Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet célja Sümeg Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonát képező vagyon rendeltetésének megfelelő, a helyi szükségletek kielégítéséhez szükséges hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő

(3) E rendeletnek a lakások és helyiségek használatára és hasznosítására vonatkozó szabályait az e vagyoni körre vonatkozó külön önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni.

(4) Az Önkormányzat nem vehet részt olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét. Vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról, és a kötelezettségek teljesítéséről a képviselő-testület dönt.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona

3. § (1) Az egyes vagyonelemek forgalomképtelen törzsvagyoni körbe, vagy korlátozottan forgalomképtelen vagyoni körbe tartozásáról a – törvényi rendelkezés hiányában – a képviselő-testület egyedileg határoz.

(2) A képviselő-testület jogosult a forgalomképtelen vagyontárgyak körének módosítására, ha a vagyontárgy jellegének változása, a közhasználat célja módosul, vagy a településrendezési terv alapján szükségessé válik.

4. § (1) Az önkormányzat oktatási, kulturális, közművelődési, sport, egészségügyi és szociális intézményei, annak a törzsvagyont képező ingatlannak a használati jogát gyakorolják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is használatukban van.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt típusú intézmények a használatukba adott vagyontárgyakat az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett önállóan, bérbeadás útján is hasznosíthatják a képviselő-testület jóváhagyásával.

(3) A bérbeadásból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

(4) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, és nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt intézményi ingatlanok, korlátozottan forgalomképes voltuk miatt csak a képviselő-testület egyedi határozata alapján vihető be vállalkozásba.

(6) Az intézmények által – a rendelet hatályának fennállása alatt – megszerzett ingóságok intézményi tulajdonba, az egyéb vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak általában az azokat megszerző intézmények használatában maradnak. Kivételes esetben a képviselő-testület az illetékes bizottság kezdeményezésére, javaslatára ettől eltérően is dönthet.

5. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testületét megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja.

(2) Vagyonhasznosítást a képviselő-testület és szervei, valamint állampolgár és gazdálkodó szervezet is kezdeményezhet, a tényleges hasznosításról a képviselő-testület dönt.

(3) Bármely vagyontárgy (értékhatárra tekintet nélkül ingatlan vagyon, valamint készpénz) tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselőtestület dönt.

(4) Ha a vagyontárgy ingyenes, vagy kedvezményes felajánlása önkormányzati költségvetési szerv részére történik, a Képviselőtestület döntését megelőzően szükséges a költségvetési szerv nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(5) Nem fogadható el olyan ingyenes, vagy kedvezményes felajánlás (pl. ajándék, hagyaték, stb.) amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a vagyontárgy értékét.

(6) A Képviselőtestület köteles az ingyenesen, vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt önkormányzati költségvetési szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

6. § (1) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyon elidegenítését, koncesszióba való adását és vállalkozásba való vitelét megelőzően ingatlanforgalmi értékbecslést kell végeztetni független szakértővel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonhasznosításról ingatlanforgalmi értékbecslési adatok alapján dönthet a képviselő-testület.

7. § (1) Az ingatlanokat előzetesen a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottság javaslata alapján a képviselő-testület jelölheti ki hasznosításra.

(2) A nettó 10 millió Ft értékű vagy azt meghaladó önkormányzati ingatlan értékesítése esetén, továbbá olyan önkormányzati ingatlan bérbe vagy koncesszióba adása esetén, amelynél az éves bérleti illetve koncessziós díj az 1 millió Ft-ot eléri, vagy meghaladja, pályáztatást kell lefolytatni. ^[3]

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a pályáztatási eljárás részletszabályairól, a felelősök kijelöléséről a Képviselő-testület az értékesítésről szóló döntésében egyedileg határoz.

8. § (1) ^[4] Lakóház építésére alkalmas építési telek értékesítése esetén 4 éves beépítési kötelezettséget kell kikötni a tulajdonjogot átruházó szerződésben.

(2) Iparterület értékesítésekor a beépítési kötelezettség időtartamát 4 évben állapítja meg a képviselő-testület.

(3) ^[5]

(4) ^[6] Iparterületet értékesítésekor az adásvételi szerződésben egyedileg kell megfogalmazni azt a gazdaságilag elérendő célt és annak teljesítési határidejét, ami az önkormányzat hosszú távú érdekeit szolgálja pl. foglalkoztatás, gazdasági építmény elhelyezése.

(5) ^[7] Iparterületi ingatlan értékesítésére irányuló adásvételi szerződésben a bruttó vételár 15 %-ának megfelelő összegű óvadékot kell kikötni a (4) bekezdés szerinti gazdasági cél teljesítésének biztosításaként. Az óvadék összegét külön kell kezelni, és a gazdasági cél határidőben történő teljesítése esetén azt az ingatlan tulajdonosának vissza kell fizetni. Ha a tulajdonos a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, vagy a határidő lejárta előtt az ingatlant elidegeníti, az óvadék összege az önkormányzatot illeti, és városfejlesztési célra kell fordítani.

(6) A beépítési kötelezettség teljesítésére meghatározott időtartamot – a kötelezett kérelme alapján – indokolt esetben meghosszabbíthatja a képviselő-testület egyedi döntésével.

(7) ^[8] Az ingatlan érétkesítésének előkészítése a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.

(8) ^[9] Az ingatlan adásvételével kapcsolatban felmerülő valamennyi költség – különösen az ingatlan értékbecslésének díja, térképvázlat, tulajdoni lap, földhivatali eljárás díjai – a jogszerző felet terheli.

(9) A képviselő-testület a telektulajdonos külön kérelme alapján egyedileg dönthet a telekre előírt kötelezettségek alóli felmentésről, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett biztosítékok töröltetéséről.

9. § (1) ^[10] Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyainak tekintetében fennálló tulajdonosi pozícióból eredő, az Önkormányzat javára bejegyzett szerződéses viszonyokból származó elővásárlási,- visszavásárlási- és jelzálogjog földhivatali törléséhez szükséges nyilatkozatok – amennyiben a kikötött intervallum lejár, illetőleg a jelzáloggal biztosított összeg esetében a biztosított összeg maradéktalanul megfizetésre került és a megfelelő szerződések, okiratok, igazolások rendelkezésre állnak – kiadására a polgármester jogosult.

(2) ^[11] Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat ingatlan-nyilvántartási vagy hatósági eljárásban – különösen: elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez, másik ingatlanra történő átvitelének engedélyezéséhez, további terhek bejegyeztetéséhez történő hozzájárulás megadásához, telek megosztásához, összevonásához, építésügyi igazolás körében fellebbezési jog gyakorlásához -, valamint a közútkezelői nyilatkozatot a polgármester adja meg.

(3) Az Önkormányzat tulajdonából már kikerült, de az önkormányzat javára megterhelt ingatlanok vonatkozásában a bank, vagy egyéb jogosult számára az Önkormányzatot követő rangsorban további jelzálogjoggal történő terheléséhez való hozzájárulás kérdésében 500.000 Ft (azaz ötszázezer forint) összeghatárig a hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át a képviselő-testület. Önkormányzatot megelőző rangsorban - értékhatártól függetlenül - további jelzálogjoggal történő terheléséhez való hozzájárulás kérdésében a Képviselő-testület dönt.

(4) ^[12]

(5) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a Polgármester, illetve a Képviselő-testület által képviselettel meghatalmazott személy képviseli. Nem jelölhető ki az a személy, akinek az adott gazdasági társaságban érdekeltsége van, vagy akinek olyan társaságban van érdekeltsége, amely az adott gazdasági társasággal rendszeres gazdasági kapcsolatban van.

9/A. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának törvényben, valamint e rendeletben meghatározott körére, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának megóvása és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői jog megszerzése írásban megkötött vagyonkezelői szerződéssel történhet. Vagyonkezelői szerződés kizárólag a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel köthető.

(3) Vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(4) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra, meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

(5) Annak a szervezetnek, amellyel a vagyonkezelői szerződés létrejön, képesnek kell lennie a közfeladat ellátására, szakmailag meg kell felelnie a törvényi előírásoknak.

(6) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatóak.

9/C. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához szükség szerint az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(3) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester a Hivatal közreműködésével köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, vagy gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (3) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

9/D. § Az Önkormányzat, mint tulajdonos a vagyonkezelés ellenőrzését a Hivatal közreműködésével, továbbá a belső ellenőrzés keretében biztosítja. Az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről be kell számolni a Képviselő-testületnek.

11. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közparkok, játszóterek és tartozékaik fenntartását, karbantartási munkáit a Közszolgáltató Kft. végzi.

(2) A Közszolgáltató Kft. a parkokban, a járdák menti zöld sávban utcabútorokat helyez el. (pihenőpad, szemétgyűjtő stb.).

(3) A Közszolgáltató Kft. üzemelteti a városi tulajdonú nyilvános WC-t.

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bel- és külterületi utak, úttartozékok, műtárgyak, járdák, parkolók, támfalak, korlátok, autóbuszvárók, zászlótartók fenntartásáról, karbantartásáról a Közszolgáltató Kft. gondoskodik.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő parkolók üzemeltetése a Közszolgáltató Kft. feladata a képviselő-testület döntése alapján.

(3) A Közszolgáltató Kft. gondoskodik az utak mentén lévő fák szükség szerinti nyeséséről.

(4) Az útfenntartáshoz kapcsolódóan a Közszolgáltató Kft. gondoskodik az útmenti csapadékvízelvezető árkok, élő vízfolyások rendszeres tisztításáról.

13. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közterületek köztisztasági hóeltakarítási és síkosságmentesítési feladataival az önkormányzat a vonatkozó köztisztasági jogszabályok figyelembe vételével a Közszolgáltató Kft-t bízza meg.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek, utak, járdák fenntartásával és tisztán tartásával felmerülő költségeket az önkormányzat éves költségvetésében megtervezett előirányzat terhére kell elszámolni.

14. § (1) ^[15] A mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntés előkészítése a Hivatal feladata.

(2) ^[16] A hasznosítás formája – a képviselő-testület döntése szerint:

15. § (1) A haszonbérletre jelentkezők közül elsősorban a mezőgazdasági földtulajdonnal illetve bérleti joggal nem rendelkező igénylők igényét kell kielégíteni.

16. § (1) A városi piac fenntartását és működtetését az önkormányzat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő jogosultsággal rendelkező vállalkozóra bízza, aki gondoskodik a piactér szükséges takarításáról, a karbantartási munkákat elvégzi, és üzemelteti a piactéri nyilvános WC-t.

17. § (1) A városi temető az Egyház tulajdonát képezi, a Római Katolikus Egyházközség kezelésében van.

(2) A temetői ravatalozó az önkormányzat tulajdona, amelynek rendeltetésszerű működtetését az önkormányzat az egyházközség részére átengedte.

(3) Az önkormányzat és az Egyházközség megállapodása alapján az egyházi temető köztemetőként is funkcionál.

18. § (1) Az önkormányzati tulajdonú városi sportpálya és sportolói öltöző épületének fenntartását, állagmegóvását és karbantartását az önkormányzat a Városi Sport Egyesületre bízza az ingyenes használat fejében.

19. § (1) Az önkormányzati tulajdont képező szennyvíztelepet, pályázati eljárást követően, megfelelő működtetési joggal rendelkező vállalkozásnak lehet koncesszióba adni.

(2) Az egyes ingatlanoknak szennyvízhálózatra történő rácsatlakoztatására tulajdonosként az önkormányzat adhat engedélyt a megfelelő műszaki feltételek fennállása esetén.

(3) A képviselő-testület e hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.

(4) ^[22]

20. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról – kivéve a (5) bekezdésben foglaltakat – évente leltárt kell készíteni. A vagyonállapotot tükröző leltárt – szerepeltetve benne az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket – az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni.

(2) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonának, a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon, valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoportokon belül:

(4) Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, követeléseket – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(5) Amennyiben a tulajdonvédelem megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a mennyiségi felvétellel történő leltározást kétévenként kell végrehajtani.

21. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg.

(2) ^[23] A vagyonnyilvántartás feladatait a Hivatal, továbbá az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei, gazdasági társaságai látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, leltározni, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a könyvviteli nyilvántartásokon átvezetni.

25. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról felvezetett ingatlankataszter folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A kataszter elkülönítetten tartalmkében bekövetkezett változást a költségvetési intézmény, egyéb gazdálkodó szer a változástól számított 90 napon belül, d

26. § Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről szóló 9/2004. (V. 26.) önkormányzati rendelet.