Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2012.(XI.30.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2013.01.01.
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, az 5. §-ában, a 6. §-ában és a 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Borzavár község közigazgatási területére.
2. § Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be:
a) magánszemélyek kommunális adója
b) helyi iparűzési adó
c) idegenforgalmi adó
2. Értelmező rendelkezések
3. § Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.
A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
A havi jövedelem kiszámításakor
- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,
- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap
alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
3. Szociális adómentesség, adókedvezmény
4. § (1) Szociális mentességre jogosult a magánszemélyek kommunális adója vonatkozásában adóévre
a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg.
b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg.
(2) A megállapított magánszemélyek kommunális adó 50 %-át kell megfizetni
a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (2) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét.
b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (2) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg.
c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.
d) annak a lakáson - amelyre az magánszemélyek kommunális adó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak - fennálló, hitelintézet által az adó tárgyát képező lakás vásárlására, építésére nyújtott jelzáloghitellel rendelkező adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, továbbá az adóévben hitelintézet által igazolt havi törlesztő részletének összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
(3) Az adózó a 4. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre, akkor jogosult, ha a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik
a) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre a magánszemélyek kommunális adója kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy
b) lakóingatlan bérleti jogával.
(4) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje minden adóév február 15. napja.
(5) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár.
4. Magánszemélyek kommunális adója
5. § Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakás tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogával rendelkezik
6. § Mentes a kommunális adó alól a szükséglakás bérlője, valamit a helyi állandó lakos a lakott ingatlanán kívül üres lakása vonatkozásában.
7. § Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként évi 12.000,- Ft.
5. Idegenforgalmi adó
8. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
9. § (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
(2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 300,- Ft.
10. § (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy avval egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személy igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.
(2) Adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) 31. § c) pontja szerinti adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni. Az igazolásokat 5 évig meg kell őrizni.
6. Helyi iparűzési adó
11. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).
12. § (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2,0 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37. § (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000forint.
7. Záró rendelkezések
13. § Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el, kivéve az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén napi általányban fizetett adót a Htv. 42. § (5) és (7) bekezdésének szabályaira tekintettel.
14. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az idegenforgalmi adóról szóló 8/2002. (XII.13.) Ör. számú rendelete, Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi idegenforgalmi adóról szóló 8/2002. (XII.13.) Ör. Sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2009. (II.16.) Ör. sz. önkormányzati rendelete, Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 15./2010.(XI.24.) Ör. számú önkormányzati rendelete.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás