Kifejezéskereső
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) bekezdés d) alpontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja szervezeti és működési rendjéről
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rákóczifalva Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
(4) Az önkormányzat működési területe: Rákóczifalva város közigazgatási területe
(5)1 A Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testületének közös önkormányzati hivatalának neve: Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal
(6) A köztársasági elnök, a városi cím adományozásáról szóló 76/2009. (VI. 30.) KE határozatával Rákóczifalva nagyközségnek 2009. július 1. napjával városi címet adományozott.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a város címere és zászlója.
(2) Az önkormányzat jelképeinek, valamint a képviselő-testület által adományozható Cím és Díjak leírását, valamint a jelképek használatának a Cím és Díjak adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
A helyi önkormányzat alapjogai
3. § (1) A képviselő-testület hatáskörét Magyarország Alaptörvényében és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott módon gyakorolja.
(2) A képviselő-testület alapvető jogait és kötelezettségeit Magyarország Alaptörvénye és a vonatkozó hatályos jogszabályok állapítják meg.
Részletes rendelkezések
Az önkormányzat feladata és hatásköre
4. § (1)2 Az önkormányzat feladatait a közszolgáltatások körében különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(2)3 Azokat a feladatokat, amelyek ellátásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, a hMagyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(3) Képviselő-testület polgármesteri hivatalt működtet.
5. § (1)4 A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2) Az önként vállalt feladatról hozott képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság vizsgálja a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrás rendelkezésre állását. Az önként vállalt feladatok felsorolását az 1. függelék tartalmazza.
6. § (1)5 A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek kivételével a hatáskör átruházására a képviselő-testület rendeletet alkot.
(3)6 A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szerveire ruházhatja át.
(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatóak.
(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről, döntéseiről és azok eredményeiről köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület, következő soros ülésén.
A képviselő-testület szervezete és működése
A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 8 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és címét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(2)7 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezése értelmében a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(3) A képviselő-testület alakuló, soros (rendes) és soron kívüli (rendkívüli) ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(4)8 Az alakuló ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időpontra a polgármester hívja össze.
(5) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester(ek) megválasztása, eskütétele, illetmény megállapítása.
(6) A képviselő-testület évente legalább 6 soros ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze a képviselő-testület féléves munkatervében foglaltak szerint.
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a korelnök akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
9. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülést megelőzően legalább 5 nappal megkapják.
(2) A polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni a képviselő-testületi, a bizottsági ülés meghívóját.
(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit. A meghívót - amelyhez csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket - a polgármester írja alá.
(4) A képviselő-testület ülésére meghívó megküldésével meg kell hívni:
a) valamennyi települési képviselőt,
b) a jegyzőt, aljegyzőt,
c) országgyűlési képviselőt,
d) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottját,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit,
f) napirenddel való érintettség esetén a könyvvizsgálót, belső ellenőrt, az önkormányzati bizottság nem képviselő tagjait, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőjét, a Rendőrkapitányság vezetőjét, civil szervezetek képviselőit, és a polgármesteri hivatal köztisztviselőit,
g) helyi pártok képviselőit,
h) akit a polgármester, a képviselő-testület vagy a bizottság indokoltnak tart.
(5)9 A polgármester a képviselő-testület ülését összehívja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben.
(6) Rendkívüli testületi ülést hív össze a polgármester sürgős, halasztást nem tűrő esetben.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a képviselő-testület ülése telefonon is összehívható. Az ülés napirendjén csak a rendkívüli ülés összehívásának alapjául szolgáló előterjesztés szerepelhet. A napirend kiegészítésére vonatkozó előterjesztést a polgármester tehet.
Az ülésvezetés szabályai
10. § (1)10 A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.
(2) A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltak vehetnek részt.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a korelnök akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(5) A polgármester a képviselő-testület ülésének vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét, a hiányzó képviselők személyét, folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti az ülés napirendjét,
c) határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra összehívja.
(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
Napirend előtti felszólalás
11. § (1) A képviselő-testület tagja a napirendi javaslatok között nem szereplő önkormányzati ügyben napirend előtt a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhet szót, melyre a polgármester lehetőséget biztosít.
(2) A felszólalás időtartama 3 perc. A képviselő-testület a felszólaló kérésére további 2 perces felszólalást engedélyezhet, vita nélkül.
(3) A felszólalás tárgyában vitának, további hozzászólásnak nincs helye.
A tanácskozás rendje, szavazás
12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a) az előterjesztő a javaslatot indokolja, a napirendhez a vita előtt kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol.
(2) A vita során felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) A bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig módosíthatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
13. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása, valamint valamennyi elhangzott hozzászólás után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
(2) A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
14. § (1) A polgármester először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra, a benyújtás, majd az elhangzás sorrendjében, ezt követően bocsátja szavazásra a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárás eseteit és eljárási rendjét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(3)11 Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. A javaslat ismételt tárgyalására a következő képviselő-testületi ülésen kerülhet sor.
(4)12 Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.
15. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2)13 Név szerinti szavazás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben rendelhető el.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a név szerinti szavazást tart a képviselő-testület
a) a polgármester,
b) a bizottsági elnökök többsége,
c) a képviselők negyede indítványára.
(4) Ügyrendi kérdésében nem lehet név szerinti szavazást tartani.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét ABC sorrendben, a jelen lévő tagok szóban „igen”-nel vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal fejezik ki álláspontjukat.
(6) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást megismételtetheti.
16. § (1)14 Titkos szavazás tartásának eseteit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(2) Titkos szavazás esetén a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a bizottság jelen lévő tagjainak nevét,
c) a szavazás eredményét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) A titkos szavazás eredményét a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság állapítja meg és a polgármester hirdeti ki.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról, a képviselő-testületi ülés méltóságának megőrzéséről a polgármester gondoskodik. Ennek során
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő-testület döntései
18. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza
s) a határozat számát, a testületi ülés típusát (nyílt vagy zárt)
b) határozat címét,
c) a képviselő-testület döntését,
d) a döntés végrehajtásának határidejét
e) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
f) a végrehajtásában közreműködő nevét,
g) keltezést,
h) polgármester aláírását,
i) a határozatról értesítendők körét (nevét, címét).
(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület döntéseiről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
Az önkormányzati rendeletalkotás
19. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a jegyző,
d) a képviselő,
e) a bizottság,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a közös önkormányzati hivatal végzi, megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. A közös önkormányzati hivatal részt vesz a kodifikációs munkában abban az esetben is, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(4) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, melynek formája lehet a közvélemény-kutatás is.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
(6) A képviselő-testület dönt a közmeghallgatás, a közvélemény kutatás szükségességéről.
20. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. A rendelet aláírásának rendjét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
(4) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A polgármesteri hivatalban az önkormányzati rendelet egy példányát el kell helyezni. Az önkormányzat honlapján az önkormányzati rendeletet az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.
(6) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
(7) Az önkormányzati rendeletek és határozatok végrehajtásáról a jegyző évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást ad a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
Az előterjesztés
21. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet-tervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés főszabály szerint írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak ülésen történő kiosztását, vagy mellőzését.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés előzményeit, így a korábbi képviselő-testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit,
b) a jogszabályi környezetet,
c) az előkészítésben résztvevők véleményét,
d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
e) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
f) döntési alternatívát.
(4)15 Az előterjesztés készítőjének törekedni kell a pontos, tömör fogalmazásra, logikus felépítésre, a jogszabályok által meghatározott fogalmak használata mellett törekedni kell a közérthetőségre. A határidőt "év, hó, nap" megjelölésével kell meghatározni, amely a kitűzött feladatok egyszeri végrehajtására vonatkozik. Hosszabb távú feladatok esetén "folyamatos" megjelölés alkalmazható. Alkalmazható az „azonnali” megjelölés is, amennyiben halaszthatatlan, rendkívül sürgős, vagy egyéb okból fontos a feladat gyors megvalósítása. Alkalmazható az „azonnali” megjelölés is, amennyiben halaszthatatlan, rendkívül sürgős, vagy egyéb okból fontos a feladat gyors megvalósítása.
(5) Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik. Tájékoztató tartalmú előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot.
(6) A képviselő-testület elé kerülő írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyagok postázásáról. Egyúttal közölni kell a napirendhez meghívandók nevét, címét.
A sürgősségi indítvány
22. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről.
(3) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a képviselő,
d) a jegyző.
Kérdés, interpelláció
23. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedést nem igénylő jellegű felvilágosítás kérés.
(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó általában intézkedést igénylő kérés, javaslat valamennyi önkormányzati ügyben.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterekhez,
c) a bizottság elnökeihez,
d) a jegyzőhöz.
(5) Az interpellációra az ülésen, vagy 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.
(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület következő soros ülésén dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással valamely az ügyben illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A jegyzőkönyv
24. § (1) képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és felterjesztésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.
(2) A nyílt testületi ülésről 3 példányban készül jegyzőkönyv, egy a területileg illetékes megyei Kormányhivatalnak, egy a helyi könyvtárnak kerül megküldésre és egy példány a jegyző által vezetett nyilvántartásba kerül lefűzésre. A zárt testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv, egy a területileg illetékes megyei Kormányhivatalnak kerül megküldésre, egy példány a jegyző által vezetett nyilvántartásba kerül lefűzésre.
(3)16
(4)17
(5) Az ülés megjelölt szakaszáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt az indítványozó kéri.
25. § (1) A képviselő-testület üléséről felvett hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv. A hangfelvételt tartalmazó adathordozó őrzésére a jegyzőkönyv selejtezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv aláírására vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(3) A képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének évente történő beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(4)18 A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvbe való betekintésre vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
Az önkormányzat szervezete
A képviselő
26. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2)19 A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
A képviselő-testület bizottsága
27. § (1)20 A képviselő-testület bizottságának létrehozására, összetételére és működésére vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(2) A képviselő-testület bizottságokat hoz létre, melynek, tagjainak száma
a) Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 7 fő,
b) Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 5 fő,
c) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság 5 fő.
(3) A bizottság tagjainak nevét, feladatait és hatásköreit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A bizottság a belső működési szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
A bizottsági működés főbb szabályai
28. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az általa a bizottság képviselő-testületi tagjai közül megbízott tag hívja össze és vezeti a bizottsági ülést.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottsági döntéshozatalából való kizárásra vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
29. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.
A polgármester
30. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
Az alpolgármester
31. § (1) Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete két alpolgármestert választ. A képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül és egy alpolgármestert nem a saját tagjai közül választ.
(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármesterek jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
A jegyző, aljegyző
32. § (1) A jegyző, aljegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.
(2) A jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a munkatervben meghatározott időpontban a polgármesteri hivatal munkájáról.
A polgármesteri hivatal
33. § (1)21 Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testületével együtt közös önkormányzati hivatalt hoz létre közös önkormányzati hivatal elnevezéssel.
(2)22 A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti felépítését, az általa ellátandó feladatokat a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelyet a Képviselő-testület külön határozattal fogad el Tiszavárkony Község Képviselő-testületével.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
34. § A képviselő-testület rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
35. § (1)23 A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében, a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább egy közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület által tartott közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatáson állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján valamint a helyi sajtó útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
36. § (1) A településen élő valamennyi állampolgárt érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórum tartható.
(2) A lakossági fórum összehívásáról szóló lakossági tájékoztatás szabályai megegyeznek a közmeghallgatás összehívásánál leírtakkal.
(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melynek készítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat vagyona és költségvetése
37. § (1) Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat törvény és önkormányzati rendelet határozza meg.
(2)24 Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal vehet részt vállalkozásban.
(3)25 Az önkormányzati alaptevékenységhez tartozó szakfeladatokat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
38. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során - kölcsönös érdekek alapján - együttműködhet más önkormányzatokkal.
(2) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdek-képviseleti szervezeteket hozhatnak létre.
Önkormányzatok társulásai
39. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb, és eredményesebb megoldására szabadon társulhatnak.
(2) A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre.
(3) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.
Záró rendelkezések
40. § (1) A rendelet 2012. április hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 17/2006. (X. 11.) számú rendelete és annak valamennyi módosítása.
(3) A rendelethez tartozó függelékek naprakész aktualizálásáról a jegyző gondoskodik.
(4)26 A rendelet melléklete:
1. melléklet: Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének állandó bizottságok tagjainak névsora, feladatuk és hatáskörük jegyzéke.
2. melléklet: Rákóczifalva Város Önkormányzatának alaptevékenységeihez kapcsolódó szakfeladatai
(5) A rendelet függeléke:
1. függelék: Rákóczifalva Város Képviselő-testülete által önként vállalt feladatok
2. függelék: Rákóczifalva Város Képviselő-testületi tagjainak neve, címe
3. függelék: Az önkormányzat intézményei, gazdálkodó szervei
4. függelék: Rákóczifalva Város Polgármesteri Hivatal Ügyrendje
4. függelék a 10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelethez a 10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelethez28
Az 1. § (5) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (4) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdését a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 19. §-a hatályon kívül helyezte.
A 24. § (4) bekezdését a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 19. §-a hatályon kívül helyezte.
A 25. § (4) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdését a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 40. § (4) bekezdése a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.25.) önkormányzati rendelet.
A 2. mellékletet a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be. A 2. melléklet a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.