Kifejezéskereső
Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az 1. § (2) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) pontjában, az 1. § (3)–(4) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 34. § (3) bekezdésében, a 2. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. § (5) bekezdésében, a II. fejezet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában és 32. § (3) bekezdésében, a 4–6. §-ok tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében,a 7–9. §-ok tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 46. § (1) bekezdésében, a 10. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 33. § (7) bekezdésében, a 11. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontjában, a 12–15. §-ok tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 37/A. § (3) bekezdésében, a 17. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 47. § (2) bekezdésében, a 20. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében, a 21. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 50. § (3) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Eljárási rendelkezések
1. § (1)
(2) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket – amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.
(3) Az egyes ellátások iránti kérelmet a rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. Ha a kérelmező a kérelmet nem a rendelet szerinti formanyomtatványon nyújtja be, és kérelmében nem, vagy csak részben szerepelnek azok az adatok, amelyek a formanyomtatványon szerepelnek, akkor a kérelmezőt fel kell hívni a hiányzó adatok pótlására.
(4) A jövedelem- és vagyonnyilatkozatot a jövedelem típusának megfelelő igazolással vagy annak fénymásolatával kell benyújtani.
(5) A rendeletben szabályozott ellátásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá orvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető be.
2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
2. § Ha az ellátást megállapító szerv az ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
a) elengedheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150%-át,
b) csökkentheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át,
c) részletekben fizettetheti meg, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át
nem haladja meg.
Pénzbeli ellátások
1. Az ellátások fajtái, kifizetésük, folyósításuk szabályai
3. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) és a rendeletben meghatározott feltételek esetén a jogosult részére pénzbeli ellátásként települési támogatás nyújtható
2. A rendkívüli települési támogatás jogosultsági feltételei, összege
4. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani annak, aki létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul, különösen az alábbi okok miatt:
a) részére valamely rendszeres pénzellátás megállapítása önhibáján kívül késik, vagy olymértékben elhúzódik, ami miatt legalább 1 hónapja ellátatlan,
b) előre nem látható és el nem hárítható vis maior helyzet miatt megélhetése veszélyben van,
c) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 200%-át.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során előre nem látható és el nem hárítható vis maior helyzetnek minősül a tűz, robbanás, földrengés, árvíz és belvíz.
(3) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) 130%-át,
b) egyedül élő esetén 200%-át,
c) a (4) bekezdésben meghatározott települési támogatás esetén 300%-át.
(4) Rendkívüli települési támogatás az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl megállapítható azon személyek részére is,
a) akik átmenetileg létfenntartásukat veszélyeztető olyan élethelyzetbe kerültek, hogy az azonnali intézkedés elmaradása súlyos veszélyhelyzetet teremtene,
b) akiknél az elhunyt személy eltemettetésével kapcsolatosan felmerült temetési költségek a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(5)
(6) A rendkívüli települési támogatás összegét a kérelmező szociális-, vagyoni viszonyainak ismeretében a körülmények mérlegelésével kell megállapítani úgy, hogy az hathatós segítséget nyújtson. A 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás összege el kell hogy érje a (7) bekezdés szerint megállapított helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10%-át.
(7) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségére vonatkozóan minden év január 15-ig a helyi temetkezési szolgáltató tesz írásos nyilatkozatot.
3. A települési lakhatási támogatás jogosultsági feltételei, összege
5. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési lakhatási támogatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket I. fokon a jegyző gyakorolja.
(2) A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások körében az alábbiak vehetők figyelembe:
a) a villanyáram költsége,
b) a víz- és a gázfogyasztás költsége,
c) a csatornahasználat költsége,
d) a szemétszállítás díja,
e) a lakbér, az albérleti díj,
f) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének összege,
g) a tüzelőanyag költsége.
(3) A települési lakhatási támogatást elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(4) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(5) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(6) Ha a háztartás
a) (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
6. § (1) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(2) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(4) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de
nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
|
TM = 0,3 - |
J - 0,5 NYM ------------------- NYM |
× 0,15, |
7. § (1) Ha a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, a települési lakhatási támogatást a jogosultsági feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(2) Ha a települési lakhatási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
4. A rendkívüli települési támogatás ihénylésére vonatkozó szabályok
8. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A kérelemhez csatolni kell a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást.
(3) A 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti települési támogatás esetén a kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:
a) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát,
b) ha a települési támogatás megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.
5. A települési lakhatási támogatás igénylésére vonatkozó szabályok
9. § (1) A települési lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A települési lakhatási támogatás megállapításához
a) a 4. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint
c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén az Szt. 18. § l) pontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolásaszükséges.
Az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályok
6. Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei
10. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy az Szt. 33. §-ban foglaltakon kívül a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani az alábbiak szerint:
a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendbentartása, különös tekintettel a háztartásban keletkező szemét és lom gyűjtésére, elszállíttatására, illemhely rendszeres takarítására, fertőtlenítésére,
b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyommentesítése,
c) az ingatlanon a kártevők és rágcsálók elszaporodásának megelőzése,
d) a lakás folyamatos tisztántartása, takarítása, higiénikus állapotának fenntartása,
e) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsávnak, továbbá a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének, valamint az ingatlan előtti csapadékví elvezető árok gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, síktalanítása,
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is folyamatosan fenntartani.
7. Rendszeres szociális segélyre való jogosultság egyéb feltételei
11. § Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki közfoglalkoztatására irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálaton 1 éven belül 2 alkalommal “nem alkalmas” minősítést kapott, rendszeres szociális segélyre jogosult.
8. Az együttműködés szabályai
12. § (1) Az az aktív korú személy, aki az Szt.37. § (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján rendszeres szociális segélyre jogosult (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: segélyezett) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központtal (továbbiakban: Központ), illetve a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mátészalkai Kirendeltségével (a továbbiakban: Kirendeltség).
(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy a segélyezett
a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Központnál nyilvántartásba veteti magát, és
b) a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködik, és az erre vonatkozó megállapodást megköti, és
c) a rendeletben szabályozott beilleszkedési programban részt vesz, és
d) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatában együttműködik.
(3) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban az együttműködési kötelezettségről rendelkezni kell. Ennek keretében meg kell nevezni az (1) bekezdés szerint együttműködésre kijelölt intézményt, a jelentkezési határidőt és az együttműködés elmulasztásának jogkövetkezményeit.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt megállapodásban a Központ a segélyezett részére szükség szerinti, de lagalább havi egy alkalommal történő megjelenési kötelezettséget köteles előírni.
(5) A jogosultságot megállapító szerv a jogosultságot megállapító határozatot annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a Központ részére.
(6) A jogosultságot megállapító szerv a Központot tájékoztatja a jogosultság megszüntetéséről.
(7) A Központ haladéktalanul tájékoztatja a jogosultságot megállapító szervet, ha a segélyezett nem tett eleget határidőben a megjelenési kötelezettségének, megállapodás-megkötési kötelezettségének, vagy egyébként megszegi az együttműködési kötelezettségét. A tájékoztatást követően a jogosultságot megállapító szerv az együttműködési kötelezettség megszegésére vonatkozó jogkövetkezményeket alkalmazza, kivéve, ha a rendelet 13. §-ban szabályozott igazolási kérelemnek helyt ad.
13. § Az igazolási kérelemről a jogosultságot megállapító szerv dönt.
9. A beilleszkedést segítő programok típusai
14. § (1) Az önkormányzat a beilleszkedést segítő programok típusait az alábbiak szerint állapítja meg:
a) jogi, munkaügyi, egészségügyi tanácsadás,
b) életmódot formáló, szociális-mentális állapotot javító foglalkozás, motiváció- és készségfejlesztés,
c) munkavégzésre felkészítő foglalkozás, munkahely-keresést segítő technikák
elsajátítása, alkalmi munkavállalást elősegítő programok, pályakorrekciós tanácsadás.
(2) A Központ a beilleszkedést segítő program keretében egyidejűleg több foglalkozás típusban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.
10. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei
15. § A segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:
a) a 12. § (2) bekezdésben előírt szabályokat megszegi,
b) a beilleszkedési programra vonatkozó megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,
c) a Kirendeltség értesítése alapján nem együttműködő.
Természetben nyújtott ellátások
11. Rendkívüli települési támogatás
16. § Pénzbeli ellátás helyett részben vagy egészben természetben is nyújtható a rendkívüli települési támogatás.
(2) A rendeletben foglaltak szerint megállapított rendkívüli települési támogatást természetben nyújtott ellátásként különösen az alábbi célokra lehet biztosítani:
a) tankönyv költség támogatása,
b) személyes gondoskodást és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények térítési díjának támogatása,
c) élelmezés támogatása élelmiszercsomag biztosításával.
12. települési lakhatási támogatás
17. § A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.
13. Átmeneti segély
18. §
14. Temetési segély
19. §
15. Köztemetés
20. § (1) Az ellátást megállapító szerv az eltemettetésre köteles személyre nézve a megtérítés összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
a) elengedheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150%-át,
b) csökkentheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át,
nem haladja meg.
(2)
V. Fejezet
Az ellátások ellenőrzésének szabályai
21. § (1) Az ellátást megállapító a rendelet szerinti ellátások jogosultsági feltételeit bármikor ellenőrizheti. Az ellátásra jogosult az ellenőrzést tűrni köteles, és ennek keretében köteles az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani, a szociális ellátás cél szerinti felhasználást igazolni.
(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szociális ellátás az Szt-ben és a rendeletben foglalt feltételek hiányában került megállapításra, az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, és az Szt. 17. §-a szerint intézkedni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.(3) Az ellátást megállapító (2) bekezdésben foglalt intézkedése esetén a 2. § valamint a 20. § (1) bekezdése szerint a megtérítés összegét, pénzegyenértékét és a kamat összegét elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet 2012. március 15-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2009. (IX.4.) önkormányzati rendelet,
b) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2009. (IX.4.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2011. (I.31.) önkormányzati rendelet, valamint
c) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2009. (IX.4.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2011. (VIII.30.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet az 5/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
Házastársa |
Gyermeke(i) |
Egyéb személyek (rokonsági fok) |
|
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó |
||||
|
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||
|
3. Értékpapírból származó jövedelem |
||||
|
4. Alkalmi munkavégzésből származó |
||||
|
5. Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
||||
|
6. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||
|
7. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||
|
8. Egyéb jövedelem |
||||
|
9. Összes jövedelem |
Kitöltési útmutató
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. Közfoglalkoztatásból származó jövedelem alatt a közmunkából, a közhasznú munkából vagy a közcélú munkából származó jövedelmet kell érteni.
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni, továbbá a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.
3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a bérpótló juttatás, az ápolási díj, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.
2. melléklet az 5/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
2. Nyilatkozat:
3. melléklet az 5/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
1. Személyi adatok
1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:
1.1.1. Neve: ..............................................................................................................................................................
1.1.2. Születési neve: .................................................................................................................................................
1.1.3. Anyja neve: .....................................................................................................................................................
1.1.4. Születés helye, ideje (év, hó, nap): ....................................................................................................................
1.1.5. Lakóhelye: [] [] [] [] irányítószám ....................................................................................................... település
1.1.6. Tartózkodási helye: [] [] [] [] irányítószám .......................................................................................... település
1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: [][][][][][] [][
1.1.8. Állampolgársága: .............................................................................................................................................
1.1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni): ..............................................................................................................
1.1.10. E-mail cím (nem kötelező megadni): ...............................................................................................................
1.2. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):
1.2.1. [] szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy
1.2.2. [] EU kék kártyával rendelkező, vagy
1.2.3. [] bevándorolt/letelepedett, vagy
1.2.4. [] menekült/oltalmazott/hontalan.
1.3. Kérelmezővel közös háztartásban (azonos lakcímen) élők száma: ............ fő.
1.4. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
Név |
Születési helye, ideje |
Anyja neve |
Társadalombiztosítási Azonosító Jele |
|
|
1. |
||||
|
2. |
||||
|
3. |
||||
|
4. |
||||
|
5. |
1.5. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy:
a) aki után vagy részére súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak; ha igen, akkor e személyek száma............ fő,
b) aki fogyatékossági támogatásban részesül; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő,
c) aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő.
2. Jövedelmi adatok
|
A |
B |
C |
|||||
|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek |
|||||
|
1. |
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó |
||||||
|
2. |
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
|
3. |
Táppénz, gyermekgondozási támogatások |
||||||
|
4. |
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
|
5. |
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
|
6. |
Egyéb jövedelem |
||||||
|
7. |
Összes jövedelem |
||||||
3. Lakásviszonyok
3.1. A támogatással érintett lakás nagysága: .............. m2.
3.2. A lakásban tartózkodás jogcíme: .................................................................
4. Nyilatkozatok
4.1. A kérelemmel érintett lakásban előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék
4.2. A lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadás(ok):
4.3. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy
4. melléklet
|
|
|
Neve: ....................................................................................................................................................... |
|
Születési neve: ....................................................................................................................................................... |
|
Anyja neve: ....................................................................................................................................................... |
|
Születési hely, év, hó, nap: ....................................................................................................................................................... |
|
Lakóhely: ....................................................................................................................................................... |
|
Tartózkodási hely: ....................................................................................................................................................... |
|
Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .............................................................................................................................................. |
|
II. A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának, lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás valamennyi tagjának vagyona |
|
A. Ingatlanok |
|
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év |
|
Becsült forgalmi érték:*.......................................... Ft |
|
Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó) |
|
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község.................................. út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év |
|
Becsült forgalmi érték:*.............................................. Ft |
|
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község........................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év |
|
Becsült forgalmi érték:*.............................................. Ft |
|
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község.............................. út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év |
|
Becsült forgalmi érték:*.............................................. Ft |
|
II. Egyéb vagyontárgyak |
|
a) személygépkocsi: ......................................... típus.................. rendszám |
|
a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ............................................................. |
|
Becsült forgalmi érték:**......................................Ft |
|
b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: ................................ típus..................... rendszám |
|
a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ................................................................. |
|
Becsült forgalmi érték:**............................................Ft |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. |
