Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013 (I.31.) önkormányzati rendelete
az építészeti örökség helyi védelméről
2013.04.26.
Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.A helyi védelemmel kapcsolatos eljárás
1. § (1) A települési helytörténeti, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti örökséget képező elemek, amelyek külön jogszabály alapján nem állnak védelem alatt - azok jellegzetességének és hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében –, helyi területi vagy egyedi védelemben (a továbbiakban együtt: helyi védelem) részesülnek.
(2) A helyi
a) területi védelem a településszerkezet, a településszerkezeti szempontból jelentős zöldfelület vagy növényzet, a településkép, az utcakép karakterének megőrzésére és a település táji környezete, a település megjelenése a tájban, a hagyományos művelési mód, a növényzet és a természetes környezet védelmére
b) egyedi védelem a helytörténeti, építészeti értékek, építmények, épületek, ezek együttese vagy részlete, az építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték, megőrzésére irányul.
2. § E rendelet alkalmazása során:
a) Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy vagy szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
b) Főépítész: a rendelet alkalmazása szempontjából a települési főépítész.
c) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek, amelyek történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, és amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.
d) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti - a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
e) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez
g) Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
h) Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a b) és d) pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy (különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés).
i) Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
k) Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését, vagy korlátozását a településen természetes és jogi személy egyaránt írásban kezdeményezheti. A főépítészhez benyújtott javaslatnak tartalmazni kell:
a) a helyi védelemre javasolt épület, jelentős zöldterület, művészeti alkotás megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos helye, utca házszám, helyrajzi szám megjelölését,
c) rövid leírását,
d) a kezdeményezés indokait.
(2) A helyi védelem alá helyezés, illetőleg annak megszüntetése iránt induló eljárásról értesíteni kell:
a) az elsőfokú építési hatóságot,
b) az önkormányzati tervtanácsot,
c) az érintett tulajdonost, az ingatlan kezelőjét,
d) a lakosságot hirdetmény útján, amelyet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 30 napra kell kifüggeszteni.
(3) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az Önkormányzat képviselő-testülete a helyi szabályozási terv, a főépítész vagy a kezdeményező előzetes értékvizsgálata és a főépítész előterjesztése alapján – a (2) bekezdés szerinti érdekeltek észrevételeire figyelemmel - rendelettel dönt.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg megszüntetésről a (2) bekezdés szerinti érdekelteket, valamint az illetékes földhivatalt – a tulajdonlapon történő bejegyzés végett - értesíteni kell.
(5) A helyi védelem alá helyezett értékek listáját a rendelet 1. melléklete, az értékvédelmi katasztert a rendelet 2. melléklete tartalmazza.1
(6) A védelem alá helyezett értékekről a Polgármesteri Hivatal az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM r.) 8. §-a alapján nyilvántartást, értékvizsgálatot rögzítő értékkatasztert vezet. Ez a nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
2. A helyi védelem költségviselése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezett ingatlan fenntartása és állagmegóvása a tulajdonos, rendeltetésszerű használata a használó vagy kezelő kötelezettségét képezi.
(2) A helyi védelem alá helyezett ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó karbantartási, felújítási költségekhez, a rekonstrukció során felmerülő kiadásokhoz az önkormányzat hozzájárulhat.
3. A helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó külön előírások
5. § (1) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, történeti, helytörténeti értékét, különösen
a) a védelem alapját jelentő épülettömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok megőrzését;
b) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és a településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményének biztosítását;
c) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek,
d) a védett fasor, a zöldfelület növény-állományának, jellegzetességének megtartását.
(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.
(3) A védett értéket érintő építési munkával kapcsolatos hatósági eljárásban – amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik – be kell szerezni az illetékes Tervtanács szakmai véleményét.
6. § (1) A védett területen, épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve, ha ez a védelem alatt álló értéktől legalább 25 m távolságra van és annak méltó városképi megjelenését nem befolyásolja.
(2) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(3) A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési antenna helyezhető el lehetőleg takartan.
(4) Védelemmel érintett közterület csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
7. § (1) A védelem alatt álló értékek megóvása, megőrzése, felújítása érdekében – a vonatkozó építési jogszabályok keretei között – az illetékes I. fokú építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló, valamint védett területen található épületek, illetve építmények tulajdonosait, valamint használóit
a) a jókarbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére
b) a védett értéket vagy látványt rontó idegen részek eltávolítására
c) a védett értékek hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére,
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkálatok elvégeztetésére a főépítész és a Tervtanács is javaslatot tehet.
(3) A kötelezett és a használó az ellenőrzést, a hatályos jogszabályok szerint, tűrni köteles.
(4) A védelemmel érintett épületet lebontani, védett növényegyedet kivágni csak rendkívül indokolt esetben a Képviselő-testület védettséget megszüntető rendelet-módosítását követően lehet.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, az alábbi szöveggel: „Szigetszentmiklós Város Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték. Évszám.”
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonos és használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
(4) A védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információkat az Önkormányzat a környezethez igazodó táblával is megjelölheti.
4.Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a településrendezési tervek előkészítése, illetve a már elfogadott tervek felülvizsgálata során figyelembe kell venni.
1. melléklet az 1/2013 (I.31.) önkormányzati rendelethez
A helyi védelem alatt álló értékek jegyzéke
1.1 Területi védelem
A
B
C
D
E
1
Sorszám
Cím
Hrsz
Megnevezés
Védendő érték
1.2 Egyedi védelem
A
B
C
D
E
1
Sorszám
Cím
Hrsz
Megnevezés
Védendő érték
2
E1
Kossuth L. u.
1907/4
református templom
középkori és barokk kori templom maradványok
2. melléklet az 1/2013. (I.31.) önkormányzati rendelethez2
Értékvédelmi kataszter
Egyedi védelem sorszáma: E1
Református templom
Cím: Kossuth Lajos utca
Adatlap
Hrsz.:
1907/4
Tulajdonos:
Szigetszentmiklós Kossuth Utcai Református Egyházközség
Rendeltetés:
templom
Jelenlegi funkció:
református templom
Tervező:
Nagy Béla
Építtető:
Építés éve:
1986
Állag:
jó
Védelem:
Védelemre javasolt épületrész:
helyi egyedi építészeti értékvédelem
közép- és barokk kori templom alapfal maradványok
Helyben, eredeti feltárt formájában megtartandó a középkori, kelet-nyugati tengelyű templom és a hajóhoz csatlakozó szentély alapozás.
A templomkertben végzett feltárás során előkerült 284 objektum, melyből mintegy 270 sír vagy egykori sír megmaradt részlete, a többi középkori és újkori tárológödör és egyéb újkori beásás, objektum. A kutatott területre esett (az írásos források alapján) a 18. század legvégén épült és 1948-ban lebontott egykori barokk református templom nagyobbik része és a szintén a II. Világháború után lebontott kő kerítőfal egy része is. Az észak-déli irányú barokk templom részben ráépült a korábbi, szisztematikusan elbontott középkori, kelet-nyugati tengelyű templom helyére. Ezt valószínűleg a barokk templom építésekor, az előtt bontották el az alapozásával együtt valószínűleg a településen igen nagy kincsnek számító mészkő építőanyagért. Ezen épület hajójából kb. 5 méter esett a feltárási területre. A hajóhoz csatlakozó szentély alapozási árkát is sikerült megfigyelni, feltárni. A szentély először félkörösnek tűnt, de a gondosabb kutatás nyomán kiderült, hogy a nyolcszög három oldalával záródó egyházról van szó. Ez alapján a „középkori" templom szentélyének kora gótikus forma szerinti építése a 13. század második felére esetleg a 14. század elejére tehető.
A feltárás során a barokk templom belsejében két, egymással párhuzamos falat találtunk, melyek a korábbi, korai gótikus szentélyű templomhoz tartoztak. A két fal kb. 5 méterre fut egymással párhuzamosan, tehát ez a barokk korinál korábbi egyház kb. 5 méter széles lehetett. E két fal iránya kelet-nyugati. Az északi hajófalnál valószínűleg a templomhajó építése után, de még a 16. század közepe, a reformáció térnyerése előtt egy kis toldást építettek. A közel egy méter vastagságú fallal körülvett kicsiny toldalék belmérete kb. 3 x 1,5 méter lehetett és talán valamely másik szent (tehát nem Szent Miklós) tiszteletére épült oldalkápolna lehetett. Erre mutat, hogy egy gyengébb félkörös alapozást találtunk a középső részén, ami egy kisebb oltár alapja lehetett.
A középkori, késő gótikus templom belsejét a késő-középkorban téglapadlóval fedték. A lapos, a középkori tégláknál nagyobb felületű „járólapok" közül 8 db került elő, mindegyik az oldalkápolna belsejéből és ennek közeléből.
A kora gótikus szentélyű épület bontási idejét keltezhetik az alapozási árokban az eredeti fal kibontása után megmaradt, az árokba véletlenül behullott 17-18. századi tárgyak. Csak valószínűsíthető, hogy ezt a korai templomot a barokk épület készítése előtt bontották el.
1
Beépítette a 19/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 26. napjától.
2
Beépítette a 19/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 26. napjától.
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával. A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.
