kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.A bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet módosítása
„2. § (1) Bányatérkép a bányászati környezet változásait tartalmazó, digitális mérőműszerekkel megállapított térbeli térképi adatbázis.
(2) A bányatérképet digitális formában kell elkészíteni az erre alkalmas térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program segítségével.
(3) A térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program akkor minősül alkalmasnak, ha a térképi alapelemeket – mint pont, vonal, vonallánc és szöveg – térbeli helyzetüknek megfelelően le tudja képezni más számítástechnikai rendszerek által értelmezhető formátumba.
(4) A vektorosan elkészített bányatérképek archiválására, valamint más számítástechnikai rendszerek részére történő adatátadás és adatcsere céljára rajzcsere fájlt kell használni. Az adatmentést az alkalmazott szoftver eredeti adatformátumában is el kell végezni.
(5) A bányatérképet kinyomtatható formátumban is meg kell szerkeszteni és papír alapon meg kell jeleníteni, valamint a kinyomtatott formátum számítógépen történő képi megjelenítését – nem módosítható formátumban – biztosítani kell.
(6) A bányavállalkozó vagy a hites bányamérő a bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez az állami térképi adatbázis adatait köteles felhasználni. A bányatérképek továbbvezetésekor az állami térképi adatbázisban bekövetkezett változásokat ellenőrizni kell, és a változásokat a bányatérképen is át kell vezetni.
(7) A bányafelügyelet a bányatérkép helyességének ellenőrzésére méréseket végezhet vagy végeztethet. A bányafelügyelet – az ellenőrzés eredménye szerint – kötelezheti a bányavállalkozót
a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására,
b) további ellenőrző mérések elvégzésére,
c) a bányatérkép készítéséhez felhasznált mérési és számítási dokumentációk átadására vagy
d) új bányatérkép, illetve műszaki-biztonsági szempontból szükséges más térképek vagy térképmellékletek készítésére.”
„(3) A (2) bekezdésben nem szereplő bányatérkép az alaptérkép állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerinti állományának felhasználásával készített, rendeltetés szerinti tartalommal kiegészített térkép.”
„(5) A bányatérképet és térképmellékleteit lehetőség szerint egy térképlapon kell kinyomtatni. Ha a kinyomtatott bányatérkép több lapon készül, akkor az összetartozást valamennyi lapon egyértelműen meg kell jelölni vagy áttekintő térképet kell készíteni. A hites bányamérőnek minden térképet hitelesítenie kell.”
3. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A bányatérképet az Egységes Országos Vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV rendszer) kell készíteni. A kinyomtatott bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV rendszer koordináta-hálózata megrajzolható legyen.
(2) A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, jelkulcsokkal és azok magyarázatával kell feltüntetni. Ha a bányatérképen feltüntetett jelkulcsok megfelelnek az 1. mellékletben foglalt, az állami földmérési alaptérképi adatbázis egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó jogszabályoknak vagy szabványoknak, akkor a jelkulcsok magyarázatát nem szükséges feltüntetni, meg kell adni azonban az 1. mellékletben felsorolt jelkulcsokhoz kapcsolódó jogszabályok vagy szabványok megnevezését.
(3) A kinyomtatott bányatérkép méretarányát – az egyes bányatérképekre vonatkozó előírásokra is figyelemmel – úgy kell megválasztani, hogy a bányatérképen ábrázoltak egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A bányatérkép digitális állományát a 2. mellékletben szereplő rétegkiosztással kell elkészíteni.
(4) Az alaptérképet a bányaműveletek biztonságos végzésének, illetve a földalatti bánya esetében a külszínről vagy a bányából történő mentési munka irányításának figyelembevételével kell elkészíteni és kiegészíteni.”
„(1) A bányamérési tevékenységhez a földmérési és térképészeti állami alapadatokat kell felhasználni, vagy annak adataiból vízszintes és magassági ponthálózatot kell létrehozni. Globális műholdas helymeghatározó rendszerekkel (GNSS) végzett mérés esetében a hálózat alappontjait az Országos GPS Hálózat (OGPSH) alappontjait vagy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv GNSS szolgáltatását kell használni. A műholdas helymeghatározással végzett alappont meghatározás esetében a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről szóló miniszteri rendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
c) a kutatási terület megnevezését, ha a bányatérképen feltüntetett bányászati tevékenység ahhoz kapcsolódik,
d) a bányatelek védnevét, a létesítmény vagy terület nevét,
e) a bányatérkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, a felhasznált vízszintes és magassági alappontok azonosító számát és magasságát vagy a felhasznált műholdas korrekciós szolgáltatás megnevezését,
f) a koordináta-hálózatot értékeivel, a méretarányt, az EOV rendszer keretjeleit koordináta értékükkel,
g) a közigazgatási határokat a települések nevének feltüntetésével,
h) a bányatérkép készítésének idejét, forrásait és módját, valamint utolsó kiegészítésének időpontját,
i) a nyilvántartási sorszámot,
j) a bánya veszélyességi minősítését a minősítési fokozattal együtt,
k) telepenként vagy telep-szeletenként készített bányatérkép esetében a telepek vagy telep-szeletek megnevezését,
l) a bányatérkép helyességéért felelős hites bányamérő nevét, nyilvántartási sorszámát,
m) nyomtatott formátum esetében a hites bányamérő eredeti aláírását, valamint a bányavállalkozó eredeti cégszerű aláírását.”
6. § (1) Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A bányatérképet – a 2. §-ban foglaltaknak megfelelően – digitális formában kell létrehozni. A bányatérkép papír alapon, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatása esetén az adatszolgáltatáskor meglévő állapotot nem módosítható elektronikus formátumban is el kell menteni.
(2) A bányatérkép teljes adatállományát adatbázisba szervezve az 5. § (3) bekezdése szerinti mérési jegyzőkönyvvel együtt legalább két adathordozón, egymástól különálló épületben kell tárolni.”
(2) Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A bányatérkép megőrzéséről, biztonságos tárolásáról és nyilvántartásáról, a (2) bekezdésben és a 8. § (1) és (2) bekezdésében előírtak betartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni. A bányavállalkozó a bányatérkép digitális állományainak őrzésével megbízhat vele szerződésben lévő hites bányamérőt is. A bányatérkép legutolsó változatának kinyomtatott példányát a bányaüzemben is meg kell őrizni.
(2) A 8. § (1)–(2) bekezdésében szereplő dokumentumokat, valamint a külszíni és a földalatti alaphálózati mérések és számítások jegyzőkönyveit, állományait nem selejtezhető iratként, digitális technológia esetében adathordozón, meg nem változtatható módon is meg kell őrizni a bánya megszüntetését vagy a mező felhagyását követő 5 évig.”
„(1) Ha a bányában a bányaművelés megszűnt, a bányatérképeket a legutolsó állapotnak megfelelően ki kell egészíteni, és azok hites bányamérő által hitelesített és kinyomtatott változatát egy-egy példányban – a szükséges mérési és számítási jegyzőkönyvekkel és a digitális rajzi állományokkal együtt – a bányafelügyeletnek megőrzésre át kell adni.”
„(1) A bányatelek térkép a kutatási zárójelentés adatainak és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával készül. A kőolaj- és földgázbányászat, valamint a földtani szerkezetben történő szénhidrogén-tárolás bányatelek térképe az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatállományából létrehozva, csökkentett tartalmú térképi állományban is készíthető.”
„k) a bányatelek domborzatát – a szénhidrogénekre vonatkozó bányatelek kivételével – a geodéziai felmérés, az állami topográfiai térképi adatbázis vagy digitális domborzatmodell alapján és”
„(2) A bányaművelési térkép digitális és papír alapú, nyomtatott formátumán fel kell tüntetni:
a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket, a bányatelket érintő, részben vagy egészben fedő és a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő területek határvonalát,
b) a védendő külszíni területeket, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a barlangokat, a külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert legmagasabb árvízszint megadásával,
c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait,
d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett területeket, az ismert főbb vetőket,
e) a 14. § (1) bekezdése szerinti mérési alappontokat és azok magassági adatát,
f) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez,
g) az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan gyakorisággal, hogy azokból a fő szintviszonyok megállapíthatóak legyenek,
h) a védő- és a biztonsági pilléreket,
i) minden mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást,
j) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát,
k) minden nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket a lefejtett terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával,
l) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt,
m) a teleptűz, a 0,5 m3/min.-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés helyét,
n) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét,
o) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat,
p) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetében a 20 m2-nél nagyobb alapterületű omlást,
q) többszeletes művelés vagy több telep esetében a visszamaradt kőzet-, illetve ásványi nyersanyagpillér határvonalát,
r) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb bányászati létesítményeket,
s) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából a vonatkozó minősítési fokozattal (osztállyal) együtt,
t) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt, és
u) a bányászati célú igénybevétellel érintett földrészletek (ingatlanok) határvonalát és helyrajzi számát, melyeket – szükség esetén külön lapon – a műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján kell ábrázolni.”
„(5) A bányaművelési térképet legalább havonta frissíteni kell az alkalmazott számítástechnikai program saját formátumában, rendszer-független rajzcsere-fájlban és képi, nem módosítható formátumban, valamint el kell menteni és papír alapú, nyomtatott formátumban a bányaüzemben kell tartani.”
„(1) A tervtérkép a bányaművelési térkép adatállományának felhasználásával készített térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell őrizni.”
„(1) A légvezetési térképet a bányaművelési térkép állományának felhasználásával kell készíteni és 1:2000 vagy nagyobb méretarányban kell kinyomtatni, és a bányaüzemben a műszaki felügyelet által hozzáférhetően kell őrizni. A légvezetési térkép egy példányát a szellőztetési megbízott irodájában ki kell függeszteni.”
13. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya háromdimenziós térmodelljének előállítására is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti digitális állományból összevonás (generalizálás) útján nyomtatásra alkalmas példányt is elő kell állítani. A papír vagy képi megjelenítésű bányaművelési térképet 1:1000, nagy kiterjedésű bánya esetében 1:2000 méretarányban kell készíteni. Az előírtnál nagyobb méretarány is megengedett.
a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat,
b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaterületek elhelyezkedését magassági adataikkal együtt, valamint megkülönböztető színjelzéssel a meddőanyag, a haszonanyag, a meddőhányók és a készletek alakzatait,
c) a bánya vízelvezetésére szolgáló árkokat, bevágásokat, vízelvezető csatornákat,
d) a bányatelken és annak közvetlen környezetében lévő természetes föld-felszín domborzati viszonyait, geodéziai felmérés vagy az állami topográfiai térképi adatbázis, vagy digitális domborzatmodell alapján,
e) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni tervezett) bányaüzemi műszaki és egyéb üzemi létesítményeket,
f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, fel kell tüntetni
fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét,
fb) a víztároló rétegek vízszint- és nyomásadatait a változásokkal együtt,
fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait,
g) a felhasznált mérési alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt,
h) a védő- és a biztonsági pilléreket,
i) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázistartalmát,
j) a digitális állományt, ezen belül
ja) minden megmért részletpontot pont objektum formájában, a valóságos magasságra beillesztve,
jb) a mérés során felvett terepalakulatok és objektumok vonalkapcsolatait,
k) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait a következő tárgyévre tervezett kitermelési területekre vonatkozóan.
(4) A bányaművelési térkép előállításához szükséges geodéziai méréseket olyan pontossággal és részletességgel kell elvégezni, hogy az előállított digitális terepmodell alapján elvégezhető térfogatszámítás hibája ne haladja meg az 5%-ot az ellenőrző méréshez képest, ezért a terepi geodéziai mérések során:
a) a mérést olyan pontsűrűséggel kell elvégezni, hogy a belőle készíthető digitális terepmodell felület és a valódi terepfelszín különbsége ne haladja meg az 1 métert a terepfelszín bármely pontjára állítható merőleges egyenesen mérve,
aa) ezért a közel vízszintesnek tekinthető felületeken is szükséges minimálisan 20 méteres közelítő rácshálóban történő felületi pont bemérése,
ab) a nagyobb meredekségű vagy gyalogosan nem járható bányafalaknál a pontsűrűségnek legalább 10 méterenkénti rácshálóban szükséges a felmérése,
ac) a terep jellemző idomvonalait, törésvonalait olyan mértékben kell felmérni, hogy az a) pontban előírt pontosság teljesíthető legyen,
ad) a vízzel borított bányaművelési szintek mérésekor úgy kell eljárni, hogy a pontsűrűség megfeleljen az aa) alpontban leírt feltételnek,
b) a méréseket olyan alapadatokkal, eszközökkel és módszerekkel kell elvégezni, amelyekkel minden esetben teljesíthető a bemért részletpont 10 cm-nél kisebb abszolút hibával rendelkező helymeghatározása.
(5) Az aktuális bányatérkép előállításához felhasznált alap- és részletpontokról digitális állományban koordinátajegyzéket kell készíteni. A koordinátajegyzéknek esetlegesen alkalmazott, a pontjellegre vonatkozó kódokat is tartalmaznia kell.
(6) A bányaművelési térkép alapjául szolgáló digitális állományt, valamint a nyomtatási célra készített állományt, hordozható vektoros rajzcsere formátumban is el kell menteni. A két változat készíthető egy állományban is. Papír alapú, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatás esetében a nyomtatási térképet nem módosítható formátumban is el kell menteni.
(7) A digitális állományt nem újraírható adathordozón kell tárolni.
(8) A bányaművelési térképet és az (5)–(7) bekezdés szerinti munkarészeket a bányatelek átruházása esetén, illetve szükség szerint, de legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig a bányafelügyeletnek digitálisan és papír alapon, nyomtatott formátumban meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. Az éves leadások között eltelt időszak 12 hónapnál hosszabb nem lehet.
(9) A bányaművelési térkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell tartani. Ha a bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a bányaművelési térkép egy példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.”
„(5) A tervtérkép nyomtatott munkarészein kívül a bányafelügyeletnek meg kell küldeni a 22. § (5)–(7) bekezdésében meghatározottak szerint a vonatkozó digitális állományokat is.”
(2) Ha a bányavállalkozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése határidejének meghosszabbítása iránt a bányafelügyelet részére 2014. május 31-ig kérelmet nyújt be, a bányafelügyelet köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének határidejét 2015. december 31-ig meghosszabbítani.
b)13. § (3) bekezdésében a „rétegsor átlagos (jellemző) földtani szelvényét” szövegrész helyébe az „átlagos (jellemző) rétegsort és a bányatelek jellemző földtani szelvényét” szöveg,
c)16. § (1) bekezdésében a „bányaművelési térképet 1:500–1:2000 méretarányban” szövegrész helyébe a „bányaművelési térképet nyomtatott formában és 1:500–1:2000 méretarányban” szöveg,
d)23. § (1) bekezdésében a „térkép másolatán” szövegrész helyébe a „térkép digitális állományának másolatán” szöveg,
e)23. § (4) bekezdésében az „egy példányát” szövegrész helyébe az „egy papír alapú, kinyomtatott példányát” szöveg
„(1) Engedély iránti kérelmet szénhidrogén, külszíni, vagy külszíni és mélyműveléses bányászati tevékenység szakterületre (a továbbiakban: szakterület) az MBFH-hoz kell benyújtani. A szénhidrogén szakterületbe tartozik – a földgáz szállítás kivételével – a szénhidrogén csővezetékes szállítás.”
„(5) A szóbeli és gyakorlati vizsgán csak az vehet részt, aki az írásbeli vizsgán megfelelt. A szóbeli és a gyakorlati vizsga sikeres, ha azt a vizsgabizottságból legalább két fő sikeresnek minősíti.”
„(7) A hites bányamérői tevékenységvégzéshez szükséges szakmai minősítő vizsga alapján kiadott engedély 5 évig hatályos. Az engedély hatálya ismételten letett sikeres szakmai minősítő vizsga esetén további 5 évre meghosszabbítható. A szakmai vizsga megújítása hiányában az engedély hatályát veszti, és a hites bányamérőt az MBFH törli a nyilvántartásból.”
„(4) A bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet és a hites bányamérőről szóló 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról szóló 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelet hatálybalépésének napját megelőzően kiadott engedélyek – a 4. § (7) bekezdése szerinti szakmai minősítő vizsga sikeres letétele hiányában – 2017. december 31. napján hatályukat vesztik.”
25. § Hatályát veszti az R2. 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „ , és ezen belül legalább két évig bányamérési feladatokat önállóan irányított” szövegrész.
3.Záró rendelkezés
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelethez
1.7. Az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet.
1.8. A globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről szóló 47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet.
2. A hites bányamérő szakmai minősítő vizsga gyakorlati követelményei
2.1. Műszer és méréstechnikai ismeretek.
2.2. Az elméleti követelmények konkrét példákon való alkalmazása.
2.3. Saját készítésű, a minősítési kérelem szerinti bányatérképek vizsgán való bemutatása.”
4. melléklet a 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelethez
