Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012.(XII.21.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2026.05.25.

Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j) pontja, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, Magyarország 2012.évi központi költségvetéséről szóló 2011.évi CLXXXVIII. törvény 68. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97. § (2), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban vagyon).

(2) Az önkormányzati tulajdonú és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének és bérletének szabályait külön önkormányzati rendelet rögzíti.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzat vagyonának forgalomképesség szerinti besorolási kategóriái vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) rendelkezései irányadóak.

(2) A Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemeket nem határoz meg.

(3) Az önkormányzat tulajdonát képező forgalomképtelen vagyonán túl a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonelemeket a vagyonkataszter tartalmazza, melyet a rendelet 1. melléklete tartalmaz.

(4) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő- testület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a besorolás megváltoztatása összhangban áll az Nvt. rendelkezéseivel.

3. Vagyonkimutatás

3. § (1) Az éves zárszámadáshoz csatolandó vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatás, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. Összhangban kell állnia az ingatlan kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott megfeleltethető adatokkal.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokban - amelyek az intézmények mérlegében vannak nyilvántartva – bekövetkezett vagyoni változásokról az intézmény vezetői a december 31-i állapotnak megfelelően minden évet követő január 31-ig kötelesek azt írásban a jegyző részére jelenteni. A bejelentési kötelezettség a vagyonkataszter és a konszolidált mérleg egyezőségét kell, hogy biztosítsa.

4. Tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,

i) felajánlott vagyon elfogadása,

j) követelésről lemondás

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

a) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

aa) 1.000.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

ab) 1.000.000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése

ac) behajthatatlan követelések törlése 300.000 Ft értékhatár felett.

b) A Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik

ba) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

bb) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése

bc) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 1.000.000 Ft értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,

bd) 100.000 Ft-tól 1.000.000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,

be) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,

bf) behajthatatlan követelések törlése 30.000 Ft és 300.000 Ft között.

c) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság jóváhagyásával

ca) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

cb) a használatában, kezelésében lévő, 100.000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,

cc) 30.000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

d) A polgármester jogosult:

da) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

db) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,

dc) megkötni – a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket,

de) kiadni a tulajdonosi nyilatkozatokat, hozzájárulásokat

df) vízi-közmű érdekeltségi hozzájárulás követelésekkel kapcsolatos megállapodások megkötése, ideértve a részletfizetési megállapodás megkötését is

(3) Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

5. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

6. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása, elidegenítése

6. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása - ha törvény eltérően nem rendelkezik – 5.000.000,- Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történhet. A versenyeztetés lebonyolítása ingatlan esetén a hivatal, ingóság esetén a vagyonkezelő feladata.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás – a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel – e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(3) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdésben leírt értéket el nem érő vagyontárgy elidegenítése és hasznosítása esetén is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

(4) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is – a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján - megbízható, vagy arra bizományi szerződés köthető. A kiírót megbízottként képviselő személy megbízása – a kiíró döntésétől függően – kiterjedhet (meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva) a nyertessel kötendő szerződés aláírására is (a kiíró és képviselője a továbbiakban együtt: kiíró).

(5) A versenyeztetés szabályait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

7. Az önkormányzati vagyon kezelése

7. § (1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek az Nvt. 3. § 19.pont ba)-be) alpontjaiban foglalt vagyonkezelők.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek:

a) a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani,

b) a használatba adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként köteles nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően,

c) kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket a használatukban álló ingatlanok vonatkozásában,

d) e rendeletben rögzített előírásoknak megfelelően jogosultak és egyben kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.

e) kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabályok, valamint a Képviselő-testület rendeleteiben, határozataiban meghatározott szabályok szerint ellátni.

f) ingó vagyontárgyaikat a vonatkozó pénzügyi-számviteli előírások szerint selejtezhetik le, különös tekintettel az értékhatárra vonatkozó előírásokra

8. § (1) A vagyonkezelői jog ellenértékének kiszámításához a vagyoni értékű jogok értékének kiszámításának törvényben leírt szabályait kell alkalmazni.

(2) Vagyonkezelői jog ingyenes átengedése csak meghatározott közösségi vagy önkormányzati feladat-ellátási célra önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzati intézmény, alapítvány, közalapítvány részére történhet.

(3) Azon vagyonelemeket, amelyekre vagyonkezelői jog létesíthető a 3. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Önkormányzat – a hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az (1) bekezdésben leírt ellenőrzésre a polgármester, a Pénzügyi, Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Ügyrendi Bizottság az alábbiak szerint jogosult:

a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló ingatlan területére beléphet,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttethet és

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(4) A (3) bekezdésben leírt ellenőrzést végző a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni és

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot tájékoztatni.

(7) Az ellenőrzést végző az elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a képviselő- testületet.

8. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 2013.január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) Hatályát veszti Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2008.(III.28.) rendelet.

2. melléklet

A versenyeztetés szabályai
(1) A versenyeztetési eljárás típusai:
(2) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.
(3) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha
(4) A pályázati felhívásnak, tartalmaznia kell legalább a következőket:
(5) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles legalább a helyben szokásos oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.
(6) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt), hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg
(8) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően – második fordulóban – zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(9) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(10) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
(11) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).
(12) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
(13) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.
(14) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.
(15) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket – az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy (ha a kiírás erre lehetőséget adott) a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el.

3. melléklet

Vagyonelemek, amelyekre vagyonkezelői jog létesíthető
Az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonként nyilvántartott vagyonelemek közül az alábbiak:



ALSÓS ISKOLA, SZOLGÁLATI LAKÁS ÉS TORNAÉPÜLET

2009

ALSÓS ISKOLA UDVAR

2010

CSELÉDLAKÁS, KÁPOLNA

0216/7/f

FELSŐS ISKOLA ÉS TORNACSARNOK

2068

GYAKORLÓKERT

6/2

IDŐSEK NAPKÖZI OTTHONA

2037

KONDOROSI CSÁRDA

1522

MŰVELŐDÉSI HÁZ

KÖZSÉGHÁZA

2022

KÖRZETI RENDELŐ ÉS SZOLGÁLATI LAKÁSOK

554

MDF SZÉKHÁZ ÉS SZOLGÁLATI LAKÁSOK

150

ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

2023/1

RENDŐRSÉG ÉS SZOLGÁLATI LAKÁSOK

1215/1

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP

0304/3/a

SZIVATTYÚHÁZ

918/2

SZIVATTYÚHÁZ

1110

SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK (HŐSÖK ÚTJA)

2008

SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK (WESSELÉNYI U.)

2016

SZOLGÁLATI LAKÁS

647

SZOLGÁLATI LAKÁS (Béke u. 36.)

1619

SZOLGÁLATI LAKÁS (CSABAI ÚT 23.)

2025

SZOLGÁLATI LAKÁS (PIPACS U.)

2067/22

SZOLGÁLATI LAKÁS (PIPACS U.)

2067/23

SZOLGÁLATI LAKÁS (ISKOLA U. 2/4)

2181/2

SZOLGÁLATI TANYÁK (MAJOR)

0216/7/b

TELEPÜLÉSI SZOLGÁLTATÓ INT. + VÍZTÁROLÓ

11

VADÁSZKASTÉLY + ERDŐ

0216/2/a / b

VÁGÓHÍD

5

VÍZMŰ

1750

KÖZTEMETŐ

1

ÚJ LIGET

071/2/a

KÜLTERÜLETI ZÖLDTERÜLET

071/2/c

NAGYMAJORI ERDŐ

0216/6/a

0304/3/b

BEÉPÍTETT INGATLAN

2503

305

LŐTÉR

309

HOMOKBÁNYA

042/6/b

MOCSÁR

2084

ANYAGGÖDÖR

1340

VÍZÁLLÁS

1101

KECSKE SORI TANYATELEK

0228/11

MAJORI SPORTTELEP

0216/7/d

MAJORI UDVAR

0216/7/a

MAJORI UDVAR

0216/7/c

SZEMÉTTELEP

0237/1

0237/2

TÖLTÉS

302

ŐR UTCAI TERÜLET

279

SZEMÉTTELEP ÉS ÁROK

0236/13/a

SZEMÉTLERAKÓ TELEP

0239/11/a

DEÁK UTCAI INGATLAN

917

SPORTTELEP

2240

GYOMAENDRŐDI REG. H. SZOCIÁLIS ÉPÜLET

0130/14

GYOMAENDRŐDI REG. H. GAZDASÁGI ÉPÜLET

0130/14

GYOMAENDRŐDI REG.H. GARÁZS

0130/14

GYOMAENDRŐDI REG.H. JUH ISTÁLLÓ

0130/14

GYOMAENDRŐDI REG.H. GÉPSZÍN

0130/14

1

Az 1. melléklet a Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kondoros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kondoros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kondoros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kondoros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kondoros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (V. 22.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás