Kifejezéskereső
Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyon használatáról, hasznosításáról és forgalmának rendjéről
2014.09.01.
Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi CLXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzati vagyon használatáról, hasznosításáról, és forgalmának rendjéről a következő rendeletet alkotja.
I. fejezet
Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja, hatálya
1. §
(1) A rendelet célja Sümeg Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonát képező vagyon rendeltetésének megfelelő, a helyi szükségletek kielégítéséhez szükséges hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő
a) ingó- és ingatlan vagyonra;
b) közművekre;
c) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra;
d) önkormányzati társulásba, gazdasági társaságba bevitt vagyonra,
e) gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésre;
f) értékpapírokra.
A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására.
(3) E rendeletnek a lakások és helyiségek használatára és hasznosítására vonatkozó szabályait az e vagyoni körre vonatkozó külön önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni.
(4) Az Önkormányzat nem vehet részt olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét. Vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(5) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról, és a kötelezettségek teljesítéséről a képviselő-testület dönt.
II. fejezet
Az önkormányzat vagyona
2. §
(1) Az Önkormányzat vagyona
- törzsvagyonból és;
- üzleti vagyonból áll.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását és hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon részét képezi
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény által megjelölt, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon;
b) rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon; (a) és b) pont együttesen forgalomképtelen törzsvagyon)
c) rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyonelemek.
(3) Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körét jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – törvényben meghatározott kivételtől eltekintve – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(5) A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon az önkormányzat üzleti vagyona.
3. §
(1) Az egyes vagyonelemek forgalomképtelen törzsvagyoni körbe, vagy korlátozottan forgalomképtelen vagyoni körbe tartozásáról a – törvényi rendelkezés hiányában – a képviselő-testület egyedileg határoz.
(2) A képviselő-testület jogosult a forgalomképtelen vagyontárgyak körének módosítására, ha a vagyontárgy jellegének változása, a közhasználat célja módosul, vagy a településrendezési terv alapján szükségessé válik.
4. §
(1) Az önkormányzat oktatási, kulturális, közművelődési, sport, egészségügyi és szociális intézményei, annak a törzsvagyont képező ingatlannak a használati jogát gyakorolják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is használatukban van.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt típusú intézmények a használatukba adott vagyontárgyakat az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett önállóan, bérbeadás útján is hasznosíthatják a képviselő-testület jóváhagyásával.
(3) A bérbeadásból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.
(4) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, és nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt intézményi ingatlanok, korlátozottan forgalomképes voltuk miatt csak a képviselő-testület egyedi határozata alapján vihető be vállalkozásba.
(6) Az intézmények által – a rendelet hatályának fennállása alatt – megszerzett ingóságok intézményi tulajdonba, az egyéb vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak általában az azokat megszerző intézmények használatában maradnak. Kivételes esetben a képviselő-testület az illetékes bizottság kezdeményezésére, javaslatára ettől eltérően is dönthet.
III. fejezet
Az önkormányzati vagyon hasznosításának formái, az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai
5. §
(1) Az Önkormányzat képviselő-testületét megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja.
(2) Vagyonhasznosítást a képviselő-testület és szervei, valamint állampolgár és gazdálkodó szervezet is kezdeményezhet, a tényleges hasznosításról a képviselő-testület dönt.
(3) Bármely vagyontárgy (értékhatárra tekintet nélkül ingatlan vagyon, valamint készpénz) tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselőtestület dönt.
(4) Ha a vagyontárgy ingyenes, vagy kedvezményes felajánlása önkormányzati költségvetési szerv részére történik, a Képviselőtestület döntését megelőzően szükséges a költségvetési szerv nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(5) Nem fogadható el olyan ingyenes, vagy kedvezményes felajánlás (pl. ajándék, hagyaték, stb.) amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a vagyontárgy értékét.
(6) A Képviselőtestület köteles az ingyenesen, vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt önkormányzati költségvetési szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
6. §
(1) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyon elidegenítését, koncesszióba való adását és vállalkozásba való vitelét megelőzően ingatlanforgalmi értékbecslést kell végeztetni független szakértővel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonhasznosításról ingatlanforgalmi értékbecslési adatok alapján dönthet a képviselő-testület.
A képviselő-testület igazságügyi értékbecslő szakértő igénybevételéről is dönthet egyidejűleg, ha az elidegenítés összes körülményeit figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy az szükséges.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosítása során az érintett területekre vonatkozó rendezési terv előírásait figyelembe kell venni, amely legyen összhangban az önkormányzat gazdasági érdekeivel.
7. §
(1) Az ingatlanokat előzetesen a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottság javaslata alapján a képviselő-testület jelölheti ki hasznosításra.
(2) A nettó 10 millió Ft értékű vagy azt meghaladó önkormányzati ingatlan értékesítése esetén, továbbá olyan önkormányzati ingatlan bérbe vagy koncesszióba adása esetén, amelynél az éves bérleti illetve koncessziós díj az 1 millió Ft-ot eléri, vagy meghaladja, pályáztatást kell lefolytatni. 1
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a pályáztatási eljárás részletszabályairól, a felelősök kijelöléséről a Képviselő-testület az értékesítésről szóló döntésében egyedileg határoz.
8. §
(1) Lakóház, építési telek értékesítése esetén 3 éves beépítési kötelezettséget kell kikötni a tulajdonjogot átruházó szerződésben.
(2) Iparterület értékesítésekor a beépítési kötelezettség időtartamát 4 évben állapítja meg a képviselő-testület.
(3) A lakóház építési telekre előírt beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítására a Sümeg Városi Önkormányzat javára 5 évre szóló vételi jogot (opciót) kell kikötni. A vételi jogot az Önkormányzat az eladási áron érvényesítheti.
(4) 2 Iparterületet értékesítésekor az adásvételi szerződésben egyedileg kell megfogalmazni azt a gazdaságilag elérendő célt és annak teljesítési határidejét, ami az önkormányzat hosszú távú érdekeit szolgálja pl. foglalkoztatás, gazdasági építmény elhelyezése.
(5) 3 Iparterületi ingatlan értékesítésére irányuló adásvételi szerződésben a bruttó vételár 15 %-ának megfelelő összegű óvadékot kell kikötni a (4) bekezdés szerinti gazdasági cél teljesítésének biztosításaként. Az óvadék összegét külön kell kezelni, és a gazdasági cél határidőben történő teljesítése esetén azt az ingatlan tulajdonosának vissza kell fizetni. Ha a tulajdonos a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, vagy a határidő lejárta előtt az ingatlant elidegeníti, az óvadék összege az önkormányzatot illeti, és városfejlesztési célra kell fordítani.
(6) A beépítési kötelezettség teljesítésére meghatározott időtartamot – a kötelezett kérelme alapján – indokolt esetben meghosszabbíthatja a képviselő-testület egyedi döntésével.
(7)4 Az ingatlan érétkesítésének előkészítése a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.
(8)5 Az ingatlan adásvételével kapcsolatban felmerülő valamennyi költség – különösen az ingatlan értékbecslésének díja, térképvázlat, tulajdoni lap, földhivatali eljárás díjai – a jogszerző felet terheli.
(9) A képviselő-testület a telektulajdonos külön kérelme alapján egyedileg dönthet a telekre előírt kötelezettségek alóli felmentésről, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett biztosítékok töröltetéséről.
9. §
(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyainak tekintetében fennálló tulajdonosi pozícióból eredő, az Önkormányzat javára bejegyzett szerződéses viszonyokból származó elővásárlási,- visszavásárlási- és jelzálogjog földhivatali törléséhez szükséges nyilatkozatok – amennyiben a kikötött intervallum lejár, illetőleg a jelzáloggal biztosított összeg esetében a biztosított összeg maradéktalanul megfizetésre került és a megfelelő szerződések, okiratok, igazolások rendelkezésre állnak – aláírására a polgármester jogosult.
(2) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat ingatlan-nyilvántartási vagy hatósági eljárásban (elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, másik ingatlanra történő átvitelének engedélyezése, további terhek bejegyeztetéséhez történő hozzájárulás megadása, telek megosztása, összevonása, építésügyi igazolás körében fellebbezési jog gyakorlása) a polgármester adja meg.
(3) Az Önkormányzat tulajdonából már kikerült, de az önkormányzat javára megterhelt ingatlanok vonatkozásában a bank, vagy egyéb jogosult számára az Önkormányzatot követő rangsorban további jelzálogjoggal történő terheléséhez való hozzájárulás kérdésében 500.000 Ft (azaz ötszázezer forint) összeghatárig a hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át a képviselő-testület. Önkormányzatot megelőző rangsorban - értékhatártól függetlenül - további jelzálogjoggal történő terheléséhez való hozzájárulás kérdésében a Képviselő-testület dönt.
(4) 6
(5) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a Polgármester, illetve a Képviselő-testület által képviselettel meghatalmazott személy képviseli. Nem jelölhető ki az a személy, akinek az adott gazdasági társaságban érdekeltsége van, vagy akinek olyan társaságban van érdekeltsége, amely az adott gazdasági társasággal rendszeres gazdasági kapcsolatban van.
III/A. fejezet
Vagyonkezelői jog, a vagyonkezelői jog gyakorlása, ellenértéke, a vagyonkezelés ellenőrzése 7
9/A. §
(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának törvényben, valamint e rendeletben meghatározott körére, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának megóvása és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői jog megszerzése írásban megkötött vagyonkezelői szerződéssel történhet. Vagyonkezelői szerződés kizárólag a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel köthető.
(3) Vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(4) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra, meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
(5) Annak a szervezetnek, amellyel a vagyonkezelői szerződés létrejön, képesnek kell lennie a közfeladat ellátására, szakmailag meg kell felelnie a törvényi előírásoknak.
(6) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatóak.
9/B . §
(1) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni a jogszabályban és a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget és egyéb kötelezettségeket,
c) évente elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,
e) tűrni az Önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit, valamint közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,
f) gondoskodni az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről,
g) a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladat kapcsán a tárgyévi feladatokról a megvalósítás forrásainak tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, melynek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(3) A tulajdonos Önkormányzat követelheti a rendeltetés- vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Amennyiben az ilyen használat tovább folyik, vagy a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az Önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
(4) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében.
(5) A vagyonkezelő felel minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.
9/C. §
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához szükség szerint az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(3) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.
(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester a Hivatal közreműködésével köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, vagy gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (3) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
9/D. §
Az Önkormányzat, mint tulajdonos a vagyonkezelés ellenőrzését a Hivatal közreműködésével, továbbá a belső ellenőrzés keretében biztosítja. Az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről be kell számolni a Képviselő-testületnek.
IV. fejezet
Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek használata és hasznosítása
10. §8
(1) Az önkormányzati tulajdonú lakásokat és helyiségeket a vonatkozó külön önkormányzati rendeletben szabályozott módon elsősorban bérlet útján kell hasznosítani.
(2) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra, helyiségekre vagyonkezelői jog létesíthető.
(3) A felújítási költségek fedezetét elsősorban a bérleti díj bevételekből kell fedezni, ezt meghaladóan az önkormányzati lakásalapból vagy egyéb önkormányzati forrásból.
(4) A megállapodás alapján a lakás vagy helyiség bérlője, bérbeszámítással elvégezheti a bérlemény szükséges felújítását. A felújítással történő értéknövekedést át kell vezetni az önkormányzati vagyonnyilvántartáson.
(5) A bérbeszámítás során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a felújítási érték egy része a bérlet időtartama alatt amortizálódik, ezt a vonatkozó megállapodásban – a bérlet időtartamához igazodóan – %-os mértékben rögzíteni kell, és meg kell határozni a tényleges bérbeszámítási összeget.
V. fejezet
Önkormányzati tulajdonú utak, közterületek és azok tartozékainak gondozása és hasznosítása
11. §
(1) Az önkormányzati tulajdonú közparkok, játszóterek és tartozékaik fenntartását, karbantartási munkáit a Közszolgáltató Kft. végzi.
(2) A Közszolgáltató Kft. a parkokban, a járdák menti zöld sávban utcabútorokat helyez el. (pihenőpad, szemétgyűjtő stb.).
(3) A Közszolgáltató Kft. üzemelteti a városi tulajdonú nyilvános WC-t.
12. §
Parkolók
(1) Az önkormányzati tulajdonú bel- és külterületi utak, úttartozékok, műtárgyak, járdák, parkolók, támfalak, korlátok, autóbuszvárók, zászlótartók fenntartásáról, karbantartásáról a Közszolgáltató Kft. gondoskodik.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő parkolók üzemeltetése a Közszolgáltató Kft. feladata a képviselő-testület döntése alapján.
(3) A Közszolgáltató Kft. gondoskodik az utak mentén lévő fák szükség szerinti nyeséséről.
(4) Az útfenntartáshoz kapcsolódóan a Közszolgáltató Kft. gondoskodik az útmenti csapadékvízelvezető árkok, élő vízfolyások rendszeres tisztításáról.
13. §
(1) Az önkormányzati tulajdonú közterületek köztisztasági hóeltakarítási és síkosságmentesítési feladataival az önkormányzat a vonatkozó köztisztasági jogszabályok figyelembe vételével a Közszolgáltató Kft-t bízza meg.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek, utak, járdák fenntartásával és tisztán tartásával felmerülő költségeket az önkormányzat éves költségvetésében megtervezett előirányzat terhére kell elszámolni.
VI. fejezet
Mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítása
14. §
(1) 9 A mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntés előkészítése a Hivatal feladata.
(2) 10 A hasznosítás formája – a képviselő-testület döntése szerint:
adásvétel
csere
haszonbérlet
(3) 11Haszonbérletbe adás meghatározott időre, illetve időlegesen történhet.
(4) Haszonbérletbe adható ingatlanok éves bérleti díjait a képviselő-testület a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára határozza meg minden év április 1. napjáig.
(5) 12A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét a Hivatal a Városi Televízióban és a városi hirdetőtáblákon közszemlére teszi, a haszonbérlet lehetőségéről a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.
A jegyzék tartalmazza:
a föld helyrajzi számát,
fekvését,
művelési ágát,
egyéb jellemzőit,
valamint a haszonbérletre vonatkozó speciális kikötéseket.
15. §
(1) A haszonbérletre jelentkezők közül elsősorban a mezőgazdasági földtulajdonnal illetve bérleti joggal nem rendelkező igénylők igényét kell kielégíteni.
Határozott idejű haszonbérlet lejártakor történő ismételt meghirdetést követően elsőbbséget kell biztosítani a korábbi bérlőnek. A mezőgazdasági földhaszonbérleti ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el, a 800 m2-t meg nem haladó területnagyságig, maximum 5 év időtartamra történő szerződéskötéssel.
(2) 13 A Hivatal évenként április 1-jéig tájékoztatás ad a képviselő-testületnek a haszonbérletek alakulásáról, a bérleti díjak befizetéséről.
(3) 14 Mezőgazdasági művelésű ingatlan elidegenítését a képviselő-testület hirdeti meg. A minimális vételárra forgalmi értékbecslést kell készíteni. Az értékesítésről a képviselő-testület az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján dönt. Az eladásra meghirdetett ingatlanok értékesítési feltételeit az arra való jelentkezés módját nyilvánosan közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján. Az adásvételi szerződéseket a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá, a szerződéskötésnél a hatályos központi jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Mezőgazdasági művelésű ingatlanok elidegenítése esetén is értelemszerűen alkalmazni kell a 8. § (7) és (8) bekezdéseiben foglaltakat.
(4) 15
VII. fejezet
Egyéb önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó vagyon kezelése és működtetése
16. §
(1) A városi piac fenntartását és működtetését az önkormányzat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő jogosultsággal rendelkező vállalkozóra bízza, aki gondoskodik a piactér szükséges takarításáról, a karbantartási munkákat elvégzi, és üzemelteti a piactéri nyilvános WC-t.
17. §
(1) A városi temető az Egyház tulajdonát képezi, a Római Katolikus Egyházközség kezelésében van.
(2) A temetői ravatalozó az önkormányzat tulajdona, amelynek rendeltetésszerű működtetését az önkormányzat az egyházközség részére átengedte.
(3) Az önkormányzat és az Egyházközség megállapodása alapján az egyházi temető köztemetőként is funkcionál.
18. §
(1) Az önkormányzati tulajdonú városi sportpálya és sportolói öltöző épületének fenntartását, állagmegóvását és karbantartását az önkormányzat a Városi Sport Egyesületre bízza az ingyenes használat fejében.
19. §
(1) Az önkormányzati tulajdont képező szennyvíztelepet, pályázati eljárást követően, megfelelő működtetési joggal rendelkező vállalkozásnak lehet koncesszióba adni.
(2) Az egyes ingatlanoknak szennyvízhálózatra történő rácsatlakoztatására tulajdonosként az önkormányzat adhat engedélyt a megfelelő műszaki feltételek fennállása esetén.
(3) A képviselő-testület e hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.
(4) 16
VIII. fejezet
Vagyonleltár, vagyonnyilvántartás
20. §
(1) Az Önkormányzat vagyonáról – kivéve a (5) bekezdésben foglaltakat – évente leltárt kell készíteni. A vagyonállapotot tükröző leltárt – szerepeltetve benne az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket – az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni.
(2) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonának, a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.
(3) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon, valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartással egyező bruttó értéken,
b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen az értékelési szabályzatnak megfelelően,
c) a vagyontárgyakat a könyvviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelő szervenként összesített mérleg szerinti értékben,
d) a kötelezettségeket
tartalmazza.
(4) Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, követeléseket – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(5) Amennyiben a tulajdonvédelem megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a mennyiségi felvétellel történő leltározást kétévenként kell végrehajtani.
21. §
(1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg.
(2) 17 A vagyonnyilvántartás feladatait a Hivatal, továbbá az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei, gazdasági társaságai látják el.
(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, leltározni, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a könyvviteli nyilvántartásokon átvezetni.
25.§
(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról felvezetett ingatlankataszter folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza – törzsvagyon és egyéb ingatlan vagyon szerinti bontásban – az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén pedig a becsült értékét.
(3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást a költségvetési intézmény, egyéb gazdálkodó szer a változástól számított 90 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul köteles a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(4) A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, valamint a szolgáltató vállalatok nyilvántartásával és természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.
26. §
Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről szóló 9/2004. (V. 26.) önkormányzati rendelet.
1
Módosította a 7/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a Hatályos: 2012. július 1. napjától
2
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
3
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 1. § (1) és (2) bekezdése. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
4
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 2. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
5
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 2. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
6
Hatályon kívül helyezte a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 3. §-a. Hatályát vesztette: 2014. szeptember 1. napján.
7
Kiegészítette a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
8
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 5. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
9
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
10
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
11
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
12
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
13
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
14
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 1. § (1) bekezdése, a 6. § (2) bekezdése és 7. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
15
Hatályon kívül helyezte a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 6. § (1) bekezdése. Hatályát vesztette: 2014. szeptember 1. napján.
16
Hatályon kívül helyezte a 17/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályát vesztette: 2012. július 1. napján.
17
Módosította a 8/2014. (VIII. 29.) ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától.
