Borzavár Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2017.02.01.
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében, a 44. §-ban, a 45. §-ban, a 48. § (2), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, az 50. §-ban, az 51. §-ban, az 52. § (1) bekezdés n) pontjában, az 53. §-ban, az 57. § (1) bekezdésében, az 57. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 68. § (2), (3) és (4) bekezdésében és a 84. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. Önkormányzati jelkép
1. § (1) A község jelképei: a címer és a zászló.
(2) Borzavár község címere:
A címer bíbor színű, domborúan fodros osztóvonalú pólyával vágott hegyes pajzs. A mester alak felett a Kőris-hegy és a Kék-hegy kettősét szimbolizáló zöld halmok vannak, arany címer-fém pajzsfővel. A pajzsosztás alatt ezüst mezőben a Kis-Borzavári-hegyet jelképező kisebb halmon zöld, ötágú, kiterített fekete-bodza levél áll.
(3) Borzavár község zászlója:
A zászló hármas elosztású: felül fekete, jobb oldalon piros, baloldalon zöld színű, középen a címer áll.
II. Fejezet
2. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, hivatala
2. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Borzavár Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye: 8428 Borzavár, Fő út 43.
(3) Az önkormányzat hivatala: Zirci Közös Önkormányzati Hivatal
(4) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1.
(5) Az önkormányzat hivatalának telephelyei:
a) Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Borzavári Kirendeltsége 8428 Borzavár, Fő út 43.
b) Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Lókúti Kirendeltsége 8425 Lókút, Bem u. 25.
3. §1 Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottság, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, a Zirci Járás Önkormányzati Társulása, a Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulása, a Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és –kezelési Önkormányzati Társulás és a Borzavári Manókert Óvoda látják el.
III. Fejezet
3. A képviselő-testület
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
(2) A képviselők névjegyzékét jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.
4. A képviselő-testület feladat és hatásköre
5. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat feladatai és hatáskörei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladata különösen:
a) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.
(4)2 Az önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja különösen:
a) a helyi tűzvédelmet és közbiztonságot,
b) a civil szervezetek, egyesületek működését és
c) a község idegenforgalmi és kulturális rendezvényeket.
(5)3 Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó önállóan működő költségvetési szerv által végzett tevékenységeket jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza.
6. §4
7. §5 (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
1. a közfoglalkoztatottak, valamint a Borzavár Községi Önkormányzattal munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogokat,
2. a Borzavár Községi Önkormányzat államigazgatási ügyekben ügyfélként való szereplésekor a szükséges jognyilatkozatok megtételét,
3. a közművesítési hozzájárulás önkormányzati hatósági hatáskörben történő kivetésére vonatkozó hatásköröket,
4. az önkormányzati segéllyel, a gyermekszületési támogatással, a tanulók tankönyvtámogatásával, a méltányossági ápolási díjjal, a méltányossági közgyógyellátással és a szociális étkeztetéssel kapcsolatos hatósági döntést, és
5. a szerződéskötést - 2 napot meg nem haladó esetben – a Kultúrház terembérletére vonatkozóan.
(3) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a jegyzőre:
1. dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, a 34. § (3)-(4) bekezdéseiben, a 36. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés a) pontjában, a 41. § (2) bekezdésében, a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott közút kezelői hatósági ügyekben, a hozzájárulásokról, valamint intézkedik a feladatok ellátásáról.
(4) Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a polgármester és a jegyző negyedévenként a rendes testületi ülésen írásban számol be.
IV. Fejezet
5. A képviselő- testület működése
8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal
együttes ülést tart.
(2)6 A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti le. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására és levezetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége, munkahelyi elfoglaltsága miatti távolmaradása, vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel.
9. § Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
10. § A képviselő-testület rendes ülései gyakorisága vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
11. § (1) A polgármester munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra, vagy halaszthatatlan esetben - rendkívüli ülést is összehívhat.
(2)7 A képviselő-testület ülésének összehívására jelen rendelet és az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesternél kell benyújtani, aki az (1) bekezdés szerinti indítvány rendkívüli ülésen történő tárgyalásának indokoltsága esetén, a benyújtástól számított 3 napon belül a rendkívüli ülést a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését az erről szóló meghívó kézbesítését, illetőleg értesítés közlését követő naptól a munkatervben jelzett legközelebbi ülésnapig terjedő időszakban jelzett időpontra is összehívhatja. Az értesítés közlése történhet rövid úton is (pl.: szóban, vagy telefonon).
12. § (1)8 A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott számú ülést tart.
(2) A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(3)9 A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a jegyzőtől és
c) a Borzavári Manókert Óvoda intézményvezetőjétől.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az önkormányzat fő feladatait,
b) az ülés várható időpontját,
c) a napirendek címét, előadóját,
d) az előkészítésért felelős nevét,
e) azon bizottság megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatja,
f) a közmeghallgatások időpontját, és
g) a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadónapját.
(5) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Az előterjesztéskor a testületet írásban tájékoztatni kell a munkatervből kimaradt javaslatokról.
13. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az (5) bekezdésben foglaltak szerint olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A kiküldés választott módjáról az érintetteknek nyilatkozni kell. A kiküldés történhet:
a) papír alapon,
b) elektronikus formában pendrive-on, vagy
c) elektronikus levélben küldött letöltési hivatkozással.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat saját honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(4)11 A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az aljegyzőt,
d) valamely napirendi pont előkészítésében részt vett hivatali dolgozót,
e) az intézménye érintettsége esetén annak intézményvezetőjét,
f) a napirendi pontok előterjesztőit,
g) a község díszpolgárait,
h) a Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának hivatalvezetőjét és
i) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
(5)12 A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-i) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek.
(6) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása,
b) az előterjesztő megnevezése,
c) az előterjesztés tartalmának megjelölése, amely lehet:
ca) rendelet-tervezet,
cb) rendelet-tervezethez kapcsolódó határozati javaslat, vagy
cc) határozati javaslat, vagy
cd) tájékoztató.
d) az előkészítésben résztvevő személyek, szervezetek megnevezése,
e) az előkészítésben közreműködő bizottság megnevezése,
f) az előterjesztés tartalmának pontos megfogalmazása, amelynek a határozati javaslatot tartalmazó
előterjesztések esetében tartalmaznia kell:
fa) a végrehajtásért felelős szerv, illetőleg személy megnevezését, és
fb) reális végrehajtási határidő megjelölését
g) jogszabályi háttér ismertetése: az előterjesztésben szereplő jogszabályi hivatkozások magyarázata,
h) amennyiben szükséges: annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s
ha igen, milyen döntés született,
i) a meghozandó döntés indokai az esetleges alternatívák bemutatásával,
j) amennyiben létező dokumentumot érint a változtatások ismertetése,
k) amennyiben szükséges: hatáselemzés,
l) amennyiben szükséges: térkép,
m) amennyiben szükséges: hatósági igazolások és
n) az önkormányzatot esetlegesen érintő pénzügyi vonatkozások ismertetése.
(7) Szóbeli előterjesztés csak valamely eseménynek, vagy feltételnek az előterjesztés tárgyát tartalmazó meghívó kiküldésekor, vagy értesítés közlésekor még le nem járt határidőben történő bekövetkezéséről, vagy teljesüléséről szóló tájékoztató lehet.
(8) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:
a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés
előadója a felelős,
b) az előterjesztés előkészítése során a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei
kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére
bocsátani,
c) az előterjesztéseket az ülést megelőzően 8 nappal kell leadni a jegyzőnek.
(9) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a (8) bekezdés c) pontjában leírt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztésként sürgősségi indítványt nyújthat be. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről egyszerű többséggel a képviselő-testület határoz.
14. §13 Előterjesztő lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző,
e) az aljegyző,
f) az intézménye érintettsége esetén annak intézményvezetője és
g) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók) vonatkozásában:
polgármester által felkért személyek.
15. § A zárt ülés elrendelése vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
16.§ (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.
(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.
(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.
17. § (1) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(4) A polgármester a vitát lezárja, ha napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.
(5) Ha valamely képviselő a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
(6) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, s felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.
6. Napirend előtti felszólalás
18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő és a polgármester napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden felszólalhat. A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal a polgármesterhez írásban kell benyújtani.
(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt és a polgármestert maximum 5 perc időtartamra illeti meg.
(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának és határozathozatalnak helye nincs.
7. A napirendek tárgyalása
19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg. A munkatervben szereplő javaslatnak az előterjesztések közüli kimaradását a polgármester az előterjesztés meghívójának mellékletében írásban indokolni köteles.
(2)14 Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a 13. § (8) bekezdés c) pontjában leírt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával sürgősségi indítványt nyújthat be. A legkésőbb az ülést -beleértve a folytatólagos ülést is - megelőző nap 12 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztésként benyújtott sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, az ezen időpontot követően benyújtott sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbi sorrendben kell meghatározni:
a) személyi kérdések,
b) önkormányzati rendelet alkotása,
c) minősített többséget igénylő egyéb ügyek,
d) határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek,
e) interpellációk, kérdések, és
f) konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók).
(4) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy után a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára alakszerű határozat meghozatala nélkül, egyszerű többséggel hozott döntésével a (3) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.
(5) A képviselő-testület nyílt üléséről a képviselő-testület munkájának zavarása nélkül - hang, film, vagy videofelvétel szabadon készíthető.
(6) A képviselő-testület üléseit legkésőbb az összehívás időpontját követő 5 óra múlva befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása az összehívás időpontját követő 5 óra múlva nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.
20. § A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban, vagy a meghívóban, vagy az értesítésben szerepel.
21. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vitát megelőzően a 13. § (4) bekezdése alapján meghívott kérdéseket intézhet az előterjesztőhöz.
(2) A napirendi pont tárgyalása során a vitában bármely napirendhez időkorlátozás nélkül hozzászólhat:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző és
d) az aljegyző,
e) az előterjesztő és
f) a 13. § (4) bekezdésében meghatározott meghívott.
(3) Az ülés (2) bekezdésbe nem tartozó hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendhez első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.
(4) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.
22. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:
a) a napirend vitájának lezárására irányuló javaslat,
b) a 19. § (3) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló javaslat,
c) az ülés - annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatására irányuló javaslat,
d) a név szerinti szavazásra irányuló javaslat és
f) a titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslat.
8. Interpelláció, kérdés
23. § (1)15 A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, távollétében aljegyzőtől, illetve a 41. § (8) bekezdésben megjelölt személytől vagy bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát és
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, legfeljebb 2 percben.
9. Konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések
(tájékozatók)
24. § (1) A tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.
(2)16 A polgármester a rendes testületi ülésére tájékozatót készít a képviselő-testület két ülése között a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
10. A szavazás rendje
25. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.
(2) A képviselő döntése meghozatalakor „igen”, „nem”, vagy ”tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat.
(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(4) A képviselő-testület a vita lezárása után – az (5) bekezdésben leírt kivétellel - rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(5) A képviselő-testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről és
b) a tájékoztatókról.
11. A döntéshozatal módja
26. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű, vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel, vagy
b) szóban, név szerinti akaratnyilvánítással.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
27. § (1) Név szerinti szavazás szabályaira az Mötv rendelkezése irányadó.
(2) Név szerinti szavazást indítványozhat:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő.
(3) A (2) bekezdésben foglalt - a név szerinti szavazásra irányuló - indítványról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a 26. § (3) bekezdés b) pontjában leírtak szerint szavaz.
(5) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
28. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben szabályozott ügyekben egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.
(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 27. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.
(2) A rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezet törvényességi szempontú vizsgálata céljából a jegyzőhöz, véleményezésre a képviselőkhöz, valamint az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
30. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésére az Mötv. szabályai irányadóak.
(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Borzavári Kirendeltségének hirdetőtábláján, 15 napra történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.
(3) Az önkormányzati rendelet hatályba lépését tárgyának pontos megjelölésével az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
31. § (1) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervez.
(2) A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
32. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a jogalkotásra irányadó szabályok szerint kell megjelölni.
(2) A képviselő-testületi rendeletek, határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
13. A rendeletek és a határozatok nyilvántartása
33. § (1) Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát és számát,
b) a rendelet megalkotásának időpontját,
c) a rendelet hatályba lépés időpontját és
d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.
(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) az előterjesztő szerv megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát és jellegét,
c) a határozat számát és meghozatalának időpontját,
d) normatív határozat esetében a határozat címét,
e) a határozat tartalmára vonatkozó utalást,
f) a végrehajtásért felelős szerveket,
g) a végrehajtás határidejét,
h) utalást arra, hogy a végrehajtásról jelentéstételi kötelezettség terheli a felelőst és
i) a végrehajtásról adott jelentés sorsát.
14. A jegyzőkönyv
34. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára, az aláírására, a kormányhivatalnak történő megküldésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
b) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
c) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
d) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
e) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, interpellációk,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele és
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, melynek megőrzési ideje 1 év.
(5)18 A jegyzőkönyv minden oldalát számozással kell ellátni és a közhitelességének biztosítása végett zsinórral át kell fűzni. Az átfűzés után a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.
35. § (1) A választópolgárok a képviselő-testület nyílt ülésén tárgyalt előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe történő betekintés jogát a település könyvtárában, annak nyitva tartási idejében gyakorolhatják, vagy az önkormányzat weblapján olvashatják.
(2)19
V. Fejezet
15. A bizottságok
36. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.
(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:
a) a polgármester
b) alpolgármester és
c) bármely képviselő.
(3) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző köteles biztosítani.
37. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság
(2) A Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll.
(3) A bizottság tagjainak névsorát a Rendelet 3. függeléke tartalmazza.
4. A Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, alpolgármester, képviselők, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermekek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat:
a) a vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek felhívása a kötelezettségük teljesítésére,
c) a vagyonnyilatkozatok átadásával-átvételével, a nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos
feladatok,
d) a vagyonnyilatkozati eljárás eredményéről tájékoztatást nyújt az eljárást követő rendes képviselő-testületi
ülésen.
(5)20 Az Ügyrendi Bizottság ellátja az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.
16. A polgármester
38. § (1)21 A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő- testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(3)23
(4) A polgármester a község polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart, amelyet a jelen rendelet 2. függeléke tartalmaz.
(5)25
(6)26 A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és
c) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás.
17. Az alpolgármester
39. § (1)27 A képviselő-testület az Mötv. szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)28 A képviselő-testület határozza meg az alpolgármester tiszteletdíját az Mötv. rendelkezéseinek szabályai alapján.
(3) Az alpolgármester ellátja a polgármester helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén vezeti a képviselő-testület ülését.
(5) Az alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.
18. A képviselő
40. § (1)29 A települési képviselő jogállására, feladataira az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő fogadóórát tarthat, amelyhez a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Borzavári Kirendeltségének helyiségében kell helyet biztosítani.
(3) A képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó tiszteletdíj megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(4)30 A települési képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési
kötelezettségének elmulasztása esetén a képviselő egy havi tiszteletdíjának 20 %-a megvonásra kerül.
19. A jegyző
41. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezések irányadóak.
(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A jegyző általános feladatai a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(4) A jegyző az (1) pontban leírt feladatain túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és
c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően
törvényességi észrevételt tehet.
(5) A jegyző - amennyiben lehetséges - törvényességi észrevételezési kötelezettségét lehetőleg már a döntés-előkészítés folyamatában teljesíti.
(6) Ha a jegyző észrevételét a döntéshozatalnál figyelmen kívül hagyják, észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(7)31
(8) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási osztályvezetője látja el.
20. A Közös Önkormányzati Hivatal
42. § A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal telephelyeit, a jogállását, a feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a szervezeti egységeit, a működési rendjét a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
VI. Fejezet
21. Helyi népszavazás kezdeményezése32
43. §33 A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottakon kívül a választópolgárok huszonöt százaléka kezdeményezheti.
44. §34
45. §35
22. Lakossági fórumok
46. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) a közmeghallgatás és
b) a falugyűlés.
47. § (1)36 A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a községben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2)37 A közmeghallgatást, ennek időpontját megelőzően legalább 8 nappal a településen működő hangoshíradó, a település honlapja és a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak a válaszadásra van lehetőség.
(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
(6) A vizsgálat elrendeléséről és a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(7) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Borzavári Kirendeltségének hirdetőtábláján, tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
48. § (1) A Falugyűlés összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése vagy a tájékozódás érdekében van szükség.
(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület,
c) a képviselő és
d) a községben működő civil szervezetek.
VII. Fejezet
23. A Képviselő-testület társulásai
49. §38 A Képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Zirci Járás Önkormányzati Társulás,
b) Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás és
c) Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -kezelési Önkormányzati Társulás.
VIII. Fejezet
24. Önkormányzati vagyon
50. § Az önkormányzat tulajdonára és a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
IX. Fejezet
25. Vegyes és záró rendelkezések
51. § (1) E rendelet 2013. május 2-án lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(II. 6.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (XI. 5.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2012. (II. 21.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2012. (V. 4.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2012. (VIII. 7.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2012. (IX. 7.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 6/2008. (V.7.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
52. § E rendelet függelékei:
1. függelék a 12/2013. (V. 1.) önkormányzati rendelethez:
A képviselők névjegyzéke,
2. függelék a 12/2013. (V. 1.) önkormányzati rendelethez:
A polgármester fogadónapja,
3. függelék a 12/2013. (V. 1.) önkormányzati rendelethez:
Borzavár Községi Önkormányzat állandó bizottságainak tagjai,
4. függelék a 12/2013. (V. 1.) önkormányzati rendelethez:
Borzavár Községi Önkormányzat és az irányítása alá
tartozó költségvetési szervek által végzett tevékenységek,