Kifejezéskereső
Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2015.09.08.
Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének
20/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL1
(Egységes szerkezetbe foglalva, és lezárva: 2015. augusztus 24. napján.)
Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában az Étv. 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Hatály és értelmező rendelkezések
1. § (1) Balatonvilágos község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK 2012. 08. 06-án hatályos állapota, valamint e rendelet rendelkezései szerint szabad.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet Szabályozási terv
b) 2. melléklet Községi utak osztályba sorolása
c) 3. melléklet Értékes fák tervlapja és jegyzéke
d) 4. melléklet Helyi értékvédelmi területek
(3) A Szabályozási terv a Szabályozási terven jelölt kötelező, magasabb rendű jogszabályok által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmazza. A kötelező elemek megváltoztatása, törlése csak e rendelet módosításával történhet.
(4) E rendelet az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos következő rendelkezéseivel együtt alkalmazandó.
a. II. Fejezet - Településrendezési követelmények
b. III. Fejezet - Építmények elhelyezése
c. 1. számú melléklet - Fogalommeghatározások
d. 2. számú melléklet - A településrendezési eszközök jelkulcsa
e. 4. számú melléklet - Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása
f. 5. számú melléklet - A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe
g. 6. számú melléklet - A gépjárműtároló kialakításának méretei
h. 7. számú melléklet - Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Kertépítészeti terv:
olyan tervfajta, amely tartalmazza – meglévő állapot/tervezett állapot bontásban – a tervezési terület geodéziai felmérését, a növényzetet, a burkolatokat, a köztárgyakat, a felszín alatti és felszín feletti közműveket, a műtárgyakat, a szomszédos telkeken álló építményeket és a telkek bejáratait. A terv léptéke: 1:500 vagy 1:1000.
2. Kialakult beépítettség:
e rendelet hatálybalépésekor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy jogerős építési engedéllyel rendelkező meglévő beépítettség, mely nem növelhető.
3. Kialakult építménymagasság:
e rendelet hatálybalépéskor jogerős építési engedéllyel rendelkező meglévő építménymagasság, mely nem növelhető.
4. Kialakult telekméret:
e rendelet hatálybalépésekor meglévő telekhatárok által meghatározott telek.
5. Kialakult terepszint alatti beépítés:
e rendelet hatálybalépésekor jogerős építési engedéllyel rendelkező meglévő terepszint alatti beépítés, mely nem növelhető.
6. Kialakult zöldfelület:
e rendelet hatálybalépésekor meglévő zöldfelület, mely nem csökkenthető.
7. Szintterületi mutató:
a pinceszint(ek), teraszok nélkül számított összes építményszint épületszerkezetekkel növelt területe és a telekterület hányadosa.
8. Környezetbarát felület:
kiselemes, természetes kőből vagy műkőből készült burkolat vízáteresztő kivitelben.
9.2 Értékes fa:
E rendelet 1. számú mellékletében jelölt tervi elemek, melyekre a 36. § (5) bekezdése vonatkozik.
2.A település területfelhasználási egységei
3. § A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe vannak sorolva:
a) lakóterületek:
aa) kisvárosias lakóterületek,
ab) kertvárosias lakóterületek,
ac) falusias lakóterületek,
b) vegyes területek:
ba) településközpont vegyes területek,
bb) központi vegyes területek,
c) gazdasági területek:
ca) kereskedelmi, szolgáltató területek.
d) üdülőterületek:
da) üdülőházas üdülőterületek,
db) hétvégi házas üdülőterületek,
e) különleges területek:
ea) szabadidőközpont terület,
eb) strandterület,
ec) sportterület,
ed) kikötő terület,
ef) növénykert terület.
4. § A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe vannak sorolva:
a) zöldterületek,
b) erdőterületek:
ba) védelmi erdő,
bb) egészségügyi-szociális erdő,
bc) gazdasági erdő,
c) mezőgazdasági területek,
d) vízgazdálkodási területek,
e) különleges beépítésre nem szánt területek:
ea) parkterület,
eb) turisztikai, rekreációs terület,
ec) temető terület,
f) közlekedési és közműterületek
II. Fejezet
Az építmények elhelyezésének általános előírásai
3. Az építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai
5. § (1) Kertvárosias lakó- és üdülőterületen az épületek beépített alapterülete nem lehet nagyobb, mint az övezetben kialakítható legkisebb telekméret és a megengedett legnagyobb beépítési százalék szorzatának másfélszerese.
(2) Lakó és üdülőterületen 900 m2-nél kisebb telken legfeljebb két épület építhető, 900 m2-nél nagyobb telken legfeljebb három épület építhető.
6. § (1) Bármely homlokzatrészhez tartozó, az OTÉK által meghatározott építménymagasság számítás szerint képzett F/L érték legfeljebb 3,5 méterrel lehet nagyobb, mint a megengedett legnagyobb építménymagasság az adott övezetben, építési övezetben.
(2) Az OTÉK mellékletében meghatározott záró szerkezet (tartószerkezet) feletti hőszigetelési, vízszigetelési és zöldtető-képzési rétegekkel a legnagyobb megengedett építménymagasság növelhető az OTÉK rendelkezései alapján megszabott határig.
(3) Üü-4 és Üü-6 építési övezetben az építmény magassága sehol sem emelkedhet azon képzetes vonal fölé, mely az e rendelet 1. melléklete szerint a magaspart szélét jelölő referenciavonal és a Balaton jogi mederszéle között húzható.
(4) Oldalhatáron álló épület oldalhatáron lévő homlokzatának homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasságot és bármely pontján legfeljebb egy méterrel lehet az építménymagasság értékénél nagyobb.
4. Az építési hely kialakításának általános szabályai
7. § (1) Épületet az adott utcában már Kialakult állapotnak megfelelő oldalhatárra kell építeni, egyéb esetekben az északi irányhoz közelebb eső vagy a nyugati oldalt kell építési vonalnak tekinteni.
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési vonal a telekhatártól 0,6 méter – 1,0 méter közé eső sávban van (csurgótávolság). A telek beépített területén mért 14 méteres telekszélességet el nem érő telekméret esetén a csurgótávolságot nem kötelező tartani.
(3)3 Bontásra javasolt épület telkét érintő telekalakítás esetében a bontásra javasolt épület és az új telek viszonya kialakult állapotnak minősül, akkor is, ha az e rendeletben foglalt övezeti előírásoktól az új állapot eltér.
Építési engedélyhez kötött tevékenység a bontásra javasolt épület telkén is csak a szabályozási terven jelölt építési helyen és e rendelet előírásai szerint történhet.
8. § (1) Az előkertet a Kialakult állapotnak megfelelően kell kialakítani a már kialakult beépítésű területeken. A (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével átlagolással kell kiszámítani a Kialakult állapotnak megfelelő előkert méretét, melynek során a telek oldalán szomszédos öt-öt telek előkert méretének átlagolásából számított előkert mérettől legfeljebb 1 méterrel lehet eltérni az épület közterület felöli homlokzatának elhelyezése során. Amennyiben az utcafronti vonalon nem található öt, a telekkel szomszédos figyelembe vehető telek vagy előkertméret, az átlagolás során ötnél kevesebb értékkel is lehet számítást végezni.
(2) Ha az egyes övezetek, építési övezetek előírásai között előírás szerepel az előkert méretére, vagy e rendelet előkertméretet, építési helyet határoz meg, az egyúttal legkisebb előkertméretként értelmezendő.
(3) Új beépítésű területeken, ha nincs más módon az előkert meghatározva, akkor az előkert mérete legalább 5 méter.
(4) Szálloda fogadóépítménye létesítése esetében legfeljebb kétszintes fogadóépítmény előkertje 0 méterre csökkenthető, a beépítés további részén az előkert legalább 5 méter.
9. § (1) Az oldalkert mérete oldalhatáron álló beépítési mód esetében legalább 6 méter, szabadon álló és ikres beépítési mód esetében legalább 3 méter.
(2) Amennyiben a telek szélessége az építési helyen mérve 14 méternél kisebb, akkor az oldalkertre az OTÉK szerinti méretet kell alkalmazni.
(3) Az oldalkert a telek egy pontján sem nem lehet kisebb
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkertre néző homlokzat homlokzatmagasságnál,
b) szabadon álló és ikres beépítési módok esetén az oldalkertre néző homlokzat homlokzat-magasságának felénél.
10. § (1) A hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK szerint kell kialakítani a (2), (3) bekezdésben jelzett eltéréssel.
(2) Kertvárosias lakóterületen és hétvégi házas üdülőterületen legfeljebb 2,5 méteres építménymagasságú és legfeljebb 2,5 méteres homlokzatmagasságú tárolóépületet 3,0 méteres legkisebb hátsókert kialakításával lehet elhelyezni.
(3) KkMp-1 övezettel érintkező telekhatáron a hátsókert legkisebb mérete: 1,0 méter.
5. Felszínmozgás veszélyes területek általános szabályai
11. § (1) Olyan ingatlanon, melyen új épület építését, meglévő bővítését felszínmozgás veszélyes terület előírása tiltja, vagy melynek beépítettsége nagyobb, mint a megengedett, ott a kialakult épületen csak állagmegóvás, minőségi javítás céljából lehet építési tevékenységet folytatni. A minőségi javítás lehet szerkezeti, településképi, épületgépészeti, alaprajzi beosztásban jelentkező javulás.
(2) Amennyiben a korábban épült épület a jelen szabályozásnak nem megfelelő építési helyen áll, az a szabályos építési helyen bővíthető.
(3) Kialakult legkisebb telekméret esetében kizárólag a következő telekalakítások végezhetők:
a) telekösszevonás,
b) telekméretet nem csökkentő telekhatárrendezés,
c) közterület javára történő telekhatárrendezés.
12. § (1) Felszínmozgás veszélyes területen építési tevékenység az e szakaszban foglaltak betartása mellett végezhető.
(2) Az A/I jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (aktív felszínmozgás) miatt építési tevékenység nem végezhető, kivéve
a) a meglévő épületek állagmegóvása, mely miatt kártalanítási igény nem támasztható, és
b) a partfal mozgás megakadályozása érdekében folyó tevékenységeket, melyeket az érintett területre a (7) bekezdés szerint elkészíttetett geotechnikai dokumentáció vagy geotechnikai jelentés (a továbbiakban: geotechnikai jelentés) előír.
(3) Az A/II jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (potenciális felszínmozgás) miatt építési tevékenység nem végezhető, kivéve
a) a partfal mozgás megakadályozása érdekében folyó tevékenységeket, melyeket a geotechnikai jelentés előír,
b) a partfal és a hegyláb közötti gyalogos közlekedésre szolgáló fa-, vagy könnyű fém-szerkezetű lépcső és pihenő terasz építését,
c) a felszín- és vízrendezéssel kapcsolatos tevékenységeket a geotechnikai jelentés előírásai szerint és
d) a mérnöki létesítményeken kívül, a terepviszonyok függvényében védelmi célú zöldfelületek kialakítását.
(4) Az A/III jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (potenciális felszínmozgás) miatt a víz, csatorna, oltó- és csapadék-vízelvezető hálózatokat csak védőcsővel, flexibilis kapcsolatokkal lehet létesíteni, és építési tevékenység csak olyan részletes geotechnikai jelentés alapján végezhető, mely tartalmazza
a) az épületek terepbe illesztésére és szerkezetére vonatkozó követelményeket a geotechnikai szempontok figyelembe vételével,
b) a felszínmozgás elleni védekezés műszaki megoldásainak stabilizációs programját,
c) a felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének műszaki megoldását,
d) a terepfelszín rendezésének műszaki megoldását,
e) a munkagödrök ideiglenes és végleges állékonyságának biztosítását,
f) az épületszerkezeti követelményeket és
g) az épület és környezete mozgásmegfigyelésének módját, kötelezettjét.
(5) A B jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (potenciális felszínmozgás) miatt építési tevékenység csak olyan részletes geotechnikai jelentés alapján végezhető, mely tartalmazza
a) a felszínmozgás elleni védekezés műszaki megoldását,
b) a felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének műszaki megoldását,
c) a munkagödrök ideiglenes és végleges állékonyság biztosítását,
d) az épületszerkezeti követelményeket,
e) az alapozási követelményeket,
f) a vizes közművek kialakításnak, ellenőrzésének követelményeit és
g) az épület és környezete mozgásmegfigyelésének módját, kötelezettjét.
(6) A C jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen építési tevékenység csak olyan részletes geotechnikai jelentés alapján végezhető, mely tartalmazza a vizes közművek kialakításnak, ellenőrzésének követelményeit.
(7) A magaspart élétől számított 30 méteres felszínmozgás veszélyes területsáv csak akkor építhető be, ha a beépítés hosszában és azt 30-30 méterrel meghaladó szakaszra a geotechnikai jelentés előírásai tartalmazzák:
a) a magaspart esetleges omlását is figyelembe vevő, legkedvezőbb alapozási módot, amely a létesítmény biztonságát garantálja,
b) a felszín- és vízrendezéssel kapcsolatos tevékenységeket,
c) a vizes közművek kialakításnak, ellenőrzésének követelményeit,
d) az épület és környezete mozgásmegfigyelésének módját, kötelezettjét és
e) a magaspart omlás elleni védőlétesítményeinek építési engedélyezési szintű terveit.
6. Közterületek és egyéb építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai
13. § (1) Közterületet, közhasználat elől el nem zárható területet érintő építmény engedélyezéséhez valamennyi közterületi elemet tartalmazó Kertépítészeti tervet kell készíteni.
(2) Közhasználat elől el nem zárható területen közlekedési létesítményt (gyalog-, kerékpáros-, gépkocsiutat) csak a közterületi utakra vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően lehet létesíteni.
(3) Közterületet, közhasználat elől el nem zárható terület tervének tartalmaznia kell a hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés biztosítását szolgáló terület kialakítását.
(4) Az építési övezeteken belül létesítendő, e rendelet 1. melléklete szerint jelölt kötelező gyalogos közlekedés céljára szolgáló útvonalakat legalább 3 méter szélességben kell kialakítani.
14. § (1) A település közigazgatási területén tömör kerítés nem létesíthető kivéve az Országos Közúthálózat részét képező Aligai út és Dózsa György út melletti ingatlanhatárokon a 3. függelék szerinti kialakítással, őshonos cserjével fedve. Utcafrontra tervezett kerítés kizárólag a településképi bejelentés szabályai szerint a településkép védelméről szóló rendelet alapján véleményezett tervek alapján építhető.4
(2) Külterület beépítésre nem szánt területén csak élősövény, legfeljebb 50 cm magasan szárazon rakott kő- vagy faoszlopok közé feszített legfeljebb 1,8 méter magas drótháló kerítés építhető.
(3) Belterületen legfeljebb 1,8 méter magas kerítés építhető, melynek tömör lábazata legfeljebb 0,6 méter lehet. A lábazat fölött – az (1) bekezdésben említett esetek kivételével - kizárólag áttört kerítés építhető, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága legalább 65 százalékban nem korlátozott.
(4) Üü-1, Üü-3, Vk-5 építési övezetben kizárólag élősövény vagy növényzettel takart legfeljebb 1,2 méter magas drótháló kerítés, Kst-1, Kszk-1 építési övezetben kizárólag élősövény vagy növényzettel takart legfeljebb 1,8 méter magas drótháló kerítés építhető.
(5) Közterületen, közhasználat elől el nem zárható területen és Vk-2, Vk-7, Vk-8 építési övezetben kerítést építeni nem szabad. Biztonsági korlát 0,8 méternél nagyobb szintkülönbség esetében (tömör kialakításban is) létesíthető.
15. § (1) Terepkialakítást, tereprendezést az OTÉK előírásain túlmenően a magaspart rendezése, az ahhoz kapcsolódó vízrendezési munkák, a közlekedési hálózatok kialakítása céljából lehet végezni a következő övezetekben: Lk-2, Lke-6, Lke-7, Lke-8, Vk-1, Vk-2, Vk-3, Vk-4, Vk-6, Vk-7, Vk-8, Vk-9, Vk-10, Üü-4, Üü-6, Üü-8, KkMp-1, Ee-1, Közlekedési területek.
(2) Támfalakat csak természetes anyagból (kő, fa, tégla) lehet építeni, vagy természetes anyaggal vagy növényzettel takartan lehet építeni.
(3) Ha a támfal egy méternél nagyobb szintkülönbséget hidal át, azt lépcsőzetesre, közeiben zöldfelületet kialakítva kell megépíteni.
(4) 10%-nál kisebb lejtésű építési telken az eredeti terepszintet legfeljebb egy méterrel lehet megváltoztatni.
(5) 10%-nál nagyobb lejtésű építési telken bevágás, feltöltés egyensúlyban való kialakítása mellett az eredeti terepszintet legfeljebb 1,5 méterrel lehet megváltoztatni.
(6) Lehajtó rámpa kialakítható a szükséges tereprendezéssel.
(7) 10%-nál kisebb lejtésű építési telken a szomszédos ingatlan terepszintjétől a telekhatáron legfeljebb fél méterrel, rézsűképzéssel lehet eltérni.
(8) 10%-nál nagyobb lejtésű építési telken a szomszédos ingatlan terepszintjétől a telekhatáron legfeljebb egy méterrel, támfallal vagy rézsűvel lehet eltérni.
(9) A rendezett terepet úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos ingatlanokra a felszíni víz ne folyjék át.
16. § (1) Tevékenységenként egy db egy négyzetmétert meg nem haladó méretű hirdetőtábla helyezhető el saját tulajdonú ingatlanon a saját tevékenység megjelölésére, reklámozására a településképi bejelentés szabályai szerint a településkép védelméről szóló rendelet alapján véleményezett tervek alapján. A lehetőséget idegen telken is igénybe lehet venni az érintett ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján, amennyiben saját telken nem kerül hirdetőtábla elhelyezésre.
(2) Közterületen, közhasználat elől el nem zárható területen legfeljebb 50 méterenként legfeljebb 1m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.
(3) A Balatonról láthatóan hirdetőtábla vagy reklámhordozó nem helyezhető el. A 20. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt ingatlanokon (magasparti sétány) hirdetőtáblát vagy bármilyen reklámhordozót tilos elhelyezni az önkormányzat közterületek használatra vonatkozó rendeletében foglalt tájékoztató és információs táblák kivételével.
(4) Hirdetőtáblák ívbelsőn nem helyezhetőek el, káprázást nem okozhatnak, közúti jelzéstől legalább 10 méter távolságban helyezhetőek el oly módon, hogy közúti jelzést nem takarhatnak.
(5) Közterületi információs táblák elhelyezése során a közterület információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése tárgyában kiadott műszaki előírás, szabvány előírásait kell alkalmazni.
7. Közműellátás és utak kialakításának általános szabályai
17. § (1) Közműellátás célját szolgáló munkálatokra a közterületek burkolatainak sérelme nélkül, kivételes esetekben az önkormányzat közterületek használatra vonatkozó rendeletében foglaltak szerint kiadott engedély alapján a burkolat megbontásával és annak teljes értékű helyreállítása mellett kerülhet sor.
(2) Beépítésre szánt területen, belterületen vízfelhasználással rendelkező új épület létesítése vagy szennyvíz kibocsátás növekményt eredményező bővítés, átalakítás csak szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés esetében történhet.
(3) A meglévő szikkasztókat meg kell szüntetni, az ingatlanokat szennyvízcsatorna hálózatra kell kötni, szennyvízcsatorna hiányában egyedi szennyvíz-kezelő berendezést kell létesíteni legkésőbb az ingatlanon felépített épület használatbavételi engedély kérelmének benyújtása időpontjáig.
(4) Beépítésre nem szánt területen, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózathoz történő csatlakozásra, vízfelhasználással rendelkező épület létesítése csak vízzáró szennyvíztároló, vagy – a települési önkormányzat és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési programban megjelölt helyeken – a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén történhet.
(5) Épületen a beépíthető vezetékeket csak a homlokzatfelület (vakolat, burkolat) mögé lehet elhelyezni.
(6) A vízvezeték hálózat a kommunális, a technológiai vízigény mellett egyidejűleg biztosítsa az oltóvizet. Amennyiben műszakilag lehetséges, körvezetékes ellátást kell biztosítani. Az oltóvízhálózatot föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat egymástól 5 méternél közelebb, a védendő építménytől 100 méternél távolabb nem lehet helyezni.
(7) Közmű és elektromos hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, és a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett természeti értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
(8) Csak a teljes települést és a teljes vízgyűjtőterületet vizsgáló felszíni vízrendezési tanulmánytervre alapozva lehet módosítani a természetes vízelvezetési útvonalakat és kell kijelölni új nyomvonalakat, műtárgyakat (ülepítő, tisztító létesítményeket)
(9) Az építési engedély kiadásához szükséges dokumentálni a tervezett létesítményből származó, keletkező szennyvizek ártalommentes közüzemi elhelyezésének, elvezetésének, befogadásának közmű-üzemeltetői hozzájáruló nyilatkozatát.
18. § (1) A figyelembe veendő szabályozási szélességeket a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A meglévő utak szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad, ahol új szabályozási vonalat nem ír elő a terv.
(3) Új épület építése, járda építése, felújítása esetén az esővizet épületről csak a járda alatt lehet az árokba bevezetni. A vízbevezetéshez a kezelő hozzájárulását kell kérni. A hozzájárulásban a kezelő kikötéseket tehet.
(4) Az Üü-2, Vk-5, Z-3 (Balaton-parti közpark), Kst-1, KKi-1, KÖv-1 övezetek és építési övezetek OTÉK-ban előírt jármű elhelyezési kötelezettségét a Vk-2 és Vk-8 építési övezetekben közhasználatú mélygarázzsal kell biztosítani (Szabályozási terv Sz-5 rajzszámú tervlapja). Az Lk-2, Vk-1, Vk-3, Vk-4, Vk-6, Vk-9, Vk-10 aligai építési övezetek földszintjén elhelyezett vendéglátó létesítmények OTÉK-ban előírt jármű elhelyezési kötelezettségét az építési övezeteket határoló közlekedési területeken lehet biztosítani az önkormányzat parkolás szabályairól szóló rendeletében foglaltak szerint.5
(5) Az utak kialakítása során a tűzoltó gépjárművek közlekedésére számítani kell. A tűzcsapokhoz való felállás mellett egy nyomsáv maradjon szabadon.
(6) A községi utak osztályba sorolását a 2. melléklet tartalmazza:
(7) Az új beépítések közlekedési felületei (utak, parkolók) csak fásított kivitelben készülhetnek.
(8) A meglevő utcák, terek fásításáról a kialakult bejáratok és közmű elhelyezkedés figyelembe vételével gondoskodni kell.
(9) A Ktz-1 övezetben a számított gépkocsi elhelyezési igény 20%-át közvetlenül a közterületről elérhetően (kerítésen kívül, de saját telken) kell biztosítani.
(10) A közutakat és közpakolókat szilárd burkolattal kell ellátni, melyről olajfogón keresztül kell a csapadékvizet elvezetni.
(11) Közforgalom elől elzárt magánutat nem lehet kialakítani.
III. Fejezet
Az övezetek és az építési övezetek egyedi előírásai
8. Lakóterületek építési övezeteinek előírásai
19. § (1) Kisvárosias Lakóterület építési övezetekben az üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK szerint meghatározott építmények, épületek helyezhetőek el, használati módok alakíthatóak ki.
(2) Kisvárosias Lakóterület – 1 (részben tömbtelkes terület, Gagarin telep környezete; Lk-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1500 m2,
a tömbtelek és az úszótelek csak új szabályozás alapján módosítható, kivéve a telekhatár rendezés esetét,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 12,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,80,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 20%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(3) Kisvárosias Lakóterület – 2 (aligai fejlesztés – 4.6 tömb; Lk-2) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 2000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 12,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,90,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
h) előkert mérete, melyet az utcai homlokzat legalább egy pontban érint: 5 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
20. § (1) Kertvárosias Lakóterület építési övezetekben elhelyezhető épületek, használati módok:
a) 600 m2-nél kisebb telken: legfeljebb egylakásos lakóépület,
b) Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4 építési övezetben: legfeljebb kétlakásos lakóépület,
c) Lke-7 építési övezetben: legfeljebb négylakásos lakóépület,
d) Lke-5, Lke-6 építési övezetben: legfeljebb hatlakásos lakóépület,
e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari felhasználást magába foglaló lakóépület is elhelyezhető, ha a lakófelhasználás legalább az összes szintterület 30%-a, a kézműipari épület vagy épületrész legfeljebb az összes szintterület 30%-a, és a lakástól eltérő felhasználás számára az OTÉK előírásai szerint elhelyezendő személygépkocsik száma nem több, mint 6 db.
(2) Kertvárosias Lakóterület – 1 (Lke-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(3) Kertvárosias Lakóterület – 2 (Lke-2) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(4) Kertvárosias Lakóterület – 3 (Lke-3) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 800 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(5) Kertvárosias Lakóterület – 4 (Lke-4) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 540 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(6) Kertvárosias Lakóterület – 5 (Lke-5) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 540 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(7) Kertvárosias Lakóterület – 6 (aligai fejlesztés – 3.8 tömb; Lke-6) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 800 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,55,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) előkert legkisebb mérete: 6 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(8) Kertvárosias Lakóterület – 7 (aligai fejlesztés – 3.7 tömb; Lke-7) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 600 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,35,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) előkert legkisebb mérete: 6 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(9) Kertvárosias Lakóterület – 8 (aligai fejlesztés – 3.11 tömb; Lke-8) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,55,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) előkert legkisebb mérete: 6 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
21. § (1) Falusias Lakóterület építési övezetekben elhelyezhető épületek, használati módok: az OTÉK szerint meghatározott építmények, kivéve az üzemanyagtöltőt. Az építési övezetekben legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
(2) A lakófunkciótól eltérő felhasználás feltétele, hogy
a) a telek területe legalább 1000 m2 legyen,
b) az OTÉK szerint számított elhelyezendő személygépkocsik száma a telek minden megkezdett 150 m2-e után legfeljebb egy db lehet.
(3) Falusias Lakóterület – 1 (Mathiász telep; Lf-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
b) beépítési mód: oldalhatáron álló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
g) előkert mérete: kialakult,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(4) Falusias Lakóterület – 2 (Világos-puszta; Lf-2) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
(5) Falusias Lakóterület – 3 (Mathiász telep – ikres; Lf-3) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
b) beépítési mód: ikres,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
g) előkert mérete: kialakult,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(6) Falusias Lakóterület – 4 (Ady Endre utca; Lf-4) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
g) előkert legkisebb mérete: 20 m,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
9. Vegyes területek építési övezeteinek előírásai
22. § (1) Településközpont Vegyes terület építési övezetekben elhelyezhető épületek, használati módok: az OTÉK szerinti építmények, kivéve az üzemanyagtöltőt és a parkolóházat.
(2) Településközpont Vegyes terület – 1 (hagyományos faluközpont – Dobó utca; Vt-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
e) szintterületi mutató: 1,20,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(3) Településközpont Vegyes terület – 2 (esetileg alakult, helybeli ellátást szolgáló egységek; Vt-2) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,80,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) előkert legkisebb mérete: 6 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
10. Gazdasági területek építési övezeteinek előírásai
23. § (1) Központi Vegyes terület építési övezetekben elhelyezhető épületek, használati módok: az OTÉK szerinti építmények, kivéve az üzemanyagtöltőt, gazdasági célú épületeket.
(2) A Vk-2, Vk-5, Vk-7, Vk-8 építési övezetben lakóépület, lakás nem létesíthető.
(3) A Vk-1, Vk-3, Vk-4, Vk-6, Vk-9, Vk-10 építési övezetben lakások is létesíthetők. Az épületek földszintjén lakások csak akkor létesíthetők, ha azok homlokzata a közterülettől legalább 10 méterre van.
(4) Központi Vegyes terület – 1 (aligai fejlesztés – 3.9 tömb; Vk-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 800 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 10,0 m,
e) szintterületi mutató: 0,90,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(5) Központi Vegyes terület – 2 (aligai fejlesztés – 3.4 tömb; Vk-2) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
b) beépítési mód: zártsorú,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
e) szintterületi mutató: 1,20,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel,
i) az építési övezetben 810 férőhelyes közhasználatú mélygarázs létesítendő.
(6) Központi Vegyes terület – 3 (aligai fejlesztés – 3.10 tömb; Vk-3) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 12,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,80,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) előkert legkisebb mérete: 6 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(7) Központi Vegyes terület – 4 (aligai fejlesztés – 3.5 tömb; Vk-4) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 25,0 m,
e) szintterületi mutató: 1,40,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(8) Központi Vegyes terület – 5 (aligai fejlesztés – 1.1 tömb; Vk-5) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
e) szintterületi mutató: 0,50,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(9) Központi Vegyes terület – 6 (aligai fejlesztés – 4.4 tömb; Vk-6) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1500 m2,
b) beépítési mód: zártsorú,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 10,0 m,
e) szintterületi mutató: 1,80,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(10) Központi Vegyes terület – 7 (aligai fejlesztés – 4.1 tömb; Vk-7) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 2000 m2,
b) beépítési mód: ikres,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,0 m,
e) szintterületi mutató: 0,50,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(11) Központi Vegyes terület – 8 (aligai fejlesztés – 4.2 tömb; Vk-8) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
b) beépítési mód: zártsorú,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
e) szintterületi mutató: 1,20,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel,
i) az építési övezetben 660 férőhelyes közhasználatú mélygarázs létesítendő.
(12) Központi Vegyes terület – 9 (aligai fejlesztés – 4.5 tömb; Vk-9) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3000 m2,
b) beépítési mód: zártsorú,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 80%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 10,0 m,
e) szintterületi mutató: 2,60,
melyből a földszinten kihasználható 0,80, a második szinttől kezdve szintenként max. 0,60,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 50%,
h) a Szabályozási terven jelölt egyedileg meghatározott építési helyen a legfelső építményszint záró szerkezetének magassága az épületrészhez csatlakozó járda legmagasabb szintjéhez képest legfeljebb 25 méter lehet,
i) az egyedileg meghatározott építési helyen (3 hátrahúzott toronyépület) csak szálloda építhető,
j) kötelező előkert: 0 méter, mely legalább a telekhatár 70%-án biztosítandó,
k) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(13) Központi Vegyes terület – 10 (aligai fejlesztés – 4.3 tömb; Vk-10) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1500 m2,
b) beépítési mód: zártsorú,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 10,0 m,
e) szintterületi mutató: 1,60,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) a tömb keleti, déli és nyugati oldalán a kötelező előkert: 0 méter, mely legalább a telekhatár 70%-án biztosítandó,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
24. § (1) Gazdasági terület építési övezetekben az OTÉK szerinti építmények helyezhetőek el és használati módok alakíthatóak ki a Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-5 építési övezetekben az üzemanyagtöltő kivételével. Üzemanyagtöltő kizárólag a Gksz-6 jelű övezetben helyezhető el.
(2) Kereskedelmi, Szolgáltató terület – 1 (belterülethez kapcsolódó - gyümölcs-feldolgozó; Gksz-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 10000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 30%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
g) előkert legkisebb mérete: 20 m.
(3) Kereskedelmi, Szolgáltató terület – 2 (belterülettől elkülönülő - autópálya mérnökség; Gksz-2) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 5000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(4) Kereskedelmi, Szolgáltató terület – 3 (belterülettől elkülönülő - Világos puszta - major; Gksz-3) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 5000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
de egy épület legfeljebb 1000 m2 beépített lapterületű lehet,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
g) előkert legkisebb mérete: 20 m,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
(5) Kereskedelmi, Szolgáltató terület – 4 (kialakult beépítés - volt állami gazdaság, Új Vinosevice; Gksz-4) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: kialakult,
telekterület nem csökkenthető, telekegyesítés végrehajtható,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: kialakult,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: kialakult,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
(6) Kereskedelmi, Szolgáltató terület – 5 (fejlesztési terület - enyingi körforgalom mellett; Gksz-5) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 10000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%, háromszintes növényállománnyal,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
g) előkert legkisebb mérete: 10 m,
h) az építési övezetben építmények elhelyezése csak a Szabályozási terven jelölt zöldterület kialakítása után lehetséges,
i) a Szabályozási terven jelölt „háromszintű növényzettel kialakítandó zöldfelület”-et erdészeti módszerekkel kell kialakítani, melynek során legalább 2 fasort és 1 cserjesort kell legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig az építtetőnek eltelepítenie,
j) az anyaghasználat során – a biztonságos közlekedés érdekében – kerülendők a fényvisszaverődést, vakítást előidéző üveg- és fémfelületek,
k) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(7) Kereskedelmi, Szolgáltató terület – 6 (fejlesztési terület - enyingi körforgalom 5. ágánál lévő terület; Gksz-6) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 20%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 0%,
g) előkert legkisebb mérete: 3 m,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
11. Üdülőterületek és különleges területek építési övezeteinek előírásai
25. § (1) Üdülőházas Üdülőterület építési övezetekben elhelyezhető épületek, használati módok: az OTÉK szerinti építmények.
(2) Üdülőházas Üdülőterület – 1 (aligai fejlesztés – 2.1 tömb; Üü-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 7000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
e) szintterületi mutató: 0,60,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(3) Üdülőházas Üdülőterület – 2 (aligai fejlesztés – 2.2 tömb; Üü-2) övezeti előírásai:
a)6 kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1800m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 3,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,05,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 5%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(4) Üdülőházas Üdülőterület – 3 (aligai fejlesztés – 2.3 tömb; Üü-3) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,30,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(5) Üdülőházas Üdülőterület – 4 (aligai fejlesztés – 3.2 tömb; Üü-4) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 2500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 18,5 m,
e) szintterületi mutató: 1,50,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) a tömb nyugati határolóútjától 20 méteren belül álló homlokzat legfeljebb háromszintes lehet,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(6) Üdülőházas Üdülőterület – 5 (aligai fejlesztés – 4.9 tömb; Üü-5) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
e) szintterületi mutató: 0,60,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 60%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
h) előkert legkisebb mérete: 8 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(7) Üdülőházas Üdülőterület – 6 (aligai fejlesztés – 4.8 tömb; Üü-6) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 4000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 18,5 m,
e) szintterületi mutató: 1,50,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) a tömb nyugati határolóútjától 20 méteren belül álló homlokzat legfeljebb háromszintes lehet,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(8) Üdülőházas Üdülőterület – 7 (parti üdülőszállók; Üü-7) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 4000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
ha az ingatlanon legalább 8,0 méter magas épületet bontanak, a helyette épülő épület legfeljebb a bontottal azonos, de legfeljebb 12,5 méter építménymagasságú lehet,
e) szintterületi mutató: 0,80,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) előkert legkisebb mérete: 16 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(9) Üdülőházas Üdülőterület – 8 (aligai fejlesztés – 3.1 tömb; Üü-8) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 2500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 10,0 m,
e) szintterületi mutató: 1,00,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(10) Üdülőházas Üdülőterület – 9 (volt BM üdülő; Üü-9) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m,
e) szintterületi mutató: 0,60,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) előkert legkisebb mérete: 16 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
26. § (1) Hétvégiházas Üdülőterület Üh-1 építési övezetében az OTÉK szerinti építmények valamint egy tárolóépület helyezhető el.
(2) Hétvégiházas Üdülőterület – 1 (parti üdülők; Üh-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 720 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) előkert
ga) legkisebb mérete a 1223 hrsz ingatlantól délre eső telkek esetében: 16 m,
gb) legkisebb mérete a 1223 és 1344 hrsz ingatlanok közötti szakaszon (azokat is beleértve): 10 m,
gc) mérete kis mélységű telek esetében olyan mértékben csökkenthető, hogy a telek legnagyobb beépíthetősége igénybe vehető legyen,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(3) Hétvégiházas Üdülőterület – 2 (Üh-2) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(4) Hétvégiházas Üdülőterület – 3 (Üh-3) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 500 m2,
b) beépítési mód: oldalhatáron álló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(5) Hétvégiházas Üdülőterület – 4 (Üh-4) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 500 m2,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(6) Hétvégiházas Üdülőterület – 5 (Üh-5) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 500 m2,
b) beépítési mód: ikres,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 3,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(7) Hétvégiházas Üdülőterület – 6 (Üh-6) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 500 m2,
b) beépítési mód: zártsorú,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: kialakult,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%
g beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel
(8) Hétvégiházas Üdülőterület – 7 (Üh-7) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 500 m2,
b) beépítési mód: szabadon álló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
e) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 70%,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%
g) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
27. § (1) Különleges területek építési övezetek a Szabályozási terven jelöltek szerint Különleges Szabadidőközpont terület 1, Különleges Strandterület 1, Különleges Strandterület 2, Különleges Sportterület 1, Különleges Kikötőterület 1 és Különleges Növénykert terület 1 építési övezetekbe tartoznak.
(2) Különleges Szabadidőközpont terület – 1 (KSzk-1) övezeti előírásai:
a) az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó rendeltetésű, valamint sport és játék céljára szolgáló építmények,
b) szálláshely nem létesíthető,
c) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
d) beépítési mód: szabadonálló,
e) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
f) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 8,0 m,
g) szintterületi mutató: 0,50,
h) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%,
i) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
j) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(3) Különleges Strandterület – 1 (KSt-1) övezeti előírásai:
a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: strand funkció kiszolgálásához szükséges kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szórakoztató, sport és játék céljára szolgáló létesítmények. A csatlakozó Z-3 övezetben lehetséges strandoláshoz szükséges kiszolgáló létesítmények elhelyezése kötelező.
b) szálláshely nem létesíthető,
c)7 kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3000 m2,
d) beépítési mód: szabadonálló,
e) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
f) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
g) szintterületi mutató: 0,20,
h) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 65%,
i) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
j) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(4) Különleges Strandterület – 2 (KSt-2) övezeti előírásai:
a) az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport és játék céljára szolgáló létesítmények,
b) szálláshely nem létesíthető,
c) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
d) beépítési mód: szabadonálló,
e) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
f) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
g) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 65%,
h) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(5) Különleges Sportterület – 1 (KSp-1) övezeti előírásai:
a) az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szórakoztató, sport és játék céljára szolgáló létesítmények,
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(6) Különleges Kikötő terület – 1 (KKi-1) övezeti előírásai:
a) az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: kikötő üzemeltetést biztosító üzemi építmények, üzemanyagtöltő, kereskedelmi, vendéglátó létesítmények,
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 20%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
(7) Különleges Növénykert terület – 1 (KNk-1) övezeti előírásai:
a) az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szórakoztató, sport és játék céljára szolgáló létesítmények,
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 10000 m2,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 65%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel.
12. A település beépítésre nem szánt zöldterületeinek, erdő- és mezőgazdasági területeinek övezeti előírásai
28. § (1) Zöldterület – 1 (meglévő zöldterület; Z-1) övezeti előírásai:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: OTÉK szerint,
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: kialakult állapot,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 3,0 m,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 65%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 4%,
h) vízellátás csak közcsatornára való rákötés esetében alakítható ki.
(2) Zöldterület – 2, 3 (új zöldterület; Z-2, Z-3) övezeti előírásai:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: vendéglátó- ,sport- ,szabadidő-létesítmények, vagy a terület gondozását szolgáló építmények, a strandolásra alkalmas partszakaszok szárazföldi oldalára eső zöldterületek strandolásra használhatók
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke
fa) Z-2 övezetben: 65%,
fb) Z-3 övezetben: 80%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 4%,
h) vízellátás csak közcsatornára való rákötés esetében alakítható ki.
(3) Zöldterület – 4 (beépítés nélküli zöldterület, Z-4) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 1000 m2,
b) beépítési mód: épület nem építhető.
29. § (1) Erdőterületek Védelmi erdő és Egészségügyi-szociális erdő övezetekbe tartoznak.
(2) Védelmi erdő – 1 (Ev-1) övezeti előírásai:
az övezetben épület nem helyezhető el.
(3) Gazdasági erdő – 1 (Eg-1) övezeti előírásai:
a) az övezetben a gazdálkodást szolgáló tároló, tartózkodó építmények helyezhetők el,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 10 ha,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,3%.
(4) Egészségügyi-szociális erdő – 1 (Ee-1) övezeti előírásai:
a) az övezetben pihenést, sportolást szolgáló építmények helyezhetők el,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 10 ha,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,3%.
30. § (1) Mezőgazdasági területek területfelhasználási egységek Általános mezőgazdasági terület – 1, Általános mezőgazdasági terület – 2 és Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági terület övezetekbe vannak sorolva.
(2) Általános mezőgazdasági terület – 1 (Má-1) általános övezeti előírásai:
a) vegyszertároló nem létesíthető,
b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható,
c) épület csak szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös művelési ágban lévő telken építhető, ha a terület legalább 80%-ban az adott művelési ágban van hasznosítva,
d) birtokközpont kialakítható (lásd Btv. 39. § (2) bekezdés), a szőlő művelési ágban megengedhető összevont építési jogosultság (lásd Btv. 39. § (1) bekezdés g) pont) szerint épület megvalósítható.
(3) Általános mezőgazdasági terület – 1 (Má-1) övezetben szántó művelési ágban övezeti előírások:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épületek
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 20 ha,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,3%,
de egy telken legfeljebb 1000 m2,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6,0%,
de egy telken legfeljebb 1200 m2.
(4) Általános mezőgazdasági terület – 1 (Má-1) övezetben rét és legelő (korábban: gyep) művelési ágban övezeti előírások:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épületek, lovasturizmus céljára szolgáló építmények és műtárgyak,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 5 ha,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1,0%,
de egy telken legfeljebb 1000 m2,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6,0%,
de egy telken legfeljebb 1200 m2.
(5) Általános mezőgazdasági terület – 1 (Má-1) övezetben szőlő művelési ágban övezeti előírások:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épületek,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 2 ha,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2,0%,
de egy telken legfeljebb 800 m2,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6,0%,
de egy telken legfeljebb 1200 m2.
(6) Általános mezőgazdasági terület – 1 (Má-1) övezetben gyümölcsös művelési ágban övezeti előírások:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épületek,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3 ha,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1,0%,
de egy telken legfeljebb 1000 m2,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6,0%,
de egy telken legfeljebb 1200 m2.
(7) Általános mezőgazdasági terület – 2 (Má-2) övezeti előírásai:
a) vegyszertároló nem létesíthető,
b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható,
c) épület nem építhető.
(8) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági terület (Má-t) általános övezeti előírásai:
a) vegyszertároló nem létesíthető,
b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható,
c) a művelési ág váltása, vagy a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, és a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető,
d) épület csak rét és legelő, szőlő, gyümölcsös művelési ágban lévő telken építhető, ha a terület legalább 80%-ban az adott művelési ágban van hasznosítva,
e) birtokközpont (lásd Btv. 39. § (2) bekezdés) nem alakítható ki, kivéve a szőlő művelési ágban megengedhető összevont építési jogosultság (lásd Btv. 39. § (1) bekezdés g) pont) szerint megvalósítható épületet,
f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet,
g) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, és a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani,
h) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető,
i) építéshatósági eljáráshoz a tájba illesztés igazolása céljából távlati képet kell készíteni.
(9) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági területen (Má-t) az építmények tájba illesztésének szabályai:
a) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők,
b) tereprendezés során az eredeti tereptől legfeljebb 3,5 méteres eltérés lehetséges,
c) az épület melletti terep legfeljebb egy méterrel térhet el az eredeti terepszinttől (ez alól kivétel a pincéhez vagy terepszint alatti építményhez tartozó lejáró),
d) egy méternél magasabb támfal nem létesíthető,
e) csak szilikát alapú (kő, beton, vakolat, tégla, üveg) vagy faszerkezetű homlokzatképzés használható, fémszerkezet csak akkor alkalmazható, ha az az adott épületen alkalmazott építészeti formanyelv egységes használatából következik, ipari nyílászárók fémszerkezetű kialakítása lehetséges,
f) tetőfedésre táblás- (cserép nagyságrendnél nagyobb), műanyagfedés nem alkalmazható, cserépfedésként csak kerámia és beton alapanyag alkalmazható (fémlemez, beton, eternit nem), hagyományos jellegű (korcolt) fémlemezfedés alkalmazható,
g) homlokzati megjelenésében faház, szerelt ház nem létesíthető.
(10) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági terület (Má-t) övezetben rét és legelő művelési ágban övezeti előírások:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épületek, lovasturizmus céljára szolgáló építmények és műtárgyak,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 5 ha,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1,0%,
de egy telken legfeljebb 1000 m2,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6,0%,
de egy telken legfeljebb 1200 m2.
(11) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági terület (Má-t) övezetben szőlő művelési ágban övezeti előírások:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épületek,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 2 ha,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2,0%,
de egy telken legfeljebb 800 m2,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6,0%,
de egy telken legfeljebb 1200 m2.
(12) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági terület (Má-t) övezetben gyümölcsös művelési ágban övezeti előírások:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épületek,
b) beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke: 3 ha,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1,0%,
de egy telken legfeljebb 1000 m2,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6,0%,
de egy telken legfeljebb 1200 m2.”
13. A település beépítésre nem szánt vízgazdálkodási területeinek, különleges- és közlekedési területeinek övezeti előírásai
31. § (1) Vízgazdálkodási területek területfelhasználási egységei Vízgazdálkodási terület – tómedren kívül és Vízgazdálkodási terület – tómederben övezetekbe vannak sorolva.
(2) Vízgazdálkodási terület – tómedren kívül (V-1) övezeti előírásai:
a) az övezetben vízkivétel, vízkezelés, víztározás építményei helyezhetők el,
b) az építményeket földtakarással legalább gyepszintű növénytelepítéssel kell kialakítani.
(3) Vízgazdálkodási terület – tómederben (V-2) övezeti előírásai:
a) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető,
b) ideiglenes jellegű, csak az üdülési- vagy horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) elhelyezhető,
c) az I-III. osztályú nádasban, és attól legalább 2 méterre, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti.
32. § (1) Különleges, nem beépítésre szánt területek területfelhasználási egységek Különleges nem beépítésre szánt parkterület – 1, Különleges turisztikai, rekreációs terület – 1 és Különleges Temetőterület – 1 övezetekbe vannak sorolva.
(2) Különleges nem beépítésre szánt parkterület – 1 (KkMp-1) övezeti előírásai:
a) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az övezet területével,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
d) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 3,5 m,
e) csak víz-, szennyvízellátást nem igénylő szerelt technológiájú építmény helyezhető el a magaspart éle alatt.
(3) Különleges turisztikai, rekreációs terület – 1 (KTz-1) övezeti előírásai:
a) az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok:
aa) kemping ellátással kapcsolatos építmények: fogadóépület, szaniterellátás építményei, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás,
ab) turizmust, sportolást, rekreációt szolgáló építmények,
ac) szálláshely-szolgáltatás,
ad) szőlő- és borfeldolgozás építményei,
ae) az ott élők, dolgozók, tulajdonosok lakását is kielégítő épületek építhetők,
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: 20000 m2,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%,
da) egy épület beépített alapterülete legfeljebb 500m2,
db) több 500 m2-es épület összekötő szárnyakkal kapcsolható,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,5 m,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 40%,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 6%,
h) előkert legkisebb mérete: 6 m,
i) beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
(4) Különleges Temető terület – 1 (KkT-1) övezeti előírásai:
a) az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: egyházi, kegyeleti, kiszolgáló létesítmények,
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az építési övezet területével,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m,
f) zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 80%, mely a síremlékek területével csökkenthető,
g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%,
h) beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
33. § (1) Közlekedési és közműterületek Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, Vasút és Vízi közlekedési terület – 1 övezetekbe vannak sorolva.
(2) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút (KÖu) övezeti előírásai:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: OTÉK szerint,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m,
d) azon utakat, melyeket mindkét oldalról közpark vagy/és strand határol környezetbarát felülettel kell kialakítani.
(3) Vasút (KÖk) övezeti előírásai:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: OTÉK szerint,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m.
(4) Vízi közlekedési terület – 1 (KÖv-1) övezeti előírásai:
a) az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: a vízi közlekedést, vízi sportot kiszolgáló épület, használat, vendéglátás,
b) kialakítható telekterület megengedett legkisebb mértéke: azonos az övezet területével,
c) beépítési mód: szabadonálló,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%,
e) építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
f) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 10%.
IV. Fejezet
Az értékvédelem, a környezet és természet védelmére vonatkozó előírások
14. Helyi értékvédelem
34. § (1) Helyi értékvédelmi területek a helyi egyedi védelem alatt álló, e rendelet 4. melléklete 1. pontjában felsorolt építmények, valamint a helyi területi védelem alatt álló, e erendelet 4. melléklete 2. pontjában felsorolt területek. A helyi értékvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építményt bontani nem lehet, azokat jó karban kell tartani. Az eredeti építményhez toldott részek bontása lehetséges.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény felújítása, átalakítása, bővítése az eredeti építmény kutatása alapján tervezhető.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló építményen külső megjelenésében az eredeti állapotnak megfelelő építési munka végezhető. Az eredeti homlokzatképző anyagokat kell alkalmazni.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény belső átalakítása a használati igénynek megfelelően végezhető.
(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény bővítése az eredeti kiképzés szerint végezhető vagy az eredeti építészeti koncepcióval összhangban, formában és méretben annak alárendelve valósítható meg.
(7) Helyi egyedi védelem alatt álló építményre a rálátást parkosítás, új beépítések esetében biztosítani kell.
(8) A tv4 jelű helyi területi védelem alatt álló területen (Mathiász telep) a beépítési jelleg nem változtatható meg. A kialakult előkerthez tartozó építési határvonal egyben építési vonal is.
(9) A tv4 jelű helyi területi védelem alatt álló területen épület bontható.
(10) A tv4 jelű helyi területi védelem alatt álló területen új épület és bővítés a helyi forma- és méretrendnek megfelelően építhető. Helyi forma- és méretrend:
a) legfeljebb 7,5 méteres épületszélesség,
b) oromfalas kialakítás,
c) ikres építési övezetben félnyeregtetős, oldalhatáron álló építési övezetben nyeregtetős épület, csonkakonty, kontytető nem létesíthető,
d) ikres beépítés esetében 25-35 fokos tetőhajlásszög, oldalhatáron álló beépítés esetében 30-45 fokos tetőhajlásszög,
e) az utcai telekhatártól számított négy méteren túl keresztszárny építhető,
f) az utcai homlokzaton erkély, konzolos épülettömeg nem létesíthető,
g) ikerházak utcai homlokzatát egymáshoz hasonlóan, tetőfedését egymással azonosan kell kialakítani.”
35. § (1) Az e rendelet szerint helyi területi védelem alatt álló területen az építmények elhelyezése során az önkormányzat településkép védelméről szóló rendeletében foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A Gksz építési övezetek kivételével tetőfedésre a következő korlátozások vonatkoznak:
a) csak olyan nagyelemes fedés alkalmazható, melynek a tetőn megjelenő osztásmérete nem nagyobb 40 cm-nél,
b) fémlemez fedések közül a hagyományos korcolt fémlemez fedés alkalmazható,
c) nádfedés alkalmazható.
(3) Az épületgépészethez (különösen: klímaberendezés, liftgépház, hűtőegység, csőhálózat, stb.) tartozó berendezéseket, vezetékeket (erős- és gyengeáram, hírközlés) csak épületszerkezetekkel takartan vagy azokba beépítve lehet elhelyezni új és kialakult épületen, homlokzaton és tetőn egyaránt.
(4) Antenna, hírközlési berendezés – kettő vagy annál több egységet tartalmazó épület kivételével – épületenként, telkenként egy helyezhető el. Több egységet magába foglaló épület esetén az egységekhez tartozó antenna, hírközlési berendezés a homlokzaton nem helyezhető el, az elhelyezést a tetőn kell megoldani. A településen elektromos, távközlési vagy más célú légvezetékek kiépítése során, meglévő légvezetékek felújításakor terepszint alatti elhelyezést kell alkalmazni a 10.§ (7) bekezdés figyelembevételével.
(5) Az Üü-5 építési övezetben:
a) a telek beépített területének legalább 60%-án 35-45 fokos tetőhajlásszögű magastetős épületrészt kell kialakítani,
b) oromfalas épületrész szélessége legfeljebb 7,5 méter lehet.
(6) A tv1, tv2, tv3 jellel jelölt helyi területi védelem alatt álló területen a zöldfelületek fenntartását, kiegészítését, létesítését az adott tömb (közterületekkel vagy közhasználat elől el nem zárható területekkel határolt területegység) egészére készülő Kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.
(7) A Szabályozási terven jelölt helyeken kilátásvédelmet kell biztosítani. A jelölt helyeken az épületek között átlátást kell biztosítani legalább átlagos magasságukkal azonos szélességben.
(8) A régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok helyrajzi számait a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
36. § (1) Táji értékek védelme során az e rendeletben meghatározott tv3 jelű helyi területi védelem alatt álló terület (geológiai érték) és értékes fák védelmén túl az önkormányzat helyi természeti értékvédelemről szóló rendeletében meghatározott területek és a rendeletben foglalt előírások betartásával végezhető tevékenység.
(2) A tv2 jelű helyi területi védelem alatt álló területen (magasparti sétány) épület csak az e rendelet 1. mellékletében kijelölt építési helyen helyezhető el.
(3) A tv3 jelű helyi területi védelem alatt álló területen (geológiai érték) csak a partstabilizáláshoz szükséges mérnöki létesítmények, gyalogutak, információs táblák létesíthetők.
(4) A tv3 jelű helyi területi védelem alatt álló területet zöldfelületként kell fenntartani, a geológiai értékek megtekinthetőségét biztosítani kell.
(5) A rendelet 3. melléklete szerinti értékes fák eltávolítása csak a helyi természeti értékvédelemről szóló rendelet kezelési terve alapján vagy a Szabályozási terven építési hellyel jelölt területről jogerős építési engedély alapján történhet.
37. § (1) Zöldfelületi rendszer kezelését, zöldfelületek rehabilitációját Kertépítészeti (és favédelmi) terv alapján kell elvégezni.
(2) A tájra jellemző őshonos fajokat kell ültetni, örökzöldeket legfeljebb 20% arányban szabad telepíteni.
(3) Az új utakat Kertépítészeti terv szerint fásítani kell az önkormányzat részére történő átadást megelőzően.
(4) Üdülőházas és vegyes övezetekben a kötelezően növényzettel fedett felületeket díszkertként, pihenőkertként kell kialakítani.
(5) Közterületeken fasorok csak egységes kialakításban, azonos fafajból/fajtából telepíthetők.
(6) Az e rendelet 1. mellékletében jelölt más területfelhasználási kategóriában lévő zöldfelületet Kertépítészeti terv szerint fenn kell tartani. Terepszint alatti beépítés csak a zöldfelület megőrzése mellett létesíthető.
(7) Zöldfelületen vezetett utakat környezetbarát felülettel kell kialakítani.
38. § (1) A meglévő épületek kivételével a lapostetőket tetőteraszként vagy zöldtetőként kell kialakítani a Lk-2, Lke-7, Vk-1, Vk-2, Vk-4, Vk-7, Vk-8, Vk-9, Vk-10, Üü-4, Üü-6, Üü-8, Kszk-1, Kst-1, Z-2.építési övezetekben
(2) Lapostetős épületeken – a kialakult épületek kivételével – legalább a beépített alapterület 50%-án tetőkertet kell kialakítani.
(3) Tíz méternél nagyobb tartószerkezeti fesztávolságú tetőfödémeket nem kötelező tetőkertesen kialakítani.
(4) A tetőkertet legalább 50 cm vastag termőréteggel, legalább kétszintes növénytelepítéssel kell kialakítani.
15. Környezet és természetvédelmi szabályok
39.§ (1) Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó nyersanyag használható fel.
(2) Építési tevékenység során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetők a község teljes közigazgatási területén.
(4) A település teljes területén tilos talaj vagy talajvíz szennyezést okozó tevékenységet folytatni.
(5) A talajban vagy talajfelszínen nem helyezhető el semmilyen szilárd vagy folyékony hulladék (nem veszélyes hulladék sem).
(6) Átmeneti hulladéktárolás a talajfelszínen csak a talajra helyezett szigetelőrétegen lehetséges meghatározott ideig.
(7) Veszélyes kategóriába tartozó hulladék ideiglenes jelleggel sem helyezhető talajra, még szigetelő rétegre sem.
(8) A felszíni vízelvezetés műtárgyaiba folyékony vagy szilárd hulladék nem kerülhet.
(9) Tilos bármilyen tevékenység, mely a talaj leromlását, pusztulását okozhatja (pl. eróziót előidéző tevékenység).
(10) A talaj fedettségéről a tervezési területen gondoskodni kell (gyepesítés, más növényzettel történő fedés vagy természetes anyagokkal, - mint pl. fakéreg forgács - történő fedés).
(11) Az ingatlan tulajdonosa, Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlan esetében a vagyonkezelő, annak hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet köteles a felszínmozgás veszélyes területeken évente egyszeri megfigyelést végezni, továbbá amennyiben változás történik a felszín állapotában, az észlelt jelenséget a földtani szakhatóság részére jelenteni.
40. § (1) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.
(2) A rendszeresen víz alá kerülő területeken épületet vagy egyéb építményt külön jogszabály alapján és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával lehet elhelyezni. Az engedély nélküli elhelyezés következtében az elhelyezőt ért kárért – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kártalanítás nem jár.
(3) A szennyezett burkolt felületekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell és a befogadóba csak minőség-ellenőrzés után vezethetők.
(4) Zárt nádasokban víziállás és víziállás parti bejárója nem létesíthető.
41. § (1) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat.
(2) Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
(3) A közúti közlekedésből származó levegőszennyezés mértékét többszintű fás növényzet telepítésével (véderdő), valamint forgalomtechnikai módszerekkel szükséges csökkenteni.
(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében évszaktól függetlenül tilos a szabadban történő égetés.
(5) Bűzös vagy más, a levegő tisztaságát szennyező létesítmény a területen nem helyezhető el, ill. ilyen tevékenység a területen nem folytatható.
42. § (1) Hulladékkezelés és elhelyezés környezetkímélő biztosítása érdekében a háztartási hulladék zárt gyűjtőedényben történő biztonságos tárolásáról a hulladék tulajdonosa köteles az önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló rendeletében foglalt szállítás időpontjáig gondoskodni.
(2) A szerves hulladékot komposztálni kell és talajjavítási célra kell felhasználni.
(3) A település területén elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőben kell elhelyezni a papír, a műanyag és az üveg hulladékot.
(4) Hulladékgyűjtő helyet, szigetet csak a településképi illeszkedés követelményeinek megfelelő takarással lehet kialakítani.
43. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem biztosítása érdekében a gazdasági területek üdülőterülettel, lakóterülettel, zöldterülettel határos vonalán a védett területre érvényes határértékeket kell biztosítani.
(2) Az Aligai út, a Dózsa György út melletti telkeken létesülő új lakó- vagy üdülőépületek esetében a közlekedési forgalomból származó zaj ellen a védendő helyiségek nyílászáróját az épület úttal ellenkező oldalán kell kialakítani.
(3) Amennyiben a már meglévő létesítmények miatt határérték túllépés keletkezik, a védelemről a később kialakított létesítmény tulajdonosának gondoskodni kell
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
44. § (1) Telekalakítás során figyelembe kell venni a meglévő és tervezett közműveket, azok védőtávolságát és az e rendelet 1. mellékletében feltüntetett útszabályozások által okozott telekhatár módosulásokat.
(2) Telek legkisebb kialakítható szélessége 18 méter a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(3) Két párhuzamos közterületre néző telek megosztása esetén a (2) bekezdésben előírt feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) Mezőgazdasági- és erdőterületen 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad, kivéve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterületet.
(5) Nyúlványos telek csak már kialakult, közterület-kapcsolattal nem rendelkező telek esetében alakítható ki.
(6) Az A/I, A/II, A/III, B jelű felszínmozgás veszélyes területen valamint a magaspart élétől számított 30 méteres felszínmozgás veszélyes területsávban a telekalakítást össze kell hangolni a tereprendezéssel, a stabilizáló, a felszíni és a rétegvizeket elvezető műtárgyakkal, a monitoring rendszer műtárgyaival. A telekalakítási eljárásba a földtani szakhatóságot be kell vonni
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
45. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 27/2006. (XII. 30.) önkormányzati rendelete.
Fekete Barnabás Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit
polgármester jegyző
1
Egységes szerkezetbe foglalva: 2015.VIII.24.
2
Kiegészítette: 12/2015.(VIII.24.) ör.
3
Kiegészítette: 12/2015.(VIII.24.) ör.
4
OTÉK előírásaitól eltérő szabályozáshoz való hozzájárulással – 2013.12.16.
5
OTÉK előírásaitól eltérő szabályozáshoz való hozzájárulással – 2013.12.16.
6
Módosította: 12/2015.(VIII.24.) ör.
7
Módosította: 12/2015.(VIII.24.) ör.
