az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet módosítása
„6/A. § (1) A miniszter kilenc-kilenc fős Muzeológiai, Műtárgyvédelmi, Könyvtári, Közművelődési, Levéltári, Kép- és Hangarchívumi Szakbizottságot (a továbbiakban: szakbizottság) bíz meg. Az egyes szakbizottságokba négy tagot a miniszter hét évre delegál, három tagot megegyezés alapján az egyes területek reprezentatív szakmai és érdek-képviseleti szervei hét évre delegálnak. A szakbizottság további két tagját a miniszter a kulturális szakértők közül esetenként bíz meg. A szakbizottság elnökét a hét évre delegált tagok közül a miniszter nevezi ki.
(2) A szakbizottság tagja nem lehet állami vezető, valamint közszolgálati tisztviselő, a Magyar Honvédség vagy fegyveres szerv hivatásos állományú vagy szerződéses tagja.”
„(1) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Törvény 69. §-ából eredő ágazati irányítási jogkörének érvényesítése, valamint a könyvtárak és a könyvtári tevékenység fejlesztése, a szakmai munka színvonalának emelése érdekében könyvtári szakfelügyeletet (a továbbiakban: szakfelügyelet) működtet.”
„(3) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a minisztériummal kötött megállapodás szerint vesz részt a szakfelügyeleti vizsgálatokban.”
„24. § (1) A számítógépes nyilvántartásra áttérni kívánó muzeális intézmény erre irányuló szándékát jelzi a muzeális intézmények szakfelügyeletéről szóló 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet 4. § (2) bekezdés j) pontja szerinti múzeumi informatika szakági csoportnak (a továbbiakban: informatikai szakfelügyelet), majd – a 12. § alapján elkészített belső szabályzata szerint – legalább két évig párhuzamosan köteles vezetni a számítógépes és a papíralapú nyilvántartási rendszert.
(2) A párhuzamosan vezetett számítógépes és papíralapú nyilvántartási rendszert az informatikai szakfelügyelet, valamint a számítógépes nyilvántartással érintett gyűjtemény szakágának megfelelő szakági szakfelügyelő a két év alatt legalább négy alkalommal ellenőrzi. Két év elteltével általános – szakági és informatikai – vizsgálatot kell tartani.
(3) A papíralapú nyilvántartás elhagyására és a számítógépes nyilvántartás teljes körű bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha arra – a 12. § alapján elkészített belső szabályzat szerint végrehajtott és a (2) bekezdés szerint lezárt két év tapasztalatai alapján – az informatikai szakfelügyelet javaslatára a miniszter engedélyt adott.
(4) A számítógépes nyilvántartásra való áttérés legkisebb egysége a gyűjtemény lehet.
(5) A számítógépes nyilvántartásra áttért muzeális intézmény jogosult korábbi nyilvántartásai teljes körű számítógépre vitelére, egységesen kezelhető, teljes számítógépes adatbázis kialakítására.
24/A. § E rendeletnek az egyes kulturális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépésekor folyamatban lévő kérelmek esetében nem kell alkalmazni.”
„3. § (1) A népi iparművészeti tárgyak minősítésének feltételei a tárgy tartalma – néprajzi hagyománya és esztétikai értékei –, egykori és a jelenlegi funkciója, valamint az alkalmazott technika és a kivitel minősége.
(2) „HA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és fokozott mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket.
(3) „HB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely fokozottabb mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket.
(4) „MA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők.
(5) „MB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők.
(6) Jelölés nélküli zsűriszámot kap a színvonalas ajándéktárgynak minősülő alkotás, amely sokszorosításra alkalmas, viszonylag kevés munkával előállítható, ugyanakkor technikájában, stílusában és gondolkodásmódjában egyértelműen a népművészet hagyományait viszi tovább.”
d)7. § (2) bekezdésében az „„A” kategóriába” szövegrész helyébe a „„HA” és „MA” kategóriába”, a „„B” kategóriába” szövegrész helyébe a „„HB” és „MB” kategóriába”
„(1) A szakfelügyelet rendszeresen – országos múzeumok esetében legalább háromévente, egyéb muzeális intézmények esetében legalább ötévente egyszer – vizsgálja:
a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott valamennyi szakmai tevékenység szakágankénti folyamatosságát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét,
b) a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát és képviseletét, a nemzetiségi feladatellátás biztosításának körülményeit,
c) a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit,
d) a muzeális intézmények tárgyi, személyi feltételeit,
e) a szakmai tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülését,
f) a muzeális intézmények működési engedélyében és a tevékenységüket szabályozó egyéb dokumentumokban (így különösen a múzeumi küldetésnyilatkozatban, a szakmai munkatervekben és a teljesítményértékelésekben) foglaltak megvalósulását és betartását,
g) az információs és statisztikai rendszer működését,
h) a muzeális intézmények közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységét, és
i) a muzeális intézmények nyilvántartási tevékenységét, kiemelten a számítógépes nyilvántartási, valamint digitalizálási tevékenységét.”
„(1) A szakfelügyelők munkájukat a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv és a miniszter által meghatározott munkaterven kívüli feladatok szerint végzik.”
„a) a helyszíni vizsgálat tervezett időpontjáról – a muzeális intézmény működését, a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet kivételével – a vizsgálat megkezdése előtt legalább nyolc nappal előzetesen írásban értesíteni a muzeális intézmény vezetőjét és fenntartóját, valamint a vizsgálat megkezdéséről tájékoztatni a muzeális intézmény vezetőjét,”
„(1) A szakfelügyelők a vizsgálat tapasztalatait jelentésben foglalják össze, amely a szükséges részletességgel tartalmazza a 2. §-ban meghatározottakra vonatkozó megállapításokat és az ezeknek megfelelő intézkedésekre tett javaslatokat. A szakági szakfelügyelő a vizsgálat befejezését követő harminc napon belül – a szakági vezető szakfelügyelőn keresztül – megküldi a jelentést a miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium).”
„(3) Ha a szakfelügyelők éves munkájuk során a kulturális javakat súlyosan veszélyeztető vagy károsító jelenséget, helyzetet tapasztalnak, azt soron kívül jelzik a miniszternek is.”
(8) Az R5. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A szakfelügyelők a munkájukkal összefüggésben felmerült, igazolt utazási és szállásköltségeik megtérítésére jogosultak, továbbá – az elvégzett vizsgálatok számától függően – tiszteletdíjban részesülnek.”
e)7. § (4) és (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „az intézmény tulajdonosa (fenntartója)” szövegrész helyébe a „fenntartója”,
f)10. §-ában a „megyei múzeumnál” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeumnál”, a „megyei múzeumok” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeumok”
„10/A. § (1) A 4. § c) pontja szerinti múzeumi közművelődési szakember munkakör létesítése teljesíthető közoktatási vagy közművelődési intézménnyel vagy az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a közoktatási intézmény, a közművelődési intézmény vagy a múzeum biztosítja az előírt nyitva tartási időben a múzeumi közművelődési szakember jelenlétét a muzeális intézményben.
(2) Az 5. § d) pontja szerinti muzeológus munkakör létesítése teljesíthető az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a múzeum hetente legalább egy alkalommal, minimum 8 órában biztosítja a szakágnak megfelelő muzeológus jelenlétét a muzeális intézményben.
(3) A 6. § d) pontja, valamint a 7. § d) pontja szerinti műtárgyvédelmi munkatárs munkakör létesítése teljesíthető az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a múzeum havonta legalább két alkalommal, alkalmanként minimum 8 órában biztosítja műtárgyvédelmi munkatársának jelenlétét állását a múzeumban.
(4) A 7. § d) pontja szerinti muzeológus munkakör létesítése teljesíthető az (5) bekezdés szerinti múzeummal kötött együttműködési megállapodás megkötésével, amennyiben a múzeum hetente legalább egy alkalommal, minimum 8 órában biztosítja a szakágnak megfelelő muzeológus jelenlétét a múzeumban.
„(4) Múzeum működési engedélyének kiadására irányuló kérelem esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csatolni kell
a) a kulturális javak tulajdonosának nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a múzeum működési engedélyének visszavonása esetén a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 41. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tesz, valamint
b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozatot.
(5) Amennyiben a muzeális intézmény fenntartója a szakmai munkakörök létesítésére és betöltésére vonatkozó kötelezettségét a 10/A. § szerinti megállapodás alapján teljesíti, a kérelemhez csatolni kell a megállapodás másolatát is.
(6) Amennyiben a fenntartó a kérelmezi, hogy a muzeális intézmény a Kultv. 39. § (4) bekezdése alapján nemzetiségi bázisintézménynek minősüljön, a kérelemhez a (2)–(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően csatolni kell
a) annak igazolását, hogy az intézmény alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy
b) leltárkönyvi kimutatást annak igazolására, hogy a muzeális intézmény állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak.”
(4) Az R6. 12. §-a a következő mondattal egészül ki:
„Az eljárásban a szakfelügyelő szakértőnek minősül.”
(5) Az R6. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A működési engedély – a 14. §-ban foglalt kivételekkel – határozatlan időre szól.”
a) közérdekű muzeális kiállítóhely működési engedélyének kiadása iránti kérelem esetén határidő egyidejű kitűzésével ideiglenes működési engedélyt ad ki, ha a fenntartó a 4. § a)–c) pontjaiban foglalt feltételek teljesítését igazolja, és a kérelemhez csatolt nyilatkozatában vállalja a hiányzó feltételek határidőn belüli teljesítését,
b) közérdekű muzeális gyűjtemény működési engedélyének kiadása iránti kérelem esetén határidő egyidejű kitűzésével ideiglenes működési engedélyt ad ki, ha a fenntartó az 5. § a), c) és d) pontjaiban foglalt feltételek teljesítését igazolja, és a kérelemhez csatolt nyilatkozatában vállalja a hiányzó feltételek határidőn belüli teljesítését.”
„(4) Ha a fenntartó a kitűzött határidőn belül igazolja azoknak a hiányzó feltételeknek a teljesítését, amelyek miatt csak ideiglenes működési engedélyt kaphatott, a miniszter a működési engedélyt kiadja, ellenkező esetben az ideiglenes működési engedély hatályát veszti.”
„(3) Amennyiben a miniszter a muzeális intézményt a Kultv. 39. § (4) bekezdése alapján nemzetiségi bázisintézménynek minősíti, a működési engedélyben e döntést is fel kell tüntetni.”
„(6) Ha a fenntartó a módosítást nem kéri és a módosítást megalapozó változás a miniszter tudomására jut, a miniszter a működési engedély módosítására irányuló eljárást hivatalból is megindítja.”
(10) Az R6. 18–19. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„18. § (1) A muzeális intézmény működési engedélyének visszavonására irányuló kérelmet a fenntartó a Kultv. 41. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti esetekben nyújthatja be a miniszter által rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány adattartalmát a Melléklet tartalmazza.
(2) A kérelemhez csatolni kell a megszűnő muzeális intézményben őrzött kulturális javakat átvevő nyilatkozatát arról, hogy azok biztonságos őrzését vállalja.
18/A. § (1) Ha a miniszternek a muzeális intézmény működési engedélyében feltüntetett szakmai besorolásnak megfelelő folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételek teljesítésével kapcsolatos hiányosság jut tudomására – a hiányosságok megszüntetéséhez szükséges időtartam figyelembevételével – legfeljebb egy éves – a muzeális intézmény műtárgyállományát veszélyeztető hiányosság esetén 15 napos – határidő megjelölésével felszólítja a fenntartót a hiányosságok megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a miniszter a fenntartó kérésére – a hiányosságok megszüntetéséhez szükséges időtartam figyelembevételével – legfeljebb egy alkalommal további egy évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a fenntartó önhibáján kívül nem képes a hiányosságok megszüntetésére.
(3) Ha a fenntartó a megjelölt határidőben a hiányosságok megszüntetése érdekében nem intézkedik, a miniszter a működési engedély visszavonására vagy módosítására irányuló eljárást hivatalból is megindítja.
19. § (1) Amennyiben múzeum megszüntetése esetén a tulajdonos a NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján alapleltárba vett kulturális javakat nem muzeális intézményben helyezi el, a miniszter szakfelügyeleti vizsgálatot rendel el.
(2) A szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza
a) a múzeumban használatban lévő leltárkönyvek és nyilvántartások felsorolását,
b) az (1) bekezdés szerinti kulturális javak szakágak és gyűjtemények szerinti szakmai értékelését, valamint
(3) Amennyiben a szakfelügyelő a (2) bekezdés c) pontja alapján a kulturális javak múzeumi megőrzésére tesz javaslatot, a szakfelügyeleti jelentésben meg kell jelölni az átvevő múzeumot is.”
„(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (2) és (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények működési engedélye – a 17. §-ban foglaltaktól eltérően – a módosított működési engedély kiadásáig, de legkésőbb 2013. június 30-ig hatályos.”
a)4. § c) pontjában a „múzeumi közművelődési szakember” szövegrész helyébe a „múzeumi közművelődési szakember vagy az állandó kiállítás témájának megfelelő szakképzettségű muzeológus”
b)8. § nyitó szövegrészében a „megyei múzeum” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeum”,
e)15. § (1) bekezdés g) pontjában az „a gyűjteményébe tartozó” szövegrész helyébe az „a kiállításában bemutatott vagy a gyűjteményébe tartozó”
szöveg lép.
(13) Hatályát veszti az R6. 8. § a) pontjában az „– ezen belül kötelezően régészet, történeti muzeológia, képzőművészet, néprajz –” szövegrész, a 8. § g) pontja, 22. §-a, Mellékletének I. pont 2. alpontjában a „ , megyei múzeumi szervezettel vagy más intézménnyel való kapcsolatára vonatkozó adatok” szövegrész, valamint Mellékletének II. pont 2. alpont b) alpontja.
7.A „Minősített Közművelődési Intézmény Cím” és a „Közművelődési Minőség Díj” adományozásáról szóló 10/2010. (III. 11.) OKM rendelet módosítása
„(1a) A szakmai minősítő testület tagja nem lehet állami vezető, valamint közszolgálati tisztviselő, a Magyar Honvédség vagy fegyveres szerv hivatásos állományú vagy szerződéses tagja.”
„(2a) A Bizottság tagja nem lehet állami vezető, valamint közszolgálati tisztviselő, a Magyar Honvédség vagy fegyveres szerv hivatásos állományú vagy szerződéses tagja.”
„(5) A Minősített Könyvtár címet elnyerő könyvtár a könyvtár típusának megfelelő jelző használatával kiállított díszoklevelet kap, amelyet a miniszter ünnepélyes keretek között ad át.”
9.A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet módosítása
9. § A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„c) szakág:
ca) a múzeumi szakterületen a muzeológiai tudományterületek köre:
természettudomány, régészet, numizmatika, képzőművészet, iparművészet és építészet, történeti muzeológia, néprajz és szabadtéri néprajz, mezőgazdaság- és agrártörténet, műszaki- és technikatörténet, irodalom-, színház- és zenetörténet;
cb) könyvtári szakterületen a könyvtártípus (települési, megyei, iskolai, felsőoktatási, egyházi, szak) és/vagy a részterület megjelölésével a könyvtárvezetés, a menedzsment, a minőségmenedzsment, a könyvtári informatikai rendszerek, a gyűjteményszervezés, a tartalmi, formai feltárás, a szolgáltatások működtetése, fejlesztése, a tudás-, információmenedzsment, a muzeális könyvtári dokumentumok, az elektronikus dokumentumok, a restaurálás, az állományvédelem, a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátása valamint a fogyatékkal élők részére szervezett szolgáltatások köre.”
10.Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
1. melléklet a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelethez
