Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, a 17.§ (5) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésének b) pontjában, a 26.§-ában, a 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, az 50.§ (3) bekezdésében és a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 16.§ (1) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, a 131.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed Csehbánya Község közigazgatási lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. §. (1) - (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint az Szt. 7. § szerinti személyekre.

2. Az önkormányzat szociális ellátó rendszere

(1) Csehbánya Község Önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat) szociális rászorultság esetén a következő szociális ellátásokat biztosítja:

a) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások:

aa) Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt (méltányossági) ápolási díj

ab) Szt. 50.§ (4) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátásra való jogosultság

ac) önkormányzati segély

ad) beiskolázási támogatás

b) Természetben nyújtott szociális ellátások:

ba) önkormányzati segély

bb) köztemetés

c) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

ca) szociális alapszolgáltatások:

- az étkeztetés

- a házi segítségnyújtás

- a családsegítés

cb) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat

cc) gyermekek napközbeni ellátása: óvodai ellátás és iskolai napközis

foglalkozás

3. Döntésre jogosultak köre

(1) Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében:

a. önkormányzati segély,

b. beiskolázási támogatás

c. méltányossági jogú ápolási díj

d. méltányossági jogú közgyógyellátásra való jogosultság

e. szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás.

4. Általános eljárási szabályok

(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetbeli szociális ellátások iránti kérelmeket személyesen ügyfélfogadási időben Városlődi Közös Önkormányzati Hivatal Csehbányai Kirendeltségén (továbbiakban Hivatal), 8445 Csehbánya, Fő u. 39. szám alatt lehet benyújtani e rendelet kérelmezett támogatás formájára meghatározott mellékleteken és a mindenkori hatályos Szt. végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mellékleteken.

(2) E rendeletben foglalt ellátások iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint - ellátási formától függően - a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól.

(3) Jövedelemszámításra a Szt. 10. § (2) – (5) bekezdésében foglalt időszak az irányadó.

(4) A kérelmekhez csatolni kell a mindenkor hatályos Szt.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bizonyítékokat, igazolásokat és nyilatkozatokat. Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított nyugdíjösszesítőt és nyugdíjszelvényt, kivéve, ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből - amennyiben adóbevallásra kötelezett - származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a NAV által kiállított igazolást, kivéve, ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

c) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személytől az ösztöndíjról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, a NAV igazolását,

d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizetői igazolást, a postai feladóvevényt, a jogosult átvételi elismervényét, a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről vagy az önálló bírósági végrehajtó igazolását,

e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot,

f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzékből való törlésről,

(5) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásba részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előre láthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.

(7) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét igazolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan. Ez esetben szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(8) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(9) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, hallgatói jogviszonyról.

(10) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan hasznosítása - személyes nyilatkozatot kell mellékelni.

(11) A hivatalból ismert ellátásokról (rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka) nem kell igazolást csatolni.

(12) Hajléktalan kérelmező esetén be kell szerezni a hajléktalanságot bizonyító igazolást.

(13) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók.

(14) E rendeletben szabályozott átmeneti segély valamint temetési segély ügyekben egyszerűsített határozat hozható a Ket. 71. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(15) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a jogosult részére utalványozni kell. Az eseti pénzbeli ellátásokat a kérelmező körülményeit figyelembe véve 5 munkanapon belül a jogosult részére utalványozni kell.

(1) A Hivatal vagy a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a kérelmezőnél a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valóságnak megfelelő voltját ellenőrizheti, a tényállás tisztázása során helyszíni szemlét végezhet, továbbá felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Helyszíni szemlét kell végezni minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.

(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetben nyújtott szociális ellátásokban részesülők a szociális helyzetükben, lakcímükben és egyéb ellátást befolyásoló körülményükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(2) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(3) A tartós jövedelem változás eseteire, valamint a bejelentést követő felülvizsgálatra az Szt. 25. § (6)-(10) bekezdései az irányadóak.

(1) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni. Ha a kérelmező a 6. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a rendeletben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnek minősül. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelmére méltányosságból a képviselő-testület, és a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a kötelezett

aa) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át nem éri el, vagy

ab) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el,

b) csökkentést, ha a kötelezett

ba) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el, vagy

bb) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át nem éri el,

c) elengedést, ha a kötelezett

ca) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el, vagy

cb) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el.

(3) A részletfizetés legfeljebb 6 havi időtartamra engedélyezhető.

(4) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.

(1) Önkormányzati segélyt ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani.

(2) Az önkormányzati segélyt ugyanazon családban csak akkor lehet ismételten megállapítani, ha az előző támogatás megállapítása óta 90 nap eltelt, kivéve, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna vagy a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyeztetné vagy ha a segély megállapítása az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként történik.

(3) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

(4) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában kétféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.

(5) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában háromféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani.

(6) A (3)-(5) bekezdés alkalmazásban rendszeres ellátásnak minősül a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a méltányossági ápolási díj, az időskorúak járadéka, a lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (ezen belül óvodáztatási támogatás), a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján:

a) pszichés betegsége,

b) szenvedélybetegsége,

c) egyéb betegsége következtében munkavégzésre alkalmatlan

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) A (1) bekezdésben foglalt betegségek fennállását 3 hónapnál nem régebbi szakorvosi vélemény alapján kiállított háziorvosi igazolás bemutatásával kell a jogosultnak igazolnia.

1. A 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint aktív korúak ellátására jogosult személy - az egészségkárosodott személy kivételével - a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával együttműködésre köteles.

2. Az Együttműködés feltételeiről a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata gondoskodik megállapodás keretében.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott személy együttműködés keretében köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata nyilvántartásba vetetni magát,

b) a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával a beilleszkedést segítő programból írásban megállapodni,

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

d) a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által előírt időpontban megjelenni.

(4) A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdés szerinti személy ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén vizsgálja a mulasztás okát,

b) a nyilvántartásba vételről, valamint a mulasztásról 8 napon belül írásban értesíti az önkormányzat jegyzőjét.

c) tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program elkészítéséről, és az együttműködés eljárási szabályairól,

d) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az (1) bekezdés szerinti személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról az ellátásban részesülő személlyel megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart az (1) bekezdés szerinti személlyel és három havonta a személyes találkozások útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, valamint évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

f) a folyamatos kapcsolattartásról esetnaplót vezet (az 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendeletben meghatározottak szerint, és amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, azt a tényt 8 napon belül írásban jelzi az önkormányzat felé,

g) amennyiben szükséges - az (1) bekezdésben meghatározott személy bevonásával - módosíthatja a beilleszkedési programot, illetve éves értékelés megküldésével tájékoztatja az önkormányzatot a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

(5) Az Önkormányzat együttműködése keretében a jegyző:

a) a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy ellátásának megállapításáról szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy ellátásának megszűnéséről, valamint megszüntetéséről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának.

c) a rendszeres szociális segélyben részesülő (1) bekezdése szerinti személy esetében a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokról tájékoztatja a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatát.

(6) A beilleszkedést segítő program típusai és tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javíthatósága, álláskeresésre felkészítés érdekében:

motiváció és készségfejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belüli személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályaorientációs tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés.

b) szinten tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése:

egészségügyi-, szociális-, mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés és tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése.

c) más ellátásba juttatás segítése:

nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalom-biztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem véteti magát nyilvántartásba az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy

b) 60 napon belül írásban nem állapodik meg az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy

c) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, vagy

d) az együttműködésre kijelölt szerv által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását semmilyen hitelt érdemlő módon nem igazolja.

(2) Amennyiben az együttműködés megszegésének esete valamely akadályoztatással összefüggő mulasztásból áll, a kötelezettséget az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül lehet pótolni az együttműködésre kijelölt szervnél, az akadályoztatás tényét bizonyító igazolás benyújtásával egyidejűleg.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el és kötelezett a távolmaradását nem igazolta, az együttműködésre kijelölt szerv 8 napon belül írásban tájékoztatja a jegyzőt.

(1) A tankönyvek megvásárlásához támogatásban részesülhet az általános vagy középiskola nappali tagozatán tanuló gyermek valamint a nappali középfokú oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató 23. év alatti vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló 25 év alatti fiatal felnőtt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, ingyenes tanszervásárlásra nem jogosult, térítésmentes tankönyvellátásban, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül.

(2) Gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy törvényes képviselő esetében a támogatás jövedelemvizsgálat nélkül állapítható meg, azzal a feltétellel, hogy ingyenes tanszervásárlásra nem jogosult, térítésmentes tankönyvellátásban, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül.

(3) A támogatás iránti kérelmeket minden év augusztus 1. napjától szeptember 15. napjáig a Hivatalban lehet benyújtani e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon. A tanulói vagy hallgatói jogviszonyt minden esetben igazolni szükséges, amely igazolások benyújtási határideje tárgyév szeptember 30. napja, e határidőt követően benyújtott kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(4) A támogatás mértéke:

a) általános iskolások és 6-8 évfolyamos gimnazisták részére a mindenkori öregségi

nyugdíjminimum 25 %-a,

b) középiskolai tanulók részére - beleértve a technikusi évfolyamon, valamint az

akkreditált képzésben részt vevő diákokat - a mindenkori öregségi

nyugdíjminimum 35%-a,

c) főiskolai- és egyetemi hallgatók részére - beleértve az akkreditált felsőfokú

oktatásban részt vevőket - a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 45%-a.

(5) A támogatás összegét száz forintra kell kerekíteni.

(6) A megítélt beiskolázási támogatást a Hivatal a szülő- (más törvényes képviselő) vagy

nagykorú kérelmező folyószámlájára, annak hiányában lakcímére utalja.

(7) Amennyiben a kérelmező a tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolását a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem nyújtja be a támogatásra jogosulatlannak minősül, és az esetlegesen felvett tanszervásárlási támogatást köteles visszafizetni.

(1) Az Önkormányzat méltányosságból ápolási díjat állapíthat annak a Szt. 41. § (1) bekezdés szerinti hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi feltéve, hogy vele szemben a Szt. 42. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Nem állapítható meg az (1) bekezdés szerinti ápolási díj annak, aki vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont) az ápolt tartását, gondozását tartási öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalta.

(3) A méltányossági ápolási díj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(4) Kettő vagy több tartósan beteg személy, valamint fekvőbeteg (tartósan ágyhoz kötött) ápolása esetén a méltányossági ápolási díj összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg 150%-a.

(5) Az ápolási díj iránti kérelemhez a Szt. 43. §-ában meghatározottakon túl mellékelni kell:

a. az ápoló családjában élők jövedelem igazolását,

b. fizetés nélküli szabadságról szóló munkáltatói engedélyt, vagy az elutasítást tartalmazó döntést,

c. az illetékes Munkaügyi Központ igazolását, hogy a kérelmező részesül-e pénzellátásban,

d. a rendszeres pénzellátásra vonatkozó hivatalos igazolást.

(6) Az ápolási díjat a Szt. 42. §-ának rendelkezésein túl meg kell szüntetni akkor is, ha

a. az e rendeletben foglaltak már nem állnak fenn,

b. az ápoló vagy az ápolt ezt kéri,

c. a felülvizsgálat során az ápoló nem működik együtt az önkormányzattal.

(7) Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatának eredményéről határozatot kell hozni.

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban az Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) részére nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) kérelmező vagy családja anyagi helyzetében tartós betegség, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be,

bb) méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványra nem jogosult a kérelmező, de a részére háziorvos vagy szakorvos által rendelt gyógyszerköltségének mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 25%-át eléri vagy meghaladja.

bc) lakásfenntartási támogatásra nem jogosult a kérelmező, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett,

bd) kérelmezőt valamely közüzemi szolgáltatása megszűnésének veszélye fenyegeti,

be) a kérelmezőt a lakhatás elvesztésének veszélye fenyegeti

bf) a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására

bf) ha a család a bevételeire, valamint fizetési kötelezettségeire tekintettel nem tudja fedezni azokat a szükségleteit, amelyek a társadalom tagjai részéről elfogadottak, és amely szükségleteik kielégítésének elmaradása rövid vagy hosszú távon fizikai vagy mentális károsodáshoz, a hátrányos helyzet újratermelődéséhez, társadalmi kirekesztődéséhez, hajléktalansághoz vezethet.

(3) Nem lehet létfenntartási gondnak tekinteti azt a helyzetet, ha a kérelmező az állampolgári jogon, ingyenesen, vagy a számára megfizethető térítés mellett igénybe vehető szolgáltatás helyett magasabb színvonalú, átlagot meghaladó szolgáltatást kíván igénybe venni, és ahhoz támogatást igényel.

(4) Átlagot meghaladó életkörülménynek kell tekinteni, ha a kérelmező vagy közös háztartásban élő közeli hozzátartozója gépjárművet tart fenn, kivéve, ha a kérelmező súlyosan fogyatékos, tartósan beteg vagy súlyos mozgáskorlátozott, továbbá a kérelmező, és a kérelmezővel közös háztartásban élő valamelyik családtagja a személygépkocsi használatára betegsége miatt rászorul. A személygépkocsi fenntartójának az üzembentartót kell tekinteni.

(5) Fogyatékosságra, betegségre, továbbá súlyos mozgáskorlátozottságra vonatkozóan a kérelemhez csatolni kell a háziorvos, vagy szakorvos igazolását. Kétség esetén a kérelmezőt kötelezni kell arra, hogy maga vagy hozzátartozója fogyatékossága, betegsége, mozgáskorlátozottsága tekintetében szerezze be erre vonatkozóan az illetékes járó beteg szakrendelés igazolását.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást (például: orvosi igazolás, társadalombiztosítási szerv igazolása, díjhátralékról értesítés, szolgáltató részéről kikapcsolási értesítő, rendőrségi-, tűzoltósági jegyzőkönyv).

(7) A (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén önkormányzati segélyként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a állapítható meg, éves szinten ugyanazon kérelmező esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(8) Az önkormányzati segély pénzintézeti segélynek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, amennyiben a kérelmező rendszeres pénzellátásban részesül. A kamatmentes kölcsön maximális összege 60.000 forint lehet. A kamatmentes kölcsön nyújtásának feltétele, hogy a kérelmező a polgármesterrel szerződést köt, amelyben a kölcsön 6 hónap időtartamú, egyenlő részletben történő visszafizetését vállalja.

(1) Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 19. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 14.§ szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, és nem él e rendelet 14. § (4) bekezdése szerinti átlagot meghaladó életkörülmények között és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Legfeljebb hat hónapig önkormányzati segély adható, ha kérelmező és vele közös háztartásban élő hozzátartozója semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik és a család létfenntartása veszélyeztetve van. Az önkormányzati segély havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-a. A segély a kérelmező egyéni helyzete alapján vásárlási utalványban is adható.

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a családban élők jövedelemigazolását és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül kell előterjeszteni, az ezt követően benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonatot, az eltemettető és a vele egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, egyéb nyilatkozatokat.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege 20.000,-Ft.

(4) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(1) Önkormányzati segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában (vásárlási

utalvány, közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé) lehet megállapítani.

(2) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül névre szóló készpénzfizetési számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(3) Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 1 éven belül önkormányzati segélyben, kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése- nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.

(4) Az ellátott a 15 napos határidő elmulasztása esetén, amennyiben ez neki fel nem róható, igazolást nyújthat be.

(5) Nem állapítható meg 6 hónap időtartamig önkormányzati segély annak a személynek, aki aktív korúak ellátásra jogosultságot szerzett és együttműködési kötelezettségének nem tett eleget vagy jogosultságának felülvizsgálatánál nem működött együtt és ezért aktív korúak ellátására való ellátására való jogosultságát meg kellett szüntetni, kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése.

(1) A polgármester önkormányzati hatáskörben a Szt.-ben szabályozottak szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi átlag jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(1) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászoruló személy, aki a Szt. 50.§ (1) vagy (2) bekezdése szerint közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke a Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének szakhatósági állásfoglalása alapján meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(1) Az Önkormányzat az Szt. 60. §-ának figyelembevételével falugondnoki szolgáltatást nyújt.

(2) A falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet

(1) Az Önkormányzat a 22.§-ban meghatározottakon kívül a (2) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a Szt.-ben és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt és erről értesíti a kérelmezőt.

(3) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele külön eljárás nélkül történik.

(4) A szociális ellátások igénybe vétele iránti kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet (továbbiakban SzCsM rendelet) 1. mellékletében közölt jövedelmi adatok valódiságát bizonyító okiratokat.

(5) A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás ellátás igénybevételének időpontjában a polgármester és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt.

(6) A megállapodás tartalmazza:

a) az ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

b) a nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

(7) Az ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, családi körülményeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül az önkormányzatnak bejelenteni.

(8) Ha a polgármester döntését a kérelmező vagy törvényes képviselője vitatja, a sérelmezett döntés a Képviselő-testület felülbírálja.

14. Étkeztetés

(1) Az Önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló személy az, aki 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetés igénybevételéről a döntést

a) a (3) bekezdés esetében a személyi igazolvány,

b) a (4) és (6) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,

c) a (5) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat,

d) a (7) bekezdés esetében a lakcímkártya vagy a hajléktalan ellátást végző intézmény igazolása alapozza meg.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkeztetésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával meghosszabbítható.

(9) Az étkezésre vonatkozó kérelem e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatvá-

nyon nyújtható be.

(10) Az ellátásban részesülő térítési díjat köteles fizetni, amelynek megállapításához az Szt.

119/C. §-a szerinti jövedelemigazolást kell a kérelemmel egyidejűleg becsatolni.

(11) A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy a jogosult tartására,

gondozására köteles és képes személy köteles egy összegben, az Önkormányzat

házipénztárába befizetni, havonta utólag, minden hónap 5. napjáig.

(1) Az Önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint gondoskodik.

(1) A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás ellátást a polgármester megszünteti, ha:

a) az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője ezt írásban kéri,

b) az ellátás igénybe vétele 3 hónapon túl szünetel.

(1) Az önkormányzat Szt. 64. §-ában meghatározott feladatok ellátására ingyenes segítő szolgáltatást nyújt Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával kötött társulási megállapodás alapján.

(2) A családsegítő heti egy alkalommal pénteki napokon 12.00 – 13.30 óráig fogadja az ügyfeleket az önkormányzat által biztosított külön helyiségben. (8445 Csehbánya, Fő u. 39.)

(1) A gyermekjóléti alapellátások biztosításával az Önkormányzat célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, hogy ezáltal a gyermek családból való kiemelését megelőzze. A gyermekjóléti alapellátások igénybevétele önkéntes, a szülő (törvényes képviselő) kérelmére történik.

1. Az Önkormányzat a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával társulásban látja el a feladatokat a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a Gyvt. 39-40. §-ban meghatározottak szerint.

(1) Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a feladatellátási szerződés keretében a Városlődi Német Nemzetiségi Óvodában és az iskolai napközis foglakozások keretében biztosítja

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a Szt. 115. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Szt. 116.§ (3) bekezdése figyelembevételével állapítja meg.

(2) A polgármester a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért újonnan megállapított fizetendő térítési díj összegéről a változást követő 15 napon belül írásban értesíti a díj fizetésére kötelezettet.

(3) A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás térítési díjait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díjat a tárgyhót követő hó 15. napjáig kell az önkormányzatnak megfizetni.

(1) E rendelet 2014.január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 15/2013.(XI.6.) számú rendelete és Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 6/2011.(VIII.25.) számú rendelete.