődési megállapodás megkötésére, közművelődési feladatok ellátására,
c) javaslatot tesz kulturális területen nemzetközi kapcsolatok létesítésére,
d) indítványozza a lakosság kulturális kezdeményezéseinek, önszerveződésének a támogatását, a művészi alkotó munka feltételeinek javítását, segíti művészi értékek létrehozását, megőrzését,
e) támogatja az önkormányzat területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek muzeális emlékeinek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását, hagyományaik ápolását,
f) javaslatot tehet múzeumi és közművelődési intézmény alapítására,
g) javaslatot tesz működési engedély adásához, ha a muzeális érték tulajdonosa biztosítani tudja a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételeket.
(6) a) Párbeszédet alakít ki az önkormányzat, az intézmények, civil szervezetek és egyházak között.
b) Együttműködik, partneri kapcsolatot épít ki az egyházakkal a város kulturális életének gazdagítása érdekében.
b) előkészíti a beiskolázásban közvetlenül érintett önkormányzati testületekkel a működtetési érdekeltségi megállapodásokat, amelyek a megyei önkormányzat, valamint a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények és a városi önkormányzat közös iskoláztatási teendőinek ellátásához szükségesek.
(1) A Humán Erőforrás Bizottság
a) javaslatot tesz az oktatási intézmények körzethatárainak megalapozott kialakítására, átalakítására,
b) javaslatot készít az önkormányzatok számára kiírt, közoktatást érintő, sporttal kapcsolatos, szociális és gyermekvédelmi ellátást érintő pályázatok szakmai tartalmára,
c) gondoskodik az ifjúságpolitikai feladatterv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok ellátásáról,
d) elkészíti a sporttal kapcsolatos együttműködési megállapodásokat.
(2) A Humán Erőforrás Bizottság átruházott hatáskörében dönt
a) az önkormányzati fenntartású óvodák, bölcsődék tekintetében a jelentkezés módjáról, egy időszakon belül nagyobb létszámú gyermek óvodai felvételének időpontjáról, meghatározza e döntése nyilvánosságra hozatalának módját.
b) Együttműködik, partneri kapcsolatot épít ki a településrészen működő egyházakkal a város kulturális életének gazdagítása érdekében.
7. melléklet
|
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 Köztemető-fenntartás és működtetés |
|
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
|
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 Országos közfoglalkoztatási program |
|
042220 Erdőgazdálkodás |
|
045120 Út, autópálya építése |
|
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
|
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
066010 Zöldterület-kezelés |
|
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 Háziorvosi alapellátás |
|
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
|
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
|
082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása |
|
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
8. melléklet49
1. Bevezető rész
1.1. Az Ügyrend a Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 59/2013. (IV. 25.) számú képviselő-testületi határozatával az Önkormányzat szervezeti egységeként létrehozott Intézményüzemeltetési Szervezet (a továbbiakban: IÜSZ) szervezeti felépítését, működési rendjét, a külső és belső kapcsolattartás módját tartalmazza. Az ügyrend az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.
1.2. Hatálya kiterjed az IÜSZ valamennyi alkalmazottjára, dolgozójára.
1.3. Az Ügyrend az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és az annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján készült.
2. Az IÜSZ szervezeti felépítése
2.1. A szerv neve: Intézményüzemeltetési Szervezet (IÜSZ).
2.1.1. Címe: 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39.
2.1.2. Telephely: 8100 Várpalota, Rózsakút u. 33.
2.1.3. 8100 Várpalota, Szent István út 16. fszt. 1.
2.2. Működési területe: Várpalota város közigazgatási területe.
2.3. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Várpalota Város Önkormányzata.
2.4. Alapító okirat száma, kelte: 59/2013. (IV. 25.) képviselő-testületi határozat.
2.5. Az IÜSZ fő feladatkörei:
2.5.1. Az Önkormányzat kötelező intézményüzemeltetési feladatainak ellátása.
2.5.2. A közfoglalkoztatás, valamint az Önkormányzat által indított egyes projektek megszervezésének, lebonyolításának elvégzése.
2.5.3. Önkormányzat által vagyonkezelésbe adott köznevelési célú ingatlanok külön megállapodás alapján végzendő karbantartási feladataink ellátása
2.6. Az IÜSZ részletes feladatai:
2.6.1. Intézmény üzemeltetési feladatok
2.6.1.1. Önkormányzati működtetésű intézmények karbantartása, meghibásodások elhárítása, beázás megszüntetése. Közreműködés a Várpalotai Polgármesteri Hivatal által koordinált felújítási munkák szervezésében, lebonyolításában.
2.6.1.2. Folyamatos napi szintű beszerzés az IÜSZ által elvégzendő karbantartási, javítási, felújítási munkák elvégzéséhez.
2.6.1.3. Intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása.
2.6.1.4. Közbeszerzésekhez szükséges adatszolgáltatás.
2.6.1.5. Zöldterület kezelés az összes önkormányzati működtetésű intézmény területén.
2.6.1.6. Önkormányzat által vagyonkezelésbe adott köznevelési célú ingatlanok külön megállapodás alapján végzendő karbantartási feladataink ellátása
2.6.2. Közfoglalkoztatási feladatok
2.6.2.1. Az IÜSZ feladatának ellátásához szükséges közfoglalkoztatás megszervezése, irányítása, adminisztratív ügyeinek intézése, a munkabiztonsági előírások betartásának ellenőrzése.
2.6.2.2. Folyamatos kapcsolattartás az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályával.
2.6.2.3. Közfoglalkoztatottak és az általuk használt gépek, eszközök munkavégzés helyszínére történő oda-vissza szállítása. A közfoglalkoztatáshoz szükséges gépek, eszközök tárolása, javítása, javíttatása.
2.6.3. Önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos feladatok
2.6.3.1. A Várpalota Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások és nem lakás céljára szolgáló bérlemények karbantartási feladatainak ellátása, az ingatlanokban keletkező meghibásodások elhárítása, a szükséges felújítások és beruházások tervezésének és kivitelezésének végrehajtása. Az Önkormányzat nevében a fenti munkák elvégzéséhez szükséges beszerzések, kötelezettségvállalások (megrendelések, szerződések) előkészítése.
2.6.3.2. A vagyongazdálkodási és a gazdálkodási ügyintézővel együttműködve a bérlemények bérbeadásával és visszavételükkel kapcsolatos közmű szolgáltatói egyeztetések elvégzése.
2.6.3.3. Évente egy alkalommal az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek műszaki állapotának felméréssel történő ellenőrzése, bérleményenként dokumentálva az állapotfelmérés elvégzését.
2.6.3.4. Gondoskodás az Önkormányzatnak a Várpalotai Közszolgáltató Nonprofit Kft.-vel a városüzemeltetési feladatok ellátására kötött szerződésében meghatározott ellenőrzési feladatok ellátásáról és a költségvetés készítéséhez adatok szolgáltatásáról.
2.6.3.5. A feladatok ellátásának előkészítése során minden esetben a pénzügyi fedezet tekintetében a Várpalotai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájával történő egyeztetés.
2.6.4. Egyéb üzemeltetési feladatok
2.6.4.1. Közlekedési (forgalomirányító) táblák telepítése, javítása, cseréje.
2.6.4.2. Közterületeken és intézményi területeken található balesetveszélyes játszótéri elemek eltávolítása.
2.6.4.3. Köztéri utcabútorok, balesetveszélyes korlátok javítása, karbantartása.
2.6.4.4. Várpalotai Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodájának koordinálása mellett a telephelyére beszállított tűzifa kuglizásával, adott címekre történő kiszállításával segítséget nyújt a szociálisan rászoruló családok életkörülményeinek javításához. A feladat ellátása érdekében együttműködik a Családsegítő Szolgálat, a Térségi Népjóléti Gondozási Központ és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival.
2.6.4.5. A fent felsorolt feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a Várpalotai Polgármesteri Hivatal munkatársaival (különös tekintettel a műszaki, közlekedésigazgatási és környezetvédelmi ügyintézőkkel) a hatóságokkal (többek között a Várpalotai Rendőrkapitánysággal, a közterület-felügyelőkkel és a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal), valamint a Várpalotai Közszolgáltató Nonprofit Kft.-vel.
2.7. ) Az IÜSZ szervezeti felépítése:
2.7.1. IÜSZ vezető
2.7.2. Gazdasági főelőadó (1 fő)
2.7.3. Gazdasági ügyintéző (1 fő)
2.7.4. Gazdasági és adminisztratív ügyintézők (3 fő)
2.7.5. Személyügyi ügyintéző (1 fő)
2.7.6. Konyhai dolgozók (14 fő)
2.7.7. Karbantartási vezető (1 fő)
2.7.8. Karbantartók (5 fő)
2.7.9. Egyéb ügyintéző (munkavállaló) (1 fő)
2.7.10. Karbantartó (munkavállaló) (1 fő)
2.8. Jog és hatáskörök, szabályzatok:
2.8.1. Az IÜSZ az Önkormányzat szervezeti egysége, így az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója a Polgármester, aki az IÜSZ vezetője számára az alábbi munkáltatói jogok gyakorlását adja át:
2.8.1.1. szabadság kiadása,
2.8.1.2. átirányítás, kirendelések elrendelése,
2.8.1.3. túlóra-túlmunka végzésének elrendelése.
2.8.2. A munkavállalók vonatkozásában a Polgármester a teljes munkáltatói jogkör gyakorlója.
2.8.3. A közfoglalkoztatottak, valamint a nyári diákmunka program keretében foglalkoztatottak tekintetében a Polgármester az alábbi munkáltatói jogköröket adja át:
2.8.3.1. munkaszerződés,
2.8.3.2. munkaszerződés módosítása, megszüntetése (kivétel: munkaszerződés megszüntetése rendkívüli esetben)
2.8.3.3. szabadság kiadása, engedélyezése,
2.8.3.4. munkaköri leírás elkészítése, módosítása.
2.8.4. Az Önkormányzat nevében kötelezettség vállalási és utalványozási jogosultsága a Polgármesternek van, aki arra a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés érvényesítés és szakmai teljesítés rendjének szabályzatában meghatározottak szerint a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásából álló személynek írásban megbízást adhat.
2.8.5. Várpalota Város Önkormányzata költségvetési szervei részére a Várpalotai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája végzi a számviteli és pénzügyi feladatok ellátását, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint.
2.8.6. Az Önkormányzat által jóváhagyott, továbbá a Polgármesteri Hivatal által kiadott gazdasági és folyamat szabályozások hatálya kiterjed az IÜSZ tevékenységére is.
2.8.7. Az IÜSZ saját hatáskörben jogosult és kötelezett szabályozni a következőket:
2.8.7.1. ingatlan felügyeleti, karbantartási feladatok ellátása, technológia átadása.
2.8.7.2. anyag- és eszköz raktározás szabályai.
2.8.7.3. munkaelrendelés és elszámolás szabályai.
2.9. Az IÜSZ által ellátott folyamatok bemutatása:
2.9.1. Az IÜSZ által végzett tevékenységek folyamatainak csoportosítását az alábbiak szerint kell elvégezni:
2.9.2. Irányító folyamatok: Azok a folyamatok, amelyek a szervezet integrált működtetésének általános, mindenki számára kötelező érvényű tevékenységeit szabályozzák, létrehozzák és meghatározzák a szervezet irányítási rendszerét. (pl.: stratégia alkotás, üzleti tervezés, működés irányítás, pénzügyi kontroll, működési kontroll)
2.9.3. Üzleti folyamatok: Azok a folyamatok, amelyek a szervezet működésének lényegét és egyben specialitását jelentik, ahol az ügyfeleknek, vevőknek nyújtott fő szolgáltatások keletkeznek. (pl.: takarítási tevékenység, ingatlan felügyelet, karbantartás, stb.)
2.9.4. Támogató folyamatok: Azok a folyamatok, melyek elsődleges célja az üzleti folyamatok hatékony és zavarmentes végrehajtásának támogatása, a szükséges erőforrások megfelelő időben, helyen és minőségben való biztosításával. (pl.: gépészet, energetikai szolgáltatás, raktárkezelés, anyagbeszerzés, fizikai és emberi erőforrás management, kommunikáció, stb.)
2.9.5. A felsorolt folyamatok felsorolását és azok részletes leírását az IÜSZ vezető által kijelölt folyamat gazdák a függelékben szereplő Ellenőrzési nyomvonalakban rögzítik kijelölésük után.
2.10. Az egység vezetőjének és a nem fizikai jellegű munkaköröket betöltők feladat- és hatásköre, helyettesítési rendje:
2.10.1. IÜSZ vezetője. A munkakör vezetői beosztással jár.
2.10.1.1. Főbb tevékenységei:
2.10.1.1.1. A Szervezet tevékenységének szervezése, vezetése.
2.10.1.1.2. Javaslattétel személyzeti kérdésekben.
2.10.1.1.3. Az IÜSZ feladatainak elvégzéséhez szükséges költségvetés elkészítése, továbbítása a Pénzügyi Iroda részére.
2.10.1.1.4. Az intézményüzemeltetési, karbantartási, felújítási és beruházási tervjavaslatok összeállításában való közreműködés.
2.10.1.1.5. A tevékenységek egyeztetése a Polgármesteri Hivatal illetékes dolgozóival.
2.10.1.1.6. Az IÜSZ hatáskörébe utalt projektekben való részvétel.
2.10.1.1.7. A jóváhagyott költségvetési rendeletben az IÜSZ részére jóváhagyott költségkeretek gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználásának szervezése, pénzügyi ellenjegyzést követően felhasználása.
2.10.1.1.8. Az IÜSZ saját, a közfoglalkoztatásban, valamint az egyéb hozzá rendelt projektekben tevékenykedő dolgozók biztonságos és hatékony feladatvégzésének biztosítása.
2.10.1.2. Hatásköre:
2.10.1.2.1. Az IÜSZ dolgozói feletti átruházott munkáltatói jogkör gyakorlása.
2.10.1.2.2. A közfoglalkoztatottak, valamint a nyári diákmunka program keretében foglalkoztatottak tekintetében az átruházott munkáltatói jogköröket gyakorolja.
2.10.1.2.3. Polgármester által írásban részére átadott esetekben (érték és tevékenységi kör megjelölésével) kötelezettségvállalás és utalványozás. A Gazdálkodási Szabályzat alapján szakmai teljesítésigazolás elvégzése.
2.10.1.3. Helyettesítése:
2.10.1.3.1. Feladatszervezési és munkaelrendelési esetekben az IÜSZ közvetlen munkairányítói a szervezeti ábra szerinti dolgozók esetén.
2.10.1.3.2. Kötelezettségvállalás, utalványozás és szakmai teljesítésigazolás tekintetében a Gazdálkodási Szabályzat szerint, illetve döntési jogkörökben az Önkormányzatra vonatkozó eljárásrend szerint.
2.10.2. Gazdasági főelőadó. A munkakör közvetlen munkairányítói szint.
2.10.2.1. Főbb tevékenységei:
2.10.2.1.1. A jóváhagyott költségvetési rendeletben az IÜSZ részére jóváhagyott költségvetés terhére kötött keretszerződések kötelezettségvállalási értékének kezelése, szerződések nyilvántartása.
2.10.2.1.2. Egyedi megrendelések, szerződések előkészítése.
2.10.2.1.3. Költségvetés tervezés IÜSZ részére.
2.10.2.1.4. Az étkezési térítési díjakról számlákat állít ki a Gordiusz rendszerben.
2.10.2.1.5. Bértömeg gazdálkodás az IÜSZ tekintetében.
2.10.2.1.6. Kapcsolattartás az intézmények arra kijelölt vezetőivel és dolgozóival, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájával.
2.10.2.1.7. Munkaszervezési javaslatok kidolgozása vezető felé.
2.10.2.1.8. Az intézmények által jelzett problémákat továbbítja a vezető felé.
2.10.2.1.9. Szervezi a személyi állomány tagjainak kiválasztását.
2.10.2.1.10. Alkalmazást követően előkészíti a KIRA rendszerben a kinevezési iratokat, aláírás után a szükséges mellékletekkel együtt továbbítja a központosított bérszámfejtést végző Magyar Államkincstár területi szervének.
2.10.2.1.11. Nyilvántartja a béreket. Gondoskodik az illetményalap-változásból, soros előmenetelből adódó illetményváltozás érvényesítéséről, előkészíti az átsorolásokat, aláírás után továbbítja a központosított bérszámfejtést végző Magyar Államkincstár területi szervének.
2.10.2.1.12. Gondoskodik a jubileumi jutalom kifizetésének előkészítéséről.
2.10.2.1.13. Átveszi a közalkalmazottaktól a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolásokat, azokat távollét jelentésben rögzíti, és továbbítja a bérszámfejtést végző szervhez.
2.10.2.1.14. Gondoskodik az adózással kapcsolatos nyilatkozatok, igazolások átvételéről, továbbításáról.
2.10.2.1.15. Elkészíti a közalkalmazottak éves szabadságáról szóló munkáltatói tájékoztatót, azt a közalkalmazottaknak továbbítja, gondoskodik az igénybe vett szabadság nyilvántartásáról.
2.10.2.1.16. A költségvetés tervezéséhez adatot szolgáltat (bérek, átsorolások, jubileumi jutalom, utazási költségtérítés).
2.10.2.1.17. Kezeli a közalkalmazottak személyi anyagát.
2.10.2.1.18. A folyamatábrában és az IÜSZ Ügyrendjében hozzá rendelt dolgozók folyamatba épített és szúrópróbaszerű ellenőrzése.
2.10.2.2. Hatásköre: közvetlen munka elrendelés és munkairányítás a szervezeti ábra szerinti dolgozók esetén
2.10.2.3. Helyettesítése: az arra kijelölt gazdasági előadó.
2.10.2.4. Kapcsolatrendszere:
2.10.2.4.1. Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek és társaságok vezetőivel és szervezeti egységeik vezetőivel, adott feladatok esetén a tevékenységben illetékes ügyintézőkkel.
2.10.2.4.2. Külső partnerekkel (beszállítókkal és megrendelőkkel).
2.10.2.4.3. Panaszkezelés esetén a panaszt tevőkkel.
2.10.2.4.4. Eseti projektekben való közreműködés esetén a többi közreműködővel.
2.10.3. Gazdasági ügyintéző (tevékenység elszámoló munkakör) 1 fő
2.10.3.1. Főbb tevékenységei:
2.10.3.1.1. Az IÜSZ használatában lévő gépjárművek vonatkozásában gépjármű ügyintézés: gépjárművek menetleveleinek naprakész nyilvántartása, valamint üzemanyag-elszámolása az Önkormányzat gépjármű üzemeltetési szabályzata alapján.
2.10.3.1.2. Tevékenységi nyilvántartások és statisztikák vezetése.
2.10.3.1.3. Az IÜSZ-höz beérkező, a feladatok elvégzéséhez szükséges kiadásokat tartalmazó számlák jogosságának ellenőrzése, igazoltatása, utalványlappal való ellátása, Pénzügyi Iroda részére történő átadása,
2.10.3.1.4. Megrendelések elkészítése, nyilvántartása, iktatása.
2.10.3.1.5. Közreműködik az önkormányzati működtetésű intézmények anyag- és eszközleltározásban.
2.10.3.1.6. Adatszolgáltatás a költségvetés elkészítéséhez
2.10.3.1.7. Az önkormányzati működtetésű köznevelési intézményekre vonatkozó energia felhasználási statisztikák elkészítése, és továbbítása a Polgármesteri Hivatal szakfeladatot ellátó illetékes munkatársához.
2.10.3.1.8. A megállapodásokban alapján a továbbszámlázandó tételek számítása, kiszámlázás előkészítése.
2.10.3.1.9. Közreműködik a köznevelési intézmények konyhai dolgozói munkavégzéséhez szükséges eszköz-igény és tisztítószer felmérésében, beszerzésében.
2.10.3.1.10. Étkezéssel kapcsolatos számlázási és adminisztrációs feladatok ellátása.
2.10.3.2. Helyettesítése: munkaköri leírás szerint.
2.10.4. Gazdasági és adminisztratív ügyintézők (3 fő) A 3 fő egymást helyettesíti távollét esetén. Fő tevékenységeik:
2.10.4.1. Gyermekétkeztetés rendezése:
2.10.4.2. Étkező létszámok nyilvántartása.
2.10.4.3. Lemondások, felíratások fogadása, nyilvántartása.
2.10.4.4. Az étkezést biztosító vállalkozók felé adatszolgáltatás szállítandó adaglétszámról.
2.10.4.5. Étkezők listájának kiadása ételosztók és az iskolák felé.
2.10.4.6. Az adott hónapra fizetendő étkezési térítési díjak megállapítása készpénzes és csoportos beszedés bontásban, a készpénzes bevételek beszedése nyugta kiállítását követően az iskolákban, a beszedett összegek befizetése az Önkormányzat számlájára, összesítő bizonylatok eljuttatása a Gazdasági főelőadó részére.
2.10.4.7. A csoportos beszedések megbízások előkészítése.
2.10.5. Személyügyi ügyintéző (1 fő) A munkakör közvetlen munkairányítói szint.
2.10.5.1. Főbb tevékenységei:
2.10.5.1.1. Szervezi a közcélú foglalkoztatásban részt vevő személyek kiválasztását.
2.10.5.1.2. Részükre a személyi nyilvántartásaik vezetése, a munkáltatással járó szerződések, dokumentációk elkészítése.
2.10.5.1.3. Részükre a béradat közlés végzése, munkabér ellenőrzése.
2.10.5.1.4. Munkavédelmi tevékenység szervezése.
2.10.5.1.5. Központi hozzájárulások visszaigénylésének rendezése.
2.10.5.1.6. A közétkeztetésben foglalkoztatott közalkalmazottak ellenőrzése.
2.10.5.2. Helyettesítése: az erre a feladatra kijelölt gazdasági előadó helyettesíti.
2.10.5.3. Kapcsolatrendszere:
2.10.5.3.1. A közfoglalkoztatásban érintett hatóságokkal és szervezetekkel,
2.10.5.3.2. közfoglalkoztatottakkal,
2.10.5.3.3. a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájával,
2.10.6. Konyhai dolgozók (14 fő) A 14 fő egymást helyettesíti távollét esetén.
2.10.6.1. Az ételszállítótól átveszi a tízórait, ebédet és az uzsonnát.
2.10.6.2. A mennyiséget egyezteti.
2.10.6.3. Ellenőrzi az ételek minőségét és a szállítással kapcsolatban a HACCP előírások betartását.
2.10.6.4. Negatív tapasztalatát, minőségi észrevételeit jelzi a közvetlen felettesének.
2.10.6.5. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja és közvetlenül az elfogyasztás előtt –ha szükséges – hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja.
2.10.6.6. Vendég ebédhez megterít és tálal a közvetlen munkahelyi vezető utasításai szerint.
2.10.6.7. Étkezésekhez előkészíti a szükséges eszközöket, ételeket.
2.10.6.8. Tálalás után ételmintát vesz.
2.10.6.9. Az ételmintás üvegeket feldátumozva 48 órán át, az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja.
2.10.6.10. A tárolási idő letelte után gondoskodik az ételmintás üvegek fertőtlenítő hatású kifőzéséről.
2.10.6.11. Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően végzi a mosogatást.
2.10.6.12. Mosogatás után valamennyi mosogatót naponta cseppmentesen áttörli, kisúrolja, fertőtleníti.
2.10.6.13. A mosogatáshoz használt eszközöket fertőtleníti.
2.10.6.14. Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelőgép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek, és a gáztűzhely tisztaságára.
2.10.6.15. Naponta kitakarítja a konyhát, legalább kétszer felmossa a kövezetét.
2.10.6.16. Havonta legalább egyszer átmossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőket, súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag poharak alapos tisztítását.
2.10.6.17. A nagytakarítás alkalmával a lemosható falfelületek, ajtók csővezetékek, fűtőtest lemosását is elvégzi.
2.10.6.18. Törési naplót vezet.
2.10.7. Egyéb ügyintéző Fő tevékenységei:
2.10.7.1. Szociális városrehabilitációs projekthez kapcsolódó adminisztrációs feladatok
2.10.7.2. Városüzemeltetéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok
2.10.7.3. Építési napló vezetése
2.10.7.4. Munkaeszközök és munkaruha kiadása a dolgozók részére
2.10.7.5. Munkaruha igény felmérése, beszerzés előkészítése
2.10.7.6. Tisztítószer igények rendeléseinek előkészítése
2.10.7.7. Tisztítószer készlet nyilvántartása, közreműködés a kiadásban
2.10.8. Karbantartási vezető A munkakör közvetlen munkairányítói szint.
2.10.8.1. Főbb tevékenységei:
2.10.8.1.1. A karbantartói és közfoglalkoztatott állomány tevékenységének szakmai irányítása és felügyelete.
2.10.8.1.2. Szükség szerint átirányítási javaslat a vezető felé.
2.10.8.1.3. Karbantartási technológiák és munkautasítások, fejlesztési javaslatok készítése, kiadása.
2.10.8.1.4. A karbantartók és közfoglalkoztatottak felé egyéni munkamennyiség meghatározása, munka elrendelés.
2.10.8.1.5. Kapcsolattartás a tevékenységbe bevont intézmények arra kijelölt vezetőivel és dolgozóival.
2.10.8.1.6. Panaszkezelés.
2.10.8.1.7. Karbantartási eszköz és anyagigény meghatározása, szükséglet szerinti kiosztása, gazdaságos felhasználás ellenőrzése, arról statisztikák készítése.
2.10.8.1.8. Az általa irányított dolgozók által elvégzett tevékenység rendszeres ellenőrzése.
2.10.8.1.9. A folyamatábrában és az IÜSZ Ügyrendjében hozzá rendelt dolgozók folyamatba épített és szúrópróbaszerű ellenőrzése.
2.10.8.2. Hatásköre: közvetlen munka elrendelés és munkairányítás a szervezeti ábra szerinti dolgozók esetén
2.10.8.3. Helyettesítése: IÜSZ vezetője.
2.10.9. Karbantartók (5 fő) Az 5 fő egymást helyettesíti távollét esetén. Főbb tevékenységeik:
2.10.9.1. Köteles a munkára jelentkezés után a felettesei által meghatározott helyen (Várpalota Város Önkormányzat közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú intézmények, bérlemények) munkáját megkezdeni és legjobb tudása szerint elvégezni.
2.10.9.2. A szakmai végzettségének megfelelő javítási, karbantartási munkákat végez (pl. parkgondozás, utak karbantartása, fűkaszálás, festés, vakolás, javítás, üvegezés).
2.10.9.3. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi és közegészségügyi előírásokat betartani.
2.10.9.4. Köteles a munkavégzés helyén munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkával eltölteni.
2.10.9.5. Ha a hibát nem tudja kijavítani, akkor jelzi felettes vezetőjének.
2.10.9.6. Ha munkavégzése során munkaképességében változás áll be, a közvetlen munkahelyi vezetőjével késedelem nélkül tudatni köteles.
2.11. Az IÜSZ helyiségeinek használati rendje: Az IÜSZ kezelésében lévő épületeket, helyiségeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A helyiségek használói felelősek az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az Ügyrendben és egyéb szabályzatokban megfogalmazott előírások betartásáért. Az IÜSZ berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az IÜSZ raktár épületeiben, helyiségeiben, raktárában, annak 5 méteres körzetében tilos a dohányzás.
2.12. Gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések: A gazdálkodás végrehajtásában a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok előírásait kell figyelembe venni, betartani és betartatni. A raktározás és anyagbeszerzés előírásaira kiemelt figyelmet kell fordítani, az anyagfelhasználás zártkörűségét minden területen biztosítani kell.
2.13. Ügyviteli rend: A szervezetben tartott értekezletekről, az esetleges vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv elkészítéséről az az ügyintéző gondoskodik, akinek feladatkörét érinti a vizsgálat. Az IÜSZ postai küldeményeinek továbbítása a Polgármesteri Hivatal kézbesítőinek, valamint a Magyar Posta igénybevételével történik. Az IÜSZ iratkezelésére a Polgármesteri Hivatal Iratkezelési Szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.14. Az IÜSZ helyi kapcsolatai:
2.14.1. Köznevelési intézmények:
2.14.1.1. iskolák: Várkerti Általános Iskola és Tagiskolái, Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája, Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és EGYMI, Thuri György Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, Pápai Szakképzési Centrum Faller Jenő Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Képesség és Tehetségfejlesztő Általános Iskola, Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
2.14.1.2. - egyéb köznevelési intézmények: Várpalotai Összevont Óvoda és Bölcsőde, Ringató Bölcsőde
2.14.2. Önkormányzati intézmények: Szépkorúak Otthona, Térségi Népjóléti Gondozási Központ.
2.14.3. Gazdasági társaságok: Várpalotai Közszolgáltató Nonprofit Kft., Várpalotai Hírcentrum Nonprofit Kft.
2.14.4. Hatóságok: Pétfürdői Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság katasztrófavédelmi megbízottja
9. melléklet
1. Várpalotai Összevont Óvoda és Bölcsőde 8100 Várpalota Mártírok útja 3.
telephelyei: - Rákóczi Telepi Óvoda 8100 Várpalota, Bartók Béla út 20.
- Inotai Cseperedő Óvoda és Bölcsőde 8100 Várpalota, Bercsényi utca 10.
- Iciri-Piciri Óvoda 8100 Várpalota, Készenléti lakótelep 23.
tagóvodái: - Lurkó Kuckó Központi Óvoda 8100 Várpalota Mártírok útja 3.
- Kölyökvár Tagóvoda 8100 Várpalota, Mátyás Király utca 7.
- Szivárvány Tagóvoda és Bölcsőde 8100 Várpalota, Körmöcbánya utca 3.
- Dúdoló Tagóvoda 8100 Várpalota, Tési út 3/B.
2. Szépkorúak Otthona 8100 Várpalota, Honvéd utca 2.
3. Ringató Bölcsőde 8100 Várpalota, Mátyás Király utca 19.
4. Várpalotai Polgármesteri Hivatal 8100 Gárdonyi Géza utca 39.
Várpalota Város Önkormányzata tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol az alábbi gazdálkodó szervek felett:
1. Várpalotai Közszolgáltató Kft. 8100 Várpalota, Fehérvári út 7.
2. Várpalotai Hírcentrum Nonprofit Kft. 8100, Várpalota, Szent István u. 16.
3. Várpalotai Hulladékgazdálkodási Kft. 8100 Várpalota, Fehérvári út 7.
4. Pannon Várszínház Kft. 8200 Veszprém, Rákóczi u. 1.
5. Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. 8200 Veszprém, Pápai út 41.
6. Balatoni Korona Zrt. 8200 Veszprém, Óváros tér 9.
7. Citynform Informatikai Zrt. 1051 Budapest, Sas utca 9.
8. Tüzépker Zrt. 7921 Pécs, Irgalmasok utca 5.
9. Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Zrt. 8154 Polgárdi, Battyhány u. 132.
10. Várpalota Kistérség Többcélú Társulása 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza utca 39.
Módosító rendeletek és hatálybalépésük:23/2011. (IV.29.) 2011.05.02.38/2011. (X.28.) 2011.11.01.49/2011. (XII.22.) 2011.12.22.29/2012. (IX.14.) 2012.09.17.18/2013. (VI.04.) 2013.06.05.27/2013. (IX.27.) 2013.10.01.3/2014. (II.28.) 2014.03.03.18/2014. (XI.20.) 2014.11.20.19/2014. (XII.11.) 2014.12.11.8/2015. (III.31.) 2015.04.01.14/2015. (VI.02.) 2015.06.03.28/2015. (X.30.) 2015.11.01.35/2015. (XI.27.) 2015.12.01.41/2015. (XII.18.) 2016.01.01.2/2016. (II.23.) 2016.03.01.13/2016. (V.27.) 2016.06.01.19/2016. (XI.25.) 2016.12.01.22/2016. (XII.15.) 2017.01.01.1/2017. (I.27.) 2017.02.01.5/2017. (III.28.) 2017.04.01.22/2018. (VI.28.) 2018.06.29.25/2018. (IX.28.) 2018.10.01.16/2019. (VIII.29.) 2019.09.01.17/2019. (IX.13.) 2019.09.16.19/2019. (XI.18.) 2019.11.18.23/2019. (XII.12.) 2020.01.01.
A rendelet bevezető részét mód. a 16/2019. (VIII.29.) ör. 1.§-a
Az 1.§ (4) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 1.§ (1) bek.
A 3.§ (2) bek. mód. a 14/2015. (VI.02.) ör. 3.§ (1) bek.
A 3.§ (2) bek. d) pontját mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 1.§ (2) bek.
A rendeletet 3/A. §-sal kieg. a 25/2018. (IX.28.) ör. 1.§-a
A 4.§ (2) bek. c) pontját mód. a 29/2012. (IX.14.) ör. 3.§-a
A 7.§ (1) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 2.§ (1) bek.
A 7.§ (2) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 2.§ (2) bek.
A 9.§ (2) bek. első mondatát mód. a 16/2019. (VIII.29.) ör. 2.§-a.
A 9.§ (3) bek. mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 1.§ (2) bek.
A 9.§ (5) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 15.§ (1) bek. A 9. § (5) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2021. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11.§ (2) bek. d) pontját mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 3.§-a
A 12.§ (4) bek. b) pontját mód. a 29/2012. (IX.14.) ör. 3.§-a.
A 13.§ (7) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 15.§ (2) bek.
A 14.§ (3) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 4.§ (1) bek.
A 14.§-t új (4) bek. kieg. a 27/2013. (IX.27.) ör. 4.§ (2) bek.
A 16.§ (1) bek. mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 2.§-a
A 19.§-t (6) bek. kieg. a 18/2014. (XI.20.) ör. 3.§ (1) bek.
A 19.§-t (7) bek. kieg. a 18/2014. (XI.20.) ör. 3.§ (2) bek.
A 20.§ (3) bek. a) pontját mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 5.§-a
A 20. § (3) bek. b) pontját mód. a 16/2019. (VIII.29.) ör. 3.§-a
A 21.§ (4) bek. első mondatát mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 6.§-a
A 23.§ (2) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 7.§-a
A 23.§ (3) bek. kieg. a 18/2014. (XI.20.) ör. 4.§-a
A 24/A. §-t hatályon kívül helyezte a 18/2014. (XI.20.) ör. 14.§ (2) bek, hatálytalan: 2014. november 20-tól
A 25.§-t kieg. a 2/2016. (II.23.) ör. 1.§-a
A 26.§-t mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 5.§-a
A rendelet 15. alcímét mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 6.§-a
A 27.§-t mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 7.§-a
A 29.§ (1) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 8.§-a
A 29.§-t (3)-(5) bek. kieg. a 19/2014. (XII.11.) ör. 1.§-a
A 30.§ (1) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 9.§-a
A 31.§ (1) bek. 1) pontját mód. a 18/2014 (XI.20.) ör. 8.§-a
A 34.§ mód. a 23/2019. (XII.12.) ör. 1.§-a
A 38.§-t mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 10.§-a
A 38.§ (2) bek. mód. a 16/2019. (VIII.29.) ör. 4. §-a
A 39.§ (2) bek. hatályon kívül helyezte a 16/2019. (VIII.29.) ör. 5. § (2) bek. a) pontja, hatálytalan: 2019. szeptember 1-jétől
A 41.§ (1) bek. mód. a 23/2019. (XII.12.) ör. 2.§ (1) bekezdése, hatályos: 2020.01.01-től
A 41. § (2) bek. a) pontját mód. a 23/2019. (XII.12.) ör. 2.§ (2) bekezdése, hatályos: 2020. 01.01-től
A 41.§ (7) bek. hk. helyezte a 23/2011. (IV.29.) ör. 2.§-a
A 43.§-t mód. a 14/2015. (VI.02.) ör. 1.§-a
A 45.§-t mód. a 8/2015. (III.31.) ör. 1.§-a
A 46.§ (1) bek. b) pontját mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 12. § (1) bek.
A 46.§ (1) bek. c) pontját mód. a 18/2014. (XI.20.) ör. 12.§ (2) bek.
A 47.§ (4) bek. mód. a 27/2013. (IX.27.) ör. 14.§-a
A 2. melléklet a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
