Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Ugod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról
Ugod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 13. §(1) bekezdés 8. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Ugod Község Önkormányzata – lehetőségeihez igazodva - meghatározza pénzbeli és természetben biztosítható szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az ellátások iránti kérelmet az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani, vagy postai küldeményként a Közös Önkormányzati Hivatal bármelyik kirendeltsége címére is feladható.
(2) Az ellátásokat a Közös Önkormányzati Hivatalnál ügyfélfogadási időben rendelkezésre álló, vagy a www.ugod.hu honlapról letöltött formanyomtatványon is lehet kérelmezni.
3. § (1) Az e rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat bankszámlára kell utalni.
(2) Az eseti pénzellátások házipénztárból is kifizethetőek.
4. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(II.27.) Korm. rendeletben illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokon túl csatolni kell:
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában
- 2 -
Támogatások együttfolyósításának szabályai
5. § (1) Egy naptári évben egy háztartásban élő személyek részére önkormányzati segélyt legfeljebb 3 alkalommal lehet megállapítani.
(2) Önkormányzati segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás óta 60 nap eltelt, kivéve ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.
(3) Ha a háztartás a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor önkormányzati segélyt évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
(4) Ha a háztartás a kérelem benyújtásának időpontjában kettő vagy többféle rendszeres ellátásban részesül, akkor önkormányzati segélyt évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani.
- 3 -
6. § (1) E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.
(2) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani, a családban életvitelszerűen együttlakó személyek életmódját, szociális és egészségügyi helyzetét - a rászorultságot egységben kell vizsgálni.
(3) Az ellátást úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.
7. § (1) Nem nyújtható szociális ellátás - a Szoctv.-ben kötelezően előírtakat kivéve - annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatos valótlan tényt közöl, amennyiben a valós tény alapján jogosultsága különben nem áll fenn.
(2) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre - a kérelmet el kell utasítani.
8. § (1) Létfenntartási gondnak tekintendő e rendelet vonatkozásában különösen:
a) a megfelelő élelmezés hiánya
b) a lakhatás elvesztésének veszélye
c) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye
d) a megfelelő ruházkodás hiánya
e) ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására.
(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívül élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában:
a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, illetve egyszeri kiadásra kényszerülnek
b) elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűncselekmény áldozata lett
c) lakásfenntartási támogatásra nem jogosult a kérelmező, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett
d) közgyógyellátási igazolványra nem jogosult a kérelmező, de gyógyszerköltségét nem képes elviselni
e) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik
- 4 -
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Aktív korúak ellátása
9. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának és folyósításának feltétele, hogy a kérelmező köteles lakókörnyezete rendben tartására. Köteles a tulajdonában lévő és az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának, kertjének, kerítéssel kívül határos területének, az előtte húzódó járda tisztántartására.
(2) A ház udvara és kertje akkor rendezett, rendeltetés szerinti használata és állagának megóvása akkor biztosított, ha
a) a házához tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja,
b) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozás érdekében végzett rendszeres tevékenység,
d) a szabadban levő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezetten történik,
e) az épület vagy épületek esetleges omladozó vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják, és
f) a burkolt utakat tisztán tartják,
g) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek tisztasága is megfelelő, és megfelelő az állattartásról szóló jogi szabályozásokban foglaltaknak,
h) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását.
(2) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége, járda, annak hiányában a kerítés és az út közötti terület tisztántartása akkor biztosított, ha
a) mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette levő járda használatát
b) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat és a kilátást az úttestre,
c) a járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől és télen a hó eltakarítása, valamint a síkosságmentesítés megtörténik,
d) az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.
- 5 -
Lakásfenntartási támogatás
10. § (1) „A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljáró szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.” (Szt. 38. § (1) bek.)
(2) A normatív lakásfenntartási támogatás feltételeit és összegét a Szt. 38. § (2) – (8) bekezdései határozzák meg.
(3) A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezete rendben tartására. Köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának, kertjének, kerítéssel kívül határos területének, az előtte húzódó járda tisztántartására.
(4) A ház udvara és kertje akkor rendezett, rendeltetés szerinti használata és állagának megóvása akkor biztosított, ha
a) a házához tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja,
b) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozás érdekében végzett rendszeres tevékenység,
d) a szabadban levő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezetten történik,
e) az épület vagy épületek esetleges omladozó vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják, és
f) a burkolt utakat tisztán tartják,
g) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek tisztasága is megfelelő, és megfelelő az állattartásról szóló jogi szabályozásokban foglaltaknak,
h) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását.
- 6 -
Ápolási díj
11. § (1) A Szoctv. 43/B. §-ára figyelemmel a képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - annak a hozzátartozónak, aki
a) az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalta,
b) az ápoló családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át,
c) az ápoló és az ápolt is ugodi lakhellyel rendelkezik,
d) az ápoló
da) munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyeztek részére,
db) munkaviszonyát, azért kellett megszüntetni, mert a munkáltató fizetés nélküli szabadságot nem engedélyezett részére,
dc) az ápolást más hozzátartozó jövedelemcsökkenés nélkül nem tudja biztosítani.
- 7 -
12. § (1) „Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybe vétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) rendszeres pénzellátásban részesül és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
c) szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.” (Szt. 42. § (1) bek.)
(2) „Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.” (Szt.42. § (2) bek.)
(3) Kötelezettségét nem teljesíti a hozzátartozó, ha több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ápolt és környezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
13. § (1) A 11. § (1) bekezdés szerinti ápolási díj összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a.
(2) A 11. § (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj iránti kérelemhez a 4. §-ban foglaltakon túl mellékelni kell
a) a fizetés nélküli szabadságról szóló munkáltatói engedélyt, vagy az elutasítást tartalmazó döntést, munkaviszony ezen okból történő megszüntetéséről szóló igazolást és
- 8 -
Önkormányzati segély
14. § (1) Az önkormányzat a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 45. § (1) bekezdése alapján biztosít önkormányzati segélyt feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át.
(2) Az önkormányzati segély megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.
(3) Önkormányzati segély egyik formája: az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély, melynek szabályozása e rendelet 16. §-ában történik.
(4) Az önkormányzati segély kérelemre, vagy hivatalból állapítható meg.
15. § (1) Az önkormányzati segély alkalmankénti összege:
a) egyedül élő esetében: 5.000,- Ft
b) 2-3, vagy több személy esetében: 6.000,- Ft
(2) A 8. § (1) bekezdésében megjelölt létfenntartási gond esetében – amennyiben a 14. § (1) bekezdés alapján nem jogosult önkormányzati segélyre, - naptári évenként egy alkalommal támogatásban részesíthető az a személy is, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 250 %-át.
(3) A (2) bekezdés alapján megállapított segély összege
a) egyedül élő esetén 10.000,- Ft
b) 2-3, vagy több személy esetében 15.000,- Ft.
(4) A 8. § (1) bekezdésében megjelölt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén e támogatás jövedelemhatárra tekintet nélkül adható egy naptári éven belül egy alkalommal, melynek mértéke legfeljebb 54.000.-Ft. Ezen összeg havi rendszerességgel is adható.
16. § (1) Az önkormányzat temetési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti amennyiben:
a) az eltemettető ugodi lakos és
- 9 -
A természetben nyújtott szociális ellátások
17. § A természetben nyújtott szociális ellátások formái:
(1) természetben nyújtott önkormányzati segély
(2) köztemetés
(3) közgyógyellátás
Természetben nyújtott önkormányzati segély
18. § (1) Az önkormányzati segély természetben is nyújtható, - melynek formái:
a) tankönyv, illetve füzetcsomag
b) tartós élelmiszer
c) gyermekintézmények térítési díjának fizetése, illetve ahhoz történő hozzájárulás,
d) tüzelő támogatás
e) közüzemi díjak kifizetése, illetve ahhoz történő hozzájárulás
f) étkeztetés térítési díjának fizetéséhez történő hozzájárulás
g) gyógyszertámogatás
(2) A segély természetbeni formában történő nyújtása esetén a támogatást megítélő határozatban erről rendelkezni kell.
Köztemetés
19. § A Szoctv. 48. §-a szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.
- 10 -
Közgyógyellátás
20. § (1) A Szoctv. 50. § (3) bekezdése alapján szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásai csökkentése érdekében méltányossági alapon közgyógyellátási igazolvány biztosítható.
(2) A méltányossági közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapításának jogkörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(3) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányosságból közgyógyellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) az egy főre jutó havi (családi) jövedelem nem haladja meg:
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
21. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formái:
(1) szociális étkeztetés
(2) családsegítés
(3) házi segítségnyújtás
(4) gyermekjóléti szolgálat
Szociális étkeztetés
22. § (1) A Szoctv. 62. §-ában meghatározott személyek részére szociális étkeztetést biztosít az önkormányzat.
(2) A szociális étkeztetési igény kérelemre, vagy hivatalból indul.
23. § (1) Szociális étkezésre jogosult az, aki
a) az 58. életévét betöltötte vagy
b) fogyatékos vagy
c) állandó és tartós gondozásra szorul
d) hajléktalan és Ugod községben tartózkodik.
(2) Fogyatékosság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett
- 11 -
24. § (1) A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása a Szoctv. 115. § (1) bekezdése alapján történik.
(2) Az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg: az (1) bekezdésében foglalt intézményi térítési díj összegét. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a polgármester állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.
25. § (1) A szociális étkeztetés igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:
a) az étkeztetés módjára;
b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
d) az ellátás megkezdésének időpontjára;
e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.
(2) A szociális étkezési ellátást meg kell szüntetni az alábbi esetekben:
a) a szolgáltatás megszűntetésével,
b) a jogosult halálával,
c) határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával,
d) a jogosult, vagy a törvényes képviselője kezdeményezésére,
e) amennyiben az étkezést az ellátott előzetes bejelentés nélkül tartósan (2 hónapot meghaladó időtartamban) nem veszi igénybe,
f) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,
g) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza.
(3) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester a (2) bekezdés d), e), f) és g) pontja esetében határozattal dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. A (2) bekezdés a)-c) bekezdése esetében az ellátás megszűnése automatikusan történik külön határozat nélkül.
- 12 -
Családsegítés
26. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az Önkormányzat a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása útján látja el.
Házi segítségnyújtás
27. § Az Önkormányzat házi segítségnyújtásról a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása keretében gondoskodik.
Gyermekjóléti szolgálat
28. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulás társulási megállapodása alapján a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye útján biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi.
(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.
Vegyes és záró rendelkezések
29. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szoctv., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései az irányadóak.
30. § (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
