Porrogszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2013.02.20.

Porrogszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Porrogszentkirály Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye és címe: 8858 Porrogszentkirály, Fő u. 184.

(3) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök gyakorlása a képviselő-testületet illeti meg.

(4) Illetékességi területe: Porrogszentkirály község közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Porrogszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(6) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(7) A Képviselő-testület hivatalának székhelye: 8840 Csurgó Széchenyi tér 2.

2.§.

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) Az önkormányzat címere: Kerektalpú vörös pajzsban zöld hármas halmon álló arany koronából kinövő, mindkét oldalán hatágú arany csillagtól kísért ezüst kereszt.

(3) Az önkormányzat zászlaja:

l:2 arányú , a zászló szélességének 1/6 részét kitevő szélességű cölöpből és pólyából alkotott ezüst kereszttel négy mezőre osztott zászló, melynek színei sorrendje: vörös-zöld-zöld-vörös. a keresztszárak metszéspontja a zászló hossztengelyének felső (rúdfelőli) harmad-pontjával esik egybe, e ponton helyezkedik el középpontjával a fent leírt címer.

(4) Az önkormányzat pecsétje:

kör alakú, benne körfelirat: "Porrogszentkirály község Önkormányzata Somogy megye" helyezkedik el középen Magyarország címere.

(5) A képviselő-testület pecsétje:

kör alakú, benne körfelirat: „Önkormányzat Képviselő-testülete Porrogszentkirály” helyezkedik el középen Magyarország címere.

(6) A polgármester, a jegyző, és a Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:

a) Porrogszentkirály község Polgármestere

b) Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző)

c) Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal

3.§.

(1) A címer és a zászló használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete pecsétjét kell használni a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat-és hatásköre, gyakorlásának módja

4.§.

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

Az (1) bekezdésen kívül kötelezően ellátandó feladatokat más törvény is meghatározhat.

(3) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat:

a) közvetlenül vehet részt vállalkozásban,

b) a helyi adó- és vállalkozás-támogató politikával vállalkozás -élénkítő és piacbarát gazdasági környezetet teremt.

(4) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg, mely rendelet egyik mellékletében külön kimutatásra kerülnek a kötelező és az önként vállalt feladatok, azok bevételi és kiadásai összegeivel együtt.

(6) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg - a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(7) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

Hatáskör átruházás

5.§.

(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit, - a törvényben meghatározott kivételekkel- átruházza a bizottságra, polgármesterre, jegyzőre, önkormányzati társulásra. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlójának utasítást adhat és a hatáskört bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskörgyakorló a képviselő-testületnek félévente számol be az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről.

(3) A polgármester, a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a társulásának - Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

a. a rendeletalkotás;

b. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, adományozása;

d. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

e. helyi adó megállapítása;

f. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

g. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

h. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, gazdasági társaság létrehozása, vezetetőik kinevezése, megbízása;

i. közalapítvány, közösségi célú alapítvány létrehozása és alapítványi forrás átvétele, átadása;

j. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

k. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

l. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

m. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

n. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

o. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

p. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

q. területszervezési kezdeményezés;

r. a polgármesternek felügyelő bizottságban, igazgatótanácsban történő tagság vállalása, gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, szövetkezeti tisztségviselői munka, továbbá alapítványkezelő szervezetben tagság vagy tisztségviselés vállalása ügyében való döntés;

s. az önkormányzat tulajdonával való rendelkezés (elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba vitel);

t. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

6.§.

(1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére - a Mötv-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek irat-betekintési joga a Ket. szabályai alapján gyakorolható.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

7.§.

(1) A képviselő-testület munkatervének megfelelően ülésezik. Ezen kívül - szükség szerint - alakuló, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(3) Az ülések hivatalos helyszíne: a kultúrotthon. A polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.

(4) A képviselő-testület döntése szerint tart ünnepi ülést. Az ünnepi ülés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Alakuló ülés szabályai

8.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő l5 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(5) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) a bizottság tagjainak megválasztása,

b) a polgármesteri program (ciklusprogram) ismertetése,

c) a polgármester juttatásainak megállapítása,

d) alpolgármester megválasztása,

e) alpolgármester juttatásainak megállapítása,

Rendes ülés

9.§

(1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv tartalmazza.

(3) A képviselő-testület munkatervét legalább fél éves időszakra előre kell elkészíteni.

(4) A képviselő-testület munkaterv szerint általában tárgyév július hónap 1 napjától augusztus 30-ig ülést nem tart(nyári szünet).

Rendkívüli ülés

10.§

(1) A munkatervben nem szereplő esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi,

b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza, vagy

c) a Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

(3) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik); vagy

b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy

c) egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi, az összehívást indokolja.

(4) Az indítványt papíron vagy elektronikus formában a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(7) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(8) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

A képviselő-testület részvételével működő társulások üléseire vonatkozó szabályok

11.§

(1) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatalacéljából szükség szerint együttes képviselő-testületi ülést tartanak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás körzetközponti település –Csurgó-polgármestere, illetve a társult települések polgármesterei kezdeményezhetik. A társult település polgármesteri írásban kezdeményezheti az együttes ülés megtartását a körzetközponti település polgármesterénél, aki 5 napon belül összehívja az együttes ülést.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a települések polgármesterei hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személy vezeti.

(5) A székhely település polgármestere tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg. Az eredményt ismertetik a többcélú társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személlyel, aki megállapítja, hogy az adott határozat mely testületek által került elfogadásra.

(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége elkészíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztése is az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége.

12.§

(1) A Mötv. alapján működő társulásokban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes üléseire a 10.§-ban rögzítetteket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben nincs tanácsa a társulásnak, akkor a székhely önkormányzat polgármesterének joga az ülés vezetése, míg az összehívás kezdeményezésére bármelyik tag jogosult, de a székhely önkormányzat polgármestere dönt annak szükségességéről. Ha a társulás tagjainak több mint fele kéri, az együttes ülést össze kell hívni.

(2) A polgármester évente két alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a társulásban végzett munkáról.

A képviselő-testület munkaterve

13. §

(1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző időpontban terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület bizottságától,

b) a képviselőktől,

c) a nemzetiségi önkormányzat testületétől,

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjeit;

b) a napirendek előerjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását;

c) napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől;

d) azon napirend megjelölését, amely a lakossági fórumok bevonását indokolják;

e) a napirend előkészítésében résztvevőket,

f) a rendezvények, közmeghallgatás időpontját.

A képviselő-testület működése

14.§.

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti és hívja össze.

(2) A polgármester helyettesítését ellátó személy - a helyettesítés ideje alatt - jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni.

(3) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy a jogait vagy kötelességeit - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja.

Az ülés előkészítése

15.§

(1) A képviselő-testület nyílt, és zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt legkésőbb 3 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában történik a képviselő által megjelölt postai címre.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, napirendjét, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, együttes, ünnepi, folytatólagos). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(4) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző nap 12. órájáig kézbesíthető a (3) bekezdésben meghatározott módon. E rendelet 10.§ (3) bekezdésében felsorolt esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást az ülés előtt legalább 24 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(5) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláján való elhelyezésével kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 3 nappal. A hirdetményben tájékoztatást kell adni arról, hogy a képviselő-testületi előterjesztések hol tekinthetők meg.

Meghívottak köre

16.§

(1) Az ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt

b) a Hivatal szakügyintézőjét munkakörét érintő ügyek tárgyalásakor

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) a Járási Hivatal vezetőjét

e) akit a polgármester megjelöl

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett szervezet vezetőjét, képviselőjét

b) az előterjesztések előadóit,

c) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt, az előkészítésben közreműködő szakértőt, az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet,

d) akinek meghívását törvény kötelezővé teszi

Nyilvános és zárt ülés

17.§

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely magyar és meghívott külföldi állampolgár részt vehet, és a testület felszólalást jóváhagyó határozata alapján kérdést intézhet a polgármesterhez, jegyzőhöz, bizottsághoz, és a képviselő-testülethez a polgármester jóváhagyásával.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b) pontja szerint, továbbá zárt ülést rendelhet el a 46. §.(2) bekezdés c) pontja alapján.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. §. (3) bekezdésben foglaltak, továbbá az ülés menetét segítő, technikai jellegű feladatot ellátó személyek lehetnek jelen.

Az előterjesztések rendje

18.§

(1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalására

a) előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató

formájában kerülhet sor.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester és alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző

e) a Hivatal szakügyintézője,

f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

g) az akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(4) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(5) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

19.§

(1) A napirendi előterjesztést - a (2) bekezdés kivételével - írásban kell benyújtani.

(2) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

(3) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben;

b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén;

c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben;

d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben

(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, és a szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat szövegét.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a jegyző vagy megbízottja véleményével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

(6) A Mötv. 46.§ (2) b) pontjában meghatározott érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik.

Beszámoló

20.§

(1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;

b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;

c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;

d) a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről

f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

Tájékoztató

21.§

(1) A tájékoztató olyan szóban, vagy írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

Az ülés vezetése

22.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy az akadályoztatás esetén helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) Az ülés vezetése során polgármester feladatai különösen:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,

h) félévenként tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A polgármester, a képviselők, a jegyző valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) Ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(6) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(7) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(8) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(9) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(10) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester – legfeljebb 1 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

A tanácskozás rendjének fenntartása

23.§

(1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,

f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet

24.§

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben -,

a) ha legalább 3 képviselő azt kéri,

b) ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb 30 percen belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 5 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

Folytatólagos ülés

25.§

Ha a képviselő-testület az ülés napján nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, legfeljebb 5 napon belüli időpontra szóban ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

Az interpelláció és a kérdés általános szabályai

26.§

(1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Az interpellációkra, kérdésekre a napirendi pontok tárgyalása után kerülhet sor.

Interpelláció

27.§

(1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 3. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülése előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálatra kell intézkedni.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(7) A képviselő-testületen idő hiányában válasz nélkül maradt az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül és a (4)-(5) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(9) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

Kérdés

28.§

(1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanap (12 órájáig) a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni. A kérdés sokszorosításáról, és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen szóban is ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása után köteles válaszolni. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 5 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

A döntéshozatal és a kizárás szabályai

29. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület rendeletet alkot és határozatot hoz. A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra a Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(4) Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata – szükséges a következő ügyekben:

a. rendeletalkotás;

b. a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat;

c. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás

d. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f. hitelfelvétel;

g. közalapítvány létrehozás, alapítványhoz történő hozzájárulás;

h. költségvetési rendeletre kihatással járó előzetes kötelezettség vállalásról szóló döntés,

i. a Képviselő-testület hatáskörének átruházása;

j. kitüntetés, díszpolgári címadományozás;

k. zárt ülés elrendelése esetén;

l. képviselő döntéshozatalból történő kizárása;

m. településrészi önkormányzat létrehozás;

n. titkos szavazás elrendelése;

o. az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása;

p. a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés;

q. zárt ülés elrendelése, a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;

r. a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;

s. helyi népszavazás elrendelése;

t. gazdasági társaság alapítása, az önkormányzat részvételével járó vállalkozás létrehozása;

u. gazdasági program elfogadása.

A szavazás módja

30. §

(1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni - ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

(6) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(7) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, vagy változatok között. Ha az utolsó szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, és a határozati javaslatok elutasítását.

Nyílt szavazás

31. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A név szerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvében kell feltüntetni

Titkos szavazás

32. §

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás a tanácsteremben elhelyezett szavazófülke alkalmazásával, urnával történő szavazással történik. Az alpolgármester választása csak urnával történő szavazással bonyolítható le.

Ismételt szavazás

33. §

(1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

A Képviselő-testület döntései

34.§

(1) A képviselő-testület döntései a rendeletet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet, és határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai irányadók.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulásnak, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

Önkormányzati rendeletalkotás

35.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző a települési nemzetiségi önkormányzat testülete, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet-tervezet elkészítésébe külső szakértőt is bevonhat.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, és a bevonandók körét megállapíthatja.

36.§

(1) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel;

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;

c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(2) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(3) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit, a költség és haszonelemzést.

(4) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

37.§

(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

A rendelet kihirdetése

38.§

(1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 napon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet és normatív határozat kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján az aláírt rendelet, határozat teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4)Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

(6) A jegyző az elfogadott rendeletekről nyilvántartást vezet.

(7) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Hivatalban tekinthető meg.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

39.§

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a. a testületi ülés helyét;

b. időpontját;

c. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f. az előterjesztéseket;

g. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i. a döntéshozatalban résztvevők számát;

j. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l. a szavazás számszerű eredményét;

m. a hozott döntéseket és

n. a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

2. A Képviselő-testület tagjának az adott napirendi pont tárgyaláskor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

3. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.

4. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

5. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

6. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

7. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormányhivatalnak.

8. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet, titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, név szerinti szavazásról a névsort, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését.

9. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

10. A nyilvános ülésről készült hangfelvételt 1 évig kell megőrizni.

11. A jegyzőkönyvről és a hozzá tartozó dokumentumokról -10 Ft/oldal térítés ellenében – az adatvédelmi szabályok betartása mellett másolatot kérhet az állampolgár.

12. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

13. A Képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet a Hivatalban.

14. A jegyzőkönyv egy példánya a Porrogszentkirályi Könyvtárban kerül elhelyezésre.

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosítása

40.§

(1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat hirdetőtábláján rendszeresen közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírósági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

(5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a Hivatalnál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(6) Az igény elutasítására a Ket. szabályait kell alkalmazni.

Közmeghallgatás

41.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 5 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületi ülésen lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző bizottság vizsgálja.

(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

Lakossági fórumok

42.§

(1) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottsága és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(3) A polgármester, az alpolgármester és a képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

IV. fejezet

A települési képviselők jogállása

43.§

(1) A képviselő-testület tagjai a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(2) A képviselő képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(3) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(4) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, és terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai

44.§

(1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a Hivatal erre kijelölt helyiségét.

(3) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a Hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző a Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(5) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(6) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, vagy a jegyzőnél a Hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóórát tarthat a polgármester által kijelölt helyiségben.

(8) A képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

A képviselő kötelezettségei

45.§

(1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

a) a testületnek személyes érintettségét a napirend tárgyalását megelőzően bejelenteni,

b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 1 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(6) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(7) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, és a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(8) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, vagy a Hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(9) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

Összeférhetetlenség vizsgálata

46.§

(1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.

(2) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

47.§

(1) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

48.§

A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és eseti bizottságokat választhat.

Állandó bizottság

49.§

(1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi bizottság 3 fővel.

(2) A bizottság feladat- és hatáskörét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság belső működési szabályait -. a Mötv. és az SZMSZ keretei között- maga állapítja meg.

(4) A bizottság tagjait, elnökét a képviselő-testület választja meg, menti fel. A bizottság nem képviselő tagja megválasztását követően a képviselő-testületi ülésen esküt tesz, melynek szövegét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

Eseti bizottság

50.§

(1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

51.§

Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag és az alelnök pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt kell választani.

52.§

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester, valamint a bizottság tagjainak indítványára össze kell hívni. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be: az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 2 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, polgármestert, alpolgármestert, a kisebbséget érintő napirend tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzatok elnökét.

(4) A bizottság ülései - a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

53.§

(1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. (2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza.

54.§

(1) A bizottság ülésének vezetője:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésének vezetője engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

(3) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az elnök és alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök gyakorolja az elnöki jogosítványokat. Az elnököt helyettesítő alelnök és a korelnök jogai és kötelezettségei a helyettesítés idejére az elnökével azonosak.

55.§

(1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza

a) a bizottsági ülés helyét, idejét,

b) a megjelent bizottsági tagok és jelenlévő meghívottak nevét,

c) a tárgyalt napirendi pontokat,

d) a szavazás számszerű eredményét.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre, aki gondoskodik annak továbbításáról a Kormányhivatalhoz az ülést követő 15 napon belül.

(4) A képviselő-testület felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésrõl a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

56.§

(1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

VI. fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, hivatal

Polgármester

57. §

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az SZMSZ-ben, és külön rendeleteiben felsorolt ügyekben.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

e) ellenőrzi a képviselő-testület határozatának végrehajtását,

(4) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását kötelező jelleggel,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(5) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

a) a polgármesteri tisztségével szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

b) megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

Alpolgármester

58.§

(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

A Jegyző

59.§

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

a) előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) a képviselő-testületen bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet, amennyiben jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,

f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásuk megszervezéséről,

g) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

h) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról

(2) A jegyző vezeti a Hivatalt, szervezi és összehangolja a Hivatal munkáját.

(3) A jegyzőt az aljegyző, együttes akadályoztatásuk esetén az Önkormányzati Iroda vezetője helyettesíti.

A Hivatal

60.§

(1) A Képviselő-testület szerve a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal, amelyet Csurgó Város és Csurgónagymarton, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó és Szenta Községek Képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) szerint 2013. január 1. napjával közösen hoztak létre és tartanak fenn, az önkormányzatok működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási ügyek ellátására.

(2) A Hivatal ellátja a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás és az önkormányzatok egyéb jogi személyiségű társulásainak feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntéseinek előkészítését és végrehajtását. Valamint segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját.

(3) A Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Képviselő-testület a Hivatal fenntartásának költségeihez a Megállapodás szerint járul hozzá.

(5) A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek és a bizottságnak.

(6) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.

(7) A Hivatal részletes feladatát, szervezeti és működési rendjét – a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában- a Megállapodás szerint Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg.

VII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

61.§

(1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület legalább 4 évi időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot, és annak megvalósulását a képviselő-testület a ciklus utolsó évében értékeli.

(3) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A külön jogszabályban meghatározott körben a nettó kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményi formában nyilvánosságra kell hozni.

(5) A külön jogszabályban meghatározott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele kettőszázezer forint alatti összeg esetében mellőzhető.

62.§

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

63. §

(1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, vagy közmeghallgatás napirendjére tűzni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

d) az igények és célkitűzések egyeztetése;

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;

(3) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, a nemzetiségi önkormányzattal és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

(4) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(5) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előerjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés, valamint a belső ellenőrzési jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, a nemzetiségi önkormányzattal és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

64.§

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

65. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint, a többcélú társulás útján gondoskodik.

(2) A belső ellenőr köteles:

a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(3) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, és informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

Társulások

66.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat az e rendelet 5. függelékben felsorolt társulásokban vesz részt.

67.§

(1) A képviselő-testület tagja a Csurgó kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Csurgó Többcélú Kistérségi Társulásnak továbbiakban: többcélú társulás.

(2) A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) A képviselő-testület a többcélú társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak a települési önkormányzat intézménye általi ellátására.

(4) A képviselő-testület rendeletben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja.

Nemzetközi kapcsolatok

68.§

(1) Az önkormányzat 1997. augusztus 15. napjától alapító tagként vesz részt a Szent Király Szövetségben.

(2) A Szent Király Szövetség Közgyűlésében, rendezvényein az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3)A Szent Király Szövetség Alapító okirata e rendelet 6. függeléke.

VIII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

69. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

IX. fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének biztosítása

70. §

(1) Porrogszentkirály Község Önkormányzata a Hivatal útján segíti a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját.

(2) Porrogszentkirály Község Önkormányzata szakmai segítséget nyújt a különböző pályázati lehetőségek feltárásában, közreműködik a regionális és országos pályázatok elkészítésében.

(3) A Porrogszentkirály Község Önkormányzata és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködési megállapodása részletesen meghatározza a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak költségvetése elkészítésére, jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, valamint a munkamegosztást és a felelősség rendszerét.

(4) Porrogszentkirály község Önkormányzata saját támogatását havonta egyenlő részletekben bocsátja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére. Indokolt esetben ettől eltérni külön kérelemre lehet. Porrogszentkirály Község Önkormányzata gondoskodik az előirányzat elkülönített kezeléséről.

A Hivatal a Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja az előirányzat-felhasználás figyelemmel kísérését.

(5) A Hivatal biztosítja, hogy a számvitel és analitikai nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.

(6) A vagyontárgyak kezelésének rendjére vonatkozó szabályok

a.) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Hivatal vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást.

A szükséges információkat, dokumentációkat az Elnök biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.

b.) A leltározás megszervezése a Hivatal feladata, amelyben az Elnök vagy az általa kijelölt Nemzetiségi képviselő közreműködik.

(7) A felek megállapodnak abban, hogy az Együttműködési Megállapodást évenként, a tárgyév január 31. napjáig felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani.

(8) Porrogszentkirály Község Önkormányzata a Porrogszentkirályi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a nemzetiség jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény 80. §-a alapján előírtakat a Porrogszentkirály, Fő u. 184. szám alatt biztosítja.

X. fejezet

Záró rendelkezések

71. §

(1) E rendelet mellékletét képezi:

a. Képviselő-testület átruházott hatáskörének jegyzéke (1. melléklet)

b. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre (2. melléklet)

c. Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre (3. melléklet)

(2) E rendelet függelékét képezi:

a. Esküokmány (1. függelék)

b. Települési képviselők névsora (2. függelék)

c. A bizottság elnöke, tagjai (3. függelék)

d. Porrog Község Önkormányzatának Szakfeladatrendje (4. függelék)

e. Társulások (5. függelék)

f. Szent Király Szövetség Alapító Okirata (6. függelék)

(3) E rendelet 2013. év február hó 20. napján lép hatályba.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/2011. (II. 15.) Kt. önkormányzati rendelet.

Porrogszentkirály, 2013. február 1.

A jegyző helyett:

Szlávecz Károlyné s.k. Rádics Lászlóné s.k.

polgármester aljegyző