„303. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását – kivéve az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti ügyekben értékesített lakóingatlan kiürítését – a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, 2013. évben és a 2014. január 1-jétől a 2014. április 30-áig terjedő időszakban a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól a 2014. április 30-áig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.
(2) Ha büntetőügyben hozott jogerős határozat
a) megállapította, hogy a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy az ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzése, vagy az ehhez szükséges vagyonnak vagy támogatásnak a megszerzése érdekében bűncselekményt követett el és az elkövetőnek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülése óta még három év nem telt el, vagy
b) a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy által elkövetett bűncselekmény miatt a kiürítendő ingatlanra elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelt el,
a végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót; a kiürítési kötelezettség a kötelezettnek az ingatlanban önálló jogcímen lakó hozzátartozójára is kiterjed.
(3) A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt döntés meghozatala érdekében bármely fél, érdekelt vagy az ügyész erre irányuló, a bűncselekményt elkövető személy személyazonosító adatait is tartalmazó indítványára keresi meg a bíróságot.
(4) A bíróság adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megállapítása érdekében, hogy az indítványban megjelölt személlyel szemben hoztak-e büntetőügyben határozatot, a büntetőügyben eljárt bíróságot pedig megkeresi annak közlése érdekében, hogy hozott-e a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti határozatot. A bíróság a beszerzett személyes adatokat a végzés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
„304. § (1) A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
(2) Ha a végrehajtó a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény hatálybalépésének napján már kézhez vette a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzést vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelmét, a lakóingatlan kiürítését a 303. § alapján a végrehajtó a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény hatálybalépését követő naptól terjedő időszakra halasztja el.”
2.A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
(A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka)
„b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő – a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló – tartozása megfizetésével 180 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 181. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja.”
„(1) Ha a devizakölcsön – gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés 3. § (1) bekezdése szerinti igénylésekor alkalmazott árfolyamon számított – összege nem haladja meg a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlan pénzügyi intézmény által fedezetként történt elfogadáskor meghatározott forgalmi értékének a 95%-át és a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a Magyar Állam az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel
a) készfizető kezesként felel – a mentesített követelésrész, valamint a 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján folyósított kölcsön kivételével – a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő megszűnésével összefüggésben, a hivatkozott pontban írtaknak megfelelően felmondta,
b) egyszerű kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő, legfeljebb a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjában fennálló tartozások 25%-áért a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetekben.”
„14. § A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény 2. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdésében foglaltakat az e rendelkezések hatálybalépése után kezdeményezett gyűjtőszámlahitelre kell alkalmazni.”
5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2013. november 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. november 8. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. november 10. napjával.
