Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Raposka Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (VI.21.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról

2013.09.25.
Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 37/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 21. § (1) bekezdésében, és a 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
1. A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Raposka községben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Raposka Községben lakó magyar állampolgárokra, bevándorlási, letelepedési, engedéllyel rendelkező, továbbá a hatóság által menekültként, oltalmazottként elismert személyekre és ezen személyek gyermekeire.
(2) A rendelet kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) és (3) bekezdésekben, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
(1) A rendelet alkalmazásában:
1. háztartásban együtt élők: az egy lakásban együtt lakó személyek közössége.
2. különös méltánylást érdemlő körülmény: a betegség miatt felmerült és szükséges gyógyszerköltség, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja, valamint a kérelmező vagy hozzátartozója kórházi ápolásával kapcsolatosan felmerülő, az egészségbiztosítás által nem támogatott költségek (pl. utazási költség); az iskolakezdéssel kapcsolatosan felmerülő tanszer- illetve ruhanemű beszerzése; valamint az elemi kár miatt felmerülő kiadás.
(2) A rendelet alkalmazásában minden esetben a kérelmező saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztető mértékű többletkiadásnak kell tekinteni azt a rendeletben meghatározott módon igazolt többletkiadást, amely a kérelmező családja havi családi jövedelmének 30 %-át eléri, vagy meghaladja.
3. Az eljárás megindítása
3. §
(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság megállapítására az Szt., a Gyvt., továbbá a végrehajtásukra kiadott kormányrendeletek rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljárás megindítása történhet:
a) kérelemre, illetve
b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével hivatalból.
(3) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehet:
a) polgármester,
b) települési képviselő
c) egészségügyi szerv
d) családsegítő és gyermekjóléti szolgálat.
(4) A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele külön eljárás nélkül történik.
4. §
(1) A kérelmet a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Önkormányzati és Igazgatási Iroda Általános Igazgatási Csoportjához (a továbbiakban: Általános Igazgatási Csoport) kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell a mindenkor hatályos törvényben és kormányrendeletben előírt bizonyítékokat és a vagyonnyilatkozatot.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági határozatot, továbbá a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén azt az iratot, mely e körülményt alátámasztja,
b) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
c) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.
5. §
(1) Munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított jövedelemigazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, árvaellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési támogatásban, álláskeresést ösztönző juttatásban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a jogosultságot megállapító határozatot, továbbá az ellátás összegét hitelt érdemlően igazoló iratot csatolnak.
(2) A vállalkozók a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelmükre vonatkozóan az adóhatóság igazolását csatolják, vagy személyes nyilatkozatot tesznek.
(3) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan hasznosítása, alkalmi munka – személyes nyilatkozatot mellékelnek.
(4) Amennyiben a kérelmező és családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, továbbá kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hatáskör gyakorlója megkéri az adó- és vámhivatal igazolását.
(5) Az önkormányzat által folyósított ellátásokról nem kell igazolást csatolni.
6. §
(1) A szociális és gyermekvédelmi támogatások megállapítása iránti kérelmeket az Általános Igazgatási Csoport terjeszti a hatáskörrel rendelkező szerv elé.
(2) Az Általános Igazgatási Csoport a kérelmezőnél környezettanulmányt készít, kivéve, ha a kérelmezőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és nem tételezhető fel azokban lényeges változás.
(3) Amennyiben a kérelmező családjában a rendszeresen mérhető kiadások meghaladják a kimutatott vagy a nyilatkozott jövedelmet, az Szt. 10. § (6) bekezdése, vagy a Gyvt. 131. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) Amennyiben a kérelmezőt létfenntartásában más személy segíti, úgy a megnevezett személy nyilatkozata és jövedelemigazolása is csatolandó a kérelemhez.
(5) A rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők a szociális helyzetükben vagy lakcímükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az Általános Igazgatási Csoportnál.
7. §
(1) Az Általános Igazgatási Csoport a benyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmek, a jövedelem- és vagyonnyilatkozat tartalmára formanyomtatványt készít a mindenkor hatályos jogszabályok alapján.
(2) A határozatlan időre megállapított ellátások felülvizsgálata – indokolt esetben – az Szt., illetve a Gyvt. által megállapított határidőn belül is megtörténhet.
8. §
(1) E rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat a jogosultság fennállása esetén a kérelem benyújtásától, vagy a jogosultság napjától kell megállapítani – a lakásfenntartási támogatást kivéve –, és a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kiutalni.
(2) Az átmeneti segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a megállapítást követő 10 napon belül kell a jogosult részére kiutalni.
(3) A megállapított ellátások kifizetéséről, utalásáról, a visszaigényelhető összegek visszaigényléséről a Hivatal Pénzügy Irodája gondoskodik.
9. §
(1) Nem részesülhet szociális ellátásban az, akinek tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződés alapján az ellátása biztosított, kivéve a személyes gondoskodást biztosító ellátásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás), amennyiben az eltartó a biztosított ellátásáért 100%-os térítési díjat fizet.
(2) Amennyiben az igénylő vagy az érintett családtagja az eljárás során valótlan adatokat állít, vagy valótlanul nyilatkozik, vagy ha a kapott ellátást nem rendeltetésszerűen, a kérelemben foglaltaknak megfelelően használja fel, a megállapított támogatás, vagy pénzbeli ellenértéke visszafizetésére köteles.
(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére az Szt. 17. §-ában, illetve a Gyvt. 133. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
II. fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
4. Rendszeres szociális segély
11. §
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat).
(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személy kivételével – a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szolgálattal, vagy az általa meghatározott esetekben egyéb szervekkel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles
a) az Szt-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni,
b) a Szolgálattal, vagy a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni.
(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – közölni és legkésőbb 5 napon belül hitelt érdemlő módon igazolni a Szolgálatánál, mely köteles az igazolás megalapozottságát vizsgálni.
(5) A Szolgálat a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az Általános Igazgatási Csoportot:
a) a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával,
b) a beilleszkedést módosító program módosításáról annak egy példányával.
(6) A beilleszkedést segítő program típusai:
a) munkavégzésre felkészítő és integráló programok,
b) álláskeresési technikák, jogi, pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkozás,
c) mentálhigiénés programok,
d) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,
e) képzés, átképzés, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében,
f) más ellátásba juttatás.
(7) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból
a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Szolgálatnál nyilvántartásba vétele céljából,
b) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
c) a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,
d) akadályoztatása okát az előírt időben nem jelenti, hitelt érdemlő módon nem igazolja,
e) a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg,
f) a Szolgálatnál vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.
(8) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén a Szolgálat minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, és amennyiben az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható, az együttműködési kötelezettség megszegését 5 napon belül köteles jelezni az Általános Igazgatási Csoportnak.
5. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság helyi feltételei
12. §
(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosításáról, valamint higiénikus állapotának biztosításáról folyamatosan gondoskodjon.
(2) A lakókörnyezet alatt a jogosult által lakott lakóházat, annak udvarát és kertjét, a kerítésen kívüli közterület legfeljebb 4 méter széles sávját kell érteni.
(3) Tisztántartás a ház, lakás és udvara szeméttől, hulladéktól való teljes mentesítése, a növények gondozása, ápolása.
(4) Az ingatlan állagának, rendeltetésszerű használatának biztosítása a ház vagy lakás helyiségeinek – beleértve a mellékhelyiségeket is – felszerelési tárgyainak rendszeres takarítása, tisztítása, a lakhatáshoz szükséges karbantartási munkák elvégzése, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek esetében azok folyamatos hasznosítása.
(5) A lakókörnyezet rendezettségét helyszíni szemle keretében kell felülvizsgálni a rendeletben meghatározott szempontok figyelembevétel, és az ellenőrzés megállapításait környezettanulmányban kell rögzíteni. Az ellenőrzést szükség szerint, de legalább a jogosultság felülvizsgálata során el kell végezni.
(6) Ha a lakókörnyezet az (1)-(4) bekezdésekben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével és az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
(7) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (1)-(4) bekezdésekben foglalt feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget.
6. Ápolási díj
13. §
(1) Ápolási díj állapítható meg az e rendeletben foglaltaknak megfelelően annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150%-a.
(3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
(4) Az ápolási díj e rendeletben nem szabályozott kérdéseire – különösen az ellátás megszüntetésére, az ellátás megállapításához szükséges dokumentumok benyújtására, a szolgálati időre való jogosultságra – vonatkozóan az Szt. 42. § (2)-(3) bekezdéseiben, a 43. §-ában, valamint a 44. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Az ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni kell a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokat és szakvéleményt, a kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelmét tartalmazó jövedelemnyilatkozatot, valamint az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.
(6) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente kell felülvizsgálni.
7. Átmeneti segély
14. §
(1) Átmeneti segélyben kell részesíteni az Szt. 45. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben azt a személyt, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben - pl. elemi kár, a létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, két hónapot meghaladó tartós betegség - jövedelemhatártól függetlenül átmeneti segélyt kell megállapítani, ha az igényjogosult a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, vagy ha az köztudomású.
15. §
(1) Az átmeneti segély mértéke 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedhet.
(2) A 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a segély mértéke 100.000,- Ft-ig terjedhet.
(3) A 14. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével nem állapítható meg az átmeneti segély annak aki, vagy akinek családtagja egy naptári éven belül két alkalommal részesült átmeneti segélyben.
8. Temetési segély
16. §
(1) Raposka Község Önkormányzat Képviselő-testülete kérelemre temetési segélyt állapít meg annak a személynek, aki az elhunyt raposkai lakos eltemettetéséről gondoskodott.
(1a) Raposka Község Önkormányzat Képviselő-testülete kérelemre temetési segélyt állapít meg annak a raposkai állandó lakóhellyel rendelkező személynek, aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott.
(2) Nem állapítható meg temetési segély az Szt. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetben.
(3) A temetési segély összege legfeljebb 20.000,- Ft.
(4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a Kormányrendeletben meghatározott számlákat, okiratot.
9. Szülési támogatás
17. §
(1) Az önkormányzat szülési támogatást nyújt jövedelmi viszonyaitól és rászorultságtól függetlenül a raposkai újszülöttek családjának.
(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalhoz. A kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
(3) A szülési támogatás összege gyermekenként 20.000,- Ft.
10. Tanévkezdési támogatás
18. §
(1) Tanévkezdési támogatásra jogosult a Raposka községben lakóhellyel rendelkező általános, középiskolai, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, továbbá a nevelési évben 6. életévüket betöltött óvodai ellátásban részesülő gyermek családja.
(2) A támogatás a havi autóbuszbérlet megvásárlásához nyújtott pénzbeli hozzájárulás formájában, a szülők írásbeli kérelmére, a család jövedelmi, vagyoni viszonyaitól függetlenül nyújtható.
(3) A támogatást az önkormányzat 10 hónap időtartamra állapítja meg, az összege 600,- Ft/hó gyermekenként.
(4) Az óvodáskorú gyermekek részére a 6. életévük betöltésének időpontjától kezdődően időarányosan kerül megállapításra a támogatás. A támogatás folyósításának kezdő időpontja az a hónap, amelyben a gyermek a 6. életévét betöltötte.
(5) A támogatás megállapítására évi egy alkalommal, augusztus 1. és szeptember 30. közötti időpontban kerül sor. A támogatás a megállapítását követő 10 napon belül kerül egyösszegben kiutalásra a jogosultaknak.
19. §
(1) A támogatás iránti kérelem a tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között terjeszthető elő.
(2) A kérelemhez – oktatási intézményben tanuló gyermekek esetében - csatolni kell az iskolalátogatási igazolást, vagy a hallgatói jogviszony igazolását. Általános iskolai tanulók esetén elegendő a szülő által aláírt nyilatkozat is.
11. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
20. §
(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
a) a gyermek tartósan beteg,
b) beiskolázási költségek
c) elemi kár,
d) szülők munkanélkülivé válása,
e) napi megélhetési gondok.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal 2.000,- forinttól 10.000.- forintig terjedhet.
(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb kettő alkalommal, összesen 15.000,- forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.
(5) Az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapítottak meg, egy naptári éven belül egy alkalommal, legfeljebb 5.000,- forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.
(6) Sürgős szükség esetén, ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (3)–(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
21. §
(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(2) Természetbeni ellátások különösen:
a) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,
b) élelmiszerutalvány biztosítása.
c) élelmiszer, tanszer vagy ruházat vásárlása
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
a) a kérelem természetbeni támogatásra irányul,
b) a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul, vagy
c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
IV. Fejezet
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK
12. Köztemetés
22. §
(1) A köztemetés elrendeléséről a hatáskör gyakorlója dönt az Sztv. 48. §-ában foglaltak alapján.
(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.
(3) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére – amennyiben a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak – maximum tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. Különösen méltányolható esetben a polgármester a 14. § (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.
(4) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.
(5) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.
13. Közgyógyellátás
23. §
(1) Méltányosságból megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultság annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, egyedül élő esetén 225 %-át és a havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24 %-át.
14. Pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtott ellátások
24. §
(1) A képviselő-testület döntése alapján a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával, természetbeni szociális ellátásként adható:
a) lakásfenntartási támogatás;
b) az átmeneti segély;
c) a temetési segély
d) szülési támogatás
e) tanévkezdési támogatás.
(2) Természetbeni ellátás különösen: a ruhanemű, az élelmiszer, a tüzelőanyag, a közüzemi díjak átvállalása, a tankönyv, tanszer, a gyermekintézmények térítési díjainak átvállalása.
V. Fejezet
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
25. §
(1) Az önkormányzat a következő szociális szolgáltatásokat biztosítja:
a) szociális alapszolgáltatások
aa) étkeztetés
ab) házi segítségnyújtás
ac) családsegítés
ad) idősek nappali ellátása
ae) hajléktalanok átmeneti ellátása.
b) gyermekjóléti alapellátás
ba) gyermekjóléti szolgáltatás
bb) bölcsőde
bc) óvoda
(2) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló részére az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat a Tapolcai Szociális Alapszolgáltatási Intézményi Társulás által fenntartott Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézeten keresztül biztosítja.
15. Étkeztetés
26. §
(1) A szociálisan rászoruló részére az Szt. 62. §-ában foglaltak figyelembe vételével napi egy meleg ételt (ebédet) kell biztosítani a Tapolcai Diák-és Közétkeztető Szolgáltató Kft. főzőhelyéről a rászoruló lakóhelyére történő elszállítással. A szociálisan rászoruló kérelmére, valamint hajléktalan személy esetében az ebéd a Tapolca, Szent István u. 12. szám alatti Idősek Klubja ételosztó helyiségében vehető át.
(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, vagy azt a személyt is, aki házi segítségnyújtásban részesül.
(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(7) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:
a) a (2) bekezdés esetében a személyi igazolvány,
b) a (3) és (5) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
c) a (4) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat,
d) a (6) bekezdés esetében a lakcímkártya vagy a hajléktalan szálló igazolása.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával meghosszabbítható.
(9) Az étkeztetésért fizetendő térítési díj összegét, a kedvezmény mértékét külön rendelet szabályozza.
16. Házi segítségnyújtás
27. §
(1) Az önmaguk ellátására csak segítséggel képes személyek saját lakásán történő gondozását főállású és tiszteletdíjas gondozónők bevonásával a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet biztosítja az Szt. 63. §-ban foglaltak értelmében.
(2) A házi segítségnyújtás feladatainak ellátása során az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 25. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) A házi segítségnyújtásért térítési díjat nem kell fizetni.
17. Családsegítés
28. §
(1) A családsegítés során az Szt. 64. § (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.
(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy vonatkozásában együttműködésre kijelölt szerv a Szolgálat.
(3) A családsegítő tevékenység során kiemelten kell foglalkozni a nem foglalkoztatott személyek képzésével.
(4) A családsegítő szolgáltatásért térítési díjat fizetni nem kell.
18. Nappali ellátás
29. §
(1) Az Idősek Klubja a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosított lehetőség a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok valamint az alapvető higiénés szükségletek kielégítésére, napközbeni étkezés igénybevételére, mely munkanapokon 7,30 – 15,30 óra között áll a rászorulók rendelkezésére.
(2) Az étkeztetésért fizetendő térítési díj összegét, a kedvezmény mértékét külön rendelet szabályozza.
19. Gyermekjóléti Szolgáltatás
30. §
Raposka Község Önkormányzata a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézeten belül működtetett gyermekjóléti szolgálat útján látja el a gyermekjóléti szolgáltatási feladatait.
20. Bölcsődei ellátás
31. §
(1) A bölcsődében történő elhelyezésre a bölcsőde működési engedélyében meghatározott ellátási területen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülők gyermekeinek van lehetősége.
(2) Nem veheti igénybe az ellátást az a gyermek, akinek valamelyik szülője háztartásbeli, GYED-en, GYES-en illetve GYET-en van. Amennyiben a fentiek igénybe vétele, vagy a szülő háztartásbelivé válása a bölcsődei gondozás ideje alatt keletkezik, a bölcsődei gondozást egy hónap után meg kell szüntetni.
(3) Gyermekorvos, nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat javaslatára, valamint igazoltan nappali tagozaton tanulmányokat folytató szülő esetén a (3) bekezdés szerinti gyermekek is felvételt nyerhetnek a bölcsődébe.
(4) A GYES folyósítása mellett igazoltan munkát vállaló szülő gyermeke is felvehető a bölcsődébe, ha a gyermek napközbeni ellátása más módon nem biztosítható.
(5) A bölcsődei felvételnél előnyben részesülnek a gyermekét egyedül nevelő szülők, továbbá a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülők gyermekei.
(6) Amennyiben a gyermek a bölcsődei ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, a szülő a bölcsődei ellátás teljes költségének megfizetésére köteles.
(7) A térítési díj összegét külön rendelet szabályozza.
21. Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás
32. §
Tekintettel arra, hogy Raposka Község Önkormányzata intézményt nem tart fenn, így ezirányú feladatainak a környező településeken működtetett oktatási intézmények fenntartóival kötött megállapodások útján tesz eleget.
33. §
(1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét az intézményt fenntartó önkormányzat határozza meg.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. §
(1) A rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Raposka Község Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2001. (II. 19.) rendelete, a 8/2004. (VI. 18.) rendelete és az 1/2002. (I. 25.) rendelete.
Raposka, 2013. június 20.
Bolla Albert sk. Ughy Jenőné sk.
polgármester jegyző
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás