Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2013. ( XII. 20.) önkormányzati rendelete

a) háztartásban együtt élők: az egy lakásban együtt lakó személyek közössége.

b) különös méltánylást érdemlő körülmény: nagy összegű elemi kár, hosszan tartó súlyos betegség, magas gyógyszerköltség, jövedelem igazolt elvesztése, napi megélhetési gondok.

(1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátást kérelmező a jogosultság elbírálásához köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyait igazolni, illetve arról nyilatkozni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni tekintettel a Szt. 10. §-ában foglaltakra.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult, aki

a) cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alatt áll, azonban az Szt. 33. § (1) bekezdés a) b) és c) pontjai szerint nem minősül egészségkárosodottnak, illetve

b) a foglalkozás egészségügyi vizsgálat során kiállított szakorvosi vélemény alapján munkaképtelen, vagy

c) hat hónapot meghaladó kórházi kezelés alatt áll,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(3) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészség- károsodottnak nem minősülő személy (a továbbiakban rendszeres szociális segélyezett) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Napfény Szociális Segítő Központ családsegítő szolgálatával (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) (Sümeg, Kossuth u. 31.) és Sümegi Közös Önkormányzati Hivatalával (Sümeg, Béke tér 7.).

(4) A rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettsége körében az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni a családsegítő szolgálatnál, ott nyilvántartásba vetetni magát.

(5) A beilleszkedést elősegítő programok, különösen a családsegítő szolgálattal való együttműködés, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, a munkavégzésre történő egyéni fejlesztő felkészítés, más ellátásba juttatás segítése.

(6) A rendszeres szociális segélyezett háromhavonta a családsegítő szolgálatnál köteles megjelenni és teljesíteni a számára előírt programban foglaltakat.

(7) Az együttműködési kötelezettségét megszegi az a rendszeres szociális segélyezett, aki:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel határidőben, felhívás ellenére nem veszi fel a kapcsolatot és távolmaradásának okát méltányolható indokkal 3 napon belül írásban nem igazolja;

b) a beilleszkedést segítő programban önhibájából nem vesz részt, a program végrehajtása érdekében vállalt kötelességet nem teljesíti, vagy azt visszautasítja;

c) a beilleszkedést segítő programban való részvétel keretében a foglalkozáson nem jelenik meg, és távolmaradásának okát méltányolható indokkal 3 napon belül írásban nem igazolja;

d) a családsegítő szolgálattal nem veszi fel a kapcsolatot;

e) az ellátásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a felülvizsgálatkor együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(8) A jegyző a rendszeres szociális segélyt megállapító, megszüntető határozat egy példányát megküldi a családsegítő szolgálatnak.

(9) A családsegítő szolgálat:

a) figyelemmel kíséri a 10. § (8) bekezdés szerinti határozatában megállapított határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, azt feljegyzésben rögzíti és a feljegyzést megküldi az ellátást megállapító szervnek.

b) a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján, megjelenésekor nyilvántartásba veszi;

c) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyezettet a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól az együttműködés eljárási szabályairól;

d) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt;

e) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyezettel és háromhavonta - a szolgálat által előírt napon – személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtását;

f) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyezett bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról;

g) írásban 5 napon belül jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyezett együttműködési kötelezettségének megszegését észleli;

h) a kapcsolattartást írásban dokumentálja a családsegítésre meghatározott esetnaplóban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendeletben meghatározottak szerint.

(10) Ha a rendszeres szociális segélyezett családjában védelembe vett gyermek él, akkor gyermekenként a megállapított segély összegének 20%-át, de összesen legfeljebb 60%-át természetbeni ellátásként lehet nyújtani a családgondozó javaslata alapján.

(11) A rendszeres szociális segély meghatározott részének természetbeni ellátás formájában történő nyújtásáról, felhasználásáról a segély megállapításakor, vagy felülvizsgálat során kell rendelkezni úgy, hogy az ellátás felvételére a védelembe vett gyermek családgondozója jogosult. A családgondozó a természetbeni ellátás felhasználásáról a felvételt követő 30 napon belül elszámolni köteles az ellátást megállapító jegyzőnél.

(12) A természetbeni ellátás összege tankönyv- és tanszerellátási támogatásra, tandíj, élelmiszer, tüzelő, közüzemi díjak, lakásbérlet, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére fordítható.

(13) A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy aktív korúak ellátására vonatkozó kérelmet a törvényes képviselő aláírásával igazolt egyetértésével nyújthat be.

(14) A 10. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személy részére rendszeres szociális segély kizárólag kérelmére állapítható meg.

(1) Az Önkormányzat ápolási díjban részesíti azt a hozzátartozót, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladhatja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében nem állapítható meg ápolási díj az Szt. 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták.

(4) Az ápolási díj összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(5) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha

a) nem gondoskodik az ápolt rendszeres étkeztetésének biztosításáról,

b) nem nyújt segítséget a tisztálkodási, öltözködési, illemhely használati igények kielégítésében, nem gondoskodik a rendszeres tiszta ruhanemű biztosításáról,

c) nem gondoskodik az ápolt környezetének rendszeres takarításáról, tisztán tartásról,

d) nem gondoskodik az ápolt egészségi állapotától függő orvosi, szakorvosi szolgáltatás igénybevételéről.

(6) A hivatal illetve a Napfény Szociális Segítő Központ családgondozója eseti megbízás alapján az (5) bekezdésben rögzített kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére környezettanulmányt készíthet.

(1) Önkormányzati segélyben az az egyedülálló személy, vagy család részesíthető, aki olyan élethelyzetbe kerül, hogy saját maga vagy családja, gyermeke vagy a fiatal felnőtt létfenntartása átmenetileg vagy tartósan veszélyeztetve van.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az önkormányzati segély esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése alapján kerül megállapításra. Az egy főre jutó jövedelem számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában felsorolt személyeket.

(4) Önkormányzati segélyben azt a személyt lehet részesíteni, aki minden tőle elvárhatót megtesz, hogy létfenntartását biztosítsa. (pld.:Sümegi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével való együttműködés, közfoglalkoztatásban való részvétel.

(1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő család, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át, egyedül álló szülő esetében annak 300%-át.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem haladhatja meg személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, éves viszonylatban 400 %-át. Kiskorú gyermeket nevelő családban a segély gyermekenkénti éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén pedig a 300%-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzet különösen:

a) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,

b) elemi kár,

c) lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes,

d) közgyógyellátásra nem jogosult, de gyógyszerköltségét nem képes viselni,

e) közüzemi díjhátralék megfizetésére nem képes,

f) felsőoktatási intézményben tanuló gyermek tanulmányi költsége,

g) napi megélhetési gondok,

h) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

i) iskoláztatás,

j) gyermek fogadásának előkészítése,

k) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,

l) gyermek családba való visszakerülésének segítése,

m) haláleset.

(4) Önkormányzati segély nyújtható:

a) eseti jelleggel, vagy

b) meghatározott időszakra, havi rendszerességgel.

(5) Önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsönként folyósított önkormányzati segélyt legfeljebb 12 hónap alatt kell visszafizetni.

(6) A szociális tárgyú ügyekkel foglalkozó bizottság egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén a 13. § (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, továbbá a 13. § (2) bekezdésben meghatározott éves összeghatártól eltérhet.

(1) Az elhunyt eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély adható annak a sümegi lakhellyel rendelkező személynek, aki Sümegen életvitelszerűen tartózkodott elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik és annak is, aki erről gondoskodik, annak ellenére, hogy arra nem köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a kérelmező létfenntartását veszélyezteti.

(2) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelemben vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül álló esetén a 300 %-át nem haladja meg.

(3) A kérelemhez a jövedelemigazolásokon és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályaitól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendeletben meghatározott számlán túl csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset nem Sümegen történt.

(4) A temetéshez nyújtott önkormányzati segély összege 25.000 Ft

(5) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséhez szükséges, a temetéshez nyújtott önkormányzati segély, előleg formájában is megállapítható. A temetési költségeket igazoló számlamásolatot az eltemettető a temetést követő 8 napon belül köteles csatolni az előleget megállapító dokumentumhoz.

(6) A segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 90 napon belül lehet benyújtani.

(1) Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen:

a) tüzelőutalvány,

b) közüzemi díj átvállalása,

d) élelmiszer vagy ruházat vásárlása,

e) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,

f) tankönyv, tanszer költségeihez történő hozzájárulás,

g) gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz részben vagy egészben történő kifizetése.

(3) Az önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve dönt.

(4) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzati segély természetbeni ellátásként történő biztosítására, a segélyezett részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a következő segélykérelem elutasításra kerül.

(1) Az önkormányzati segély tüzelőutalvány formájában természetben is nyújtható.

(2) A természetbeni ellátásként nyújtott tüzelőutalvány értékének meghatározása az önkormányzat éves költségvetési rendeletében történik.

(3) Az utalvány kizárólag tüzelő vásárlására jogosít, egyéb célra nem használható fel, készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható, illetve csak személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes.

(4) A tüzelő utalvány az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott értékben, címletekben készül. Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.

(5) A tüzelő utalvány három részből áll, melyek a következők:

a) Tőszelvény, annak tartalma:

- sorszám,

- utalvány értéke,

- segélyezett neve, lakcíme,

- kibocsátó önkormányzat megnevezése.

b) Tüzelőutalvány, ezt tartalmazza:

- kibocsátó önkormányzat megnevezését,

- utalvány sorszámát,

- utalvány elnevezését, névértékét,

- beváltás helyét,

- a segélyezett nevét,

- a segélyezett személyazonosító igazolványának számát,

- a kiállítás keltét,

- a kiállító aláírását,

- a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos bélyegzőjét.

c) Ellenőrző szelvény, annak tartalma:

- kibocsátó önkormányzat megnevezése,

- utalvány sorszáma,

- utalvány értéke,

- segélyezett neve és lakcíme,

- kiállítás kelte,

- kiállító aláírása,

- a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos bélyegzője.

(6) A tüzelőutalvány átvételét a jogosultnak aláírásával igazolni kell, az utalványról a bizonylati rendnek megfelelően nyilvántartást kell vezetni.

(7) Egy családnak egy évben (január 1. – december 31.) egy alkalommal nyújtható tüzelőutalvány.

(1) Az önkormányzat az iskoláztatással kapcsolatos kiadások enyhítése érdekében önkormányzati segélyben részesítheti azokat az általános iskolás és nappali tagozaton tanuló középiskolás gyermekeket nevelő családokat, akiknek a családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő szülő esetében annak 250%-át, más törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át.

(2) A támogatás összegét az önkormányzat a költségvetésének, az igénylők számának, valamint az igénylők szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg.

(3) A gyermekek beiskolázási költségeihez kapcsolódó önkormányzati segély a családok szociális helyzetének figyelembe vételével differenciáltan is megállapítható.

(1) Amennyiben a polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, az eltemettetésre köteles személy részére maximum 12 havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat, amennyiben az eltemettetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 13. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket. Különösen méltányolható esetben a polgármester a 13. § (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól eltérhet.

(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a halálesetet követő 3. hónap 15. napja.

(3) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, ha a temetési költségek hagyatéki teherként történő érvényesítésére hagyaték hiányában nem kerülhetett sor, továbbá, az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori nyugdíjminimumot nem haladja meg.

(4) A köztemetést annál a temetkezési szolgáltatónál kell megrendelni, akivel az Önkormányzat a tárgyévre megállapodást kötött.

(5) A megállapodástól – költségtakarékossági szempontokat figyelembe véve – akkor lehet eltérni, ha az elhunyt temetési helye Sümeg város határán kívül esik.

(1) A jegyző kérelemre méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 250%-át, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

(2) A méltányossági alapon történő közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást,

b) a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló, a kormányrendelet szerint kiállított háziorvosi igazolást.

(1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló 13/2008. (VI.25.) önkormányzati rendelet.