Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet célja, hogy Szeghalom város közterületei elnevezésének, megjelölésének, a házszámozás, és házszám megjelölés egységes rendjét, ezáltal a megfelelő tájékozódást biztosítsa, ennek során a területek beazonosíthatósága érdekében érvényre juttassa a helyi sajátosságokat, illetve az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési és nyelvhelyességi szempontokat.

(2) A rendelet tárgyi hatálya

2. § (1) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

(2) E rendelet vonatkozásában a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan állami, önkormányzati tulajdonban lévő magánútra, továbbá egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy magánszemély tulajdonában álló földrészletre (a továbbiakban: magánút) is, amely a tulajdoni lapon útként van nyilvántartva, a közforgalom számára történő megnyitását a tulajdonos kérelmére a közlekedési hatóság engedélyezte és e tény az ingatlan–nyilvántartásba bejegyzésre került.

(3) közterületi név: Szeghalom város területén található, a gyalogos– és járműközlekedésre, közterületek megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódás biztosítására szolgáló megjelölés, amely egyúttal emléket állít, és helytörténeti, néprajzi, nyelvi hagyományt őriz. Előtagból (pl.: személynév, fogalom, tárgy) és a közterület jellegére utaló, közlekedési vonatkozású utótagból áll.

(4) épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

(5) építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.

(6) belterületi, illetve külterületi településrész-név: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet szerint megállapított név

(7) házszámtábla: az épület, az építési telek közterületi, magánúti sorszámát, illetve az előbbiek hiányában helyrajzi számát jelöli meg. A sorszám mellett a közterület neve is feltüntethető.

(8) közterületnév-tábla: tartalmazza a közterület nevét, jellegét, a közterülethez kapcsolódó házszámokat

(9) A közterületek közlekedési vonatkozású meghatározása a rajta lebonyolódó forgalom mértékétől és milyenségétől függ. Így a közterület jellegére utaló utótagok lehetnek például:

3. § (1) Minden útként nyilvántartott közterületet – kérelemre vagy hivatalból – el kell nevezni. A lakótelepek épületei közötti szerviz–utakat, az erdőterületeken lévő közterületeket, továbbá a mezőgazdasági célú és a lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

4. § (1) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési vonatkozású meghatározásából ( út, utca, tér, park, köz, sor, lakótelep stb.) áll.

(2) A közterület nevének megállapításakor figyelemmel kell lenni annak településen belüli elhelyezkedésére, az érintett közterületen vagy környékén lévő intézmények jellegére, a helyi hagyományokra, és a történelmi tényekre, a földrajzi környezetre, valamint a magyar nyelvhelyességi követelményekre. Az előtag megállapításakor ügyelni kell arra, hogy az elnevezés rövid és közérthető legyen, és kerülni kell az idegen, vagy nehezen kiejthető elnevezéseket.

(3) A közterület elnevezésekor előnyben kell részesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket, az emlékállító közterületnevekkel szemben.

(4) Meglévő közterületnevet az új elnevezéseknél nem szabad felhasználni, kivéve, ha a közterület korábbi nevének visszaállítása történik. A már elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új közterületszakasz külön elnevezési eljárás nélkül az elnevezett közterület nevét veszi fel.

(5) Az új elnevezéseknél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.

(6) Új közterület nevét – magánutak kivételével – közterületként való bejegyzését követően, egy éven belül meg kell állapítani.

5. § (1) Személyről közterületet elnevezni halálát követően lehet.

(2) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(3) Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról történik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha a személy felvett nevén vált ismertté.

(5) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása, vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez a közterületnévben is feltüntethető.

(6) Közterület elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személynek lehet:

(7) Közterületet elnevezni olyan nem magyar személyről is lehet, akinek élete, munkássága a város, vagy az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.

6. § (1) A közterületnév megváltoztatására a közterület elnevezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az elnevezéstől számított 10 éven belül közterület–nevet megváltoztatni csak különösen indokolt esetben lehet, ha a közterületnév tartalmának, jelentésének más névvel történő helyettesítése társadalmi és erkölcsi szempontból mindenképpen szükséges.

7. § (1) Közterület megszűnhet városrendezés vagy beépítés következtében.

(2) A közterület megszűnésével külön döntés nélkül a közterületnév is megszűnik.

(3) A megszűnt közterület nevét a nyilvántartásban továbbra is fel kell tüntetni, jelöve a megszűnés okát és idejét.

8. § (1) Szeghalom közterületi neveiről a jegyző köteles nyilvántartást vezetni, amelyen a változásokat folyamatosan rögzíteni kell.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a közterület:

(3) Szeghalom város közterületi neveinek felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza, míg a „névtelen” közterületek elhelyezkedését a 5. melléklet.

9. § (1) Szeghalom város belterületén a történelmi városrészek emlékének méltó megőrzése, valamint a városban való jobb tájékozódás érdekében kialakított településrészeket el kell nevezni. A településrészek elnevezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A településrész–nevekről nyilvántartást kell vezetni.

10. § (1) Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testülete kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(2) Közterület és településrész elnevezésére irányuló eljárást kérelemre vagy hivatalból lehet indítani.

(3) Közterület és településrész elnevezésére kérelmet nyújthat be:

(4) Az előkészítés során be kell szerezni az elnevezni kívánt közterület tulajdoni lapját, valamint annak térképvázlatát, amely tartalmazza a közterület határait és a hozzá tartozó ingatlanokat.

(5) A szükséges dokumentumok beszerzését követően a konkrét névjavaslatot, illetve annak indokolását – figyelembe véve a lakossági igényeket – Szeghalom Város Önkormányzata által megbízott szakértő adja.

(6) Az elnevezés, illetve névváltoztatás indokoltságát az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság előzetesen véleményezi.

11. § (1) A megállapított közterületnév és településrész név a Képviselő-testület döntése szerinti időponttól érvényes.

(2) A Képviselő-testület döntéséről értesíteni kell a közszolgálati és ingatlan–nyilvántartó szerveket, valamint a közüzemi szolgáltatókat, továbbá gondoskodni kell az új, és a megszűnt közterületnevek közzétételéről.

12. § (1) A közterületi névtábla színezete fehér alapon fekete szövegezés, bal oldalán Szeghalom Város címerével, 0,8–1 mm vastag horganyzott lemez alapanyagú, porszórt felületkezeléssel ellátott, 500x150 mm befoglaló méretű tábla 3. melléklet.

(2) A közterületi névtáblán fel kell tüntetni:

(3) A közterületi névtáblán feltüntetett neveknek meg kell egyezniük a közterületi névjegyzékben szereplő írásmóddal.

13. § (1) A közterület nevét a tájékozódást jól segítő névtáblákon kell feltüntetni.

(2) Közterületi névtábla kihelyezésének, karbantartásának és pótlásának elrendelése a jegyző feladata.

(3) Közterületi névtáblát a közterület kezdetén, végén egy oldalon, valamint minden betorkolló közterületnél egy oldalon, A közterületi névtáblát épületen, kerítésen vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten – jól látható helyen – kell elhelyezni.

(4) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a közterületi névtábla elhelyezését, és ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles.

(5) Megváltozott közterületnevek esetében a régi nevet feltüntető táblát az elnevezéstől számított 1 évig eredeti helyükön kell hagyni és piros vonallal átlósan át kell húzni. Az új táblát az áthúzott régi tábla mellé kell felszerelni.

(6) Reklám céljára szolgáló felirat, vagy egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az ne takarja el a közterületi név– és ismertetőtáblát, valamint ne akadályozza a megfelelő tájékozódást.

(7) A közterületi névtáblák kihelyezéséről az érintett ingatlan tulajdonosát a kihelyezésért felelős szerv köteles értesíteni.

14. § (1) A házszám megállapítása hivatalból vagy kérelemre történhet.

(2) A házszám megállapításával kapcsolatos ügyekben az elsőfokú építésügyi hatóság jár el.

15. § (1) Az épületeket, valamint az építési telkeket házszámmal kell ellátni.

(2) A házszámot közterület nevéhez, magánút, illetve ha ez nem lehetséges belterületi, vagy külterületi településrész-névhez kapcsolódóan kell megállapítani. Név nélküli közterület, magánút illetve településrész esetében a házszámot az út helyrajzi számához kapcsolódóan kell megállapítani.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti házszámozásra nincsen mód, az ingatlant helyrajzi számával kell megjelölni.

16. § (1) A számtáblák legegyszerűbb megjelenése: anyaga acéllemez, zománcozott alappal és felirattal, fehér-fekete színezéssel. A számtáblák csak számfelirattal készülnek, méretük: 15 cm x 15 cm, a számok mérete: 6 cm. 4. melléklet

17. § (1) A házszám arab szám, továbbá – amennyiben ez szükséges – arab szám és alátöréssel újabb arab számot felhasználó kombináció lehet, illetve az előbbiekhez még további, épületre utalás tehető. Az összevont házszámokat kötőjellel kell egységessé tenni.

(2) Egy közterülethez, településrész-névhez tartozóan több azonos házszám nem tartozhat.

(3) Ha egy telken belül több épület házszámozása szükséges, az épületek önálló házszámmal is elláthatók. Amennyiben az épületek bejáratai nem azonos közterületre nyílnak, a házszámozás a tényleges közterületi kapcsolathoz igazodóan is történhet.

(4) Telekalakításkor a házszámokat a kialakult állapothoz igazodva kell megállapítani.

18. § (1) Teljesen vagy részben már beépített területen a házszámozás a kialakult állapotnak megfelelően történhet. Az újonnan kialakuló közterületeknél a házszámot a környező utcákban kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni. A zsákutcát a bejáratától kezdve kell számozni.

(2) A jobb és bal oldal meghatározásánál a számok növekedési irányába történő haladást kell figyelembe venni.

(3) A kétoldalt számozandó közterületek jobb oldala kapja a folyamatos páros, a bal oldala a folyamatos páratlan számokat. Terek, parkok az óramutató járásával ellenkezően folyamatosan számozhatók. Az egyoldalas utcában a számozás folyamatosan is történhet. A házszámokat úgy kell megállapítani, hogy azok a városon áthaladó 47. számú másodrendű, valamint 4212. számú negyedrendű út vonalától távolodó irányban növekedjenek, kivéve a kialakult állapot szerinti házszámozást. Amennyiben ezen szabályok alapján a házszámok növekedésének sorrendje nem állapítható meg egyértelműen, úgy a számok növekedésének az irányát egyedileg kell megállapítani.

(4) Ha a számsoron belül telekalakítás, vagy egyéb ok miatt újabb épület, építési telek beszámozása szükséges az azonos számot szám alátöréssel kell megkülönböztetni.

(5) A már meglévő házszám megváltoztatására csak indokolt esetben, rendezetlen, nem egyértelmű házszámozás – különösen a páros és páratlan számok keveredése, vagy több azonos házszám – esetén kerülhet sor. Ekkor arra kell törekedni, hogy minél kevesebb érintett lakcímének megváltoztatásával járjon az újraszámozás. Házszám megváltoztatása esetén a változással járó technikai költséget (házszám tábla költsége), és a változással járó egyéb költségeket a változással érintettek viselik.

19. § (1) A házszám megjelölésére – a várható időjárási hatásoknak ellenálló – házszámtáblát kell elhelyezni. Új épület építése, vagy telekalakítás esetén a házszámot az épület használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedését, illetőleg telekalakítás esetén az ingatlan földhivatali bejegyzését követő 60 napon belül fel kell tüntetni az ingatlanon.

(2) A házszámot az épület közterület felőli homlokzatán, annak bejárat melletti részén, vagy a kerítésen (kapun) a bejárat mellett, kerítés hiányában a telek közterületi határvonalán fém, műanyag, illetve fa rudazatra erősítve kell elhelyezni. A beépítetlen építési telek, illetve nyúlványtelek esetén az előbbieket értelemszerűen kell alkalmazni.

20. § (1) A házszámtábla saját költségen történő elhelyezéséről, folyamatos karbantartásáról, pótlásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) A házszámtáblák megrongálása, beszennyezése, szövegének megváltoztatása, illetőleg eltávolítása - a karbantartás időtartamát kivéve - tilos.

21. § (1) Ez a rendelet 2012. július 1–jén lép hatályba.

(2) A 12. § (2) bekezdés a) és b) pontjait a rendelet hatálybalépését követően legyártott közterületi névtáblák vonatkozásában kell alkalmazni.