Kifejezéskereső
Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (VII.26.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő- testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) d.) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, Az önkormányzat megnevezése, jogállása
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kalocsa Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 6300-Kalocsa, Szent István király út 35.
2. § Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és a pecsét. A város címerét, zászlaját, ezen önkormányzati jelképek a KALOCSA név használatát, valamint a városi kitüntető díjak adományozását a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
3. § (1)2 Az önkormányzat pecsétje:Kör alakú, benne körfelirat: Kalocsa Város Önkormányzata Bács-Kiskun megye helyezkedik el, közepén a Magyarország címere.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(3)3 A polgármester (alpolgármester) és a jegyző (aljegyző) hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Kalocsa Város Önkormányzat Polgármestere Bács-Kiskun Megye (Alpolgármestere),
b) Kalocsai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Bács-Kiskun Megye (Aljegyzője).
(4) A jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőkön az önkormányzat címerét
4. § Az önkormányzat testvértelepülései
a) Kirchheim unter Teck (Németországi Szövetségi Köztársaság)
b) Székelykeresztúr (Román Köztársaság)
c) Totana (Spanyol Királyság)
d) Betlehem (Izrael)
e) Kula (Szerbia Köztársaság)
f)4 Altino (Olasz Köztársaság)
g)5 Polyarnie Zori (Oroszországi Föderáció)
II. A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
5. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2)6 7 Önként vállalt feladatként gondoskodik:
a) szociális szakellátásról, (ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményi ellátás: időskorúak otthona),
b) tájékoztatási és ellenőrzési tevékenység az atomenergiáról szóló törvény alapján
c) közterület-felügyelet működtetése
(3)8 Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 7. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a jogszabályban meghatározott eseteken kívül gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban tulajdonjog megszerzése, tulajdonrész eladásáról döntés.
(2) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kell készíteni, vagy közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet. Az említetteket az előterjesztéshez csatolni kell, nélkülük a napirend nem tárgyalható.
(3) Hitel felvétele esetén az előterjesztésben be kell mutatni a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel összefüggésben a pénzügyi kockázatok felmérését, továbbá a hitelfelvételről szóló döntés-előkészítés folyamatában a futamidő egyes éveit terhelő kötelezettség költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatásának vizsgálatát. Az előterjesztéshez a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság írásos véleményét is csatolni kell.
III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE, A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
8. § (1) A testület szükség szerint, általában kéthetente, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
a) A képviselő-testület az ülését általában kéthetente a Városháza Dísztermében tartja.
b) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt általában minden év július 15.-től augusztus 25-ig ülésszünetet tart.
(2)9 Indokolt esetben a képviselő-testület szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart.
(3) A polgármester köteles 15 napon belül a testületi ülést összehívni, ha:
a) azt jogszabály kötelezővé teszi,
b) a képviselők egynegyedének írásban benyújtott indítványára,
c) a képviselő-testület bármely bizottságának benyújtott indítványára,
d) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére,
(4)10 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt, annak indokának megjelölésével a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles az ülést összehívni
(5) A rendkívüli képviselő-testületi ülés, halasztást nem tűrő, indokolt esetben bármilyen értesítési mód mellett összehívható, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(6)11 A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester, a tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén az Önkormányzati és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban.
(8) Helyben szokásos módon történő közzétételnek kell tekinteni, ha a közzététel a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztést.
(9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
f) a könyvvizsgálót az őt érintő napirendek tekintetében,
g) az önkormányzati intézmények vezetőit,
h) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
i) nem képviselő bizottsági tagokat
j) a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,
k) napirendi ponttal érintett gazdasági társaságok vezetőit,
l) helyi sajtó képviselőit
m) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart,
(10) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
a) jegyző,
b) aljegyző,
c) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
d) nem képviselő bizottsági tagok részére,
e) nemzetiségi önkormányzatok elnökei részére.
(11) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének és a könyvvizsgálónak részére a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.
(12) Az (10)-(11) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.
(13) A meghívóban zárt ülésként javasolt előterjesztéseket a képviselőknek, a bizottsági tagoknak, a jegyzőnek, aljegyzőnek és a polgármesteri hivatal érintett belső szervezeti egységének a vezetője részére kell megküldeni. A nemzetiségi önkormányzat elnökének részére csak a nemzetiségi önkormányzatot érintő zárt ülés előterjesztését kell kézbesíteni.
(14)12 A meghívó és az előterjesztések kézbesítése a képviselők részére elektronikus formában (e-mail vagy internetes letöltési lehetőség), vagy kérésre papír alapon történik, nem képviselő bizottsági tagok részére elektronikus formában (e-mail) történik. Ahol a rendelet írásbeliséget ír elő, ott az elektronikus úton, vagy adathordozón történő értesítést is érteni kell. Technikai hiba esetén, papír alapon történik a kézbesítés.
Munkaprogram
9. § A polgármester az alakuló ülésen szóban vagy írásban programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a területfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, a feladatokat tartalmazza.
A képviselő-testület ülése, szabályai
10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve rendelhet el a törvényben meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek illetékes vezetői, és az illetékes ügyintéző szakértőként vesznek részt a zárt ülésen.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester (mint levezető elnök) vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozat képességét.
(3) A határozatképességet a levezető elnök folyamatosan figyelemmel kísérli, ha az ülés határozatképtelenné válik, akkor kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha a határozatképesség helyreállítására tett kísérlet eredménytelen, akkor az ülés a levezető elnök berekeszti. Az elmaradt napirendi pontokat a testület a következő ülésen tárgyalja.
(5) A levezető elnök:
a) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére,
b) javaslatot tesz a napirendekre (a meghívóban szereplőkre, a visszatérő ügyekre, valamint a sürgősségi indítványokra),
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,
e) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
f) tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint havonta egy alkalommal szóban jelentést a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
g) berekeszti az ülést.
(6) A levezető elnök jegyzőkönyv-hitelesítőnek a képviselő-testület tagjai közül két személyt jelöl ki.
(7) A hitelesítők személyéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
Napirend előtti felszólalás
12. § (1) A képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő felszólalhat. Napirend előtt felszólalni Kalocsa várost és lakosságát érintő közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet.
(2) A levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy
a)13 a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő a levezető elnöknek - a tárgy megjelölésével legalább az ülést megelőző napon előre jelezte, és
b) b.) a felszólalás az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(3) Amennyiben a levezető elnök szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő felszólalási igényéről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
(5) Napirend előtti felszólalást követően a levezető elnök, valamint aki személyében érintett a felszólalásra reagálhat.
(6) Napirend előtti felszólalás, valamint az arra való reagálás időtartama legfeljebb 3 perc.
Sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzatok elnöke terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány – kivéve a visszatérő ügyet érintő napirend -, mely a meghívóban nem szerepel.
(3)14 Az indítványt írásban, kizárólag a döntéshez szükséges határidő miatt lehet tenni, az ülést megelőző munkanap 12 óráig a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendjére tűzi.
(5) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mely ülésén tárgyalja.
Tanácskozás rendje, szavazás
14. § (1) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön- külön vitát nyit.
(3) A képviselő-testületi ülésen elsőként a napirend előadóját illeti a szó, az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.
15. § (1)15 A vitát megelőzően az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztés értelmezésére vonatkozóan kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. A képviselőrészéről a napirendi ponthoz kapcsolódóan, a vita megnyitását megelőző kérdésfeltevés napirendenként kettő alkalommal alkalmanként 2 percben lehetséges
(2) A vitát a levezető elnök vezeti, a jelenlévők közül megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét.
(3) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Felszólalás szabályai:
a) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc időtartamú, ismételt felszólalásra legfeljebb 2 perces időtartamban kerülhet sor.
b) Amennyiben a polgármester az ismételt felszólalásra nem ad engedélyt, az érintett képviselő kérésére a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólás engedélyezéséről.
c)16 A határozathozatal előtt az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat, az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei 5 perces időkeretben szólalhat fel.
d) Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond.
e) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb 1 perc.
f) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
g)17 A képviselő-csoport vezetője a napirendhez további 3 percben felszólalhat.
(5) Ügyrendi kérdés:
a) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
b) javaslat a hozzászólók listájának lezárására,
c) vita lezárására vonatkozó javaslat,
d) szavazás módjára vonatkozó javaslat,
e) napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,
f)18 a képviselő szünetet kér.
(6) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(7) Az időhatárt túllépő képviselőtől a polgármester megvonja a szót.
(8) A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester - a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel - felmentést adhat.
(9) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő,
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(10) A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc.
(11) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, illetve sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A képviselő megjegyzésének általa kért részét szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet, legfeljebb 1 perc időtartamban.
(12) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kivéve a személyes érintettség bejelentését.
(13)19 Az előterjesztő döntéshozatal előtti felszólalása zárszóként 5 perc, melyet követően az elnök bejelenti a vita lezárását, ezt követően a vitát újra megnyitni nem lehet.
16. § (1) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(2) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármesternek kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az elnök a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
(3) A képviselő-testületi ülésen a megjelent hallgatóság tagjai részére a hozzászólást a levezető elnök engedélyezi. Amennyiben a levezető elnök nem engedélyezi a hozzászólást, akkor a testület bármely képviselő indítványára vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.
17. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(2) A napirend előadója, illetve bármely képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
18. § A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.
19. § A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket kettő vagy több fordulóban tárgyalja meg.
20. § (1) A hozzászólásokat követően a polgármester lezárja a vitát.
(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket, kiegészítő változatokat és módosító javaslatokat elfogadja-e.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és egyenként szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.
A személyes érintettség
21. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy hozzátartozója gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján képviselőtestületi döntés kedvezményezettje, ha érdekelt
a) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;
b) önkormányzat által kiírt pályázat útján vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;
c) képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(4) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következményei:
a) Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és a képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül,
b) amennyiben a Képviselő-testület egy szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.
Az ülések napirendje
22. § (1) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) képviselő-testület bizottságai,
b) polgármester,
c) képviselő,
d) jegyző,
e) aljegyző,
f) önkormányzati intézmények vezetői,
g) önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai,
h) nemzetiségi önkormányzatok elnökei
i) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a határozati javaslat,
d) a tájékoztató,
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy pontos meghatározását, a hozandó döntés indokainak felsorolását, - szükség szerint az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét, a tárgykört rendező szabályokat, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését. Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat kell használni.
(5) A bizottságok az előterjesztésekre vonatkozó véleményeiket legkésőbb a testületi ülésen, az adott napirend vitájakor terjeszthetik elő.
(6)20 A képviselő az „Egyebek” napirendi pontban fel kíván szólalni, akkor azt a polgármester részére a testületi ülést megelőzően legalább 2 nappal köteles jelezni írásban, a bejelentést a (4) bekezdés szerinti tartalommal kell megtenni.
A döntések meghozatala
23. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A testület tagjai igen, nem, tartózkodom, nyilatkozattal szavaznak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a jelenlévő képviselők egynegyede együttesen indítványozza, továbbá ha azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri.
(5) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(6) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa ABC sorrendben a képviselők nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igen-nel, nem-mel, vagy tartózkodás-sal szavaznak.
(7) A névszerinti szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni.
24. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat megszámláltatja.
(2)21 A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Önkormányzati és Ügyrendi Bizottság képviselő-testületi tag tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a testület a feladat ellátására - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
25. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igen-nel vagy nem-mel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.
(3) A polgármester először - külön-külön - az előterjesztő által el nem fogadott módosító javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) Az előterjesztő által el nem fogadott kiegészítő és további kiegészítő változásokról történő szavazásra az eredeti előterjesztést követő szavazás után kerülhet sor.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően, azonnal szavazásra bocsátja.
26. § Az egyéb jogszabályban meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges:
a) alapítvány létrehozása, megszüntetése, átalakulása,
b) hitelfelvétel,
c) helyi kitüntetés adományozásához, (díszpolgári cím adományozása), kitüntetési javaslathoz
d) helyi népszavazás kiírásához,
e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához.
f) ideiglenes bizottság létrehozásához,
g) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés az önkormányzati vagyonrendelet szerint,
h) gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, gazdasági társaságban meglévő tulajdonrész értékesítéséhez
27. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, ellene szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő kérésére meg kell ismételni.
A képviselő-testület döntései, a döntések jelölése, kihirdetése és közzététele
28. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat,
c) normatív határozat
(2) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket, állásfoglalásokat határozat-hozatal nélkül tudomásul veszi.
(3) Normatív határozatot hoz a képviselő-testület az önkormányzat intézményeinek alapító okiratainak elfogadásáról és annak módosításáról, hivatal szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról.
Rendeletalkotás
29. § (1)22 Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a polgármester, alpolgármester (ek), jegyző,
c) nemzetiségi önkormányzatok,
d) önkormányzati társulás tagjai.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.
30. § (1) A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével. A rendelet-tervezetet a tárgya szerinti illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében részt vesznek a hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.
(2)23 Az Önkormányzati és Ügyrendi Bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal felülvizsgálja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek azok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy újabb rendeletalkotásra.
(3) A rendeletet az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
31. § (1) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) A rendelet jelölése: Kalocsa Város Önkormányzata ..../20..... (kihirdetési hónap, nap) önkormányzati rendelete.
32. § (1) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról 5 napon belül a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet kihirdetése a Városháza hirdetőtábláján történik. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
(3) A rendelet közzétételének formái lehetnek:
a) képviselő-testületi tagok,
b) helyi sajtó, rádió, TV útján,
c) plakáton,
d) önkormányzati tájékoztató formájában,
e) önkormányzati honlap.
(4) A képviselő-testület rendeleteit meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek és intézményeknek.
33. § Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás, a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
34. § A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a szabályzat függelékeként - naprakész állapotban vezetni. A jegyzék az SZMSZ 4. számú függelékét képezi.
Határozat
35. § A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja – szükség szerint - a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, valamint azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
36. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése: Kalocsa Város Önkormányzata..../20..... számú határozata.
37. § A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ
38. § A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető.
39. § (1) A beszámolók benyújtására a 22. § (1) bekezdés a-i) pontjaiban megjelöltek feladatkörükben –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
(3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(4) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(5) Tájékoztató benyújtására a 22. § (1) bekezdés a-i) pontjaiban megjelölt személyeken túl, akit a képviselő-testület erre felkért - jogosultak.
(6) A tájékoztató elfogadása tudomásulvétellel történik, határozati formában.
Kérdés, interpelláció
40. § (1) Kérdés: a képviselő a képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől,
b) alpolgármester(ek)től,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől
az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor - vita nélkül - határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
(3) A kérdéseket a képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után teheti fel.
(4) Kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre
41. § (1) Interpelláció: a képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után – a
a) polgármestertől,
b) alpolgármester(ek)től,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre a megkérdezett az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(2) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a polgármesterre, vagy a tárgy szerint érintett bizottságra – bizottság feladatkörébe tartozó esetben a polgármesterre - bízza.
(3) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet.
(4) Interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre.
A tanácskozás rendjének fenntartása
42. § (1) Levezető elnök jogosult a hozzászólónak figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondanivalóját.
(2) Jogosult továbbá a tanácskozás rendjének fenntartása céljából:
a) figyelmeztetni a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, időkeretet túllépi, vagy a tanácskozáshoz nem illően, másokat sértően fogalmazott,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót,
c) figyelmezteti azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) rendre utasíthatja a nem képviselő megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.
(3) Az ülést a képviselő-testület a levezető elnök javaslatára félbeszakíthatja, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, ha az ülés félbeszakad, csak a polgármesteri összehívásra folytatódhat. Az ülés félbeszakításáról a testület vita nélkül határoz.
A jegyzőkönyv
43. § (1) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás),
b) az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját,
c) a távolmaradt képviselők névsorát (távollét okát, hogy ha jelezte),
d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
e) a polgármester esetleges intézkedéseit,
f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
g) az ülés bezárását.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint két fő jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
Közmeghallgatás
44. §24 (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett általános közmeghallgatást tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 54. §-a szerint.
(2) A közmeghallgatás meghirdetésére, összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók.
IV. A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
45. § (1) A képviselő joga:
a) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
b) tiszteletdíjra jogosultság a külön rendeletben megállapítottak szerint;
c) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
e.) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését,
(2) A képviselő köteles:
a) olyan magtartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. A képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához;
b) a vele szemben felmerült kizárási okot, személyi érintettséget a vita előtt, azt megelőzően bejelenteni;
c) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, valamint a más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat betartani. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni.
46. § (1) Tiszteletdíj legfeljebb 2 állandó bizottsági tagság után állapítható meg.
(2) A tiszteletdíj - igazolatlan távollét esetén - mérsékelhető a következő szerint: A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről való 1/4 éven belüli, az ülések 50 %-át meghaladó igazolatlan távollét esetén 25 %-kal csökken a következő hónap tiszteletdíja.
(3) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre, vagy utólag 7 napon belül a polgármesternek, a bizottság elnökének, jegyzőnek, aljegyzőnek, vagy a bizottsági referensnek bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki
a) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy
b) utólag 7 napon belül igazolja.
(5) Az igazolatlan távollétek nyilvántartásáról a bizottság elnöke gondoskodik.
V. A képviselő-csoport
47. §25 (1) Legalább 3 képviselő képviselő-csoportot hozhat létre.
(2) A képviselő-csoport saját tagjai közül vezetőt választ, akinek a személyéről tájékoztatja a polgármestert.
(3) A képviselő csak egy képviselő csoport tagja lehet.
(4) .A képviselő-csoport jogosult a polgármesteri hivatalban üléseinek megtartására irodahasználatra, a képviselő testület ülésének a hetében, legfeljebb 2 órai használatra munkaidőben , egyeztetett helyszínen és időpontban.
VI. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI ,A bizottsági feladatok, szervezet
48. § (1)26 A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására 7 állandó bizottságot választ.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület, az elnökhelyettest a bizottság választja meg.
(3)27 A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi , Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(4)28 Önkormányzati és Ügyrendi Bizottság végzi az önkormányzati képviselők vonatkozásában az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát és a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást.
(5) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
49. §29 Pénzügyi ,Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság 7 fővel (3 külső tag) Önkormányzati és Ügyrendi Bizottsága 5 fővel (2 külső tag) Gazdasági és Fejlesztési Bizottság 5 fővel (2 külső tag) Kulturális és Oktatási Bizottság 5 fővel (2 külsős tag) Szociális Bizottság 5 fővel (2 külső tag) Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság 5 fővel (2 külső tag), Környezetvédelmi Bizottság 5 fővel ( 2 külsős tag) kerül megválasztásra.
50. § (1) A képviselő-testület a bizottságaira - minősített többségi szavazattal - hatáskört ruházhat át, azt visszavonhatja.
(2) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet élni. Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok a II. fokú döntésben nem vehetnek részt.
(3) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
51. § (1) A bizottságok feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.
(2) A döntés előkészítő feladat körében a bizottságok jogosultak:
a) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
b) az előterjesztett indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére határidő megjelölésével,
d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.
A bizottsági működés főbb szabályai
52. § Az állandó bizottságok működésének szabályait (ügyrend) az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy a nem szabályozott kérdésekben a testület működésének szabályait kell alkalmazni.
53. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.
(2) A bizottság ülését az elnök– akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – hívja össze és vezeti.
(3) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.
(4) A bizottsági ülést össze kell hívni:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok 2/3-ának indítványára.
54. § (1) Döntéseiről a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - adhat tájékoztatást.
(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati (üzleti) és hivatali titkot megőrizni.
55. § A jegyzőkönyvet az elnök, a bizottság egy tagja jegyzőkönyv-hitelesítőként, valamint a jegyzőkönyvvezető (bizottsági referens) írja alá.
VII. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ (ALJEGYZŐ), TANÁCSNOK30
56. § A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
57. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, és a helyi fórumok szervezéséről,
g) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.
(2) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester két testületi ülés között halaszthatatlan esetben dönthet:
a) gazdasági társaságok alapító okiratának, társasági szerződésének kötelezettséget és személyi változást nem jelentő, adatmódosítással járó ügyekben,
b) az önkormányzat részére többlet pénzügyi terhet nem jelentő támogatási szerződések és azok módosításainak megkötéséről.
c)31 civil szervezetek, intézmények, önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére székhelyhasználat engedélyezése és annak visszavonása,
d)32 1.000.000,-Ft összeget nem meghaladó pályázati önerő esetén pályázat benyújtása.
e)33 önkormányzati vagyontárgyon tulajdonosi hozzájárulás beruházás engedélyezéséhez, amennyiben az önkormányzat részéről saját forrást nem igényel
58. § (1) A polgármester illetményének növelésére, valamint jutalmazására - a törvényi keretek között - a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság tesz javaslatot.
(2)34 A polgármester fogadóórája: minden hónap első és harmadik pénteken 9-11 óra között.
(3)35 A polgármester a munkája segítésére 1 fő önkormányzati főtanácsadót vehet igénybe.
Az alpolgármesterek
59. § (1)36 A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább 1 - főállású vagy társadalmi megbízatású - alpolgármestert választ
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármesterek illetményének mértékéről.
(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.
(4)37 A főállású alpolgármester fogadóórája: minden hónap harmadik keddjén 14-16 óra között.
(5)38 Az alpolgármester jogosult a polgármester távolléte esetén teljes körű helyettesítésére.
A jegyző
60. § (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal összes köztisztviselője, valamint a munkajogviszonyban állók vonatkozásában,
c) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
d) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
e) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről;
g) köteles jelezni, ha a képviselő-testület működésében jogszabálysértő döntést, vagy működést észlel,
h) Törvényességi észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja;
i) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
j) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,
k) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
(2) A jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.
Az aljegyző
60/A. §39 A jegyzőt - távolléte esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
Tanácsnok40
60/B. § (1) A képviselő-testület hagyományőrzéssel és egyházügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ Hagyományőrzési és Egyházügyi Tanácsnok elnevezéssel.
(2) A tanácsnok feladata a városban működő történelmi egyházakkal való kapcsolattartás, egyeztetések lebonyolítása.
(3) A város mindennemű hagyományaival és hungarikumaival kapcsolatos ügyében való szakmai részvétel.
VIII. A HIVATAL
61. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint az éves költségvetésben a működéshez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.
(2)41 A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg. A hivatalt a jegyző vezeti, a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat a jegyzői képesítési előírásokra vonatkozó feltételeknek megfelelő köztisztviselő gyakorolja, akit a polgármester jelöl ki.
(3) A képviselő-testület a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról külön határozattal dönt.
62. § (1) A hivatal jogi személy, önálló működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A hivatal elnevezését, belső szervezeti felépítését, köztisztviselőinek és munkavállalóinak munkaidejét, munkarendjét, valamint a hivatal ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
(3) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.
(4)42 Az osztályokat az osztályvezetők vezetik.
(5)43 A csoportok vezetésére és az osztályvezető helyettesítésére csoportvezetői megbízás adható.
(6)44
(7)45 Az osztályvezetői megbízás a Kttv. 236. § (5) bekezdése alapján főosztályvezető-helyettesi, a munkáltatói jogkör gyakorlója által adott csoportvezetői megbízás pedig osztályvezetői szintnek felel meg.
(8)46 A (7) bekezdésnek megfelelően a Kttv. 236. § (4) bekezdés b. pontja alapján:
a) Az osztályvezető illetménypótléka a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői alapilletményének 15%-a,
b) A csoportvezetői illetménypótlék az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének 10%-a.
63. § (1) A polgármesteri hivatal vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőinek felsorolását a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező 1 fő köztisztviselőnek szakmai tanácsadói,1 fő köztisztviselőnek szakmai főtanácsadói címet adományozhat.
64. § (1) A képviselő-testület a polgármesteri hivatalban az igazgatási szünetet minden év augusztus hónap első kettő, és december hónap utolsó hetében határozhat meg.
(2) Az igazgatási szünet időtartamára a szabadságot úgy kell kiadni, hogy biztosítható legyen zavartalan feladatellátás és a lakossági ügyfélszolgálat.
(3) Az igazgatási szünet alatti szabadságot az alapszabadság terhére kell kiadni.
64/A. §47 (1) A Kalocsai Polgármesteri Hivatalban a Közszolgálati Tisztségviselők Napja (minden év július 1. napja) munkaszüneti nap.
(2) A többletköltségeket a helyi önkormányzat saját bevétele terhére biztosítja.
IX. A TÁRSULÁS , A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai
65. § (1) A képviselő-testület önkéntes és szabad elhatározásából egyenjogúságának tiszteletben tartásával a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással társulásban vehet részt.
(2) A képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.
(3) A polgármester évente beszámol a társulások működéséről.
66. § A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló terület- és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása,
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
X. HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK48
67. § A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.49
68. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei,
c) érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi újságokban való megjelentetése, a helyi rádión, TV-n, önkormányzati tájékoztatón, a város honlapján keresztül történő tájékoztatás.
(4) A lakosság tájékoztatása céljából a testületi ülés meghívóját meg kell küldeni a Városi Televíziónak és a helyi rádiónak.
XI. AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS
69. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A polgármester előzetesen kikéri a költségvetési koncepció-tervezetről az önkormányzati bizottságok véleményét.
(3) A Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság az egész koncepcióról véleményt alkot.
70. § A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett - saját hatáskörben döntsön 200 millió Ft-os értékhatárig.
71. § A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. § (1) Az SZMSZ 2013. augusztus 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kalocsa Város Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2007. (IV.13.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 14/2009.(IV.24.), 26/2009. (X.16.), a 7/2010.(III.26.), a 17/2010. (X.22.), a 18/2010.(X.22.), a 22/2010. (XII.1.), a 6/2011. (III.8.), a 14/2011. (IV.22.), a 16/2011. (VII.1.), a 3/2012. (I.24.), 9/2013 (VI.3) önkormányzati rendeletek.
(2)50
(3)51 Az SZMSZ egy-egy példányát el kell helyezni a városi könyvtárban.
(4)52 Ahol az önkormányzati rendelet Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságot, Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Bizottságot, ott Gazdasági és Fejlesztési Bizottságot, ahol a önkormányzati rendelet vagy más döntés az Egészségügyi és Szociális Bizottságot, Költségvetési és Egészségügyi Bizottságot, Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot, Humánerőforrás Bizottságot, Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottságot, Kulturális és Szociális Bizottságot ott a jelenleg hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat 1. mellékletében meghatározottak szerint Szociális és Környezetvédelmi Bizottságot vagy Kulturális és Oktatási Bizottságot kell érteni, valamint ahol Jogi, Ügyrendi, Bűnmegelőzési, Európai Uniós és Külkapcsolatok Bizottságot, Jogi, Ügyrendi és Európai Uniós Kapcsolatok Bizottság, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnevezésről rendelkezi , ott Önkormányzati és Ügyrendi Bizottságot kell érteni, ahol Közbeszerzési Bizottságot említ, ott Pénzügyi, Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságot kell érteni
(5)53 Valamennyi (4) bekezdés szerinti módosítást az érintett rendelet vagy szabályzat soron következő módosításakor át kell vezetni.
73. § (1)54 SZMSZ mellékletei:
1. A képviselő- testület bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzéke
2. A képviselő- testület által polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
3. Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok kezelése
4. A hivatal szervezeti egységeinek elnevezése, és ügyfélfogadása
5. A képviselő- testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke
6. Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő- testülete állandó bizottságainak ügyrendje
7. Kalocsa Város Önkormányzata alaptevékenységéinek kormányzati funkciók szerinti besorolása
(2)55
1. melléklet56
1. A képviselő-testület által a költségvetési rendeletben előírt egyes feladatokra rendelkezésre álló pénzeszközök – előirányzatok – felhasználási módjának meghatározása, a kiírt pályázatok véleményezése és az átruházott alapok felosztása.
2. Kulturális és Oktatási Bizottság:
2.1. Egyetértését adja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján a köznevelési intézménynek az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul.
2.2. Egyetértését adja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése alapján a köznevelési intézménynek a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul.
2.3. Közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitvatartási rendjét.
2.4. Véleményezi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (8) bekezdése alapján az általános iskolai felvételi körzethatárok kialakítását.
2.5. Dönt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontja alapján az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.
2.6. Meghatározza a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontja alapján az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát.
2.7. Ellenőrizheti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontja alapján a köznevelési intézmény (óvoda) működését, a szakmai munka eredményességét.
2.8. Jóváhagyja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés g) pontja alapján a köznevelési intézmény (óvoda) továbbképzési programját.
2.9. Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, szakmai eredményességét (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés h) pont).
2.10. Ellenőrzi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés i) pontja alapján a köznevelési intézmény pedagógiai programját, a házirendjét, az SZMSZ-t.
2.11. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a köznevelési-, közművelődési- és sport jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
2.12. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül dönt az „Év tanulója” támogatás odaítéléséről.
2.13. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül dönt a könyvtári érdekeltségi hozzájárulásról.
2.14. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül támogatást nyújt az intézményi szabadkeret terhére továbbtanulásra, továbbképzésre, tanulmányok költségeire egyéb évközi feladatokra.
2.15. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül dönt a tanulók úszás oktatásának tanfolyami díjáról.
2.16. A Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat alapján – figyelemmel az aktuális pályázati kiírásra – meghatározza a támogatás jogosultsági feltételeit, döntésre előkészíti a beérkezett pályázatokat.
2.17. Véleményezi a köznevelési intézmény (Óvoda) munkatervét,
2.18. Jóváhagyja Kalocsa Város Óvodájának és Bölcsődéjének Szervezeti Működési Szabályzatát, valamint egyéb, fenntartói jóváhagyást igénylő szabályzatokat.
2.19. Jóváhagyja a Viski Károly Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint egyéb, fenntartói jóváhagyást igénylő szabályzatokat.
2.20. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzaton belül természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi (civil) szervezetek részére juttatott, vissza nem térítendő, céljellegű pénzügyi támogatásról.
2.21. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a gyermekjóléti jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
2.22. Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézmények (bölcsőde, gyermekjóléti szolgálat) és az általa nyújtott ellátások szakmai munkájának eredményességét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bek. e) pont, (4) bekezdés).
2.23. Jóváhagyja a bölcsőde szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját (1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bek. d) pont).
2.24. Ellenőrzi a házirend és más belső szabályzatok jogszerűségét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (3) bek.).
2.25. Meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (1997. évi XXXI. tv. 35. §(1) bek.).
2.26. Panasz esetén kivizsgálja, ha az intézmény vezetője, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet (1997. évi XXXI. tv. 36. § (2) bek., 104. § (1) bek. j) pont).
2.27. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor a szülő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszonnyal (ellátás iránti kérelem, ellátás megszüntetésének módja) kapcsolatos döntését vitatja (1997. évi XXXI. tv. 32. § (4) bek., 37/A. § (4) bek.).
2.28. Jóváhagyja a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét, és szükség esetén a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről (1997. évi XXXI. tv. 42. § (4) bek.).
2.29. Ha az 1997. évi XXXI. törvény 133. § (5) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett gyermekvédelmi ellátás, intézményi térítési díj megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét – méltányosságból
2.29.1. elengedheti,
2.29.2. csökkentheti,
2.29.3. részletekben fizettetheti meg.
2.30. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri (1997. évi XXXI. tv. 148. § (6) bek.).
2.31.57 Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül támogatást nyújt a tanulók tanulmány útjához szükséges költségekhez.
3.58 Szociális Bizottság
3.1. Szociális intézményvezetői pályázati eljárásban a 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet 1/A. § (9) bekezdése alapján véleményezi a benyújtott pályázatokat.
3.2. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a szociális jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.3. Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és az általa nyújtott ellátások szakmai munkájának eredményességét (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bek. d) pont).
3.4. Jóváhagyja a szociális intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bek. c) pont).
3.5. Koordinálja az Esélyegyenlőségi Fórum működését, figyelemmel kíséri a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, szükség esetén javaslatot készít a HEP aktualizálására, módosítására.
3.6. Rendkívüli települési támogatást állapít meg a lakásfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére (1993. évi III. tv. 45. §).
3.7. Dönt települési támogatásként megállapítható
3.7.1. lakásfenntartási támogatásról,
3.7.2. gyógyszertámogatásról,
3.7.3. tüzelőtámogatásról,
3.7.4. temetési költségekhez nyújtott támogatásról.
3.8. Ha az 1993. évi III. törvény 17. § (5) bekezdése alapján, a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból.
3.8.1. elengedheti,
3.8.2. csökkentheti,
3.8.3. részletekben fizettetheti meg.
3.9. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátást igénylő/ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszonnyal (ellátás iránti kérelem, intézményi jogviszony megszüntetése) kapcsolatos döntését vitatja (1993. évi III. tv. 94/A. § (3) bek., 101. § (3) bek., 108. § (5) bek.).
3.10. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri (1993. évi III. tv. 115. § (4) bek.).
3.11. Eseti önkormányzati támogatást állapít meg (1993. III. tv. 1. § (2) bekezdés).
3.12. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja az egészségügyi jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.13. Véleményezi a háziorvosi-, fogorvosi praxisvezetői pályázatokat, valamint javaslatot tesz a határozott idejű háziorvosi/fogorvosi önkormányzati szerződések időtartamának meghosszabbítására.
3.14. Véleményezi a központi háziorvosi/házi gyermekorvosi ügyelet működtetésének formáját, annak feltételeit.
3.15. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja az egészségügyi jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.16. Véleményezi a háziorvosi-, fogorvosi praxisvezetői pályázatokat, valamint javaslatot tesz a határozott idejű háziorvosi/fogorvosi önkormányzati szerződések időtartamának meghosszabbítására.
3.17. Véleményezi a központi háziorvosi/házi gyermekorvosi ügyelet működtetésének formáját, annak feltételeit.
3.18. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a gyermekjóléti jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.19. Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézmények (bölcsőde, gyermekjóléti szolgálat) és az általa nyújtott ellátások szakmai munkájának eredményességét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bek. e) pont, (4) bekezdés).
3.20. Jóváhagyja a bölcsőde szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját (1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bek. d) pont).
3.21. Ellenőrzi a házirend és más belső szabályzatok jogszerűségét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (3) bek.).
3.22. Meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (1997. évi XXXI. tv. 35. §(1) bek.).
3.23. Panasz esetén kivizsgálja, ha az intézmény vezetője, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet (1997. évi XXXI. tv. 36. § (2) bek., 104. § (1) bek. j) pont).
3.24. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor a szülő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszonnyal (ellátás iránti kérelem, ellátás megszüntetésének módja) kapcsolatos döntését vitatja (1997. évi XXXI. tv. 32. § (4) bek., 37/A. § (4) bek.).
3.25. Jóváhagyja a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét, és szükség esetén a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről (1997. évi XXXI. tv. 42. § (4) bek.).
3.26. Ha az 1997. évi XXXI. törvény 133. § (5) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett gyermekvédelmi ellátás, intézményi térítési díj megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét – méltányosságból
3.26.1. elengedheti,
3.26.2. csökkentheti,
3.26.3. részletekben fizettetheti meg.
3.27. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri (1997. évi XXXI. tv. 148. § (6) bek.).
3.28. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a gyermekjóléti jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
3.29. Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézmények (bölcsőde, gyermekjóléti szolgálat) és az általa nyújtott ellátások szakmai munkájának eredményességét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bek. e) pont, (4) bekezdés).
3.30. Jóváhagyja a bölcsőde szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját (1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bek. d) pont).
3.31. Ellenőrzi a házirend és más belső szabályzatok jogszerűségét (1997. évi XXXI. tv. 104. § (3) bek.).
3.32. Meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (1997. évi XXXI. tv. 35. §(1) bek.).
3.33. Panasz esetén kivizsgálja, ha az intézmény vezetője, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet (1997. évi XXXI. tv. 36. § (2) bek., 104. § (1) bek. j) pont).
3.34. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor a szülő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszonnyal (ellátás iránti kérelem, ellátás megszüntetésének módja) kapcsolatos döntését vitatja (1997. évi XXXI. tv. 32. § (4) bek., 37/A. § (4) bek.).
3.35. Jóváhagyja a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét, és szükség esetén a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről (1997. évi XXXI. tv. 42. § (4) bek.).
3.36. Ha az 1997. évi XXXI. törvény 133. § (5) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett gyermekvédelmi ellátás, intézményi térítési díj megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét – méltányosságból
3.36.1. elengedheti,
3.36.2. csökkentheti,
3.36.3. részletekben fizettetheti meg.
3.37. Határozattal dönt minden olyan esetben, amikor az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri (1997. évi XXXI. tv. 148. § (6) bek.).
3.38. Szociális helyzet alapján történő bérbeadásnál, a beérkezett pályázatok alapján dönt a bérlő kijelölésről, a határozott idejű lakásbérleti szerződés időtartamának lejárta meghosszabbításáról, valamint a lakáscseréről (11/2006.(VI.22.) ör. 2. § (2) bek., 6. § (5), (9) bek.).
3.39. Szociális jellegű bérlakások bérlői ellen, felhalmozott nagy összegű hátralékok esetében, kezdeményezi a hátralékosokkal szembeni jogi eljárás megindítását.
3.40. Műteremlakás bérbeadásánál, a beérkezett pályázatok alapján dönt a kijelölésről, valamint a határozott idejű lakásbérleti szerződés időtartamának lejárta meghosszabbításáról (11/2006.(VI.22.) ör. 2. § (2) bek.,11. § (2),(5) bek.).
4. Gazdasági és Fejlesztési Bizottság
4.1. Önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítésre való kijelölése, értékesítés feltételeinek és a vételárának meghatározása, döntés az elidegenítésről.
4.2. A hatáskörébe utalt pályázatok elbírálása és kiírása.
4.3.59 Városüzemeltetési feladatok, intézmények fenntartási, karbantartási kiadásainak költsége, szakmai-műszaki pótlások biztosítása esetén nettó 1 millió Forintot meghaladó és a közbeszerzési értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalások esetén dönt.
4.4. A költségvetési rendeletben meghatározott beruházások indításáról döntés.
4.5. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek, és egyéb az üzleti vagyon körébe sorolt ingatlanok és ingó vagyonrészek bérbeadásáról, bérleti és használati díjának emeléséről és változásáról, valamint a használati és bérleti jogviszony időtartamáról döntés.
4.6. A gazdasági társaságok üzletrész értékesítése esetén az elővásárlási jogról való lemondás.
4.7. 500. ezer forintot nettó értéket meghaladó és 1 millió Forint nettó forgalmi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak értékesítése és hasznosítása.
4.8. Megindított beruházás esetén nettó 1 millió Forintot meghaladó és a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházási szerződés esetén dönt a szerződés megkötéséről.
4.9. Üzleti célú lakások bérbeadása.
4.10. Költségvetési rendeletben meghatározott egyes fejlesztési célú pénzeszközöknek az előirányzaton belüli felhasználása.
4.11. Parkoló megváltás esetén a fizetési haladék vagy díjmérséklés megállapítása
5. Pénzügyi , Vagyonellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság
5.1. Dönt az önkormányzati biztos személyéről.
5.2. Dönt a közbeszerzési szabályzatban meghatározott esetekben.
6. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság
6.1. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete költségvetési rendeletében meghatározott előirányzaton belül biztosítja a sport jellegű pályázatokhoz szükséges saját erő költségét.
6.2. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzaton belül természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi (civil) szervezetek részére juttatott, vissza nem térítendő, sport céljellegű pénzügyi támogatásról.
6.3. A Bizottság hatáskörébe tartozó önkormányzati támogatások elszámolásának szakmai felügyelete és ellenőrzése.
6.4. A sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés, munkájuk segítése a város sportkoncepciójának megvalósítása érdekében.
6.5. Tájékoztatást kér a városban működő sportegyesületek, sporttal foglalkozó alapítványok tevékenységéről.
6.6. Együttműködés a helyi, megyei és országos sportirányító szervekkel az önkormányzati feladatok ellátása érdekében.
6.7. Rövid, közép és hosszútávú tervek, koncepciók felülvizsgálata, kidolgozása a gyermek, ifjúsági és sport területeken.
6.8. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolók, edzők elismerése, jutalmazása.
6.9. Tájékoztatást kér a város sportlétesítményeinek állapotáról, városi, illetve a várost érintő sportrendezvények szervezéséről.
6.10. A városi ifjúsági és gyermek programok, drogprevenciós előadás és sportrendezvények szervezőivel kapcsolattartás, együttműködés.
6.11. Kapcsolattartás és együttműködés ifjúsági ügyekkel foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel.
6.12. Kapcsolattartás és együttműködés a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzattal.
6.13.60 Kapcsolattartás és együttműködés a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal és más drogprevenciós szervekkel
6.14.61
7.62 Környezetvédelmi Bizottság
7.1. Nettó 1 millió Ft-ot meghaladó környezetvédelmi beruházásokról és a közbeszerzési értéket meg nem haladó beruházásokról dönt.
7.2. Kapcsolattartás és együttműködés a környezetvédő szervezetekkel és szakemberekkel.
7.3. Véleményezi a városi zöldterületek karbantartási tervét.
7.4. Javaslatot tesz , és szükség esetén véleményez környezetvédelmi témakörben kitüntetői díjra.
2. melléklet
1. A polgármesteri hivatal - a költségvetési rendeletben meghatározott - igazgatási szakfeladat keretének felhasználása, fejlesztések, felújítások mértéke és üteme meghatározása, a fő mutatókon (bér és dologi kiadások) belüli szükséges átcsoportosítások végrehajtása 20 millió Forintot el nem érő összegben.
2. A jogszabályokon és központi döntéseken alapuló külön mérlegelést nem igénylő - támogatás, illetve béralap növelés végrehajtása.
3. Tartalékkal való rendelkezés joga, képviselő-testület által a költségvetési rendeletben meghatározott mértékig a források átcsoportosítása.
4. Feladathoz kapcsolódó támogatás átvétele a térségi települések önkormányzataitól és a gazdasági szervezetektől.
5. Társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, társulások, konzorciumok esetén az önkormányzati képviselet meghatározása.
6. Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületben való elhelyezése, lebontása, áthelyezése tárgyában a képviselő-testületi döntéshez a műalkotás művészeti értékére vonatkozóan a szakvélemény beszerzése.
7. Sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése kalocsai állandó lakosú és kalocsai oktatási intézményeibe járó általános iskolai, középiskolai tanulóknak és a város iskoláiban dolgozó pedagógusok részére.
8. Hatósági szerződést köt a közfoglalkoztatás megvalósítására, valamint megállapodást a foglalkozás egészségügyi vizsgálat végzésére ( 1991. évi IV.tv.48. §)
9. Megállapodást köt egyházi jogi személy, civil szervezet által szervezett közfoglalkoztatás támogatására
10. 63Dönt az azonnali intézkedést igénylő esetben rendkívüli települési támogatás odaítéléséről
11. Dönt a szociális kölcsönről64
12. Dönt a köztemetésről (1993.III.tv.48. §)
13.65 Dönt a rendkívüli szociális támogatásról.
14. Kérelmet nyújt be a működést engedélyező szervhez a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások működési engedélye kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben (1993. évi III. tv. 92/K. § (2) bek.)
15. Kérelmet nyújt be a működést engedélyező szervhez a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapszolgáltatások (gyermekjóléti ellátás, bölcsőde) működési engedélye kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben (1997. évi XXXI. tv. 100. § (2) bek.).
16. Amennyiben a bentlakásos intézményi ellátásban részesülő ellátott/térítési díj fizetésére kötelezett személy, a személyi térítési díjat nem fizeti meg, kezdeményezi a szociális hatóságnál az ellátott ingatlanvagyonára történő jelzálogjog bejegyzésre irányuló határozat meghozatalát (1993. évi III. 119. § (3) bek.).
17. Amennyiben a bentlakásos intézményi ellátásban részesülő ellátott/térítési díj fizetésére kötelezett személy, a személyi térítési díjat nem fizette meg és az ellátott elhalálozik, kezdeményezi a közjegyzőnél a térítési díj hátralék hagyatéki teherként történő érvényesítését.66
18. Dönt a Bursa Hungarica pályázatok önkormányzati részének odaítéléséről.
19. Engedélyezi a közterület használatot.
20. Kalocsa Város Önkormányzata javára bejegyzett, Ingatlanra terhelt szociális intézményi térítési díj hátralék megfizetése esetén, jelzálogjog törlését kezdeményezi a Járási Földhivatalnál.
21. 500 ezer Forint nettó forgalmi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak értékesítése és hasznosítása.
22. A megindított beruházások esetén az 1 millió Forint nettó értéket el nem érő kötelezettség vállalások esetén döntés, szerződés megkötése a szakmailag illetékes osztályvezető véleményét követően.
23. Városüzemeltetési feladatok, környezetvédelmi feladatok, intézmények fenntartási, karbantartási kiadásainak költsége, szakmai-műszaki pótlások biztosítása esetén nettó 1 millió Forintot nem meghaladó kötelezettségvállalások esetén dönt a szakmailag illetékes osztályvezető véleményét követően.
24. Elővásárlási jogról lemondás kivéve gazdasági társaságok üzletrésze esetén.
25. Ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzés rangsorának módosítása.
26. költségvetési rendeletben meghatározott egyes feladatokhoz rendelkezésre álló pénzeszközöknek az előirányzaton belüli felhasználása.
27. Engedélyezi a címer és KALOCSA név használatát, és megállapítja ennek a gyártási és felhasználási díját.
28. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele törzsvagyoni kört nem érintő telekalakítási eljárásban.
29. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozat megtétele az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez, további terhek bejegyzéséhez.
30. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozat megtétele a nyomvonal jellegű építmények elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése érdekében, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.
31. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozat megtétele az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindításához.
32. Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok megtétele.
33. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzaton belül természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi (civil) szervezetek részére juttatott, vissza nem térítendő, céljellegű pénzügyi támogatásról.
34. Dönt az 1 millió Ft-ot meg nem haladó államháztartáson kívüli forrás átvételéről.
35.67 Dönt a 100.000 Ft önköltséget el nem érő ingyenes ingatlan vagy eszközhasználatról.
3. melléklet
1 A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság részére kell átadni
2 A vagyonnyilatkozatok átvételére a bizottság elnöke, jegyző vagy aljegyző jogosult. Kérésre a vagyonnyilatkozatok leadásáról igazolás kell kiállítani.
1. A vagyonnyilatkozatokat a többi irattól elkülönítetten kell kezelni, a jegyző által meghatározott zárható szekrényben őrzi.
2. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a) A vagyonnyilatkozat nyilvános- kivéve az azonosító adatokat.
b) Hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
3. A vagyonnyilatkozatokat előzetes egyeztetés alapján írásbeli kérelemre, amelyben meg kell jelölni, hogy mely személyek vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni – hivatali munkaidőben előzetes egyeztetés alapján - bárki megtekintheti.
4. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően tárolják.
1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az arra kijelölt bizottság ellenőrzi.
2. Az ellenőrzési eljárás a bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti.
3. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt hiánypótlásra. Amennyiben ezen felhívásnak nem tesz eleget, vagy nyilvánvalóan alaptalan a kezdeményezés, a bizottság az eljárás lefolytatását elutasítja.
4. Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság a képviselő-testület részére a soron következő ülésén tájékoztatást ad.
5. Új eljárás kezdeményezésére csak az erre irányuló új tényállítást tartalmazó kezdeményezésre van lehetőség ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében.
6. A bizottság egyebekben az SZMSZ és a bizottság saját ügyrendjében foglaltak szerint jár el.
4. melléklet68
1. A Hivatal elnevezése:
1.1. Kalocsai Polgármesteri Hivatal
1.2. Székhelye: Kalocsa, Szent István király út 35
2. Hivatal szervezeti felépítése:
2.1. jegyző
2.2. aljegyző
2.3. belső ellenőr- közvetlen jegyzői irányítás
2.4. testületi referens
3. Pénzügyi Osztály
3.1. osztályvezető
3.2. Számviteli Csoport
3.3. Pénzügyi Csoport
4. Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztály
4.1. osztályvezető
4.2. Üzemeltetési Csoport
4.3. Fejlesztési Csoport
4.4. Közterületfelügyelet
5. Jegyzői Osztály
5.1. aljegyző vezeti
5.2. Hatósági Csoport
5.3. Titkársági Csoport
6. Ügyfélfogadás
6.1. hétfő : 8-12, 13-16 óráig
6.2. szerda: 8-12, 13-16 óráig
6.3. péntek: 8-12 óráig
5. melléklet
1. Közútkezelői hozzájárulások megadása
2. A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt
3. helyi állattartási rendeletben meghatározott feladatok
4. 69 Dönt a szociális temetésről.
6. melléklet
I.
1. A Bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.
2. A Bizottság tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.
3. A Bizottság - a feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
II.
1 A Bizottság elnöke képviseli a Bizottságot.
2. A Bizottság elnökének feladatai különösen:
- tervezi és szervezi a Bizottság tevékenységét,
- gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról,
- beszámol a Képviselő-testületnek a Bizottság működéséről,
- együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel,
- állást foglal a Bizottság nevében a Bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.
3. A Bizottság elnökhelyettest választ saját képviselő tagjai közül.
4. A Bizottság üléseit a Képviselő-testületi üléseket megelőzően tartja.
5. Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy legalább az ülést megelőző napon értesíti a bizottsági tagokat. Az ülés bármely értesítési mód mellett összehívható.
6. A bizottsági ülésről időpontjáról a tájékoztatót a hivatal hirdető tábláján kell közzétenni.
7. A Bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a képviselő testület, vagy a bizottsági tagok 2/3-nak napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
8. A Bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
9. A Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
10. A Bizottság ülése nyilvános.
A zárt ülésre vonatkozó szabályok a bizottságokra is vonatkoznak.
11. A Bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a Bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.
12. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok /meghívó és előterjesztés/ sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik ( bizottsági referens).
13. A Bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában nyílt szavazással hozza döntéseit. A javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több, mint a felének igen szavazata szükséges.
14. A Bizottság határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /pl.: személyes érintettség, stb./
15. A Bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki, illetve hatáskör esetén dönt.
16. A Bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
17. Bizottság döntésének kiadmányozója a Bizottság elnöke, távollétében az általa kijelölt személy.
III.
1. A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a Bizottság elnöke, egy jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
2. A Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a testületi ülés jegyzőkönyvének szabályait kell alkalmazni
3. A jegyzőkönyvet a jegyző köteles az ülést követő 15 napon belül megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Vezetője részére.
A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kezeli.
4. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Mötv., valamint az SZMSZ Bizottságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az önkormányzati rendeletet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 73. §-a hatályon kívül helyezte 2025. szeptember 10. napjával.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Kiegészítette a 11/2019. önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Kiegészítette a 11/2019. önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Módosította a 2/2014.(II.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. március 1-től.
Módosította a 7/2017.(III.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. április 1-től.
Kiegészítette a 14/2014.(VIII.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. augusztus 8-tól.
módosította a 7/2022 önkormányzati határozat , hatályos 2022. március 15-től
hatályos 2022.március 16-tól, módosította a 7/2022 (III.15) önkormányzati rendelet 1.§-a
A 8. § (6) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 8. § (6) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 4/2018.(III.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 29.
Kiegészítette a 11/2019. önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
A 13. § (3) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 15. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította Kalocsa Város Önkormányzata 17/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2014. október 29-től.
A 15. § (4) bekezdés g) pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította Kalocsa Város Önkormányzata 17/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2014. október 29-től.
A 15. § (13) bekezdését a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Kiegészítette a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
A 24. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
A 30. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Hatályon kívül helyezte Kalocsa Város Önkormányzata 17/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2014. október 29-től. A 47. §-t a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Módosította Kalocsa Város Önkormányzata 17/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2014. október 29-től. A 48. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (3) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól. A 48. § (4) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Módosította Kalocsa Város Önkormányzata 17/2014 (X.28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2014. október 29-től. A 49. § a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 49. § a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A „VII. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ (ALJEGYZŐ), TANÁCSNOK” alcím címe a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette Kalocsa Város Önkormányzata 17/2014. (X.28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2014. október 29-től.
Kiegészítette Kalocsa Város Önkormányzata 17/2014. (X.28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2014. október 29-től.
Kiegészítette a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Az 58. § (3) bekezdését a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól. Az 59. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól. Az 59. § (4) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59. § (5) bekezdését a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 22/2014.(XII.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. január 1-től.
A „Tanácsnok” alcímet (60/B. §-t) a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Módosította a 22/2014.(XII.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. január 1-től.
Módosította a 18/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 14-től.
Módosította a 18/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 14-től.
Hatályon kívül helyezte a 22/2014.(XII.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. január 1-től.
Módosította a 18/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 14-től.
Módosította a 18/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 14-től.
Kiegészítette az 5/2020.(II.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. március 1-től.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 22/2014.(XII.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. január 1-től.
A 72. § (3) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 18/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 14-től. A 72. § (4) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (5) bekezdését a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 14/2014.(VIII.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. augusztus 8-tól.
Hatályon kívül helyezte a 18/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 14-től.
Az 1. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2.31. pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 3. pontja a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 4.3. pontja a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 6.13. pontja a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 6.14. pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 7. pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
Módosította az 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Hatályon kívül helyezte az 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
módosította a hatályon kívül helyezte a 5/2012 (II.27) önkormányzati rendelet 7.§-a, hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 11/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 30-tól.
A 2. melléklet 35. pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 21/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. január 1-től.
A 7. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 7. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 7. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 7. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
