Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 57/2012 (XI.30.) önkormányzati rendelete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésében, és a 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva, a talajterhelési díjjal kapcsolatos eljárási és adatszolgáltatási szabályok, a díjfizetési mentességek, illetőleg kedvezmények helyi szabályozására a következőket rendeli el:

1. A rendelet területi hatálya Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet személyi hatálya a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 11. § (1) bekezdésében meghatározott kibocsátókra terjed ki.

1. A FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: szolgáltató) a kibocsátók azonosításához szükséges adatokról, valamint a Ktd. 12. § (2) bekezdésében meghatározottakról a tárgyévet követő február 15. napjáig adatot szolgáltat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője mint önkormányzati adóhatóság (továbbiakban: önkormányzati adóhatóság) részére. A szolgáltató, a Ktd. 21/A. § (3) bekezdése alapján a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében a következő adatokat szolgáltatja:

a. kibocsátó neve, születési ideje, anyja neve, lakcíme és a fogyasztási hely megjelölése,

b. kibocsátó tárgyévi vízfogyasztása, korrigálva az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,

c. közcsatornára történő tárgyévi rákötések időpontja és a rákötésig történt tárgyévi vízfogyasztás,

d) talajterhelési díj hatálya alá kerülő új kibocsátók és a talajterhelési díjfizetéssel érintett fogyasztási helyek kibocsátójának változása.

2. A vízmennyiség mérővel nem rendelkező kibocsátó vízfelhasználásának átalányát az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján kell meghatározni.

3. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig az önkormányzati adóhatóságához tesz bevallást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

4. A talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. Az önkormányzati adóhatóság a talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításhoz és a beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására – a Ktd.-ben nem szabályozott esetekben – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseit alkalmazza.

5. A Ktd. 12. §-ában meghatározott mértékű talajterhelési díjat a kibocsátónak Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 12023008-00108361-00100002 számú, talajterhelési díj beszedési számlájára kell a tárgyévet követő év március 31. napjáig megfizetnie.

6. Az önkormányzati adóhatóság a talajterhelési díj bevallásához rendszeresített nyomtatványt minden év február 15-ig közzéteszi Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat hivatalos honlapján.

1. Mentesül a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól:

a) az a természetes személy kibocsátó, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme, közös háztartásban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) az a természetes személy kibocsátó, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,

c) az a kibocsátó, akinek ingatlanán épület, felépítmény nincs (üres telek), és a vízellátást kizárólag egy vezetékes vízvételezési hely, és vagy kút biztosítja és az ingatlanon - ezeken kívül egyéb vízvételi hely nincs,

d) az a kibocsátó, akinek a közszolgáltató által igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg az 5 m³-t,

e) az a kibocsátó, aki jelen rendeletben meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz,

f) az a kibocsátó, akinek az ingatlanát érintően a közcsatorna kiépítésre került, azonban az műszakilag nem áll számára rendelkezésre, és ezt a Szolgáltató műszaki szakvéleménye alátámasztja.

2. A díjmentességre való jogosultságot a kibocsátó bevallásában a jogosultság megjelölésével érvényesítheti. A díjmentesség igazolására vonatkozó dokumentumokat az Art.-ban meghatározott, az adókötelezettség megállapítására vonatkozó elévülési időn belül meg kell őrizni.

3. Az (1) bekezdésben szabályozott díjmentesség a bevallás benyújtása mellett érvényesíthető. A bevallás benyújtásakor a gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot, a jövedelmet, a nyugdíjjogosultságot hitelt érdemlően igazolni kell.

1. 100 %-os mértékű talajterhelési díjkedvezmény illeti meg a kibocsátót a kerti csapon mért fogyasztás után, locsolás címén.

2. A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíztárolójából arra feljogosított személlyel szállíttat el, aki/amely a folyékony hulladék külön jogszabályban meghatározott előírások szerinti elhelyezését igazolja.

3. A 2012. évben átadott közcsatornára a 90 napos türelmi időn túl, de legkésőbb 2013. április 30. napjáig csatlakozó kibocsátót, a rácsatlakozási határidő lejártát követő fogyasztása után 100%-os díjkedvezmény illeti meg.

4. A 2012. január 1. napját megelőzően átadott közcsatornára, 2012. évben csatlakozó kibocsátót 2012. január 1. napjától a csatlakozás időpontjáig történő fogyasztás után 50%-os díjkedvezmény illeti meg.

E rendelet alkalmazásában:

1. Egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és- tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldó medence, a kavics/ homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

2. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel – és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartamának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

3. Kerti csap: a közszolgáltató által igazoltan, kizárólag locsolási célra létesített, külön mérőórával mért kültéri vízvételező hely.

4. Kibocsátó: az a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott környezethasználó, azaz természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

5. Közeli hozzátartozó: a házastárs, élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (fogyatékos gyermek), 18. életévét nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa, vagy élettársa.

6. Közös háztartás: az egy háztartásban (lakásban) életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

7. Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely elhelyezésénél és műszaki kialakításánál fogva lehetővé teszi, hogy a kibocsátó ingatlanát rácsatlakoztassa.

8. Önkormányzati adóhatóság: az Art. 10. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerinti hatóság.

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésében, és a 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján mentességre, kedvezményre vonatkozó rendelkezéseit azonban 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (III.24.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Székesfehérvár, 2012. november 30.

Záradék:

A rendeletet 2012. november 30. napján kihirdettem.

Dr. Bóka Viktor

jegyző