13/2013.(XII.02.) számú rendelet

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1)-(3) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 55. § (1) és (3) bekezdésében, az 55/C § (1) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében, az 58. § (2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazása alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza:

a)a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét,

b)a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,

c)a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság

a) az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,

c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,

d) a hontalanokat,

e) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve

f) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

(2) A rendelet hatálya az önkormányzati segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a)

a

szabad

mozgás

és

tartózkodás

jogával

rendelkező

személyek

beutazásáról

és

tartózkodásáról

szóló

törvény

(a

továbbiakban:

Szmtv.)

szerint

a

szabad

mozgás

és

tartózkodás

jogával

rendelkező

személyre,

amennyiben

az

ellátás

igénylésének

időpontjában

az

Szmtv.-ben

meghatározottak

szerint

a

szabad

mozgás

és

a

három

hónapot

meghaladó

tartózkodási

jogát

a

Magyar

Köztársaság

területén

gyakorolja,

és

a

polgárok

személyi

adatainak

és

lakcímének

nyilvántartásáról

szóló

törvény

szerint

bejelentett

lakóhellyel

rendelkezik,

valamint

b)

Sztv.

32/B.

§

(1)

bekezdésében

meghatározott

időskorúak

járadéka

tekintetében

a

szociális

biztonsági

rendszereknek

a

Közösségen

belül

mozgó

munkavállalókra,

önálló

vállalkozókra

és

családtagjaikra

történő

alkalmazásiról

szóló

1408/71/EGK

tanácsi

rendeletben

meghatározott

jogosulti

körbe

tartozó

személyre,

3. § E rendelet alkalmazásában:

a)

jövedelem:

az

elismert

költségekkel

és

a

befizetési

kötelezettséggel

csökkentett

aa)

a

személyi

jövedelemadóról

szóló

törvény

szerint

meghatározott,

belföldről

vagy

külföldről

származó

-

megszerzett

-

vagyoni

érték

(bevétel),

ideértve

a

jövedelemként

figyelembe

nem

vett

bevételt

és

az

adómentes

jövedelmet

is,

ab)

az

a

bevétel,

amely

után

az

egyszerűsített

vállalkozói

adóról,

illetve

az

egyszerűsített

közteherviselési

hozzájárulásról

szóló

törvény

szerint

adót,

illetve

hozzájárulást

kell

fizetni.

Elismert

költségnek

minősül

a

személyi

jövedelemadóról

szóló

törvényben

elismert

költség,

valamint

a

fizetett

tartásdíj.

Ha

a

magánszemély

az

egyszerűsített

vállalkozói

adó

vagy

egyszerűsített

közteherviselési

hozzájárulás

alapjául

szolgáló

bevételt

szerez,

a

bevétel

csökkenthető

a

személyi

jövedelemadóról

szóló

törvény

szerint

elismert

költségnek

minősülő

igazolt

kiadásokkal,

ennek

hiányában

a

bevétel

40%-ával.

Ha

a

mezőgazdasági

őstermelő

adóévi

őstermelésből

származó

bevétele

nem

több

a

kistermelés

értékhatáránál

(illetve

ha

részére

támogatást

folyósítottak,

annak

a

folyósított

támogatással

növelt

összegénél),

akkor

a

bevétel

csökkenthető

az

igazolt

költségekkel,

továbbá

a

bevétel

40%-ának

megfelelő

összeggel,

vagy

a

bevétel

85%-ának,

illetőleg

állattenyésztés

esetén

94%-ának

megfelelő

összeggel.

Befizetési

kötelezettségnek

minősül

a

személyi

jövedelemadó,

az

egyszerűsített

vállalkozási

adó,

a

magánszemélyt

terhelő

egyszerűsített

közteherviselési

hozzájárulás,

egészségbiztosítási

hozzájárulás

és

járulék,

egészségügyi

szolgáltatási

járulék,

nyugdíjjárulék,

nyugdíjbiztosítási

járulék,

magán-nyugdíjpénztári

tagdíj

és

munkavállalói

járulék.

Nem

minősül

jövedelemnek

b)

vagyon

:

ha

e

törvény

másként

nem

rendelkezik,

az

a

hasznosítható

ingatlan,

jármű,

továbbá

vagyoni

értékű

jog,

amelynek

ba)

külön-külön

számított

forgalmi

értéke,

illetőleg

összege

az

öregségi

nyugdíj

mindenkori

legkisebb

összegének

a

harmincszorosát,

vagy

bb)

együttes

forgalmi

értéke

az

öregségi

nyugdíj

mindenkori

legkisebb

összegének

a

nyolcvanszorosát

c)

család:

egy

lakásban,

vagy

személyes

gondoskodást

nyújtó

bentlakásos

szociális,

gyermekvédelmi

intézményben

együtt

lakó,

ott

bejelentett

lakóhellyel

vagy

tartózkodási

hellyel

rendelkező

közeli

hozzátartozók

közössége;

d)

közeli

hozzátartozó

:

da)

a

házastárs,

az

élettárs,

db)

a

húszévesnél

fiatalabb,

önálló

keresettel

nem

rendelkező;

a

huszonhárom

évesnél

fiatalabb,

önálló

keresettel

nem

rendelkező,

nappali

oktatás

munkarendje

szerint

tanulmányokat

folytató;

a

huszonöt

évesnél

fiatalabb,

önálló

keresettel

nem

rendelkező,

felsőoktatási

intézmény

nappali

tagozatán

tanulmányokat

folytató

vér

szerinti,

örökbe

fogadott,

illetve

nevelt

gyermek,

dc)

korhatárra

való

tekintet

nélkül

a

tartósan

beteg,

az

autista,

illetve

a

testi,

érzékszervi,

értelmi

vagy

beszédfogyatékos

vér

szerinti,

örökbe

fogadott,

illetve

nevelt

gyermek,

amennyiben

ez

az

állapot

a

gyermek

25.

életévének

betöltését

megelőzően

is

fennállt

(a

továbbiakban:

fogyatékos

gyermek),

dd)

a

18.

életévét

be

nem

töltött

gyermek

vonatkozásában

a

vér

szerinti

és

az

örökbe

fogadó

szülő,

illetve

a

szülő

házastársa

vagy

élettársa

;

e)

egyedül éllő

:

az

a

személy,

aki

egyszemélyes

háztartásban

lakik;

f)

háztartás:

az

egy

lakásban

együtt

lakó,

ott

bejelentett

lakóhellyel

vagy

tartózkodási

hellyel

rendelkező

személyek

közössége;

g)

szociális

szolgáltató:

az

a

személy

vagy

szervezet,

amely

kizárólag

a

60-65/E.

§-ban

meghatározott

szociális

alapszolgáltatásokat

nyújtja.

Ha

jogszabály

másként

nem

rendelkezik,

a

szociális

szolgáltatókra

a

szociális

intézményekre

vonatkozó

szabályokat

kell

megfelelően

alkalmazni;

h)

szociális

intézmény

:

az

e

törvényben

meghatározott

nappali,

illetve

bentlakásos

ellátást

nyújtó

szervezet;

i)

rendszeres

pénzellátás

:

a

táppénz,

a

terhességi-gyermekágyi

segély,

a

gyermekgondozási

díj,

az

öregségi

nyugdíj,

a

rokkantsági

nyugdíj,

a

rehabilitációs

járadék,

az

öregségi

járadék,

a

munkaképtelenségi

járadék,

az

özvegyi

járadék,

a

növelt

összegű

öregségi,

munkaképtelenségi

és

özvegyi

járadék,

az

özvegyi

nyugdíj

-

kivéve

az

ideiglenes

özvegyi

nyugdíjat,

továbbá

a

házastársa

jogán

árvaellátásra

jogosult

fogyatékkal

élő,

illetve

tartósan

beteg

vagy

legalább

két

árvaellátásra

jogosult

gyermek

eltartásáról

gondoskodó

személy

özvegyi

nyugdíját

-,

a

baleseti

táppénz,

a

baleseti

rokkantsági

nyugdíj,

a

hozzátartozói

baleseti

nyugellátás,

az

Flt.

alapján

folyósított

pénzbeli

ellátás,

az

átmeneti

járadék,

a

rendszeres

szociális

járadék,

a

bányászok

egészségkárosodási

járadéka,

a

rokkantsági

járadék,

a

hadigondozottak

és

nemzeti

gondozottak

pénzbeli

ellátásai,

a

gyermekgondozási

segély,

a

gyermeknevelési

támogatás,

az

időskorúak

járadéka,

a

munkanélküliek

jövedelempótló

támogatása,

a

rendszeres

szociális

segély,

az

ápolási

díj,

a

nemzeti

helytállásért

elnevezésű

pótlék,

valamint

a

szociális

biztonsági

rendszereknek

a

Közösségen

belül

mozgó

munkavállalókra,

önálló

vállalkozókra

és

családtagjaikra

történő

alkalmazásáról

szóló

1408/7l/EGK

tanácsi

rendelet

alapján

külföldi

szerv

által

folyósított

egyéb

azonos

típusú

ellátás;

j)

keresőtevékenység,

ha

e

törvény

másként

nem

rendelkezik:

minden

olyan

munkavégzéssel

járó

tevékenység,

amelyért

ellenérték

jár,

kivéve

a

tiszteletdíj

alapján

végzett

tevékenységet,

ha

a

havi

tiszteletdíj

mértéke

a

kötelező

legkisebb

munkabér

30

százalékát

nem

haladja

meg,

valamint

mezőgazdasági

őstermelői

igazolvánnyal

folytatott

tevékenységet,

ha

az

abból

származó

bevételt

a

személyi

jövedelemadóról

szóló

szabályok

szerint

a

jövedelem

kiszámításánál

nem

kell

figyelembe

venni;

nem

minősül

ellenértéknek

a

fogadó

szervezet

által

az

önkéntesnek

külön

törvény

alapján

biztosított

juttatás;

k)

aktív

korú

:

a

18.

életévet

betöltött,

de

a

reá

irányadó

nyugdíjkorhatárt,

illetőleg

a

62.

életévet

be

nem

töltött

személy;

l)

egyedülálló

:

az

a

személy,

aki

hajadon,

nőtlen,

özvegy,

elvált

vagy

házastársától

külön

él,

kivéve,

ha

élettársa

van;

Az

eljárás

megindítása

5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:

a) kérelemre, illetve

b) hivatalból.

A kérelmet a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.

(2)

A

pénzbeli

és

természetbeni

szociális

ellátások

megállapítása

iránti

kérelem

tartalmazza

a)

az

ellátást

igénylő

személynek

az

Szt.

18.

§-ának

a),

c)

és

h)

pontjában

szereplő

adatait,

b)

az

igényelt

szociális

ellátás

jogosultsági

feltételeire

vonatkozó

adatokat,

nyilatkozatokat

.

(3)

A

jogosultság

megállapításához

szükséges,

a

(2)

bekezdés

b)

pontja

szerinti

adatok

igazolására

az

ellátást

igénylő

személy

csak

akkor

köteles,

ha

a

közigazgatási

hatósági

eljárás

és

szolgáltatás

általános

szabályairól

szóló

2004.

évi

CXL.

törvény

(a

továbbiakban:

Ket.)

36.

§-ának

(2)-(3)

bekezdésében

foglaltak

szerint

az

adat,

illetve

igazolás

nem

szerezhető

be.

(4)

A

jövedelemtől

függő

szociális

ellátások

esetében

a

jövedelem

típusának

megfelelő

igazolás

vagy

annak

fénymásolata

a

jövedelemről

tett

nyilatkozat

melléklete.

(5)

Ha

az

önkormányzat

vagy

annak

jegyzője

hivatalos

tudomása

vagy

környezettanulmány

lefolytatása

alapján

a

kérelmező

életkörülményeire

tekintettel

a

jövedelemnyilatkozatban

foglaltakat

vitatja,

felhívhatja

a

kérelmezőt

az

általa

lakott

lakás,

illetve

saját

és

a

családja

tulajdonában

álló

vagyon

fenntartási

költségeit

igazoló

dokumentumok

benyújtására.

Abban

az

esetben,

ha

a

fenntartási

költségek

meghaladják

a

jövedelemnyilatkozatban

szereplő

jövedelem

50%-át,

a

jövedelem

a

fenntartási

költségek

figyelembevételével

vélelmezhető.

(6)

Ha

az

ellátást

megállapító

szerv

az

Szt.

10.

§-ának

(6)

bekezdésében

foglalt

jogkörében

a

jövedelmet

vélelmezi,

akkor

az

egy

főre

jutó

együttes

havi

fenntartási

költség

számításánál

csak

a

saját

jövedelemmel

rendelkező

személyeket

-

ide

nem

értve

az

Szt.

4.

§

(1)

bekezdése

d)

pontjának

db)-dc)

alpontjában

meghatározott,

vér

szerinti,

örökbe

fogadott

vagy

nevelt

gyermeket,

továbbá

fogyatékos

gyermeket

-

lehet

figyelembe

venni

azzal,

hogy

a

családi

pótlékot,

árvaellátást

és

a

tartásdíj

címén

kapott

összeget

jövedelemként

figyelembe

kell

venni.

(7)

A

havi

vélelmezett

jövedelem

nem

haladhatja

meg

a

család

(háztartás)

által

lakott

lakás

és

a

tulajdonában

álló

vagyontárgyak

egy

főre

jutó

együttes

havi

fenntartási

költségének

háromszorosát

.

(8)

A

(6)

bekezdés

szerinti

fenntartási

költségnek

minősülnek

a

közüzemi

díjak,

a

lakbér,

a

közös

költség,

a

telefondíj,

a

kötelező

és

önkéntes

biztosítás

díjai,

az

adó-

és

adójellegű

befizetések,

valamint

a

hiteltörlesztés.

(9)

Ha

az

ellátást

megállapító

szerv

a

63/2006

(III.

27.)

Korm.

rendelet

I.

számú

melléklet

szerinti

vagyonnyilatkozatban

foglaltakat

vitatja,

a)

ingatlan

esetén

a

NAV

ingatlan

fekvése

szerint

illetékes

Regionális

Igazgatósága

vagy

az

ingatlan

fekvése

szerinti

önkormányzati

adóhatóság

megkeresésével,

b)

vagyoni

értékű

jog

esetén

a

NAV

illetékes

Regionális

Igazgatósága

megkeresésével,

c)

egyéb

vagyontárgyak

vonatkozásában

a

vám-

és

pénzügyőrség

vagy

független

szakértő

bevonásával

állapítja

meg

a

forgalmi

értéket

.

(10)

A

jogosultság

megállapításakor

a)

a

havi

rendszerességgel

járó

-

nem

vállalkozásból,

illetve

őstermelői

tevékenységből

(a

továbbiakban

együtt:

vállalkozás)

származó

-

jövedelem

esetén

a

kérelem

benyújtását

megelőző

hónap

jövedelmét,

b)

a

nem

havi

rendszerességgel

szerzett,

illetve

vállalkozásból

származó

jövedelem

esetén

a

kérelem

benyújtásának

hónapját

közvetlenül

megelőző

tizenkét

hónap

alatt

szerzett

jövedelem

egyhavi

átlagát

(11)

Ha

a

vállalkozási

tevékenység

megkezdésétől

eltelt

időtartam

nem

éri

el

a

12

hónapot,

akkor

az

egyhavi

átlagos

jövedelmet

a

vállalkozási

tevékenység

időtartama

alapján

kell

kiszámítani.

(12)

A

jövedelemszámításnál

figyelmen

kívül

kell

hagyni

a)

a

kérelem

benyújtását

megelőzően

megszűnt

havi

rendszeres

jövedelmet,

b)

a

vállalkozásból

származó

jövedelmet,

feltéve,

hogy

a

vállalkozási

tevékenység

megszűnt.

Az

ellátások

megállapítása

6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület vagy a polgármester határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét:

- polgármesterre ruházza.

A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről határozatot hoz.

(3) A képviselő-testület

ellátásokkal kapcsolatos döntéseket.

(4) A polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5) A polgármester döntése ellen fellebbezéssel lehet élni a képviselő – testülethez.

A

pénzbeli

ellátások

kifizetése,

folyósítása

7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozat alapján a hivatal pénztárosának feladata, az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról részben a pénzügyi részben a pénzügyi előadó gondoskodik.

Az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást kell vezetni a Szoc. tv. 18 §-ának megfelelően

8. § (1)A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

(2) A rendszeres pénzbeli ellátásokat

a) házipénztárból készpénzben, vagy

b) folyószámlára való átutalással

fizeti ki a hivatal.

(3) Az eseti segélyek, illetve támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül történik.

A

pénzbeli

ellátások

ellenőrzésének

szabályai

9. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni:

a) az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott időközönként, illetve

b) szociális törvényben meghatározott esetekben

ba) az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követően valamint,

bb) az ellátás alapjául szolgáló jövedelemváltozás miatt.

10. § Az Önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

a) a szociális törvényből fakadó pénzbeli ellátások:

- rendszeres szociális segély

- lakásfenntartási támogatás,

- ápolási díj,

- önkormányzati segély

- beiskolázási támogatás

- újszülöttek támogatása

Aktív

korúak

ellátása

(rendszeres

szociális

segély)

11. § (1) Az önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos hatásköreit az e címszó alatti feltételek figyelembevételével gyakorolja.

(2)

Az

Önkormányzat

a

rendszeres

szociális

segélyezéssel

kapcsolatban

az

együttműködés

intézményi

feltételeiről

az

együttműködésre

kijelölt

szerv

-

útján

gondoskodik,

akivel

a

megállapodást

megköti.

12. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

(2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv

a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv

jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról,

13. § A beilleszkedést segítő programok típusai

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és munkába állást segítő szervezetekkel,

b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:

egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és

csoportos foglalkozások,

a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),

alapvető személyi higiénia kialakítása,

segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartása,

d)

a

felajánlott

és

az

iskolai

végzettségének

megfelelő

oktatásban,

képzésben

történő

részvételre,

különösen

az

általános

iskolai

végzettség

és

az

első

szakképesítés

megszerzésére,

e) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

e) munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

14. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:

családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól,

a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

a munkaügyi központok képzéseiről stb.

(2) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

15. § A segélyezett

a) megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

12. § (6) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, illetve nem működik közre a 12. § (7) bekezdésben meghatározott a közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti;

b) súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét, a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.

16. § (1) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata.

17.

§

(1)

Ha

a

rendszeres

szociális

segélyben

részesülő

személy

a

segély

folyósításának

időtartama

alatt

együttműködési

kötelezettségét

megszegi,

akkor

a

segély

összegét

6

hónapig

75%-os

mértékben

kell

folyósítani.

(2) Ha a szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettség súlyosan – lásd 15. § b) pont – vagy két éven belül történő ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási

támogatás

Az ellátás feltételei

Speciális eljárási szabályok

19.

§

(1)

A

lakásfenntartási

támogatás

iránti

kérelemnek

az

5.

§

(2)

bekezdésének

a)

pontjában

foglaltakon

túl

tartalmaznia

kell

a

támogatást

kérő

nyilatkozatát

a)

a

lakásban

tartózkodásának

jogcíméről,

b)

a

kérelmezővel

közös

háztartásban

élők

számáról,

valamint

c)

annak

a

lakásnak

a

nagyságáról,

amelyre

tekintettel

a

támogatást

igényli,

(

2)

A

lakásfenntartási

támogatás

megállapításához

a)

a

háztartás

tagjainak

jövedelmére

vonatkozó,

az

önkormányzat

rendeletében

meghatározott

jövedelemnyilatkozat,

jövedelemigazolás,

továbbá

b)

a

lakás

nagyságának

hitelt

érdemlő

módon

történő

igazolása

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

20. § (1) A lakásfenntartási támogatást kérő a lakásfenntartás, illetve lakhatás költségei közül:

a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel,

b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával,

igazolja.

(2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(3) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat legalább olyan időszakra vonatkozóan kell benyújtani, mint amekkora időszakra a támogatás jár.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családja jövedelem igazolását.

Összege

Ápolási

díj

22. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

23. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %.-át, egyedülálló esetében nem haladja meg mindenkori öregségi nyugdíj 200 %.-át

(2) Az ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-43 §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Összege:

24.

§

(1)

Az

ápolási

díj

havi

összege

nem

lehet

kevesebb

az

öregségi

nyugdíj

mindenkori

legkisebb

összegének

80

%-ánál.

(3) az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat évente felülvizsgálja.

Önkormányzati

segély

Az ellátás feltételei

25.

§

(1)

Az

önkormányzat

képviselő-testülete

a

létfenntartást

veszélyeztető

rendkívüli

élethelyzetbe

került,

valamint

időszakosan

vagy

tartósan

létfenntartási

gonddal

küzdő

személyek

részére

önkormányzati

segélyt

nyújt.

(2) Önkormányzati segélyben részesíthetők azok a személyek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel és meghatározott időszakra, havi rendszerességgel. Az eseti jelleggel megítélt segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.

A havi rendszerességgel adott önkormányzati segély jövedelemkiegészítő támogatásként is megállapítható. Ebben az esetben a jogosultság egy határozatban is megállapítható. A határozatban fel kell sorolni a kifizetések időpontját és a kifizetésre kerülő pénzösszeget.

(4) Az önkormányzati segélyről 5000,- forintig a polgármester, 5000,- forint felett a Képviselőtestület dönt. Különösen indokolt esetben a rendkívüli élethelyzetbe kerülő, azonnali segítségre szoruló kérelmező részére, a Polgármester 10.000,-Ft-ig terjedő önkormányzati segélyt állapíthat meg.

Speciális eljárási szabályok

26. § (1) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

Az Önkormányzati segély Összege:

27. § (1) Az alkalmanként megállapított önkormányzati segély összege a jelen rendelet 25.§. (4) bekezdése szerint.

(2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(3) Önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

(4) Az önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

28. § (1) Az Önkormányzat önkormányzati segélyként hozzájárulást állapíthat meg azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) Önkormányzati segély nem állapítható meg annak:

(3)

Az

önkormányzati

segély

megállapítása

iránti

kérelemhez

csatolni

kell

a

temetés

költségeiről

-

a

kérelmező

vagy

a

vele

azonos

lakcímen

élő

közeli

hozzátartozója

nevére

-

kiállított

számla

eredeti

példányát

és

a

család

havi

jövedelméről

szóló

igazolásokat.

(4)

Ha

az

önkormányzati

segély

megállapítását

nem

a

haláleset

helye

szerint

illetékes

települési

önkormányzattól

kérik,

a

kérelem

elbírálásához

szükséges

az

elhunyt

személy

halotti

anyakönyvi

kivonata

is.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a a számlákra rá kell vezeti.

(6) Az önkormányzati segély összege, a temetési költségekhez való hozzájáruláshoz: 15.000,- Ft

(7) A települési önkormányzat önkormányzati segély formájában a rászoruló családok gyermekeinek a számára rendkívüli támogatást biztosíthat. A jelen rendelet eljárási szabályainak figyelembevételével.

30. § (1) Az újszülöttek egyszeri támogatásában részesül az anya, aki Szápár Község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) A benyújtott kérelemhez csatolja a születi anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) Az újszülöttek egyszeri támogatásának összege: 15000 ,- Ft

31. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

32. § Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak:

- lakásfenntartási támogatás,

- önkormányzati segély,

b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:

- köztemetés

- közgyógyellátás,

Közgyógyellátás,

méltányosságból

34. § (1) Közgyógyellátásra jogosult a Sztv. 50. §. (1), (2) bekezdésében foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is akinek esetében az alábbi feltételek fennállnak:

(3) A méltányosságból kiadott közgyógyellátás a képviselő – testület hatásköre.

35.§. A települési önkormányzat, a szociális törvény 48.§ - ban foglaltak szerint, gondoskodik azon elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincsen fellelhető hozzátartozója.

36. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére – a szociális törvény 86. § (1) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat nyújtja:

- az étkeztetést,

- a házi segítségnyújtást,

- a családsegítést,

Étkeztetés

37. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

Az étkeztetést az önkormányzat a falugondnoki szolgálat útján látja el.

(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 62 életévét.

(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a házorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb.

(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

(6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

38.§ A szociális alapon igénybevett étkezés térítési díját a képviselőtestület külön rendeletben, a térítési díjakról szóló rendelet tartalmazza.

39.§. (1) Az étkezés biztosítását az igénybevétel időpontját megelőző napon kell megrendelni az élelmezésvezetőnél.

Az étkezést a hónap minden munkanapján igénybe kell venni, kivéve azokat az eseteket, amikor az igénybevevő az étkezést előre lemondja.

Ha az étkezés lemondását az igénybevevő elmulasztja, a térítési díjat köteles megfizetni.

Házi

segítségnyújtás

Hatályba léptető rendelkezések

42,§, A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

43. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2009.(III.30.) KT rendelet.

polgármester jegyző

A rendelet 2014. január 1-ével lép hatályba.

Jegyző

1. számú melléklet

Önkormányzati segély 5000 Ft határig,

Közgyógyellátás

méltányosságból,

Köztemetés

Újszülöttek támogatása

Ápolási díj méltányossági megállapítása

Szerkesztés...