Kifejezéskereső
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének 57/2012. (XII.27.) önkormányzati rendelete
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Mezőberény Város Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat megnevezése, jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 5650, Mezőberény, Kossuth tér 1.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.mezobereny.hu.
(4) Az Önkormányzat hivatalos e-mail címe: info@mezobereny.hu
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja a „Mezőberényi Hírmondó”.
2. § (1) Az Önkormányzat címere: hullámos ezüst sávval vágott, arany rámás reneszánsz pajzs, felső része arany karóval hasított. Az első kék mezőben három arany búzakalász – az első és harmadik szárán két arany levéllel, a középső cölöpösen, a két szélső jobbra, illetve balra dőlve – lebeg. A második kék mezőben lebegő fekete kacsos arany szőlőfürt. A harmadik, vörös mezőben arannyal szegélyezett fekete ekevas lebeg. A hullámos ezüst sáv fekete vonallal vágott. A reneszánsz pajzs alakja kiterített állatbőrre emlékeztet, a helységben egykor virágzó tímármesterség jelképe. A vágott hullámos ezüst sáv a Mezőberény földjeit átszelő Kettős-Köröst jelképezi. A búzakalász, a szőlőfürt és az ekevas a mezőgazdasági termelés különböző ágaira, valamint a település iparára utal, e mellett a három nemzetiség, a magyar, német és szlovák több évszázados békés együttélését is szimbolizálja.
(2) Az Önkormányzat zászlaja: fehér, közepében a városnak a rövid oldalra mezőlegesen elhelyezett címerével. A címer alatt a pajzs alsó széléhez enyhe görbülettel igazodva nyomtatott arany nagybetűkkel a város neve olvasható. A lobogó rojtozata: kék.
(3) [2] A címer , logó és a zászló( továbbiakban: jelkép) rajzát az SZMSZ 1. melléklete
RÉSZLETES rendelkezések
2. Az Önkormányzat feladatai, hatásköre
3. § (1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a testület által átruházott hatáskörben hozott döntést.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egyszer, írásban köteles beszámolni az átruházott hatáskör gyakorlója.
(4)1
3. A képviselő-testület ülése
5. § (1) Az alakuló ülést a polgármester vezeti. A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd a képviselők leteszik az esküt, ezt követően átadja a megbízóleveleket.
6. § (1) [8] A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete.
7. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket, a jegyzőt, valamennyi előterjesztés megküldésével,
b) az országgyűlési képviselőt,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, a nyílt ülés előterjesztéseinek megküldésével,
d) az aljegyzőt, a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a nyílt ülés előterjesztéseivel, és a szervezeti egységet érintő zárt ülés anyagaival,
e) a hivatal belső ellenőrét, a költségvetést és vagyongazdálkodást érintő anyagokkal,
f) az állandó bizottságok külső tagjait, a nyílt ülés előterjesztéseivel, valamint a bizottság által tárgyalt zárt ülési anyagokkal együtt,
g) az intézmények vezetőit, a nyílt ülések anyagaival, valamint az őket érintő zárt ülési előterjesztéssel,
h) a napirendi pontok előadóit,
i) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
j) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót a tevékenységi körébe tartozó napirendekhez, az ahhoz kapcsolódó előterjesztések megküldésével,
k) a helyi médiákat meghívóval és a Békés Megyei Hírlap munkatársait a nyílt ülés előterjesztéseivel,
l) a napirend által érintett egyéb szervezeteket, ha meghívásukat a törvény előírja,
m) azon személyeket, szervezetek képviselőit, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
(2) [10]
8. § (1) A képviselő-testület ülése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak kivételével – nyilvános.
(2) A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak átadása, testvérvárosi szerződések megkötése, évfordulója, valamint egyéb városi események megünneplésére, ünnepi megemlékezést tarthat, amire a képviselő-testületi ülés szabályait nem kell alkalmazni. Az ünnepi eseményről írásbeli emlékeztető készül.
9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (a továbbiakban: levezető elnök).
10. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.
(2) E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,
b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
d) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.
(3) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.
(4) Az a képviselő, aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselő-testület – a kifogás benyújtását követően azonnal – egyszerű szótöbbséggel határoz
(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
11. § Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, amiről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
12. § A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll és kötelessége a törvényességet érintően észrevételt tenni.
13. § (1) A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban – két testületi ülésen – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg.
(2) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, a rendelet előkészítésében való társadalmi részvétel biztosítása érdekében a tervezetet 15 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet, amelyet ismertetni kell a döntéshozatal során a Képviselő-testülettel.
14. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző által javasolt rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A képviselő-testületi ülésen szóban előterjesztett határozati javaslatot, a javaslattevő köteles megfogalmazni, ehhez a jegyző jogi segítséget nyújt.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) A fejrész tartalmazza baloldalon az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő nevét, valamint az ügyet tárgyaló bizottság nevét, jobboldalon az előterjesztés sorszámát.
b) A második rész tartalmazza a hozandó döntés indokainak felsorolását, a tárgykört rendező jogszabályokat, tényeket, adatokat.
c) A harmadik rész tartalmazza a világosan megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a felelős, végrehajtási és beszámolási határidő megjelölését, dátumot és aláírást.
(4) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.
(5) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni, tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.
(6) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést, továbbá a korábban hozott azonos tárgyú határozat hatályban tartására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot.
(7) A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra, az előterjesztés és a határozati javaslat logikai kapcsolatára.
(8) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti megjelölését.
a) azonnali határidő csak abban az esetben jelölhető meg; ha a végrehajtás feltételei legkésőbb 3 munkanapon belül biztosíthatók,
b) folyamatos határidő akkor jelölhető meg, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó, többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, de ez esetben is a beszámolás idejét dátum szerint kell megjelölni
c) konkrét végrehajtási időpont abban az esetben alkalmazható, amikor az előterjesztő, illetve a testület a végrehajtást konkrét időponthoz tudja kötni,
d) nem kell megjelölni határidőt azon határozati javaslatnál, amely végrehajtási cselekményt nem igényel (tudomásulvétel, ténymegállapítást stb.)
A határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.
(9) A végrehajtásért felelős megjelölésénél
a) biztosítani kell, hogy a határozat (határozati pont) címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen,
b) több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményeztetésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését és felelősségét.
15. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadójaként, valamint a végrehajtásért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) bizottságok,
e) jegyző,
f) intézményvezetők,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.
(2) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével együtt kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.
(3) A meghívóban szereplő napirendtől csak sürgősségi indítvány esetében lehet eltérni.
(4) Sürgősségi javaslattal élhet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete valamely előterjesztés, önálló indítvány soron kívüli, vagy a munkatervében előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett.
(5) A sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt kell előterjeszteni.
(6) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.
(8) [16] A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadója maximum 5 percben ismertetheti vagy kiegészítheti az előterjesztést.
16. § (1) A bejelentést, kérdést, az ülés megkezdése előtt a Polgármesterhez írásban kell benyújtani. Szóbeli ismertetése a testületi ülésen maximum 1 percben történhet.
(2) Bejelentésnek minősül a közérdeklődésre számot tartó közlemény, közérdekű javaslat, ami a helyi közösséget érinti.
(3) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.
17. § (1) Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a települési képviselő a testületi ülésen vagy annak közreműködésével gyakorol. Az interpelláció tárgya bármilyen intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, ha az kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörével.
(2) A polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez – a feladatkörükbe tartozó minden önkormányzati ügyben – bármelyik települési képviselő interpellációt intézhet.
(3) Nincs helye interpellációnak:
a) [17]
b) olyan ügyek kapcsán, amelyben az önkormányzatnak, vagy szerveinek nincs hatásköre,
c) [18]
d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző 5 nappal 12.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(5) [19] Az írásban előadott interpellációra a képviselő-testületi ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének – legfeljebb a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő – megszabása mellett.
(6) Az interpellációt írásban vagy szóban képviselő-testületi ülésen lehet visszavonni.
(7) [20] A képviselő interpellációját a képviselő-testületi ülésen szóban ismerteti, az interpellált köteles szóban a testületi ülésen, vagy ezt követően az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban választ adni az interpelláló részére.
(8) A testületi ülés kezdetén, a napirendek ismertetése során, a polgármester közli az írásban bejelentett interpellációk tárgyát és az interpellálók személyét.
(9) [21] Az írásban benyújtott interpellációk szóbeli kiegészítése és a szóban ismertetett interpellációk időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 1-1 perc lehet.
(10) A képviselő-testület ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.
(11) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadása tárgyában.
(12) A válaszadás elhalasztásakor, illetőleg ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is.
(13) Ha az interpellációra adott választ a testület sem fogadta el, az interpelláció kivizsgálását – a testület döntése alapján – a tárgy szerint illetékes bizottság végzi. A vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást a képviselő-testület következő ülésére külön napirendként kell benyújtani.
(14) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
18. § (1) [22] A képviselő-testület ülésén résztvevő állampolgárnak – a napirendi pont tárgyalásához tartozó témában – a polgármester egyszer adhat szót, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott szavazata alapján. A hozzászólás időtartama 2 perc. A hozzászóló állampolgárnak egy alkalommal viszontválaszra lehetőséget kell adni.
(2) Az állampolgár írásban benyújtott, képviselő-testületnek szóló közérdekű bejelentését a polgármester a beérkezéstől számított 3 napon belül továbbítja az illetékes bizottságnak véleményezésre. Egyebekben a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás tekintetében a az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvény szabályozása az irányadó.
19. § (1) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület – először a tárgyban illetékes szakbizottság javaslatáról, majd az előterjesztés sorrendjében –a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz.
20. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) a városrendezési terv elfogadásához,
c) az önkormányzat tulajdonában levő, és 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
d) kitüntetés adományozásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
g) hitel felvételéhez,
h) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez.
4. A képviselő-testület döntéshozatala
21. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak. Az a képviselő, aki az adott kérdésben nem kíván szavazni, a szavazás előtt köteles ezt az ülést vezető elnöknek bejelenteni.
(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági és Esélyegyenlőségi Bizottság [23] , mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(3) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendes névsorban felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavazhatnak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s a levezető elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
22. § (1) Az önkormányzati határozatok jelölése a következő:
a) határozat sorszáma arab számmal,
b) „/” jel,
c) a határozat kihirdetésének éve arab számmal,
d) zárójelben a határozat kihirdetésének hónapja római számmal, és napja arab számmal,
e) „sz. határozat” kifejezés.
(2) A Képviselő-testület határozatainak két fajtája van:
a) ügyviteli (ügyrendi) határozatok, melyek szavazást igényelnek, de nem szükséges azok sorszámmal, felelős és határidővel való ellátása,
b) érdemi határozatok: intézkedést igényelnek, ezeket sorszámmal kell ellátni, megjelölve a végrehajtásért, beszámolásért felelős nevét, valamint a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti határidejét.
(3) Rendelet alkotására a következők tehetnek javaslatot:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) települési képviselők,
d) nemzetiségi önkormányzatok,
e) erre irányuló népi kezdeményezés,
f) jegyző.
(4) A rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.
(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági és Esélyegyenlőségi Bizottság [24] és a tárgykör szerinti illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.
(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Közzé kell tenni továbbá az Önkormányzat internetes honlapján, valamint az elérhetőségre való utalással a Mezőberényi Hírmondóban.
(8) [25] Minden önkormányzati rendelet egy példányát meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központnak.
(9) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(10) A rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek.
5. Jegyzőkönyv
23. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben – kérésre rögzíteni kell a kisebbségben maradók véleményét is, a jegyzőkönyvben név szerinti szavazás esetén nevesítve kell szerepeltetni a szavazások során a „nem”-mel szavazó képviselőket. A jegyzőkönyvben folyamatosan rögzíteni kell a képviselők jelenlétét és eltávozását.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések egy-egy példányát és a jelenléti ívet.
(3) [26] A jegyzőkönyv eredeti példányát évente kötetbe kell kötni és a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell megőrizni, egy példányt – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központnak. A nyílt ülés jegyzőkönyvét a városi honlapon is meg kell jelentetni.
(4) A nyílt ülés jegyzőkönyvéből – térítés ellenében – másolat kérhető.
(5) A nyilvános képviselő-testületi ülést a helyi Kábel TV egyenes adásban közvetítheti.
(6) [27] A Kábel TV által elektronikus formában rögzített képfelvételt a város jegyzője köteles őrizni, majd 5 évente az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központban kialakított médiatárban elhelyezni.
6. Munkaterv
24. § (1) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé – a testület megbízatásának időtartamára – amely a településfejlesztés; a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
(2) A képviselő-testület éves, vagy fél éves munkatervet készít.
(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:
a) képviselőktől,
b) bizottságok tagjaitól,
c) országgyűlési képviselőtől,
d) nemzetiségi önkormányzatoktól,
e) intézményvezetőktől
f) pártoktól és társadalmi szervezetektől.
(4) A lakosság, a városban működő gazdálkodó szervezetek és intézmények részére, felhívás útján lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkatervhez javaslattal éljenek.
(5) A munkatervben szabályozni kell az ülések várható időpontját, a megtárgyalandó témákat, azok előadóit, előkészítésük módját és határidejét, a bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket.
(6) A munkatervet legkésőbb a tárgyévet (tárgy félévet) megelőző év utolsó ülésére kell beterjeszteni.
(7) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős.
(8) A munkaterv tervezetének benyújtásakor a kimaradt javaslatokat a képviselőkkel ismertetni kell.
7. Közmeghallgatás, lakossági fórum
25. § (1) Közmeghallgatást kell tartani:
a) a város általános rendezési tervéről,
b) a város környezetvédelmi programjáról.
(2) A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket intézhetnek, javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.
(4) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy telefonon is el lehet juttatni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testütet jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.
26. § (1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat a város lakossága, társadalmi szervezetei, az érintett lakossági rétegek részére.
(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
8. A Képviselő-testület bizottságai
27. § [28] (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a)2 Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági és Esélyegyenlőségi Bizottság – 6 fő;
b) Pénzügyi, Gazdasági Bizottság – 5 fő;
c)3 Humánügyi Bizottság – 5 fő.
(2) A képviselő-testület eseti bizottságként a Közbeszerzési Szabályzat alapján Közbeszerzési Bíráló Bizottságot bíz meg. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság feladatait a közbeszerzésekről szóló jogszabály, valamint Mezőberény Város Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzata alapján látja el, megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
28. § (1) A bizottság üléseit az elnök lehetőség szerint a képviselő-testületi ülést megelőző héten, az ülést megelőző négy nappal hívja össze és vezeti. A meghívóval együtt elektronikusan – kérésre írásban is – kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket.
(2) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt, aljegyzőt
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, vagy kijelölt tagját, ha a tárgyalt napirend érinti
e) a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,
f) a hivatal belső ellenőrét a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő napirendekhez,
g) az önkormányzati intézmények vezetőjét, az intézményt érintő napirendekhez,
h) az érintett napirendek előadóit,
i) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.
(4) A bizottság üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti példányt a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője kezeli.
(5) [30] A bizottsági ülés szolgál a napirendi pontok részletes tárgyalására, a vitás kérdések átbeszélésére, azokról javaslattétel megfogalmazására a testület számára.
9. A települési képviselő
29. § (1) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) a személyes érintettség bejelentése.
g) vagyonnyilatkozat tétele.
(2) A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül.
(3) A képviselő írásban; vagy szóban köteles előre a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(4) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek, vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolta.
(5) A bejelentés nélkül képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésről távol maradt képviselőnek, bizottsági tagnak számolnia kell a képviselői juttatásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglalt következményekkel, figyelemmel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezéseire. A bejelentés nélkül távol maradt képviselő nevét a bizottsági, illetve testületi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
30. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles, haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
10. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
31. § [32] (1)
(3) A polgármester tartós időre szóló szabadságát bejelenti a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a bejelentést vita nélkül fogadja el. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván.
(4) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkarendjével egyezik.
(5) A polgármester tartós időre szóló szabadságának minősül a minimum öt egymást követő munkanapon keresztül tartó szabadság.
32. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján, dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról és egyéb juttatásai mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a polgármester távollétében, vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
(4) [34]
33. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
c) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal jegyzővel azonos képesítéssel rendelkező köztisztviselője látja el.
11. Polgármesteri Hivatal
34. § (1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos megnevezése: Mezőberényi Polgármesteri Hivatal
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 5650, Mezőberény, Kossuth tér 1.
(3) A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit.
(4) [35]
(5) [36]
12. Képviselők, polgármester és az intézményvezetők vagyonnyilatkozata
35. § (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági és Esélyegyenlőségi Bizottság [37] feladatkörébe utalja.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert – a saját, valamint – hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.
(3) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági és Esélyegyenlőségi Bizottság [38] a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.
36. § (1) A képviselő-testület által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az intézményvezetőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi eljárási rendet a Mezőberény Város Önkormányzati intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzata tartalmazza.
13. Az Önkormányzat költségvetése
37. § (1) A képviselő-testület két testületi ülésen tárgyalja a soron következő évi költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.
(2) A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét a következők szerint határozza meg:
a) Az első tárgyaláshoz a kormány költségvetési irányelveit, az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, a jegyző érdek-egyeztetése után a polgármester, bizottságok állás-foglalásával együtt gazdasági koncepciót állít össze, melynek keretében:
aa) számításba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
14. Nemzetiségi Önkormányzatokkal való együttműködés
38. § (1) Mezőberényben a lakosság közvetlen választás útján három nemzetiségi önkormányzatot választ.
15. A település kapcsolatai
39. § (1) Mezőberény Város külföldi kapcsolatai:
39/A. § [39]
(1) Mezőberény Város Önkormányzata a Békési Kistérségi Társulás Tagja.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben megnevezett Társulás Társulási Tanácsába a mindenkori polgármestert delegálja, akit akadályoztatása esetén a mindenkori alpolgármester teljes jogkörrel helyettesít.
ZÁRÓ rendelkezések
16. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
40. § Ez a rendelet 2013. január 1. nappal lép hatályba.
41. § Hatályát veszti Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007.(V.23.)MÖK számú rendelet, a Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007.(V.23.)MÖK számú rendelet módosításáról szóló 22/2007.(VIII.28.), 7/2008.(IV.29.), 29/2008.(X.28.), 4/2009.(III.31.), 6/2009.(IV.28.), 8/2009.(V.27.), 19/2009.(IX.1.), 25/2009.(X.27.), 17/2010.(XI.30.), 25/2011.(IX.27.), 32/2011.(XI.29.), 42/2011.(XII.27.), 13/2012.(III.9.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet4
1. A POLGÁRMESTER FELADAT ÉS HATÁSKÖREI
1.1. Megköti az önkormányzat nevében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozó szerződéseket.
1.2. Dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott céltartaléknak - célnak - megfelelő felhasználásáról.
1.3. A költségvetési előirányzat erejéig megköti a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződéseket.
1.4. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény által meghatározott alábbi közútkezelői hatásköröket gyakorolja:
1.4.1. Tájékoztatja a közlekedés résztvevőit a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
1.4.2. Közútkezelői hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
1.4.3. A közutat lezárathatja, vagy forgalmát korlátozhatja (elterelheti) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt.
1.4.4. Gondoskodik a közút megrongálódásának kijavításáról, a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig gondoskodik a forgalomban résztvevők veszélyre való figyelmeztetéséről, valamint szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást rendel el, illetőleg gondoskodik a közút lezárásáról.
1.4.5. Hozzájárul a közút felbontásához, annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához.
1.4.6. Hozzájárul a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges.
1.4.7. A közlekedés biztonsága érdekében felszólítja az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére.
1.4.8. Hozzájárul a közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez.
1.4.9. Hozzájárul:
amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
1.4.10. Hozzájárul útcsatlakozás létesítéséhez.
1.4.11. A költségvetésből rendelkezésre bocsátott pénzeszközök keretein belül - az utak forgalmának és jelentőségének sorrendjét figyelembe véve - gondoskodik arról, hogy közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
1.5. Képviselő-testület rendelete alapján dönt a közterület-használat engedélyezéséről.
1.6. Dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.
1.7. Engedélyezi a város címerének, logójának és zászlójának a fenti rendelkezések szerinti felhasználását, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.
1.8. A beruházás szükségességéről szóló képviselő-testületi döntést követően gondoskodik a szükséges költségek felhasználásáról. A képviselő-testület nevében eljáró polgármester- a felhatalmazás alapján- az előkészítésért teljes egészében felelős, a beruházási alapokmány jóváhagyásáig terjedő részfeladatok végrehajtása során csak a beruházási program jóváhagyásában szükséges a képviselő-testület külön felhatalmazását, döntését kérnie.
1.9. A képviselő-testület által eldöntött beruházások tervezési szerződései megkötését elvégzi- kivéve az előminősítési eljárást igénylő beruházásokat.
1.10. A beruházási alapokmány jóváhagyását követően a beruházással kapcsolatos valamennyi szerződés aláírását elvégzi - beleértve a szerződés módosítását és kiegészítését is, amennyiben a módosításra, kiegészítésre kerülő szerződés szerződéses értéke nem éri el a bruttó 10 millió forintot azzal, hogy e hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.
1.11. Amennyiben a szerződési ajánlat a beruházási alapokmányban előírt követelményektől eltér, kezdeményezheti a képviselő-testületnél a beruházási alapokmány módosítását.
1.12. A külső szakértő bonyolító alkalmazása esetén a képviselő-testület döntését követően megköti a szerződést.
1.13. A beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási szerződéseket a jegyzővel együttesen írja alá.
1.14. Jogosult a kivitelezést felfüggeszteni, ha az ellenőrzés eredményeként olyan hiányosságokat állapít meg, ami a kivitelezési munkák további folytatása esetén helyrehozhatatlan károkozással jár, vagy veszélyezteti a beruházás megvalósítását.
1.15. A beruházás az üzembe helyezési okmány kiállításával fejeződik be. Az üzembe helyezési okmányt aláírja.
1.16. Sürgős, életveszély, vagy közvetlen balesetveszély elhárítását, illetve vis maior következtében szükségessé váló felújításokat elrendeli, illetve egyeztet az intézményvezetővel, ha az intézményvezető rendelkezik az elhárításról.
1.17. Ellátja - az önkormányzati lakások és helyiségek bérletétől és elidegenítéséről szóló helyi rendelete alapján - bérbeadói jogkör gyakorlását.
1.18. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont – alapfeladata ellátásának sérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. A polgármester hatáskörébe tartozik az 1 évet meghaladó, de az 5 évet el nem érő bérbeadáshoz való hozzájárulás.
1.19. A közterület-használathoz a közterület-tulajdonos önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása, engedélye (a továbbiakban: engedélye) szükséges. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat nevében eljárva gyakorolja. A haszonbérleti díj mérséklését, elemi kárra vagy művelési ágváltozásra tekintettel engedélyezi. Állandó közterület-használatot szükség esetén pályáztatás útján, pályázati eljárás után engedélyez.
1.20. Közérdekből, vagy más fontos, és méltányolható okból a közterület- használati díj megfizetése alól részben vagy egészben felmentést adhat, illetőleg a megfizetés határidejére kamatmentes halasztást adhat.
1.21. A közterületeknek nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásáról szóló helyi rendeletben felsorolt ünnepeken kívül, helyi jelentőségű eseményekre tekintettel is elrendelheti Mezőberény középületeinek, közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását. Meghatározza a közterületek közül azokat, melyeket az ünnepi esemény jellegéhez képest fel kell lobogózni. A fellobogózást egyes útvonalakon vagy egyes útvonalak által határolt közterületekre is elrendelheti. Jelentős események alkalmából az Egyházak, társadalmi szervezetek, országos hatáskörű szervek kérelmére elrendelheti a fellobogózást, amennyiben a kérelmezők vállalják annak költségeit.
1.22. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló, így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságai, Mezőberény országgyűlési képviselői, a Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek, közterületek gyászlobogóval való fellobogózását, és/vagy a Kossuth tér zászlórúdjaira a magyar nemzeti lobogó és Mezőberény zászlajának felvonását, majd félárbocra eresztését.
1.23. A mindenkor hatályos helyi önkormányzati költségvetési rendeletben a képviselő-testület felhatalmazza (egyben kötelezi, hogy a végrehajtást követően a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztassa.):
a) a sürgős döntési igényt kívánó tervezési feladatok megrendelésénél esetenként a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig rendelkezhessen,
b) a költségvetés általános tartaléka terhére rendkívüli esetekben, esetenként a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig rendelkezhessen a felhasználásról,
c) az ideiglenesen szabad forrásokat – a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának szakmai segítségével – hozam elérése érdekében betétként helyezze el,
d) nettó 5 millió Ft feletti összegű kifizetésekről, adás-vételről, beszerzésekről szóló szerződéseket (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény 1. melléklete III. Gazdálkodási adatok 4. pontja szerint) a helyben szokásos módon tegye közzé,
e) ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről legalább negyedévente köteles a képviselő-testületet tájékoztatni költségvetési rendelet-módosítási tervezet formájában, az utolsó rendelet-módosítási tervezetet a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesítenie,
f) ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé köteles terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
1.24. Szociális ellátási ügyekben átruházott hatáskörben dönt:
a) települési támogatás megállapításáról,
b) rendkívüli települési támogatás megállapításáról
c) köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentességről,
d) egyéb szociális támogatás megállapításáról.
2. A HUMÁNÜGYI BIZOTTSÁG FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
2.1. A Humánügyi Bizottság hatáskörébe tartoznak a gyermekvédelem helyi rendszerén belül az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretek között az alábbi természetbeni juttatások:
aa) a gyermekintézmények étkezési térítésének közvetlenül az intézmények által kezdeményezett és javasolt díjkedvezményének megállapítása
ab) helyközi járatú autóbusz helyi közlekedésre vonatkozó tanulóbérletének támogatása.
2.2. A jogszabályok és az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sport tevékenység támogatásáról szóló helyi rendelet által meghatározott sport feladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a képviselő-testület által létrehozott – illetékes – Humánügyi Bizottság gyakorolja.
2.3. A képviselő-testület évente a költségvetésről szóló helyi rendeletében a Humánügyi Bizottságra ruházza át a költségvetésében a városi rendezvények és civil szervezetek támogatására, valamint a nem hivatalos külkapcsolatok, és a sporttámogatásra betervezett előirányzatok felosztását – az elfogadott pályázati feltételek alapján.
2.4. A képviselő-testület által évente a költségvetéséről szóló helyi rendeletben meghatározott keretösszeg erejéig a Humánügyi Bizottság – a képviselő-testület által meghatározott szempontok figyelembevételével – dönt a Mezőberényben egészségügyi szolgáltatást nyújtók részére történő támogatás felosztásáról, valamint intézkedik a támogatás nyújtásához kapcsolódó feladatok lebonyolításáról.
2.5. A képviselő-testület a Humánügyi Bizottságra ruházza át „A Város Tiétek a Város Értetek” elnevezésű, EFOP-1.2.11-16-2017-00002 azonosító szám alatti projekt keretében adható ösztönző támogatások körében a képzési és letelepedési támogatások elosztásához kapcsolódó pályázati rendszer kidolgozását, a pályázati eljárás lefolytatását, valamint a támogatási döntések meghozatalát, a képviselő-testület által meghatározott szempontokat figyelembe véve, utólagos beszámolási kötelezettséggel a képviselő-testület felé.
2.6. A Humánügyi Bizottság döntése alapján, amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. Amennyiben az önkormányzati támogatás kedvezményezettje a kapott támogatást a megjelölt célra, a megjelölt határidőre nem használja fel, illetve nem a megjelölt célra használja fel, a támogatás összegét köteles a folyósító számlájára haladéktalanul visszautalni, illetve a továbbiakban támogatásban nem részesülhet. A pályázati támogatással való elszámolás részletes szabályait a pályázati kiírásban ismertetni kell.
3. ÜGYRENDI, JOGI, KÖZBIZTONSÁGI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016.évi LXXIV. törvény 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit az Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági és Esélyegyenlőségi Bizottságra ruházza.
4. melléklet5
1. Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági és Esélyegyenlőségi Bizottság feladatai:
1.1. a képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata;
1.2. a szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítése, testületi ülés elé terjesztése, az SZMSZ hatályosulásának vizsgálata, módosítására javaslattétel;
1.3. képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos teendők ellátása;
1.4. az önkormányzati rendelet-tervezetek jogi véleményezése, az elfogadott rendeletek hatályosulásának vizsgálata, szükség esetén módosító- kiegészítő javaslatok elkészítése;
1.5. az önkormányzati intézmények alapító okirat szerinti működésének vizsgálata, a szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyás előtti véleményezése;
1.6. a polgármester jutalmára javaslattétel
1.7. ellátja a Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatásköröket, valamint mindazon feladatokat, amivel a Képviselő-testület esetenként megbízza.
1.8. A bizottság gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.
1.9. Véleményezi felkérés esetén, az önkormányzat által kötendő szerződéseket.
1.10. A bizottság ellátja:
a) A polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát,
b) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását
1.11. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a rendőrséggel és e területen működő civil szervezetekkel együttműködve látja el.
1.12. ellátja továbbá a tevékenységi körét érintő önkormányzati feladatok előkészítését.
1.13. kapcsolatot tart a Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére létrehozásra kerülő HEP Fórummal, véleményezi a képviselő-testület részére benyújtott tájékoztatásokat,
1.14. ellátja a helyi szociálpolitikai kerekasztalról szóló helyi rendeletben meghatározott feladatokat.
2. Humánügyi Bizottság feladatai:
2.1. Eljár a szakmai feladatkörét érintő jogszabályok végrehajtására alkotott helyi önkormányzati rendeletben biztosított hatáskörben, illetőleg a képviselő-testület által átruházott hatáskörben
2.2. Közreműködik a szociális és egészségügyi gondoskodás fejlesztési elképzelései kidolgozásában, véleményezi az ilyen irányú javaslatokat, pályázatokat.
2.3. Együttműködik a szociális gondoskodás fejlesztése érdekében a városban azokkal a civil szervezetekkel, amelyek rokonterületen működnek.
2.4. Ellátja mindazon feladatokat, amivel a képviselő-testület esetenként megbízza.
2.5. Előkészíti a város szociális szolgáltatás-fejlesztési koncepcióját.
2.6. Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a település oktatási és közművelődési helyzetét.
2.7. Szakmai vonatkozásban ellenőrzi és véleményezi az érintett önkormányzati szerv, valamint az oktatási, közművelődési, sport feladatokat ellátó intézmények tevékenységét, éves munkatervét
2.8. Közreműködik a város belföldi és külföldi kapcsolatainak szervezésében, ellenőrzi a külkapcsolatokból adódó városi feladatok végrehajtását.
2.9. Figyelemmel kíséri és észrevételezi az ágazat területén működő nem önkormányzati szervek munkáját.
2.10. Koordinálja az önkormányzat kulturális rendezvényeinek szervezését.
2.11. Kidolgozza és a képviselő-testület elé terjeszti a lakosságot érintő fejlesztési programokat, koncepciókat az oktatás, művelődés, sport és a városi külkapcsolatok vonatkozásában.
3. Pénzügyi-, Gazdasági Bizottság feladatai:
3.1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot, végrehajtásáról szóló éves és féléves beszámoló tervezeteit; figyelemmel kíséri a bevételek alakulását, a vagyonváltozásokat, értékeli azok okait; figyelemmel kíséri a saját bevételek alakulását, javaslatot tesz azok beszedésének hatékonyabbá tételére; vizsgálja a hitel-felvételek indokait, gazdasági megalapozottságát; ellenőrzi a pénzkezelési szabályok megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati intézményeknél.
3.2. Közreműködik a képviselő-testület által elrendelt pénzügyi ellenőrzésekben, megállapításait a testület elé tárja.
3.3. Véleményezi a képviselő-testület gazdaság tárgyú előterjesztéseit, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos előterjesztéseket.
3.4. Közreműködik a beruházásokra előírt versenytárgyalások lebonyolításában, a vagyonnal kapcsolatos pályázati feltételek meghatározásában.
3.5. Figyelemmel kíséri a városfejlesztés, városgazdálkodás és önkormányzati épület felújítások helyzetét, javaslatot tesz a képviselő-testületnek munkák elvégzésére.
3.6. Figyelemmel kíséri a kommunális ellátás, önkormányzati lakásépítések, környezetvédelmi feladatok ellátását, az önkormányzati földek hasznosítását, javaslatot tesz természeti - és környezeti érték helyi védelemben részesítésére.
3.7. Véleményezi az önkormányzat gazdasági jellegű pályázatait
3.8. Ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a képviselő-testület megbízza.
4. Közbeszerzési Bíráló Bizottság (eseti bizottság) feladatai:
4.1. A közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések előkészítése, a közbeszerzési felhívások véleményezése, előterjesztése döntésre a képviselő-testület elé;
4.2. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárásokban a beérkezett ajánlatok értékelése (bírálata), véleményezése, javaslattétel a legjobb ajánlattevőre - és ha van további érvényes ajánlat -, akkor a 2. helyezettre is;
4.3. Az egyszerű és közösségi közbeszerzések tekintetében az ajánlati felhívások kibocsátása – ha az Irányító Hatóság vagy a Támogató másképp nem rendelkezik -, a beérkezett ajánlatok értékelése, egyszerű tárgyalásos eljárásokban a tárgyalás lefolytatása;
4.4. két szakaszos közbeszerzési eljárásban a részvételi felhívás elfogadása és közzététele;
4.5. mindazon feladatok ellátása, amit magasabb szintű jogszabály vagy az önkormányzat közbeszerzési szabályzata a közbeszerzési bíráló bizottság feladatkörébe utal.
5. melléklet
1. Mezőberény Város Óvodai Intézménye vezetője
2. Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ igazgatója
3. Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat igazgatója
6. melléklet
|
B |
C |
|
|---|---|---|
|
kormányzati funkció |
Kormányzati funkció elnevezése |
|
|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
3. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
4. |
013370 |
Informatikai fejlesztések, szolgáltatások |
|
5. |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
6. |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
|
7. |
016030 |
Állampolgársági ügyek |
|
8. |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
9. |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
10. |
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
|
11. |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
12. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
13. |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
14. |
042210 |
Erdőgazdálkodás igazgatása és támogatása |
|
15. |
045120 |
Út, autópálya építése |
|
16. |
045140 |
Városi és elővárosi közúti személyszállítás |
|
17. |
045150 |
Egyéb szárazföldi személyszállítás |
|
18. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
19. |
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
|
20. |
045170 |
Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása |
|
21. |
047120 |
Piac üzemeltetése |
|
22. |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
23. |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
24. |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
25. |
051060 |
Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
26. |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
27. |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
28. |
061020 |
Lakóépület építése |
|
29. |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
30. |
064010 |
Közvilágítás |
|
31. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
32. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
33. |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
34. |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
35. |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
|
36. |
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
37. |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
38. |
081061 |
Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás |
|
39. |
082063 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
|
40. |
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
|
41. |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
42. |
084070 |
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése |
|
43. |
086030 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
|
44. |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
45. |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
46. |
096030 |
Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása |
|
47. |
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
|
48. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
49. |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
50. |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
7. melléklet
|
1. |
Buszgarázs és geotermikus kút |
5650 Mezőberény, Tavasz u. 7. |
|
2. |
Látogató Központ |
5650 Mezőberény, Medvefejes tó és környék, hrsz.: 2963/22 |
|
3. |
Piac és Vásárcsarnok |
5650 Mezőberény, Liget utca 2. |
|
4. |
Sportcsarnok |
5650 Mezőberény, Luther tér 1. |
|
5. |
Sporttelep |
5650 Mezőberény, Sport utca 1. |
|
6. |
Strandfürdő, Zeneiskola |
5650 Mezőberény, Tessedik tér 1. |
|
7. |
Tornaterem és Sportudvar |
5650 Mezőberény, Martinovics utca 25. |
|
8. |
Üzemi telephely (garázsok és raktárak) |
5650 Mezőberény, Békési u. 17. |
|
9. |
Városi Közpark (Liget) |
5650 Mezőberény, Liget tér 1-3. |
|
10. |
Gyomai úti raktár |
5650 Mezőberény, Gyomai út 49. |
|
11. |
Mátraszentimrei üdülő |
3234 Mátraszentimre, Fallóskút, |
|
12. |
Városi Köztemető |
5650 Mezőberény, hrsz.: 679. |
A 4. § (4) bekezdését a Mezőberény Város Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § a) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § c) pontja a Mezőberény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
