1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilisvörösvár Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1.²³

2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő, ebből 8 fő egyéni választókerületből, 3 fő kompenzációs listáról szerez mandátumot, a polgármester pedig az Mötv. alapján tagja a képviselő-testületnek.

(2) Az önkormányzati képviselők névjegyzékét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

3. § (1)⁴ Az önkormányzat jelképeinek használatát Pilisvörösvár Város címerének és zászlajának és pecsétjének alapításáról és használatának rendéről, valamint a Millenniumi emlékzászló használatáról szóló 16/2000. (IX. 25.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról belső szabályzat rendelkezik.

(3) A Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alapított Pilisvörösvár Város Díszpolgára címmel és Pilisvörösvárért Emlékéremmel kapcsolatos eljárási rendet 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendelet szabályozza. A település érdekében kimagasló tevékenységet kifejtett személyek halálával kapcsolatos kegyeleti tennivalókról a 9/2007. (V. 03.) számú önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja a Vörösvári Újság című havilap.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.pilisvorosvar.hu.

4. § (1) Az önkormányzat jogállását az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.

(2) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. § szerinti hatáskörök nem ruházhatóak át.

(3) A bizottságokra, illetve a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a jegyzőre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.⁵

(4) Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:

5. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.

(2)⁶ A rendes ülésre a képviselő-testület munkatervének megfelelően – általában a hónap utolsó előtti péntekjén kerül sor. A polgármester – indokolt esetben – eltérő időpontban is összehívhatja az ülést.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése alapján más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.

(4)⁷ A 143/2022. (X. 27.) Kt. sz. határozat alapján az energiafelhasználás és ezzel együtt az energiakiadások csökkentése céljából a Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal 2022. november 7-től a pénteki napokon – legkésőbb 2023. április 30-ig – zárva tart. Ezen időszak alatt a rendes ülésekre a csütörtöki napon kerül sor.

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.⁸

(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.

(3) A polgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. A polgármestertől a helyi választási bizottság elnöke, az önkormányzati képviselőktől a polgármester veszi ki az esküt.

(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.

(5) A polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint külsős tagok esküjét az Mötv. 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő-testület alakuló ülésének vagy az azt követő ülésének napirendjén – a polgármester előterjesztése alapján – szerepelnek a képviselő-testület bizottsági rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok megválasztásáról, az alpolgármesterek számáról és az alpolgármesterek megválasztásáról, a felsoroltak illetményéről, tiszteletdíjáról szóló előterjesztések. A képviselő-testület az alakuló ülésen szükség szerint módosítja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

7. § (1) A polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

(3) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés digitális alapú⁹ anyagának kiküldése nélkül.

(4) A rendkívüli ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.

(5) Rendeletet alkotni vagy módosítani a rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet a témában érintett bizottság tárgyalt.

(6) A rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a város lakóit a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel és a www.pilisvorosvar.hu című városi honlapon történő megjelentetéssel értesíteni kell (rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával).

8. § (1)¹⁰ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak akadályoztatása esetén pedig az Ügyrendi-, Oktatási- és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2)¹¹ A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról az önkormányzati képviselőket a meghívók és az előterjesztések digitális alapú megküldésével kell értesíteni (rendes ülés előtt 3 nappal).

(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívóhoz mellékelni kell:

(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) A pilisvörösvári székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági és képviselő-testületi üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.

(7) A rendes képviselő-testület ülések időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a város lakóit a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel és a www.pilisvorosvar.hu honlapon történő megjelentetéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt 3 nappal).

9. § (1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 7 önkormányzati képviselő jelen van.

(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést nem nyitja meg, vagy ha ülés közben áll be a határozatképtelenség, az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirende(ke)t vagy rendkívüli ülésen vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(3) A minősített többséghez Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületében 7 fő igen szavazata szükséges. Egyszerű többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdése értelmében a jelenlévők többségének igen szavazata szükséges.

(4) Az az indítvány, amely a szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget, elutasított javaslatnak számít. Az elutasított javaslatról a képviselő-testület bármikor újra szavazhat, vagy a következő ülésén újra napirendre veheti azt.

(5) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke:

10. § (1) A testületi ülések nyilvánosak. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen, a terem végében található széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A zárt ülésről a hivatali hanganyagon kívül semmilyen külön felvétel nem készíthető.

(3) Zárt ülésen kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.

(4) A képviselő-testület

(5) Az Mötv. 46. § (2) a) b) pontja esetében a zárt ülést el kell rendelnie az ülésvezetőnek, az Mötv. 46. § (2) c) pontja esetében az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület dönt.

(6) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

(7) A zárt ülésre ajánlott napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a napirend tárgyalása során tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében is. A zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

11. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester megnyitja, vezeti, berekeszti vagy bezárja. A polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, a testület határozatképességét, ismerteti az ülésről távollévők nevét. A polgármester az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(2) A határozatképesség megállapítása után a polgármester megnyitja az ülést. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyhez a polgármester és a képviselők módosító indítványokat tehetnek.

(3) A napirenddel kapcsolatos módosító indítványokról és a teljes napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a módosító indítvány új napirendi pont felvételére vonatkozik, úgy a napirendre tűzéshez minősített többség szükséges.

(4)¹² A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén vagy külön felkérésre az alpolgármester, az alpolgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén az Ügyrendi-, Oktatási- és Kulturális Bizottság elnöke vezeti az ülést.

(5) A polgármester napirendről napirendre vezeti a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. A polgármester a jelentkezések sorrendjében megadja a szót, s ülésvezetési jogkörén belül bármikor megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót. A polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt napirendtől.

(6) A polgármester az ülésvezetési jogkörén belül, szükség esetén tárgyalási szünetet rendelhet el, ill. a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.

(7) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti az esetleges bizottsági határozatot, majd megnyitja a napirend vitáját. Az ülésvezető saját hatáskörében dönt a vita lezárásáról. Az ülésvezető, ha egyéb ok nem merül fel, a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további hozzászóló, vagy a képviselő-testület egyszerű többséggel a vita lezárása mellett dönt. A vita lezárását ügyrendi javaslatként bármely képviselő kezdeményezheti. A szavazás után az ülés vezetője kimondja a határozatot.

(8) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.

12. § (1) A hozzászólási szándékot a szavazógép segítségével, vagy technikai akadály esetén kézfeltartással, az ülésvezetőnél kell jelezni. A felszólalásra az ülés vezetője adja meg a szót, a jelentkezés sorrendjében.

(2)¹³ Egy napirendnél egy képviselő maximum 2 alkalommal, összesen maximum 5 perc terjedelemben szólalhat fel. Lehetőség van arra, hogy a Képviselő-testület egyszerű többségű szavazati aránnyal esetenként további felszólalási lehetőséget adjon az önkormányzati képviselőnek 2 percben. Személyes megszólíttatás esetén a képviselőnek lehetősége van a felszólalási kereteken felüli viszontválaszra 1 percben. Elnyúló napirendeknél 60 perc után szavazni kell a folytatásról vagy a vita lezárásáról, s minden újabb 30 perc után ezt a szavazást meg kell ismételni. A tárgyalt napirend meghosszabbítása esetén 30 percenként egyszeri, újabb 2 perces hozzászólási lehetőséget kap a képviselő. A vita folytatásához egyszerű többségű szavazati arány szükséges. A jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat. Az előterjesztő, vagy a témában érintett bizottság elnöke a tárgyalt napirend kapcsán időkorlátra és a hozzászólás számára tekintet nélkül felszólalhat.¹⁴

(3) A képviselő-testület hozzájárulhat a nem meghívott, de jelenlévő szakértő vagy egyéb személy hozzászólásához. A tanácskozási jog megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi, technikai szavazásokról nem születik alakszerű határozat. Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ebben az esetben vitának helye nincs.

13. § A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza.

14. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.

(2) Az önkormányzat és a képviselőtársak méltóságát, tekintélyét súlyosan sértő képviselőt, ill. aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, a polgármester az ülésen szóban figyelmeztetheti.

(3) Ha nem képviselő-testületi tag a rendbontó, az ülésvezető kétszeri figyelmeztetés után kiutasíthatja az ülésteremből.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

15. § (1) A képviselő-testülethez az előterjesztések határozati javaslatokkal, rendelettervezetekkel együtt, a 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 6. napon kell a polgármesterhez benyújtani. Az előterjesztést a polgármester továbbítja a jegyzőnek, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a képviselők számára.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a polgármester döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(4) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:

(5) Előterjesztést tehetnek:

(6)¹⁵ Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – át nem ruházható hatásköröket érintő – előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve, ha az adott bizottság határozatképtelenség miatt nem ülésezik.

(7) Az előterjesztésre vonatkozó egyéb technikai előírásokat e rendelet 4. sz. függeléke tartalmazza.

16. § (1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.

(2) Amennyiben a módosító javaslatot a napirend előterjesztője teszi, vagy a más által tett módosító javaslatot az előterjesztő szóban befogadja, a képviselő-testület már csak a módosított határozati javaslat elfogadásáról dönt. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadta be, a képviselő-testület külön dönt a módosító javaslatról, majd a módosított határozati javaslatról.

(3) Amennyiben a döntést minősített többséggel fogadhatja el a képviselő-testület, úgy a módosító javaslatról is kizárólag minősített többséggel dönthet.

17. § (1) Az önkormányzati képviselők csak személyesen szavazhatnak.

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

18. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás történhet géppel vagy szavazólappal, urna igénybevételével. A titkos szavazás módját az ülésvezető határozza meg.

(3) Az urnás titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi-, Oktatási- és Kulturális Bizottság jelenlévő képviselő tagjainak feladata. Amennyiben a bizottságnak valamely képviselő tagja nincs jelen, úgy a képviselő-testület határozattal, az adott alkalomra kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, úgy hogy az legalább 3 tagú legyen.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. A szavazás eredményéről és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.

(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke számol be a képviselő-testületnek.

(6) Az urnás titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

19. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát a polgármester, távollétében az őt a bizottságban helyettesítő korelnök képviselő olvassa fel.

(3) A képviselők a bekapcsolt szavazókészülékük mikrofonjába az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

21. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzítik, kivéve, ha ezt technikai akadály lehetetlenné teszi.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát, annak aláírása után – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára betekintésre a Polgármesteri Hivatal szervezési szobájában, valamint a www.pilisvorosvar.hu honlapon hozzáférhetővé kell tenni.

(4) Az ülésen készült hangfelvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.

(5) Az ülés után haladéktalanul határozati összesítőt kell készíteni.

(6) A határozati összesítő tartalmazza:

(7) A határozati összesítőt ki kell tenni a városi hirdetőre, és fel kell tenni a városi honlapra is. A határozati kivonatokat vagy a rájuk való utalást tájékoztatásképpen meg kell jelentetni a Vörösvári Újságban.

22. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden év március 15-étől a következő év március 15-éig szól. Az éves munkatervet a polgármester minden év február 28. napjáig köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

23. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény, ¹⁸az Mötv. ¹⁹ rendelkezései határozzák meg.

(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A települési képviselő megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja, feladatait társadalmi megbízatásként látja el.

(4) A képviselő-testület tagjait és a bizottságok nem képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület tagjait, valamint a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló 27/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet állapítja meg.²⁰

24. § Az önkormányzati képviselő köteles:

25. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően állandó bizottságokat hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, az SZMSZ 1. számú mellékletében, vagy külön rendeletében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. A bizottság tagjainak felsorolását az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt kötelesek esküt tenni. A bizottság teljes jogkörű tagjává az eskü letételét követően válnak.

(4) A képviselő-testület meghatározott időre és célfeladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hoz létre, amely bizottság a feladat teljesülésével automatikusan megszűnik. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár. Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

(5) Az állandó bizottság elnöke és tagjai a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló 27/2014. (X. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosultak.²²

26. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai (elnevezésük, rövidített nevük, létszámuk):

(2) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági rendszerét, a bizottságok feladatait, összetételét és választja meg bizottságok tagjait. A bizottsági tagok, a bizottsági elnök megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.

(3) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külsős) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(4) A képviselő-testület bizottságai elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.

(5) A képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete rögzíti.

27. § (1) A bizottság ülését az elnök, illetve az elnök felkérésére vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság valamelyik önkormányzati képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén együttes bizottsági ülés tartható. Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként, külön-külön történik. Ebben az esetben egy közös bizottsági jegyzőkönyv készül.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a témában érintett osztályvezetők, szakreferensek.

(4)²⁶ A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a www.pilisvorosvar.hu honlapon az ülés előtti kedden – rendkívüli ülés esetén 24 órával az ülés előtt – ki kell függeszteni. A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket minden bizottsági tag és minden tanácskozási joggal rendelkező meghívott részére a fenti napon meg kell küldeni. Az SZMSZ. 5. § (4) bekezdésében meghatározott időszakban a fentieket a hétfői napon kell végrehajtani.

(5) Az elnök köteles a bizottságot az indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni:

(6) A jegyző biztosítja, hogy a megfelelő szakreferens szakmailag segítse a bizottság munkáját, gondoskodjon a születendő határozatok törvényességéről, végrehajtásáról és bizottsági koordinációjáról.

(7) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által megválasztott hitelesítő tag írja alá.²⁷

28. § (1) Általános feladatkörében:

(2) Városfejlesztési, városüzemeltetési, környezetvédelmi feladatkörében:

(3) Vagyongazdálkodási feladatkörében:

(4) Pénzügyi, költségvetési feladatkörében:

29. § (1) Általános feladatkörében:

(2) Szociális és gyermekjóléti feladatai:

(3) Egészségügyi feladatkörében:

30. § (1) Feladatai az oktatás, a kultúra és a sport területén:

(2) Ügyrendi feladatai:

(3) Vagyonnyilatkozatokkal és képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos tevékenysége:

31. § (1) Az Előkészítő és Bíráló Bizottság működésével kapcsolatos szabályokat a Képviselő-testület által elfogadott Közbeszerzési Szabályzat és a Beszerzési Szabályzat határozza meg.

(2) Előkészítő és Bíráló Bizottság a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározottakon kívül bontja a nem közbeszerzés-köteles szolgáltatásokra, építésekre, árubeszerzésekre stb. vonatkozó árajánlatkérések alapján zárt borítékban beérkezett árajánlatokat is.

31/A. §³¹ (1) A Képviselő-testület a műszaki és közlekedési önkormányzati feladatok hatékony végrehajtására, felügyeletére, ellenőrzésére, a megfelelő munkamegosztás kialakítása érdekében, műszaki és közlekedési ügyeket felügyelő tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok olyan önkormányzati képviselő, aki saját képviselői feladatán felül felügyeli a képviselő-testület által meghatározott feladatkörök ellátását.

(3) A tanácsnokot tiszteletdíj és természetbeni juttatás illeti meg a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben.

(4) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat az önkormányzati ciklus időtartamára vagy meghatározott időre. A tanácsnoki megbízás megszűnik:

31/B. §³² A műszaki és közlekedési ügyeket felügyelő tanácsnok feladatai:

32. § A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal működésével kapcsolatos szabályokat a 4/2009. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet szabályozza.

33. §³³ A helyi önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és a képviselő-testület által választott alpolgármester, valamint a jegyző.

34. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének elnöke.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos kéréseit az Képviselő-testület³⁴ engedélyezi.³⁵

35. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester egyéb feladatai:

36. § (1)³⁶³⁷ A képviselő-testület az Mötv. 43. § (3) bekezdése alapján egy főállású alpolgármestert választ.

37. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § alapján nevezi ki a jegyzőt és aljegyzőt.

(2)³⁹ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester megbízása alapján a Lakosságszolgálati Osztályvezető láthatja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyző az Mötv. 81. §-ának megfelelően vezeti a polgármesteri hivatalt.

(4) A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban is eleget tehet.

39. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése: Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal, székhelye: 2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1.

(2)⁴⁰ A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása az alábbi:

(3) A szervezeti egységek, az osztályok élén a jegyző által, a polgármester egyetértésével kinevezett vezető megbízású köztisztviselők, osztályvezetők állnak.

(4) A polgármesteri hivatal saját ügyrendje szerint működik, amelyet a polgármester és a jegyző állapít meg, és amely a hivatal feladatait valamint a belső szervezeti egységek, és a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

(5) A hivatalon belüli kiadmányozást – feladat- és hatáskörén belül – a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza, mely a hivatali SZMSZ melléklete (Kiadmányozás rendjéről szóló szabályzat).

(6) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a polgármester vagy a jegyző útján igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

(7)⁴¹ A polgármesteri hivatal munkarendje:

40. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok terhére a polgármester jogosult kötelezettséget vállalni a Beszerzési szabályzat, a Vagyonrendelet és a Közbeszerzési szabályzat valamint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek betartásával.

(2) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(4) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

(5) A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

40/A. §⁴⁶ (1)⁴⁷ A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkatervében meghatározott időpontban, általában május hónapban – az Mötv 54. § -a szerinti közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét széles körben meg kell hirdetni. Az önkormányzat a közmeghallgatásról a település polgárait 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon értesíti.

41. § A lakosság kezdeményezésére, a polgármester kezdeményezésére vagy a képviselők többségének javaslatára lakossági fórumot kell tartani, különösen a lakosságot érintő, fontosabb döntések előkészítésekor.

42. § (1) A rendeletek és hirdetmények helyben szokásos módon történő kihirdetése a Fő tér 1. szám alatti hivatali főépület földszinti hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(2) A hirdetmények, tájékoztatók a hivatali főépület hirdetőin kívül a városi honlap és helyi újság mellett megjelennek a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, a hivatali épületek hirdetőin és a főépület előtti hirdetőkön is.

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat honlapja (www.pilisvorosvar.hu), a Vörösvári Újság, valamint a Pilis Tv közvetítései.

43. § (1) A képviselő-testület biztosítja – költségvetési rendelet keretein belül – a nemzetiségi önkormányzat(ok) részére a működés(ük)höz szükséges feltételeket.

(2) A nemzetiségi önkormányzatot érintő kérdésekben az előterjesztéseket a nemzetiségi önkormányzat képviselői részére a képviselő-testület tagjainak történő anyagküldéssel egyidejűleg meg kell küldeni.

(3) Pilisvörösvár Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzata ⁴⁸ részére a működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:⁴⁹

(4) A Német Nemzetiségi Önkormányzat ⁵⁴tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.⁵⁵

(5) Pilisvörösvár Város Önkormányzata és a Német Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködés részleteit a 2012. február 03. napján kelt, évente felülvizsgálatra kerülő együttműködési megállapodás szabályozza.

(6) A Német Nemzetiségi Önkormányzat működésének részleteit a Német Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(7) .⁵⁶⁵⁷

(8) .⁵⁸⁵⁹

44. § (1) Az SZMSZ melléklete:⁶⁰

(2) Az SZMSZ függelékei:

45. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2011. (IV. 04.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító önkormányzati rendeletek.

3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.

(2) Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek.

(3) A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.

(4) A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

5. § A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.

6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során:

7. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerint megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére harminc napon belül érdemben köteles válaszolni.

(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés címzettje az Országgyűlés, a harmincnapos határidőt nem kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.

8. § (1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek:

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül.

11. § (1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek.

(2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen

(3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.

12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt

(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete – a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén – rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal – indokolt esetben más állami szervek bevonásával – törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.

(3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

(3) Az (1) bekezdés 18. pontja szerinti helyi közösségi közlekedési feladatellátás forrása helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból származó bevétel, a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján a fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel.

14. § (1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák.

(2) A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti

(3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

14/A. § (1) Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.

(2) Közterület elnevezéseként nem alkalmazható

(3) Közterület élő személyről nem nevezhető el.

(4) Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(5) Minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot.

(6) Minden, az (1) bekezdés szerint elnevezett közterületet az elnevezése feltüntetésével kell megjelölni.

15. § A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

21. § (1) A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.

(2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.

(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város, az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város, valamint az a város, amelyet a 3. melléklet megyei jogú városként határoz meg.

(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.

41. § (1) A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(4) A képviselő-testület – e törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete – amennyiben törvény kivételt nem tesz – kinevezi az intézmény vezetőjét.

(8) Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.

(9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.

42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

43. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a megyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig.

(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

45. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.

46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(3) A fővárosi közgyűlésben a (2) bekezdést úgy kell alkalmazni, hogy a javaslat elfogadásához a (2) bekezdés szerinti szavazatarány mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata is szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a lakosságszám megállapításakor a fővárosnak, valamint a fővárosi kerületeknek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jén meglévő lakosságszámát kell figyelembe venni.

48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

(4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(5) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint gondoskodik az önkormányzati rendelet kormányhivatal részére történő megküldéséről.

(3) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:

(2) A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét.

(3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

55. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

(1a) A fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata, valamint a főváros lakosságszámának legalább négyötödét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.

(3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.

(3) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(3) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

59. § (1) A bizottság – feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

(2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat.

60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.

63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

64. § (1) A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.

65. § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

66. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

67. § (1) A polgármester

(2) A 42. § 2. és 7. pontjában meghatározott kérdésekről, valamint egyéb jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kinevezésről, megbízásról, választásról a fővárosi közgyűlés kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet.

68. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(1a) A főpolgármester az (1) bekezdésben meghatározott ismételt tárgyalást, annak szabályait megfelelően alkalmazva, ugyanazon ügyben több alkalommal is kezdeményezheti. Az ismételt tárgyalás során hozott döntés akkor hajtható végre, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.

(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

81. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

(4) A polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

82. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Megyei jogú városban több aljegyző is kinevezhető.

(2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyzőn a főjegyzőt is érteni kell.

(5) A jegyző, főjegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

83. § A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel:

84. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.

(3) A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre.

(4) A hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

(5) A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése:

(6) A polgármesteri hivatalon megyei önkormányzati hivatalt és főpolgármesteri hivatalt is érteni kell, kivéve a 22. § (5) bekezdését és a 98. § (11) bekezdését.

106. § (1) E törvény alkalmazásában saját bevétel:

(2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

107. § A helyi önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

108. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható:

(3) Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Nem adható át különösen az olyan vagyonelem, amely valamely kötelező önkormányzati feladat ellátásához, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott önkormányzati köznevelési feladathoz vagy ezek finanszírozási forrásának biztosításához, vagy az önkormányzati költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott feladatot vagy egyházi hitéleti feladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.

(5) A helyi önkormányzatok közötti ingyenes vagyonátadás esetén a vagyont átvevő önkormányzat képviselő-testületének a nemzeti vagyon ingyenes átvételére vonatkozó határozatában meg kell jelölnie azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.

108/A. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a cserével érintett önkormányzati vagyon értéke a versenyeztetésre vonatkozó törvényben előírt értékhatárt meghaladja, az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal dönt a csereügylet jóváhagyásáról. A kormányhivatal a csereügyletet jóváhagyja, ha az egyes vagyontárgyak értékére és a szerződésben foglalt egyéb vagyoni kötelezettségvállalásra tekintettel az értékarányosság követelménye megvalósul és egyébként az ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása vagy gazdasági érdekei szempontjából indokolt.

108/B. § Az Nvt. 11. § (16) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:

108/C. § A 108. §-ban meghatározottaktól eltérően a helyi önkormányzat – az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig – dönthet a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

109. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

(4) A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.

(5) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez.

(6) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(8) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

(9) A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.

(10) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

(11) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.

(12) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

110. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

(3) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

111. § (1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

(2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

(4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

(5) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi.

111/A. § Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.

112. § (1) A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.

(1a) A helyi önkormányzatok helyi közösségi közlekedési feladatellátásának forrása a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel, más önkormányzatnál pedig a helyi iparűzési adóból származó bevétel. A helyi iparűzési adóbevételből a közösségi közlekedési feladat ellátási összegén felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel.

(2) A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzati gazdálkodás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala, illetve megyei önkormányzati hivatala alkalmazásában álló személyek közül a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosult személyt jelöl ki, ha a kormányhivatal illetékességi területén működő helyi önkormányzatnál tizenöt napot meghaladóan nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy feladata ellátásában akadályoztatva van, és ez a helyi önkormányzat gazdálkodását akadályozza. A kormányhivatal vezetője általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.

113. § A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.

114. § (1) A helyi önkormányzat a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságát biztosító – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszert működtet, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.

(2) A helyi önkormányzat – egyes kötelező feladatainak informatikai támogatása céljából – csatlakozik a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszerhez (a továbbiakban: önkormányzati ASP rendszer). A csatlakozás módját, végső határidejét és az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereit kormányrendelet határozza meg.

(3) A helyi önkormányzat az önkormányzati ASP rendszer által biztosított szakrendszeri feladatainak informatikai támogatására szerződést a csatlakozás végső időpontját követő időtartamra nem köthet.

(4) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében adattárházat (a továbbiakban: önkormányzati adattárház) üzemeltet.

115. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

116. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

(3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(4) A gazdasági program, fejlesztési terv – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

(5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembevételével történik:

(3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg.

(4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.

118. § (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve – a központi költségvetésbe visszafizetni.

(2) Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.

119. § (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2) A központi költségvetési, európai uniós vagy egyéb nemzetközi támogatásban részesülő önkormányzat vagy társulás köteles a támogatást nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni.

(3) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(4) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(5) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

(6) A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat jogszabály tartalmazza.

120. § (1) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél

(2) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:

(1a) A kormányhivatal a Nemzeti Választási Iroda elnökének a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 69. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján haladéktalanul fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a jegyző ellen.

(2) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása.

(3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az érintett

(4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az érintett által hozott azon döntésekre,

(5) A (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a mérlegelési jogkörben hozott döntésekre is a döntéshozatali eljárás jogszerűségének vizsgálata körében.

133. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni.

(2) A kormányhivatal javaslattal élhet az érintett működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat, illetve a társulási tanács köteles a kormányhivatallal ismertetni.

(3) A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából.

134. § (1) Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.

(2) A törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.

135. § (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt.

(2) Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal (1) bekezdés szerinti javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal 44. § szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület, illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.

136. § (1) Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, - a törvényességi felügyelet 132. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközeinek eredménytelen alkalmazását követően - az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményezése iránti javaslatát az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével terjeszti elő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a javaslat megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítvány tervezetét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak is.

(2) A kormányhivatal indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.

137. § (1) A kormányhivatal indítványozhatja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

(2) Ha a helyi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül indítványozhatja önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására való felhatalmazását.

138. § (1) A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

(2) A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről.

(3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.

139. § A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg az önkormányzati határozatot a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt.

140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül indíthat mulasztási pert a helyi önkormányzat törvényen alapuló

(2) A bíróság mulasztási ítélete teljesítésének elmaradása esetén – a határozathozatal vagy a feladat-ellátás (közszolgáltatás) pótlása érdekében – a kormányhivatal hatvan napon belül a teljesítés kikényszerítése iránti eljárást indíthat.

141. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg, *

(2) A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese.

(3) A törvényességi felügyeleti bírság a törvényességi felügyeleti eljárás során többször, vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegésének tekintendő a jogszabálysértő állapot folyamatos fenntartása is.

(4) A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi:

(5) A törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell

(6) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatát a helyi önkormányzat vagy a társulás a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.

(7) A bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti.