Salgótarján Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (II.21.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2020.03.01.
Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.
Általános rendelkezések
1. §
A Közgyűlés és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendelettel megállapított Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) előírtakkal együtt kell alkalmazni.
2. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye:
Salgótarján, Múzeum tér 1. (Városháza)
(3) Az önkormányzat honlapja: www.salgotarjan.hu
(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Városházi Tudósítások.
3. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, valamint a „Salgótarján”, „Salgótarjáni” névhasználat engedélyezésének rendjét külön rendelet állapítja meg.
II.
A Közgyűlés feladata és hatásköre
4. §
(1) Salgótarján önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.
(2)2 Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Salgótarján Megyei Város Önkormányzatának Közgyűlését3 (a továbbiakban: Közgyűlés) illetik meg. A Közgyűlést a polgármester képviseli.
5. §
(1) Az önkormányzat feladata a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében:
a) településfejlesztés, településrendezés;
b) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
f) óvodai ellátás;
g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
h) szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
i) lakás- és helyiséggazdálkodás;
j) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
k) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
n) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
o) sport, ifjúsági ügyek;
p) nemzetiségi ügyek;
r) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
s) helyi közösségi közlekedés biztosítása;
t) hulladékgazdálkodás;
u) távhőszolgáltatás;
v) víziközmű-szolgáltatás.
(2)5 Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
(3)6 Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkciókba funkciószámmal történő besorolását a Szabályzat 9. melléklete tartalmazza.
6. §
(1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Közgyűlés és szervei biztosítják. A Közgyűlés szervei: a polgármester, a közgyűlés bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás.
(2)8 A Közgyűlés hatásköreit – a 7. §-ban meghatározott kivétellel – a polgármesterre, a bizottságára, a társulására és a jegyzőre ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3)9 A Közgyűlés átruházott hatásköreinek felsorolását a 10. és a 11. mellékletek tartalmazzák.
(4)10 Az átruházott hatáskör címzettje évente beszámol a Közgyűlésnek az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és intézkedésekről.
7. §11
A Közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:
a) az Mötv. 42. §-ában meghatározott feladatok;
b) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban részesedés szerzése;
c) forgalomképes vagyonelem gazdasági társaságba történő bevitele, továbbá 10 millió forint egyedi értékhatár felett üzleti célú megszerzése, elidegenítése, megterhelése;
d) vagyonelem biztosítékul nyújtása hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz;
e) értékhatártól függetlenül vagyonelem koncessziós, vagy más hasznosításra irányuló szerződés alapján történő üzemeltetéséről, harmadik személy javára vagyoni jogról történő lemondásról szóló döntés meghozatala;
f) az Önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló üzletrészének értékesítése, üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megadása, pénzbeli vagyoni hozzájárulása és apportjának emelése, csökkentése 10 millió forint fölött, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a alatt; figyelembe véve a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságban fennálló önkormányzati társasági részesedésekre vonatkozó rendelkezéseket;
g) részvények, váltók és egyéb értékpapírok névértéken történő megszerzése, elidegenítése, hasznosítása 10 millió forint fölött, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a alatt;
h) forgalomképes vagyonelem hasznosítása (különösen bérlet, haszonbérlet, használat), ha a hasznosítás ellenértéke (bérleti díj, haszonbérleti díj, használati díj) egy éves összege az 5 millió forintot meghaladja;
i) az Önkormányzat javára ajándékozással történő ingatlan-vagyonszerzés elfogadása 20 millió forint értékhatár fölött.
8. §
A Közgyűlés a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes vagy jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, kinevezi az intézmény vezetőjét.
III.
A Közgyűlés működése
9. §
Az önkormányzati jogokat és hatásköröket Salgótarján város képviselő-testülete, a Közgyűlés gyakorolja.
10. §
A Közgyűlés tagjainak száma 15 fő.
11. §
A Közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
12. §
A Közgyűlés elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit.
Alakuló ülés
13. §
(1)12 A Közgyűlés alakuló ülését az önkormányzati választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A Közgyűlés az alakuló vagy az azt követő ülésén megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, valamint a a bizottsági tagok tiszteletdíjáról.
Rendes ülés
14. §
A Közgyűlés saját munkaterve szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.
Rendkívüli ülés
15. §
(1)13 A Közgyűlés rendkívüli ülést is tarthat.
(2)14 A Közgyűlés rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra kell összehívni a polgármester kezdeményezésére, valamint a települési képviselők egynegyedének, a Közgyűlés bizottságának, vagy a Kormányhivatal vezetőjének az ülés indokát tartalmazó indítványára.
(3)
(4) A napirendet is tartalmazó meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők lehetőleg 3 naptári nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kézhez kapják.
(5) A polgármester az önkormányzat megbízott könyvvizsgálójának (a továbbiakban: könyvvizsgáló) kérésére köteles a Közgyűlést összehívni, ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után. Ha a polgármester a Közgyűlést nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetője az ülést összehívja.
Közmeghallgatás
16. §
(1) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
(3)16 Biztosítani kell a közmeghallgatás helyszínének előkészítését, valamint a lebonyolításához szükséges technikai feltételeket (terem, hangosítás, hangfelvétel készítése, jegyzőkönyvvezetés).
(4)17 A lakosság által felvetett közérdekű kérdésekre és javaslatokra adandó választ lehetőség szerint az ülésen, ennek hiányában a közmeghallgatást követő 15 napon belül írásban kell megadni a kérdést, illetve javaslatot felvető állampolgár részére az általa megadott értesítési címre.
(5)18 A közmeghallgatásról – a közmeghallgatást követő 15 napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős.
Munkaterv
17. §
(1) A Közgyűlés félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a Közgyűlés üléseinek tervezett időpontját (hónap szerint) és napirendjeit,
b) a napirendek előterjesztőjét, a véleményező bizottság megjelölését,
c) az előterjesztések elkészítésének határidejét,
d) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók körét.
A Közgyűlés összehívásának rendje
18. §
(1) A Közgyűlés ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat, azok előterjesztőit.
(3) A Közgyűlés ülésére szóló meghívót a képviselők – az előzetesen írásban megküldött tájékoztatás mellett – legalább 10 naptári nappal az ülés előtt elektronikus formában kapják meg.
(4) A meghívóhoz elektronikus formában mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket, valamint a polgármesteri tájékoztatót. A polgármester – rendkívül indokolt esetben – rendelkezhet az írásbeli előterjesztés későbbi időpontban történő kiküldéséről. A polgármesteri tájékoztató tartalmazza a két ülés között történt eseményeket, valamint a tervezett vagy előre látható feladatokat is.
19. §
(1) A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesz (a Közgyűlés tagján kívül):
a) a jegyző,
b) az aljegyző,
c)20
d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) az előterjesztő, az általa előterjesztett napirendnél,
f) a Polgármesteri Hivatal irodavezetői, a főépítész és a könyvvizsgáló,
g)21
(2) A Közgyűlés ülésére meg kell hívni:
a) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetőjét,
b) Salgótarján országgyűlési egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőjét,
c) a helyi sajtó képviselőit,
d) a polgármester által esetileg megjelölt személyeket, szervezetek vezetőit,
e) Nógrád Megye Közgyűlésének elnökét,
f)22 a Salgótarjáni Városi Diákönkormányzat mindenkori elnöke, vagy az Alapszabály értelmében az elnököt helyettesítő tagja.
(3) A Közgyűlés ülésére az őt érintő napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetőjét,
b) a területi gazdasági kamarákat,
c) a Salgótarjáni Civil Kerekasztal és a Civil Információs Centrum képviselőjét.
20. §
A Közgyűlés ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendekről a város lakosságát az önkormányzat honlapján, és a helyi sajtó útján tájékoztatni kell.
A Közgyűlés ülése, az ülésvezetés szabályai
21. §
A Közgyűlés ülése nyilvános.
22. §
(1) A Közgyűlés
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalásakor,
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai,23 a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(3)24 A b) pont szerinti esetben zárt ülés kezdeményezésekor legkésőbb a Közgyűlés ülésének kezdetéig be kell szerezni az érintett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát. A nyilatkozatot a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
23. §
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni; az újra összehívott Közgyűlés előzetesen kitűzött napirendje megváltoztatható.
24. §
(1) A Közgyűlés ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés összehívására, vezetésére a korelnök jogosult.
25. §
Az ülés levezetőjének feladatai:
a) megállapítja és figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja berekeszti az ülést,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
c) javaslatot tesz a Közgyűlés napirendjére, ismerteti a sürgősségi indítványokat,
d) megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét,
e) biztosítja az ülés zavartalanságát és rendjét.
26. §
(1) A Közgyűlés ülésének zavartalan lebonyolítása érdekében az ülés levezetője - a 25.§ e) pontja alapján a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki a tárgyalt témától eltér, vagy a közgyűléshez méltatlan módon nyilvánul meg, sértő vagy illetlen kifejezést használ,
b) megvonhatja a szót attól a hozzászólótól, aki felszólalása során ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ,
c) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, viselkedésével a tanácskozás rendjét zavarja,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
e) ismételt vagy súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához rendészeti szerv segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontja a Közgyűlés tagjával szemben nem alkalmazható.
27. §
(1) A Közgyűlés ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, a tárgysorozat elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül - egyszerű többséggel - határoz.
(2) A polgármester köteles napirendi javaslatként a Közgyűlés elé terjeszteni a Szabályzat előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételeket.
(3) A polgármester által javasolt napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetőleg valamely napirendi pontnak a tárgysorozatból való törlését javasolhatja:
a) települési képviselő,
b) polgármester, alpolgármester,
c) jegyző,
d) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) a Közgyűlés bizottsága.
(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat legkésőbb a Közgyűlés ülésének megnyitása után, de a tárgysorozat elfogadását megelőzően, rövid - legfeljebb 5 perces - indokolással terjeszthető elő. A Közgyűlés a napirendre tűzésről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
28. §
(1) A Közgyűlés a napirendi pontot írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja. Előterjesztésnek minősül a döntési javaslat (rendelet-tervezet, határozati javaslat), egyéb beszámoló és tájékoztató. A határozati javaslatot akkor is írásban kell a Közgyűlés elé terjeszteni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:
a) települési képviselő,
b) polgármester, alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) jegyző, aljegyző,
e) Közgyűlés bizottsága nevében a bizottsági elnök vagy a bizottság által megbízott személy,
f) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetője,
g) önkormányzati intézmény vezetője,
h) önkormányzati tulajdonú vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet vezetője,
i) Közgyűlés által felkért személy, vagy szerv vezetője,
j)26 társulás elnöke.
29. §
(1)27 Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőzően 15 nappal le kell adni a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Szervezési Irodáján.
(2) A jegyző a döntési javaslatok törvényességi szempontból történő felülvizsgálatáról köteles előzetesen gondoskodni. A jegyző által tett törvényességi észrevételeket az előterjesztéshez csatolni kell.
(3) Az előterjesztés ülésen történő kiosztását halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti.
30. §
Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első rész tartalmazza
- a tárgy meghatározását, előzmények ismertetését,
- az előkészítés során felmerült nézeteket, mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt,
- azokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek indokolják a meghozandó döntést.
b) a második rész – döntési javaslat – tartalmazza
- egyértelműen megfogalmazott megállapító és rendelkező részt,
- az (esetleges) alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását,
- a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, esetenként a beszámolás időpontját,
- a korábbi döntések hatályára vonatkozó rendelkezéseket.
31. §
(1) A települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez a bizottságok elnökéhez, a tanácsnokhoz – önkormányzati ügyben – magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2)28 Az interpellációt írásban a Közgyűlés ülése előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Szervezési Irodáján kell leadni.
(3) Az interpellációra az interpellált a napirendek tárgyalása után szóban, de legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban válaszol.
(4) Az interpellációt és az interpellációra adott választ a Közgyűléssel ismertetni kell, elfogadása – vita nélkül – egyszerű többséggel történik.
Határozathozatal előtt az interpelláló nyilatkozik a válasz elfogadásáról.
(5) Amennyiben a választ a Közgyűlés nem fogadja el, az interpelláció kivizsgálásával a tárgyban illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot bízza meg.
Az interpelláló képviselőt – kérésére – a vizsgálatba be kell vonni.
(6) A Közgyűlés a vizsgálat eredményéről szóló beszámoló alapján határoz az ügy lezárásáról, további intézkedésekről, illetve szükség esetén a napirendre tűzéséről.
32. §
(1) A Közgyűlés bizottsága, vagy a képviselők egynegyede indokolt esetben sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Az indítványnak tartalmaznia kell:
a) a sürgősségi tárgyalásra ajánlott téma megjelölését, és az írásba foglalt határozati javaslatot,
b) a sürgősségi tárgyalás indokát.
(3) Az indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a polgármesterhez eljuttatni, aki ezt a Közgyűléssel ismerteti.
(4) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Közgyűlés – vita nélkül – dönt. Elfogadása esetén a tárgyalásra első napirendként kerül sor.
(5) Amennyiben a Közgyűlés nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt a tárgysorozathoz fűzött módosító javaslatként kell kezelni.
33. §
(1) A települési képviselő a Közgyűlésen – felvilágosítás kérése céljából – a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz, a jegyzőhöz, a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőihez, az önkormányzat intézményének, gazdasági társaságának vezetőihez kérdést intézhet.
(2) Kérdés feltevésére a napirendek megtárgyalása után kerül sor. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett 15 napon belül ad választ.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Közgyűlés nem dönt.
34. §
Az ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát.
A Közgyűlés döntése alapján sor kerülhet két vagy több napirend együttes vitájára is.
35. §
(1) Az előterjesztő a vita megkezdése előtt – indokolt esetben – rövid szóbeli kiegészítőt tarthat.
(2)29 Az előterjesztőhöz az előterjesztést illetően – a vita során – a Közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő vagy az általa felkért személy köteles választ adni.
36. §
(1) Az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) véleményét az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt kell ismertetni.
(2) Az előterjesztő javaslatát, illetve a települési képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(3) A hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására a Közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Az indítványról a Közgyűlés - vita nélkül - egyszerű többséggel dönt.
(4)30 A vita lezárása előtt a napirend előterjesztője viszontválaszt adhat a hozzászólásokra.
(5) Döntéshozatal előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet a javaslatokat illetően.
37. §
(1) A vita lezárása és összefoglalása után először a módosító javaslatokat – egyenként – majd az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani.
(2) Három vagy több vagylagos döntési lehetőség esetén, amennyiben egyik változat sem kapta meg a szükséges többséget, úgy a szavazást a két legtöbb "igen" szavazatot elért változat között meg kell ismételni.
(3)31 A Közgyűlés – szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozathozatal nélkül tudomásul veszi:
a) a tárgysorozat elfogadását,
b) a módosító javaslatot,
c) a hozzászólás időtartamának korlátozását és a vita bezárását,
d) az ügyrendi kérdést.
38. §32
A javaslat elfogadásához – a 41. § kivételével - a jelenlévő képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges (egyszerű többség).
39. §33
40. §
A polgármester, ha a Közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
41. §
A megválasztott képviselők több mint felének szavazata – minősített többség – szükséges:
a) rendeletalkotáshoz,
b) a Közgyűlés szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
c) választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához, díszpolgári cím adományozásához és visszavonásához,
d)34 önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, az abból való kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, és abból történő kiváláshoz,
e)35 külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
f) intézmény alapításához (megszüntetés, átszervezés),
g)36 képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
h)37 22. § (1) bek. c./ pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
i) a Közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
j) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
k) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz 5 millió Ft értékhatár felett,
l)38
m) jogszabályban meghatározott esetekben,
n)39 az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyon hasznosítására kötendő szerződéshez,
o)40 az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyon elidegenítésére, megterhelésére és hasznosítására kötendő szerződéshez,
p)41 az önkormányzati vagyonelem funkciójának megváltoztatásához,
q)42 az önkormányzati vagyon ingyenes vagy jelképes értéken történő hasznosításáról és ingyenes vagy jelképes áron történő átruházásáról való döntéshez,
r)43 gazdálkodó szervezet 500 ezer forintot meghaladó követeléséről történő lemondáshoz,
s)44 az Önkormányzat jogszabályokban meghatározott feltételekkel és módon történő kezességvállalásához.
42. §
(1)45 A szavazás – a 43.§ eseteit kivéve – nyílt szavazással történik. A nyílt szavazás történhet szavazógép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel, továbbá név szerinti szavazás esetén a 44. § (2) bekezdésében meghatározott módon.
(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki.
A jelen lévő - és ki nem zárt - képviselő a szavazásban köteles részt venni.
(3) A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3a)46 A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Közgyűlés döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(4)47 Amennyiben a képviselő a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Közgyűlés a képviselő egy havi tiszteletdíja 25 %-át megvonhatja. A közgyűlés ezt a jogkövetkezményt legfeljebb az ügyben született döntés meghozatalától számított 6 hónapon belül alkalmazhatja.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a levezető elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(6) A szavazógép alkalmazása esetén a szavazatszámláló rendszer által tárolt adatokról – a titkos szavazás kivételével – kérelemre a jegyző adatot szolgáltat.
43. §
(1) Titkos szavazást tarthat a Közgyűlés minden olyan ügyben, melyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás módjáról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) A titkos szavazás történhet:
a) szavazógép alkalmazásával vagy
b) borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével.
(3) A 43. § (2) b) pontjában meghatározott titkos szavazás esetén a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét
c) a szavazás során felmerült körülményeket
d) a szavazás eredményét.
(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság – ad-hoc bizottság – elnöke és a jegyző hitelesíti.
44. §
(1)48 A Közgyűlés bármely képviselő kezdeményezésére, egyszerű többséggel név szerinti szavazást rendelhet el.
(2) A név szerinti szavazás során a jegyző a képviselőt név szerint ABC-sorrendben szólítja, aki nevének elhangzását követően igen/nem/tartózkodom kijelentést tesz. A szavazás lezárultával az ülés levezetője ismerteti a szavazás eredményét.
(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(4) A név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
A jegyzőkönyv
45. §
(1) A Közgyűlés üléséről – a zárt ülésről külön - hangfelvétel készül, mely nem selejtezhető, a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után a keletkezést követő év március 31-ig a levéltárnak át kell adni.
(2) A hangfelvétel alapján a szó szerinti és a szerkesztett jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A szó szerinti jegyzőkönyvet meg kell őrizni és az iratkezelés általános szabályainak megfelelően a levéltárnak át kell adni.
(3) A szerkesztett jegyzőkönyv egy példányát a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek az ülés napjától számított 15 napon belül meg kell küldeni, egy példányát pedig az előterjesztésekkel és a mellékletekkel együtt meg kell őrizni, és évenként be kell köttetni.
(4) A szerkesztett jegyzőkönyv egy példánya – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az ülést követő 15. naptól a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében hivatali dolgozó jelenlétében megtekinthető.
(5) A Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvről, hangfelvételről vagy ezek egy részéről másolat készítését a jegyző a költségek előzetes megtérítése mellett engedélyezi.
(6)49 A Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvek az Önkormányzat honlapján (www.salgotarjan.hu/Önkormányzat/Közadattár) közzétételre kerülnek. A jegyzőkönyvek bárki által letölthetők, kinyomtathatók.
46. §
(1)50 A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül tartalmazza:
a) az ülés megnyitásának tényét, a Közgyűlés határozatképességének megállapítását;
b) az előterjesztők nevét, a módosító indítványokat;
c) a határozathozatal módját;
d) név szerinti szavazás esetén a képviselő nevét és leadott szavazatát;
e)51 az önkormányzat bélyegzőjét.
(2) A szerkesztett jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a rendeletet,
b) az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatot,
c)52 a meghívót,
d)53 a jelenléti ívet,
e)54 az előterjesztéseket.
47. §
A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és elkülönítetten kell kezelni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülésről készített jegyzőkönyv és hangfelvétel esetében is biztosítani kell a 45.§55 (4) bekezdés szerint
IV.
A Közgyűlés döntései
48. §
A Közgyűlés:
a) normatív és egyedi határozatot hoz,
b) rendeletet alkot.
49. §
(1) A Közgyűlés számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megjelölését és a határozatról értesülő személyek és szervezetek megnevezését.
(2)56
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.
(4) A Közgyűlés határozatát a végrehajtásért felelősöknek meg kell küldeni.
50. §
A Közgyűlés rendeletet alkothat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.
51. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) polgármester, alpolgármester,
c) jegyző, (aljegyző),
d) Közgyűlés bizottsága,
e) lakosság, az erre irányuló népi kezdeményezéssel.
(2) A kezdeményezést a jegyző útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani, mely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokait és a szabályozás főbb elemeit. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb 60 napon belül a Közgyűlés elé terjeszti.
(3) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgya indokolja, az előkészített önkormányzati rendelet tervezetet a jegyző javaslatára, a polgármester döntése alapján társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról,
b) a helyi adónemekről és a mértékük megállapításáról,
c) a költségvetési szerv, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb szervezet alapításáról, szervezetéről és működéséről, valamint az önkormányzat szervezetéről és működéséről,
d) az önkormányzat vagyonáról,
e) az intézményekben fizetendő ellátásokhoz kapcsolódó díjakról, térítési díjakról,
f) a szociális és gyermekvédelmi támogatásokról,
g) az egyes közszolgáltatásokhoz kapcsolódó hatósági díjakról,
h) az önkormányzat által saját hatáskörben megállapított díjakról,
i) a Közgyűlés tagjainak és a bizottságok nem képviselő tagjainak juttatásáról,
j) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról,
k) a költségvetési szervek elismert tartozásállományának szabályairól,
l) a lakásgazdálkodásról,
m) a helyi népszavazásról,
n) a helyi címer és zászló alapításának és használatának rendjéről
szóló rendelet-tervezetet.
(5) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelet-tervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelt közérdek fűződik.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott társadalmi egyeztetés formái:
a) az önkormányzat honlapján hozzáférhetővé tett rendelet-tervezetre a megadott levelezési címen keresztül lefolytatott véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés),
b) meghatározott szervezetekkel történő közvetlen egyeztetés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).
(8) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel az alábbi eljárás szerint valósul meg:
a) az előterjesztő a szöveg szerinti rendelet-tervezetet, annak indokolását és az ahhoz fűzött hatástanulmányt a Közgyűlés ülését 24 nappal59 megelőzően az önkormányzat honlapjára „Társadalmi egyeztetés” cím alatt közzéteszi,
b) az előterjesztő saját döntése alapján a Polgármesteri Hivatal bevonásával közvetlen egyeztetés céljából a szöveg szerinti rendelet-tervezetet, annak indokolását és az ahhoz fűzött hatástanulmányt, a Közgyűlés ülését 24 nappal60 megelőzően közvetlenül megküldheti az önkormányzat intézményeinek, egyéb szervezeteknek,
c) az előterjesztő a Közgyűlés elé kerülő rendelet-tervezet előterjesztésében összefoglalót ad a társadalmi részvétel eredményeként tett észrevételekről. Az előterjesztésben ki kell térni a leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, valamint szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetésére.
(9) A beérkezett véleményekről készített összefoglalót közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(10) Az általános egyeztetés során a véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint – a rendelet hatályba lépésétől számított 1 évig – megadottnak kell tekinteni. Az adatkezelés magában foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését.
Nem vehető figyelembe a névtelenül beérkezett vélemény.
(11) A társadalmi részvétel keretében történő rendelet-tervezetet véleményezésének technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.
52. §
(1)61 A Közgyűlés a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök (Település-szerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat) előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
(2) A Közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A tervezetet – amennyiben a Közgyűlés nem valamely bizottságát bízza meg – a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el.
A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(4) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság, valamint a jegyző véleményével együtt az Ügyrendi Bizottság62 elé kell terjeszteni. Az előterjesztő a rendelettervezetet indokolással, hatástanulmánnyal együtt terjeszti a Közgyűlés elé, figyelemmel az 51. § (8) c) pont rendelkezéseire.
(5) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.
(6) A rendelet címe magába foglalja a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, a rendelet sorszámát, a rendelet kihirdetésének idejét, az „önkormányzati rendelete” kifejezést, és az önkormányzati rendelet címét.
Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
A rendelet címében a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, az évszámot követően
zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal kell feltüntetni.
(7) A rendelet és a normatív határozat kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés időpontja a közszemlére tétel – a rendelet és a normatív határozat egy példányának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése – napja.
(8) A Közgyűlés esetenként úgy határozhat, hogy a rendelet teljes szövegét közzé kell tenni a sajtóban.
53. § 63
V.
A települési képviselő, a tanácsnok
54. §
(1) A települési képviselőt az Mötv.-ben64 és a Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást az 1. melléklet tartalmazza.
(3)65 A képviselők névsorát a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
55. §
(1)66 Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2)67 Az önkormányzati képviselő:
a) a Közgyűlés ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a Közgyűlés ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlés bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a Közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a Közgyűlést;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Közgyűlés téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Közgyűlés átalányt is megállapíthat;
h) a Közgyűlés és a Közgyűlés bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a Közgyűlés munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
56. §
(1) A Közgyűlés a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat:
a) kormányzati kapcsolatokkal és koordinációval kapcsolatos feladatok ellátására,
b) közbiztonsági69 feladatainak ellátására.
(2) A kormányzati kapcsolatokkal és koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott tanácsnok:
a) az önkormányzat nevében eljárva folyamatos kapcsolatot tart a központi kormányzati igazgatás szerveivel és ezek területi, helyi szerveivel, valamint a területi kormányzati igazgatási szervekkel az önkormányzati feladatellátás hatékonyabbá tétele érdekében,
b) folyamatos kapcsolatot tart a Nógrád megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselővel, valamint az országos listáról az Országgyűlésbe jutott országgyűlési képviselővel,
c) koordinációs, érdekegyeztető munkát végez a Közgyűlés tevékenységében. Elősegíti, hogy a Közgyűlés a döntéseit mindenkor a város érdekében, lehetőleg konszenzusra alapozva hozza.
Ezért folyamatosan kapcsolatot tart a Közgyűlés képviselőcsoportjaival,
d) szükség esetén kezdeményezi ideiglenes bizottság, vagy egyeztető fórum létrehozását a Közgyűlésnél a vitás ügyek rendezése és a kormányzati kapcsolatok fejlesztése érdekében,
e) a Közgyűlési ülések előkészítése során közvetítő szerepet tölt be a képviselőcsoportok között,
f) képviselőcsoportja nevében jogosult a polgármesterrel egyeztetéseket kezdeményezni és folytatni,
g) részt vesz a feladatát érintő előterjesztések előkészítésében, annak bizottsági tárgyalásain, továbbá közreműködik a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,
h) elvégzi mindazon feladatokat, melyekre a Közgyűlés egyedi ügyekben felhatalmazza, illetve felkéri.
(3)71 A közbiztonsági feladatok ellátásával megbízott tanácsnok:
a) kapcsolatot tart és együttműködik a közbiztonsági szervekkel és civil szervezetekkel,
b) figyelemmel kíséri a város közbiztonsági helyzetét, javaslatot tesz a közbiztonságot javító intézkedésekre, problémák megoldására,
c) részt vesz a feladatát érintő előterjesztések előkészítésében, véleményezésében, azok bizottsági tárgyalásain, továbbá közreműködik a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,
d) részt vesz a közbiztonsággal kapcsolatosan szervezett rendezvényeken, fórumokon,
e) elvégzi mindazon feladatokat, melyekre a Közgyűlés egyedi ügyekben felhatalmazza, illetve felkéri.
57. §
(1) Az önkormányzat képviselői tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot hozhatnak létre.
(2) Egy települési képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Egy képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alkot.
(3) A megalakulástól számított 15 napon belül a megalakulás tényét be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének és tagjainak nevét.
VI.
A Közgyűlés bizottságai
58. §
(1) A Közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság 11 fő
b) Ügyrendi Bizottság 11 fő
c) Gazdasági Bizottság 11 fő
d) Népjóléti Bizottság 11 fő.
(2) A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat a Szabályzat 2. melléklete, a bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékét a Szabályzat 3-6. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Közgyűlés választja meg.
(4)73 A bizottságok tagjainak névsorát a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
59. §
A Közgyűlés indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Közgyűlés által történő elfogadásáig tart.
60. §74
(1) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és ellenőrzéséről az Ügyrendi Bizottság75 gondoskodik.
(2) A Gazdasági Bizottság76 dönt a forgalomképes vagyonelem elidegenítéséről, megterheléséről 5 millió forint fölötti, de 10 millió forint alatti értékhatár esetében.
VII.
A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
A polgármester
61. §
(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a Közgyűlésnek, a Közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
Megválasztását követően esküt tesz.
(3)77 Átruházott hatáskörben:
a) dönt a Közgyűlés által meghatározott és hatáskörébe utalt vagyontárgyak értékesítéséről,
b) dönt a forgalomképes vagyontárgy bérbe, használatba, haszonbérbe adásáról, ha a bérleti használati díj, egyéb vagyoni értékű jog egy éves összege az 5 MFt-ot nem éri el,
c) dönt hitelszerződés aláírásáról az éves költségvetési rendelet szabályozásának figyelembe vétele mellett,
d) gondoskodik a közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően,
e) elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartozás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez,
f) dönt a külön önkormányzati rendeletben meghatározott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni78 ellátások megállapításával kapcsolatos ügyekben,
g) biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét,
h) a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárások esetében – az ajánlatkérő nevében – ellátja a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényből79 adódó feladatokat, és meghozza az önkormányzati közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó, a közbenső, valamint az eljárási szakaszt, illetve az eljárást lezáró döntéseket,
i) jár el a Közgyűlés által meghatározott ügyekben,
j) forgalomképes vagyontárgy megszerzése 10 millió forint értékhatár alatt,
k) forgalomképes vagyontárgy elidegenítése, megterhelése 5 millió forint értékhatár alatt,
l) az Önkormányzat javára ajándékozással történő vagyonszerzés elfogadása ingatlanok esetén 20 millió forint értékhatárig, egyéb vagyontárgyak esetén értékhatártól függetlenül,
m) az Önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló üzletrészének értékesítése, üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megadása, pénzbeli vagyoni hozzájárulásának és apportjának emelése, csökkentése 10 millió forint alatt, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a fölött; figyelembe véve az Nvtv. többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságban fennálló önkormányzati társasági részesedésekre vonatkozó rendelkezéseket,
n) részvények, váltók és egyéb értékpapírok névértéken történő megszerzése, elidegenítése, hasznosítása 10 millió forint alatt, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a fölött,
o)80 gyakorolja a települési önkormányzat véleményezési jogát a közneveléssel kapcsolatos kérdésekben
p)81 dönt a közterület-használat engedélyezéséről,
q)82 dönt a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás elkövetése miatt induló eljárásokban,
r)83 dönt az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek betétként történő lekötéséről és állampapír vásárlásáról, visszaváltásáról.
62. §
(1) A polgármesternek a Közgyűlés működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás érvényesülését.
(2) A bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(3) A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványok:
a) a Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f)84 gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
(4) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester/ek/ és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
62/A. §85
(1) Amennyiben a Közgyűlés - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.
(2) A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
63.§
A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a jegyzőnek.
Az alpolgármester
64. §
(1) A Közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére három fő főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ.
(2)87
65. §
(1)88 A polgármester akadályoztatása esetén az erre írásban felhatalmazott alpolgármester látja el a polgármester teljes körű helyettesítését, valamint – általános helyettesítési jogkörben – mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a polgármester hatáskörébe utal.
(2)89 Az önkormányzatot a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása Társulási Tanácsa ülésein a Közgyűlés által delegált tag képviseli.
A jegyző
66. §
A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.
67. §90
(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:
a) gondoskodik a Közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli feladatainak ellátásáról,
b) gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről; azt a polgármesterrel együtt írja alá,
c) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Közgyűlést és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(1a)91 Átruházott hatáskörben:
- a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről,
- az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjeként a jegyzőt értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni),
- a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt intézkedik,
- a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket nyilvántartja,
- a közút megrongálódását a közút kezelőjeként - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
- a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához közútkezelői hozzájárulást ad,
- ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről közútkezelői hozzájárulást ad ki az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban,
- útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról rendelkezik,
- a közút kezelőjeként a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére,
- közútkezelői hozzájárulást ad ki:
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi."
(2)92 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Humánszolgáltatási és Szervezési Iroda vezetője látja el.
Az aljegyző
68. §
(1) A polgármester a jegyző javaslata alapján – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki.
(2) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
VIII.
A Polgármesteri Hivatal
69. §
(1) Salgótarján Megyei Város Önkormányzatának Közgyűlése93 az önkormányzat működésével, valamint az polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes Polgármesteri Hivatalt működtet.
(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése:
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
(3) A hivatal kiadmányain, illetve körbélyegzőjén ezt az elnevezést kell alkalmazni.
70. §
(1) A Polgármesteri Hivatal jogi személyiséggel nem rendelkező belső szervezeti egységekre tagolódik:
a) Adóhatósági Iroda
b) Hatósági Iroda
c) Humánszolgáltatási és Szervezési Iroda
d) Közgazdasági Iroda
e) Városfejlesztési Iroda
f) Városüzemeltetési Iroda
(2) A belső ellenőrzés, a humánpolitikai referens és a főépítész irodai szervezetbe nem tartozó egységek, melyek közvetlenül a jegyző irányítása alatt fejtik ki tevékenységüket.
71. §
(1) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit a Szabályzat 7. melléklete tartalmazza.
(2) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjét a Szabályzat 8. melléklete tartalmazza.
IX.
Vagyonnyilatkozat
72. §
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek:
(1) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetői
(2) a) Salgótarjáni Csatornamű Kft.
b) Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft.
c) Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft.
d) Salgótarjáni Városfejlesztő Kft.
e) Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.
vezető tisztségviselői, a felügyelő bizottságának tagjai és könyvvizsgálói.
(3) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának könyvvizsgálója
(4) A vagyonnyilatkozat tételi eljárásról és a vagyonnyilatkozatok őrzéséről az Ügyrendi Bizottság az általa elfogadott szabályzat szerint gondoskodik.
X.
A Nemzetiségi Önkormányzatok
73. §
(1) A Közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(2) Az önkormányzat és az érintett nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás tartalmazza az érintett nemzetiségi önkormányzat használatába adott vagyon körét- és a nemzetiségi önkormányzat munkája segítésében a Polgármesteri Hivatal feladatait.
(3) A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzat elnökének és helyettesének feladata ellátásához szükséges tájékoztatást és felvilágosítást – igény esetén – köteles megadni.
X/A.
Perbeli képviselet
73/A. §
(1) Az Önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben meghatalmazottként eljárhatnak az alpolgármesterek, az önkormányzati képviselők és a jegyző.
(2) A polgármestert érintő valamennyi ügykörben meghatalmazottként eljárhatnak az alpolgármesterek, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai.
(3) A jegyzőt érintő valamennyi ügykörben meghatalmazottként eljárhatnak a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai.
XI.
Záró rendelkezések
74. §
(1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (III.27.) rendelet, valamint az azt módosító 29/2008.(VI.24.), 39/2008.(IX.30.), 13/2009.(III.31.), 57/2009.(XII.15.), 14/2010.(IV.27.), 24/2010.(X.14.), 34/2010.(XII.16.), 12/2011.(III.24.), 36/2011.(IX.29.), 12/2012.(III.29.), 49/2012.(XII.13.) rendelet.
75. §
(1) A szabályzat mellékletei:
1. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás
2. Bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok
3. Pénzügyi Bizottság feladatai
4. Ügyrendi Bizottság feladatai
5. Gazdasági Bizottság feladatai
6. Népjóléti Bizottság feladatai
7. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóórái
8. A Polgármesteri Hivatal általános munka-és ügyfélfogadási rendje
9. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátott tevékenységek szakágazati és kormányzati funkciókba funkciószámmal történő besorolása101
10. A Közgyűlés átruházott hatásköreinek felsorolása
11.102 A Közgyűlés átruházott hatásköreinek felsorolása (társulások)
12.103 RNÖ-vel kötött együttműködési megállapodás
13.104 SZNÖ-vel kötött együttműködési megállapodás
(2) Függelék:
1. Eskü szövege
2.105 Képviselők és a bizottságok tagjainak névsora.
76. §106
A Szabályzat hiteles példánya a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Szervezési Irodáján megtekinthető.
2
A rendelet szövegét a 46/2013 (X.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2013. november 1-től
3
A rendelet szövegét a 6/2016 (II.11.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja módosította. Hatályos: 2016. február 16-tól
5
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
6
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. február 1-től
8
A rendelet szövegét a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2013. június 1-től
9
A rendelet szövegét a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2013. június 1-től
10
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
11
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
12
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
13
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
14
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
16
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
17
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
18
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
20
Hatályon kívül helyezte a 26/2014 (XI.13.) önkormányzati rendelet 6. § c) pontja. Hatálytalan: 2014. november 13-tól
21
Hatályon kívül helyezte a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2013. június 1-től
22
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2013. június 1-től
23
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 22. § a) pontja módosította, illetve részben hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. február 1-től
24
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
26
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
27
A rendelet szövegét a 38/2016 (XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 1-től
28
A rendelet szövegét a 38/2016 (XI.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 1-től
29
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
30
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
31
A rendelet szövegét a 10/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. március 31-től
32
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
33
Hatályon kívül helyezte a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 22. § b) pontja. Hatálytalan: 2015. február 1-től
34
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
35
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
36
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
37
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
38
Hatályon kívül helyezte a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatálytalan: 2017. január 26-tól
39
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
40
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
41
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
42
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
43
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
44
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
45
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
46
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
47
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
48
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
49
Beiktatta a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2017. január 26-tól
50
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
51
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
52
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. február 1-től
53
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. február 1-től
54
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. február 1-től
55
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 19. § b) pontja módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
56
Hatályon kívül helyezte a 6/2016 (II.11.) önkormányzati rendelet 4. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. február 16-tól
59
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
60
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
61
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
62
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
63
Hatályon kívül helyezte a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2013. június 1-től
64
A rendelet szövegét a 26/2014 (XI.13.) önkormányzati rendelet 4. § c) pontja módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól
65
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
66
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
67
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
69
A rendelet szövegét a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 19. § c) pontja módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
71
A rendelet szövegét a 26/2014 (XI.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól
73
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
74
A rendelet szövegét a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2013. június 1-től
75
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
76
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
77
A rendelet szövegét a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2013. június 1-től
78
A rendelet szövegét a 6/2016 (II.11.) önkormányzati rendelet 3. § b) pontja módosította. Hatályos: 2016. február 16-tól
79
A rendelet szövegét a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 26-tól
80
A rendelet szövegét a 46/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017. december 23-tól
81
A rendelet szövegét a 2/2016 (II.11.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. február 16-tól
82
A rendelet szövegét a 2/2016 (II.11.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. február 16-tól
83
Beiktatta az 5/2018 (II.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018. február 23-tól
84
A rendelet szövegét a 38/2016 (XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 1-től
85
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
87
Hatályon kívül helyezte a 23/2013 (X.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan: 2014. október 29-től
88
A rendelet szövegét a 46/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017. december 23-tól
89
A rendelet szövegét a 26/2014 (XI.13.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól
90
A rendelet szövegét 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította. Hatályos: 2015. február 1-től
91
Beiktatta a 3/2017 (I.26.) önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos: 2017. január 26-tól
92
A rendelet szövegét a 38/2016 (XI.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 1-től
93
A rendelet szövegét a 6/2016 (II.11.) önkormányzati rendelet 3. § c) pontja módosította. Hatályos: 2016. február 16-tól
101
A rendelet szövegét a 6/2016 (II.11.) önkormányzati rendelet 3. § d) pontja módosította. Hatályos: 2016. február 16-tól
102
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
103
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
104
Beiktatta a 30/2013 (V.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2013. június 1-től
105
Beiktatta a 2/2015 (I.22.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályos: 2015. február 1-től
106
A rendelet szövegét a 38/2016 (XI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2017. január 1-től
