Kifejezéskereső
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 53/2012 (X.17.) önkormányzati rendelete
Székesfehérvár Megyei Jogú Város jelképeinek, valamint a „Székesfehérvár” név használatáról
2018.02.01.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában, valamint 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§ (1) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a továbbiakban: Közgyűlés - Székesfehérvár Megyei Jogú Város jelképeinek, valamint a „Székesfehérvár” név használatának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(2) Székesfehérvár Megyei Jogú Város jelképeinek használata alatt az előállítást és a forgalomba hozatalt is érteni kell.
(3) 1
(4)2 Az engedély kiadása során mindvégig a város jó hírnevének megtartása, a település lakossága és a város érdekeinek védelme, továbbá az önkormányzat jelképei méltóságának megőrzése figyelembe vételével kell eljárni.
(5) Az engedélyt vissza kell vonni, amennyiben a használat
a) bizonyíthatóan Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – a továbbiakban Önkormányzat - , vagy a település lakosságának a jogait sérti vagy veszélyezteti, vagy
b) közerkölcsöt, vagy nyomós magánérdeket sért, vagy
c) jogszabályba ütközik, vagy
d) indokoltsága már nem áll fenn, vagy
e) az engedélytől eltér, vagy
f) nem kerül megfizetésre az engedélyben megállapított díj.
II. Fejezet
Székesfehérvár Megyei Jogú Város jelképeinek leírása, hitelessége
Jelképekkel kapcsolatos általános rendelkezések
2.§ (1) Székesfehérvár Megyei Jogú Város jelképei: a címer és a zászló.
(2) Székesfehérvár Megyei Jogú Város jelképeinek használata alatt az előállítást és a forgalomba hozatalt is érteni kell.
A címer leírása
3.§ (1) Székesfehérvár Megyei Jogú Város címerének leírását az 1703. október 23-án Bécsben kelt, I. Lipót által adományozott Diploma Leopoldinum tartalmazza, amely Székesfehérvár városát a szabad királyi városok sorába visszahelyezi. Az ekkor nyert címer az Árpád-korban használt 1270-ből ismert pecsét, illetve címerkép továbbélése. A város l703. évi címerét V. Ferdinánd címermegerősítő, magyar nyelvű körirat használatát engedélyező diplomája módosította.
(2) A városcímer leírása a Diploma Leopoldinum alapján: álló csücsköstalpú pajzs, alsó egyharmadában zöld hármashalmon, kék pajzsmezőben négyszögű kőből rakott rovátkolt várfal, közepén kétfelé nyitott várkapuval, annak felső egyharmadában lefüggő vasrostéllyal. A várfalon három-három ablakú tornyok, melyek közül a kapu feletti középső vörös hagymakupolával fedett, magasabb és szélesebb a két szélsőnél. A magyar királyok egykoron Székesfehérváron történt koronáztatása emlékéül a címerpajzs fölött vörös bélésű ötágú nyitott, vörös és kék kövekkel ékesített aranykorona helyezkedik el. A pajzs jobboldalán arany és kék, baloldalán ezüst és vörös színű fodros sisaktakarók függnek.
A címer hitelessége
4.§ (1) Székesfehérvár Megyei Jogú Város címerét kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségével, méretarányainak és színeinek megtartásával lehet ábrázolni.
(2) Indokolt esetben engedélyezhető, hogy a címer kizárólag az előállításkor felhasznált anyag színét viselje (fa, fém, pecsétviasz, mélynyomat, stb.)
(3) Nyomdai sokszorosítás esetén a címer fekete-fehér színben is ábrázolható.
(4) A címer azonosítható elemei önállóan nem használhatóak fel, kivételesen indokolt esetbhen a címerpajzs önálló használata engedélyezhető.
(5)3 A hiteles címer képét az 1. melléklet tartalmazza.
A zászló leírása
5.§ Székesfehérvár Megyei Jogú Város zászlaja hosszanti irányban osztott, felül kék, alul vörös színű anyagon, középen eredeti színeiben a város címerével. A zászló egyik rövidebb oldalán rúdhoz rögzített, másik rövidebb oldalán 10 cm hosszú arany rojtozással.
A zászló hitelessége
6.§ (1) Székesfehérvár Megyei Jogú Város zászlajának egy hiteles példányát az Önkormányzat székhelyén kell megőrizni.
2. A megőrzendő zászló anyaga selyem, a címer kézi hímzésű.
(3)4 A hiteles zászló képét az 1. melléklet tartalmazza.
III. Fejezet
Székesfehérvár Megyei Jogú Város jelképeinek felhasználása
A címer használatának köre és módja
7.§ (1) A város címerét kizárólag utaló és díszítő jelképként lehet felhasználni.
(2) Magyarország címerével való együttes használat esetén a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
8.§ (1) A város címerét - a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - csak engedéllyel lehet felhasználni.
(2) A város címere engedély nélkül használható fel:
a) a Közgyűlés és bizottságai meghívóin, felhívásain, programjain, tervein, az Önkormányzat által kötött megállapodásokon és szerződéseken,
b) a város nemzetközi kapcsolatai során és az idegenforgalommal kapcsolatos kiadványaiban, rendezvényein,
c) az Önkormányzat által szervezett ünnepségeken, rendezvényeken, az ünnepségekre, rendezvényre szóló meghívókon, plakátokon,
d) a város hivatalos honlapján,
e) az Önkormányzat, polgármester által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken,
f) a Közgyűlés tagjai, tisztségviselői, a Közgyűlést alkotó képviselőcsoportok, a Polgármesteri Hivatal a tevékenységük során használt levélpapíron és névkártyákon, nyomatatott és elektronikus tájékoztató kiadványokon,
g) az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal hivatalos iratain,
h) a Polgármesteri Hivatal épületének hivatalos helyiségeiben, valamint az Önkormányzat gépjárművein,
i) az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok hivatalos helyiségeiben és gépjárművein,
j) az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények hivatalos helyiségeiben,
k) az Önkormányzat által készíttetett emléktárgyakon, kiadványokon.
A címer előállításának és felhasználásának engedélyezése
9.§ (1) A címer használatának engedélyezése iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) Az engedélyezésre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését és címét, székhelyét,
b) a címer előállításának, felhasználásának célját, módját,
c) kereskedelmi célra történő előállítás esetén az előállítandó mennyiséget, a terjesztés,
illetőleg forgalombahozatal módját, és a címerrel díszített tárgy kérelmező által érvényesítésre kerülő árát - továbbiakban: ár -
d) a használat időtartamát,
(3) Amennyiben a kérelem a címerhasználati díj megfizetésének részben vagy egészben való elengedésére, részletekben történő megfizetésére vonatkozó kérést is tartalmaz, a kérelemnek ennek indokát is tartalmaznia kell.
(4) A kérelemhez mellékelni kell a címerrel díszített tárgy rajzát, leírását.
10.§ (1) A címer engedélyköteles felhasználása esetén az engedélyért - a 11. §-ban foglalt kivétellel – címerhasználati díjat kell fizetni, amelynek mértéke:
a) kereskedelmi célú felhasználás esetén:
aa) legfeljebb 500 db címerrel díszített tárgy előállítása esetén az előállított mennyiség árának 10%-a,
ab) 501-3500 db címerrel díszített tárgy előállítása esetén 500 db-ig az ár 10%-a, valamint az 500 db-ot meghaladó rész 5%-a,
ac) 3500 db-nál több címerrel díszített tárgy előállítása esetén 500 db-ig az ár 10%-a, 501-3500 db-ig az ár 5%-a, valamint az 3500 db-ot meghaladó rész árának 1%-a.
b) az a) pontba nem tartozó esetekben történő felhasználás esetén 10.000,- Ft.
(2) Kereskedelmi célú felhasználás esetén a díjfizetési kötelezettség teljesítése magában foglalja az elkészült termék forgalmazási jogát is.
(3)6 A polgármester részben vagy egészben mentességet adhat a címerhasználati díj megfizetése alól, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha a címerhasználat a város érdekében történik, a város jó hírnevét öregbíti, ismertségét növeli.
11.§ A címer felhasználása esetén az engedélyért nem kell díjat fizetni, ha
a) a Közgyűlés vagy valamely bizottsága a címer épületen, köztéren történő elhelyezését városképi, helytörténeti szempontból indokoltnak tartja,
b) a címer a város jótékonysági, kulturális és sportrendezvényeinek meghívóin, emléklapjain, jelvényein, plakátjain, kiadványain, a sportolók mezein és érmein kerül elhelyezésre,
c) a címer a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon kerül megjelenítésre.
12.§ A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét,
b) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését,
c) a terjesztés és a forgalombahozatal módjára és mennyiségére vonatkozó kikötéseket,
d) a hiteles ábrázolás követelményét,
e) a megállapított díj mértékét, a díj fizetésére vonatkozó előírásokat,
f) a címerhasználat idejét,
g) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést,
h) a címerhasználattal kapcsolatos egyéb kikötéseket.
13.§ (1) A címer használatára vonatkozó engedély egyszeri alkalomra, meghatározott
időpontig vagy visszavonásig adható.
(2) A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal köteles nyilvántartást vezetni.
A zászló használatának köre és módja
14.§ (1) A zászlót az Önkormányzat székhelyén ki kell helyezni. Szélsőséges időjárási viszonyok között – annak időtartamára – a polgármester elrendelheti a zászló bevonását, kivéve nemzeti és állami ünnepek alkalmával és a Közgyűlés ülésének napján.
(2) A zászló engedély nélkül használható:
a) az Önkormányzat, valamint szervei ünnepségein, rendezvényein,
b) az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények, többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok épületein a nemzeti ünnepek és az Önkormányzati rendezvények alkalmával,
c) megkülönböztetésül több település részvételével tartott rendezvényeken,
d) települések közötti bel-, és külföldi kapcsolatok esetén,
e) csere- és vándorzászlóként,
f) az Önkormányzat által állított emlékműnél állandó kihelyezéssel.
(3) A zászló lobogóként, valamint asztali zászlóként is használható a színek és a címer elfordításával.
A zászló előállításának és felhasználásának engedélyezése
15.§ (1) A zászló színeinek és a méretarányainak megtartásával más anyagból is előállítható.
(2) A zászló kereskedelmi- és reklámcélú felhasználása esetén díjat kell fizetni, melynek
mértéke az előállított mennyiség termelői árának 10%-a.
(3) A zászló használatának engedélyezésére vonatkozóan a 9-13. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
IV. Fejezet
Névhasználat
A „Székesfehérvár” név használata
16.§7 Székesfehérvár város nevét, ennek ragozott, rövidített, mozaikszavas vagy toldalékos formáját - továbbiakban: névhasználat - a 17. §-ban megjelölt személyek és szervezetek az ott megjelölt célra - a 19. §-ban foglalt kivétellel - engedéllyel vehetik fel vagy használhatják.
17.§ A névhasználat engedélyezhető olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy magánszemély részére, aki a névhasználatot
a) tevékenysége gyakorlásához,
b) megnevezéséhez,
c) emblémán, kiadványon, jelvényen, dísz- vagy emléktárgyon, ajándékon vagy más használati tárgyon,
d) termék, vagy szolgáltatás elnevezéséhez
kívánja igénybe venni.
18.§ A névhasználat csak azok számára engedélyezhető, akiknek
a) székhelye, telephelye, lakóhelye Székesfehérváron található, vagy
b) tevékenysége, működése kötődik Székesfehérvárhoz.
19.§ Nem kell névhasználati engedély az Önkormányzat szervezetei, intézményei, többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai által történő, továbbá az Önkormányzat sajtótermékein történő névhasználat esetén.
20.§ A névhasználat díjmentes.
A „Székesfehérvár” név használatnak engedélyezése
21.§8 A névhasználat engedélyezése iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a polgármesterhez.
22.§ A névhasználat engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését és címét,
b) a kérelmező tevékenységi körét,
c) a névhasználat célját,
d) a névhasználat módját, ennek keretében a megnevezés teljes szövegét,
e) a névhasználat időtartamát.
23.§ (1) A névhasználatra vonatkozó engedély egyszeri alkalomra, vagy a kérelmező működése, tevékenysége folytatásának idejére adható.
(2) Nem engedélyezhető névhasználat abban az esetben, amennyiben a kérelmezett névhasználat a kérelem elbírálását megelőzően engedélyezett névhasználattól nem különböztethető meg.
24.§ A névhasználati engedély tartalmazza:
a) az engedélyt kérő megnevezését és címét,
b) az engedélyezett felhasználás célját,
c) a névhasználat időtartamát,
d) a névhasználat díjmentességére való utalást,
e) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést,
f) a névhasználatra vonatkozó egyéb kikötéseket.
25.§ A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal köteles nyilvántartást vezetni.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
26.§ (1) Jelen rendelet 2012. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a város címerének és zászlajának felhasználására vonatkozó, hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekre is alkalmazni kell.
(2)9
3. 10
4. 11
Székesfehérvár, 2012. október 17.
Dr. Cser-Palkovics András sk. Dr. Bóka Viktor sk.
polgármester jegyző
Záradék:
A rendeletet 2012. október 17. napján kihirdettem:
Dr. Bóka Viktor sk.
jegyző
Egységes szerkezetbe foglalva: 2018. január 30. napján.
Dr. Cser-Palkovics András Dr. Bóka Viktor
polgármester jegyző
1
Hatályon kívül helyezte: 13/2014. (IV.22.) önkormányzati rendelet 3. §, hatálytalan 2014. április 23-tól
2
Módosította: 13/2014. (IV.22.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályos 2014. április 23-tól
3
Módosította: 1/2018. (I.26.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályos 2018. február 1-től
4
Módosította: 1/2018. (I.26.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályos 2018. február 1-től
6
Módosította: 13/2014. (IV.22.) önkormányzati rendelet 2. §, hatályos 2014. április 23-tól
7
Módosította: 1/2013. (I.22.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályos 2013. január 23-tól, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell
8
Módosította: 1/2018. (I.26.) önkormányzati rendelet 3. §, hatályos 2018. február 1-től
9
Hatályon kívül helyezte a 26. § (4) bekezdése, hatálytalan 2012. november 2-től
10
Hatályon kívül helyezte a 26. § (4) bekezdése, hatálytalan 2012. november 2-től
11
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján 2012. november 2-án hatályát vesztette.
