Kifejezéskereső
Nyírbéltek Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2012.(XI.2.) önkormányzati rendeletének indokolása
2012.11.15.
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Végső előterjesztői indokolás
Indokolás
A vagyonról szóló helyi rendelet megalkotásának céljai a következők:
- segítse az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában,
- hozzájáruljon az önkormányzati tulajdon védelméhez,
- a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítsa az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét,
- a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség tartalmi előírásával biztosítsa a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint
- segítse az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását.
A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása.
1. A rendelet hatálya
1. §-hoz
A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül:
- az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg,
A rendelet a vagyon fogalmi körében figyelembe veszi azt, hogy:
a) az önkormányzat vagyonának esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 106. § (2) bekezdése kimondja, hogy:
„106. § (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.”,
b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény:
- a nemzeti vagyon egyik elemeként azonosítja a helyi önkormányzatok vagyonát /1. §/,
- és a törvény nem terjed ki a pénzvagyonra, a követelésekre és a fizetési kötelezettségre /1. §(2)/.
c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 52. § (1) bekezdés j) pontja alapján vagyon az ingatlan, az ingó és a vagyoni értékű jog,
A fentiek alapján az önkormányzati rendelet hatálya a vagyon legtágabb értelmezési körét veszi át.
A rendelet – figyelembe véve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1. § (8) bekezdését – a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében nem terjed ki a bérletre és elidegenítésre, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
Az önkormányzati vagyon
2. §-hoz
A vagyon csoportosításánál a rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. §-át vette figyelembe.
Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra.
A vagyoncsoportok ennek megfelelően:
- a törzsvagyon és
- az üzleti vagyon.
A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet:
- forgalomképtelen,
- korlátozottan forgalomképes, valamint
- forgalomképes.
A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. §-a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak:
- forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető,
- korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,
- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.
A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből – hacsak nem semmisül meg.
Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik.
Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg.
Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona
A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint – a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül – besorolhat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A rendelettervezet az alábbiakat sorolja ide:
a) köztemető.
A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelettervezet a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat.
A korlátokat a rendelet tartalmazza a képviselő-testület számára javasolt kiegészítésekkel.
A vagyon kimutatás, a vagyon nyilvántartása
3. §-hoz
Vagyonkimutatás
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 110. § (2) bekezdése kimondja, hogy:
„Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.”
A rendelettervezet e fejezete tartalmazza a vagyonkimutatás készítésének kötelezettségét, melyet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a ír elő. (A hivatkozott jogszabályrészt az előterjesztés 2-3. oldala tartalmazza.)
A hivatkozott jogszabály alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadáshoz csatolja a vagyonkimutatást, amely az önkormányzat és intézményei összevont adatait tartalmazza.
A vagyonkimutatás felépítésére vonatkozóan szintén a hivatkozott jogszabály ad iránymutatást, illetve ad felhatalmazást arra, hogy a vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.
Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. §-a a következőket írja elő, azaz:
„44/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.
(2) A vagyonkimutatás tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban.
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:
- a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,
- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),
- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.”
Az önkormányzat eszközeit és forrásait két évente leltározza.
4. Az önkormányzati vagyon hasznosítása, elidegenítése
4-12 §-hoz
A rendelettervezet 5 §-sa tartalmazza a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának technikai menetét, az egyes jogosítványokat.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 107. §-a szerint a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
Az önkormányzat tulajdonosi jog gyakorlását alapvetően meghatározza:
- a nemzeti vagyonról szóló törvény, és az e törvényben hivatkozott törvények, valamint
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény.
A képviselő-testület a tulajdonost megillető jogait átruházhatja. Az átruházás előnye, hogy a képviselő-testület mentesül a nagyszámú döntések meghozatalától. A rendelettervezet a polgármestert ruházza fel egyes tulajdonosi jogok gyakorlásával.
A vagyonkezelési jog olyan jog, amely magában foglalja:
- a vagyontárgy birtoklásának,
- használatának és
- a hasznok szedésének jogát.
A vagyon kezelésével összefüggő alapvető szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (1), (3)-(9) bekezdése rögzíti.
A vagyonkezeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályok:
- a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre,
- a vagyonkezelési szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető,
- a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés,
- a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.
A vagyonkezelő joggal kapcsolatos további szabályokat állapít meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. §-a is.
A 109. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testületnek rendeletében kell meghatározni a következőket:
- vagyonkezelői jog ellenértéke,
- az ingyenes átengedés szabályait,
- a vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályait,
- a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.
A hivatkozott törvény 143. § (4) bekezdésében meghatározott felhatalmazó rendelkezései között a helyi önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza arra, hogy rendeletben határozza meg: „azokat a vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait”. 1. számú melléklet
A vagyonkezelési jogot létesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti vagyonkezelő részére lehet.
Annak figyelembevételével, hogy vagyonkezelői jog közfeladat ellátására történhet, a rendeletben meghatározásra kerültek azok a vagyonelemek, melyekre vagyonkezelési jog létesíthető.
Közfeladat alatt a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint meghatározott feladatokat kell érteni, azaz:
„közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése kimondja, hogy
- a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyon eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni,
- az önkormányzat az általa megkötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek mellett meghatározott mértékben elengedheti az előbbi kötelezettségének teljesítését.
A rendelet úgy rendelkezik, hogy e kötelezettségek elengedéséről, illetve el nem engedéséről a vagyonkezelési szerződés megkötésekor a képviselő-testület dönt.
A vagyonkezelői jog ellenértéke
A vagyonkezelő jog értékének meghatározására a rendelet a piaci értéket határozza meg.
A vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai
A rendeletben meghatározásra kerülnek a vagyonkezelési jog gyakorlásának szabályai. A szabályok megismétlésének elkerülése érdekében a rendelet egyes esetekben csak hivatkozik más jogszabályokban meghatározott kötelezettségekre.
A joggyakorlás szabályai között ugyanakkor a rendelet garanciális szabályokat fektet le, amely biztosítja a vagyon megőrzését, védelmét.
Az ingyenes átengedés szabályai
A helyi rendelet az itt meghatározott vagyonkezelői körből határozza meg azokat, amelyek vonatkozásában lehetővé teszi az ingyenes átengedést. (Ez azt jelenti, hogy a rendelet tovább szűkíti azt a kört, melyek tekintetében lehetséges a vagyonkezelői jog átengedése.)
Az átengedést a helyi rendelet nem csak vagyonkezelőhöz, hanem meghatározott közfeladatokhoz is köti. A rendeletben meghatározott feladatok csak javaslatok, attól a képviselő-testület saját belátása szerint eltérhet.
(Nemzeti vagyonról szóló tv. 11. § (13) tartalmaz rendelkezést az ingyenes átengedés esetére. A rendeletben meghatározott feltételeknek a törvényivel együtt kell teljesülni ebben az esetben)
A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
Az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.
A vagyonkezelés megfelelő mederben tartása érdekében a helyi rendelet
- a vagyonkezelő számára beszámoltatási, tájékoztatási kötelezettséget ír elő, illetve
- rögzíti a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság eseti ellenőrzésének jogát.
Az érintett ellenőrzések a belső ellenőrzés keretében az ellenőrzési tervben kerülnek rögzítésre.
A rendelet meghatározza, hogy az ellenőrzések során mit kell elsősorban ellenőrizni.
Vagyonkezelésbe önkormányzati vagyonelemet nem javaslunk adni.
A versenyeztetési szabályok tekintetében figyelembe kell venni, hogy a versenyeztetési értékhatár a központi költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra. Ez 2012-ben a 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. §-a alapján 25 millió forint.
A rendelet ennél alacsonyabb értékhatárt határoz meg, 1.000.000 Ft. értékben. A rendelettervezet e fejezetén belül külön szakasz foglalkozik a vagyonértékelési szabályokkal. Ez azért fontos, mert a vagyongazdálkodás szempontjából nem mindig a könyvvitelben megjelenő könyv szerinti értéket kell alapul venni, mivel az egyes esetekben jelentős mértékben eltér az adott vagyontárgy tényleges piaci értékétől. Azért, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat érdeke minél jobban érvényesüljön, szükség lehet arra, hogy a vagyontárgyak a piaci értéken kerüljenek be a forgalomba (értékesítés, apport, bérlet). A piaci érték meghatározásához szakértőt kell bevonni.
5.Az önkormányzati követelés elengedése
13. §-hoz
Az államháztartási törvény 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak
- törvényben, vagy
- helyi önkormányzati rendeletben
meghatározott esetekben és módon lehet.
Az összeghatárokat, a körülményeket azonban a képviselő-testület saját maga, szabadon határozza meg. A tervezet nem terjeszkedik túl a jogszabályi rendelkezéseken.
6. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
14. §-hoz
E témakör szabályozására azért van szükség, hogy az önkormányzat az így kapott vagyon miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, és mindig mérlegelésre kerüljön a felajánlott vagyon átvételével kapcsolatos kötelezettségek mértéke, annak vállalhatósága.
7. vagyongazdálkodási terv
15. §-hoz
Vagyongazdálkodási terv
A nemzeti vagyonról szóló törvény 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítésére köteles.
A törvény e terv tartalmára vonatkozóan nem tartalmaz előírást, így ennek tartalmát az önkormányzat szabadon határozhatja meg.
8. Záró rendelkezések
16. §-hoz
A rendelettervezet hatálybalépését a kihirdetést követő hónap első napjára célszerű kitűzni azért, hogy legyen idő a rendeletben foglaltakra való felkészülésre.
