Veszprémgalsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Veszprémgalsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 35.§ tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Veszprémgalsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8475 Veszprémgalsa, Rákóczi u. 22.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Veszprémgalsa község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat képviselő-testülete hivatalos megnevezése: Veszprémgalsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő települési képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: 8474 Csabrendek, Árpád u. 4.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2) Veszprémgalsa község címere: Álló helyzetű csücsköstalpú tárcsapajzs. A címerpajzsot vízszintesen egy ezüst –fehér- pólya osztja ketté. A pólya alatt kék, felette zöld a pajzsmező. A kék pajzsmezőben ezüst víz felett, egy ezüst téglákból rakott „három lyukú” híd ível át. A híd közepső boltíve nagyobb mint a két szélső boltív. A híd vízszintes felső széle, a két szélső boltív felétől rézsut lefelé lejt. A pólya feletti zöld pajzsmező közepén egy nyitott arany korona lebeg. Az arany koronából három stilizált virág nő ki. A virágok arany szárán öt-öt ezüst –fehér – szirom és két-két arany levél látható.

(3) Veszprémgalsa község zászlaja: A község zászlaja hosszában osztott, színei a címer főbb színeit ismétlik. Fölülről lefelé haladva zöld ¼ - ezüs fehér 2/4 – kék ¼ arányban oszlik meg. A zászló közepén a község címere látható eredeti színben.

(4) A Képviselő-testület a községi címer és zászló használatát önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepet méltó módon ünnepelhesse.

(2) A település helyi ünnepei:

a. Péter-Pál napi búcsú

b. Imre herceg napi búcsú

c. Falunap

4. § (1) Az alakuló ülés összehívására és vezetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről.

(3) A képviselők és a polgármester eskütételéhez az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül gazdasági programot fogad el, illetve az előző cikluson átnyúló gazdasági programját felülvizsgálja a polgármester előterjesztése alapján. A gazdasági programra vonatkozó részletes szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.

5. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a 2. melléklet, alaptevékenységeinek meghatározását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára elírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladat-és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

6. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:

1. dönt a Képviselő-testület által jóváhagyott szerződések módosításáról abban az esetben, ha a módosítás kizárólag a tárgyévi - a költségvetési rendeletben meghatározott - ellenszolgáltatás, vagy támogatás összegének változására, vagy a fizetési kötelezettség tárgyévi ütemezésére vonatkozik,

2. dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást - ide értve a működési költséget is - nem igénylő pályázatok benyújtásáról,

3. dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről,

4. dönt a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatás támogatásáról szóló Korm. rendeletben meghatározott támogatási szerződés megkötéséről,

5. dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,

6. gondoskodik az egészségügyi ellátással kapcsolatosan az ellátott panaszának törvényes keretek között történő kivizsgálásáról, és annak eredményéről a panaszt tevőt a törvényben meghatározott határidőn belül tájékoztatja,

7. a betegjogi képviselő észrevételeit 30 munkanapon belül érdemben megvizsgálja, és állásfoglalásáról őt tájékoztatja,

8. gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,

9. mint a közút kezelője, elrendelheti a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű elhelyezését,

10. az önkormányzati tulajdonú erdőben hozzájárulhat:

a. 24 órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célú tartózkodáshoz, táborozáshoz, sátor felveréséhez, lakókocsi felállításához,

b. turista útvonal kijelöléséhez és létesítéséhez,

c. turisztikai berendezés, létesítmény építéséhez, fenntartásához,

d. ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez,

e. sportverseny rendezéséhez,

11. véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,

12. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása,

13. átmeneti segély megállapítása,

14. temetési segély megállapítása,

15. dönt az önkormányzati bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek albérletbe adásáról,

16. közterület-használattal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester a soron következő - munkaterv szerinti- képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) A képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

7.§ A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt:

a) pályázat benyújtásáról, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás a 5 millió forintot nem haladja meg,

b) szerződés megkötéséről, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás a 5 millió forintot nem haladja meg,

feltéve, ha a döntés szükségessége két munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés között merült fel, és a döntés meghozatala a következő munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés időpontjáig nem halasztható.

8. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente július l-jétől augusztus 30-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot lehet kérni:

a. a Képviselő-testület tagjától,

b. a Képviselő-testület bizottságától,

c. a jegyzőtől.

(4) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

9. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15-ig.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a. a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

b. az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,

c. az előterjesztő, közreműködő megnevezését,

d. az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését.

(3) A jóváhagyott munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján (www.veszpremgalsa.hu) közzé kell tenni.

10. § (1) A képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot az ülés előtt három nappal tájékoztatja az önkormányzat Veszprémgalsa 25, Veszprémgalsa 251 hrsz. szám alatt lévő hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel. A meghívót az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

11. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit és előterjesztését.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a helyi önkormányzati képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

a. a jegyzőt, aljegyzőt,

b. civil szervezeteket érintő ügyekben azok képviselőit, továbbá

c. akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

12. § (1) A Képviselő-testület összehívására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a Képviselő-testületet a települési képviselők ¼-ének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester a Képviselő-testület ülése előtt három nappal írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze.

(3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

13.§ (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi-, az ülés időpontját megelőzően legalább három nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.

(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselő, bizottság, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább három nappal korábban ki kell küldeni.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, a Képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével – legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(5) A polgármester, az őt helyettesítő alpolgármester, az Ügyrendi Bizottság elnökének (továbbiakban együtt: polgármester) feladata a Képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:

a. megállapítja, hogy a Képviselő-testületet e rendelet szabályai szerint hívták össze,

b. megállapítja az ülés határozatképességét,

c. előterjeszti az ülés napirendjét,

d. tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről,

e. tájékoztatást ad az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről,

f. a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül dönt.

(7) A Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

a. a polgármester,

b. a Képviselő-testület tagja,

c. a Képviselő-testület bizottsága,

d. a jegyző,

e. a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője,

f. a szakértő.

14. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(4) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel, mely tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

15. § A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

c. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót.

16. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet-tervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) Előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével, valamint az érintett bizottságok véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(3) Napirendet csak írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. A polgármester döntése alapján indokolt esetben a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel, szóban is előterjeszthető napirendi pont. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(4) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:

a) rendelet-tervezet,

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

c) helyi népszavazás kiírása tárgyában.

(5) Az előterjesztés két részből áll:

a) a vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:

aa) a napirendi pont tárgyát, valamint azt, hogy azt adott témakör szerepelt e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntést született, azt milyen eredménnyel hajtották végre,

ab) a témakör tárgyilagos elemzését,

ac) a javasolt döntés indokait,

ad) mindazon körülményeket, amelyek indokolják a meghozandó döntést,

b) határozati javaslatból, melyben meg kell fogalmazni:

ba) a rendelkező részt,

bb) az esetleges alternatív döntési javaslatot,

bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,

bd) konkrét végrehajtási határidőt.

(6) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatokat érintően azok módosítását, vagy kiegészítését (továbbiakban: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottság, a jegyző és az előterjesztő.

(7) Az előterjesztésen fel kell tüntetni az előterjesztés előadóját, az előkészítésben részt vevő személyek és szervezetek nevét, a törvényességi ellenőrzést végző köztisztviselő nevét.

17.§ (1) Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valóságosságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.

(2) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

18. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, 3 fő jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testület ülését 8 napon belül újra össze kell hívni.

19.§ (1) A helyi önkormányzati képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

20.§ (1) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

(2) A Képviselő-testület minősített többségi szavazattal dönt a településrészi önkormányzat létesítéséről.

21. § (1) A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, melyben a képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt, illetve tartózkodnak a szavazástól. Amennyiben az igen és a nem szavazatok aránya megegyezik, elutasító döntést kell hozni.

(3) Elutasító döntés esetén újabb szavazást elrendelni nem lehet. A napirendet az ülés összehívására vonatkozó szabályok szerinti ülésen kell előterjeszteni.

(4) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat, az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben olvassa a települési képviselők nevét. A szavazatokat szóban kell leadni, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

22.§ (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) be-kezdésében meghatározott ügyekben a Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna alkalmazásával történik, a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a Képviselő-testület által kijelölt helyiségben.

(3) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondosodik.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a. a szavazás helyét és idejét,

b. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c. a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d. a szavazás eredményét.

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet az ügyrendi bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület tagja,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani a rendelet alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével.

(4) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát – a jegyző kezdeményezéssel kapcsolatos véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi képviselő-testületi ülésen terjeszti a Képviselő-testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület dönt.

24. § (1) A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelettervezeteket a polgármester, az egyéb rendelettervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) Az önkormányzati rendeletek módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését a rendelet-tervezet előterjesztésével a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

25.§ (1) Az önkormányzati rendeletalkotás előkészítésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében a rendelet-tervezetet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Önkormányzat honlapján elektronikusan, valamint a Hivatal hirdetőtábláján papír alapú dokumentumban közzé kell tenni.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról és módosításáról szóló,

b) az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és módosításáról szóló,

c) az Önkormányzat költségvetéséről és módosításáról szóló,

d) a zárszámadásról szóló,

e) a köztisztviselői jogviszonyban álló munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos, valamint

f) a sürgősségi indítványként benyújtott önkormányzati rendeletek tervezeteit.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Veszprémgalsa Község Önkormányzatának különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak leg-alább 8 nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítélésére, véleményének kifejtésére.

(5) Az állampolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményüket, észrevételüket a képviselő-testületi ülést megelőző 4. nap 24.00 óráig névvel és címmel ellátva küldhetik meg elektronikus formában a tarsadalmi.egyeztetes@veszpremgalsa.hu e-mail címre. A rendelet tervezettel kapcsolatos vélemény hagyományos módon írásban, papíralapon is megküldhető. A kérdőíves véleménykérés esetén a kitöltött kérdőív továbbítható elektronikus úton vagy kinyomtatva papíralapon, postai úton.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(7) A beérkezett vélemények a véleményezésre jogosultak nevének, e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magába foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

26.§ (1) A rendelet-tervezetet az előkészítés után indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet hiteles és végleges szövegét a jegyző szerkeszti.

(3) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.

(4) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét a kihirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

27. § (1) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel, alakszerű határozattal dönt.

(2) A Képviselő-testület a jegyzőkönyvben a szavazati arány rögzítéssel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt:

a. a napirend elfogadásáról,

b. ügyrendi kérdésekről,

c. a képviselő-testületi döntésekre, interpellációkra adott válaszokról,

d. névszerinti szavazás elrendeléséről,

e. a két ülés közti eseményekről,

f. a lejárt határidejű határozatokról,

g. módosító, kiegészítő javaslatok szavazásra bocsátásáról,

h. tájékoztató jellegű előterjesztésekről, beszámolókról.

(3) A határozat megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.

(4) A képviselő-testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

28. § A rendeletet és az önkormányzat normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától kezdődően elérhetőek az Önkormányzat internetes honlapján.

29. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

(2) A jegyzőkönyvet a Képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint biztosítani kell, és kérésre a hangfelvételről - a zárt ülés kivételével - másolatot kell készíteni, és azt át kell adni.

(3) Az állampolgároknak a képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

a. a képviselő-testület ülésének jellegét, kezdetét és végét,

b. a távolmaradt képviselők névsorát,

c. a határozatképesség megállapítását,

d. az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit.

e. az elhangzott kérdéseket, valamint interpellációkat, az azokra adott válaszokat.

30. § (1) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a megalkotott rendeleteket és elfogadott határozatok mellékleteit, valamint az írásban benyújtott hozzászólást.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik megfelelő őrzéséről.

(4) A választópolgároknak a képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A Képviselő-testület által hozott határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.

31.§ (1) Együttes képviselő-testületi ülés megtartására akkor kerül sor, ha a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által - szerződéssel - lét­rehozott társulást és a fenntartó önkormányzatok osztott hatáskörének gyakorlása vagy egyeztetett állásfoglalásuk kialakítása érdekében szükséges. Az együttes ülésen a társult önkormányzatok képviselő-testületei a társuláson kívül egyéb, közös érdeklődési körbe tartozó napirendeket is megvitathatnak és azokkal kap­csolatban egyeztetett állásfoglalást alakíthatnak ki.

(2) Az együttes ülések tervezett időpontját és napirendjét a képviselő testületek a székhely önkormányzat képviselő-testületének ajánlása alapján saját munkatervükbe beépítik.

(3) Az együttes ülést Csabrendek község polgármestere hívja össze Csabrendek Község Önkormányzata székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó ügy, vagy egyéb körülmény indokolja az együttes képviselő-testületi ülés az önkormányzat székhelyén kívül, a társult önkormányzatok székhelyein is összehívható. Ebben az esetben a levezető elnök a tanácskozásnak helyt adó község polgármestere.

(4) Az együttes ülés összehívására és vezetésére a (3) bekezdésben foglalt eltéréssekkel a 12.§-14.§-ban meghatározottak az irányadóak.

32. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet külön-külön kell megállapítani, és a szavazást képviselő-testületenként külön kell megtartani.

(2) Az együttes ülésen született döntésekről a képviselő-testületek önálló határozatot hoznak.

(3) Az együttes ülés jegyzőkönyvének elkészítésére a 29.§-30.§-ban foglaltak az irányadóak.

33. § (1) A települési képviselő - választói érdekek képviseletével kapcsolatos - jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, valamint az Ügyrendi Bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, valamint az alpolgármesterek összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.

34. § (1) A települési képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A képviselő-testületi ülésről való távolmaradást az ülés előtt a polgármesternél kell bejelenteni.

(2) A települési képviselőnek:

a. az önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira,

b. bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára,

c. az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló jogosultságára,

d. a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyviteli közreműködéssel, közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára

a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezdései az irányadóak.

(3) A települési képviselő képviselői munkája során a Községháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

35.§ (1) A települési képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési képviselő - a Képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő – költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő részére a tiszteletdíj a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 38.§ (2) bekezdése szerinti illetményalap figyelembe vételével kerül meghatározásra.

36.§ A képviselőt képviselői feladatainak ellátásáért havonként a képviselőt képviselői feladatainak ellátásáért a 35.§ (3) bekezdése szerinti illetményalap 50 %-a illeti meg.

37. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, szóban és írásban is lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja, ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni.

(5) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, vagy vita nélkül dönt, de erről határozatot nem hoz.

(6) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el. A kivizsgálásba az interpelláló képviselő bevonható.

38. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

39. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottság hoz létre 3 fő települési képviselővel.

(2) A bizottság részletes feladatkörét az 1. melléklet, a tagok névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A bizottság megalakulásuktól számított 30 napon belül megalkota és elfogadja ügyrendjét, melyben meghatározza a bizottság működésének rendjét.

(4) A bizottság Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel összhangban feladatkörében:

1. az Önkormányzat irányítása alatt álló és a bizottság feladatkörét érintő közfeladatot, közszolgáltatást ellátó költségvetési szervek tekintetében:

a) részt vesz a létesítéssel, átalakítással, megszüntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos testületi döntések előkészítésében,

b) véleményezi az intézményvezetői álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, és javaslatot tesz a bíráló bizottságra,

2. véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendelet-tervezetét, javaslatot tesz szükség szerint annak évközi módosítására,

3. véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő feladatkörét érintő előterjesztéseket,

4. véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.

40. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését.

(3) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) képviseli a bizottságot,

d) a Képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését,

e) megbízhatja a bizottság egyik képviselő tagját, hogy távollétében az ülést vezesse.

41.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon ki kell küldeni.

(2) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) A bizottság tagjai és elnöke részére az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 3. napon meg kell küldeni. Rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést előzetesen nem kell megküldeni.

(4) A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha alpolgármester, vagy a bizottság tagjainak 1/3-a a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését a kezdeményezés benyújtásától számított 8 napon belül összehívja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak arra az esetre, ha a polgármester indítványozza a bizottsági ülés összehívását.

(5) A bizottság üléséről a napirendi pontok megjelölésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestert, képviselőt, jegyzőt.

42.§ (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

43.§ (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

44.§ (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

45. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesternek:

a) az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak, hatásköreinek ellátására,

b) a Hivatallal kapcsolatos irányítási jogkörére,

c) a közös önkormányzati hivatali - az önkormányzatai döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos - tevékenység meghatározásával, a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek, hatósági jogkörök ellátásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire,

d) a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munka- és ügyfélfogadási rendjének meghatározására irányuló előterjesztésére

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A polgármester a jegyző esetében a munkáltatói jogokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja.

46. § A polgármester a község polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart minden hét keddjén 13,00 – 15,00 óráig.

47.§ (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos kettő hetet meghaladó előre tervezett, tervezhető rendkívüli esemény.

(3) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére, az alpolgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatosan a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) Amennyiben az alpolgármester az összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a Képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

48. § (1) A Hivatal feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A Hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei, a jegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket.

49. § (1) A jegyzőnek:

a. a közös önkormányzati hivatal vezetésével,

b. az Önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,

c. a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozásával,

d. a Hivatal köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,

e. a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,

f. a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel

kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző Csabrendek községben minden hét szerdáján 13.00 – 17.00 óráig fogadóórát tart.

(3) Csabrendek-Nagytárkány pusztán minden hónap első szerdáján 12.00 órától 14.00 óráig, Csabrendek-Nyíres pusztán 14.30 órától 15.30 óráig, a Hivatalhoz tartozó településeken minden hét keddi napján a következők szerint biztosítja az ügyfélfogadást a jegyző, aljegyző vagy megbízottja:

a. Szentimrefalva község 12,00 – 12,45 óráig;

b. Veszprémgalsa község 13,00 – 13,45 óráig;

c. Hosztót község 14,00 – 14,45 óráig

d. Zalaszegvár község 15,00 – 15,45 óráig.

(4) Az aljegyző kinevezésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

50.§ (1) Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a Képviselő-testület együttműködésre törekszik Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva és Zalaszegvár községek önkormányzataival, a megyei és más települési önkormányzatokkal. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult.

(2) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében együttműködik a Veszprém Megyei Kormányhivatallal és a Veszprém Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei, regionális és országos fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

51.§ (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

52.§ (1) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;

b. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményezése;

c. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

53. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a. az első forduló (koncepció) főbb elemei:

aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,

ab) az Önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

ac) a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,

ad) a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

ae) feladatvállalás sorrendjének meghatározása,

af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

b. A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelettervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottság elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(3) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést az Ügyrendi Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

54. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

55. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját a helyben szokásos módon 15 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

56. § A közmeghallgatáson a képviselő-testület érdemi döntést is hozhat.

57. § A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

58.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a véleményének megismerése céljából lakossági gyűlést (falugyűlést) hívhat össze.

(2) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(3) A lakossági gyűlés témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell. A gyűlésre a jegyzőt meg kell hívni.

(4) A lakossági gyűlésről szükség szerint emlékeztető készül, amelynek elkészítéséért a jegyző felelős.

59. § (1) Az önkormányzáshoz fűződő jogok közvetlen gyakorlásának eszközei a helyi népszavazás és népi kezdeményezés.

(2) Helyi népszavazást a Képviselő-testület kitűzi, ha azt 45 választópolgár kezdeményezte.

(3) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot – a hirdetőtáblán – közzé kell tenni.

60. § (1) Népi kezdeményezés útján a Képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A népi kezdeményezést a képviselő-testület megtárgyalja, ha azt a község választható polgárainak 15 választópolgára nyújtotta be a polgármesternek.

61. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályaira a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

62. § (1) Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Veszprémgalsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete.

Csabrendek, 2013. február 12.

Kiss Miklós Bardonné Baráth Zsuzsanna

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2013. február 18. Bardonné Baráth Zsuzsanna

jegyző