Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet
az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról1
2013.01.01.
A Kormány a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„13. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;”
„(5) A közvetlen támogatás igénybevételéhez – a menekült, az oltalmazott, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylő köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagjának származási országában lakástulajdona nincs.”
„(6) A közvetlen támogatás igénybevételéhez – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylő köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a közvetlen támogatással építeni, vásárolni vagy bővíteni kívánt lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni.”
„(8a) Ha az igénylő házaspár fizetési kötelezettségének 90 napot meghaladóan nem tesz eleget, és a (8) bekezdés szerinti követelésből eredő hátralék összege meghaladja a havi törlesztő részlet háromszorosát, a hitelintézet 30 napon belül az ügy iratainak megküldésével értesíti a Kincstárat, mely intézkedik a (8) bekezdés szerinti követelés visszafizetése iránt.”
„(13a) Az IVF kezelést végző intézmény által kiállított igazolás benyújtására biztosított, a (13) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 60 nap eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a hitelintézet az ügy iratainak megküldésével értesíti a Kincstárat.”
„(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha
a) társasház vagy a lakásszövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben felújítási alapot nem képez, az alap pénzeszközei nem hitelintézeti vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézeti elkülönített számlán állnak rendelkezésre, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel,
b) a társasház vagy a lakásszövetkezet az első közgyűlésétől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik úgy ettől, vagy az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta, vagy
c) a társasház vagy a lakásszövetkezet a legalább a (2) bekezdés szerinti mértékű felújítási alap képzését az arról szóló közgyűlési határozattal, az alap pénzeszközeinek meglétét hitelintézet vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézet által kiállított igazolással és a (11) bekezdés szerinti költségeket számlával vagy hitelintézet által kiállított igazolással, legalább 2 évre visszamenőleg vagy ha a felújítási alap képzésének megkezdésére előírt b) pont szerinti határidő ennél rövidebb, úgy ezen időszakra nem igazolja.”
„(10) Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet a hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház vagy a lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésőbb a felújítás munkák befejezésének hitelintézet részére történő bejelentésével egyidejűleg bemutatja.”
„(11) A felújítási alap felhasználásának minősül az (5) bekezdés szerinti felújítási munkákon túlmenően a kérelem benyújtását megelőzően felújítási célra felvett kölcsön igazoltan tőke és kamat fizetésére fordított összege, valamint a műszaki ellenőrzésre, a felújításhoz kapcsolódóan elvégzett műszaki vizsgálatokra, a tervdokumentációkra fordított, számlával igazolt összeg.”
„(15) A Kincstár a támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét, valamint az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább három havi törlesztőrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének – visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. 232. §-a szerinti kamat. A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti területi szerve, másodfokon a Kincstár központja az illetékes.”
(Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített)
„b) lakást elidegenítik – kivéve, ha az elidegenítés a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezései szerint az állam nevében eljáró Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére történik –,”
(a támogatott személy köteles ennek tényét a (4) bekezdésben foglaltak szerint bejelenteni és a támogatás folyósított összegét a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstár intézkedik.)
„(7a) A volt házastársak kötelesek a házasságfelbontás tényét a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni.”
„(10) A (9) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár különbözetének a 21/B. § (3) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse.
(11) Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a (4) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül
a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja,
– a 21/A. § (10) bekezdése szerinti ellenőrzést követően – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(12) Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően
a) a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja,
– a 21/A. § (10) bekezdése szerinti ellenőrzést követően – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(13) A (12) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy
a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 21/B. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – meghaladja, vagy
b) a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a 21/B. § (3) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse.
(14) Ha a támogatott személy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére elidegenített lakását visszavásárolja, ennek tényéről a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagy – amennyiben a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakást települési önkormányzat tulajdonába adta – a települési önkormányzat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 napon belül értesíti a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét. A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve hatósági határozatával intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a 21. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti időtartamból még fennmaradó időszakra vonatkozóan a támogatott személy által visszavásárolt lakásra történő bejegyezéséről. A támogatott személyt a 21. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli.”
„(10) A Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi
b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, amennyiben az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor és összege megegyezik a 21/A. § (2) bekezdése szerint letéti számlára helyezett támogatás összegével.”
8. § Az R1. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/A. § A közvetlen támogatásokat, a kamattámogatásokat, az azokhoz kapcsolódó költségtérítéseket, a garanciabeváltást, valamint a lakáspolitikát megalapozó kutatásokkal, tanulmányokkal és a lakáscélú támogatások megismertetésével kapcsolatos kiadásokat az Egyéb lakástámogatások előirányzatból kell finanszírozni. A 35. § (1) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel kapcsolatos kiadások az Egyéb lakástámogatások előirányzatból finanszírozhatók.”
„(1) Az Előirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók, amelyekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátásával a 26. §, a 27/A. §, a 27/B. §, a 30. §, a 32/A. §, a 32/B. §, valamint a 32/D. § esetén lebonyoltító szervként az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bízható meg.”
„49. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.)
b)18. § (16) bekezdésében az „a fiatalok otthonteremtési támogatása” szövegrész helyébe az „a fiatalok otthonteremtési támogatása valamint az 5/A. § (8a) bekezdése szerinti követelés”,
e)21. § (6) bekezdésében az „a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének,” szövegrész helyébe az „a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának,”,
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
gyermek: aki az építő, vásárló eltartottja és)
„c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg,”
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„12. eltartott: az építtető, vásárló eltartottjának minősül
a) a gyermek,
b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa, ha
1. megváltozott munkaképességű személy,
2. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
3. háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak,
4. háztartáson belül gondoz állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy
5. háztartáson belül gondoz az a)–c) pontban említett hozzátartozót, aki megváltozott munkaképességű személy,
c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának, illetve bejegyzett élettársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személynek minősül,”
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„19. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.”
„(7) A kamattámogatás igénybevételéhez – a menekült, az oltalmazott valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylő köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagjának származási országában lakástulajdona nincs.”
„(7a) A kamattámogatás igénybevételéhez – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylő köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít.”
„13. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)
„9. hasznos alapterület: az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege;
10. hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás.”
„(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.”
az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban)
„id) vállalja, hogy – lakás vásárlása esetén – a saját erőnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-ával csökkentett részét az eladó – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlájára teljesíti,
ie) vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakás vagy lakóépület vonatkozásában a 14. § (1) bekezdése szerinti időszak lejártáig haszonélvezet alapítására nem kerül sor, és
if) vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;”
„(6) A 2. § (1) bekezdés a) pontja esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya kedvezőbb a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztálynál, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződést írásban módosítja, melynek tényéről a Kincstárnak elektronikus úton, havi rendszerességgel adatot szolgáltat.”
22. § Az R3. 5 §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet részére igazolni. A lakásépítési támogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni.
(2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett lakásépítési támogatást a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni.
(3) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles – a menekült, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó igénylő kivételével – a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagnak származási országában lakástulajdona nincs.”
a) gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével,
b) meglévő gyermekeinek száma a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában kettőnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét, vagy
c) a (4) bekezdés szerinti kérelmét az (5) bekezdés szerinti határidőig nem nyújtotta be, a vállalt gyermekek után igénybevett lakásépítési támogatás összegét
az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten – az a) és b) pont esetén a gyermekvállalási, a c) pont esetén az (5) bekezdés szerinti határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni.”
(A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:)
„l) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős bírósági ítélet bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával, a gyámságot a gyámhatóság kirendelő határozatával,”
„(3a) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni.”
„(9) A Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi
b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az (1) bekezdés szerint letéti számlára helyezett támogatás összegével.”
„(12) Ha a támogatott személy a lakásépítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 14. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül
a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja,
– a 15. § (9) bekezdése szerinti ellenőrzést követően – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(13) Ha a támogatott személy a lakásépítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 14. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően
a) a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja,
– a 15. § (9) bekezdése szerinti ellenőrzést követően – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(14) A (13) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy
a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 16. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – meghaladja, vagy
b) a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a 16. § (7) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse.”
„(2a) A (2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár különbözetének a (7) bekezdés szerinti mértékével csökkentett – arányos részét visszafizesse.”
„17/A. § Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylő a lakásépítési támogatást nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt.”
„21. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.)
a)1. § (2) bekezdésében az „az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az OTÉK-ban”,
b)2. § (1) bekezdés b) pontjában a „használatbavételi engedéllyel” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel”,
c)3. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában az „az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát” szövegrész helyébe az „az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát”,
d)4. § (3) bekezdésében a „hasznos alapterületétől” szövegrész helyébe a „hasznos alapterületétől és energetikai minősítési osztályától”,
f)14. § (2) bekezdésében az „a lakáscéltól eltérően hasznosítják,” szövegrész helyébe az „a lakáscéltól eltérően hasznosítják, vagy a támogatott személy a 3. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti,”,
g)15. § (1) bekezdésében az „a tulajdonos kérelme” szövegrész helyébe az „a tulajdonos – a 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme”, valamint a „területi szerve felfüggeszti” szövegrész helyébe a „területi szerve – a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – felfüggeszti”,
h)15. § (1), (6), (7) és (11) bekezdésében valamint 16. § (1)–(4) bekezdésében a „Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve” szövegrész helyébe a „Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve”,
k)16. § (5) bekezdésében az „a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének,” szövegrész helyébe az „a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának,”,
„17. bővítés: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül – ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is – a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység;
18. hasznos alapterület: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege;
19. hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás.”
(Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy)
„a) a támogatott személy legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen az otthonteremtési kamattámogatással
aa) épített, vásárolt lakásban, melyet a hitelcél megvalósulását követően, vagy
ab) korszerűsíteni vagy bővíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának időpontjában,
b) a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal
ba) – a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül legalább a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően a lakásban vagy lakóingatlanban lakóhelyet létesít és a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
bb) a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás esetén arra vonatkozóan, hogy az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás, lakóingatlan vagy lakóépület legalább a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően lakóhelyéül szolgál,”
(Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy)
„f) az igénylő – a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás kivételével – a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának
fa) időpontjától számított 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van –, és
fb) időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása,
g) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy – lakás vásárlása esetén – a saját erőnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-ával csökkentett részét az eladó – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlájára teljesíti,
h) – ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó – az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély,
i) – az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kamattámogatás esetén – az igénylő teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt a 3. § (3) bekezdése szerinti időszak végéig bemutatja a hitelintézet részére,
j) az 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja az adásvételi szerződésben szereplő vételárat tartalmazó, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelő számlákat (a továbbiakban: számla), és
k) az 5. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja
ka) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, vagy
kb) épülő, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére
„(1a) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a hitelintézet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi.
(1b) Az (1b) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat az igénylő vagy támogatott személy köteles a hitelintézet részére megfizetni.”
„(4) Az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.
(5) Amennyiben a számla kibocsátója a (4) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
(6) A hitelintézet az eredeti számlákat – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban 5 évig, de legalább az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi.
(7) Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(8) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, a használatbavételi engedély kiadása vagy korszerűsítés, bővítés esetén a munkák elkészülte támogatott személy által történő bejelentése évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.
(9) Az állami adóhatóság a számlák valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben az otthonteremtési kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrzi, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztatja, vagy, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesíti.
(10) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.”
b) a 2010. január 1-jét követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki,
c) e rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján legalább komfortos, használt lakás vásárlására, vagy
d) a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett
da) korszerűsítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítésére,
db) bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás bővítésére
feltéve, hogy a támogatott személy az a) pont esetén a vételár megfizetését, a b) és d) pont esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát a 4. § (1) bekezdés j) és k) pontja szerint, számlával igazolja.”
36. § Az R4. a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
„6/A. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás
9/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan vonatkozásában a visszavásárlási jogát gyakorló hiteladós vagy zálogkötelezett otthonteremtési kamattámogatást igényelhet.
(2) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a 6 millió forintot.”
„(2) Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke az (1) bekezdés szerint számított állampapírhozamnak, vagy referenciahozamnak
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 70 százaléka,
az otthonteremtési kamattámogatást a hitelintézet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.”
„15/B. § Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy a hitelintézet az igénylő részére – ha az igénylő jogosult a kölcsönre – hitelígérvényt ad ki. A kölcsön folyósítása a lakásépítési támogatás folyósítását megelőzően történik.”
„19. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.)
d)37. §-ával megállapított 10. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, azzal, hogy a hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződést egyoldalúan, írásban módosítja.”
a)1. § (1) bekezdés 9. pontjában az „a 2011. szeptember 30-án érvényes minimálbér közterhekkel csökkentett (nettó) összegét” szövegrész helyébe az „a 2011. szeptember 30-án érvényes minimálbér összegét”,
d)3. alcíme címében a „korszerűsítéséhez” szövegrész helyébe „korszerűsítéséhez, bővítéséhez”,
e)5. § (2) bekezdésében az „az új lakás építése” szövegrész helyébe az „az új lakás építése vagy a bővítés”,
f)6. § (1) bekezdés a) pontjában az „általános forgalmi adó összegét tartalmazó, telekár nélkül meghatározott” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott”,
„(3) Ha a támogatott közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszűnik és a közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszűnésétől számított 60 napon belül a hitelintézet részére
a) az újabb, közszférában való foglalkoztatási jogviszony létesítését nem igazolja, és
az állam – a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel – az eredeti devizakölcsön közszférában való foglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított 60 napos határidő lejártát követő első törlesztési esedékességének napjától az újabb, közszférában való foglalkoztatási jogviszony létesítéséig nem nyújt kamattámogatást.”
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdés esetén a támogatott a közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszűnésétől számított 60 napon túl a közszférában újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését a hitelintézet részére igazolja, az állam az eredeti devizakölcsönnek az újabb foglalkoztatási jogviszony bejelentését követő második törlesztő részlete esedékessége napjától kamattámogatást nyújt.”
„(3a) Ha a kamattámogatás és a vissza nem térítendő támogatás naptári hónapra vonatkozó elszámolni kívánt összege nem éri el az ezer forintot, a pénzügyi intézmény a támogatást naptári negyedévre összesítve, a naptári negyedévet követő hónap 20. napjáig benyújtott elszámolás keretében igényli.”
„(8) A 15. és 16. § szerinti elszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget a pénzügyi intézmény helyett másik pénzügyi intézmény is teljesítheti. A megbízási szerződésnek ki kell terjednie a megbízott pénzügyi intézmény felelősségére.”
„23. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)
a)45. §-ával megállapított 5. § (3) és (3a) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelőzően megkötött gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésekre is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződéseket egyoldalúan, írásban módosítja,
