Raposka Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 132. § (4) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében és a 92. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Raposka községben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Raposka községben lakó magyar állampolgárokra, bevándorlási, letelepedési, engedéllyel rendelkező, továbbá a hatóság által menekültként, oltalmazottként elismert személyekre és ezen személyek gyermekeire.

(2) A rendelet kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) és (3) bekezdésekben, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.

(1) A rendelet alkalmazásában:

1. háztartásban együtt élők: az egy lakásban együtt lakó személyek közössége.

2. különös méltánylást érdemlő körülmény: a 14. § (2) bekezdésében felsorolt eseteken kívül az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja, valamint a kérelmező vagy hozzátartozója kórházi ápolásával kapcsolatosan felmerülő, az egészségbiztosítás által nem támogatott költségek (pl. utazási költség).

(2) A rendelet alkalmazásában minden esetben a kérelmező saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztető mértékű többletkiadásnak kell tekinteni azt a rendeletben meghatározott módon igazolt többletkiadást, amely a kérelmező családja havi családi jövedelmének 30 %-át eléri, vagy meghaladja.

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság megállapítására az Szt., a Gyvt., továbbá a végrehajtásukra kiadott kormányrendeletek rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az eljárás megindítása történhet:

a) kérelemre, illetve

b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével hivatalból.

(3) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) települési képviselő

c) egészségügyi szerv

d) családsegítő és gyermekjóléti szolgálat.

(4) A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele külön eljárás nélkül történik.

A méltányosságból adható közgyógyellátás iránti kérelmek elbírálásának jogát a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

(1) A kérelmeket a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Önkormányzati és Igazgatási Iroda Általános Igazgatási Csoportjához (a továbbiakban: Általános Igazgatási Csoport) kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a mindenkor hatályos törvényben és kormányrendeletben előírt bizonyítékokat és a vagyonnyilatkozatot.

(3) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell továbbá:

a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági határozatot, továbbá a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén azt az iratot, mely e körülményt alátámasztja,

b) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

c) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

(1) Munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított jövedelemigazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, árvaellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési támogatásban, álláskeresést ösztönző juttatásban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a jogosultságot megállapító határozatot, továbbá az ellátás összegét hitelt érdemlően igazoló iratot csatolnak.

(2) A vállalkozók a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelmükre vonatkozóan az adóhatóság igazolását csatolják, vagy személyes nyilatkozatot tesznek.

(3) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan hasznosítása, alkalmi munka – személyes nyilatkozatot kell mellékelni.

(4) Amennyiben a kérelmező és családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, továbbá kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hatáskör gyakorlója megkéri az adó- és vámhivatal igazolását.

(5) Az önkormányzat által folyósított ellátásokról nem kell igazolást csatolni.

(1) A szociális és gyermekvédelmi támogatások megállapítása iránti kérelmeket az Általános Igazgatási Csoport terjeszti a hatáskörrel rendelkező szerv elé.

(2) Az Általános Igazgatási Csoport a kérelmezőnél környezettanulmányt készít, kivéve, ha a kérelmezőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és nem tételezhető fel azokban lényeges változás.

(3) Amennyiben a kérelmező családjában a rendszeresen mérhető kiadások meghaladják a kimutatott vagy a nyilatkozott jövedelmet, az Szt. 10. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Amennyiben a kérelmezőt létfenntartásában más személy segíti, úgy a megnevezett személy nyilatkozata és jövedelemigazolása is csatolandó a kérelemhez.

(5) A rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők a szociális helyzetükben vagy lakcímükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az Általános Igazgatási Csoportnál.

(1) Az Általános Igazgatási Csoport a benyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmek, a jövedelem- és vagyonnyilatkozat tartalmára formanyomtatványt készít a mindenkor hatályos jogszabályok alapján.

(2) A határozatlan időre megállapított ellátások felülvizsgálata – indokolt esetben – az Szt.. által megállapított határidőn belül is megtörténhet.

(1) Az e rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat a kérelem benyújtásától, vagy a jogosultság fennállása esetén a jogosultság napjától kell megállapítani, és a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kiutalni.

(2) Az önkormányzati segélyt a megállapításáról szóló döntés közlését követő 10 napon belül kell a jogosult részére kiutalni.

(3) A megállapított ellátások kifizetéséről, utalásáról, a visszaigényelhető összegek visszaigényléséről a Hivatal Pénzügy Irodája gondoskodik.

(1) Nem részesülhet szociális ellátásban az, akinek tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződés alapján az ellátása biztosított, kivéve a személyes gondoskodást biztosító ellátásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás), amennyiben az eltartó a biztosított ellátásáért 100%-os térítési díjat fizet.

(2) Amennyiben az igénylő vagy az érintett családtagja az eljárás során valótlan adatokat állít, vagy valótlanul nyilatkozik, vagy ha a kapott ellátást nem rendeltetésszerűen, a kérelemben foglaltaknak megfelelően használja fel, a megállapított támogatás, vagy pénzbeli ellenértéke visszafizetésére köteles.

(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat).

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személy kivételével – a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szolgálattal, vagy az általa meghatározott esetekben egyéb szervekkel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles

a) az Szt-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni,

b) a Szolgálattal, vagy a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – közölni és legkésőbb 5 napon belül hitelt érdemlő módon igazolni a Szolgálatánál, mely köteles az igazolás megalapozottságát vizsgálni.

(5) A Szolgálat a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az Általános Igazgatási Csoportot:

a) a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával,

b) a beilleszkedést módosító program módosításáról annak egy példányával.

(6) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) munkavégzésre felkészítő és integráló programok,

b) álláskeresési technikák, jogi, pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkozás,

c) mentálhigiénés programok,

d) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,

e) képzés, átképzés, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében,

f) más ellátásba juttatás.

(7) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Szolgálatnál nyilvántartásba vétele céljából,

b) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,

c) a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,

d) akadályoztatása okát az előírt időben nem jelenti, hitelt érdemlő módon nem igazolja,

e) a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg,

f) a Szolgálatnál vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(8) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén a Szolgálat minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, és amennyiben az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható, az együttműködési kötelezettség megszegését 5 napon belül köteles jelezni az Általános Igazgatási Csoportnak.

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosításáról, valamint higiénikus állapotának biztosításáról folyamatosan gondoskodjon.

(2) A lakókörnyezet alatt a jogosult által lakott lakóházat, annak udvarát és kertjét, a kerítésen kívüli közterület legfeljebb 4 méter széles sávját kell érteni.

(3) Tisztántartás a ház, lakás és udvara szeméttől, hulladéktól való teljes mentesítése, a növények gondozása, ápolása.

(4) Az ingatlan állagának, rendeltetésszerű használatának biztosítása a ház vagy lakás helyiségeinek – beleértve a mellékhelyiségeket is – felszerelési tárgyainak rendszeres takarítása, tisztítása, a lakhatáshoz szükséges karbantartási munkák elvégzése, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek esetében azok folyamatos hasznosítása.

(5) A lakókörnyezet rendezettségét helyszíni szemle keretében kell felülvizsgálni a rendeletben meghatározott szempontok figyelembevétel, és az ellenőrzés megállapításait környezettanulmányban kell rögzíteni. Az ellenőrzést szükség szerint, de legalább a jogosultság felülvizsgálata során el kell végezni.

(6) Ha a lakókörnyezet az (1)-(4) bekezdésekben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével és az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(7) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (1)-(4) bekezdésekben foglalt feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(1) Ápolási díj állapítható meg az e rendeletben foglaltaknak megfelelően annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150%-a.

(3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(4) Az ápolási díj e rendeletben nem szabályozott kérdéseire – különösen az ellátás megszüntetésére, az ellátás megállapításához szükséges dokumentumok benyújtására, a szolgálati időre való jogosultságra – vonatkozóan az Szt. 42. § (2)-(3) bekezdéseiben, a 43. §-ában, valamint a 44. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni kell a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokat és szakvéleményt, a kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelmét tartalmazó jövedelemnyilatkozatot, valamint az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.

(6) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente kell felülvizsgálni.

(1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások -, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Önkormányzati segélyben részesíthető az a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került család, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.

(4) Az önkormányzati segély esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése alapján kerül megállapításra. Az egy főre jutó jövedelem számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában felsorolt személyeket.

(5) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.

(1) Az önkormányzati segély mértéke 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedhet.

(2) Különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetben, amikor a segítség elmaradása a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti, az önkormányzati segély mértéke 100.000,- Ft-ig terjedhet.

(3) Abban a családban, ahol a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a család gyermekenként egy naptári éven belül egy alkalommal legfeljebb 5.000,- Ft erejéig részesíthető önkormányzati segélyben.

(4) A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével nem állapítható meg az önkormányzati segély annak aki, vagy akinek családtagja egy naptári éven belül két alkalommal részesült önkormányzati segélyben.

(1) Az elhunyt eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély adható az elhunyt raposkai állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozójának vagy a temetésről gondoskodó más személynek, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át.

(2) A segély annak a személynek is megállapítható, aki raposkai állandó lakos eltemettetéséről gondoskodott, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem mértéke az (1) bekezdésben foglalt összeget nem haladja meg.

(3) A temetési segély összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének 10%-a, legfeljebb 20.000.- Ft. Különös méltánylást érdemlő esetben a segély mértéke elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy a családja létfenntartását veszélyeztetik.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegéről az Általános Igazgatási Csoport minden év első hónapjában nyilatkozatot szerez be a Tapolca városban temetkezési szolgáltatást végző vállalkozásoktól. A segély összegének megállapítása a vállalkozók által közölt legalacsonyabb összeg figyelembe vételével történik.

(5) A kérelemhez a jövedelemigazolásokon, valamint a Kormányrendeletben meghatározott számlákon, okiratokon túl csatolni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben a haláleset nem Tapolcán vagy Raposkán történt.

(1) Gyermek születéséhez kapcsolódó önkormányzati segélyt igényelhetnek mindazok, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át, a gyermeket egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450%-át.

(2) A kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani az Általános Igazgatási Csoportnál. A kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A gyermek születéséhez kapcsolódó önkormányzati segély összege gyermekenként 20.000,- Ft.

(1) A köztemetés elrendeléséről a hatáskör gyakorlója dönt az Szt. 48. §-ában foglaltak alapján.

(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 14. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. Különösen méltánylást érdemlő esetben a polgármester a 14. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.

(4) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

(5) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, ha a temetési költségek viselése az eltemettetésre köteles személy létfenntartását veszélyezteti.

(1) Méltányosságból megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultság annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, egyedül élő esetén 225 %-át és a havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24 %-át.

(1) Az önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen:

a) tüzelőanyag biztosítása,

b) közüzemi díj átvállalása,

c) élelmiszerutalvány biztosítása,

d) élelmiszer, vagy ruházat vásárlása,

e) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,

f) élelmiszer, tanszer vagy ruházat vásárlása.

(3) Az önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve dönt.

(1) Az önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a) a kérelem természetbeni támogatásra irányul,

b) a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul, vagy

c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy az ügyfél a pénzbeli támogatást nem a kérelemben megjelölt célra, vagy gyermeke(i) ellátására fordítja.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzati segély természetbeni ellátásként történő biztosítására, a segélyezett részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a következő segélykérelem elutasításra kerül.

(3) Közüzemi díjhátralék megfizetéséhez biztosított önkormányzati segélyt közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni.

(1) Az önkormányzat a következő szociális szolgáltatásokat biztosítja:

a) szociális alapszolgáltatások

aa) étkeztetés

ab) házi segítségnyújtás

ac) családsegítés

ad) idősek nappali ellátása

ae) hajléktalanok átmeneti ellátása.

b) gyermekjóléti alapellátás

ba) gyermekjóléti szolgáltatás

bb) bölcsőde

bc) óvoda

(2) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló részére az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat a Tapolcai Szociális Alapszolgáltatási Intézményi Társulás által fenntartott Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézeten keresztül biztosítja

(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevételéről, a szolgáltatásokért fizetendő térítési díjakról a társulási megállapodás szabályozása szerint Tapolca Város Önkormányzata alkot rendeletet.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Raposka Község Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló 10/2013. (VI. 21.) rendelete.

(3) A temetőről és a temetkezésről szóló 15/2013. (XI. 29.) önkormnyzati rendelet 7. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

(1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 2/2007. (II. 19.) sz. rendelet.”