Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Kenderes Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátásokról

2014.01.10.
Kenderes Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
22/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Kenderes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Kenderes város közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdése szerinti ellátást biztosítani.
(3) E rendelet hatálya a (2) bekezdés tekintetében, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és a bevándorlásról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(4) E rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában Kenderesen érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
2. Hatásköri rendelkezések
2. § (1) Kenderes Város Önkormányzata az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat biztosítja:
1. a Sztv. 33. §-ában meghatározott aktív korúak ellátását,
2. a Sztv. 38-39 §-ában meghatározott lakásfenntartási támogatást,
3. a Sztv. 45. §-ában meghatározott önkormányzati segélyt.
(2) Kenderes Város Önkormányzata az alábbi természetbeni szociális ellátásokat nyújtja:
1. Sztv. 48. §-ában meghatározott köztemetést,
2. Sztv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott közgyógyellátást.
(3) A lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátásként is megállapítható a rendelet 9. § (15) bekezdésében meghatározottak szerint.
(4) Az önkormányzati segély megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetére szóló megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(5) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályokat.
3. Eljárási rendelkezések
3.§ (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba lehet benyújtani.
(2) Az ügyfél az alábbi ügyekben az e célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be írásban a kérelmét (aktív korúak ellátása, önkormányzati segély, méltányossági közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás). Az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben a kérelmet távbeszélő útján is előterjesztheti.
(3) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.
(4) A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), továbbá meg lehet adni a hivatalos célokra használható elektronikus levélcímét vagy távközlési úton való elérhetőségét.
(5) A kérelemhez csatolni kell az egyes ellátások megállapításához az adott eljárásnál előírt mellékleteket.
(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.
(7) A szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A nyilatkozatnak, illetve igazolásnak tartalmazni kell a Sztv. 18. § a)-g) pontjában szereplő adatokat.
(8) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál a vagyoni, jövedelmi viszonyok esetében
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
4.§(1) Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készíthet.
2. Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiben az önkormányzat hivatalos tudomása vagy már bármely más ügyben folyt környezettanulmány alapján nem feltételezhető lényeges változás.
3. A szociális ellátásban részesülő a jogosultsági feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
5.§ A megállapított ellátások kifizetése és folyósítása az alábbiak szerint történik:
a) Házi pénztárból: önkormányzati segély a határozat hozatalt követő hétfőn és csütörtökön pénztári időben.
b) Aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély), a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatás kifizetése és folyósítása a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Városgazdálkodási Osztályán keresztül postautalványon, vagy átutalással a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján utólag minden hónap 5-éig történik. A szociális ellátás folyósításának módjáról (postautalvány, átutalás) a kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozik.
c) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás, térítési díj, vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult szerv számlájára, utólag kell átutalni.
6.§ (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit a hatáskör gyakorlója kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
(2) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, az (1) bekezdésben felsorol ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül kell felülvizsgálni.
6/A.§ (1) Az aktív korúak ellátása iránti igény benyújtójának, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultjának – amennyiben vele kapcsolatosan bejelentés érkezik a hivatal felé, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok esetén – a lakókörnyezet rendezettségének biztosításával kapcsolatosan az alábbi feltételeket kell teljesíteni:
1. az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában a – fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzőse céljából – szükséges a rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
2. az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása, különös tekintettel az eb-tartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozók
3. szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására.
4. köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán valamint a lakóházban egy-egy darab szeméttároló edényt elhelyezni, és rendeltetésszerűen használni, ürítését biztosítani a szemétszállítást végző szolgáltató céggel kötött szerződés alapján,
5. az ingatlan előtti járdának pormentesítéséről és téli időszakban síkosság mentesítéséről gondoskodni kell (járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és síkosság mentesítéséről) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb a telekhatáron kívüli és max. 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, valamint az ingatlan előtti vízelvezető árok kiásása és folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában a bejáratok kivételével (az árok mélysége min. 40 cm, alsó szélessége min. 40 cm, felső szélessége min 60 cm)
6. szükséges az ingatlanhoz tartozó utcafronti kerítésnek (az utcaképbe illeszkedő rendezettség szerinti megjelenésnek is eleget tevő) megléte.
7. köteles az ingatlan állagmegóvása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, anyagi lehetőségei függvényében.
(2) A lakás rendeltetésszerű használatáról az alábbiak szerint kell gondoskodni:
1. az általa lakott ingatlan vonatkozásában mindenekelőtt a jogszerű (jogcím szerinti) használatot tudni kell igazolni.
2. az általa lakott ingatlan vonatkozásában, a lakószobákban az egységes személyiség fejlődéshez szükséges minimális személyes élettérnek (minimum 7 m2/fő) biztosítottnak kell lenni,
3. az általa lakott ingatlan vonatkozásában szükséges a közszolgáltatások szabályos vételezése, vízdíj, szennyvízdíj tartozások folyamatos megfizetése, 2 hónapon túli díjhátralék megszüntetése,
4. az általa lakott ingatlan vonatkozásában lakásbérlet esetén szükséges a szerződésben foglaltak maradéktalan betartása
5. amennyiben az általa lakott ingatlanban kiskorú gyermek nevelésére is sor kerül, akkor az általa lakott ingatlannak a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 105. §-ában foglaltak szerint száraznak, világosnak és jól fűthetőnek kell lennie,
6. a mosásra valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyisége(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges,
7. az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiénia biztosítása rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartása és tiszta helyen való tárolása szükséges.
(3) Az e rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a jegyző az érintettet 5 napos határidő kitűzésével felszólítja. A Szt. 34. § (2) valamint 36.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek - amennyiben a megjelölt határidőn belül a lakókörnyezetének rendben tartásában kifogásoltakat nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról - a jegyző a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával megszünteti, az új ellátás iránti igényt pedig elutasítja.
(4) Az ügyfél köteles az (1), (2) bekezdésben felsorolt állapotot, a jogosultság megállapítását követően is folyamatosan fenntartani.
(5) A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a polgármester, a jegyző, illetve az általuk megbízott személyek útján ellenőrzi, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi (jelző)rendszer a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 17. § szerinti tagjainak bevonásával, és jelzéseinek figyelembevételével.
7.§ (1) A szociális törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a Sztv. megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogtalanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, pedig kötelezni kell:
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatása vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére
2. Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el
1. a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
2. a kamat összegét
méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
3. A (2) bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból akkor lehet elengedni a megtérítést, ha az igénybevevő egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.
4. A (2) bekezdésben foglalt esetben a megtérítés összegét méltányosságból a felére lehet csökkenteni azoknál a megtérítésre kötelezett személyeknél, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.
II. Fejezet
Pénzbeli ellátások
4. Rendszeres szociális segély
8.§(1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében:
a) az együttműködésre kijelölt Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ kenderesi telephelyén nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) A a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, beilleszkedést segítő programok típusai:
1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás,
2. a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.
(3) Az együttműködésre kijelölt szerv: Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ kenderesi telephelye 5331 Kenderes, Szent István út 58.
(4) A Polgármesteri Hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja
a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint
b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.
(5) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat kézhezvételét követő 15 napon belül személyesen felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy a kijelölt szervnél nyilvántartásba vetesse magát.
(6) Az együttműködésre kijelölt számára a Polgármesteri Hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi.
(7) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (5) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.
(8) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (5) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére.
(9) Ha a segélyezett nyilvántartásba vétel céljából a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet, akkor az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.
(10) Az együttműködésre kijelölt szerv
a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,
2. a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja a beilleszkedést segítő programról való megállapodási kötelezettségről,
3. ismerteti a beilleszkedést segítő programok típusait,
4. egyeztet, illetve a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges ismételt megbeszélést tart, majd írásbeli megállapodást köt a beilleszkedést segítő programokról,
5. felhívja a segélyezett figyelmét a programban foglaltak teljesítési kötelezettségére.
(11) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.: a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, a munkaügyi központok képzéseiről stb.
(12) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.
(13) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:
1. program tartalmát,
2. a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),
3. azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.
(14) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy:
a) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot a kijelölt szervvel,
b) jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget,
3. ha a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti,
4. anyagi, illetve szociális helyzetében bekövetkezett változást 8 napon belül nem jelenti be.
5. az Sztv. 25. § (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a segélyben részesülőnek felróható ok miatt nem lehet elvégezni;
6. hatóság megtévesztése, félrevezetés (valótlan adatok megadása pl.: iskolai végzettségről)
7. ha az önkormányzat által szervezett munkahely teremtéssel kapcsolatos tájékoztatón a segélyben részesülő nem vesz részt, és távolmaradását hitelt érdemlően igazolni nem tudja.
(15) Az együttműködésre kijelölt szerv az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén 10 munkanapon belül, arról feljegyzést készít és megküldi a Polgármesteri Hivatalnak, valamint tértivevényes levélben felhívja a rendszeres szociális segélyben részesülő személy figyelmét a (16) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekre.
(16)­ Annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segélyfolyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, akkor a segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.
5. Lakásfenntartási támogatás
9.§(1) Kenderes Város Önkormányzata lakásfenntartási támogatást nyújt:
1. az Sztv-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás),
2. helyi lakásfenntartási támogatást a következő (2) bekezdésben meghatározottak szerinti jogosultaknak.
(2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege azonos az éves központi költségvetésről szóló törvényben a normatív lakásfenntartási támogatásra meghatározott összeggel.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság mértéke, komfort fokozatra tekintet nélkül:
1. ha a háztartásban egy személy lakik 40 m2
2. ha a háztartásban két személy lakik 50 m2
3. ha a háztartásban három személy lakik 60 m2
4. ha a háztartásban négy személy lakik 70 m2
5. ha a háztartásban négy személynél több lakik minden további személy után 5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(5) A támogatás összege nem lehet kevesebb havi 2.500,- Ft-nál.
(6) A támogatás iránti kérelmek folyamatosan nyújthatók be a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Csoportjánál, a háztartás kérelmet megelőző három hónap jövedelmi igazolásaival, az általa lakott lakás nagyságára vonatkozó hiteles irattal együtt, illetőleg hiteles irat hiányában, amennyiben az nem, vagy aránytalanul nehezen beszerezhető, kérelmében nyilatkozva az általa lakott lakás alapterületéről és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb feltételekről.
(7) A (6) bekezdés szerint benyújtott kérelemhez csatolni kell: a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 3 havi közüzemi (villanyáram, fűtés, víz- szennyvíz, gáz, szemétszállítás, közös költség, kölcsöntörlesztő részlet felhasználást tanúsító stb.) díjakról szóló számlákat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztését igazoló pénzintézeti igazolást, albérleti szerződést, lakbér szerződést.
(8) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni.
(9) A villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a tüzelőanyagnál költségként a számlával igazolt költségek legfeljebb az alábbi mértékig vehetők figyelembe havonta:
1. villanyáram: havi 100 kW
2. víz: havi 10 m3
3. gáz: havi 150 m3
4. tüzelőanyag: havi 10.000,- Ft függetlenül attól, hogy szén, fa vagy egyéb, fentebb nem nevesített tüzelőanyagról van szó.
(10) A kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.
(11) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(12) A (11) bekezdés alkalmazásánál külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(13) Jogosultság esetén a támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától kell megállapítani, egy évre, folyósítása, kifizetése havonta történik.
(14) A lakásfenntartási kérelmet évente újra kell igényelni.
(15) Ha a kérelmezőnek két hónapnál nagyobb közüzemi tartozása van, abban az esetben a támogatást a kérelemben megjelölt közüzemi szolgáltatást végző szervhez, illetőleg bérbeadóhoz kell átutalni.
6. Önkormányzati segély
10.§ (1) Kenderes Város Önkormányzata önkormányzati segélyben részesíti a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeket.
(2) Rendkívüli élethelyzet
a) egy éven belül több alkalommal kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült,
b) aki vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett,
c) akinek lakását árvíz, belvíz, tűzvész, vagy más elemi kár sújtotta,
d) egyéb különös méltánylást érdemlő esetek.
(3) Létfenntartási gonddal küzdő személy
a) aki tartós betegsége miatt jelentős jövedelem kiesést szenvedett a kérelem benyújtását megelőző két hónapban,
b) aki gyermeke súlyos betegsége miatt jelentős anyagi kiadásra kényszerült.
(4) Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át nem haladja meg.
(5) Az önkormányzati segély mértéke – rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 10.000,- Ft lehet.
(6) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 50.000,- Ft-ig terjedhet.
(7) Közeli hozzátartozó halála miatti kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési költségek eredeti számláit.
(8) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási csoportjánál kell benyújtani szóban vagy írásban.
(9) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalbóli megindításáról intézkedik.
(10) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az Igazgatási csoport megkéri a megyei NAV igazolását jövedelemadó alapjuk tárgyában.
(11) A megállapított önkormányzati segély folyósítása készpénzben történhet.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
7. Köztemetés
12.§ A polgármester – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Sztv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelően.
8. Közgyógyellátás
13.§ Az Sztv. 50.§ (3) bekezdése szerint közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg és havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.
IV. Fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
14. § (1) Az önkormányzat a Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ útján, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személlyel kötött ellátási szerződés szerint személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít
1. tanyagondnoki szolgáltatás,
2. étkeztetés,
3. házi segítségnyújtás,
4. családsegítés,
5. idősek nappali ellátása
keretében.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételének rendjét a Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ térítési díjakról szóló szabályzata tartalmazza.
9. A tanyagondnoki szolgálat
15.§(1) A tanyagondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatok: közreműködés az étkeztetésben, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás), szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között, művelődési, szabadidős tevékenységek szervezése, elősegítése (könyvtári kölcsönzés, helyi rendezvények,), segítségnyújtás az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésében.
(2) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében ellátandó körzet: Bánhalma külterületi településrész Posta, Bán Tibor, Dékány József utcái, valamint Telekhalom tanya.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közreműködés az étkeztetésben, a körzeten belülre a szociális étkeztetést igénybevevők részére az étel kiszállítását jelenti.
(4) A tanyagondnoki szolgáltatást a Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ látja el.
V. fejezet
10. Szociálpolitikai kerekasztal
16.§(1) Kenderes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sztv. 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt (a továbbiakban: kerekasztal) hoz létre. A kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(2) Működésének részletes szabályait a kerekasztal határozza meg.
(3) A kerekasztal tagjai: polgármester, Szociális és Kulturális Bizottság elnöke, jegyző, Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szervezési Osztály vezetője.
b) Szervezetek képviselői: Kenderesi Nagycsaládosok Klubjának vezetője, Bánhalmai Nagycsaládosok Klubjának vezetője, Mozgáskorlátozottak Egyesületének vezetője, Kenderesi Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány vezetője, Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője, Roma Nagycsaládosok Egyesületének vezetője.
c) Intézmények képviselői: Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ, Apáczai Csere János Általános Iskola, Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Kenderesi Tarka-Barka Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde.
(4) A kerekasztal működési feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.
11. Záró rendelkezések
17.§ (1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 19/2011.(VI.22.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításáról szóló 24/2011.(IX.13.), 28/2011.(X.27.), 39/2011.(XII.22.), 9/2012.(II.22.), 14/2012.(V.25.), 24/2009.(XII.3.) önkormányzati rendelet.
Kenderes, 2013. december 11.
(: Pádár Lászlóné:) (: Dr. Gaszparjan Karen:)
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetésre került a Városháza hirdetőtábláján 2013. XII .hó 12. napján.
Dr. Gaszparjan Karen
jegyző
Szerkesztés...
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás