Kifejezéskereső
Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Devecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségi szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA
1. A rendelet célja
1. § A rendelet meghatározza Devecser Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének és felelős gazdálkodásának követelményeit. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, kizárólagos gazdasági tevékenységét. A közfeladat ellátásának biztosítása a rendelkezésre álló vagyon eredményes és hatékony működtetésével.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a)2 Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, nonprofit és gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra, vagyonértékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra.
b) Devecser város teljes közigazgatási területére, a más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra is.
c) Az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira, az Önkormányzat költségvetési szerveire (a továbbiakban: intézmény), gazdasági társaságára.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanokra.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON
3. Az Önkormányzat vagyona
3. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
4. Törzsvagyon
4. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező és a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak:
a) az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és műtárgyaik,
b) az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) az Önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,
e) a védett természeti területek,
f) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.
(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szükséges.
(6) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont
a) nem lehet elidegeníteni,
b) nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
c) dologi jog nem létesíthető,
d) osztott tulajdon nem létesíthető.
5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:
a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) közművek,
d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
e) középületek,
f) köztemetők,
g) sportpályák és sportcélú létesítmények,
h) erdők.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
5. Üzleti vagyon
6. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgya, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlan vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingó vagyon részletezését a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a vagyonkezelő szervek által elkészített és karbantartott leltárak tartalmazzák.
6. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vagyon értékelése
7. § (1)3 Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a Devecseri Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája tartja nyilván a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. §-ában meghatározottak szerint.
(2) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(3) A vagyonleltárnak külön kell tartalmazni a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
(5) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, illetve a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek.
8. § (1) A vagyon értékének megállapítása:
a) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
b) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanok, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.
c) A vagyon értékét – elidegenítés, egyéb módon történő hasznosítás, megterhelés valamint csere esetén az értékkülönbözetet – vagy az infláció mértékével megemelve, vagy egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 3 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható
d) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
e) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
f) Az Önkormányzat vagyonának nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
7. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
9. § A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés:
a) tulajdon-átruházás,
b) a vagyon átlátható gazdasági társaságba apportként történő bevitele,
c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását,
d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
f) gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
g) a c-d) pontokban meghatározott az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,
h) a vagyon technikai kezelésbe és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,
i) vagyonszerzés,
j) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
k) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása.
10. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Önkormányzat Képviselő-testülete.
11. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben az Önkormányzat Képviselő-testületét a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításánál az Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyontárgy hasznosítása,
b) elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,
c) behajthatatlan követelések – a kisösszegű követelések kivételével – törlése,
d) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,
e) kötvénykibocsátás,
f) kezességvállalás,
g) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
h) építéssel összefüggő valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásának véleményezése,
i) önkormányzati vagyonba tartozó telekalakításhoz kapcsolódó tulajdonosi joggyakorlás véleményezése,
j) ingatlanra vonatkozó zálogjog bejegyzése,
k) megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,
l) gazdasági- és közhasznú társaság alapítása,
m) közalapítvány létrehozása, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozás,
n) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek, értékesítésre kijelölése, pénzbeni és apport befektetése.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításánál az Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) 100.000,-Ft – a számviteli szabályok szerint számított egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságokat értékesítse,
f) a kisösszegű követeléseket elengedje, törölje.
12. §4 A forgalomképtelen kategóriába sorolt vagyontárgyakat kizárólag közterület-használati engedéllyel lehet hasznosítani.
13. § A lakások és helyiségek hasznosítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
8. Az önkormányzati ingatlan vagyon átruházása
14. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagyon tekintetében bruttó 25.000.000,-Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2)5 Az önkormányzati ingatlan vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság feladata.
(3) A versenyeztetési eljárás szabályait a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében eljárni
a vagyonhasznosítás során.
(5) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
(6) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3) – (7) bekezdése alapján lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
(7) Az önkormányzati ingatlan vagyon értékesítése esetén az Nvtv. 14. §-a alapján az államot elővásárlási jog illeti meg.
14/A. § (1) a) Az Önkormányzat tulajdonát képező, lakás céljára szolgáló építési telkek (a továbbiakban: építési telek) értékesítése természetes személyek részére történhet.
b) Az építési telkek értékének (nettó + ÁFA) meghatározásáról a piaci viszonyok figyelembe vételével a Képviselő-testület dönt, melyhez szükség esetén forgalmi értékbecslést kérhet.
c) Az építési telkek értéke fekvésüktől függően eltérő is lehet.
(2) a) Az Önkormányzat az iparterületen, és a város, bővülő intézményrendszerében várhatóan fellépő szakképzett munkaerő biztosítása érdekében az építési telek értékesítésekor az építési telek 14/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékétől a vételár kialakításakor eltérhet, kedvezményes vételárat biztosíthat, egyéb a város jövője szempontjából fontosnak ítélt privilégiumokra figyelemmel, melyekről külön határozatban dönt.
b) A kedvezményes értékesítés egy építési telekre, egy alkalommal állapítható meg.
c) A vételárat egy összegben kell megfizetni az adásvételi szerződés megkötésével egy időben. A vételár részletfizetésére nincs lehetőség.
d) Azon személyek részére a kedvezményes értékesítés nem lehetséges, akik az Önkormányzat felé bárminemű tartozással rendelkeznek.
e) Az építési telek lakóház beépítési kötelezettsége az adásvételi szerződés aláírásától számított 3 év, mely ingatlan 10 éven belül nem idegeníthető el.
f) Az Önkormányzat a beépítési kötelezettséget és az elidegenítési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti.
g) A beépítési kötelezettség megszegése, valamint az ingatlan 10 éven belüli elidegenítése esetén az adásvétel időpontjában meghatározott piaci vételár jegybanki alapkamattal növelt összegének egyösszegű megfizetésére köteles a vevő.
9. Az önkormányzati vagyon kezelése, vagyonkezelésbe adása
15. § A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.
16. § Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
17. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel.
(2) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.
(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.
18. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
19. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
20. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
21. § Az Önkormányzat vagyonának kezelője az Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő szervezet lehet.
10. A felajánlott vagyon elfogadása
22. § Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő az Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
11. Eljárás a tulajdonos képviseletében
23. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
12. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
24. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át.
13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
25. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, a pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.
14. Az önkormányzati követelések elengedése
26. § (1) Az önkormányzat a központi költségvetést megillető állami követelésről nem mondhat le.
(2) Az Önkormányzat és költségvetési szervei – kis összegű követelések kivételével – csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti az Önkormányzat Képviselő-testülete külön döntés alapján.
Záró rendelkezések
27. § E rendeletben nem szabályozottakat a magasabb szintű jogszabályokban foglaltak szerint kell alkalmazni.
28. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 23/2004.(V.01.) rendelet, valamint az azt módosító 38/2004.(VI.01.), a 13/2055(VII.01.), a 25/2006.(VIII.24.), a 19/2007.(VI.01.), a 20/2007.(VII.01.), a 27/2007.(VIII.30.), a 14/2008.(IV.17.), a 15/2008.(V.01.) és a 25/2009.(X.01.) rendeletek hatályukat vesztik.
A bevezető a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés a) pontja a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
