Kifejezéskereső
Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2012.06.01.
Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Nv.tv.) 5. § (2)bekezdés c) pontjában, a 18. § (1)bekezdésében és Magyarország helyi önkor-mányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 109.§ (4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1)bekezdése a) és e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16.§ (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Kadarkút Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I.
A rendelet hatálya
1. §
(1)E rendelet hatálya kiterjed:
a) az önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) Kadarkút Város Önkormányzat tulajdonában lévő, ill. a tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokra, az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2)Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a települési nemzetiségi önkormányzat részére átadott vagyonra,
b) az önkormányzat költségvetési szerveinek működési célú pénzeszköz átadására irányuló döntésekre,
c) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére, és
d) az önkormányzat pénzvagyonára.
(3)E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c) az önkormányzat követelései.
Az önkormányzati vagyon
2. §
(1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint:
a) törzsvagyonból, és
b) üzleti vagyonból áll.
(2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen
b) korlátozottan forgalomképes
c) forgalomképes.
(3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezések:
a) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető.
b) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
c) Az Nv.tv -ben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.
d) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítás (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
e) Az Nv.tv. -ben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyon, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
(5) Forgalomképes üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(6) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát és a korlátozottan forgalomképes vagyont az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának körét a 2. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat törzsvagyona
3. §
Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyonelemek körét az Nv.tv. 5.§ (2) bekezdése határozza meg.
4. §
(1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyonának körét az Nv.tv. 5.§ (3) bekezdése nevesíti.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket e rendelet 1. mellékletének II. része tartalmazza.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik:
- közművek – kiemelt jelentőséggel a vízi közművek, és a hozzájuk tartozó védőterületek,
- műemléki védettségű ingatlanok,
- védett természeti területek és emlékek,
- önkormányzati intézmények épületei, középületek,
- köztemetők,
- az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosításba, hasznosítás céljára használatba adott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon, kivéve az 1. mellékletének I.-II. részében meghatározott vagyontárgyakat,
- mindazon vagyon, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.
(4) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
• Közművek:
Vízi közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
Az önkormányzat a közüzem működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.
A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.
• Intézmények, középületek:
Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg.
Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb időszakra ruházható át.
• Műemléki védettségű ingatlanok:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati és bérleti joga gazdasági társaságba való bevételéhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
• Védett természeti területek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
(5) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
(6) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
II.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának
közös szabályai
5. §
(1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(4) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei és az önkormányzat hivatala.
(5) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a vonatkozó törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
6. §
(1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(2) A gazdasági társaság alapítására és működtetésére az Nv.tv.7.§ rendelkezései az irányadók.
Vagyon elidegenítése, hasznosítása
7. §
(1) Ingatlanvagyont értékesíteni – a képviselő-testület döntése alapján - pályázati kiírással versenyeztetés útján lehet.
(2) Egyéb vagyont értékesíteni 500.000 Ft értékhatár felett - az Nv.tv.11.§ (16) bekezdés alkalmazásával - versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetésnek nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.
(3) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenyeztetés lebonyolítása.
(4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat Gazdasági Bizottsága tesz javaslatot a vagyonhasznosításra, közreműködik a pályázati eljárásban és ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
(6) A vagyonhasznosítási szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
8.§
(1) Nem értékesíthető az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyon.
(2) Feltételekkel lehet értékesíteni a 4. § (3) bekezdésében meghatározott – az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Az üzleti – forgalomképes – vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A képviselő-testület dönt értékhatártól függetlenül a vagyon értékesítéséről, az értékesítés kihirdetésének módjáról. A képviselő-testület a legelőnyösebb ajánlatot tevő javára dönt.
b) A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt a 500.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről – ide nem értve az értékhatárt el nem érő értékű ingatlanvagyont.
A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(4) Vagyont értékesíteni csak a 13. § alapján meghatározott vagyonérték alapján lehet, ettől eltérni csak önkormányzati érdekből lehet.
9. §
(1) Korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon tulajdonjogát ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet az Nv.tv.13.§ (4)-(7)bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Önkormányzati ingatlan vagyon ingyenes használatba adására kizárólag a képviselő-testület jogosult, akkor ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelező vagy önként vállat önkormányzati feladatok (közfeladat) teljesítését vállalja, és a vagyonrész e feladat ellátáshoz szükséges. A kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülő költséget – ideértve az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségeket.
(3) Önkormányzati vagyont térítés ellenében – csak tartós közérdekű cél megvalósítása céljából- kizárólag határozott időre lehet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény ( Ptk. ) és az Nv.tv. szabályainak megfelelően használatba adni.
(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
a) 100.000 Ft feletti – ingó vagyon, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó vagyon és valamennyi ingatlan (értéktől függetlenül) valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásról a képviselő-testület dönt.
b) 100.000 Ft-ot el nem érő vagyonátruházásról - az Nv.tv.14.§ (1)bekezdésében foglaltak betartásával – ingatlanvagyon kivételével – a polgármester dönt az alábbi feltételek betartásával:
Gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható:
- A településen működő társadalmi szervezeteknek.
- Ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.
c) A polgármester a b) pontban hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
A vagyon megterhelése
10. §
(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján terhelhető meg.
(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
Az önkormányzat követelés elengedése
11. §
(1) Az önkormányzat követeléseiről – mint önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában a képviselő-testület joga,
b) a polgármester joga – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – értékhatár nélkül, az irányítása alá tartozó munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga,
c) az intézményvezetők a polgármester részére tett bejelentést követően engedhetnek el a munkavállalókkal szembeni követeléseket. A polgármester a bejelentést követő 3 napon belül nyilatkozik a követelés elengedésének lehetőségéről.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
12. §
(1) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben, vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna.
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás, illetve a csőeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődeljárási megállapodást kötöttek,
f) a követeléssel érintett szerv vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.
(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
13. §
1. A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
2. Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a. értékpapír esetén, a névérték alapján,
b. ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
3. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
4. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
5. A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonát képező, építési tilalommal nem terhelt, beépítésre szánt ingatlanok értékesítése esetében a vagyon értékéről a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a Gazdasági Bizottság javaslata alapján – egyedi határozattal dönt.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
14. §
Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
A felajánlott vagyon elfogadása
15. §
(1) Ha valamely vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére 1.000.000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
16. §
A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) a vagyon biztosítékul adása, zálog- és jelzálogjog, szolgalmi jog alapítása, használat jogának biztosítása, haszonkölcsönbe adása, elidegenítési és terhelési tilalom vállalása,
b) a vagyon gazdasági és nonprofit gazdasági társaságba apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása,
c) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,
e) a vagyon lízing szerződéssel való hasznosítása, koncesszióba adása, támogatásra történő felajánlása,
f) az önkormányzatot megillető, ingatlanra vonatkozó vagyoni jog alapítása, és gyakorlása,
g) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,
h) önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a vagyon bérbe, üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe adása és elvonása,
i) ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történő kijelölése,
j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
k) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
l) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
m) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
n) társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
o) közérdekű kötelezettségvállalás.
17. §
(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 1.000.000 Ft értékhatár feletti beruházási (építési, felújítási) döntések meghozatalát követően a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetében a vagyonrendelet 3. mellékletében meghatározott versenyeztetés szerint a pályázati eljárás kiírása.
b) 500.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
c) 100.000 Ft értékhatár felett a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
d) behajthatatlan követelések törlése 50.000.- Ft. értékhatár felett.
(3) A képviselő-testület Gazdasági Bizottságának hatáskörébe tartozik:
a) a vagyonbiztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
b) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,
c) behajthatatlan követelések törlése 1 Ft és 50.000 Ft között.
(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Gazdasági Bizottság jóváhagyásával a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.
(5) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni – a Gazdasági Bizottság véleményének figyelembe vételével – a vagyonbiztosítási szerződéseket.
Vagyonkezelői jog létesítése
18. §
(1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a közfeladatot az Nv.tv. - 11.§ (1)bekezdésében meghatározott - átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ellenérték fejében, vagy ingyenesen – az új Ötv. 109. §-ában foglaltak szerint - lehet megszerezni és gyakorolni.
(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.
(4) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nv.tv. és az új Ötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai és jelen rendelet határozza meg.
(5) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját a vagyonkezelővel megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza.
(6) A vagyonkezelői jog megszűnését az Nv.tv. 11.§ (4) és (12)bekezdése, valamint az új Ötv. 109.§ (10) és (12) bekezdése szabályozza.
(7) Az önkormányzat az alábbi közfeladatok átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot:
• az építet és természeti környezet védelme,
• köztemető fenntartása,
• helyi közutak és közterületek fenntartása,
• köztisztaság és településtisztaság biztosítása, helyi tűzvédelemről való gondoskodás,
• óvodákról, alapfokú nevelésről-oktatásról gondoskodás, egészségügyi ellátásról gondoskodás,
• szociális ellátásról gondoskodás,
• gyermek- és ifjúsági feladatokról gondoskodás,
• közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
• nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről gondoskodás,
• egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
19.§
(1) Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, illetve az Önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelő útján kívánja ellátni, úgy a Képviselő-testület a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont bérbe, üzemeltetésre, vagy használatba, hasznosítás céljára használatba adhatja át a kizárólagos- vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságának, nonprofit gazdasági társaságának, az Önkormányzat alapításával működő többcélú társulásának, továbbá önkormányzati érdekből államháztartáson belüli költségvetési szervnek, illetve az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítása esetén – a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás nélkül – egyháznak valamint más szervezetnek.
20. §
(1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormány-zat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelői jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat – az alapfeladata ellátása sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(3) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézményvezető köteles a kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
(4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
III.
Záró rendelkezések
21. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2003. (XII. 31.) számú önkormányzati rendelete.
Karsai József dr. Horváth Zsolt
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Kadarkút, 2012. március 2.
dr. Horváth Zsolt
jegyző
1. melléklet
Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testülete
6/2012. (III.2.) önkormányzati rendeletéhez
I.
Az önkormányzat törzsvagyonából kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek
Forgalomképtelen vagyon
|
Fekvés |
Művelési ág |
Tulajdoni |
Terület nagyság |
|
03 |
Árok |
1/1 |
552 |
|
08 |
Árok |
1/1 |
3498 |
|
09 |
Árok |
1/1 |
2248 |
|
012 |
Árok |
1/1 |
3616 |
|
014 |
Árok |
1/1 |
416 |
|
028 |
Árok |
1/1 |
1 ha 3198 |
|
030 |
Árok |
1/1 |
3559 |
|
035 |
Árok |
1/1 |
3670 |
|
041/1 |
Árok |
1/1 |
5155 |
|
060/2 |
Árok |
1/1 |
3560 |
|
087 |
Árok |
1/1 |
5281 |
|
0105 |
Árok |
1/1 |
2138 |
|
0106 |
Árok |
1/1 |
1550 |
|
0107 |
Árok |
1/1 |
1 ha 7208 |
|
0108 |
Árok |
1/1 |
2596 |
|
0112 |
Árok |
1/1 |
1 ha 1351 |
|
0144/1 |
Árok |
1/1 |
3566 |
|
0144/2 |
Árok |
1/1 |
18 |
|
0145 |
Árok |
1/1 |
1 ha 0166 |
|
0163 |
Árok |
1/1 |
3 ha 1978 |
|
0169 |
Árok |
1/1 |
1702 |
|
0174 |
Árok |
1/1 |
1600 |
|
0177 |
Árok |
1/1 |
8551 |
|
0179 |
Árok |
1/1 |
3124 |
|
0183 |
Árok |
1/1 |
4332 |
|
0185 |
Árok |
1/1 |
1932 |
|
0186/4 |
Árok |
1/1 |
449 |
|
0190 |
Árok |
1/1 |
9381 |
|
0192 |
Árok |
1/1 |
2878 |
|
0205 |
Árok |
1/1 |
2323 |
|
0207 |
Árok |
1/1 |
1223 |
|
0213 |
Árok |
1/1 |
1 ha 2056 |
|
0216 |
Árok |
1/1 |
1 ha 6872 |
|
0231 |
Árok |
1/1 |
1 ha 2200 |
|
0235 |
Árok |
1/1 |
6047 |
|
0278 |
Árok |
1/1 |
2241 |
|
0280 |
Árok |
1/1 |
3678 |
|
0283/2 |
Árok |
1/1 |
9223 |
|
79 |
Járda |
1/1 |
5369 |
|
81 |
Járda |
1/1 |
6826 |
|
230 |
Járda |
1/1 |
716 |
|
232 |
Járda |
1/1 |
841 |
|
299 |
Járda |
1/1 |
3310 |
|
301 |
Járda |
1/1 |
1987 |
|
681/4 |
Járda |
1/1 |
67 |
|
779 |
Járda |
1/1 |
1703 |
|
781 |
Járda |
1/1 |
1736 |
|
8 |
Közút |
1/1 |
361 |
|
13 |
Közút |
1/1 |
1526 |
|
118 |
Közút |
1/1 |
1716 |
|
119 |
Közút |
1/1 |
1321 |
|
121/1 |
Közút |
1/1 |
1 ha 2434 |
|
121/15 |
Közút |
1/1 |
6653 |
|
121/16 |
Közút |
1/1 |
4978 |
|
121/45 |
Közút |
1/1 |
5244 |
|
121/60 |
Közút |
1/1 |
3508 |
|
131/3 |
Közút |
1/1 |
2116 |
|
131/16 |
Közút |
1/1 |
7527 |
|
162 |
Közút |
1/1 |
1042 |
|
207 |
Közút |
1/1 |
4102 |
|
0214/1 |
Közút |
1/1 |
2 ha 3836 |
|
288 |
Közút |
1/1 |
1712 |
|
302/6 |
Járda |
1/1 |
1677 |
|
303 |
Közút |
1/1 |
562 |
|
309 |
Közút |
1/1 |
5422 |
|
343 |
Közút |
1/1 |
3352 |
|
383/3 |
Közút |
1/1 |
1362 |
|
384/2 |
Közút |
1/1 |
71 |
|
384/4 |
Közút |
1/1 |
137 |
|
507 |
Közút |
1/1 |
252 |
|
512 |
Közút |
1/1 |
1079 |
|
513 |
Közút |
1/1 |
1342 |
|
515 |
Közút |
1/1 |
1665 |
|
517 |
Közút |
1/1 |
3321 |
|
520 |
Közút |
1/1 |
725 |
|
525 |
Közút |
1/1 |
2875 |
|
558 |
Közút |
1/1 |
3761 |
|
579 |
Közút |
1/1 |
1509 |
|
616 |
Közút |
1/1 |
2679 |
|
628 |
Közút |
1/1 |
1039 |
|
631 |
Közút |
1/1 |
6685 |
|
636 |
Közút |
1/1 |
3501 |
|
679 |
Közút |
1/1 |
723 |
|
705 |
Közút |
1/1 |
197 |
|
728 |
Közút |
1/1 |
400 |
|
734 |
Közút |
1/1 |
6566 |
|
784 |
Közút |
1/1 |
1277 |
|
880/2 |
Közút |
1/1 |
569 |
|
881 |
Közút |
1/1 |
2305 |
|
905 |
Közút |
1/1 |
465 |
|
922 |
Közút |
1/1 |
1 ha 3406 |
|
923 |
Közút |
1/1 |
129 |
|
1126 |
Közút |
1/1 |
3578 |
|
1139 |
Közút |
1/1 |
451 |
|
5292/3 |
Saját használatú út |
1/1 |
680 |
|
04 |
Közút |
1/1 |
4797 |
|
06/11 |
Saját használatú út |
1/1 |
1 ha 4513 |
|
010 |
Közút |
1/1 |
513 |
|
015 |
Közút |
1/1 |
2 ha 6740 |
|
Árok |
565 |
||
|
Töltés |
498 |
||
|
Összesen: |
2 ha 7803 |
||
|
018 |
Közút |
1/1 |
820 |
|
023 |
Közút |
1/1 |
3826 |
|
026 |
Közút |
1/1 |
4847 |
|
029 |
Saját használatú út |
1/1 |
1 ha 9283 |
|
033 |
Közút |
1/1 |
1 ha 8539 |
|
036/9 |
Út |
1/1 |
4991 |
|
043 |
Közút |
1/1 |
594 |
|
046 |
Közút |
1/1 |
1225 |
|
047 |
Közút |
1/1 |
3807 |
|
054 |
Közút |
1/1 |
1 ha 2796 |
|
056 |
Közút |
1/1 |
2640 |
|
062 |
Közút |
1/1 |
1359 |
|
066 |
Saját használatú út |
1/1 |
2 ha 9672 |
|
074/3 |
Közút |
1/1 |
1719 |
|
Szántó |
2047 |
||
|
Összesen: |
3766 |
||
|
079 |
Közút |
1/1 |
6971 |
|
082 |
Közút |
1/1 |
2 ha 1068 |
|
091/61 |
Út |
1/1 |
188 |
|
0109 |
Közút |
1/1 |
1064 |
|
0111/2 |
Saját használatú út |
1/1 |
1 ha 3721 |
|
0120 |
Közút |
1/1 |
1 ha 3521 |
|
0123 |
Közút |
1/1 |
2364 |
|
0124 |
Közút |
1/1 |
4190 |
|
0126 |
Közút |
1/1 |
362 |
|
0228/21 |
Saját használatú út |
1/1 |
2421 |
|
0130/1 |
Saját használatú út |
1/1 |
5035 |
|
0130/30 |
Saját használatú út |
1/1 |
3713 |
|
0133 |
Közút |
1/1 |
1 ha 2634 |
|
0136/1 |
Közút |
1/1 |
3 ha 3719 |
|
0136/3 |
Közút |
1/1 |
3415 |
|
0136/4 |
Közút |
1/1 |
1 ha 0860 |
|
0136/5 |
Közút |
1/1 |
2970 |
|
0166 |
Közút |
1/1 |
8 ha7918 |
|
0182 |
Közút |
1/1 |
9098 |
|
0184 |
Közút |
1/1 |
2202 |
|
0187 |
Közút |
1/1 |
1 ha 1504 |
|
0197 |
Közút |
1/1 |
7403 |
|
0198/3 |
Közút |
1/1 |
1005 |
|
0199 |
Közút |
1/1 |
1661 |
|
0200 |
Közút |
1/1 |
7759 |
|
0210 |
Közút |
1/1 |
2 ha 1095 |
|
0211 |
Közút |
1/1 |
2590 |
|
0220 |
Közút |
1/1 |
4272 |
|
0223 |
Közút |
1/1 |
1948 |
|
0224 |
Közút |
1/1 |
1 ha 4940 |
|
0226 |
Közút |
1/1 |
1387 |
|
0229/1 |
Közút |
1/1 |
1204 |
|
0229/2 |
Közút |
1/1 |
7009 |
|
0232/15 |
Saját használatú út |
1/1 |
785 |
|
0233 |
Közút |
1/1 |
2713 |
|
0237 |
Közút |
1/1 |
5330 |
|
0240 |
Közút |
1/1 |
5025 |
|
0243 |
Közút |
1/1 |
9994 |
|
0245 |
Közút |
1/1 |
1 ha 8482 |
|
0247 |
Közút |
1/1 |
2050 |
|
0250 |
Közút |
1/1 |
1510 |
|
0252 |
Közút |
1/1 |
1570 |
|
0254 |
Közút |
1/1 |
5267 |
|
0256 |
Közút |
1/1 |
5949 |
|
0258 |
Közút |
1/1 |
3100 |
|
0261 |
Közút |
1/1 |
3 ha 7361 |
|
0263 |
Közút |
1/1 |
1217 |
|
0264 |
Közút |
1/1 |
9882 |
|
0267 |
Közút |
1/1 |
3970 |
|
0270 |
Közút |
1/1 |
9657 |
|
0272 |
Közút |
1/1 |
2640 |
|
0273/20 |
Közút |
1/1 |
4417 |
|
0276 |
Közút |
1/1 |
1949 |
|
0281 |
Közút |
1/1 |
4521 |
|
0283/1 |
Közút |
1/1 |
4008 |
|
0285 |
Közút |
1/1 |
3602 |
|
0293 |
Közút |
1/1 |
3251 |
|
0294 |
Közút |
1/1 |
1 ha 4516 |
|
0296 |
Közút |
1/1 |
2647 |
|
0298 |
Közút |
1/1 |
3239 |
|
384/3 |
Díszkert |
1/1 |
2367 |
|
47 |
Közterület |
1/1 |
4162 |
|
163 |
Közterület |
1/1 |
8910 |
|
208 |
Közterület |
1/1 |
3501 |
|
237/3 |
Közterület |
1/1 |
900 |
|
368 |
Közterület |
1/1 |
1 ha 3191 |
|
467 |
Közterület |
1/1 |
1 ha 9353 |
|
522 |
Közterület |
1/1 |
1 ha 5302 |
|
678 |
Közterület |
1/1 |
7172 |
|
821 |
Közterület |
1/1 |
1729 |
|
838 |
Közterület |
1/1 |
1736 |
|
852 |
Közterület |
1/1 |
1246 |
|
857 |
Közterület |
1/1 |
5011 |
|
880/1 |
Közterület |
1/1 |
468 |
|
619 |
Temető |
1/1 |
5083 |
|
044 |
Temető |
1/1 |
3368 |
|
048/1 |
Temető |
1/1 |
6525 |
|
057 |
Temető |
1/1 |
1419 |
|
096 |
Temető |
1/1 |
2608 |
|
0103 |
Temető |
1/1 |
792 |
|
0209 |
Temető |
1/1 |
1052 |
|
0228/25 |
Temető |
1/1 |
2484 |
|
0188 |
Töltés |
1/1 |
1499 |
II.
Az önkormányzat törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek
|
Fekvés |
Művelési ág |
Tulajdoni |
Terület nagyság |
|
703 |
Közterület |
1/1 |
3 ha 4303 |
|
064 |
Közút |
1/1 |
2 ha 2494 |
|
074/1 |
Út |
1/1 |
2299 |
|
1113 |
Út |
1/1 |
7750 |
III.
Az önkormányzat törzsvagyonát képező
Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör
|
1 |
Közterület, park |
1/1 |
453 |
|
14/2 |
Szociális Gondozási Központ |
1/1 |
1629 |
|
123 |
Sporttelep |
1/1 |
2 ha 4342 |
|
243 |
Általános iskola |
64/100 |
1 ha 3243 |
|
244 |
Óvoda |
1/1 |
3509 |
|
246 |
Orvosi rendelő |
51/100 |
1609 |
|
247/5 |
Ifjúsági Szálló |
1/1 |
3135 |
|
336 |
Polgármesteri Hivatal (Kistérség) |
1/1 |
1 ha 2360 |
|
350 |
Pedagógiai Szakszolgálat |
1/1 |
1598 |
|
352 |
Művelődési Ház |
1/1 |
5292 |
|
355 |
Filmszínház |
4/8 |
3085 |
|
379/2 |
Szociális Alapszolgáltatási Központ |
1/1 |
2896 |
|
382/8 |
Tűzoltóság |
1/1 |
1031 |
|
384/5 |
Akác Vendéglő |
1/1 |
2353 |
|
641/2 |
Szociális bérlakások (81) |
1/1 |
2367 |
|
641/3 |
Szociális bérlakások (81/a.) |
1/1 |
2951 |
|
053 |
Ipartelep |
1/1 |
3 ha 7339 |
|
0149/4 |
Gázfogadó |
1/1 |
180 |
|
0244/2 |
Szennyvíztisztító |
1/1 |
2111 |
|
0268/2 |
Szemétlerakó telep |
1/1 |
1600 |
|
382/2 |
Vízmű |
1/1 |
907 |
|
02/2 |
Vízmű |
1/1 |
3300 |
|
091/7 |
Vízmű |
1/1 |
121 |
|
0268/3 |
Vízmű |
1/1 |
512 |
2. melléklet
Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testülete
6/2012.(III.2.) önkormányzati rendeletéhez
IV.
Üzleti vagyon
|
Fekvés |
Művelési ág |
Tulajdoni |
Terület nagyság |
|
2/2 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
560 |
|
30 |
Lakóház, udvar, gazd. ép. |
1/1 |
1944 |
|
131/12 |
Gazdasági ép., udvar |
1/1 |
2174 |
|
242 |
Lakóház, udvar, gazd.ép. |
1/1 |
1122 |
|
317/2 |
Lakóház, udvar |
1/1 |
9125 |
|
380 |
Lakóház, udvar, gazd.ép. |
1/1 |
1575 |
|
384/1 |
Polgármesteri Hivatal |
1/1 |
2688 |
|
629/4 |
Lakóház, udvar |
1/1 |
1619 |
|
650 |
Lakóház, udvar |
3/12 |
2039 |
|
813 |
Lakóház, udvar |
1/1 |
2183 |
|
867 |
Rendőrség |
1/1 |
2826 |
|
874 |
Lakóház, udvar, gazd.ép. |
1/1 |
2172 |
|
875 |
Lakóház, udvar, gazd. ép. |
1/1 |
2033 |
|
879 |
Lakóház, udvar, gazd.ép. |
1/1 |
1550 |
|
0248/5 |
Lakóház, udvar |
1/1 |
280 |
|
Szántó |
1579 |
||
|
Szőlő |
2076 |
||
|
84 |
Beépített terület* |
1/1 |
2252 |
|
86 |
Beépített terület* |
1/1 |
2353 |
|
17/9 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1142 |
|
121/2 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1829 |
|
121/3 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/4 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/5 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/6 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/7 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/8 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/9 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/10 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/11 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/12 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/13 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2058 |
|
121/14 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2122 |
|
121/17 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1877 |
|
121/19 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/20 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/21 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
* osztott tulajdon
|
121/22 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/23 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1581 |
|
121/24 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/25 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/26 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/27 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1581 |
|
121/28 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/29 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/30 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1331 |
|
121/31 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1590 |
|
121/32 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/33 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/34 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/35 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/36 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1580 |
|
121/37 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1659 |
|
121/39 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1658 |
|
121/40 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1659 |
|
121/41 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1659 |
|
121/42 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1658 |
|
121/47 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1652 |
|
121/48 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1711 |
|
121/49 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1769 |
|
121/52 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1892 |
|
121/53 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1929 |
|
121/54 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1934 |
|
121/55 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1860 |
|
121/56 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1819 |
|
121/57 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1885 |
|
121/58 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1961 |
|
121/59 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2040 |
|
245/4 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1701 |
|
341/1 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
1715 |
|
382/5 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
574 |
|
385 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
981 |
|
657 |
Lakóépület |
1/1 |
1986 |
|
677 |
Lakóépület |
1/1 |
2207 |
|
681/2 |
Beépítetlen terület |
1/1 |
2087 |
|
865 |
Magtár épül |
1/1 |
300 |
|
0138/1 |
Erdő |
1/1 |
3214 |
|
0139/2 |
Erdő |
1/1 |
604 |
|
5039 |
Szántó és út |
1/1 |
3327 |
|
022/1 |
Gyep (legelő) |
1/1 |
8993 |
|
022/2 |
Gyep (legelő) |
1/1 |
5918 |
|
027/2 |
Gyep |
1/1 |
2 ha 3886 |
|
0259/2 |
Gyep (legelő) |
1/1 |
2 ha 4922 |
|
0268/5 |
Gyep (legelő) |
1/1 |
3971 |
|
0282/3 |
Gyep (legelő) |
1/1 |
1 ha 2164 |
|
Árok |
554 |
||
|
Gyep (legelő |
5020 |
||
|
Összesen: |
1 ha 7738 |
3. melléklet
Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testülete
6/2012.(III.2.) önkormányzati rendeletének 7. §-ához
Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályai
I. fejezet
Általános rendelkezések
1.1. A szabályozás kiterjed Kadarkút Város Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra.
1.2. A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés továbbiakban (pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
1.3 A versenyeztetés megvalósulhat a képviselő-testület döntése, előírása szerint ajánlatkérés, vagy pályáztatás útján. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérőt, a pályázón egyben ajánlattevőt is érteni kell.)
II. fejezet
Az ajánlatkérés
2.1 Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).
2.2. Az ajánlattevőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.
2.3. Ajánlatkérő az ajánlatkérési felhívásban határozza meg az ajánlatadás részletes feltételeit.
2.4. Ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül tájékoztatni kell.
III. fejezet
A pályáztatás
A pályázat típusai
3.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.
3.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt.
3.3. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.
A pályázat kiírása, meghirdetése
4.1. A nyilvános pályázatot a kiíró által meghatározott helyen (helyben szokásos módon, megyei napilapban, stb.), a pályázatok benyújtására megállapított határidőhöz képest megelőzően kell meghirdetni.
4.2. A kiíró a az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot pályázati felhívásban határozza meg.
4.3. A kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. Zárkörű (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három pályázóként számításba vett - személynek (szervnek) meg kell küldeni.
A pályázati felhívás, pályázati kiírás tartalma
5.1. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:
a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy meghívásos),
a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén a korlátozásokat),
az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét,
az ajánlati kötöttség tartalmát,
a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését,
a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.
5.2. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
az elidegenítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok előkészítéséhez szükséges információkat,
részletes eljárási rendet,
az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:
az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját; illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét (amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell),
azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen,
az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat,
valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,
az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját,
a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásánál figyelembe veendő fizetési feltételeket, határidőket, stb.
azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles pénzintézeti igazolást a hitelképességéről, pénzügyi helyzetéről, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs,
a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását,
amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart. 22
5.3. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.
5.4. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.
5.5. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.
IV. fejezet
Biztosíték, ajánlati kötöttség
Pályázati biztosíték
6.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
6.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítás, valamint a pályázatok elbírálása után - a 6.3. bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, a biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.
6.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
Ajánlati kötöttség
7.1. A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.
7.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
A pályázat visszavonása
8.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul értesíteni.
8.2. A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén, ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.
8.3. A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.
8.4. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - újabb pályázat kiírása mellett dönthet.
8.5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát.
8.6. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétel kapcsán más jogcímen sem terjeszthet ellő követelést.
V. fejezet
Ajánlatok beérkezése, elbírálása
A pályázati ajánlat
9.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:
a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan,
a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének
a pályázati felhívásban megjelölt módjáról,
a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről, fizetési feltételek vállalásáról.
9.2. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.
9.3. Az ajánlatot - ha a kiíró másképpen nem rendelkezik - zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.
A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése
10.1. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
10.2. A pályázatok bontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen.
10.3. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve megismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.
10.4. A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.
A pályázat elbírálása
11.1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el.
11.2. Az értékelő (elbíráló) az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azon ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.
11.3. Érvénytelen az ajánlat, ha:
olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,
az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított
határidő után nyújtották be,
az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen
eljárási rendben foglaltaknak,
biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy
nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához,
valamely feltételhez köti,
olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása
van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerződésbe foglalt
vállalásait nem teljesítette.
11.4. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.
11.5. Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve - a pályázati kiírásban foglaltaknak.
11.6 Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, a testület által fenntartott hatáskör esetén a soron következő ülésen kell elbírálni.
11.7. A pályázati ajánlatok elbírálása során az Nv.tv. 11. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
11.8. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem.
11.9. Eredménytelen a pályázat, ha
a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás
követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi
pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat
érvénytelenítése mellett döntött,
a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.
A pályázat eredményének közzététele
12.1. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kihirdeti. A kihirdetésre - lehetőség szerint - ha az értékelés nyilvános volt az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésben jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.
12.2. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
12.3. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázat nyertese, mert összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdoni érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.