Kifejezéskereső
Szeghalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2014.08.06.
SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
5/2014. (VIII.2.) számú rendelettel módosított
9/2012.(V. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:
képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
(továbbiakban: Nvtv) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint Magyarország helyi
önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv)
107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
2014. AUGUSZTUS 6-TÓL HATÁLYOS SZÖVEG
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya Szeghalom Város Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve
tulajdonába kerülő ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra,
gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre,
jogszabályban meghatározott egyéb vagyonra terjed ki.
Az önkormányzat vagyona
2. §
Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
A törzsvagyon
3. §
(1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatkör
ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Az önkormányzati törzsvagyont a
többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt
leltárban kell kimutatni.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy
korlátozottan forgalomképes.
(3) A törzsvagyonnak az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező
nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) az önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése
alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem
értve a vízi közműveket.
(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a földutak, útárkok,
b) a közterületen lévő járdák, és árkok,
c) hősi temető,
d) a közterületi játszóterek, és egyéb közterületek,
e) töltések,
f) továbbá minden ingó és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog amelyet
törvény, vagy az önkormányzat rendeletében forgalomképtelennek
nyilvánít.
(5) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan
vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott)
nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.
A forgalomképtelen vagyon
4. §
(1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítás a
polgármester hatáskörébe tartozik, aki döntését az ágazati jogszabályok teljes
körű figyelembe vétele mellett hozza meg.
(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló
önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. sz. melléklete
tartalmazza.
A korlátozottan forgalomképes vagyon
5. §
(1) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:
a) a közművek és műtárgyaik,
b) művelődési, közművelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport-és
egyéb intézmények használatában lévő önkormányzati ingatlan vagyon
épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,
c) műemlékileg védett ingatlanok, létesítmények,
d) a védett természeti emlékek és védett természeti értékek,
e) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, köztéri és
közgyűjteményi művészeti alkotások,
f) a képviselő- testület és hivatala elhelyezésére szolgáló középületek,
g) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak
nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. sz.
melléklete tartalmazza.
6. §
(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak – a Pénzügyi Bizottság
véleményezését követően – akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony
szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek
az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat
intézménye, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetője is be kell vonni.
(2) Az elidegenítésről a Képviselő- testület dönt.
Az üzleti vagyon
7. §
(1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből,
az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból
és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3. §
és 5. § szabályozott –körébe.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3.
sz. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan elidegenítéséből származó
bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(5) Az ingatlanok megterhelése tárgyában a Képviselő-testület dönt.
A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok
8. §
(1) Szeghalom Város Önkormányzatát – törvényben meghatározott eltéréssel
– megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek
a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a
képviselő- testület rendelkezik.
(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő- testület a polgármesterre,
illetve Bizottságaira ruházhatja át.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti
vagyonra az új Ötv. 109. §-a és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati
közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak
változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter).
(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó
jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik.
9. §
(1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon tulajdon jogát csak
versenyeztetés (licit) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő
részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet átruházni.
Ezen szabály alól kivételt képeznek az első lakáshoz jutás támogatásáról szóló,
8/1997.(VII.1.) sz. önkormányzati rendeletben felsorolt építési telkek. Az
ingatlant a Képviselő- testület jogosult értékesítésre kijelölni. A versenyeztetési
eljárást a Pénzügyi Bizottság folytatja le.
(2) A versenyeztetés során az alábbiak szerint kell eljárni:
1. Gondoskodni kell az értékesítés feltételeinek meghirdetéséről (az
ingatlan főbb paraméterei, kikiáltási értéke, az ingatlanszakértő
által megállapított forgalmi értéket, közműellátottságot).
2. Közölni kell az induló licitárat, az értékesítésre vonatkozó
fontosabb feltételeket, a fizetés módját, valamint a pénzügyi
garanciákra vonatkozó előírásokat, a licittárgyaláson való részvétel
feltételét, a licittárgyalás időpontját, helyét, a pályázati biztosítékkal
kapcsolatos elvárásokat, a licittárgyalás eredménytelenségeinek
feltételeit, a pályázattal kapcsolatos tájékoztatást adó személy
nevét, elérhetőségét.
3. A licittárgyalást a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti, gondoskodik
az összeférhetetlenségi szabályok betartásáról. A tárgyalás során
jegyzőkönyv készül. A licitálás menetét jegyzőkönyvbe kell
rögzíteni.
4. Eredményhirdetésre a licitálás befejezését követően kerül sor.
5. A nyertes ajánlattevővel a szerződést a licittárgyalást követő 30
napon belül kell megkötni.
10. §
(1) Az önkormányzat forgalomképes ingó vagyonát a polgármester 2 millió
forint értékhatárig értékesítheti vagy hasznosíthatja. Az 1 millió és 2 millió
forint közötti ingóságok értékesítése vagy hasznosítása esetén polgármester a
forgalmi érték megállapításához azonos, vagy hasonló termék forgalmazójától
írásos véleményt szerez be. Az ingóság fenti értékének besorolását a könyv
szerinti értéken kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdésekbe nem tartozó ingóságok értékesítéséről a Pénzügyi
Bizottság dönt, szakértő igénybevétele és kötelező versenyeztetés mellett.
11. §
(1) A polgármester a következő tulajdonosi jogosítványok gyakorlására
jogosult:
- tulajdonosi döntések alapján a szerződések megkötése, ellenőrzése,
- jognyilatkozatok megtétele szerződésszegés esetén a szerződések
felbontásához, vagy megszüntetéséhez, vagy bírósági eljárás
megindításához,
- jogszabályi rendelkezésbe ütköző, vagy érvényes testületi döntésnek
meg nem felelő ajánlatok elutasítása,
- közművezeték elhelyezése céljára szolgáló létesítmények
elhelyezéséhez a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megadása,
figyelemmel a szakhatóságok hozzájárulására,
- közterületen megépülő parkolók építéséhez szükséges tulajdonosi
nyilatkozat megadása, figyelemmel az engedélyező szakhatóságok
hozzájárulására,
- szomszédjogi nyilatkozatok megtétele,
- mezőgazdasági hasznosítású földterületek haszonbérbe adása a
Képviselő-testület által megállapított haszonbérleti díjért.
(2) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli
események hatásainak kivédése érdekében a vagyontárgyakra a Polgármester
szükség szerint biztosítást köt.
12. §
Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és
elidegenítése a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletekben meghatározottak
szerint történik.
Az intézmények vagyongazdálkodása
13. §
(1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására
intézményt alapíthat. Az intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az
önkormányzat az intézmény használatába ad. A használat és használati jog –
vagyonkezelési jog – átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója
azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő
kötelezettségeket.
(2) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat – alapfeladat
sérelme nélkül – bevételei növelésére hasznosíthatja.
(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény
vezetője e rendeletben nevesített feltételek mellett jogosult vagyonkezelési
jogok gyakorlására:
a) A feleslegesnek minősített ingókat az intézmény selejtezési és
hasznosítási szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti,
illetve selejtezheti. Az intézmény 150 eFt egyedi bruttó beszerzési
értékig dönthet saját hatáskörben az értékesítésről. Az értékesítésről
és selejtezésről a költségvetési beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény használatába adott ingatlanokra saját hatáskörben
bérleti szerződést köthet, ha a hasznosítás nem zavarja az
alapfeladat ellátását. Az intézménynek nem kell nyilvános
pályázatot kiírni, ha a használatába adott helyiséget közérdekű
feladatok ellátásához adja bérbe.
c) Az intézménynek 3 évnél hosszabb időre történő bérbeadás esetén a
fenntartó hozzájárulását kell kérnie.
d) Az önkormányzati ingatlan hasznosítására aláírt szerződés
másodpéldányát tájékoztatás és nyilvántartás véget, a szerződés
aláírásától számított 8 napon belül a Pénzügyi Iroda meg kell
küldeni.
e) Az intézmény a jó gazda gondosságával köteles gondoskodni a
használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott
ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a
költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
f) Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg,
illetve a megterheléshez a Képviselő-testület hozzájárulását kell
kérnie.
g) Költségvetési szerv vezetője jogosítványait csak az intézmény
közszolgáltatási feladatai ellátásának sérelme nélkül gyakorolhatja.
h) A költségvetési szervek által megszerzett bármely vagyontárgy az
önkormányzat tulajdonába kerül, de az azt megszerző költségvetési
szerv használatában marad. Indokolt esetben eltérő döntést a
Képviselő-testület hozhat.
i) A költségvetési intézmény a használatába adott vagyontárgyak
hasznosításából befolyó bevételt feladatainak ellátására, azok
ellátási színvonala javítására használhatja fel.
j) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti
rendelkezési jogokat az alapítók és a fenntartók között létrejött
megállapodás rendezi.
13/A §
(1)Az önkormányzati vagyon esetében vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag törvényi rendelkezés alapján, és annak keretei között lehet.
(2)A vagyonkezelői joggal átadott vagyon állagát a Pénzügy Bizottság szükség szerint, de legalább két évente ellenőrzi.”
Az önkormányzati vagyon vállalkozásba vitele
14. §
(1) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről, a részesedéssel
való rendelkezéséről, értékhatártól függetlenül a Képviselő- testület dönt.
(2) A vállalkozásba befolyt osztalék az önkormányzat költségvetését illeti
meg. A képviselő- testület ezen szabálytól esetenként, indokolt esetben eltérő
döntést hozhat.
A vagyon társulásba vitele
15. §
(1) Az önkormányzat vagyona a Képviselő-testület döntése alapján társulásba
vihető.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető
be.
Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon
16. §
(1) Az önkormányzat, vagy intézmény számára más személy, illetve szerv
által ellenérték nélkül felajánlott (továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon
elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele,
hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos
kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése ne zavarja az önkormányzati
feladatok ellátását.
Záró és értelmező rendelkezések
17. §
(1) A Képviselő-testület a pályázat útján történő vagyonhasznosításról szóló
döntésein alapuló ajánlati kiírások, árverési vagy pályázati dokumentációk
tartalmát a képviselők, a bizottságok tagjai, a Polgármesteri Hivatal köteles
bizalmasan kezelni, ilyen iratokba a pályázati hirdetmény megjelenéséig
betekintést nem engedélyezhet.
(2) Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában
kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés
meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.
(3) Ez a rendelet 2012. május 2-án lép hatályba.
(4) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Szeghalom Város
önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat ingatlan vagyonának
elidegenítési szabályairól, vagyonról szóló többször módosított 4/1993. (II. 1.)
önkormányzati rendelete.
(5) 2012. december 31-ig a polgármester felülvizsgálja a helyi rendeleteket
annak érdekében, hogy azok a jelen vagyonrendelettel mindenben
megfeleljenek.
Macsári József Dr. Pénzely Erika
jegyző
polgármester
A rendeletet 2012. május 2. napján kihirdettem dr. Pénzely Erika
