Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(V.28.) önkormányzati rendelete
Zirc Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Zirc Városi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1.
2. Az önkormányzat működése
2. § (1) Az önkormányzat járási és települési érdekek érvényesítése céljából részt vesz az önkormányzati
3. § A népfelség elvének érvényre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a városban tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, egyházakkal, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.
3. A képviselő-testület
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő.
(2)
4/A. § A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a bizottság vagy a képviselő testület azt megállapítja, a határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
(3) Amennyiben a képviselő az (1) - (2) bekezdésben rögzített kötelezettségét megszegi, úgy a Képviselő-testület tiszteletdíját kéthavi időtartamra 15 %-kal csökkentheti.
(4) A testületi ülésről való távolmaradással összefüggésben a képviselői tiszteletdíj:
a) 6 hónap időtartamra 25 %-kal csökken, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések legfeljebb felén vett részt,
b) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra további 25 %-kal csökken, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések legfeljebb egyharmadán vett részt,
c) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra további 25 %-kal csökken, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések legfeljebb egynegyedén vett részt,
d) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra megvonásra kerül, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések kevesebb, mint egynegyedén vett részt.
(5) A bizottsági ülésről való távolmaradással összefüggésben a tiszteletdíjnak az adott bizottsági tagságért, vagy bizottsági elnöki tisztségért járó hányada, illetve a nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíja:
a) 6 hónap időtartamra 25 %-kal csökken, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb felén vett részt,
b) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra további 25 %-kal csökken, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb egyharmadán vett részt,
c) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra további 25 %-kal csökken, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb egynegyedén vett részt,
d) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra megvonásra kerül, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések kevesebb, mint egynegyedén vett részt.
(6) Amennyiben az adott bizottság üléseinek száma a figyelembe veendő naptári félévben elérte a 8-at, a tiszteletdíjnak az adott bizottsági tagságért, vagy bizottsági elnöki tisztségért járó hányada, illetve a külső szakértő tiszteletdíja
a) 6 hónap időtartamra 25 %-kal csökken, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb 40%-án vett részt,
b) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra további 25 %-kal csökken, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb 30%-án vett részt,
c) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra további 25 %-kal csökken, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb 20 %-án vett részt,
d) a tiszteletdíj 6 hónap időtartamra megvonásra kerül, amennyiben a bizottság tagja/elnöke az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések kevesebb, mint 20%-án vett részt.
(7) A testületi ülés esetében igazolt a távollét, ha a képviselő önkormányzati ügyben a polgármester, alpolgármester megbízásából van távol az ülésről. Bizottsági ülés esetén igazolt a távollét, ha a bizottság tagja önkormányzati ügyben a polgármester, alpolgármester, vagy a bizottság elnökének megbízásából van távol a bizottsági ülésről, a bizottság elnöke önkormányzati ügyben a polgármester, alpolgármester megbízásából van távol a bizottsági ülésről.
(8) Igazolt a távollét abban az esetben is, ha a képviselő, bizottság tagja önkormányzati ügyben olyan tisztségében, feladatkörében jár el, mely tisztségére vagy feladatkörére önkormányzati döntéssel választották vagy delegálták, feltéve, ha az üléséről való távolmaradását a testületi ülés esetében a polgármesternek, alpolgármesternek, bizottsági ülés esetében a bizottság elnökének előzetesen írásban bejelenti.
(9) A (7) bekezdés esetében a megbízást, a (8) bekezdés esetében az előzetes írásbeli bejelentés másolatát annak a testületi ülésnek, bizottsági ülésnek időpontjától számított 7 napon belül meg kell küldeni jegyzőnek, mely ülésről a képviselő, bizottsági tag, elnök távol volt.
(10) A költségtérítés és tiszteletdíj elszámolásáról a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság évente egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület feladat és hatásköre
5. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatai és hatáskörei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként:
6. § Az önkormányzat a képviselő-testület és a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján megkötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint meghatározza feladatai végrehajtásának szabályait, illetve biztosítja a működési feltételeket a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat számára.
7. § Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, a Zirci Járás Önkormányzati Társulás, az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás és a Zirc és Lókút Óvodatársulás látják el.
8. § (1) A képviselő-testület hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2)2 Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak (jegyző, polgármester és bizottságok) a jelen rendeletben meghatározott feladatkörükben végzett tevékenységükről, valamint a polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a soron következő – munkaterv szerinti – testületi ülésen írásos előterjesztés formájában beszámolnak.
9. § A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
10. § A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottságra:
1. jogosult a Vagyon rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározottak gyakorlására,
2. rendelkezik a Vagyon rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakban,
3. dönt a 9. § (3) bekezdésében, a 9. § (5) bekezdésében és a 17. § (3) bekezdésében meghatározottakban,
4. gyakorolja a Vagyon rendelet 15. § (3) bekezdésében meghatározottakat,
5. dönt a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozásáról szóló 8/2010.(III.29.) önkormányzati rendelet 9. §-ban nevesített hatáskörökben,
6. gyakorolja a Zirc Városi Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági művelési ágba tartozó területek művelése érdekében megkötött vagy megkötendő vállalkozási típusú szerződésekkel kapcsolatos hatásköröket és
7. gyakorolja az egyéb önkormányzati rendeletekben ráruházott hatásköröket.
11. § A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át az Emberi Kapcsolatok Bizottságra:
1. dönt a tevékenységi körébe tartozó intézmények munkaterve, szervezeti és működési szabályzata és házirendje jóváhagyásáról,
2. dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjakról,
3. dönt a középiskolai tanulmányi ösztöndíjakról,
4. gyakorolja a Vagyon rendelet 15. § (3) bekezdésében meghatározottakat,
5. Dönt – a Pro Urbe és a Zirc Város Díszpolgára díjak kivételével – a város által alapított szakmai díjakról, kitüntetésekről és
6. gyakorolja az egyéb önkormányzati rendeletekben ráruházott hatásköröket.
12. § A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a jegyzőre:
1. dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, (1) bekezdés a) pontjában, a 34. § (3)-(4) bekezdéseiben, a 36. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés a) pontjában, a 41. § (2) bekezdésében, a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott közút kezelői hatósági ügyekben, a hozzájárulásokról, valamint intézkedik a feladatok ellátásáról.
2. gyakorolja az egyéb önkormányzati rendeletekben ráruházott hatásköröket.
5. A képviselő-testület működése
13. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívását és vezetését a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság elnöke látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti tartós akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége, munkahelyi elfoglaltsága miatti távolmaradása, vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel.
14. § Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
15. § A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban 10 alkalommal tart ülést.
16. § (1)3 A polgármester munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra vagy halaszthatatlan esetben – rendkívüli ülést is összehívhat, amelyen legfeljebb négy napirend tárgyalható. A napirend rendkívüli ülésen történő tárgyalását az előterjesztésben indokolni kell.
(2) A képviselő-testület ülésének összehívására jelen rendelet és az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(3)
17. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a félévenként elfogadott munkaterv alapján tartja.
(2) A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől és
e) az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vezetőjétől.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az önkormányzat fő feladatait,
b) az ülés várható időpontját,
c) a napirendi pontok címét, előadóját,
d) az előkészítésért felelős nevét,
e) azon bizottságok megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
f) a közmeghallgatások időpontját,
g)
h) az előterjesztések leadásának határidejét.
(5) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Az előterjesztéskor a testületet írásban tájékoztatni kell a munkatervből kimaradt javaslatokról.
18. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.
(2) [28],[29] A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek az (5) bekezdésben foglaltak szerint olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább tizenegy nappal megkapják. A kiküldés választott módjáról az érintetteknek nyilatkozni kell. A kiküldés történhet:
a) papír alapon vagy
b) elektronikus levélben küldött letöltési hivatkozással.
(2a)4 A rendkívüli ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket az ülés kezdete előtt legalább 48 órával ki kell küldeni az érintetteknek, ettől eltérni csak az előterjesztésben megjelölt megfelelő indoklással lehet.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat saját honlapján és a helyi médiában való megjelentetésével, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) az aljegyzőt,
e) a város díszpolgárait,
f) valamely napirendi pont előkészítésében részt vett hivatali dolgozót,
g) a városban működő nemzetiségi önkormányzatok elnökét,
h) az önkormányzati fenntartású, működtetésű intézmények vezetőit,
i) a napirendi pontok előterjesztőit,
j) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
k) a Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának hivatalvezetőjét,
l) a sajtó képviselői közül a városi televízió, a Veszprém Megyei Napló újságok szerkesztőit, az önkormányzat sajtómunkatársát és
m) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
(5) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-m) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek.
(6) A meghívóval együtt az írásos – a zárt ülési előterjesztések kivételével – előterjesztéseket a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB részére is meg kell papír alapon küldeni.
(7) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása,
b) az előterjesztő megnevezése,
c) az előterjesztés tartalmának megjelölése, amely lehet:
ca) rendelet-tervezet,
cb) rendelet-tervezethez kapcsolódó határozati javaslat, vagy
cc) határozati javaslat, vagy
cd) tájékoztató.
d) az előkészítésben résztvevő személyek, szervezetek megnevezése,
e) az előkészítésben közreműködő bizottságok megnevezése,
f) az előterjesztés tartalmának pontos megfogalmazása, amelynek a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések esetében tartalmaznia kell:
fa) a végrehajtásért felelős szerv, illetőleg személy megnevezését, és
fb) reális végrehajtási határidő megjelölését
g) jogszabályi háttér ismertetése: az előterjesztésben szereplő jogszabályi hivatkozások magyarázata,
h) amennyiben szükséges: annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
i) a meghozandó döntés indokai az esetleges alternatívák bemutatásával,
j) amennyiben létező dokumentumot érint, a változtatások ismertetése,
k) amennyiben szükséges: hatáselemzés,
l) amennyiben szükséges: térkép,
m) amennyiben szükséges: hatósági igazolások és
n) az önkormányzatot esetlegesen érintő pénzügyi vonatkozások ismertetése.
(8) Szóbeli előterjesztés csak valamely eseménynek, vagy feltételnek az előterjesztés tárgyát tartalmazó meghívó kiküldésekor, vagy értesítés közlésekor még le nem járt határidőben történő bekövetkezéséről, vagy teljesüléséről szóló tájékoztató lehet.
(9) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:
a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés előadója a felelős,
b) az előterjesztés előkészítése során a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani,
c)5
(10)6 Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a 18. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával sürgősségi indítványt nyújthat be a 19. §-ban meghatározott előterjesztő. A legkésőbb az ülés – beleértve a folytatólagos ülést is – időpontját megelőző 72 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztésként benyújtott sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
19. § Előterjesztő lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) bármelyik képviselő,
d) a nem képviselő bizottsági tag,
e) a jegyző,
f) az aljegyző,
g) az önkormányzati intézménye érintettsége esetén, annak intézményvezetője,
h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (4) bekezdésében meghatározott tárgykörökben és
i) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók) vonatkozásában: a polgármester által felkért személyek.
20. § A zárt ülés elrendelése vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
21. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollevőket.
(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.
(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül a napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.
22. § (1) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(4) A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.
(5) Ha valamely képviselő a szabályzat tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
(6) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, s felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.
(7) Ismételt felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésteremből.
6. Napirend előtti felszólalás
23. § (1) A képviselő-testület ülésén a nem képviselő bizottsági tag, a képviselő és a polgármester napirenden nem szereplő városi jelentőségű, közérdekű ügyben napirend előtt felszólalhat. A felszólalás keretében kérheti egy adott probléma sürgős megoldását.
(2) A napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő és nem képviselő bizottsági tag kérhet engedélyt a felszólalás tárgyának megjelölésével. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló kérésére e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás joga a felszólalót maximum 5 perc időtartamra illeti meg.
(4) A napirend előtti felszólalásnál vitának és – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - határozathozatalnak helye nincs.
7. A napirendi pontok tárgyalása
24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg. A munkatervben szereplő javaslatnak az előterjesztések közüli kimaradását polgármester az előterjesztés meghívójának mellékletében írásban indokolni köteles.
(2)7 A napirendi javaslatba fel kell venni az előterjesztésre jogosultak által írásban, a formai követelményeknek megfelelően a 18. § (2) és (7) bekezdésében leírt határidőben benyújtott előterjesztéseket.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbi sorrendben kell meghatározni:
a) személyi kérdések,
b) önkormányzati rendelet alkotása,
c) minősített többséget igénylő egyéb ügyek,
d) határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek,
e) interpellációk, kérdések és
f) konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések ( tájékoztatók).
(4) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt, vagy után a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára alakszerű határozat meghozatala nélkül, egyszerű többséggel hozott döntésével a (3) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.
(5) A képviselő-testület nyílt üléséről - a képviselő-testület munkájának zavarása nélkül - hang, film, vagy videofelvétel szabadon készíthető.
(6) A képviselő-testület üléseit legkésőbb az összehívás időpontját követő 5 óra múlva befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirend megtárgyalása az összehívás időpontját követő 5 óra múlva nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az ülés - annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.
25. § A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban, vagy a meghívóban, vagy az értesítésben szerepel.
26. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vitát megelőzően a 18. § (4) bekezdése alapján meghívott kérdéseket intézhet az előterjesztőhöz.
(2) A napirendi pont tárgyalása során a vitában a 18. § (4) bekezdése alapján meghívottak közül
a) bármely napirendi ponthoz időkorlátozás nélkül hozzászólhat
aa) a polgármester,
ab) az alpolgármester,
ac) a jegyző és
ad) az aljegyző.
b) amennyiben nem előterjesztő, bármely napirendi ponthoz hozzászólhat
ba) a képviselő,
bb) a nem képviselő bizottsági tag,
bc) az önkormányzati intézmény vezetője,
bd) a város díszpolgára,
be) a városban működő nemzetiségi önkormányzat elnöke,
bf) a választókerület országgyűlési képviselője,
bg) a Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának hivatalvezetője, és
bh) a sajtó 18. § (4) bekezdésének l) pontja alapján meghívott képviselője azzal, hogy a napirendi ponthoz történő első hozzászólása időkorlátozás nélküli, ugyanazon napirendi ponthoz történő további hozzászólásai hozzászólásonként a két percet nem léphetik túl,
c) az őt érintő napirendi ponthoz időkorlátozás nélkül hozzászólhat
ca) az előterjesztő és
cb) a 18. § (4) bekezdés m) pontja alapján meghívott.
(3) Az ülés (2) bekezdésbe nem tartozó hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendi ponthoz első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.
(4) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.
27. § A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:
a) a napirendi pont vitájának lezárására irányuló javaslat,
b) a 24. § (3) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló javaslat,
c) az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét kővetően – az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatására irányuló javaslat,
d) a név szerinti szavazásra irányuló javaslat és
e) a titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslat.
8. Interpelláció, kérdés
28. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt 2 munkanappal kell a polgármesternek írásban benyújtani.
(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekintetni.
(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentési kötelezettség mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, mely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselők az interpellációkat a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgyalási sorrendnek megfelelően adják elő.
(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, vagy az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.
(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági, vagy polgármesteri előterjesztést az interpelláció el nem fogadását követő rendes ülésen tárgyalja.
(8) A kérdésre vonatkozóan az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontját kell megfelelően alkalmazni.
(9) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
9. Konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések
(tájékozatók)
29. § (1)8
(2)9
(3)
10. A szavazás rendje
30. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.
(2) A képviselő döntése meghozatalakor „igen”, „nem”, vagy ”tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat.
(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat, azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(4) A képviselő-testület a vita lezárása után – az (5) bekezdésben leírt kivétellel - rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(5) A képviselő-testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről és
b) a tájékoztatókról.
11. A döntéshozatal módja
31. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű, vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel, vagy
b) szóban, név szerinti akaratnyilvánítással.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
32. § (1) A név szerinti szavazás szabályaira az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az Mötv-ben meghatározottakon kívül név szerinti szavazásra
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző, vagy
d) az aljegyző tehet javaslatot.
(3) A név szerinti szavazásra irányuló javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a 31. § (3) bekezdés b) pontjában leírtak szerint szavaz.
(5) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
33. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben foglalt szabályok szerint egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.
(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 32. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság, annak határozatképessége híján a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.
12. Az önkormányzat rendelete
34. § (1) A rendeletalkotás szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(2) A bíróság által bejegyzett helyi társadalmi szervezet a 19. § -ban meghatározottak felé rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult.
35. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására, és kihirdetésére az Mötv szabályai irányadóak.
(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, 15 napra történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.
(3) Az önkormányzati rendelet hatályba lépését tárgyának pontos megjelölésével az önkormányzat honlapján és a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB önkormányzati hirdetései között a hatályba lépést követő 3 napon belül, 10 nap időtartamig tudatni kell.
13. A jegyzőkönyv
36. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára, az aláírására, a kormányhivatalnak történő megküldésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) a jegyzőkönyv sorszámát,
b) az ülés megnyitásának idejét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
h) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, interpellációk,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A jegyzőkönyv minden oldalát számozással kell ellátni és a közhitelességének biztosítása végett zsinórral át kell fűzni. Az átfűzés után a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.
(5) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, melynek megőrzési ideje 5 év.
37. § (1) A választópolgárok a képviselő-testület nyílt ülésén tárgyalt előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe történő betekintés jogát a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Osztályán, ügyfélfogadási időben gyakorolhatják.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv egy példányát a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézménynek 15 napon belül meg kell küldeni, illetve Zirc város honlapján meg kell jelentetni.
(3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézménynél el kell helyezni.
(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.
14. A rendeletek és a határozatok nyilvántartása
38. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a jogalkotásra irányadó szabályok szerint kell megjelölni.
(2) A képviselő-testületi rendeletek, határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
39. § (1) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát és számát,
b) a rendelet megalkotásának időpontját,
c) a rendelet hatályba lépés időpontját és
d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.
(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) az előterjesztő szerv megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát és jellegét,
c) a határozat számát és meghozatalának időpontját,
d) normatív határozat esetében a határozat címét,
e) a határozat tartalmára vonatkozó utalást,
f) a végrehajtásért felelős szerveket,
g) a végrehajtás határidejét,
h) utalást arra, hogy a végrehajtásról jelentéstételi kötelezettség terheli a felelőst és
i) a végrehajtásról adott jelentés sorsát.
15. A bizottságok
40. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.
(2) A bizottságok működési szabályait (ügyrendjüket) a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg, a megalakulásuktól számított 30 napon belül.
41. § A bizottság tagjaira javaslatot tehet:
a) a polgármester és
b) bármely képviselő.
42. § (1) A bizottság üléseit az elnök a munkatervben szereplő rendes ülést megelőzően legalább 3 nappal előbb hívja össze.
(2) A bizottság tagjai számára az ülésre – a (3) bekezdésben leírt kivétellel – meghívót kell küldeni. A képviselő-testület tagjait és a jegyzőt a bizottsági ülések helyéről és időpontjáról legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.
(3) Halaszthatatlan esetben az elnök a bizottság ülését rövid úton, értesítéssel is összehívhatja legkésőbb az értesítés közlését követő napra a napirend megjelölésével.
(4) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára, vagy
c) a bizottság tagjai több mint felének indítványára.
(5) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző köteles biztosítani.
(6) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére az Mötv. szabályai az irányadók.
(7) A bizottság - a soron következő képviselő-testületi üléssel kapcsolatos - határozatairól szóló tájékoztatót a soron következő testületi ülésre elő kell terjeszteni.
(8) Az elnök helyettesítésére a bizottság saját képviselő tagjai közül alelnököt választ, aki az elnök akadályoztatása esetén a bizottság összehívását és vezetését ellátja.
43. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság,
b) Emberi Kapcsolatok Bizottság.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő pedig nem képviselő.
(3)
(4) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
(5) Zirc Városi Önkormányzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek, beosztásainak megnevezését jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
44. § A bizottságok feladatai általában:
a) előterjesztéseket készíthetnek és nyújtanak be a testület elé a jelen rendeletben részletezett feladatkörükbe tartozó ügyekben, valamint állást foglalnak egyes előterjesztésekkel kapcsolatban,
b) a tevékenységi körükben közreműködnek a testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztésében,
c) működési területükön ellenőrizhetik a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységét és
d) dönt a képviselő-testület által rá ruházott hatáskörökben.
17. Emberi Kapcsolatok Bizottság
45. § Az Emberi Kapcsolatok Bizottság feladatai:
18. Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság
46. § A Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság feladatai:
18/A. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
46/A. §
18/B. Ügyrendi és Érdekképviseleti Bizottság
46/B. §
19. A polgármester
47. § (1) A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.
(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hoz.
(3) A polgármester a város polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében, előzetes bejelentkezés alapján fogadja a polgárokat.
(4) A képviselőket, a nemzetiségi önkormányzat vezetőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.
20. Az alpolgármester
48. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület határozza meg a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját az Mötv. rendelkezéseinek szabályai alapján.
(3) Az alpolgármester ellátja a polgármester helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén vezeti a képviselő-testület ülését.
(5) Az alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.
(6) Az alpolgármester közreműködik a képviselő-testület bizottságai tevékenységének koordinálásában.
49. §
22. A képviselő
50. § (1) A települési képviselő jogállására, feladataira az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő fogadóórát tarthat. A városháza épületében e célra részükre megfelelő helyiséget kell biztosítani.
(3) A képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó költségtérítések, és tiszteletdíjak megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
23. A jegyző
51. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezések irányadóak.
(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A jegyző általános feladatai a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(4) A jegyző az (1) pontban leírt feladatain túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és
c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet.
(5) A jegyző - amennyiben lehetséges - törvényességi észrevételezési kötelezettségét már a döntés-előkészítés folyamatában teljesíti.
(6) Ha a jegyző észrevételét a döntéshozatalnál figyelmen kívül hagyják, észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(7) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal önkormányzati osztályvezetője látja el.
24. A Közös Önkormányzati Hivatal
52. § A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal telephelyeit, a jogállását, a feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a szervezeti egységeit, a működési rendjét a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
25.
26. Lakossági fórumok
54. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) a közmeghallgatás és
b) az állampolgári közösségek rendezvényei.
55. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a városban érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 15 nappal a sajtó útján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak a válaszadásra van lehetőség.
(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármester, vagy a tárgy szerint érdekelt bizottságot, ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
(6) A vizsgálat elrendeléséről és a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselőtestületet tájékoztatja.
(7) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
56. § (1) Az állampolgári közösségek érdekkörükbe tartozóan az önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást.
(2) Az e célból szervezett rendezvényeiken véleményt nyilváníthatnak és együttműködhetnek a végrehajtásban.
(3) A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
27. A Képviselő-testület társulásai
57. § A Képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Zirci Járás Önkormányzati Társulás
b) Zirc és Lókút Óvodatársulás,
c) Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás és
d)
28. Önkormányzati vagyon
58. § Az önkormányzat tulajdonára és a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
29. Önkormányzati jelképek
59. § (1)
(2)
(3) A képviselő-testület az önkormányzati jelképek használatának módját, jelvényeket, illetőleg kitüntetéseket külön rendeletekben szabályozza.
30. Záró rendelkezések
60. § (1) Jelen rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a Zirc Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011.(III.29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
61. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet a 14/2013.(V.28.) önkormányzati rendelethez: A Zirc Városi Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek által végzett tevékenységek
2. melléklet a 14/2013.(V.28.) önkormányzati rendelethez: Zirc Városi Önkormányzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei, beosztásai
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
A bevezető a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2a) bekezdését a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 18. § (9) bekezdés c) pontját a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (10) bekezdése a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdését a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (2) bekezdését a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.