Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013(IV.30..) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.03.29.
Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Úrkút Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) székhelye: 8409 Úrkút Rákóczi u. 45.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) A Képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő
(4) A Képviselő-testület bizottságai elnevezése:
a) Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági és Igazgatási Bizottsága, székhelye: Úrkút Rákóczi u. 45.
b) Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális, Bizottsága, székhelye: Úrkút Rákóczi u. 45.
(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Úrkúti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) . Székhelye: Úrkút Rákóczi u. 45.
(6) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig
a) A képviselő-testület pecsétjén a „Úrkút Község Önkörmányzatának Képviselő-testülete”
b) Az Önkormányzat pecsétjén „Községi Önkormányzat Úrkút”
c) A polgármester pecsétjén a „Úrkút Község Polgármestere”
d) A jegyző pecsétjén a „Községi Önkormányzat Jegyzője Úrkút”
e) A polgármesteri hivatal pecsétjén a „Úrkúti Polgármesteri Hivatal ”
felirat olvasható.
(7) Az Önkormányzat hivatalos honalapjának (a továbbiakban: önkormányzati honlap) címe:www.urkut.hu
(8) Úrkút Község címeréről és zászlajáról Az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról szóló 5/2006. (III.21.)rendelet rendelkezik.
2. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei
2.§ (1) Az Önkormányzat törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:
a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
b) civil szervezetek támogatásáról,
c) helyi falutévé működésének támogatásáról,
d) község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,
e) társulások létrejöttének ösztönzéséről,
f) kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,
g) sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról,
h) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről
3.§ Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióik szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
4.§
3. A képviselő-testület működése, az alakuló ülés
5.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület munkaterv szerint tervezett rendes üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, napra és időpontra is összehívható.
6.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott időn belül és módon tartja meg.
(2) Az alpolgármester választását e célra létrehozott ad hoc bizottság bonyolítja le.
(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
4. A munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterve alapján tartja. Munkatervét a képviselő-testület fél- vagy egyéves időtartamra állapítja meg.
(2) A munkaterv-javaslat elkészítéséről a polgármester gondoskodik, melyhez előzőleg javaslatot kér:
a) a képviselőktől,
b) a jegyzőtől.
8.§
5. A rendes és rendkívüli ülés, közmeghallgatás
9.§ (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) polgármester beszámolója a két ülés között végzett munkájáról,
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)
f) kérdések, interpellációk,
g) közérdekű bejelentések és javaslatok.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – el lehet térni.
(4)
(5) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez
b)
c)
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban
f) módosító javaslatok megtétele
g) döntés a módosító javaslatokról
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról
10. § (1) A Képviselő-testület ülését a munkatervétől eltérő módon (eltérő időpontra és napirenddel) is össze kell hívni:
a) a Képviselők 1/4-nek, a tárgy megjelölésével, írásban tett, saját kezűleg aláírt, valamint a
​b) a Képviselő-testület bizottságának,
indítványára.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a Polgármesternél lehet előterjeszteni.
(4) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.
11.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
12.§ (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) Közmeghallgatást a Képviselő-testület előre meghatározott napirend megtárgyalása esetén is tarthat.
(3) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző 10 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester a község településrészein kihelyezett hirdetményekkel, szórólapokkal, illetőleg faluTV-ben, az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és tárgyát.
6. Az előterjesztések
13. § (1) A testület ülésére rendelet-tervezet – előzetes bizottsági tárgyalást követően – csak írásban nyújtható be, egyéb előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.
​(2) A képviselő-testület elé előterjesztéseket nyújthatnak be:
a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok),
b) a polgármester, alpolgármester, képviselők,
c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények vezetői,
d) a jegyző.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját,
c) határozati javaslatot,
d) szükség szerint határidő és a végrehajtásért felelős megjelölését.
14. § (1) Az előterjesztések a rendes ülést megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.
(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 1200 óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles azonnal továbbítani a jegyzőnek, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
7. A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje, nyilvánossága
15.§ (1) A képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a Gazdasági és Igazgatási Bizottság elnöke látja el.
(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, valamint mellékletként az írásos előterjesztéseket.
(3) A meghívót a polgármester – a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti mellékleteivel együtt – a rendes ülés napját megelőzően legalább négy naptári nappal küldi ki.
(4) Amennyiben az biztosítható, úgy a rendkívüli ülésre szóló meghívó az ülés napját megelőzően legalább kettő nappal – ha ez el nem hárítható akadályba ütközik, úgy legkésőbb az ülést megelőző napon – kerül kikézbesítésre.
(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület telefonon is összehívható.
(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és az ülés tervezett napirendjéről a község lakossága az ülés meghívójának a Községháza hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, illetve az önkormányzati honlapon való közzétételével értesül.
(7) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal kapnak meghívót:
a) a napirendi pontok előadói,
b) azoknak a bizottságoknak a nem képviselő tagjai, amely bizottságokat a tárgyalt napirendi pont érinti,
c) az önkormányzat intézményeinek vezetői,
d) akiknek meghívását a Polgármester egyébként indokoltnak tartja,
e)
f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
16.§ (1) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben – amennyiben azzal kapcsolatban vita merül fel - a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
17.§ (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről – annak zavarása nélkül a sajtó képviselői tudósíthatnak, az ülésről kép- és hangfelvétel készülhet.
(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(3) Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.
(4) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az ülés elnöke a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.
(5) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett – kivéve a Képviselő-testület egyedi hatósági ügyben hozott döntését – a nyilvánosság tájékoztatásra kerül a zárt ülést követően.
8. A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
18. § A polgármester:
a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja,vagy megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólal­hat fel újra,
f) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
g) tárgyalási szünetet rendel el,
h) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
i) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,
j) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,
k) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
l) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
19. § (1) Ha egy napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.
(2) Az előterjesztő, vagy bármely Képviselő javasolhatja a Képviselő-testületnek a vita bezárását. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal 3 perc, a második alkalommal 2 perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb 2 perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.
(4) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (3) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
(5) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.
20.§ (1) Ha a Képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik Képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, a polgármester rendre utasítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen a polgármester vét, bármely Képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület a polgármestert utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
9. Interpelláció, kérdés
21.§ (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(3) Az interpelláció írásban a polgármesternél terjeszthető be, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább kettő nappal.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
​ a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(6) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
22.§ (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.
(3) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.
23.§ (1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.
(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.
(3) A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.
10. Határozatképesség, döntéshozatal
24.§ (1) A települési képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
25.§ (1) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességet helyreállítani nem lehet, a képviselő- testületi ülés 8 napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására újra összehívásra kerül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a meghívó kerül megküldésre a korábban már kiadott előterjesztések, egyéb dokumentációk nem.
(3) Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább kettő nappal küldi ki a meghívót.
26.§(1) A szavazás módja: nyílt szavazás, mely kézfelemeléssel történő szavazással történik.
(2) A képviselők „igen” vagy „nem”, nyilatkozattal szavaznak.
(3) A megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) az egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges a döntéshozatalhoz a Mötv.-ben meghatározott eseteken kívül az alábbi ügyekben:
​a) a gazdasági program elfogadásához,
b)
c) hitelfelvételhez,
d) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez
e) zárt ülés elrendeléséhez,
f) helyi népszavazás elrendeléséhez.
(4) A szavazás nyílt, vagy titkos lehet.
(5)
(6) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik Képviselő kéri, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
27. §(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni – a Mötv.-ben meghatározott eseten kívül -, ha a képviselő-testület jelenlévő tagjainak többsége indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(2) A jegyző a jelenlévő képviselők nevét ABC sorrendben olvassa és a nevén szólított képviselő „igen vagy „nem” válasszal nyilatkozik. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
28.§ (1)Titkos szavazást bármelyik képviselő kezdeményezheti. A titkos szavazást az Gazdasági és Igazgatási Bizottság tagjai bonyolítják le. Amennyiben a Gazdasági és Igazgatási Bizottság jelenlévő tagjainak a száma nem éri el a 2 főt, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására nyílt szavazással a képviselők közül Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.
(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.
(4) A szavazatszámláló bizottság
​a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának lehetőségét,
d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
​a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerülő körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és egy tagja írja alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.
11. Határozathozatal, jegyzőkönyv
29.§(1) A képviselő-testület az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt.
(2)
(3)
(4)
(5) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt
a) ügyrendi kérdésekről,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
c) tájékoztató anyagokról, beszámolóról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról.
30.§ (1) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének – a Mötv.-ben meghatározott tartalmi elemeken túl, a képviselő kérésére, - ha az elfogadott döntés ellen voksolt – a nevét, mint a döntés ellenzőjét rögzíteni kell.
​(2) A képviselő, a jegyző, a polgármester, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke saját kérésére az általa elmondott véleményét, hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
​​(3)
12. Rendeletalkotás
31.§ (1)
(2)
(3) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.
32.§ (1) A megalkotott rendelet a Hivatal előterében lévő hirdetőtáblán való - az elfogadásától számított 8 (nyolc) napon belül történő - kifüggesztésével kerül kihirdetésre. Kihirdetésnek a kifüggesztés első napja minősül.
(2)
13. A települési képviselő
33.§ (1) A települési képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy szervei ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében tartósan vagy ideiglenesen akadályoztatva van.
(2) A Képviselő-testület tagja a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja 25 %-kal csökkenthető, melyről a képviselő-testület alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.
13. A képviselő-testület bizottságai
34.§ (1) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok neve, létszáma:
​a) Gazdasági és Igazgatási Bizottság, létszáma 3 fő települési képviselő,
b) Szociális Bizottság, létszáma 4 fő, melyből 3 fő települési képviselő, 1 fő nem képviselő
(2) A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes, úgynevezett ad hoc bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.
35.§ (1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke képviseli, hívja össze és vezeti üléseit.
(2) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni. A bizottság üléséről való távolmaradást, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig a bizottság elnökénél kell bejelenteni.
(3) A bizottságok üléseinek vezetésére a képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) A bizottság elnökének a helyi rendelet-tervezetét véleményező bizottság ülését az előterjesztésekre vonatkozóan meghatározott időbeli szempontra is figyelemmel kell összehívnia.
(6)
(7) A bizottságok működésének adminisztratív kiszolgálását (ügyviteli feladatait stb.) a Hivatal látja el.
36.§ Az állandó bizottság általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
d) javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben,
e) véleményezi az Önkormányzat éves költségvetése, zárszámadása, illetve a költségvetés teljesítése féléves, három-negyedéves tájékoztatója, valamint a költségvetési koncepciója tervezetének feladatkörét érintő részét, a feladatkörét érintő költségvetési előirányzatok átcsoportosítását.
37.§ A Gazdasági és Igazgatási Bizottság
a) Figyelemmel kíséri:
aa) az Önkormányzat által fenntartott intézmények gazdálkodását, szükség esetén a hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz,
ab) a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,
ac) a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
b)Véleményezi:
ba) az Önkormányzat költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetét,
bb) a hitelek felvételét, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
bc) az Önkormányzat és intézményeinek beruházásait, fejlesztéseit,
bd) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon vásárlására, átruházására, valamint az önkormányzat tulajdonát képező értékpapír vagyon forgalomba hozatalára irányuló javaslatokat.
c)Ellenőrzi:
ca) az Önkormányzat pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét,
cb) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos helyi rendeletek és határozatok végrehajtását,
cc) az átmenetileg szabad pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú lekötését.
d) A pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentését a Képviselő-testület elé terjeszti.
e) Ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket a központi jogszabály, vagy helyi rendelet hozzá utal.
38.§ A Gazdasági és Igazgatási Bizottság
a) véleményezi a helyi rendeletek tervezeteit, a ha­tályos helyi rendeletek, határozatok felülvizsgálatát, módosí­tását.
b) vizsgálja a helyi rendeletek hatályosulá­sát, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészí­tésre.
c) ellátja a Polgármester, Alpolgármester, a Képviselők, a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatával, továbbá a bizottsági tagok kivételével ezen személyek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:
ca) határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére,
cb) a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a jegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át.
cc) a bizottság elnöke köteles az ca) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni.
cd) a bizottságnak jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – kell döntenie az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a Képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról.
ce) a bizottság elnöke – a Hivatal adminisztratív közreműködése mellett –ezen iratokról külön nyilvántartást vezet. Az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a Polgármesteri Hivatalban jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolja és őrizteti, valamint ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni.
cf) a törvény rendelkezése szerint nyilvános vagyonnyilatkozatokba – a külön törvényi előírások szerint a bizottság elnökének (akadályoztatása esetén egy tagjának) jelenlétében – a Hivatal munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie.
cg) a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, vagy az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, vagy a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testület, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a Képviselő-testület felé.
ch) a cf) alpont szerinti eljárás megismétlésének ugyanazon ügyben csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az újabb eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a bizottság – az eljárás lefolytatása, felhívási kötelezettség nélkül – a cg) alpontban meghatározottak szerint jár el.
ci) eljárás esetén a bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (személyre, a vagyontárgyra vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül égetéssel, vagy iratmegsemmisítő használatával – jegyzőkönyvben rögzített módon – megsemmisíti.
39.§36 A Szociális Bizottság figyelemmel kíséri az egészségügyi alapellátás tevékenységét és ellenőrzi a helyi szociális rendeletek, határozatok hatályosulását, valamint átruházott hatáskörben dönt
a) a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,
b) a lakáscélú helyi támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,
c) a „Hello Úrkút! Itt a Holnap!” ösztöndíjprogramról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,
d) a foglalkoztatáshoz kötődő lakhatási támogatási programról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben.
15. A Polgármester, alpolgármester
40.§ (1) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a Mötv. és más jogszabály megállapít.
(3) A polgármester negyedévenként tájékoztatja a Képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(4) A polgármester szabadságát a Képviselő-testület általában előzetesen engedélyezi, míg indokolt esetben a 3 napnál nem hosszabb szabadságot utólag hagyja jóvá.
(5) A Polgármester átruházott hatáskörben dönt
a) az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról szóló rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,
b) a közterület használatáról, fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,
c) a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,
d) az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,
e) az Önkormányzatnak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jogaival kapcsolatban,
f) a közfoglalkoztatottak munkaszerződéseivel kapcsolatos kérdésekben,
g) az önkormányzati tulajdonú egyes ingatlanok után a biztosítási szerződések megkötésével kapcsolatos kérdésekben,
h) a civil szervezetek részére székhelyhasználati és névhasználati engedély megadásáról,
i) az átmenetileg szabad pénzeszközök egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti lekötésével kapcsolatban.
41.§ (1) A Képviselő-testület egy fő alpolgármestert választ a képviselő-testület megválasztott tagjai közül, aki társadalmi megbízatású alpolgármesterként látja el tisztségét.
(2) Alpolgármester hiányában a polgármester a lemondását a Gazdasági és Igazgatási Bizottság Elnökének adja át.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az alpolgármesternek, alpolgármester hiányában a Gazdasági és Igazgatási Bizottság Elnökének adja át.
16. Jegyző, a képviselő-testület hivatala
42.§ (1) A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a Mötv., illetve más jogszabály megállapít. A Mötv.-ben meghatározott – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt, vagy ha az később jut a tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.
(2)A Jegyző a jogszabályokban meghatározott feladatain túl:
a) tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
(3) A jegyző tartós akadályoztatása, illetve a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat Pichler Zoltánné látja el.
43.§ A Polgármesteri Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó legfontosabb szabályok a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Hivatali SZMSZ) kerülnek megállapításra. A jegyző által – a polgármester egyetértésével - elkészített Hivatali SZMSZ-t jóváhagyásra a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. ​
17. A nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása
44.§ (1) Az Önkormányzat az Úrkúti Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az alábbiak szerint:
a) A feladat ellátásához szükséges helyiséget. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a települési önkormányzat viseli.
b) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatala útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal ellátja:
ba) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, postázás)
bb) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
c) rendezvényeihez biztosítja a közösségi ház nagytermét, valamint a sportcsarnokot,
d) A b) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi Önkormányzat viseli.
e) A jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
45.§ (1) A lakosság, a a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez az alábbi esetekben:
a) a község rendezési tervének elfogadását megelőzően,
b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzati fejlesztések, beruházások indítása előtt
c) az előzőeken kívül évente egy alkalommal közmeghallgatás formájában,
d) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.
(2) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.
(3) A lakossági fórumok időpontja - a fórumokat megelőző 15 (tizenöt) nappal korábban - a község településrészein elhelyezett hirdetmények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az időpontjáról és helyéről a helyi FaluTV-ben és az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.
(4) A lakossági fórumokról a Polgármesteri Hivatal közreműködésével írásbeli feljegyzés (jegyzőkönyv) készül, amely az elhangzottak lényegét tartalmazza. A fórumon elhangzott legfontosabb állásfoglalásokról, véleményekről a Polgármester a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatást ad a Képviselő-testület, valamint a Falutévén keresztül a község lakossága számra.
18. Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona
46.§ Az Önkormányzat éves költségvetés alapján a Mötv.-ben, a költségvetési törvényben és más jogszabályban meghatározott szabályok szerint gazdálkodik.
47.§ (1) Az Önkormányzat költségvetése elkészítéséről és a zárszámadás összeállításáról a Jegyző gondoskodik.
(2) A költségvetésről, valamint a zárszámadásról a Képviselő-testület külön helyi rendeletet alkot.
(3) Az Önkormányzat törzsvagyona az éves költségvetési zárszámadás során leltár szerint kerül bemutatásra.
19. Záró rendelkezések
48.§ Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.

Fülöp Zoltánné Rostási Mária
polgármester jegyző
36

A rendelet szövegét a 8/2016. (V.31.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2016. 06.01-től

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás